Turizmus és regionalitás
|
|
- Bertalan Vincze
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Balaton turisztikai miliője: a magyar tenger sajátos atmoszférájának turizmusorientált vizsgálata Szerzők: Dr. Rátz Tamara 1 Dr. Michalkó Gábor 2 tratz@uranos.kodolanyi.hu; michalko@iif.hu Referált tudományos szakcikk Beküldés: november 26., bírált változat: február 12., elfogadva: március 4. A tanulmány a szerzőpáros turisztikai miliővel kapcsolatos kutatásainak legújabb állomása. A cikkben a mediterrán kultúrtájra kidolgozott elmélet (Michalkó Rátz 2005) sajátos adaptációja és továbbfejlesztése jelenik meg. A magyarországi turizmus egyik vezető desztinációjának tekinthető Balaton nemcsak a területfejlesztésben (2000. évi CXII. törvény) és az idegenforgalmi marketingben (28/1998. IKIM rendelet) képez szerves egységet, hanem az ott járt vendégek észlelésének vizsgálatakor is kimutathatók a tóról és annak környezetéről alkotott, hasonló elemekből összeálló képek. A Balatonnál mint a Dunántúl egyik domináns kultúrtáján elsősorban a vendégforgalommal, a turisták magatartásával közvetlenül összefüggő tényezők alkotják a térség turisztikai miliőjét. A Balaton turisztikai miliőjének, vagyis annak a bármely turista által észlelhető, de nehezen megfogható környezetnek az elemei ott élnek a látogatók tudatában, de komplex megjelenítésükre eddig még nem került sor. A kutatás első ízben tárja fel a magyar lakosság által észlelt balatoni turisztikai miliő alkotóelemeinek összességét, és rámutat az egyes tényezők súlyára. A Kodolányi János Főiskolán 800 fő megkérdezésével 2006-ban lezajlott vizsgálat felszínre hozza azt a megdöbbentő tényt, hogy a magyar tenger turisztikai miliőjében nem a vízfelület, hanem a büfék világa jelenti a domináns tájelemet. Kulcsszavak: Balaton, turisztikai miliő, tó, észlelés, kultúrtáj. Bevezetés A Balatonra visszatérő belföldi turisták nyilatkozataiban nem egyszer találkozhatunk azzal az állítással, hogy a tó hangulata már nem a régi, nemigen idézi a kelet-német turistákkal színezett Zimmer Feris éveket (M.Á.S.T. 2006). Azt, hogy a Balatont újra birtokba vevő hazai vendégek mit vagy mit nem hiányolnak a 70-es és a 80-as évek atmoszférájából (és ahhoz milyen előjelet illesztenek), nehéz lenne hitelesen rekonstruálni, az azonban tudományos vizsgálat alá vonható, hogy ma milyen elemekből tevődik össze a magyar tenger turisztikai miliője. A múlt és a jelen közötti választásunkat sokkal inkább a hazai turizmus egyik vezető desztinációjának számító Balaton vonzerejének szélesebb körű megismerése, mintsem a visszafordíthatatlan történelmi tényeken való merengés motiválta. A tó turisztikai miliőjéről gondolkodva nem a fogadóképesség tárházát (Michalkó 2007), nem is a klasszikus környezeti tényezőket (Puczkó Rátz 2005), hanem az ezek mögött húzódó, önmagukban talán kevesebb jelentőséggel bíró részletek összességének észleléséből fakadó eredőt állítjuk a vizsgálat középpontjába. A Balaton tengerként történő aposztrofálása túl a Magyar Turizmus Zrt. marketingkommunikációjának egyik fókuszába állított tengernyi élvezet megközelítésen azokat az éveket idézi, amikor a tó partján még nem találkozhattunk a vízszint szabályozása és a partvonal mögötti területek védelme céljából kiépített betonteknővel. Akkoriban a mediterrán tengerpartokhoz hasonló homokos plázs képe fogadta az érkezőket, és ahogy napjainkban a Földközi-tenger medencéjében fekvő európai országok miliőjének központi eleme a tenger, úgy a Balaton is ahhoz hasonló benyomást tett a látogatókban. Mindezt tetézte, hogy az évi trianoni békediktátummal Magyarország elveszítette az adriaitengerhez fűződő érdekeltségeit, így a Balaton jobb híján tengerré nőtte ki magát a társadalom tudatában. Az idő múlása ugyan feledtette ezt a képet, de a média 1 Tanszékvezető főiskolai tanár, Kodolányi János Főiskola, 8000 Székesfehérvár, Fürdő utca Tudományos főmunkatárs, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, 1112 Budapest, Budaörsi út 45. Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám 13
2 geográfia terén kihívásokkal küzdő képviselőinek köszönhetően a Balaton újra és újra a Földközi-tenger versenytársaként kerül megjelenítésre a nyári híradásokban. Miközben az összevetés minden földrajzi alapot nélkülöz, a magyar turista mégis hajlamos a tó kínálatát a tengeréhez hasonlítani. Hogy milyen a tengerparttal rendelkező mediterrán országok turisztikai miliője, vagy éppenséggel milyen külső miliő-jellemzők honosodnak meg a turizmus fejlődése következtében egy mediterrán üdülőhelyen, az több tanulmányban (Selwyn 2000, Tzanelli 2003, Andrews 2005, Michalkó Rátz 2005, Michalkó Rátz 2006a) olvasható, de az, hogy a Balaton miliője milyen elemekből táplálkozik, eddig nem képezte egyetlen publikált kutatás tárgyát sem. A jelen tanulmányban arra keressük a választ, hogy beszélhetünk-e sajátos balatoni turisztikai miliőről, és ha igen, akkor milyen tényezőkből tevődik össze az a kaleidoszkópikus kép, amely a tavat felkereső vendégek közel egységes észlelésében tükröződik vissza. Az eredmények tudományos hozadékukon túlmenően a Balaton turizmusáért felelős szakemberek és a tó körüli vendégforgalomból élő vállalkozások, valamint az azok adóbefizetése révén működő önkormányzatok számára is szolgáltatnak a fejlesztésre és a promóciós tevékenységre vonatkozó döntéshozatalt segítő információkat. 1. A tavak turisztikai miliője A turisztikai miliőre vonatkozó koncepció középpontjában a többdimenziós tér visszatükröződése áll (Michalkó 2005). A turisztikai desztinációk egyik sajátossága, hogy olyan élményapparátussal rendelkeznek, amelyek fogyasztását követően a turisták hasonló benyomásokról számolnak be. Miközben az egyes élményelemek többsége objektíven leírható, turisztikai miliővé történő összeállásuk a szubjektív észlelésből fakadó, közel egységes textúrájú vetülettel azonosítható (Michalkó Rátz 2006b). Ha modellezni szeretnénk a turisztikai miliő kialakulását, akkor a fogadó terület legkülönbözőbb érzékszerveink által észlelhető környezetéből kell kiindulni. A turisztikai desztináció kínálatával közvetve és közvetlenül összefüggő élmények észleléséből fakadó információ a kommunikációs csatornákon keresztül jut el egy olyan transzformációs központba, amely képes a turisták benyomásait a társadalmi tudás részévé tenni. Miközben a turisztikai miliő észlelésében kizárólag az adott célállomást felkereső turisták vesznek részt, addig a vele kapcsolatos ismeretek a szépirodalom, az útikönyvek, az interneten, színes magazinokban vagy a televízióban közzé tett beszámolók, tudósítások révén válik közkinccsé (Szarvas 1998, Michalkó Minca 2000). Ez az információhalmaz képezi a turisztikai imázs alapját (Gartner 1993, Beerlí Martín 2004). A turisztikai miliő egyik igen fontos sajátossága, hogy jelentősen túlmutat az adott desztináció utazási prospektusokból kiolvasható kínálatán. A turisztikai miliő számos olyan, kaleidoszkópikusan összeálló tényezőből táplálkozik, amelynek észlelésére kizárólag a felkeresett helyen nyílik lehetőség, így inkább közvetve, mintsem közvetlenül épül be a kínálatba. A szellő simogatását, a park virágainak illatát, a bor mámorító ízét igen bonyolult dolog vizuálisan megjeleníteni, így ezekkel a miliőelemekkel egyetlen kiadvány fényképein sem találkozhatunk. A turisztikai miliő olyan különös hátterét képezi tehát az adott desztinációnak, amelynek elemei az előtérből táplálkoznak. Egy vízparti környezet egészen más miliővel rendelkezik, mint egy hegyvidék, de a tenger-, tó-, folyópart viszonylatában is jelentős differenciák mutathatók ki. A tavak keletkezésüknél és fejlődésüknél fogva rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek a turizmusban történő hasznosításukat predesztinálják (Cooper 2006). A nyugodt víztömeg, a nyüzsgő élővilág, a hátterüket képező táj évről évre látogatók millióit vonzza a világ legkülönbözőbb területein (Hall Harkonen 2006). A tavak turisztikai hasznosítása révén alakul ki az a miliő, amely a sajátos természeti környezet és annak döntően turisták általi fogyasztásának szimbiózisából ered. Akár a belső, akár a külső erők játszanak közre a tavak keletkezésében, olyan egyedi környezet jön létre, amely a miliő központi elemét, a domináns tájat képezi. Ez azonban önmagában nem jelenti a turisztikai miliő megteremtését, szükséges, de nem elégséges feltétele ama kultúrtáj megszületésének, amely együttes fogyasztása a turisztikai miliő észleléséhez vezet. A tavak a kultúrtáj azon elemeinek tekinthetők, amelyek esetében a társadalom átalakító tevékenysége bizonyos fizikai korlátokba ütközik (Constable 2007, Dávid Baros 2007). A különböző kiterjedésű és mélységű vízfelületek fenntartható hasznosítása ritkán teszi lehetővé, hogy a tavak természet-adta adottságain jelentősen változtassunk (Bíró 2000). A tavak környezetében elsősorban a part menti területeken zajló beruházások következtében jelennek meg azok a műtárgyak, amelyek idővel a kultúrtáj miliőjének részévé válnak. Azon vízfelületeknél, ahol az éghajlati és a domborzati viszonyok lehetővé teszik az üdülőturizmusban történő hasznosítást, sokkal erőteljesebb az emberi beavatkozás miliőre gyakorolt hatása, mint a világ forgatagától elzártabb részen fekvő társaik esetében (Rátz 2006). Ebből következően a tavak miliőjének értékelésekor meg kell különböztetnünk az intakt (dominánsan természet formálta) és a tudatos társadalmi átalakítás eredményeként létrejött környezeteket (Cooper 2006). A vizsgálat fókuszában álló Balaton esetében a természetvédelmi szempontok háttérbe szorulása és az üdülőturizmus tervszerű fejlesztése következtében a kultúrtáj mintegy 100 évre visszanyúló átalakulásának eredménye képezi a miliőt (Rátz 2007). A 77 kilométer hosszú, 600 km 2 vízfelülettel rendelkező, tektonikus 14 Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám
3 eredetű tó egyik sajátossága, hogy az északi partról szabad szemmel is jól láthatók a déli part körvonalai és viszont. A tó partján szinte teljesen összenőtt települések állnak, amelyek hátterében dombsági jellegű táj húzódik. A Balaton kompaktsága, átláthatósága, a tavat övező kultúrtáj befogadhatósága teszi lehetővé, hogy miliőjéről a turisták releváns képzeteket alkossanak (Puczkó Rátz 2000). Természetesen a Balatonhoz képest kevésbé kiépített infra- és szuprastruktúrával rendelkező tavak is hordozhatnak bizonyos miliőelemeket, de azokat csak abban az esetben tudjuk a turisztikai miliő fogalomrendszerében értelmezni, ha az adott kultúrtáj turizmusban történő hasznosítására sor kerül. A Balatonnal egyetemben azon tavak turisztikai miliőjét lehet eredményesen feltárni, ahol a miliőt alkotó faktorok diverzifikációja érdemi (ahol csak a messzi végtelen mint domináns tájelem és a békakuruttyolást jelentő zaj alkotja a miliőt, azt nem lehet vagy igen nehéz turizmuselméletileg értékelni). 2. Módszertan Egy kultúrtáj turisztikai miliőjének a feltárását leginkább a vizsgálatban részt vevők spontán asszociációi segíthetik elő. Ebben az esetben a megkérdezettek saját tapasztalataikról, benyomásaikról adnak számot, amelynek során a turisztikai miliő domináns elemei kerülnek előtérbe. Könynyen elsikkadhatnak azonban azok a tényezők, amelyek az élményszerzés hátterét, részleteit rejtik, olyan összetevőkre nem derül fény, amelyek szinte észrevétlenül épülnek be az adott miliőbe. Tekintettel arra, hogy a jelen kutatás előzményei lehetőséget biztosítottak a turisztikai miliőt alkotó faktorok meghatározására, így a Balaton miliőjének vizsgálata során az úgynevezett kaleidoszkóp modellt vettük alapul. Arra kértük a Kodolányi János Főiskola a Balatont valaha felkeresett első éves hallgatóit (n=170), hogy a kaleidoszkóp modell faktorai mellé írják be az azzal kapcsolatban először felmerülő asszociációikat. Az eredményeket Excel táblázatban összesítettük és a legalább 50%-os említési arányt elért gondolatokat a szükséges absztrakciót követően az adott faktor tényezői közé soroltuk. A hallgatók véleménye a kutatásban részt vevő szakértői csoport a potenciális vendégkör keresleti sajátosságaira (Sulyok 2006, M.Á.S.T. 2006) figyelemmel lévő állásfoglalása alapján pontosításra, kiegészítésre került. Ennek megfelelően a kaleidoszkópot alkotó 13 faktorhoz összesen 133 tényezőt rendeltünk. Az egyes faktorokhoz az előzetes asszociációs vizsgálat eredményeire való tekintettel eltérő számú tényező került (a domináns tájelem elnevezésű faktor esetében például 34, a történelmi kor visszatükröződése és az árszínvonal kapcsán négy négy tényező szerepelt), ami tükrözi az egyes faktorok fogalmi összetettségét, és következtetni enged a balatoni miliő kialakulásához való hozzájárulásuk mértékére is. A kutatás következő szakaszában kérdőíves megkérdezést végeztünk 800 fős magyar lakossági minta bevonásával. A fentiek alapján összeállított standard kérdőívben a faktorokat alkotó minden egyes tényező vonatkozásában arra kértük a vizsgálatba vont személyeket, hogy felidézve a Balatonon töltött nyári napokat egy 1 5-ig terjedő skálán értékeljék, emlékeikben mennyire hangsúlyosan jelennek meg a felsorolt tényezők. Tekintettel arra, hogy egy kultúrtáj turisztikai miliőjének visszatükröződésénél elengedhetetlennek tartjuk a releváns élményeket, így kizárólag azon személyek megkérdezésére került sor, akik a vizsgálatot megelőző öt évben legalább egy alkalommal nyaraltak a Balatonnál. A vizsgálatban a Kodolányi János Főiskola hallgatói látták el a kérdezőbiztosi feladatokat, akik a hazai lakosságot életkor és nem szerint reprezentáló kvótás minta kritériumai alapján választották ki a vizsgálatba bevont személyeket. Az adattisztítást követően összesen 797 értékelhető kérdőív állt a kutatásvezetők rendelkezésére. A válaszadók releváns demográfiai jellemzőit az 1. táblázatban mutatjuk be. 1. táblázat A megkérdezettek nem és kor szerinti megoszlása (fő) Korcsoportok (év) Férfi Nő Összesen Összesen Az alkalmazott mintavételi eljárásból adódóan a válaszadók nem és kor szerinti eloszlása nem mutat lényeges eltéréseket a magyar társadalomra jellemző sajátosságoktól, így az adatbázis és az elemzés eredménye a valóságra vonatkozóan érvényes ismereteket közvetít. Ugyanakkor a következtetések levonásakor nem tekinthetünk el a mintavétel azon korlátaitól, amely a külföldiek kívül maradására és a kérdezőbiztosok kapcsolati hálójának behatároltságára vezethetők vissza. 3. A balatoni turisztikai miliő Annak ellenére, hogy a Balaton számos, mikroszinten is értelmezhető miliő elemet kínál, a jelen kutatás a tóra mint makro-megközelítésű miliőre terjedt ki. Ha például a vendég a Siófokon található Coke Club-ban és annak közvetlen környezetét jelentő Petőfi sétányon tartózkodik, akkor egy tipikus mikromiliőt fogyaszt, de maga a város vagy a Balaton már makroszintű értelmezést igényel. Míg az akár létesítmény szinten is tárgyalható mikromiliő (például lovas panzió, csárda) esetében a tájnak, az éghajlatnak Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám 15
4 A balatoni turisztikai miliőt alkotó faktorok súlya 2. táblázat Faktorok Összérték* Átlag** Szórás Domináns tájelem 107,4 3,2 0,4 Ízvilág 48,6 3,5 0,5 Éghajlat 36,8 3,1 0,7 A helyi társadalom interakciói 28,9 3,2 0,5 Vizualitás 28,8 3,2 0,7 Öltözködés 29,5 1,2 Szagok 29,4 0,5 Zajok 26,4 2,6 0,5 Nyelv 20,8 3,5 0,7 Árszínvonal 1 3,2 0,8 Közlekedési morál 14,2 2,8 0,2 A történelmi kor visszatükröződése 10,5 2,6 0,6 Biztonságérzet 10,0 2,5 0,2 * A faktort alkotó egyes elemek fontosságát jelző átlagértékek összege. ** 1-5 skálán mérve, ahol 1=egyáltalán nem meghatározó, 5=teljes mértékben meghatározó. vagy éppen a közlekedési morálnak elhanyagolható szerepe van, addig egy legalább település-szintű területi egységben ezek domináns szerephez jutnak. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó 164 települést magában foglaló vizsgálat megköveteli a tó miliőjének makroszintű megközelítését. A Balaton turisztikai miliőjében a domináns tájelem faktor a leginkább releváns, míg a biztonságérzet a legkevésbé meghatározó tényező (2. táblázat). Ez részben azzal, a fentiekben már említett ténnyel áll összefüggésben, hogy a domináns tájelem faktorban 34, míg a biztonságérzetben mindössze négy miliőegység A Balaton turisztikai miliőjének domináns alkotóegységei 1. ábra Fürdőruha 4,41 Strandpapucs 4,31 Meleg 4,24 Szikrázó napsütés 4,22 Napnyugta 4,22 Fagylalt 4,14 Lezser viselet 4,13 Magyar nyelvű feliratok 4,10 Magyar nyelvű turisták 4,09 Lángos 4,04 3,80 3,90 4,00 4,10 4,20 4,30 4,40 4,50 Öltözködés Éghajlat Vizualitás Ízvilág Nyelv 16 Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám
5 szerepelt. Természetesen a különböző miliőegységek súlyát megjelenítő értékskálán szerzett pontszám (1 5) is befolyásolta a 13 faktor fontosságát. Amikor tehát a Balaton turisztikai miliőjéről gondolkodunk, akkor függetlenül az egyes faktorokhoz sorolt miliőegységek átlagos súlyától, az összesített érték alapján képzett sorrend alapján a domináns tájelem emelhető ki. Ez a felmérés módszertanából fakadó következményeken túlmenően azzal is magyarázható, hogy a Balaton kultúrtájként történő fogyasztása során a természet kínálta elemek mellett a társadalmi beavatkozás eredőjeként létrehozott objektumok, elsősorban a szabadidőipar létesítményei meghatározó szerepre tettek szert. Amennyiben a 133 miliőegységet önmagában vizsgáljuk, és arra keressük a választ, hogy mely tényezők alkotják a Balaton turisztikai miliőjének legszembetűnőbb vonásait (tehát melyek kapták a legmagasabb értéket az 1 5 fontossági skálán), a fürdőruha (4,41), a strandpapucs (4,31) és a meleg (4,24) kerülnek a dobogó legfelsőbb fokára (1. ábra). A tó miliőjét legkevésbé jellemző összetevők közül a tűsarkú cipő (1,82), az alkalmi viselet (1,73) és az öltöny/kosztüm ruházat (1,46) emelhető ki. A Balaton turisztikai miliőjében tehát azok az elemek kerülnek domináns pozícióba, amelyek a nyári szezonra jellemző tevékenységek, különösen a fürdőzés kellékei és környezeti feltételei. A felmérés egyértelműen felszínre hozta, hogy a Balaton a nappali fürdőélet színtere, az ismertebb éjszakai zónák kivételével alig észlelhető az elegancia, a luxus, különösen a vendégek öltözködésében nem jelenik meg az előkelőbb európai üdülőterületek éjjeli forgatagában tapasztalható elegáns viselet. Az utóbbi évek keresleti trendjeihez igazodó szolgáltatási környezet igen fontos sajátosságát látszik visszaigazolni a vezető miliőegységek közé sorolt magyar nyelvűség. A vizsgálat alátámasztotta, hogy a keresleten belül egyre inkább túlsúlyba kerülő belföldi vendégek egymás közötti kommunikációja és a számukra megjelenített feliratok magyar mivolta releváns miliőegységnek számít. A tó gasztronómiájának visszatükröződése igen távol áll a hazai vendéglátóipari szakemberek által áhított fogyasztói magatartástól. A fagylalt és a lángos egyaránt a balatoni szezonalitás megtestesítője, előbbi a meleg fiziológiai következményeinek élvezetes enyhítését, utóbbi a gyors és viszonylag olcsó, ugyanakkor mégis csak egy hungarikumot középpontba állító étkezést szolgálja. Tekintettel arra, hogy a Balaton miliőjét alkotó faktorok sorrendjét a domináns tájelem vezeti, a tó miliőjének precízebb feltárásához elengedhetetlen a faktor belső struktúrájának megismerése. A Balaton kultúrtáj mivoltára visszavezethetően a domináns tájelem faktor egyaránt tartalmazhat természeti eredetű és kulturális vonatkozású összetevőket, belőlük az ott jártak számára könnyedén rekonstruálható a tó turisztikai miliője. Annak ellenére, hogy a Balaton turizmusa alapvetően a vízfelületre és az annak fogyasztásával közvetlenül összefüggő szabadidős tevékenységekre épül, A domináns tájelem faktort alkotó miliőegységek és azok értékei 2. ábra Büfék Síkság Hattyú 5 Erdő 4,0 Sekély víz Gyümölcsöskert 2,3 4 3,6 Butiksor Tornácos parasztház 2,6 4 Fodrozódó vízfelület 3,8 3 Szőlőültetvény 2,5 3,6 Nyugodt vízfelület 2,7 2,6 3 3,6 Sziklás part 2 Közút 3,5 3,5 Szocreál üdülő 2,7 2 Vasúti sín 2,8 1 3,5 Mélyvíz Szürke vizű tó Hobby telek Hegyek Villa Lebetonozott part 3,0 3,0 3,0 Homokos part Kockaház 3,0 3,1 3,1 Kék vizű tó Kerékpárút 1 0 3,2 3,2 Parkosított terület Nádas Vasúti átjáró 3,3 Kacsa Kis faház Zöld vízű tó 3,5 Dombok Modern családi ház Szórakozóhelyek Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám 17
6 a domináns tájelem faktoron belül a víz a harmadik helyre szorult (2. ábra). Mivel a Balaton elsődlegesen az üdülésként aposztrofált fürdőzés, napozás, a paszszív pihenés színtere, így döntően a Maslow (2003) által megfogalmazott fiziológiai szükségletek kielégítésében játszik közre. Az édes semmittevésnek pedig elengedhetetlen kelléke a büfé, amely a domináns tájelem vezető miliőegységévé avanzsálta magát. A büfék világa a Balaton vendéglátásának alfája és ómegája. Ugyan az éttermek felvirágoztatásában érdekelt vendéglátóipar jelentős átalakuláson ment keresztül a rendszerváltozás óta, a Balatonra érkező belföldi vendégek kereslete azonban továbbra is az alacsonyabb árkategóriát képező, a beülős fogyasztással összehasonlítva gyorsabb kiszolgálást biztosító lángos-, palacsinta- és pecsenyesütő standokon koncentrálódik. A balatoni nyár hangulatának észleléséhez, így a tó turisztikai miliőjéhez szorosan hozzátartoznak azok a bódék, amelyek előtt hosszú sorok kígyóznak, hogy az olajtól csöpögő finomságokhoz hozzájuthassanak. A bádogból hajlított pultoknál álló vagy a műanyag asztalok körül ülő fogyasztók számára feltűnik a tó másik jellegzetes miliőegysége, a hattyú. A vízimadár láthatóan kiválóan érzi magát a tó kínálta környezetben, szinte minden strand és kikötő tipikus díszlete a hófehér tollú, nyugodt állat, amelyet a helyiek és a vendégek előszeretettel etetnek, így az masszívan beépült a Balaton turisztikai miliőjébe. Az, hogy a víz számos, a kérdőívben szereplő tulajdonsága közül éppen sekélysége képezi a legmagasabb értéket kapott miliőegységet, feltehetően a tó déli partján nyaralók felülreprezentáltságával magyarázható. A szárazabb években éppen csak bokáig érő vízszint a tómeder déli részének jellegzetessége, az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy az északi part strandjain tapasztalható mélységek sem közelítik meg a már citált földközi-tengeri viszonyokat. A butiksor kiemelt helyen történő észlelése az üdülőturizmus és a kiskereskedelmi szféra szimbiózisára vezethető vissza. A vendégek rendelkezésére álló jelentős szabadidő élményszerű eltöltésére kínálnak alkalmat a strandokon, illetve azok közelében található üzletek. A jobbára ruházattól, ajándéktárgyaktól és a legkülönbözőbb szabadidős tevékenységeket szolgáló árucikkektől roskadozó butikok kínálata a közlekedést biztosító járdákat is ellepi, így a kereskedelmi szféra agresszív jelenléte szinte megkerülhetetlen miliőalkotó. A Balaton domináns tájelemeinek tárházában továbbá szükségszerűen rá kell világítani a közút és a vasúti sín előkelő pozíciójára, amely, különösen az északi part esetében, közvetlenül a strandok közelében húzódó közlekedési hálózatok meglétére vezethető vissza. A tó partján alig találkozhatunk olyan településsel, amelynek strandja nem a forgalmas közutat vagy a sorompóval, átjáróval ellátott vasutat keresztezve lenne elérhető. Ezek az infrastrukturális létesítmények a balatoni üdüléssel kapcsolatos élmények, így a tó turisztikai miliőjének szerves részeit képezik, mivel a szabadidős létesítmények megközelítése gyakran az átkeléssel párosuló tortúrával jár. 5. Következtetések Az utazási döntés folyamatában az adott desztináció miliője erőteljesen befolyásolja a választásban érintettek véleményalkotását, ugyanakkor hat a felkeresett helyen észlelhető turisztikai magatartásra és a visszatérési hajlandóságra is. Annak ellenére, hogy a leendő turisták választásában a desztinációban található idegenforgalmi vonzerők alapvető fontosságúak, nem szabad megfeledkezni a turisztikai miliő fogyasztásának vágyáról sem. Mivel a turisztikai miliő megélése a fogyasztó személyes tapasztalatainak, észleléseinek függvénye, ez a tényező alapvetően a visszatérő turisták esetében kap szerepet, akiket jóval alacsonyabb marketing-ráfordítással lehet elérni, ugyanakkor költési hajlandóságuk és tartózkodási idejük hossza következtében igen szívesen fogadott vendégek (Lau McKercher 2004). Ebből következően a miliő szerepének hangsúlyozása nem csak a turizmuselméleti irodalom gazdagítását, hanem a hatékonyabb marketingkommunikáció révén a desztináció versenyképességének növelését is szolgálja. A Balaton turisztikai miliőjének vizsgálata feltárta a tó vonzásában szerepet játszó, az idegenforgalmi marketingszervezetek munkája során azonban nem minden esetben hangsúlyozott tényezőket. Egyértelműen látszik, hogy a Balaton turisztikai miliőjében a nyaralás alkalmával végzett passzív pihenéssel kapcsolatos élményekből táplálkozó elemek jelennek meg, amelyek közül a fürdőruha és a strandpapucs játssza a főszerepet. A Balaton miliőjében a vízfelület ahogy a kultúrtáj természeti alkotóelemeinek többsége háttérbe szorul, gyakran csak díszletként szolgál, és olyan prózai összetevők kerülnek előtérbe, mint a büfé, a butik vagy a közlekedési infrastruktúra. Az elmúlt évtizedek átgondolatlan fejlesztései rányomták bélyegüket a desztináció egészének minőségére (Rátz 2007): a kultúrtáj esztétikailag vonzó természeti adottságai szinte kizárólag a fürdőzés szempontjából kedvezőtlen időjárási feltételekkel jellemezhető holtszezonban képesek meghatározó benyomást gyakorolni a tóhoz látogatókra, a turisztikai szezonban a vegyes színvonalú szuprastruktúra egyértelműen dominál a régió miliőjében. A Balaton turizmusáért felelős szakembereknek érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a tó imázsát erősítő elektronikus és nyomtatott promóciós anyagok összhangban állnak-e a tavat felkeresők által megélt miliővel. Ha ugyanis a kettő között disszonáns eltérés mutatkozik, az kedvezőtlenül hathat az eredmények jövőbeli alakulására, ha azonban sikeresek a vágyak és a valóság közelítésére tett erőfeszítések, az egyúttal 18 Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám
7 a vendégek elégedettségét is növeli. A turisztikai miliő tudatos formálása a helyi önkormányzatok (Inskeep 1991) és a hazai turizmuspolitika szándékai szerint formálódó desztinációs menedzsment szervezetek feladata, amelyek a marketingszervezetekkel karöltve fokozhatják a balatoni turizmus eredményességét: a látogatók által jelenleg megélt kaotikus, olcsó miliő megváltoztatása nélkül ugyanis a magas minőséget kínáló elszigetelt fejlesztések csak rendkívüli esetben számíthatnak sikerre. Felhasznált irodalom Andrews, H. (2005): Feeling at Home: Embodying Britishness in a Spanish Charter Tourist Resort. Tourist Studies 5(3): Beerlí, A. Martín, J.D. (2004): Factors Influencing Destination Image. Annals of Tourism Research 31(3): BÍRÓ, P. (2000): Long-term Changes in Lake Balaton and Its Fish Populations. Advances in Ecological Research, 31, pp Constable, P. (2007): The Challenge of France s Great Lake Project. In: Németh, Á. Dávid, L. eds.: Handbook of Lakes and Reservoirs: A Sustainable Vision of Tourism. Department of Tourism and Regional Development, Károly Róbert College, Gyöngyös, pp Cooper, C. (2006): Lakes as Tourism Destination Resources. In: Hall, C.M. Härkönen, T. (Eds.): Lake Tourism. An Integrated Approach to Lacustrine Tourism Systems. Clevedon: Channel View Publications, pp Dávid, L. Baros, Z. (2007): A tavak turisztikai célú hasznosítása az éghajlatváltozás tükrében. Földrajzi Közlemények 55(3): Gartner, W. (1993): Image Formation Process. In: Uysal, M. Fesenmaier, D. eds.: Communication and Channel Systems in Tourism Marketing. Haworth Press, New York, pp HALL, M. HARKONEN, T. (2006): Lake Tourism: An Integrated Approach to Lacustrine Tourism Systems. Multilingual Matters Limited. Clevedon. Inskeep, E. (1991): Tourism Planning. An Integrated and Sustainable Development Approach. New York: Van Nostrand Reinhold. Lau, A.L.S. McKercher, B. (2004): Exploration versus Acquisition: A Comparison of First-Time and Repeat Visitors. Journal of Travel Research 42(3): MASLOW, A. (2003): A lét pszichológiája felé. Ursus Libris. Budapest. M.Á.S.T. (2006): A Balaton imázsa a magyar lakosság körében. Turizmus Bulletin 10(Különszám):2-17. MICHALKÓ G. (2007): A turizmuselmélet alapjai. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár. Michalkó, G. (2005). A turisztikai miliő földrajzi értelmezése. Tér és Társadalom 19(1): Michalkó, G. Rátz, T. (2006a): The Mediterranean Tourist Milieu. Anatolia An International Journal of Tourism and Hospitality Research 17(1): Michalkó, G. Rátz, T. (2006b): The Role of the Tourist Milieu in the Social Construction of the Tourist Experience. In: XVI World Congress of Sociology: The Quality of Social Existence in a Globalising World, CD-ROM, Madrid: International Sociological Association. Michalkó, G. Rátz, T. (2005): A mediterrán turisztikai miliő. Turizmus Bulletin 9(2): Michalkó, G. Minca, C. (2000): L immagine turistica dell Italia in Ungheria. Turistica 9: PUCZKÓ, L. RÁTZ, T. (2000): Tourist and Resident Perceptions of the Physical Impacts of Tourism at Lake Balaton, Hungary: Issues for Sustainable Tourism Management. Journal of Sustainable Tourism 8(6): PUCZKÓ, L. RÁTZ, T. (2005): A turizmus hatásai. Aula Kiadó, Budapest. RátZ, T. (2007): The Adaptation and Assessment of the Destination Lifecycle Model in the Lake Balaton Region, Hungary. In: Németh, Á. Dávid, L. eds.: Handbook of Lakes and Reservoirs: A Sustainable Vision of Tourism. Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös, pp Rátz, T. (2006): Az éghajlati és időjárási tényezők szerepe az utazási magatartás befolyásolásában. Turizmus Bulletin 10 (Különszám): selwyn, T. (2000): The De-Mediterraneanisation of the Mediterranean? Current Issues in Tourism 3(3): SULYOK, J. (2006): A Balaton mint turisztikai desztináció ismertsége és imázsa Magyarország legfontosabb küldő országaiban. Turizmus Bulletin 10 (Különszám): Szarvas, Zs. (1998): Valóság és valóság. Finn turisták Magyarország képe. In: Fejős, Z. (szerk.): A turizmus mint kulturális rendszer. Néprajzi Múzeum, Budapest, pp TZANELLI, R. (2003): Casting the Neohellenic Other : Tourism, the Culture Industry, and Contemporary Orientalism in Captain Corelli s Mandolin. Journal of Consumer Culture 3(2): Turizmus bulletin XI. évfolyam 4. szám 19
Sulyok Judit* Kántor Szilvia Strack Flórián. A balatoni táj az utazók térképén ahogy az utazók látják
Sulyok Judit* Kántor Szilvia Strack Flórián A balatoni táj az utazók térképén ahogy az utazók látják Kulcsszavak: turizmus, imázs, Balaton, táj Összefoglaló Pannon Egyetem Turizmus Tanszék * sulyokj@gtk.uni-pannon.hu
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY
Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum
RészletesebbenVezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Sulyok Márta Judit okleveles közgazdász. Doktori értekezés TÉZISEK
Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár Sulyok Márta Judit okleveles közgazdász VÍZ, AMIÉRT ÉRDEMES ÚTRA KELNI - A VÍZPARTI KÖRNYEZET TURIZMUSORIENTÁLT MÁRKÁZÁSA A BALATON RÉGIÓBAN Doktori értekezés
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2
tartalom PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Dr. Rátz Tamara Dr. Michalkó Gábor A
RészletesebbenBALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata
TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,
RészletesebbenAz éghajlati és időjárási tényezők szerepe az utazási magatartás befolyásolásában. Szerző: dr. Rátz Tamara 1
Az éghajlati és időjárási tényezők szerepe az utazási magatartás befolyásolásában Szerző: dr. Rátz Tamara 1 Az éghajlati tényezők meghatározó szerepet játszhatnak egy terület vonzerejének, illetve turisztikai
RészletesebbenMegalapozó vizsgálat
T Á J T E R V M Ű H E L Y SZOLGÁLTATÓ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 8261 Badacsony, Római u. 197. e-mail: laposaj@bazaltbor.hu Megalapozó vizsgálat Óbudavár településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1855/2015
RészletesebbenMegalapozó vizsgálat
Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,
RészletesebbenGössling, S. Scott, D. Hall, C. M. Ceron, J.-P. Dubois, G.: Turisták fogyasztói válasza az éghajlatváltozásra
1008 generálását az IAB Intézményi Panelfelvétel egyik hullámából. Ez volt az első olyan, gazdasági szervezetekre vonatozó adatállomány, melyet szintetikus állománnyá alakítva adott ki statisztikai hivatal.
RészletesebbenBudapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1
Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 A Budapestre érkező külföldi turisták kulturális szokásait vizsgáló kutatás
RészletesebbenMagyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai
Készült a Magyar Turizmus Rt. ának megbízásából Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Kutatási jelentés Tartalomjegyzék 1 A KUTATÁS HÁTTERE...
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY
A magyar lakosság utazási szokásai 2012-ben 1 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készített kutatás alapján összeállította: Mester Tünde 2 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató
Részletesebbentények és elôrejelzések
A Balaton régió turizmusa a számok tükrében, különös tekintettel a német, a dán és a cseh vendégforgalom alakulására Szerzô: Sulyok Judit 1 A Magyar Turizmus Zrt. 28-ban is folytatja Külképviselôk a régiókban
RészletesebbenMÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek
RészletesebbenTÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/
Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment
RészletesebbenÖsszeállította: Magyar Turizmus Zrt., Kutatási Csoport 1
a a a Kedves Olvasók! Ismét tematikus számmal szeretnénk az Önök ismereteit gyarapítani. A Magyar Turizmus Zrt. 2009-re a Kulturális Turizmus Évét hirdette meg, elsôsorban belföldi marketingtevékenységében.
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT
VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL
RészletesebbenGÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)
GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal
RészletesebbenTurizmuspolitika és turizmusmenedzsment
Turizmuspolitika és turizmusmenedzsment Szerzô: Soproni Gyula 1 A tanulmány a közszféra gazdasági szerepvállalásának részeként a turizmusban és az ezt érintô területeken folytatott állami tevékenységet
RészletesebbenGÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :
GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ
RészletesebbenSzerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3
A fürdőfejlesztések hatásai Kelet-Magyarországon Hajdúszoboszló, Mezőkövesd és Orosháza összehasonlítása Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3 Kelet-Magyarországon az elmúlt években
RészletesebbenSZAKMAI SEGÉDLET TURISZTIKAI PARTNEREINKNEK ÖRÖKSÉGTURIZMUS, MINT TURISZTIKAI TERMÉK
SZAKMAI SEGÉDLET TURISZTIKAI PARTNEREINKNEK ÖRÖKSÉGTURIZMUS, MINT TURISZTIKAI TERMÉK Az élő hagyományok megismerése egyre fontosabb utazási motivációvá válik napjainkban. Napjaink utazói a passzív megfigyelés
RészletesebbenKisbányahavas esettanulmány 1. Bolgár Blanka PhD hallgató
Egy szakmai életút eredményei és helyszínei A SÍTURIZMUS GAZDASÁGI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA Kisbányahavas esettanulmány 1 Bolgár Blanka PhD hallgató Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék
RészletesebbenDESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL
DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL Minőség és innováció menedzsment Megjegyzés [b1]: MODUL /TANTÁRGY CÍME Szerkesztette: Szabó Imre László Egyetemi tankönyv Megjegyzés [b2]: HA VAN KIADÓ, VAGY BÁRMILYEN EGYÜTTMŰKÖDŐ
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
A Szegedi Szabadtéri Játékok turisztikai jelentősége és látogatóinak jellemzői Szerző: Herczeg Tamás 1 23-ban a korábbi tendencia megfordult: a Szegedi Szabadtéri Játékokra kicsivel több turista érkezett,
RészletesebbenSzerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4
A támogatott turisztikai beruházások helyi és térségi szintű hatékonyságának vizsgálata 1 Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4 Az utóbbi tíz évben a turizmus fejlesztését
RészletesebbenMARKETINGTERV 2014 mellékletek
Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................
RészletesebbenBUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1
BERÉNYI B. ESZTER BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 Budapest rendszerváltozás utáni fejlődésének legjellemzőbb vonása az 1980-as évek végén elinduló szuburbanizációs
RészletesebbenMUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények
Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem
RészletesebbenWEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája
WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.
Részletesebben3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI
3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési
RészletesebbenPhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola
PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola A volt Jugoszlávia turizmusának elemzése, különös tekintettel a délszláv válságok hatásainak összefüggésében Készítette: Játékos Edit Témavezető:
RészletesebbenVONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy
RészletesebbenTIHANY VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 1 EGYEZTETÉSI ANYAG KOMPKIKÖTŐ ÉS KÖRNYÉKE
TIHANY VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 1 1. BEVEZETŐ Jelen dokumentáció Tihany község Önkormányzat kezdeményezésével készülő, a település területére jelenleg hatályos Tihany
RészletesebbenVESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló
VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló Előzmények A Touirnform Veszprém megbízásából 2006. májusában és novemberében országos szintű reprezentatív kutatás készült Veszprém
RészletesebbenAz Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában
Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek VI.évf. 2009 2 89-107 Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában A válság turizmusra gyakorolt hatásairól számos, elemzés,
RészletesebbenTurizmus és regionalitás
Veszprém turizmusának jellemzői egy belföldi kutatás tükrében Szerző: Lőrincz Katalin 1 A Tourinform Veszprém megbízásából 2006-ban a magyar lakosság körében reprezentatív kutatás készült Veszprém város
RészletesebbenVidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján
Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY
Országtanulmány: Szlovénia Szerzõ: Polgár Judit 1 1. Szlovénia általános jellemzése Szlovénia, Európa egyik legkisebb országa, az Alpok és az Adriai-térség között, Kelet- és Nyugat-Európa találkozásánál
RészletesebbenA kezdeményezések régiója
A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink
RészletesebbenMagyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28.
Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010 Budapest, 2009. október 28. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló. 4 1 Bevezető 14 2 Helyzetelemzés 16 2.1 Nemzetközi trendek... 16 2.2 Magyarország turizmusának
RészletesebbenA települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben
A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár
RészletesebbenNyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról
Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját
RészletesebbenRÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ /2014.(07 ) sz. Határozat JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK (314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. melléklet I. fejezet tartalmi követelményei szerint) 2 0 1
RészletesebbenAzonosító jel: FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2008. május 15. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 15. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenElőzetes Megvalósíthatósági Tanulmány. Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt
Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt Tiszanána 2016. február 29. 1 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A fejlesztési program kiindulási és alapadatai... 6 3.
RészletesebbenKITEKINT Ő A TÜNDÉRMESE, MINT AZ ALTERNATÍV TURIZMUSFEJLESZTÉS EGY ESZKÖZE: GÖRÖGORSZÁG PÉLDÁJA
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 127-132. p. Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 2: 127-132 KITEKINT Ő A TÜNDÉRMESE, MINT AZ ALTERNATÍV TURIZMUSFEJLESZTÉS EGY ESZKÖZE: GÖRÖGORSZÁG PÉLDÁJA (Fairytale as
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,
RészletesebbenTájékoztató a Balaton Fejlesztési Tanács 2014. évi tevékenységéről
Tájékoztató a Balaton Fejlesztési Tanács 2014. évi tevékenységéről 1 Tartalomjegyzék 1. A Balaton Fejlesztési Tanács tagjai... 3 2. A BFT és munkaszervezete 2014. évi tevékenységének kiemelt területei...
RészletesebbenIdegenforgalmi fejlesztési lehetőségek Pozsony környékén Lelkes Gábor
Idegenforgalmi fejlesztési lehetőségek Pozsony környékén Lelkes Gábor Bevezetés A modern társadalomban növekszik a szabadidő aránya, az idegenforgalom az egyik leggyorsabban fejlődő gazdasági ágazat (a
Részletesebbenés lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjeinek, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1
A magyar lakosság nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjei, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1 A magyar lakosság zöldturizmushoz
RészletesebbenCelldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM
Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Aktualizálta 2011-ben: Finta Krisztián kistérségi menedzser 1 BEVEZETÉS A területfejlesztési politikát érvényesítő
RészletesebbenBALATONALMÁDI KRISTÓF KEMPING YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE
BALATONALMÁDI 1 EGYEZTETÉSI ANYAG BALATONALMÁDI (Balaton tó 2313/17 hrsz ú terület 2314 hrsz ú terület Véghelyi Dezső utca 2299 hrsz ú közpark Széchenyi sétány által határolt terület) SZABÁLYOZÁSI TERV
Részletesebben1. számú ábra: Városok terjeszkedése (http://zoldvilagomegyesulet.blogspot.hu/2011/10/varosok-terjeszkedese-fenyegeti-bolygot.
A földhasználat szerepe a városi árvízi kockázatkezelésben Mrekva László 1 1. Bevezetés A helytelen földhasználat következtében, a nagy felületű, növénytakarás nélküli, áthatolhatatlan felszínek miatt
RészletesebbenA táj szerepe a vízparti utazás során egy lakossági megkérdezés eredményei
A táj szerepe a vízparti utazás során egy lakossági megkérdezés eredményei Sulyok Judit phd hallgató, Széchenyi István Egyetem Sopron, 2012. augusztus 30. A témaválasztást indokolta a természeti környezet
RészletesebbenVezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Sulyok Márta Judit okleveles közgazdász. Doktori értekezés. Győr 2013. január
Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár Sulyok Márta Judit okleveles közgazdász VÍZ, AMIÉRT ÉRDEMES ÚTRA KELNI - A VÍZPARTI KÖRNYEZET TURIZMUSORIENTÁLT MÁRKÁZÁSA A BALATON RÉGIÓBAN Doktori értekezés
RészletesebbenBUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV
BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
Tájjellegű ételek megjelenésének elemzése a dél-dunántúli turisztikai régió ételválasztékában Szerző: Sándor Dénes Az elemzés során harminc, dél-dunántúli turisztikai régióból származó étlap tanulmányozására
RészletesebbenA Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásai 1. A Magyar Turizmus Zrt. kutatása alapján összeállította: Kovács Gábor 2
A Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásai 1 A Magyar Turizmus Zrt. kutatása alapján összeállította: Kovács Gábor 2 A Sziget Fesztivál önmagában is fontos, hatalmas tömegeket megmozgató kulturális esemény,
RészletesebbenKARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK
RészletesebbenBOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012
BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus
RészletesebbenTOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA
TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Dr. Dankó László a közgazdaságtudomány kandidátusa, tanszékvezető egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Nemzetközi Marketing Tanszék A tanulmány
RészletesebbenRÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE
1 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 2 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés... 3 2 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához
RészletesebbenMAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG
MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG Az Őrség fő turisztikai jellemzői A térség Vas megye délnyugati sarkában található, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat
RészletesebbenHAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója
Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ
RészletesebbenVIETNAM - A MAGYAR FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁZSIAI
VIETNAM - A MAGYAR FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁZSIAI CÉLORSZÁGA BALOGH TIBOR 1. MAGYARORSZÁG ÉS VIETNAM KAPCSOLATAI Magyarország és Vietnam földrajzi értelemben távol fekszik egymástól, azonban a társadalmi
RészletesebbenTurisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése c. konstrukciójához
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-Alföldi Operatív Program Dél-Dunántúli Operatív Program Észak-Alföldi Operatív Program Észak-Magyarországi Operatív Program Közép-Dunántúli Operatív Program Nyugat-Dunántúli Operatív
RészletesebbenMÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK
MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA I. számú módosítással egységes szerkezetben Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...
RészletesebbenI. kötet: Megalapozó vizsgálat
SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható
RészletesebbenNemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 3. 2004. április 26.
1. SZÁMÚ MELLÉKLET: A TURIZMUS FINANSZROZÁSI RENDSZERE... 77 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: HELYZETELEMZÉS TELJES VÁLTOZAT... 79 1 BEVEZETÉS... 79 1.1 IGAZODÁSI PONTOK, GAZDASÁGPOLITIKAI KERETEK... 79 1.2 ÉRTÉKKÖZPONTÚ
RészletesebbenMagyarországi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 2010-2015 Készítette: Dr. Juhász László PhD www.hotel2022.hu juhasz.hotel2022@gmail.
1 / 10 Magyarországi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 2010-2015 Készítette: www.hotel2022.hu juhasz.hotel2022@gmail.com Felvetés: A szálláshelyek vendégéjszakáinak száma az elmúlt öt évben 35%-kal
RészletesebbenZirc város integrált településfejlesztési stratégiája
Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési
RészletesebbenTURIZMUSMENEDZSMENT. A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi 1 TURIZMUS BULLETIN 55. 1. A kutatás módszertana
A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi 1 Összeállította: dr. Mundruczó Györgyné 2 Az európai diszkont légitársaságok utasforgalmának dinamikus növekedése megváltoztatta
RészletesebbenA Pécsi Tudományegyetem regionális hatásainak főbb területei a Diplomás Pályakövető Rendszer eredményei alapján
Kuráth Gabriella Sipos Norbert A Pécsi Tudományegyetem regionális hatásainak főbb területei a Diplomás Pályakövető Bevezető A hazai felsőoktatási piac jelentős változásokon esett át, és jelenleg is az
RészletesebbenSzolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014
1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési
RészletesebbenTURISZTIKAI TERMÉKEK. A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja TURIZMUS BULLETIN 19. 1. A tanulmány célja
A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága Veréczi Gábor közremûködésével. A tanulmány célja Az ENSZ a 2002-es évet az Ökoturizmus
RészletesebbenSzlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján
Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter
RészletesebbenSÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING
Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon 2015 TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0003 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC
RészletesebbenKONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,
RészletesebbenKÖZGYŰLÉSI HATÁROZATI JAVASLATOK 4. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG JELENTÉSE 2014. 5. KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS 2014.
TARTALOM: KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATI JAVASLATOK 1. ÜZLETI JELENTÉS 2014. 2. ÉVES BESZÁMOLÓ 2014. 3. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2014. 4. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG JELENTÉSE 2014. 5. KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Az alumni szolgáltatások szerepe és az egyetemek versenyképessége Doktori értekezés tézisei Készítette:
Részletesebben55 812 01 0010 55 01 Idegenforgalmi szakmenedzser Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser
236-06 Figyelemmel kíséri és értékeli az idegenforgalom sokoldalú rendszerét A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési
RészletesebbenKISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Petrás Ede Témavezető: Dr. Pusztai Gabriella DEBRECENI EGYETEM Humán Tudományok Doktori Iskola
RészletesebbenBALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN)
BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) 2012 BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG Balaton Parti Sáv Táj Kezelési Elő-Terv (Landscape Management Plan) 2012 Készítette:
RészletesebbenNádasy László. A víziturizmus és a természetvédelem kapcsolata a Bodrog hazai szakaszán
Nádasy László A víziturizmus és a természetvédelem kapcsolata a Bodrog hazai szakaszán Összefoglalás Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék laszlo.nadasy@uni-corvinus.hu A Bodrog
RészletesebbenA FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÓI MAGATARTÁSBAN
Szent István Egyetem Gödöllő Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenBUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készítette Budapest XXII. kerület Önkormányzatának megbízásából az EconoConsult Kft. 2008. október TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...
RészletesebbenA 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei
Szatmári János Kakatics Lili Szabó Zoltán Gyula A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék 2013-ban már harmadik alkalommal mérte fel a
RészletesebbenPIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY
A német lakosság utazási szokásai, és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci lehetõségei Németországban A Magyar Turizmus Rt. megbízásából összeállította a TNS Hungary Kft.
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Litér Község Önkormányzata 2013. Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga a másikra felülről lenézni, amikor annak talpra állni nyújt segítő kezet." (Gabriel García
RészletesebbenA parkok szerepe a városi életminőség javításában
MINDENNAPI ÉLETÜNK A parkok szerepe a városi életminőség javításában Tárgyszavak: városi zöldterület; várostervezés; fenntarthatóság; park; életminőség; árképzés; lakásár. A természeti környezet megőrzésére
RészletesebbenVárpalota város integrált településfejlesztési stratégiája
KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT
RészletesebbenGönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város
RészletesebbenTörökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november
Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság
RészletesebbenKISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1
KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás A kommunikáció, ezen belül is a vállalati kommunikáció kutatása a társadalomtudományok egyik
RészletesebbenLakotár Katalin Tizenévesek kognitív országképei szomszédainkról az egyes régiókban
Lakotár Katalin Tizenévesek kognitív országképei szomszédainkról az egyes régiókban A kognitív térképek a világ megismerésének, abban való tájékozódásnak tudati eszközei. Az objektív földrajzi tér egyéni
RészletesebbenBalatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált
RészletesebbenRátz Tamara. Publikációs jegyzék
Rátz Tamara Publikációs jegyzék Könyv 1. Rátz, T. Sárdi, Cs. (eds.) (2007): (Inter)cultural Aspects of Tourism Development. Kodolányi János University College, Székesfehérvár, p. 280. 2. Dávid, L. (szerk.)
Részletesebben