Készítette: IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft.

Átírás

1 FÉMHULLADÉK HASZNOSÍTÁS ÉS TERÜLET BŐVÍTÉS ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ S A L G Ó T A R J Á N Készítette: IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft Budapest, Mozaik utca 14/A Telefon: Fax: imsys@imsys.hu augusztus 06.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS A tanulmány készítésében résztvevők Az engedélykérő azonosító adatai A telephely adatai Az előzetes vizsgálat tárgya és célja A tanulmány elkészítésének jogszabályi háttere A felhasznált adatok és az alkalmazott módszerek értékelése, bizonytalanságok Útmutató a tanulmányhoz ALAPADATOK A tervezett tevékenység célja és szükségessége A tevékenység, létesítmény ismertetése A tevékenység alapadatai A technológia, tevékenység leírása A hulladékkezelési tevékenység részletes bemutatása Fém hulladék kezelése, hasznosítása Felhasználandó alapanyagok, ill. energia jellemzői és mennyiségi adatai A kiválasztott technológiánál tervbe vett környezetvédelmi létesítmények, intézkedések Referenciák A technológiához kapcsolódó műveletek leírása A tervezett tevékenység telepítési szempontjai és lehetőségei A telephely helye, területigénye, jelenlegi területhasználatok A tervezett tevékenység összefüggései a terület- vagy településfejlesztési, rendezési tervekkel és infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel A tervezett tevékenység főbb alapadatai A tevékenység volumene A telepítés és a működés megkezdésének várható időpontja, időtartama A tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények HATÓTÉNYEZŐK ÉS HATÁSFOLYAMATOK, A HATÁSVISELŐK AZONOSÍTÁSA Levegőtisztaság-védelem Telepítés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők IMSYS Kft augusztus 5. 2/85

3 Megvalósítást követően várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Felhagyás során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Havária következtében várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A vizsgálandó terület levegőtisztaság-védelmi lehatárolása A hatásterület állapotának megváltozása Talaj-, felszín alatti víz-védelem Telepítés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Megvalósítást követően várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Felhagyás során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Havária következtében várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A vizsgálandó terület talaj-, felszín alatti víz-védelmi lehatárolása Felszíni vízvédelem Telepítés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Megvalósítást követően várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Felhagyás során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Havária következtében várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A vizsgálandó terület felszíni vízvédelmi lehatárolása Hulladékgazdálkodás Telepítés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Megvalósítást követően várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Felhagyás során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők IMSYS Kft augusztus 5. 3/85

4 Havária következtében várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A vizsgálandó terület hulladékgazdálkodás szempontú lehatárolása Zaj- és rezgésvédelem A vizsgált terület és annak környezetének zajszempontú jellemzése Környezeti zaj- és rezgésvédelmi követelmények Telepítés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Megvalósítást követően várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Felhagyás során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Havária következtében várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A hatásterület zaj- és rezgésvédelmi lehatárolása Élővilág-védelem Telepítés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Üzemelés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Felhagyás során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Havária következtében várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A vizsgálandó terület élővilág-védelmi lehatárolása Tájképre gyakorolt hatások ismertetése Erdők Összesített hatásterület ÖSSZEFOGLALÁS CSATOLT MELLÉKLETEK IMSYS Kft augusztus 5. 4/85

5 1. BEVEZETÉS Az (továbbiakban Társaság), Salgó utca 33. szám alatti telephelyén nem veszélyes és veszélyes hulladék gyűjtési és előkezelési (válogatás, bontás, darabolás, bálázás, ollózás, aprítás) tevékenységet végez. Az salgótarjáni telephelyén éves szinten jelenleg tonna nem veszélyes hulladék gyűjthető, ill tonna nem veszélyes hulladék előkezelése engedélyezett. Továbbá tonna veszélyes hulladék gyűjthető, melyből tonna kerülhet előkezelésre. A nem veszélyes hulladékok gyűjtését, kezelését a NO-05/KVO/369-19/2017. számú hulladékgazdálkodási engedély, míg a veszélyes hulladékok gyűjtését és kezelését a KTF:3900-1/2015. számú engedély alapján végzik. Társaság a piaci igények alakulása miatt a hulladékgazdálkodási tevékenységet ki kívánja egészíteni fémhulladék hasznosítással ( tonna/év) is. A telephelyre beérkező nem veszélyes fémhulladékok egy része hasznosításra, míg egy része továbbra is csak gyűjtésre és/vagy előkezelésre kerülne. Az előbbiek mellett a meglévő telephely területe ( m 2 ) a szomszédos volt i Acélgyár területének egy részével (vagyis m 2 -mel) növekedne, a bővítés után az összterület m 2 -re módosulna. A jelenlegi engedélyeknek megfelelően a vas- és acél, valamint alumínium hulladék gyűjtésre és/vagy előkezelésre kerül, és azt hulladékként szállítják a hasznosítóhoz vagy egyéb kezelőhöz. A tervezett hasznosítás a 333/2011/EU rendeletnek megfelelő termékké minősítést jelent, azaz a rendeletben leírt kritériumoknak megfelelő fémhulladék már termékként kerülhet kiszállításra a telephelyről. A meglévő telephelyen tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 3. mellékletének 108. pontja szerint (Fémhulladékgyűjtő, -előkezelő, -hasznosító telep (beleértve az autóroncstelepeket) a) 5 t/nap kapacitástól) előzetes vizsgálat köteles. Az előbbiek mellett az alábbi pont miatt is előzetes vizsgálat köteles a tervezett tevékenység: A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2. (2) abf) pontja a tevékenység céljára lehatárolt terület legalább 25 %-kal megnő, és az új területnek a jelenlegi vagy a településrendezési tervben meghatározott területfelhasználási módja az igénybevétel miatt megváltozik, az előbbi jelentős módosításnak számít a 3. számú melléklet 130. pontjában felsorolt tevékenységek esetében. A rendelet 3. számú mellékletébe tartozó tevékenységek esetében az előzetes vizsgálatot elbíráló környezetvédelmi hatóság döntésétől függ a környezeti hatásvizsgálati kötelezettség. Az a tervezett hasznosítási tevékenységre, ill. a terület bővítéssel kapcsolatos előzetes vizsgálati dokumentáció elkészítésével az IMSYS Kft-t bízta meg. Az IMSYS Kft. elvégezte a hasznosítási tevékenység, ill. a terület bővítés vonatkozásában az előzetes vizsgálatot, majd annak eredményei alapján, a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet tartalmi-formai követelményrendszere szerint összeállította az előzetes vizsgálati tanulmány jelen dokumentációját. IMSYS Kft augusztus 5. 5/85

6 1.1. A tanulmány készítésében résztvevők A cég elnevezése: A cég rövidített elnevezése: IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. IMSYS Kft. A cégjegyzék száma: Statisztikai azonosítási száma: A cég székhelye: (KSH számjel) 1033 Budapest, Mozaik u. 14/a. Telefon: +36 1/ , +36 1/ Telefax: +36 1/ imsys@imsys.hu Aláírás:.. Dr. Varga József Ügyvezető igazgató.. Bahul Mónika Projektvezető IMSYS Kft augusztus 5. 6/85

7 KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK Szakterület Szakértő neve Beosztás/Végzettség Talaj, felszín alatti víz Felszíni vízvédelem Levegőtisztaságvédelem Hulladékgazdálkodás Zaj- és rezgésvédelem Élővilág Szabó László Vallus Gábor Kovács András Fábos Vivien Bahul Mónika Szomolányi Orsolya Bahul Mónika Bodnár Viktor Szomolányi Orsolya Gyarmati Beáta Zsuzsanna Dr. Seregélyesné Csomós Ágnes Laboratóriumvezető, tanácsadó / okleveles környezetmérnök Környezetvédelmi tanácsadó/ okleveles környezetmérnök Kármentesítési üzletágvezető/ okleveles környezetkutató Kármentesítési tanácsadó/ okleveles környezetmérnök Környezetvédelmi tanácsadó/ okl. környezetmérnök Környezetvédelmi tanácsadó/ okl. környezetmérnök Környezetvédelmi tanácsadó/ okl. környezetmérnök Környezetvédelmi tanácsadó/ okl. környezetmérnök Környezetvédelmi tanácsadó/ okl. környezetmérnök Környezetvédelmi vezető tanácsadó/ okleveles villamosmérnök, műszaki környezeti szakmérnök Okleveles biológia-kémia szakos középiskolai tanár Intézmény/ Szervezet IMSYS Kft. IMSYS Kft. IMSYS Kft. Szakértői engedély szám SZKV SZKV SZKV IMSYS Kft. - IMSYS Kft. SZKV IMSYS Kft. - IMSYS Kft. SZKV IMSYS Kft. - IMSYS Kft. - IMSYS Kft. Dr. Seregélyesné Csomós Ágnes e.v. SZKV SZ-028/2011. A szakértői engedélyeket az melléklet tartalmazza. IMSYS Kft augusztus 5. 7/85

8 1.2. Az engedélykérő azonosító adatai A cég elnevezése: A cég rövidített elnevezése: A cég székhelye: Alcufer Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 9023 Győr, Mészáros Lőrinc u.13. A cég cégjegyzékszáma: A cég adószáma: A cég statisztikai számjele: KÜJ: Telefonszám: / Faxszám: / Az főtevékenységként cégkivonat alapján - hulladék-nagykereskedelemmel foglalkozik. Az cégkivonatát az melléklet tartalmazza A telephely adatai Címe: 3100 Salgó utca 33. Helyrajzi szám: 3494/2 (meglévő); 3494/9 (új) EOV koordináta: X: Y: Telefonszám: 32/ KTJ: Telephely területe: m 2, mely a bővítés után m 2 -re módosul A területre vonatkozó tulajdoni lapot és földhivatali térképkivonatot az melléklet tartalmazza. IMSYS Kft augusztus 5. 8/85

9 1.3. Az előzetes vizsgálat tárgya és célja Az előzetes vizsgálat tárgyát a jelenleg is érvényes hulladékkezelési engedély birtokában működő hulladékgyűjtő-, és előkezelő telephely nem veszélyes fémhulladékokra vonatkozó hasznosítási tevékenység végzése, a telephely területének a bővítése és a tevékenység felhagyása képezik, az előre nem valószínűsíthető események (balesetek, haváriák) vizsgálatával együtt. Az előzetes vizsgálat célja a hasznosítási tevékenység, ill. a terület bővítés környezeti hatásainak becslése, vizsgálata, a káros hatások lehetőség szerinti minimumra csökkentésére irányuló javaslatok megfogalmazása, valamint a környezetvédelmi szempontból esetlegesen kizáró okok felderítése. Fenti célok elérése érdekében az elvégzett előzetes vizsgálat során a rendelkezésre álló adatok és ismeretek felhasználásával elvégeztük a jelenlegi állapot vizsgálatát. Ezt követően a rendelkezésünkre bocsátott adatok és információk alapján előzetesen becsültük a tervezett hasznosítási technológia, ill. a terület bővítés megvalósulása, felhagyása, továbbá a haváriák következtében létrejövő hatásokat, valamint a környezet állapotában várható változásokat. Megvizsgáltuk a tevékenység folytatásához szükséges ún. kapcsolódó műveletek hatásait is. A hulladékhasznosítási tevékenység megkezdése, ill. a terület bővítés nem igényel bontási, ill. építési műveleteket, mivel a hasznosítás esetében csak egy átminősítés történik, míg a terület bővítés során a megvásárolt területen rendelkezésre álló burkolt felületet, ill. zárt csarnok épületet fogják hulladék gyűjtésre használni. Az előbbiek miatt a telepítés várható hatását nem vizsgáltuk jelen tanulmányban A tanulmány elkészítésének jogszabályi háttere Az által a meglévő telephelyen tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 3. mellékletének 108. pontja szerint (Fémhulladékgyűjtő, -előkezelő, -hasznosító telep (beleértve az autóroncstelepeket) a) 5 t/nap kapacitástól) előzetes vizsgálat köteles. Az előbbiek mellett az alábbi pont miatt is előzetes vizsgálat köteles a tervezett tevékenység: A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2. (2) abf) pontja a tevékenység céljára lehatárolt terület legalább 25 %-kal megnő, és az új területnek a jelenlegi vagy a településrendezési tervben meghatározott területfelhasználási módja az igénybevétel miatt megváltozik, ez jelentős módosításnak számít a 3. számú melléklet 130. pontjában felsorolt tevékenységek esetében. A 3. számú mellékletbe tartozó tevékenységek esetében az előzetes vizsgálatot elbíráló környezetvédelmi hatóság döntésétől függ a környezeti hatásvizsgálati kötelezettség. A tanulmány elkészítésekor a fenti jogszabály előíráson túl a szakterületek vonatkozó jogszabályait, ill. egyéb releváns tanulmányt vettünk figyelembe A felhasznált adatok és az alkalmazott módszerek értékelése, bizonytalanságok Az előzetes vizsgálat lefolytatása során döntően a Társaság által rendelkezésünkre bocsátott adatszolgáltatás alapján értékeltünk. A tanulmány elkészítéséhez felhasznált egyéb tanulmányokra, adatbázisokra, megalapozó anyagokra és azok forrásaira az adatok közlésének helyén hivatkozunk. IMSYS Kft augusztus 5. 9/85

10 Az előzetes vizsgálat során alkalmazott módszereket, azok korlátait és alkalmazásának előnyeit, az előrejelzések érvényességi valószínűségét, a hatások és vizsgálati eredmények értékelésénél felmerült, a tudományos ismeretekben lévő hiányosságokat és bizonytalanságokat amennyiben van ilyen az adott fejezetben ismertetjük Útmutató a tanulmányhoz Az előzetes vizsgálat szöveges munkarészének felépítését a tartalomjegyzék ismerteti. A tanulmányban hivatkozott mellékletek és nagyobb ábrák, táblázatok a kötet végén kaptak helyet, míg a kisebb ábrákat, táblázatokat a szövegbe ágyazva helyeztük el. A szöveg végén elhelyezett nagyobb ábrák, táblázatok számozása a hivatkozások helye szerinti fejezethez kapcsolódik. IMSYS Kft augusztus 5. 10/85

11 2. ALAPADATOK 2.1. A tervezett tevékenység célja és szükségessége A hulladékgazdálkodás területén elsődleges cél a hulladékok keletkezésének megelőzése, valamint a keletkezett hulladékok, minél nagyobb arányú újrafeldolgozása, hasznosítása. Az által a telephelyen jelenleg is végzett hulladék gyűjtési és előkezelési tevékenység, ill. az alkalmazott technológiák elősegítik a hulladékok hasznosításra történő előkészítését. A telephelyi hulladékkezelés célja a gyűjtött hulladékok anyagában történő újrahasznosítása minél nagyobb arányban. A fémhulladék hasznosításával (minősítésével) hozzájárulnak ahhoz, hogy az adott anyagot minél szélesebb területen lehessen újrafelhasználni. A területbővítéssel pedig a telephelyen folytatott hulladékgyűjtési és kezelési tevékenységhez biztosítanak plusz gyűjtési/tárolási felületeket, mellyel a telephely zavartalan működése biztosítható A tevékenység, létesítmény ismertetése A tevékenység alapadatai A telephely ipari területén helyezkedik el, mely a volt Acélárugyár területéből történő leválasztással került a Társaság birtokába, kezelésébe. A telephely D-DNy-i oldalán található az egykori Acélárugyár területe, mely iparvágánnyal kapcsolódik a vizsgált területhez. Az előbbiek alapján a telephelyre/ről a be-, ill. a kiszállítás részben vasúti síneken is zajlik. Az salgótarjáni telephelyén éves szinten jelenleg tonna nem veszélyes hulladék gyűjthető, ill tonna nem veszélyes hulladék előkezelése engedélyezett. Továbbá tonna veszélyes hulladék gyűjthető, melyből tonna kerülhet előkezelésre. A nem veszélyes hulladékok gyűjtését, kezelését a NO-05/KVO/369-19/2017. számú hulladékgazdálkodási engedély, míg a veszélyes hulladékok gyűjtését és kezelését a KTF:3900-1/2015. számú engedély alapján végzik. Az eddigi gyűjtési- és előkezelési tevékenység mellett fémhulladék hasznosítását is kívánják végezni a tárgyi telephelyen. A telephelyre bekerülő fémtartalmú hulladékból tonna/év nem veszélyes fémhulladék kerülne hasznosításra. A hasznosítani kívánt fém hulladékok listáját a melléklet tartalmazza. A Társaság a fémhulladék hasznosítás mellett az előkezelhető nem veszélyes hulladékok mennyiségét kívánja kis mértékben növelni, vagyis tonnáról az előkezelhető mennyiség tonnára módosulna, mely a 314/2015. (XII.25.) Korm. rendelet szerint nem számít jelentős módosításnak, ill. egyéb mennyiségi adatokban változás nem történik. A KTF:3900-1/2015. számú engedély alapján gyűjthető és előkezelhető veszélyes hulladékok mennyiségét a Társaság nem kívánja változtatni. Az előkezelni kívánt nem veszélyes hulladékokat mellékletben szereplő táblázatban tüntettük fel. A hivatkozott mellékletben szereplő táblázatban szereplő hulladékok esetében, a könnyebb kezelhetőség/tervezhetőség érdekében hulladékcsoportonként adtuk meg a mennyiségi adatokat. A telephelyen a hulladékkezelési tevékenységet jelenleg 250 napban és egy műszakban végzik. A hasznosítási tevékenység megkezdése, ill. a terület bővítése nem igényli a munkavállalói létszám, továbbá a rendelkezésre álló gépek számának a növelését. Jelentős kapacitás bővítés nem történik, mely indokolná a jelenleg is rendelkezésre álló eszköz, ill. munkavállalói létszám növelését. IMSYS Kft augusztus 5. 11/85

12 A telephely befogadó kapacitása (egyszerre, egy időben gyűjthető hulladék mennyisége) nem veszélyes hulladékok esetében tonna, míg a veszélyes hulladékoknál tonna a jelenleg érvényes hatósági határozatok alapján. A Társaság az előbbieken jelzett mennyiségeket nem kívánja módosítani. A jelzett mennyiségek a meglévő és az új területen oszlanak majd meg A technológia, tevékenység leírása Társaság salgótarjáni telephelyén ipari termelőktől, hulladékkereskedőktől és lakosságtól begyűjtött, ill. a hulladék tulajdonosa által beszállított települési szilárd hulladékok, valamint fémtartalmú veszélyes hulladékok hasznosítását célzó fizikai előkezelést (bontás, darabolás, bálázás, ollózás, válogatás) végez. A fizikai előkezelés azokra a hulladékokra terjed ki, melyek a beszállított állapotban nem alkalmasak másodnyersanyagként történő közvetlen felhasználásra. A feldolgozott állapotban beérkező, ill. a másodnyersanyaggá alakított hulladék átmeneti készletezést követően hasznosítókhoz, míg a hasznosított fémhulladékok feldolgozókhoz kerülnek kiszállításra. A partnerektől megvásárolt kezelendő hulladékok nagy részét érvényes hulladékszállítási engedéllyel rendelkező szállítóvállalkozások, ill. az saját gépjárművekkel szállítja be a telephelyre. Az nem veszélyes hulladékok gyűjtésére, szállítására és kereskedelmére vonatkozó országos engedélyének száma OKTF-KP/ /2015., a veszélyes hulladékok gyűjtésére, szállítására és kereskedelmére vonatkozó országos engedélyének száma pedig OKTF-KP/6137-3/2016. A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. melléklete határozza meg az ártalmatlanítást és a hasznosítást megelőző előkészítő műveletek azonosító kódjait, mely szerint a telephelyen végzett hulladék előkezelési tevékenység: E02-03 aprítás (zúzás, törés, darabolás, őrlés); E02-04 tömörítés, bálázás, darabosítás (pl. agglomerálás, regranulálás); E02-05 válogatás alaki jellemzők szerint (osztályozás) E02-06 válogatás anyagminőség szerint (osztályozás); E02-99 egyéb (bontás, szétszerelés) kódokkal jellemezhető. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek felsorolásáról szóló 43/2016. (VI.28.) FM rendelet 2. számú melléklete a hasznosítási műveleteket sorolja fel, kódokkal jelölve. Ezen kódok közül a telephelyen tervezett hulladék hasznosítási tevékenység az alábbival jellemezhető. R4: Fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása R12: Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében A telephelyen évente gyűjthető tonna nem veszélyes hulladékból tonna fémhulladék kerülne hasznosításra. A telephelyre beérkező fémhulladékok egy része hasznosításra, míg egy része továbbra is csak gyűjtésre és/vagy előkezelésre kerülne. IMSYS Kft augusztus 5. 12/85

13 2.3. A hulladékkezelési tevékenység részletes bemutatása A telephelyre beszállított, vagy a telephelyen átvett hulladékok mennyiségét egy 60 tonna méréshatárú EMX 100-L18 típ. digitális hídmérleggel mérlegelik, melynek az üzemeltetése az irodaépületből történik. A kisebb rakományokat a szintén a telephelyen található, 500 kg méréshatárú tolósúlyos raktármérleggel mérlegelik Hulladék előkezelés, hasznosítás A telepi hulladékkezelés főbb lépései: ipari termelőktől, hulladékkereskedőktől, lakossági gyűjtésből származó veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtése, készletezése, szükség szerinti feldolgozása (válogatás, osztályozás, bontás, darabolás, ollózás, bálázás, kézi lángvágás), hasznosításra kerülő fémhulladékok minősítése, a Ht.9 és a 333/2011/EU rendelet figyelembevételével, gyűjtést, készletezést követően vasúti, ill. közúti kiszállítása. Hulladékok fogadása, készletezése A hulladékok fogadása szigorú előírások szerint történik. Belső utasításokban szabályozott szigorú felvásárlási rend biztosítja, hogy csak azonosítható, igazolt eredetű fémhulladék kerülhessen a telephelyre. A beszállított hulladékokat a telephelyen található mérlegen lemérik, szemrevételezéssel ellenőrzik, majd átvétel után anyagtípusonként csoportosítják és tárolják. A telepvezető, ill. az átvételért felelős személy a beszállított hulladékot csak abban az esetben veheti át, ha a hulladék átvételére a rendelkezésre álló, érvényes hulladékgazdálkodási engedély jogosultságot ad. A telephely rendelkezik a nem veszélyes és veszélyes hulladékok tárolásának feltételeivel. A hulladékok tárolására az alábbi tárolóterületek állnak rendelkezésre: 600 m 2 alapterületű papírés műanyaghulladék gyűjtőtér; 300 m 2 alapterületű fémforgács gyűjtőhely; 800 m 2 -es veszélyes hulladék gyűjtő és feldolgozó csarnok megfelelő műszaki védelemmel, melyhez egy 500 m 2 -es fedett tárolóterület is kapcsolódik. Az új területen a hulladékok tárolására rendelkezésre áll egy 900 m 2 -es csarnok épület, ill. a nem veszélyes hulladékok nyílt téri gyűjtése egy 312 m 2 -es és egy m 2 -es alapterületű területen biztosított. A veszélyes és nem veszélyes hulladékok tárolására kijelölt hely megfelel a 246/2014. (IX. 30.) Korm. rendelet előírásainak. A telephely körbekerített, zárt, az őrzés a hét minden napján 24 órában biztosított. A hulladékok tárolása fedett vagy nyílt területen ömlesztve vagy konténerben történik. A folyadékokat 200 literes hordókban és 1 m 3 -es IBC tartályokban, az akkumulátorokat 600 literes műanyag konténerben tárolják. A szilárd hulladékok gyűjtésére 200 literes hordókat, BIG-BAG zsákokat, valamint 1-25 m 3 -es konténereket használnak. A hulladékok egymástól hulladéktípusonként, fajtánként és jelleg szerint elkülönítve vannak tárolva. A porlékony, folyékony, ill. illékony összetevőket tartalmazó hulladékok olyan konténerekben kerülnek elhelyezésre, melyek biztosítják, hogy a tárolás során ezek az összetevők ne kerüljenek a környezetbe. A hulladéktároló helyekhez vezető közlekedési útvonalak és a tárolótér burkolata egységes és egybefüggő. IMSYS Kft augusztus 5. 13/85

14 A tárolóhelyeken az egyes hulladékok anyagminőség szerint elkülönített gyűjtésére alkalmas helyek összes befogadó kapacitása veszélyes hulladék esetén tonna, nem veszélyes hulladék esetén tonna. A hulladékok tárolása az új területen is történne a fentiekben leírtak szerint, azonban az egyidejűleg gyűjthető mennyiség módosítását nem teszi szükségessé az új tárolóhelyek kialakítása/kijelölése. A tárolóhely üzemeltetési szabályzatot az előbbiek figyelembevételével fogják módosítani szükség szerint. Alkalmazott hulladékkezelési technológiák: Válogatás: A telephelyre kevert állapotban vagy idegenanyag tartalommal beérkező vas-, színesfém-, papír-, műanyag-, fa- és egyéb hasznosítható hulladék megtisztítása idegen anyagoktól, szennyezőktől. A hulladékminőségenkénti válogatás, szelektálás a vevői, továbbfelhasználói igények szerint történik. A művelet célja a hulladék másodnyersanyagként történő felhasználásának előkészítése. Kézi lángvágás: A telephelyre beérkező nem adagolható méretű (1500 x 500 x 500 mm befoglaló méretnél nagyobb) vas- és acélhulladék adagolható méretűre vágása, ezzel a további, kohászati felhasználás előkészítése. Eszköz, berendezés: Toldi vágópisztoly, tömlő, reduktor, oxigén és PB palack Bontás, darabolás, szétszerelés, szárazra-fektetés: Bontás alá tartoznak mindazon vas-, acél és színesfém hulladékok, amelyek idegen anyagot tartalmaznak. A bontás az erre kijelölt veszélyes hulladékgyűjtő és feldolgozó csarnok területén történik csavarozással, töréssel vagy vágással. A csarnok épületen belül egy 450 m 2 alapterületű rész szolgál a roncsautók, elektronikai hulladékok szétszereléséhez, mely kármentő aknával, saválló beton aljzattal kialakított bontótér. Egyes esetekben, mint például a villanymotor és motorblokk bontásánál lehetőség van a kulcsos bontási eljárásra, ahol a kevésbé deformálódott és korrodálódott alkatrészeket az összeszerelés fordított sorrendjében lehet szétszerelni. Ahol lehetőség van ezen technológia alkalmazására, ott alkalmazni kell, hogy az anyagokat fémtiszta állapotban az elérhető legjobb technológia alkalmazásával szelektíven lehessen gyűjteni. Lángvágást kell alkalmazni a nem szétszerelhető kötőelemek levágásához és a nagyobb kiselejtezett gépek darabolásához. Eszköz, berendezés: Sarokcsiszoló, villáskulcs, fúró, kéziszerszámok. IMSYS Kft augusztus 5. 14/85

15 Hulladékkezelést elősegítő egyéb berendezések: - 2 db mobil szárazra fektető berendezés (ezek segítségével távolítják el a járművekből a veszélyes összetevőket) Bálázás, ollózás: A laza állapotban levő vas-, acél, színesfém lemezhulladék, valamint papír és műanyag-fólia bálába préselése, időszakosan, a felhalmozott mennyiségtől és minőségtől függően mobil bálázó, tömörítő és ollózó géppel történik, a szállítási költség csökkentése, a jobb raktározhatóság és az adagolhatóvá tétel érdekében. Eszköz, berendezés (mobil hulladéktömörítő gépek): - Lollini AL5000 típusú Zorzi gyártmányú félpótkocsira szerelt mobil bálázó 500 t-s préserő, 60 t/nap feldolgozó kapacitás, - Lefort MOBILE 500 hidraulikus tömörítő és ollózó gép, félpótkocsira szerelve 500 t-s vágóerő, 100 t/nap kapacitás, - Taurus T600 hidraulikus ollózó, félpótkocsira szerelve 500 t-s préserő, 80 t/nap feldolgozó kapacitás, - Lefort MOBIEL C420 TSMP típusú félpótkocsira szerelt mobil ollózó 420 t préserő, 55 t/nap feldolgozó kapacitás, - -Lefort MOBILE 600T típusú félpótkocsira szerelt mobil ollózó, daruval szerelve 600 t-s préserő, 100 t/nap feldolgozó kapacitás. Előkezelési műveletek veszélyes hulladék esetén: Az előkezelés célja a veszélyes anyagot tartalmazó hulladékokból a hasznosítható fém komponensek, ill. egyéb hasznosítható összetevők kinyerése. A veszélyes anyagot tartalmazó hasznosítható fémhulladékok (gépjármű roncsok, elektromos és elektronikai hulladékok, csomagolási hulladékok, szennyezett fémhulladékok) előkezelésénél alkalmazott eljárások lényegében megegyeznek a nem veszélyes hulladékok feldolgozási technológiájával. A veszélyes hulladékkezelési technológiát tárgyi tanulmányban nem részletezzük. Hasznosítás: Fémtartalmú hulladék hasznosítása A telephelyen jelenleg végzett nem veszélyes és veszélyes hulladék gyűjtési, előkezelési tevékenység egészülne ki, nem veszélyes fémhulladékok (ideértve vas-és acél, alumínium) hasznosításával. A fémhulladékokra vonatkozó hulladékstátusz megszűnésének feltételeiről az egyes fémtörmeléktípusoknak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti hulladék jellegének megszűnését meghatározó kritériumok megállapításáról szóló 333/2011/EU rendelet rendelkezik. A rendeletnek való megfelelőséget az minőségirányítási rendszere szabályozza, Hulladékok minőségügyi-, és ellenőrzési terve és a hozzá kapcsolódó mellékletek (Minőségügyi-, és ellenőrzési terv vashulladékok és nemvas fémhulladékok). A szabályzatok és mellékletek meghatározzák a minőségi jellemzőket, a vizsgálati módszereket, meghatározzák továbbá a felelősöket is (pl.: telepvezető, mázsamester) és az ellenőrzés eredményének nyilvántartását (feljegyzések pl.: mérlegjegy, árubevételi bizonylat, szállítólevél, fuvarlevél). Ezen fémhulladékok esetében egyfajta átminősítés menne végbe a vonatkozó 333/2011/EU rendelet figyelembevételével. Az EOW rendeletnek való részletes megfelelés az előzetes vizsgálat lezárását követően beadásra kerülő hulladékgazdálkodási engedélykérelemben kerül részletesen ismertetésre. Megegyezzük továbbá, hogy a Társaság más telephelyein jelenleg is folytat vas-és acél, ill. alumínium hulladék hasznosítási tevékenységet, tehát ezen téren is IMSYS Kft augusztus 5. 15/85

16 megfelelő tapasztalattal, jártassággal, ill. kialakult rendszerrel (minőségirányítási szabályzattal, eljárással) rendelkezik. A hitelesítői nyilatkozatot a melléklet tartalmazza. A hasznosítási tevékenységhez kapcsolódó további lépéseket az alábbiakban ismertetjük: Idegenanyag tartalom ellenőrzése A telephelyen megfelelő képzettséggel rendelkező alkalmazott fogja vizsgálni az összetételt, és állítja ki a bizonylatot a termék összetételéről. A szemrevételezés mellett a minősítés hordozható röntgen sugaras fém analizátorral történik, mely 0,01 % pontossággal írja ki a vas vagy alumínium, ill. az ötvözőként jelenlevő fémek %-os arányát a vizsgált fém tekintetében. Vas-oxid mennyiség A vashulladékon lévő vas-oxid mennyiségét a telephelyen fogják ellenőrizni az MSZ 2592 szabvány pontjának megfelelően. A fenti szabványnak megfelelően a vasalapú fémhulladékok rozsdásodásának mértékét a következő három fokozat jellemzi: nem rozsdás az a hulladék, amelyen egyáltalán nem, vagy legfeljebb világos barna színű, vékony petróleumos ronggyal letörölhető rozsda (légrozsda) látható, rozsdás az a hulladék, amelyhez sötétbarna színű összefüggő de nem lapokban leváló rozsdaréteg tapad, erősen rozsdás az a hulladék, amelynek anyagában a rozsda mélyen behatolt és a rozsdaréteg két hulladékdarab összeütődésekor lapokban részben lehullik. A szabadban tárolt hasznosítani kívánt vashulladék általában jellemző és az átvételi követelményeknek megfelelő vas-oxid tartalma 0,5 tömeg % alatti, azaz nem rozsdás, vagy enyhén rozsdás (foltokban rozsdás világosbarna légrozsdát tartalmazhat). Radioaktív vizsgálat A sugármérésre kijelölt vagonokat az tulajdonában lévő Tema Sinergie S.p.A. T-98 típusú hordozható sugármérő (TEMA Source Finder T-98) mérőműszerekkel végzik el. A hasznosítás folyamatát az alábbi ábra szemlélteti. IMSYS Kft augusztus 5. 16/85

17 Fémhulladék beszállítása az telephelyére Súlymérés és sugárzásmentesség ellenőrzése beléptetéskor (telepvezető, mázsamester) Vissza a szállítónak nem Megfelelt? igen Beérkeztetett fémhulladék kezelése Fémhulladék minősítése - ME04 eljárás, - ellenőrzési utasítások, - szabványok Tovább kezelés, kiszállítás fémhulladékként nem Megfelelt? igen Vevői leírás, ipari előírás vagy szabvány Hulladék státusz vége: átminősítés vas-, acél, alumínium másodnyersanyaggá (fémtörmelékké) Szállítmány képzése, súlymérés és sugárzásmentesség ellenőrzése Kísérő okmányok kiállítása Fémtörmelék, másodnyersanyag kiszállítása a vevőnek IMSYS Kft augusztus 5. 17/85

18 Értékesítés Az a salgótarjáni telephelyén előkezelt hulladékokat jelenleg is meglévő és folyamatosan bővülő vevőkörének értékesíti. A beszállított kezelendő hulladékmennyiség közúton vagy vasúton érkezik a telephelyre. A hulladékok kezelését követően a gyűjtött és/vagy előkezelt hulladékok, ill. hasznosított fémhulladékok, már mint termék kiszállítása közúton és vasúton (döntően ezen a módon), valamint a technológiában nem hasznosítható másodlagos hulladékok kiszállítása közúton történik. A technológiában tovább nem hasznosítható, előkezelt másodlagos hulladékokat érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szakcégeknek adják át Felhasználandó alapanyagok, ill. energia jellemzői és mennyiségi adatai Az a hulladékkezelési (gyűjtés, előkezelés) tevékenységéből adódóan más szervezetektől, lakosságtól átvett veszélyes és nem veszélyes hulladékokat használ fel, kezel. A kérelmezett hasznosítás során, részben az előkezelési tevékenység során keletkező hulladék, részben a gyűjtött hulladék kerül minősítésre, hasznosításra. A hasznosítani kívánt nem veszélyes fémhulladékokat és tervezett mennyiségüket a mellékletben szereplő táblázat tartalmazza Veszélyes anyagok beszállítása, tárolása, felhasználása A hasznosítási tevékenység végzése, ill. a terület bővítés a veszélyes anyagok telephelyi beszállítási módját, tárolását alapvetően nem befolyásolja. A megvásárolt, új területen elsősorban nem veszélyes hulladék gyűjtése tervezett. A lángvágás oxigén és PB/dissou gáz elegy felhasználásával történik. Az oxigén- és PB palackok tárolására külön álló tároló szolgál. A hulladékkezelési tevékenység során alkalmazott berendezések működtetéséhez, valamint a karbantartáshoz és anyagmozgatáshoz különböző, elsősorban ásványolaj alapú segédanyagokat használnak, melyeket 200 literes acélhordóban tárolnak. A salgótarjáni telephely gépjárműveit nyilvános töltőállomáson tankolják. A telephelyen lévő berendezések és gépek karbantartása alvállalkozó bevonásával a telephelyen, ill. külső szakszervizben történik. A telephelyen kívül is mozgó járművek karbantartása nem a telephelyen történik, hanem szakszervizben. Az irodaépület és szociális épület takarításához felhasznált takarító és tisztítószerek elkülönítve kerülnek elhelyezésre Energiafelhasználás Társaság villamos energiát a berendezések működtetéséhez, és a világításhoz használ, melyet a villamos közműhálózatról vételez. A szociális épület fűtésére és melegvíz előállítására gázüzemű kazán üzemel. IMSYS Kft augusztus 5. 18/85

19 A telephely vízellátása a települési ivóvízhálózatról biztosított. Technológiai vízfelhasználás nincs, ebből adódóan technológiai szennyvíz sem keletkezik. A kommunális szennyvíz elvezetése a kiépített városi közműcsatornába történik Felhasználandó anyagok és előállítandó termékek környezetvédelmi minősítése A gyűjtésre, előkezelésre kerülő hulladékok a 72/2013. (VIII.27.) VM rendelet alapján veszélyes és nem veszélyes, míg a hasznosítani kívánt hulladékok kizárólag nem veszélyes kategóriába sorolhatók. A telephelyen csak azok a hulladékok kerülnek átvételre, melyekre az érvényes hulladékgazdálkodási engedély feljogosítást ad. A kezelés során csak olyan hulladékok keletkeznek, melyeket a telephelyre beszállított hulladék tartalmazott, vagyis idegen anyag bevitel nem történik. A technológia során segédanyag nem kerül felhasználásra A kiválasztott technológiánál tervbe vett környezetvédelmi létesítmények, intézkedések A környezetvédelmi szempontból fontos létesítmények/berendezések, intézkedések ismertetése a szakterületek fejezeteiben található Felkészülés veszélyhelyzetekre A beszállított fémhulladékok esetenként tartalmazhatnak veszélyes anyagokat, például olajat, üzemanyagot, fék- és hűtőfolyadékot, melyek elcsöpögését, környezetbe jutását meg kell akadályozni. A kárelhárítási anyagok és eszközök beszerzése, kihelyezése és állagmegóvása a telepvezető feladata. A vészhelyzetek esetén a szükséges intézkedésekre a környezetvédelmi igazgató évente legalább egy alkalommal oktatás keretében készíti fel a telephelyen dolgozókat és szükség esetén, a telephelyen dolgozó egyéb alvállalkozókat. Az oktatáson ismertetik a lehetséges vészhelyzeteket, a kárelhárítási segédeszközök tárolási helyét, a kárelhárítás menetét. Ennek megfelelően a telephelyre vonatkozóan vészhelyzeti eljárás (Havária terv) került kidolgozásra. A kárelhárítás menete A környezeti kár minimalizálása, ill. a környezetszennyezés elkerülése érdekében a telepvezető a telep bármely dolgozóját utasíthatja. A kárelhárítás lépései: - a kiömlés, folyás lehetőség szerinti megszüntetése, - a már kifolyt anyag lehatárolása, a továbbterjedés megakadályozása, - csapadékvíz nyelő- és kivezető nyílások lezárása, - a kifolyt anyag felitatása, - az átitatott felitató anyagok veszélyes hulladékként való kezelése, engedéllyel rendelkező céggel való elszállíttatása, - esetlegesen szennyeződött talaj kitermelése, veszélyes hulladékként való ártalmatlaníttatása, - jelentés a vészhelyzet jellegéről, elhárításáról a környezetvédelmi vezetőnek, - szükség esetén az illetékes szakhatóság értesítése. IMSYS Kft augusztus 5. 19/85

20 Referenciák A tervezett hasznosítási tevékenység új hulladékkezelési technológiák bevezetésével nem jár, kizárólag a vonatkozó jogszabály szerinti átminősítés valósul meg. A jelenleg és a jövőben is végezni tervezett technológiák semmilyen speciális eljárást nem tartalmaznak, ezeket a műveleteket az az illetékes hatóságok engedélyével használja és alkalmazza a jelenlegi telephelyen és országszerte több másik telephelyén (Ajka, Csoma, Győr, Fehérvárcsurgó, Kecskemét, Körmend, Mosonmagyaróvár, Pécs, Sopron, Szombathely, Szolnok, Vecsés, Veszprém, Zalaegerszeg). Az itt szerzett tapasztalatok alapján a hulladékkezelési tevékenység a környezetvédelmi szempontok érvényesítése mellett folyik A technológiához kapcsolódó műveletek leírása Szállítás A közúton be-, ill. kiszállított anyagok mérését digitális, 2x30 tonna méréshatárú EMX 100-L18 típ. hídmérleg biztosítja. A kisebb tételek (mennyiségek) mérésére raktári tolósúlyos mérleg áll rendelkezésre. A belső anyagmozgatáshoz rakodógépeket és targoncákat használnak, a külső szállításokat vasúton vagy különböző felépítményű tehergépkocsikkal végzik. Közúti szállítás A hulladékok egy részének be- és kiszállítása közúton történik. A tervezett hasznosítási tevékenységgel a közúti beszállítás volumene várhatóan nem fog növekedni, mivel a telephelyen átvehető hulladékok mennyiségét a Társaság nem kívánja módosítani. A közúti beszállításhoz használt járművek számát az 1. táblázat tartalmazza. Típus Jelenlegi állapot 1. táblázat Hasznosítási tevékenység megkezdése utáni állapot Nehéztehergépkocsi 8-12 db/nap nem várható változás Kisteherautó 4 db/nap nem várható változás Személyautó db/nap nem várható változás Alkalmazott munkagépek: 2. táblázat Géptípus Gyártmány, típus Meghajtás, futómű Telep Targonca STILL R70-30 (3 t) dízel Rakodó Sennebogen S 755 BM gumis Rakodó Sennebogen S 821 M gumis Targonca Nissan 2,5 T dízel IMSYS Kft augusztus 5. 20/85

21 Szállítójárművek: Konténerszállító járművek, pótkocsik: A telephely jelenleg 3 db szállítójárművel, ill. ehhez kapcsolódó 2 db pótkocsival rendelkezik, melyeket igény szerint más telephelyről való átirányítással ki tudnak egészíteni még további járművekkel. 3. táblázat Rsz. Gyártmány, típus Felépítmény Kat. Telep Ü.a. NPT-588 MAN TGA Darus konténerszállító N3 Dízel NYV-782 MAN TGA Kétkaros konténerszállító N3 Dízel PXZ-744 MAN TGA Konténerszállító N3 Dízel WAG-566 Hilse Hildesheim Pótkocsi konténerszállító O4 - WBG-221 Hüffermann HKA- Pótkocsi konténerszállító O4 - Vasúti szállítás A telephelyről történő ki- és beszállítás részben vasúton is zajlik. A vasúti szállítás lehetősége a volt Acélárugyári telephelyről becsatlakozó ipari vágány által biztosított. A vasúti szállítás mennyisége ki- és beszállítás esetén jelenleg 280 db vagon/év, mely a hasznosítási tevékenység megkezdésével a közúti szállításnál leírtakhoz hasonlóan - várhatóan nem fog növekedni. A vasúti kiszállítás útvonala az alábbi: Dunai Vasmű (Dunaújváros); Ferriere Nord (Osoppo/IT), Fehérvárcsurgó shredderüzem Tárolás A hulladékok telephelyi tárolására az alábbi tárolóeszközök állhatnak rendelkezésre: - különböző méretű lemezkonténerek és zárható konténerek, - acélhordó levehető csatos és csavaros tetővel (200 literes), - saválló műanyagládák, tetővel (600 literes), - 1m 3 -es IBC műanyag tartályok, - BIG BAG zsákok. A tervezett hasznosítási tevékenységhez nem szükséges új tárolóeszközök beszerzése, ill. a Társaság nem kívánja módosítani a telephelyen egyidejűleg tárolható hulladékok mennyiségét. IMSYS Kft augusztus 5. 21/85

22 2.4. A tervezett tevékenység telepítési szempontjai és lehetőségei A telephely helye, területigénye, jelenlegi területhasználatok A tevékenység helyszíne (hrsz.: 3492/2) ÉK-i részén lévő Gipe jelű Egyéb ipari terület besorolású övezetben található. A telephelyen hulladékgazdálkodási tevékenységet évek óta folytatnak, mely a tárgyi tanulmány alapján kiegészül hasznosítási tevékenységgel. Az ingatlan területe jelenleg m 2, mely a bővítést követően m 2 -re módosul. A jelenlegi és bővítmény terület is a i Acélárugyár (SAC) területe volt. A SAC a tevékenységét fokozatosan szüntette meg, a területeken lévő épületek egy részét elbontotta és a területét felszabdalva azt több részletben eladta. Az új területen (3494/9 hrsz.) elsősorban hulladék gyűjtési tevékenységet végeznének, vagyis a tevékenység jellege megegyezne a telephelyen jelenleg folytatott tevékenységgel. A telephely területét Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 8/2017. (II.14.) számú önkormányzati rendelet (egységes szerkezetben a 22/2017. (V.25.), a 2/2018. (I.30.) és a 20/2018. (IX.27.) rendeletekkel) Gipe jelű Egyéb ipari terület építési övezetbe sorolja. A tárgyi bővítmény is szintén ezen övezeti kategóriába tartozik. A telephely környezetében a 8/2017. (II.14.) számú helyi építési szabályzat szerint az alábbi területek találhatóak: 1. irány: É-i irányban a Salgó utca túloldalán Ev jelű Védelmi rendeltetésű erdőterület terület, Má jelű Általános mezőgazdasági övezetbe tartozó terület, Lf jelű Falusias lakóterület, és Gipe jelű Egyéb ipari terület találhatók. É-i irányban védendő épületek körülbelül 30 méterre találhatóak. 2. irány: K-i irányban, Gksz jelű Kereskedelmi, szolgáltató terület és az Új köztemető Kt jelű Temető terület övezet határolja. 3. irány: D-i irányban Gipe jelű Egyéb ipari terület terület, Ev jelű Védelmi rendeltetésű erdőterület terület, és Má jelű Általános mezőgazdasági övezetbe tartozó területek, 4. irány: Ny-i irányban Gipe jelű Egyéb ipari terület terület helyezkedik el. Védendő létesítmény nem található a területen. A telephely átnézeti helyszínrajzát a melléklet mutatja be A tervezett tevékenység összefüggései a terület- vagy településfejlesztési, rendezési tervekkel és infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel A telephely területét Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 8/2017. (II.14.) számú önkormányzati rendelet (egységes szerkezetben a 22/2017. (V.25.), a 2/2018. (I.30.) és a 20/2018. (IX.27.) rendeletekkel) Gipe jelű Egyéb ipari terület építési övezetbe sorolja. Ezen a területen a HÉSZ, ill. a hatályos OTÉK szerint az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. IMSYS Kft augusztus 5. 22/85

23 Az előbbiek alapján a terület elsősorban ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási építmények elhelyezésére szolgál. A területre vonatkozó szabályozási tervlapot a melléklet, az átnézeti helyszínrajzot a melléklet tartalmazza. Az a településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat előírásait betartotta. A hasznosítási tevékenység megkezdése, ill. a terület bővítés nem jár semmilyen építési tevékenységgel, így a beépítésre/kialakításra vonatkozó előírások vizsgálata nem releváns. A helyi építési szabályzat előírásainak továbbra is megfelel A tervezett tevékenység főbb alapadatai A tevékenység volumene Az salgótarjáni telephelyén éves szinten jelenleg tonna nem veszélyes hulladék gyűjthető, ill tonna nem veszélyes hulladék előkezelése engedélyezett. Továbbá tonna veszélyes hulladék gyűjthető és tonna pedig előkezelhető. A telephelyre bekerülő fémtartalmú hulladékból tonna/év nem veszélyes fémhulladék kerülne hasznosításra. Az előbbiek alapján a telephelyen gyűjthető veszélyes és nem veszélyes hulladékok, ill. az előkezelhető veszélyes hulladékok mennyisége nem változna. Az előkezelhető nem veszélyes hulladékok mennyisége növekedne pár száz tonnával, ill. továbbá a tevékenység a fentiek alapján kiegészülne fémhulladék hasznosítással, mely típusú tevékenységet (EOW) már más telephelyein végzi a Társaság, így ehhez kellő tapasztalattal rendelkezik. A telephelyre beszállított, vagy a telephelyen átvett hulladékok mennyiségét a 60 tonnás közúti hídmérleggel és míg a kisebb súlyokat 500 kg-os tolósúlyos raktári mérleggel mérlegelik. A telephelyi tevékenység évi 250 napban, 1 műszakos ( ) munkarendben történik, melyben változás nem várható. Társaság telephelyén jelenleg 11 dolgozó végez valamilyen munkát, ideértve a szellemi munkavállalókat is. A hasznosítási tevékenység megkezdésével, ill. a terület bővítéssel dolgozói létszámnövekedés nem várható A telepítés és a működés megkezdésének várható időpontja, időtartama A gyűjtési és előkezelési tevékenység végzése a meglévő érvényes engedélyek birtokában jelenleg is folyik a telephelyen. A fémhulladék hasznosítási tevékenységet az arra vonatkozó érvényes hulladékgazdálkodási engedély birtokában kezdik meg. A felhagyás időpontja jelenleg nem határozható meg. Azonban, amennyiben a tevékenység felhagyására kényszerülnek, abban az esetben gondoskodnak a telephelyen található hulladékok értékesítéséről, ill. megfelelő engedéllyel rendelkező kezelő részére történő átadásról. Az előbbiek mellett a telephelyen található berendezések, gépek leszereléséről és elszállításáról szintén gondoskodni fognak A tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények Műszakilag kapcsolódó létesítmények A telephely m 2 alapterületű, saját iparvágánnyal, szociális-és iroda épülettel, a hulladékok gyűjtésére, kezelésére szolgáló csarnokokkal, ill. betonozott, csapadékvíz elvezető, tisztító rendszerrel ellátott szabadtéri tárolóterekkel rendelkezik. IMSYS Kft augusztus 5. 23/85

24 Az ingatlan területe jelenleg m 2, mely a bővítést követően m 2 -re módosul. A bővítmény alapterülete m 2, melyen található egy 900 m 2 -es csarnoképület (hulladékgyűjtés, ill. esetleg szárazra fektetés történne itt), ill. egy 85 m 2 -es transzformátorház. A telephelyen az alábbi főbb létesítmények találhatók: Porta, iroda, szociális épület: Iroda és szociális épület 95,32 m 2 alapterületű, az utcafronti bejárónál épült, hagyományos téglaépület. Helyiségei: előtér, étkező, öltöző, mosdó, zuhanyzó, WC, iroda és pénztár. Papír-és műanyag hulladékgyűjtő-és feldolgozó csarnok: A 600 m 2 alapterületű csarnok csomagolási, irodai és egyéb papír-és műanyaghulladék gyűjtésére, válogatására, előkezelésére (bálázására) szolgál. A csarnok 2 egyenlő területű részre osztott. Az egyik 300 m 2 alapterületű részben történik a hulladékpapír, a másik 300 m 2 -es részben a hulladék műanyag válogatása, bálázása, gyűjtése. Gázpalacktároló: A lángvágáshoz szükséges gázok tárolására szolgáló palackok elhelyezésére szolgáló építmény. Alapterülete: 20 m 2. Fémforgács hulladékgyűjtő csarnok: A fémhulladék gyűjtés során a telepre behozott vas- és acélforgács, vasreve, vaspor gyűjtésére szolgáló csarnok 300 m 2 alapterülettel. Veszélyes hulladékkezelő-és gyűjtő csarnok: Az iparvágány közelében lévő, a telep legnagyobb alapterületű 800 m 2 -es csarnoka. A csarnok helyiségei: m 2 alapterületű rész, mely kármentő aknával, saválló beton aljzattal kialakított bontótér. Ez a csarnokrész a roncsautók, elektronikai hulladékok szétszerelését, bontását igénylő hulladékok kezelésének helyszíne; - 75 m 2 alapterületű veszélyes hulladék gyűjtőhely kármentővel, szigeteléssel, szivárgást ellenőrző rendszerrel lett kiépítve; - 75 m 2 alapterületű javító műhely és raktár; m 2 alapterületű színesfém hulladékgyűjtő helyiség. Fedett hulladékgyűjtő tér: A veszélyes hulladékkezelő csarnokhoz illeszkedő 500 m 2 -es területű tárolótér a roncsautók bontás előtti tárolásának helye. Csarnoképület (új) A megvásárolt, ill. a telephelyhez csatolt területen egy 900 m 2 -es csarnoképület található. A csarnoképület acélszerkezetű, 1 méteres tégla lábazattal, felette üveg található, továbbá az épület aljzata betonozott. Tervezett itt szárazra fektető kialakítása, ill. színesfém hulladékgyűjtés. Szabadtéri fémhulladék gyűjtőhelyek (új) Nem veszélyes hulladékok gyűjtése történne a 312 m 2 és a m 2 nagyságú betonozott tároló területen. IMSYS Kft augusztus 5. 24/85

25 Egyéb létesítmények: Hídmérleg A hulladékok mérlegeléséhez 60 tonna teherbírású közúti, akna nélküli digitális hídmérleg (kiértékelő rész: EMX 100-L18 típus, gyártási szám: EL:01/2013.) áll rendelkezésre. Iparvágány A vasúti szállítás lehetőségét az teremti meg, hogy a telepre ipari sínpár (telephely D-i oldalán) vezet a volt Acélárugyáron keresztül. A hasznosításra előkészített vagy hasznosított fémhulladék vasúti elszállításának lehetősége az előkészítés helyétől közvetlen rakodással megoldott. A rámpa az előkészítő területtel határos. Transzformátorház (új) A megvásárolt területen található egy 85 m 2 nagyságú transzformátor épület. IMSYS Kft augusztus 5. 25/85

26 3. HATÓTÉNYEZŐK ÉS HATÁSFOLYAMATOK, A HATÁSVISELŐK AZONOSÍTÁSA 3.1. Levegőtisztaság-védelem Telepítés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Társaság a piaci igények alakulása miatt a hulladékgazdálkodási tevékenységet ki kívánja egészíteni fémhulladék hasznosítással is. A telephelyre beérkező nem veszélyes fémhulladékok egy része hasznosításra, míg egy része továbbra is csak gyűjtésre és/vagy előkezelésre kerülne. Az előbbiek mellett a meglévő telephely területe ( m 2 ), mely a szomszédos volt i Acélgyár területével (vagyis m 2 ) növekedne, a bővítés után az összterület m 2 -re módosulna. A telephely növekedéséhez kapcsolódóan építési-bontási tevékenység, térbeton, vagy épület létesítése nem tervezett, így ebből adódóan nem kell számolni levegőtisztaság-védelmi szempontból hatással Megvalósítást követően várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Helyhez kötött légszennyező pontforrások A szociális épület fűtését, melegvíz előállítását egy Nectra 323 CF típusú gázüzemű kazán szolgáltatja, melynek a névleges teljesítménye: 24 kw. A kazán kéménye az előbbiek, ill. a 53/2017. (X.18.) FM rendelet alapján nem minősül pontforrásnak, engedély nem szükséges. A bővítésből adódóan területen épület és pontforrás nem kerül kialakításra. Helyhez kötött diffúz légszennyező források A jelenlegi telephelyen a beszállított hulladékok egy része tartalmazhat olyan illékony komponenseket, melyek feldolgozás előtti tárolása során a légtérbe kerülhetnek. Ez a szennyezés elsősorban a fogadótér és tárolótér közvetlen környezetére jellemző, a forrás környezetre gyakorolt hatása elhanyagolhatóan kicsi. A lángvágás során és a sarokcsiszolóval végzett bontási munkáknál fémtartalmú aeroszol (hegesztési köd) képződik, mely a levegőből kiülepedik. Egészségi hatása jelentősebb a légszennyező hatásánál, így kötelező a munkát végző dolgozóknak az egyéni védőeszközök használata. Az időszakosan működő ollózás és bálázás, valamint a rakodási tevékenység során porképződéssel kell számolni, melynek hatásterülete a munkavégzés helyének közvetlen környezete. Mivel a bálázás és ollózás mobil bálázó, valamint ollózó és tömörítő géppel történik és ez mennyiségektől függően időszakosan megy végbe, így az ezzel járó porképződés nem tekinthető jelentős mértékűnek. IMSYS Kft augusztus 5. 26/85

27 Mozgó légszennyező források A tevékenységhez kapcsolódó mozgó légszennyező források egy részét a telephelyen alkalmazásra kerülő munkagépek, más részét a be- és kiszállítást végző tehergépjárművek teszik ki. Telephelyen belüli anyagmozgatás A hulladékkezelési technológiához használt munkagépekben folyamatos változás van, a selejtezés, ill. az adás-vétel miatt. A jelenlegi állapotnak megfelelő dízel üzemű géplistát az alábbiakban részletezzük: 4. táblázat Targoncák StiLL R t targonca Nissan 2,5 T Gumis és lánctalpas rakodók Sennebogen S 755 BM rakodógép Sennebogen S 821 M rakodógép Ki-, és beszállítás 5. táblázat Típus Jelenlegi állapot Bővítés utáni állapot Nehéztehergépkocsi 8-12 db/nap nem várható változás Kisteherautó 4 db/nap nem várható változás Személyautó db/nap nem várható változás A hulladékok egy részének be- és kiszállítása közúton történik. A tervezett hasznosítási, ill. bővítési tevékenységgel a közúti beszállítás volumene várhatóan nem fog növekedni. A szállítást végző gépjárművek fajlagos légszennyező anyag kibocsátási értékeit a 6. táblázat mutatja be. Szennyező anyag tgk < 3,5t [g/km] tgk > 15 t [g/km] NOX 1,1-1,3 7,8-9,7 CO 1,2-1,8 2,4-4,2 SO2 0,08-0,1 0,11-0,23 CH 0,2-0,8 1,6-2,4 Korom 0,4-0,6 0,5-0,8 6. táblázat Ez alapján a szállításból eredő átlagos napi emisszió nagyságát a 7. táblázat részletezi. Szennyező anyag Átlagos napi emisszió [g/km] NOX 142,4 CO 86,4 7. táblázat IMSYS Kft augusztus 5. 27/85

28 Szennyező anyag Átlagos napi emisszió [g/km] SO 2 4,76 CH 44,8 Korom 21,6 A szállítási tevékenység során a szállító járművek által kibocsátott kipufogógáz (CO, NO x, CH) és az általuk felvert por közvetlenül a levegőbe kerül. A gépjárművek légszennyező anyag kibocsátása miatt a szállítási útvonalakon kialakuló vonalszerű légszennyezés az érintett közlekedési utak járműfogalmához képest nem jelentős. A szállítási eredetű levegőterhelést illetően a telephely megközelítési útvonalainak közvetlen természeti és települési környezete tekinthető hatásviselőnek. Vasúti szállítás A telephelyről történő ki- és beszállítás részben vasúton is zajlik. A vasúti szállítás lehetősége a volt Acélárugyári telephelyről becsatlakozó ipari vágány által biztosított. A vasúti szállítás mennyisége ki- és beszállítás esetén jelenleg 280 db vagon/év, mely a hasznosítási tevékenység megkezdésével, ill. a bővítésével várhatóan nem fog növekedni. A vasúti kiszállítás útvonala az alábbi: Dunai Vasmű (Dunaújváros); Ferriere Nord (Osoppo/IT), Fehérvárcsurgó shredderüzem. Levegővédelmi szempontból a vasúti szállítás kedvezőbb, ebben az esetben elhanyagolható mértékű az ebből eredő terhelés Felhagyás során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A tevékenység felhagyásával a technológiához kapcsolódó járműforgalom megszűnik, így a gépjárművek által okozott légszennyező anyag kibocsátás is. A telephely felhagyásakor az ott tárolt hulladék elszállításra kerül, így a nyitott tárolóterületen elhelyezett kisebb méretű és súlyú hulladékok szél általi esetleges elhordása kiküszöbölhető. Bontási munkálatok esetén a bontás időtartamáig a telephelyen üzemelő munkagépek és szállító járművek füstgázkibocsátása jelent átmenetileg nagyobb levegőterhelést Havária következtében várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A megvalósulás és felhagyás szakaszokban tűz kialakulása során légszennyező anyagok kerülhetnek a környezeti levegőbe, ezért javasolt a tűzoltó készülékek megfelelő darabszámban való elhelyezése és rendszeres karbantartása. Veszélyes anyagok tárolásakor (lángvágáshoz használt gázok, kenőanyag), veszélyes hulladék gyűjtésekor, lángvágáskor és karbantartáskor (hegesztés) tűz és/vagy robbanás esetén légszennyező anyagok kerülhetnek a levegőbe, mely átmenetileg levegőminőség romlást okozhat. IMSYS Kft augusztus 5. 28/85

29 A vizsgálandó terület levegőtisztaság-védelmi lehatárolása A hatásterület környezeti állapota, érzékenysége Az alapállapot jellemzése a területi adottságok, a jelenlegi terhelést meghatározó jellemzők szerint történik. A meglévő légszennyezettség döntően a város saját kibocsátásából (közúti közlekedés, lakossági fűtőberendezések kibocsátásai, ipari kibocsátás) adódik. A terület a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. számú melléklet szerint a 11. zónába tartozik (kijelölt város: ), mely alapján az alapterheltség az alábbiak szerint jellemezhető: kéndioxid nitrogéndioxid szénmonoxid szilárd (PM10) benzol Talajközeli ózon PM10As PM10Cd PM10Ni PM10 Pb 8. táblázat PM10BaP F D E D F O-I F F F F B A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011 (I.14.) VM rendelet 5. számú melléklete alapján: - B csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettség meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. - C csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van. - D csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. - E csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. - F csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. - O-I csoport: azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. A levegőterheltségi szint egészségügyi határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet 1. számú melléklete; az alsó és felső vizsgálati küszöbértékeket a 6/2011. (I.14.) VM rendelet 9. számú melléklete tartalmazza. Az egyes légszennyező anyagok felső és alsó vizsgálati küszöbértékeit valamint az egészségügyi határértékeket az alábbi táblázatok mutatják be: 9. táblázat SO 2 Egészségügyi szempontú vizsgálat Felső vizsgálati küszöbérték 75 μg/m 3 Alsó vizsgálati küszöbérték 50 μg/m IMSYS Kft augusztus 5. 29/85

30 CO 8 órás átlag [μg/m 3 ] Felső vizsgálati küszöbérték 3500 Alsó vizsgálati küszöbérték 2500 NO 2 Órás egészségügyi határérték [μg/m 3 ] Felső vizsgálati küszöbérték Alsó vizsgálati küszöbérték táblázat 12. táblázat Éves egészségügyi határérték [μg/m 3 ] 13. táblázat Szálló por (PM 10) 24 órás átlag [μg/m 3 ] Éves átlag [μg/m 3 ] Felső vizsgálati küszöbérték Alsó vizsgálati küszöbérték Egészségügyi határértékek (μg/m 3 ) Órás 24 órás Éves SO (24) 125 (3) 50 NO (18) CO PM (35) 40 A fenti táblázatban, a zárójelekben az évenként megengedett határérték túllépések száma van feltüntetve. 14. táblázat A telephely tágabb környezetében az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) ban, a Vasvári Pál utcában üzemeltet mérőállomást. Az automata mérőállomás által mért városi jellegű légszennyezettségi értékek kialakulásában nem elsősorban az ipar, sokkal inkább a közlekedés (és télen a fűtési eredetű) levegőterhelés jelenik meg. A mérőállomás adatainak felhasználásával, sokkal pontosabb képet kaphatunk a terület alapterheltségéről, mint a jogszabályban meghatározott zónabesorolásból. A mérőállomás mintegy 3 km-re található a telephelytől, a terhelhetőség meghatározását ezen állomás évre vonatkozó adatai alapján végeztük el. (Forrás: évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről, az automata mérőhálózat adatai alapján, ÉLFO LRK Adatközpont 2018.) IMSYS Kft augusztus 5. 30/85

31 Az egyes komponensek statisztikai adatai a Vásári Pál utcai automata mérőállomás esetében az 1 órás adatok figyelembevételével: Mért komponens Éves átlag Max. 50% 75% 98% 99,9% Darabszám Adatrendelkezésre állás 15. táblázat Határérték túllépés (µg/m 3 ) (µg/m 3 ) percentilis (µg/m 3 ) (db) (%) (db) (%) Kén-dioxid ,9 79,2 9,1 17,1 44,2 66, , ,6 287, ,4 223, , ,3 0 0 Ózon 50,6 175,2 44, , ,4 - - PM ,3 - - A fentiek alapján a terület becsült levegőminőség állapota: Éves átlag Kén-dioxid (µg/m 3 ) Nitrogén oxidok (mint NO 2) (µg/m 3 ) Nitrogéndioxid Nitrogénoxidok Szénmonoxid Nitrogéndioxid (µg/m 3 ) Ózon (µg/m 3 ) PM10 (µg/m 3 ) 16. táblázat Szénmonoxid (µg/m 3 ) 6,5 19,6 12,9 50, Értékelés kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1) jó (2) A telephelyre jellemző leggyakoribb meteorológiai állapotok a következőek: - leggyakoribb szélirány: ÉNy; - leggyakoribb szélsebesség: 2,5 m/s; - légköri stabilitás S = 6 (p=0,282); - érdességi paraméter Z0: 0,1 m A hatásterület állapotának megváltozása Telepítés megfelelő (3) kiváló (1) A telephely területének növelése következtében, építési-bontási tevékenység, térbeton, vagy épület létesítése nem tervezett, így ebből adódóan nem kell számolni levegőtisztaság-védelmi szempontból hatással. IMSYS Kft augusztus 5. 31/85

32 A levegőszennyezést a szállító járművek, a rakodógép, és a mobil olló/bálázó időnkénti működtetése (kipufogógáz), és az ehhez tartozó porképződés jelent majd. A szállítási tevékenység által okozott levegőterhelés hatásterülete az érintett útvonalak közvetlen környezete. A telephelyen lévő gépek működéséből keletkező légszennyező anyag a telephely területére van hatással. A lángvágás, hegesztés során keletkező CO és fémgőzök hatásterülete a munkavégzés területére korlátozódik, egészségügyi hatása jelentősebb, mint a környezeti. A tevékenység során képződő por légköri transzmissziójának, terjedésének modellezését az MSZ szabványsorozat szerinti szabályozásnak megfelelő Gauss féle diszperziós modellt alkalmazó szimuláló programmal lehet elvégezni. Az alkalmazott számítási metódus az alábbi: - órás járulékos légszennyezettség: C1(x,Θ) = E/(π σ z σ y u*) exp( -0,5 (H/σ z) 2 ) - a turbulens szóródások: σz = 0,38 p1,3 (8,7-ln(H/z0)) x1,55 exp(-2,35p) (m) - σy = 0,08 (6p -0,3 +1-ln(H/z 0)) x 0,367 (2,5-p) (m) - a járulékos kéménymagasság: h = 2,7Qh0,5/u*0,75 (m) - kibocsátott hőteljesítmény: Qh = 271 T/T d2 w (kw) - effektív kéménymagasság: H = h+ h (m) - szélsebesség: u* = u(h) u(h) = u10 (H/10)p* (m/s) Az alkalmazott számítási modell főbb alkalmazhatósága (és korlátai): - egyedi kibocsátások közvetlen lokális hatásának vizsgálata - többnyire stacioner állapotok vizsgálata - sík felszín feletti terjedésre - érvényesség: általában néhányszor tíz kilométerre, a stacioner kibocsátási és - meteorológiai állapotok fennállásának idejére - nem vagy csak nehézkesen, pontatlanul használhatók komplex felszín feletti vagy extrém - meteorológiai körülmények közötti terjedés követésére - feltételezi, hogy a kialakuló koncentráció arányos a forráserősséggel és fordítottan - arányos a szélsebességgel - a kiszélesedési folyamatot a szélmező turbulenciájának tulajdonítja Az által a telephelyen végzett, levegőre esetleges hatást gyakorló tevékenységeket az alábbiakban foglaljuk össze: Kézi válogatás A kézi válogatási művelet célja a telephelyre kevert állapotban, vagy idegenanyag tartalommal beérkező hulladékok megtisztítása a technológiába nem illő anyagoktól, szennyezőktől, mely a vevői, továbbfelhasználói igények szerint történik. A művelet célja a hulladék másodnyersanyagként történő felhasználásának előkészítése. A kézi válogatás során annak jellegéből adódóan - légszennyező anyag nem jut a levegőbe. Kézi lángvágás A kézi lángvágással történő bontás, darabolás során a telephelyre beérkező, nagyobb méretű (1500x500x500 mm befoglaló méretnél nagyobb) vas- és acélhulladékok adagolható méretűre vágása, és további (jellemzően kohászati) felhasználásra történő előkészítése történik. A kézi szerszámokkal nem szétszerelhető kötőelemek levágásához szintén lángvágást alkalmaznak. IMSYS Kft augusztus 5. 32/85

33 Alkalmazott eszközök, berendezések: - Vágópisztoly, tömlő, reduktor - Oxigén és PB palack Ollózás, bálázás A laza állapotban levő vas-, acél lemezhulladék tömörítése, bálába préselése telepített ollózó és bálázógépekkel történik a szállítási költség csökkentése, a jobb raktározhatóság és az adagolhatóvá tétel érdekében. Időszakosan, a felhalmozott mennyiségtől és minőségtől függően mobil bálázó és ollózó gépek is segítik a feldolgozást. A mobil ollózó- bálázó megközelítőleg havonta 1-2 napot üzemel a telepen. Gépek működéséből eredő kibocsátás A területen üzemelő gépek légszennyező anyag kibocsátásának becslésekor feltételezzük, hogy a gépek kibocsátása megfelel a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendeletben meghatározott, a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorokra vonatkozó gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag kibocsátási határértékeknek, melyek az alábbiak. 17. táblázat Leadott teljesítmény, P [kw] CO [g/kwh] CH [g/kwh] NO X [g/kwh] Részecskék [g/kwh] 130 P 560 3,5 0,19 0,4 0, P ,19 0,4 0,025 Az üzemelő gépek várható légszennyező anyag kibocsátását a műszaki adatokban szereplő névleges teljesítmények figyelembevételével, a lehetséges maximális kibocsátás számítás alapján becsüljük meg az alábbi képlet felhasználásával: E [g/h] = P [kw] x L [g/kwh] A bővítést követően a fent alkalmazott géppark jellemzői alapján az alábbi kibocsátások várhatók. Munkagép megnevezése Névleges teljesítmény [kw] CO [g/h] CH [g/h] NO X [g/h] 18. táblázat PM10 [g/h] StiLL R t targonca ,5 6,27 13,2 0,825 Nissan 2,5T targonca ,98 16,8 1,05 Sennebogen S 755 BM rakodógép ,44 30,4 1,9 Sennebogen S 821 M rakodógép ,43 38,8 2,425 Összesen ,1 99,2 6,20 A fenti kibocsátások tekintetében azt a legrosszabb esetet feltételezzük amikor minden gép egyszerre üzemel. IMSYS Kft augusztus 5. 33/85

34 Telephelyen belüli tevékenység (anyagmozgatás, gépek működése stb.) hatása A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint: helyhez kötött diffúz forrás hatásterülete: a vizsgált diffúz forrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a diffúz forrás által maximális kapacitáskihasználás, ennek hiányában jellemző üzemállapot mellett kibocsátott műszaki becsléssel meghatározható légszennyező anyag terjedése következtében a légszennyező diffúz forrás környezetében a talajközeli és magaslégköri meteorológiai jellemzők mellett, a füstfáklya tengelye alatt a vonatkoztatási időtartamra számított várható talajközeli levegőterheltség-változás a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb, vagy c) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb A hatásterület számítási adatait a melléklet, míg az eredményeket a 18. táblázat foglalja össze: 19. táblázat Légszennyező anyag Maximális koncentráci ó helye [m] Maximális többlet terhelés órás értéke (µg/m 3 ) Maximális többlet terhelés 24 órás értéke (µg/m 3 ) Maximális többlet terhelés éves értéke (µg/m 3 ) Szén-monoxid ,7 4,41 Nitrogén oxidok (mint NO2) 14 21,9 5,23 0,368 Szilárd anyag PM ,36 0,326 0,023 Hatástávolság [m] 28 c) kritérium szerint 28 c) kritérium szerint 24 c) kritérium szerint CO 1 órás átlag terheltség: x (m) C (μg/m 3 ) 139,6 75,8 49,2 35,0 26,2 20,5 16,5 13,6 átlagérték (500 méteren): 49,9 μg/m 3 NOx 1 órás átlag terheltség: x (m) C (μg/m 3 ) 11,6 6,32 4,11 2,92 2,19 1,71 1,37 1,13 átlagérték (500 méteren): 4,16 μg/m 3 PM10 1 órás átlag terheltség: x (m) C (μg/m 3 ) 0,658 0,357 0,232 0,165 0,124 0,097 0,078 0,064 átlagérték (500 méteren): 0,248 μg/m 3 Jelen számolásban törekedtünk arra, hogy a becslések során a biztonság felé térjünk el az adatok megadásában, ebből adódóan a számítások eredményeiből megállapítható, hogy a IMSYS Kft augusztus 5. 34/85

35 vizsgált területen nem történik határérték túllépés a vizsgált komponensekre nézve. A telephely hatásterülete mindössze 28 méternek adódott. Szállítási tevékenység hatása A tevékenységhez kapcsolódó gépjárműforgalom döntően a feldolgozandó anyagok beszállításához kapcsolódik. A közúti beszállítás és kiszállítás adatai a következők: - személygépjármű és kis tehergépjármű: 20 db/ nap - nagyteher gépjármű (>7,5t): 12 db/ nap A szállításhoz kapcsolódó légszennyezőanyag terhelés a szállítási útvonalak, mint vonalforrások emissziójából adódik. A szennyező hatás mértékének meghatározása az alábbi összefüggések szerint számoló, modellező szoftverek segítségével lehetséges: Az immissziós növekmény számítása az alábbiak szerint történik: A várható légszennyezés számítása (emisszió) 2 j= 1 n e Ei = 6 3,6 10 ahol, Ei eij n j ij a vizsgált útszakaszon áthaladó gépjármű forgalom teljes károsanyag kibocsátása az i-edik kipufogógáz komponensből [mg/s*m], a kibocsátást 1 s-ra és 1 m-re vonatkozóan adja meg az összefüggés a j-edik járműfajta kibocsátása az i-edik komponensből, a járműfolyam tényleges sebességénél [g/ km] a járműfolyam járműszáma személygépkocsiban, tehergépkocsiban A várható légszennyezés számítása (immisszió) 2 Ei Ci = sin u zv ahol, Ci az imissziós koncentrtáció [mg/m 3 ] Ei az emisszió értéke [mg/s*m] α a szélirány és az út által bezárt szög u szélsebesség [m/s] σzv folytonos vonalforrás esetén a függőleges turbulens szóródási együttható [m] zv = ( 2 zo + 2 z ) ahol, σzo a függőleges irányú kezdeti szóródási együttható [m] (gépkocsinál 1,5 m) σz folytonos pontforrás esetén a függőleges turbulens szóródási együttható [m] ahol, 1,3 H 1,55 exp( 2,35p) z = 0,38 p 8,7 ln x z 0 H kibocsátás effektív magassága (gépkocsinál 0,3 m) x a kibocsátó forrástól mért távolság z0 érdességi paraméter (0,1-3 táblázat alapján) p Pasquill féle stabilitás indikátor (táblázat alapján) IMSYS Kft augusztus 5. 35/85

36 Mivel a szállítás forgalma a beszállítási irányok szerint fokozatosan eloszlik, a legnagyobb terhelés a telephely környezetében jelentkezik. Az elvégzett számítások eredményei: CO 1 órás átlag terheltség: x (m) C (μg/m 3 ) 1,99 0,834 0,506 0,297 0,249 0,216 0,191 0,172 átlagérték (100 méteren): 0,368 μg/m 3 NO 2 1 órás átlag terheltség: x (m) C (μg/m 3 ) 0,638 0,268 0,163 0,119 0,0953 0,0799 0,0692 0,0613 átlagérték (100 méteren): 0,124 μg/m 3 PM10 1 órás átlag terheltség: x (m) C (μg/m 3 ) 0,133 0,056 0,034 0,025 0,020 0,017 0,014 0,013 átlagérték (100 méteren): 0,0285 μg/m 3 Az eredmények alapján látható, hogy a közúti kiszállításból származó járulékos terhelés nem jelentős (méréssel kimutathatatlan mértékű), csúcsértékét az úttest vonalában éri el és az út szélétől néhány méteres távolságban a várható koncentrációnövekmény az alap terheltséghez képest nem jelentős. Felhagyás A felhagyás során a bontási műveleteket végző munkagépek üzemeltetésekor levegőbe kerülő légszennyező anyagok hatásterülete a telephelyen belül határolható le. A szállítási tevékenységhez kapcsolódó levegőterhelés hatásterülete az érintett útvonalak közvetlen környezete. Hatásterület lehatárolása Összességében elmondható, hogy a tevékenységből származó levegőszennyezés üzemszerű működés során egyrészt az időjárási tényezők (elsősorban a szél) által a fedetlen felületekről elhordott porból, a gépjárműroncsok feldolgozás előtti tárolása során a levegőbe kerülhető illékony anyagból, valamint a technológiához kapcsolódó anyagmozgatásból és szállítási tevékenységből áll. A fentiek alapján a bővítés (ideértve a tevékenységet és a területet) a jelenlegi tevékenységgel együtt sem eredményez nagymértékű légszennyező anyag terhelésnövekedést. A tevékenység működésének levegőtisztaság-védelmi szempontú tényleges hatásterülete maga a telephely és annak néhány tíz méteres környezete, valamint a szállítási útvonalak közvetlen környezete. IMSYS Kft augusztus 5. 36/85

37 3.2. Talaj-, felszín alatti víz-védelem Telepítés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Jelenleg a tevékenység végzése m 2 -en zajlik, amely a bővítést követően m 2 -re fog módosulni. A terület jelenleg közművesített állapotban van, ennek további bővítése a csapadékvíz elvezetését fogja érinteni. A bővítési munkálatok ideje alatt káros hatással nem kell számolni. A telephely növekedéséhez kapcsolódóan építési-bontási tevékenység, térbeton, vagy épület létesítése nem tervezett, így ebből adódóan nem kell számolni a földtani közeget, továbbá a felszín alatti vizeket érintő káros hatással Megvalósítást követően várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Az salgótarjáni telephelyén éves szinten jelenleg tonna nem veszélyes hulladék gyűjthető, ill tonna nem veszélyes hulladék előkezelése engedélyezett. A jelenlegi engedély alapján tonna veszélyes hulladék gyűjthető és tonna pedig előkezelhető. A telephelyre bekerülő fémtartalmú hulladékból tonna/év nem veszélyes fémhulladék kerül majd hasznosításra. A csatolt területen található egy csarnoképület (900 m 2 ), amelynek aljzata betonozott. Az új területen a nem veszélyes hulladékok gyűjtése egy 312 m 2 és a m 2 nagyságú betonozott térrészen fog történni. A telephelyen végzett tevékenység, technológia részletes bemutatását a 2.2. fejezet tartalmazza. A gyártási tevékenység, ill. karbantartás során felhasznált veszélyes anyagokat burkolt, zárt, az arra kijelölt veszélyes anyag tároló helyeken tárolják, a biztonsági adatlapban szereplő utasításokat betartják. A területen továbbá vasúti sínpár is található, amely vasúti szállítást tesz lehetővé. Az ipari sínpáron lévő vagonokra közvetlenül történik az átrakás, mivel a rámpa határos az előkészítő területtel, így a környezetbe jutó szennyeződés elkerülhető. Üzemszerű működés során a tevékenység talaj- és felszín alatti vízminőség-védelmi szempontból nem okozhat káros környezeti hatást. A meglévő területen (3494/2 hrsz.) lévő csapadékvíz elvezető rendszer rendelkezik FKI- KHO:4453/2018. hivatkozási számon, vízjogi üzemeltetési engedéllyel. A határozat kimondja, hogy az olajleválasztó berendezésről elfolyó csapadékvizek végső befogadója a Salgó-patak, továbbá a befogadóba jutó vízre határértékek is megállapításra kerültek. Ennek alapján az új területen a burkolt területekről elfolyó, olajjal szennyeződő csapadékvizek előtisztítása (pl. olaj és iszapfogó műtárgy által) javasolt. A telephely már rendelkezik csapadékvíz elvezető rendszerrel, a bővítést követően az új terület csapadékvíz kezelését és elvezetését meg kell majd oldani Felhagyás során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A tevékenység felhagyása esetén biztosítani kell a telephely helyszíni berendezéseinek elbontását és elszállítását. A tevékenység felszámolását követően a terület rekultivációjáról, az eredeti felszíni állapotok visszaállításáról gondoskodni kell. Amennyiben a területen lévő építményeket lebontják és a területet rekultiválják, az építéssel azonos hatások várhatók a bontás során is. IMSYS Kft augusztus 5. 37/85

38 A hatótényezők és hatások függnek a felhagyás mértékétől. Jelenleg nincsenek információnk arra vonatkozóan, hogy a tevékenység felhagyását követően a tulajdonos a későbbiekben hogyan kívánja hasznosítani, használni a területet. A bontás időszakában a szállítás során a veszélyes anyagok, hulladékok tárolása, illetve a munkagépek üzemeltetése során kiömlő veszélyes anyag, hulladék veszélyeztetheti a talajt. A szennyezés terjedése során hatásviselőként azonosítható a felszín alatti víz. Általánosságban elmondható, hogy a terület rekultivációjakor az építés és a bontás hatásai megegyezőnek vehetők Havária következtében várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A tevékenység folytatása során a földtani közeg, ill. a felszíni- és felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető havária eseményeket értékeljük. Lehetséges havária események: - A létesítési és felhagyási fázisban az építési/bontási munkák következtében számolni lehet üzem- és kenőanyag elfolyással. Amennyiben a munkagépek mellett felügyelet biztosított, akkor a lehetséges bekövetkező havária esemény észlelése és a megfelelő intézkedések elvégzése rövid időn belül megvalósulhat. - A forgalomból kivont, kiselejtezett, üzemképtelen járművek mozgatása, vagy ezek sérülése következtében elfolyások, csöpögések történhetnek. A sérült járműveket azonnal a feldolgozó, megfelelő műszaki védelemmel ellátott csarnokba szállítják. A környező betonozott területre kijutott veszélyes anyag felitatásáról ebben az esetben gondoskodni kell. - Balesetek (dízel kamionok sérülése, villástargonca borulása) következtében elfolyások, csöpögések történhetnek. A sérült járművek eltávolításáról és az esetlegesen kijutott szennyező anyagok felitatásáról gondoskodni kell. - Természeti eredetű veszélyek, melyek az emberi tevékenységtől függetlenül, klímaváltozás, a természet erőinek hatására, elemi csapásként fordulnak elő (pl. árvíz, belvíz, földrengés, földcsuszamlás, szélsőséges időjárási viszonyok). - Civilizációs eredetű, technológiai veszélyek, melyek az emberi tevékenységgel összefüggésben, helytelen emberi beavatkozás, mulasztás, figyelmetlenség, vagy technikai, konstrukciós hibák hatására következnek be (pl. tervezési/kivitelezési/programozási hiba, balesetek, szennyezőanyag kifolyás/elszóródás). Havária helyzetekben gondoskodni kell a kikerült szennyezőanyag lokalizációjáról, majd azok összegyűjtéséről (veszélyes hulladékként), illetve esetleges visszafejtéséről. A kárelhárítás során alkalmazott felitató anyagok veszélyes hulladékként kezelendők, elszállításukról-, illetve ártalmatlanításukról a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzéséről szóló 225/2015. (VIII.7.) Korm. rendelet előírásai szerint kell gondoskodni. IMSYS Kft augusztus 5. 38/85

39 A vizsgálandó terület talaj-, felszín alatti víz-védelmi lehatárolása A hatásterület környezeti állapota, érzékenysége a Zagyva-völgy kistáj része, a kistáj Nógrád és Heves megye területén helyezkedik el, területe 240 km 2 ( melléklet). Földtani adottságok város több a miocén végén kialakult ÉNy-DK-i törésvonalak által határolt területen helyezkedik el, mely sasbérces-árkos rendszer a környező patakok eróziós munkája folytán É-D-i irányban átvágódott, helyenként völgymedencévé szélesült. Ez meghatározza alapvető geológiai felépítését: a völgytalpon pleisztocén agyagokat, vörösagyagokat és löszderivátumokat, míg a többi területen oligocén-miocén slír jellegű medenceüledékeket találunk, különböző korú vulkáni testekkel áttörve. A várostól északra két nagyobb szubvulkáni gránitos amfibolandezit testet találunk (Karancs és Sátoros), melyek boltozatos szerkezetet hoztak létre környezetükben, illetve a várostól keletre fiatal felső-pliocén bazaltos lávaömlések uralják a területet. A vulkáni-szubvulkáni testek felszín felé törekvésükkor előszeretettel használták közlekedési útvonalnak az ÉNy-DK-i fő törésrendszereket. A medencealjzat a harmadidőszaki üledékképződés hegységszerkezeti eróziójának következtében a környéken mintegy m-en található. A miocén rétegek ezen homokos agyag, agyagmárga, homokkőréteges oligocén rétegekre szögdiszkordanciával települnek, de a szögeltérés nem nagy mértékű, valószínűleg azt csak az oligocén rétegtáblák megbillenése okozta. Ezért nehéz a két réteget elkülöníteni, mivel anyaguk közel azonos felépítésű. A nyugat-mátrai középső-miocén andezitvulkán beomlott kráterében kialakult kovaföldtelepet Szurdokpüspökinél bányásszák. A környező területek talajtípusa a réti öntéstalaj, melyet a magasabb térszíneken barnaföldek szegélyeznek. A nyers öntéstalajok a hegyoldalak lejtőhordalékának tulajdonságaira visszavezethető képességeket hordoznak magukon, mechanikai összetételük agyagos vályog, közepes vízvezető képességgel. A barnaföldek löszön képződtek, mechanikai összetételük agyagos vályog, vízgazdálkodás szempontjából gyenge vízvezető és erősebb víztartó képességgel. Részben a kistáj területére esik a nógrádi miocén korú barnakőszenek előfordulása. A bányászat 1848-ban kezdődött, s 1993-ban lényegében be is fejeződött. A központ Bátorterenye és térsége volt. A táj súlyosan megszenvedte az egykori bányászati tevékenységet. Talajtani adottságok A kistáj ártéri jellegének megfelelően az uralkodó talajtípusok É-on löszön, D-en pedig öntésanyagon képződött agyag és agyagos vályog mechanikai összetételű réti (22%) és öntés réti talajok (41%). A szikes talajok részaránya is jelentős a tájban (29%). Vízföldtani adottságok A kistáj a Zagyva Mátraterenye alatti völgyét Lőrinciig és a Tarján-patak völgyét foglalja magába. Az 50 km hosszú völgy teljes egészében a Zagyva vízjárásától uralt terület, amelyet Nemti és Lőrinci vízmércéjével jellemezhetünk. A fenti adatok elárulják, hogy míg a vízgyűjtő a két állomás között a 15-szörösére növekszik, addig a kisvízi hozamok csak 6-szorosra, az árvizek 3-szorosra gyarapodnak, mert az árhullámok a völgy mentén lefelé haladva kiegyenlítődnek. Mivel az árvizek időnként tartósan is elborítják a IMSYS Kft augusztus 5. 39/85

40 völgytalpakat, ellenük Jobbágyitól lefelé a meder mindkét oldalán gátakkal védekeznek. Az árvizek időpontja a kora nyár és az ősz. A megfelelő vízminőség és -mennyiség biztosítása miatt a völgyben számos tározót alakítottak ki, mind a Maconkai- (45 ha), a Mátraverebélyi- (80 ha), a Selypi- (12 ha), a Kisterenye- (80 ha) és a Lőrinci-tározó (52 ha). A völgyben a talajvizet 4 m alatt általában megtaláljuk, de árvizek alkalmával magasabbra emelkedik. A kalcium-magnézium-hidrogénkarbonát mellett helyenként a nátrium és a szulfáttartalom is jellemző rá. Általában kemény is (25 nk -nál nagyobb). A rétegvizek mennyisége meghaladja a talajvizekét, de nem vízbő terület. Az artézi kutak száma tekintélyes, de még 200 m alá fúrtak is igen kevés vizet hoznak a felszínre. A vezetékes ivóvízellátás lényegében megoldott, 2008-ban a lakások több mint 4/5-ét már rákapcsolták a rendszerre. A közcsatornával ellátott lakások aránya ennél alacsonyabb, de meghaladta a 2/3-ot. A viszonylag magas érték jórészt jó ellátottságának a következménye, mivel a települések 1/3 részében nincs közcsatorna. A terület szennyeződésérzékenységi besorolása a 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet szerint A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet alapján területe érzékeny terület besorolású. Az érzékenységi térképet melléklet tartalmazza. Vízbázis védőidomok Az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. tájékoztatása alapján az érintett területeken (3494/2 hrsz., 3494/9 hrsz.) és azok környezetében a Vízmű nem üzemeltet vízbázist. A Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 3-1. térképén (Ivóvízkivételek védőterületei) megállapítottuk, hogy a tervezett létesítmény nem esik egyetlen számított vízbázis védőidom területére sem A hatásterület állapotának megváltozása Létesítés A hasznosítási tevékenység megkezdése, és a terület bővítés nem igényel építési tevékenységet. Üzemeltetés Normál üzemmenet esetén nem várható a talajt és talajvizet terhelő káros hatás. Felhagyás Felhagyása után a környezetre veszélyt jelentő anyagok eltávolítása után nem várható környezetet szennyező hatás. IMSYS Kft augusztus 5. 40/85

41 3.3. Felszíni vízvédelem Telepítés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A hasznosítási tevékenység megkezdéséhez, ill. a terület bővítéshez telepítésre nincs szükség, csak az új területen lévő csarnoképület felújítását fogják szükség szerint elvégezni. A felújítás várhatóan néhány napot fog igénybe venni. A telepítési folyamat a felszíni vizekre nincs hatással Megvalósítást követően várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Az új területrészeken lévő infrastruktúrát hulladékgyűjtő- és feldolgozó csarnokként, és szabadtéri fémhulladék gyűjtőhelyként fogják használni. A betonozott aljzattal rendelkező hulladékgyűjtő- és feldolgozó csarnok a tervek szerint roncsautó szárazra fektető helyként és színesfém hulladékgyűjtőként fog szolgálni. A beton burkolatos szabadtéri fémhulladék gyűjtőhelyek csapadékvizének tisztítása nem megoldott, így veszélyes hulladék nem tárolható rajta. Az előbbiek miatt a szabadtéri területeket nem veszélyes hulladék gyűjtőhelynek tervezik használni. A telephelyi vízfelhasználás kommunális jellegű (ivóvíz, fürdő, WC, takarítás), a technológia víz felhasználást továbbra sem igényli. A telephely vízellátása és a keletkező szennyvíz elvezetése az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. által üzemeltetett közüzemi víz- és szennyvízhálózatról biztosított. A telephelyi vízfelhasználás m 3 /év, mely a bővítést követően sem fog növekedni, ugyanis a tevékenység bővítése nem igényli a munkavállalói létszám növelését. Szennyvízkeletkezés, szennyvízgyűjtő létesítmények A kizárólag kommunális célú felhasználásból (ivóvíz, fürdő, WC), valamint takarításából m 3 /év kommunális szennyvíz keletkezik, melynek mennyisége nem fog növekedni a területbővítéssel és a hasznosítási tevékenység megkezdésével. A telephely területe közművesített, a keletkező szennyvíz elvezetése az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. által üzemeltetett közüzemi szennyvízhálózatra történik. Csapadékvíz elvezetés A Társaság KTVF:986-9/2008. számon kiadott, KTVF: /2013. és 35100/7601-8/2018.ált. számon módosított vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik a csapadékvíz kezelésére és elvezetésére vonatkozóan. A jelzett engedély június 30. napjáig érvényes. A bővítéssel érintett területrészre hulló csapadékvíz a korábbi Acélárugyár csapadékvíz rendszerére kerül elvezetésre Nem szennyeződő csapadékvíz Az épületek tetőfelületére hulló csapadékvíz a felszíni csapadékvíz elvezető árokba, valamint a korábbi Acélárugyár csapadékvíz rendszerébe kerül. A nem burkolt felületekre hulló csapadékvíz a telephelyi zöldterületen elszikkad. Szennyeződő csapadékvíz IMSYS Kft augusztus 5. 41/85

42 A hulladékgyűjtő területén keletkező, szénhidrogénnel esetlegesen szennyeződő, a telephely északi területén összegyűlő csapadékvíz gyűjtésére és elvezetésére egy 15,0 x 9,0 x 1,80 m (átlagos mélységű), 243,0 m 3 hasznos térfogatú vb. tározó áll rendelkezésre, mely kb. 225 m 3 (391,12 l/s intenzitású) csapadék ideiglenes tározására alkalmas. A tározóhoz 1 db HY-PS-2 zárt fenéklemezes kialakítású, vb. átemelő műtárgy létesült, ABS AS 0840 (Q=10 l/s) típusú szivattyúval. A telephely déli területén összegyűlő 146,57 l/s intenzitású csapadék (+ az ideiglenes tározóból átemelt 10 l/s) csapadékvíz kezelésére 1 db HY-FREYLIT HFQ M+R 160 l/p típusú iszapfogó és ásványolaj-leválasztó berendezés áll rendelkezésre. Az olajleválasztó berendezésről elfolyó csapadékvíz befogadója a telephely területén átfolyó Salgó-patak fkm-es burkolt szelvénye, melynek kezelője Város Önkormányzata. A Salgó-patak állandó vízfolyás. A befogadó adatai a csapadékvíz bevezetés helyén: - Hidrológiai adatok: o Műtárgyról bevezethető vízhozam: 160 l/s; o Salgó-patak vízhozama: 320 l/s; - Mederszelvény a bevezetés környezetében: o Fenékszélesség: 0,6 m; o Mélység: 0,8 m; o Mederkialakítás: beton U szelvény ráccsal lefedve; o Fenékszint: 272,29 mbf; o Bekötési szint: 272,39 mbf. Vízfelügyeleti kategória: IV. VOR azonosító: AJO872 (Objektum név:, CSVH+CH) A Salgó-patak környezetének ökológiai védelme érdekében a befogadóba vezetett csapadékvizek egyes komponenseinek tekintetében az alábbi egyedi határértékeket kell betartani: - szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok): 2 mg/l; - ph: 6-9,5; - összes lebegőanyag: 200 mg/l. A Társaság gondoskodik a telephely előtti patakmeder-szakasz és a parti sáv folyamatos karbantartásáról. A bővítéssel érintett területrészre hulló csapadékvíz a korábbi Acélárugyár csapadékvíz rendszerére kerül elvezetésre. IMSYS Kft augusztus 5. 42/85

43 Felhagyás során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A tevékenység felhagyása során megszűnik a szociális vízfelhasználás, valamint a szennyvízkeletkezés is. A terület későbbi hasznosítása, esetleges felhagyása határozza meg a későbbi hatásokat, ezekről jelenleg nincs információnk. A létesítmény felhagyása után az esetlegesen a telephelyen maradt hulladékok, technológiai elemek eltávolítása után nem várható környezetet szennyező hatás Havária következtében várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A szennyezett csapadékvíz tisztítására szolgáló olaj- és iszapleválasztó berendezés nem üzemszerű működése esetén olajos csapadékvíz kerülhet ki az elvezető árokba. Az elvezetőárokba kerülő olajos víz beszivároghat a talajba, és közvetlenül a felszíni és felszín alatti vizek szennyezését eredményezheti. A havária esemény bekövetkezése megelőzhető az olaj és iszapleválasztó berendezés rendszeres ellenőrzésével és karbantartásával A vizsgálandó terület felszíni vízvédelmi lehatárolása A hatásterület környezeti állapota, érzékenysége Az telephelyéhez legközelebbi állandó felszíni vízfolyás a telephely déli oldalán átfolyó Salgó-patak, melynek környezetének ökológiai védelme érdekében a befogadóba vezetett csapadékvizek egyes komponenseinek tekintetében egyedi határérték került meghatározásra KTVF: /2013. iktatószámon. A gyűjtőhely tetőfelületén, valamint a betonozott területeken összegyűlő csapadékvíz a felszíni csapadékvíz elvezető árokba kerül. A szennyezett csapadékvizet az elvezető árokba vezetés előtt olajleválasztó műtárgyon vezetik át az iszap leválasztása és a vízfelszínen úszó olajtartalom megkötése céljából. A csapadékvizek befogadója a Salgó-patak. A csapadékvízbe kerülő veszélyes anyag, ill. hulladék olajos része az olajfogó műtárgyban leválasztásra kerül, így közvetlen környezetterhelést nem okoz. Közvetett környezetterhelés az olajfogóból eltávolított olajos hulladék hasznosítása, ill. ártalmatlanítása során következik be. A telephely területe közművesített, a vízfelhasználás kommunális jellegű, technológiai vízfelhasználás a területbővítést és a hasznosítási tevékenység megkezdését követően sem várható, ezáltal technológiai szennyvíz sem keletkezik. A közcsatornába kizárólag kommunális szennyvizet vezetnek. A fentiek alapján felszíni víz szempontjából hatásterületként maga a telephely, valamint a Salgópatak azonosítható A hatásterület állapotának megváltozása A telephely bővítését követően a jelenlegi vízfelhasználásban nem várható növekedés, ill. továbbra is csak szociális vízfelhasználással kell számolni. A szociális vízfelhasználásból adódóan kommunális szennyvíz keletkezik, melynek mennyisége várhatóan megegyezik a szociális vízfelhasználás mennyiségével. IMSYS Kft augusztus 5. 43/85

44 A betonozott területeken összegyűlő szennyezett csapadékvíz iszap- és olajleválasztó műtárgyakon keresztül jut el a befogadó Salgó-patakba. A telephely bővítésével a hatásterület a bővítéssel érintett területrésszel növekszik. IMSYS Kft augusztus 5. 44/85

45 3.4. Hulladékgazdálkodás Telepítés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A hasznosítási tevékenység megkezdése, ill. a területbővítés nem jár építési munkákkal, így azok hatásait nem vizsgáltuk Megvalósítást követően várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Hasznosítani tervezett hulladékok Az salgótarjáni telephelyén éves szinten jelenleg tonna nem veszélyes hulladék gyűjthető, ill tonna nem veszélyes hulladék előkezelése engedélyezett. Továbbá tonna veszélyes hulladék gyűjthető és tonna pedig előkezelhető. A telephelyre bekerülő fémtartalmú hulladékból tonna/év nem veszélyes fémhulladék kerülne hasznosításra, vagyis a 333/2011/EU rendelet figyelembevételével átesne egy minősítési folyamaton. Az előbbiek az alábbi fémhulladékokat érinti: alumínium hulladék ( ; ; ; ; ; és ), ill. vas-acél hulladék ( ; ; ; ; ; és ). Társaság a telephelyen gyűjthető veszélyes és nem veszélyes hulladékok, ill. az előkezelhető veszélyes hulladékok mennyiségét nem kívánja változtatni. Az előkezelhető nem veszélyes hulladékok mennyisége növekedne pár száz tonnával, ill. a korábban leírtak szerint a tevékenység kiegészülne fémhulladék hasznosítással, mely típusú tevékenységet (EOW) már más telephelyein végzi a Társaság, így ehhez kellő tapasztalattal rendelkezik. Amennyiben a hasznosítási folyamat minősítés - során a hulladék nem felel meg az előírt kritériumoknak akkor azt továbbra is hulladéknak kell tekinteni, és a szerint kell kezelni, szállítani Telephelyi hulladékgyűjtés és -kezelés módja A kezelési (hasznosítási) technológia/folyamat, ill. a évi CLXXXV. törvény 9. -nak való megfelelés részletes leírását a pont tartalmazza. A telephelyi tevékenység az alábbiak szerint jellemezhető: - Gyűjtés (G0001) - Előkezelés: o válogatás (E02-05; E02-06) o aprítás (E02-03) o szükség szerinti ollózás, bálázás (E02-04) o bontás, szétszerelés (E02-99) - Hasznosítás o szükség szerint fémtörmelékké minősítés, vagyis fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása (R4) IMSYS Kft augusztus 5. 45/85

46 Hasznosítás, hulladék státusz megszűnés: A minősítéshez, hulladék státusz megszűnéshez szükséges vizsgálat helyben mérleggel, mágnessel, szemrevételezéssel történik. Az előbbiekben részletezettek a ME-04 számú minőségbiztosítási eljárás szerint fognak történni, figyelembe véve a 333/2011/EU rendeletben előírtakat. A beérkező gyártási fémhulladékok 5-25 %-a felel meg a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó kritériumoknak, így az előírt követelményeknek való megfelelőség ellenőrzését követően a beérkező fémanyag kohászati alapanyagként közvetlenül felhasználható. Az előbbiek alapján a fémtörmelék kohászati alapanyagként kohóknak, öntödéknek kerül kiszállításra. A 333/2011/EU rendelet szerinti egyes fémtörmeléktípusoknak a 2008/98/EK hulladékkeret irányelvben, ill. a évi CLXXXV. törvényben megfogalmazott hulladék státusz megszűnését meghatározó kritériumoknak való megfelelősséget az ÉMI-TÜV SÜD Kft. akkreditált szervezet EMAS hitelesítői végzik a Társaságnak és erről hitelesítői nyilatkozatot állítanak ki. A feltételeknek nem megfelelő fémhulladékot továbbra is hulladéknak kell tekinteni, a bejövő hulladékkal azonos kódszámon, ill. előkezelt állapotban 19-es főcsoportba sorolt hulladékként történhet a kiszállítás, értékesítés, átadás további hasznosításra. Egyidejű tárolás A Társaság rendelkezik jóváhagyott üzemeltetési szabályzattal, mely alapján a telephelyen egyidejűleg tonna nem veszélyes hulladék, ill tonna veszélyes hulladék tárolható. A Társaság az előbbiekben jelzett mennyiségeket nem kívánja módosítani. A volt i Acélgyár területéből megvásárolt területeken elsősorban nem veszélyes hulladék gyűjtése történne, ill. a zárt csarnok épületben szükség szerint szárazra fektetés is kialakításra kerül, az előbbiekhez kapcsolódóan a tárolóhely üzemeltetési szabályzatot szükség szerint módosítják Telephelyen keletkező hulladékok A hasznosítás során csak olyan hulladékok keletkeznek, melyeket a telephelyre beszállított hulladék tartalmazott, a tevékenység végzése során nem történik idegen anyag bevitel. A telephelyi tevékenység (elsősorban a nem veszélyes hulladék előkezelése) során keletkező nem hasznosítható, ill. a járulékos/kiszolgáló műveletek alkalmával képződő hulladékokat az mellékletben szereplő táblázatban tüntettük fel, ill. adtuk meg a becsült éves mennyiségüket a korábbi üzemeltetési tapasztalatok alapján. Másodlagos hulladékok keletkezésével az átvett hulladékok előkezelése során számolhatunk. Ezek azok az idegen anyagok, amelyek a technológiában nem kezelhetők, ezeket ki kell válogatni, vagy a kezelés során keletkeznek és az telephelyén tovább nem kezelhetők, ezeket külön gyűjtik, majd arra engedéllyel rendelkező szállítóknak/kezelőnek adják át. A hasznosítási tevékenység során keletkező hulladékok A hasznosítási tevékenység során másodlagos hulladékok képződését nem prognosztizáljuk, mivel a jelzett fémhulladékok semmilyen fizikai kezelési műveleten nem fognak átesni, csak a jogszabály szerinti minősítési eljárás valósul meg jelen esetben. IMSYS Kft augusztus 5. 46/85

47 Kommunális hulladék Kommunális hulladék ( ) a telephelyen dolgozók napi tevékenységéből származik. Döntő részét jellemzően irodai és takarítási jellegű hulladékok, valamint étkezési maradékok teszik ki. Gyűjtésük irodai gyűjtőkben, valamint 110 l-es műanyag gyűjtőedényben, ill. fémkonténerben történik, elszállításukat közszolgáltatás keretében, a VGÜ i Városgazdálkodási és Üzemeltetési Nonprofit Kft. végzi. A telephelyen éves szinten ~ 10 tonna ilyen jellegű hulladék keletkezik. Karbantartási hulladékok A gépeket, berendezéseket a telephelyen, azon belül burkolt területen tárolják. A gépek fenntartása, eseti karbantartása során keletkező veszélyes hulladékokat (fáradt olaj, szennyezett törlő, felitató, kiselejtezett akkumulátorok) a veszélyes hulladék gyűjtő és feldolgozó csarnok területén található 75 m 2 alapterületű veszélyes hulladék gyűjtőhelyen tárolják, mely kármentővel, megfelelő szigeteléssel, ill. szivárgást ellenőrző rendszerrel került kiépítésre. A telephelyen lévő berendezések és gépek eseti karbantartása saját munkavállaló és/vagy alvállalkozó bevonásával a telephelyen, ill. külső szakszervizben történik. A telephelyen kívül is mozgó járművek karbantartását nem a telephelyen végzik, hanem szakszervizben. A veszélyes hulladékokat a környezet veszélyeztetését kizáró módon, felirattal és azonosító kóddal ellátott edényzetben gyűjtik, és engedéllyel rendelkező szakcégnek adják át további kezelésre. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokról a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján teljesítik elektronikusan az adatszolgáltatást az illetékes környezetvédelmi hatóság felé Hulladékok szállítása A partnerektől megvásárolt kezelendő hulladékok nagy részét érvényes hulladékszállítási engedéllyel rendelkező szállítóvállalkozások, ill. az saját gépjárművekkel szállítja be a telephelyre. Az nem veszélyes hulladékok gyűjtésére, szállítására és kereskedelmére vonatkozó országos engedélyének száma OKTF-KP/ /2015. A veszélyes hulladékok szállítására, gyűjtésére, kereskedelmére és közvetítésére az OKTF-KP/6137-3/2016. számon rendelkezik országos hulladékgazdálkodási engedéllyel. A közúti szállítás mellett a hulladékok be- és kiszállítására, ill. a termékek (hasznosított fémhulladék, törmelékek) kiszállítására vasúton is van mód a pontban leírtak szerint Felhagyás során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A tevékenység felhagyására vonatkozó tervekkel egyelőre nem rendelkeznek. A felhagyási tevékenység, ill. a más tevékenységre történő áttérés azonban minden esetben bontási hulladékok keletkezését vonja maga után. Ezek megfelelő ártalmatlanításáról amennyiben meghaladják az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében található küszöbértékeket a hivatkozott rendelet előírásai szerint kell majd gondoskodni. Felhagyás esetén az inert hulladékok mellett az átvett, előkezelt, ill. hasznosított hulladékok (fémtörmelék), továbbá a nem kezelt hulladékok további sorsáról, engedélyezett kezelő részére IMSYS Kft augusztus 5. 47/85

48 történő átadásáról, értékesítéséről gondoskodni kell, melyhez elegendő nagyságú céltartalékot szükséges képezni. A felhagyást követően a telephelyen hulladék nem maradhat. Az előzetesen elmondható, hogy a különböző anyagok és hulladékok megfelelő elszállításával, a bontás során az előírások betartásával a környezet hulladék általi veszélyeztetésére, szennyezésére nem kell számítani Havária következtében várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Telepítés Telepítés nem történik, így annak a havária helyzetét sem vizsgáltuk. Megvalósítás A hulladékok szállítása, tárolása és anyagmozgatása során bekövetkező esetleges kiömlés során a következő hatásviselőket érintő hatásfolyamatok indulhatnak meg: talaj, felszíni víz, levegő, művi elemek, szárazföldi ökoszisztéma, ember, ill. a szennyezés terjedésével a felszín alatti víz és a vízi ökoszisztéma. A hatásfolyamatok súlyossága attól függ, hogy az elfolyás burkolt területen történt-e (ez a jellemző), nagy mennyiségben került-e ki az anyag, felitatásra került-e, érintette-e a talajt, ill., hogy mennyire párolog az adott hulladék. A csapadékvízbe kerülő veszélyes anyag, ill. hulladék olajos része az olajfogó műtárgyban leválasztásra kerül, így közvetlen környezetterhelést nem okoz. Közvetett környezetterhelés az olajfogóból eltávolított olajos hulladék kezelése során következik be. A hulladékok telephelyen belüli gyűjtése (tárolása) és mozgatása ellenőrzött körülmények között történik, ez nem jelent számottevő veszélyt. A balesetekből, havária jellegű eseményekből származó hulladékok típusa és megjelenési formája, fizikai és kémiai tulajdonságai előre nehezen megmondhatók. A tapasztalatok szerint ilyen esetekben elsősorban kiömléses balesetekre kell felkészülni. A keletkező hulladék elsősorban a kárelhárítási tevékenységből származik, ill. döntően veszélyes hulladéknak minősül, így a szállítása és kezelése külön jogszabályhoz kötött. Egy esetleges robbanás során a telephelyen tárolt hulladékok egy része is meggyulladhat, így égésük során a levegőt szennyező anyagok szabadulhatnak fel. Ennek során közvetlen hatásként maga a robbanás jelentkezik, ahol az ember, a levegő, a települési környezet és a művi elemek lehetnek a hatásviselők. A tűz oltása során oltóanyag jut a környezetbe, amely a talajra, a levegőre, ill. a felszíni vizek minőségére lehet hatással. Felhagyás A felhagyási tevékenység, ill. a más tevékenységre történő áttérés minden esetben bontási hulladékok keletkezését vonja maga után. Esetleges vészhelyzet a bontás során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése, anyagmozgatása, ill. szállítása során bekövetkező elfolyás, kiömlés lehet, mely során a következő hatásviselőket érintő hatásfolyamatok indulhatnak meg: talaj, felszíni víz, levegő, művi elemek, szárazföldi ökoszisztéma, ember, ill. a szennyezés terjedésével a felszín alatti víz és a vízi ökoszisztéma. IMSYS Kft augusztus 5. 48/85

49 A vizsgálandó terület hulladékgazdálkodás szempontú lehatárolása A hatásterület környezeti állapota, érzékenysége A telephelyen végzett tevékenység hulladékgazdálkodási szempontból pozitív, mivel az hozzájárul a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvényben leírt hulladékhierarchia betartásával a Magyarországot érintő közösségi hulladékgazdálkodási célkitűzések megvalósításához. A tevékenység során törekednek arra, hogy minden hulladékot lehetőség hasznosításra adjanak tovább, ill. a hasznosításra alkalmas fémhulladékok esetében pedig a jogszabály szerinti minőség elvégzésére. A telephelyre beérkező, ill. minősített fémanyag kohászati alapanyagként közvetlenül felhasználható. A hulladékok előkezelésével és hasznosításával az hozzájárul az erőforrások megtakarításához. Az átvevők telephelyén, valamint a szállítási útvonalakon közvetett hatásfolyamatok is megindulhatnak. Azonban ezek ismertetésére az ott alkalmazott technológiák ismeretének hiányában nincs lehetőség. A hulladékok vészhelyzetszerű környezetbe kerülése esetén, a telephelyen közvetlen hatásfolyamatok is megindulhatnak, azonban ezek főként burkolt területeket érinthetnek, így csak komoly meghibásodás esetén okozhatnak súlyosnak mondható környezetszennyezést. Továbbá megjegyezzük, hogy a tárgyi vizsgálat nem veszélyes hulladék (fémhulladék/törmelék) hasznosítására terjed ki, mely jellegéből adódóan veszélyes összetevőt nem tartalmaz, ebből adódóan egy esetleges havária esemény során a környezetszennyezés mértéke is csekély. A létesítményben végzett tevékenység normál működés, ill. a jogszabályok, hatósági előírások betartása esetén hulladékgazdálkodási szempontból nem tekinthető jelentősnek A hatásterület állapotának megváltozása A tevékenységből adódóan az átvett hulladék ideiglenes tárolása az előkezelési és/vagy hasznosítási művelet elvégzéséig, továbbá maga a hasznosítási folyamat (termékké minősítés) a létesítményben közvetlen hatásterülettel rendelkezik, a szállítási útvonalakon pedig közvetett hatásterülettel. A vészhelyzetek bekövetkezésének esélye azonban a létesítmény megfelelő üzemelése, előírások betartása esetén elhanyagolható mértékű, ezért az állapotváltozás sem tekinthető jelentős mértékűnek. IMSYS Kft augusztus 5. 49/85

50 3.5. Zaj- és rezgésvédelem Zaj- és rezgésvédelmi előírások 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet a zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól, 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról. 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet A zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj-, és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról MSZ-ISO 1996/1-3. "Akusztika. A környezeti zaj leírása és mérése." c. szabványok MSZ 18150/1:1998 sz. "A környezeti zaj vizsgálata és értékelése" c. szabvány. MSZ Hangterjedés a szabadban c. szabvány ISO Több zajforrással rendelkező ipari üzem hangteljesítményszintjének meghatározása. MSZ :1982. sz. Immissziós zajhatárértékek. Lakó-és középületek helyiségeiben megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintek c. szabvány, MSZ /1-9O A közlekedési zaj mérése. Közúti közlekedési zaj A 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet tartalmazza a környezetbe zajt, ill. rezgést kibocsátó és a zajtól, illetőleg rezgéstől védendő létesítményekre vonatkozó zaj- és rezgésvédelmi előírásokat. A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM. sz. közös rendelet tartalmazza a zajtól védendő területek építési övezeti besorolásának függvényében. Amennyiben a hatásterületen zajtól védendő terület/ vagy épület található, akkor a 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet 10. (1) alapján a környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni. Társaság, Salgó utca 33. szám alatt működő, tárgyi telephelye rendelkezik zajkibocsátási határértékekkel, amelyet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adott ki KTVF: /2008.-as iktatószámon, a határozatban foglaltak szerint, az alábbi határértékeket állapította meg a hatóság (19. táblázat): Mérőfelület (részfelület) Telephelytől keleti irányban lévő temető területe (hrsz:3493) Építők utca 1-2. sz. alatti (hrsz:3484,3483) lakóépületek védendő homlokzata előtt 2 m-re Kisfaludy Sándor út 1 sz. alatti (hrsz:3480) lakóépületek védendő homlokzata előtt 2 m-re Kisfaludy Sándor út 4 sz. alatti (hrsz:3480) lakóépületek védendő homlokzata előtt 2 m-re 20. táblázat Megállapított zajkibocsátási határérték [db(a)] nappal éjjel óra óra 60 db - 50 db 40 db 50 db 40 db 50 db 40 db IMSYS Kft augusztus 5. 50/85

51 A vizsgált terület és annak környezetének zajszempontú jellemzése A létesítmény területe a Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 88/2017. (II. 14.) önkormányzati rendelete Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata (Egységes szerkezetben a 22/2017. (V. 25.), 2/2018. (I. 30.), 20/2018. (IX. 27.) önkormányzati rendelettel) alapján Gipe jelű Egyéb ipari terület övezetben helyezkedik el. A Társaság által üzemeltetett tevékenység összhangban van a jelenleg érvényes fentiekben hivatkozott Helyi Építési Szabályzattal. A telephely környezetében az alábbi területek találhatóak: 1. irány: É-i irányban a Salgó utca túloldalán Ev jelű Védelmi rendeltetésű erdőterület terület, Má jelű Általános mezőgazdasági övezetbe tartozó terület, Lf jelű Falusias lakóterület, és Gipe jelű Egyéb ipari terület találhatók. É-i irányban védendő épületek körülbelül 30 méterre találhatóak. 2. irány: K-i irányban, Gksz jelű Kereskedelmi, szolgáltató terület és az Új köztemető Kt jelű Temető terület övezet határolja. 3. irány: D-i irányban Gipe jelű Egyéb ipari terület terület, Ev jelű Védelmi rendeltetésű erdőterület terület, és Má jelű Általános mezőgazdasági övezetbe tartozó területek, 4. irány: Ny-i irányban Gipe jelű Egyéb ipari terület terület helyezkedik el. Védendő létesítmény nem található a területen. A területre vonatkozó szabályozási tervlapot a melléklet, az átnézeti helyszínrajzot a melléklet tartalmazza Környezeti zaj- és rezgésvédelmi követelmények Építési zaj Az építési munkából eredő zajkibocsátásra vonatkozó zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken az alábbi 20. táblázat adja meg. IMSYS Kft augusztus 5. 51/85

52 Sorszám Zajtól védendő terület 20. táblázat Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (db) 1 hónap vagy kevesebb nappal óra éjjel óra 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több nappal óra éjjel óra nappal óra éjjel óra 1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület Gazdasági terület * Megjegyzés: Értelmezése az MSZ szabvány szerint. A zajvédelmi határérték megállapítása a területi funkció, valamint az építési munka időtartamának figyelembevételével történik. A zajterhelési határértékek L AM megítélési szintre vonatkoznak. A megítélési idő a vonatkozó jogszabály alapján az építési zaj esetén nappal 8 óra, míg éjjel pedig 0,5 óra. Az salgótarjáni telephelyén a területbővítéshez kapcsolódóan építkezés nem történik, így építési zaj nem várható Működési zaj Az üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM közös rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, a zajtól védendő területek építési övezeti besorolásának függvényében (21. táblázat). 21. táblázat Sorszám Zajtól védendő terület Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre nappal óra (db) éjjel óra 1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület Gazdasági terület IMSYS Kft augusztus 5. 52/85

53 Társaság számára a hatóság zajkibocsátási határértékeket állapított meg a KTVF: /2008. számú határozatában. A határozatban foglaltakat az alábbi táblázat ismerteti Mérőfelület (részfelület) Telephelytől keleti irányban lévő temető területe (hrsz:3493) Építők utca 1-2. sz. alatti (hrsz:3484,3483) lakóépületek védendő homlokzata előtt 2 m-re Kisfaludy Sándor út 1 sz. alatti (hrsz:3480) lakóépületek védendő homlokzata előtt 2 m-re Kisfaludy Sándor út 4 sz. alatti (hrsz:3480) lakóépületek védendő homlokzata előtt 2 m-re 22. táblázat Megállapított zajkibocsátási határérték [db(a)] nappal éjjel óra óra 60 db - 50 db 40 db 50 db 40 db 50 db 40 db A telephelyre vonatkozó zajkibocsátási határértékeket a megadott zajterhelési határértékek, a zajtól védendő létesítmények övezeti besorolása, lakóterületek környezetében lévő a telephellyel azonos típusú környezeti zajforrások alapján lehet meghatározni. A 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet alapján a létesítményre vonatkozó zajkibocsátási határértékek az alábbi összefüggéssel számíthatók: L KH = L TH + K N db(a) ahol, L TH a területi funkcióhoz tartozó zajterhelési határérték K N az azonos jellegű környezeti zajforrások miatti korrekció Közlekedési zaj Az üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM közös rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza, a zajtól védendő területek építési övezeti besorolásának függvényében Nádújfalut összekötő út L TH közlekedés nappal / éjjel = 60/ 50 db(a) Környezeti rezgésterhelés A környezeti rezgésekre vonatkozó határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. Az emberi tartózkodásra szolgáló helyiségekben, lakóépületekben a rendeletben meghatározott követelmény szerint a rezgésgyorsulás (A M) értéke nem haladhatja meg: nappali időszakban (06 22 óra között) az A M = 10 mm/s 2 éjjeli időszakban (22 06 óra között) az A M = 5 mm/s 2 és maximális A max = 200 mm/s 2 értéket. IMSYS Kft augusztus 5. 53/85

54 Telepítés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Az a meglévő salgótarjáni telephelyét (3494/2 hrsz.) bővíteni kívánja a szomszédos terület (3494/9 hrsz.) megvásárlásával, melynek keretében növelik a telephely területét, ill. egyben a hulladékok gyűjtésére, kezelésére rendelkezésre álló térburkolat felületét is. A megvásárolt terület m 2, amelyen egy 900 m 2 -es csarnoképület, és egy 85 m 2 -es trafóház található. Építkezés az adott területen nem várható, csak átalakítási munkálatok, amik kevesebb mint egy hónapot fognak igénybe venni. Bővítés után m 2 lesz a telephely összterülete Megvalósítást követően várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Üzemi tevékenységből származó zajkibocsátás és zajterhelés A telephely szabadban működő zajforrásait a telephelyen működő rakodógép(ek), dízel üzemű targonca, az időszakosan működő mobil bálázó és ollózó gép, a telephelyre beszállítást végző tehergépkocsik, a telephelyen belüli anyagmozgatást végző tehergépkocsik, valamint az épületen belül használt eszközök (sarokcsiszoló, fúrógép, kézi szerszámok) képezik. A fő előkezelési technológiák a következők: bontás, darabolás, bálázás, ollózás, válogatás. A kapcsolódó műveletek az alapanyag és a darabolt hulladékok tárolása, az anyagmozgatás és a gépjárműbontás. A vasúti vagonok töltése időszakos jellegű, mely a telephelyen dolgozó felsőforgóvázas, gumikerekes rakodógéppel történik. A telephelyre laza állapotban beszállított vas-, acél- és színesfém lemezhulladékok, valamint a papír és műanyag fólia hulladékok bálázása és ollózása mobil bálázó, valamint ollózó és tömörítő géppel időszakosan történik. Az ollózás és bálázás gyakorisága a felhalmozott hulladék mennyiségétől és minőségétől függ. Az ollózásra és bálázásra használt munkagépek 2-4 órában üzemelnek a telephelyen. A hulladékok feladása az ollózó és bálázó géphez a telephelyen dolgozó felsőforgóvázas, gumikerekes rakodógép segítségével történik. A munkagépek üzemelése maximum 2-4 óra naponta, aminek a gyakorisága ugyanúgy függ a beszállított hulladék mennyiségétől. Összefoglalva a telephelyen működő munkagépekre vonatkozó adatokat a 23. táblázat mutatja be. 23. táblázat Zajforrás megnevezése Működési Zajkibocsátás Működési Hangteljesítményszint időtartam [óra] jellege helye LWA (db) Still R70-30 (3 t) targonca 2-4 változó szabadban 95 Sennebogen s 755 bm rakodó 4 változó szabadban 98 Sennebogen s 821 m rakodó 4 változó szabadban 98 Nissan 2,5 t targonca 2-4 változó szabadban 95 Lollini al5000 mobil bálázó 1-2 változó szabadban 105 Lefort mobile 500 tömörítő, ollózó 1-2 változó szabadban 105 Taurus t600 hidraulikus ollózó 1-2 változó szabadban 103 Lefort mobiel c420 tsmp mobil ollózó 1-2 változó szabadban 103 IMSYS Kft augusztus 5. 54/85

55 Zajforrás megnevezése Működési Zajkibocsátás Működési Hangteljesítményszint időtartam [óra] jellege helye LWA (db) Lefort mobile 600t mobil ollózó 1-2 változó szabadban 103 Kézi szerszámok 2 változó szabadban Eredő hangteljesítményszint 106 A felsorolt munkagépek közül a legzajosabb munkafolyamatok a bálázógép és ollózógépek működtetése. Az elvégzett számítások alapján a tevékenység során elsugárzott maximális eredő hangteljesítményszint: L WA = 106 db(a), átlagos 2-4 órás üzemelési időkkel számítva a legzajosabb 4 órára. A létesítmény zajkibocsátását, ill. az ebből eredő zajterhelést az IMMI 2018 zaj- és levegőszennyezettség térképező szoftverrel határoztuk meg. A program a terjedési viszonyokat az MSZ ISO Akusztika. A hang csillapítása szabadtéri terjedés esetén. 2. rész: A számítás általános módszere. c. szabvány, ill. a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 93/2007 (XII.18.) KvVM rendelet szerint veszi figyelembe, az alábbi összefüggés alapján: L t = L W + K ir + K Ω K d K L K m K n K B K e + K R db(a) ahol : L W a berendezés zajkibocsátására jellemző adat (hangteljesítményszint) K ir - irányítási index K Ω - irányítási tényező K d - a zaj terjedése miatti korrekció K L - a levegő hangelnyelő hatása K m - a talaj és a talajközeli meteorológiai viszonyok miatti csillapítás K n - a növényzet csillapító hatása K B - a beépítettség miatti szintcsökkenés K e - akadályok hangárnyékoló hatása K R - a hangvisszaverődés miatti korrekció A várható zajterhelésére vonatkozó számítások eredményeit a 24. táblázatban foglaltuk össze. irány 2 M1 1 M2 M3 M4 Védendő létesítmény megnevezése Telephelytől keleti irányban lévő temető területe (hrsz:3493) Építők utca 1-2. sz. alatti (hrsz:3484,3483) lakóépületek védendő homlokzata előtt 2 m-re Kisfaludy Sándor út 1 sz. alatti (hrsz:3480) lakóépületek védendő homlokzata előtt 2 m-re Kisfaludy Sándor út 4 sz. alatti (hrsz:3480) lakóépületek védendő homlokzata előtt 2 m-re Övezeti besorolása Számított zajterhelés LAM nappal[db] 24. táblázat Zajterhelési határérték LTH nappal[db] Kt 40,3 60 db Lf 47,2 50 db Lf 45,5 50 db Lf 44,5 50 db Megjegyzés: A számításokat 4 órás vonatkoztatási időre számítottuk, az üzemeltető nyilatkozata alapján, ahogy a munkagépeket üzemelteti a telephelyen. IMSYS Kft augusztus 5. 55/85

56 Az elvégzett számítások alapján a létesítmény zajkibocsátásából eredő zajterhelés, az egyedi hangteljesítményszint adatoknak megfelelő hangteljesítményszintű berendezések üzemeltetése esetén a vonatkozó határértékeknek megfelel. Az adott követelményértékektől abban az esetben szabad eltérni, ha az újbóli terjedésszámítások alapján a zajkibocsátásból eredő terhelés a vonatkozó határértékeknek megfelel A jelenlegi zajhelyzet ismertetése (alapállapot) A vizsgálati pontokat olyan szempontok alapján vettük fel, hogy azok jellemzők legyenek a tervezett létesítmény (területbővítés) környezetének zajhelyzetére és a környezet zajforrásaira. Fentieket figyelembe véve az alábbi zajvizsgálati pontokat jelöltük ki. Vizsgálati pont jele M1 M2 M3 M4 Vizsgálati pont helye Telephelytől keleti irányban lévő temető területe (hrsz:3493) Építők utca 1-2. sz. alatti (hrsz:3484,3483) lakóépületek védendő homlokzata előtt 2 m-re Kisfaludy Sándor út 1 sz. alatti (hrsz:3480) lakóépületek védendő homlokzata előtt 2 m-re Kisfaludy Sándor út 4 sz. alatti (hrsz:3480) lakóépületek védendő homlokzata előtt 2 m-re 25. táblázat Mért L aeq [db] Mérésekhez felhasznált berendezések: SVAN 945A típusú integráló zajszintmérő, gyártási szám: 5054, hitelesítési szám: M , érvényes: SV30A típusú akusztikus kalibrátor, gyártási szám: 5312, kalibrációs szám: K088225, érvényes: Mérés időpontja: július 23. nappal ( ) szélsebesség: ~3 m/sec hőmérséklet: C időjárás jellege: száraz felhős IMSYS Kft augusztus 5. 56/85

57 A mérési pontok elhelyezkedését az alábbi ábra mutatja be: 1. ábra Mérési pontok ábrázolása A helyszíni mérések során, a telephely zajkibocsátását az üzemeltető szóbeli nyilatkozata alapján üzemszerű körülmények között vizsgáltuk. A mérés ideje alatt egyéb befolyásoló tényezők nem voltak. A környezeti alapzajt a vizsgált létesítménytől távolabb, annak zajától árnyékolt helyen, a mérési pontokéval azonos akusztikai környezetben határoztuk meg. Alapzajnak a közlekedési zaj szüneteiben mérhető zajt tekintettük. Az első mérési pontnál (temető), az zaja érzékszervileg nem volt hallható, ellenben a temetővel szemben működő sírköves műhely zaja, tisztán kihallható volt. Az előírt határérték teljesül. Kritikus pont a M2 jelű mérési pont, ahol a védendő épületek a Salgó út síkja alatt helyezkednek el. A mérési eredmény alapján a védendő homlokzat előtt mért átlagos zajterhelés 49 db. A telephelyen működő zajforrások működési ideje 2-4 óra között üzemelnek, így a zajkibocsátási határéték ezen a ponton is teljesül. A M3 és M4 jelű mérési pontokon az zaját alapzajtól függetlenül nem lehet meghatározni. A Kisfaludy Sándor út és a Salgó út között egy 3-6 méter magas domb és erdősáv húzódik, ami szinte teljesen elszigeteli a telephely zajától a védendő épületeket. IMSYS Kft augusztus 5. 57/85

58 Közlekedési zaj Közúti közlekedésből származó zajkibocsátás és zajterhelés A tevékenységhez kapcsolódó közúti forgalom részben a telephelyen dolgozó munkavállalók gépjárműhasználatából, részben pedig a beérkező hulladékok szállításából tevődik össze. A kezelendő hulladék nagy része közúton érkezik a telephelyre. Szállítási tevékenység kizárólag nappali megítélési időben várható. A telephely szállítási forgalmának útvonalai a telephelyre vezető Salgó út, ami pedig a 21. számú I. rendű főútra (Hatvan-Somoskőújfalu) csatlakozik be. A további útvonalak lehetnek a 22. számú II. rendű főút Rétság- és a 23. számú II. rendű főút Kisterenye- Tarnalelesz az említett utakról már teljesen eloszlik a forgalom. A telephelyre irányuló forgalomnagyságokat az alábbi táblázat ismerteti: 26. táblázat I. kategóriájú jármű (darab) II. kategóriájú jármű (darab) III. kategóriájú jármű (darab) jelenleg tervezett jelenleg tervezett jelenleg tervezett A telephely területének a bővítésével, ill. a hasznosítási tevékenység megkezdésével a telephelyre irányuló forgalom nagyságában nem várható változás. A megközelítési útvonalak zajkibocsátását, ill. a járulékos forgalomból eredő növekmény számítását a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 5. számú melléklete alapján végeztük el. Az alapállapotra vonatkozó forgalmi adatokat a Magyar Közút Nonprofit Zrt. honlapján elérhető legfrissebb forgalmi adatok alapján vettük figyelembe (2017. évi adatok). A számításokat a biztonság felé eltérve, a legnagyobb becsült forgalommal, vagyis a jelenlegi állapothoz képest, a megadott járműkategóriák magasabb értékeivel számoltunk mindegyik útszakaszra. A közúti forgalomtól származó zajkibocsátás értékeit a 27. táblázat mutatja be. 27. táblázat Út Számlálóállomás kódja Fekvése Jelenlegi zajkibocsátása db(a) nappal 21. számú I. rendű főút 6864 L 65,7 22. számú II. másodrendű főút 8031 L 64,7 23. II. rendű főút 8032 L 65,4 Megjegyzés: B akusztikai érdességi kategóriával és egyenletesen áramló forgalommal számolva. Lakott terület esetén akusztikai járműkategóriánként km/óra sebességgel számoltunk. A telehelyre irányuló forgalom nagysága nem változik, így a közúti közlekedésből származó zajkibocsátás és zajterhelés sem változik. IMSYS Kft augusztus 5. 58/85

59 Vasúti közlekedésből származó zajkibocsátás és zajterhelés A telephely Déli oldalán 1 darab iparvágány található, ezen történik a fém- és egyéb hulladék kibe szállítása kizárólag a nappali órákban. Évente 46 alkalommal várható vasúti szállítás, ami hetente ~1, kimenő szerelvényt jelent 6 vasúti vagonnal számolva. Egy vasúti szerelvény 1-6 vagonból állhat. A szerelvények sebessége a telephelyi iparvágányon és a vasúti fővonalra történő csatlakozási szakaszon max. 20 km/h. Számításaink során, a zajkibocsátás szempontjából legkedvezőtlenebb szituációval (vagyis kiszállítás 46 alkalommal) számoltunk. A számítások alkalmával a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 8. mellékletében ismertetett számítási metodikát alkalmaztuk. A vasúti zaj esetén figyelembe vett i-edik vonatfajta egyenértékű A-hangnyomásszintjét a vonatkoztatási távolságban (akadálytalan zajterjedést feltételezve): li v i L Aeq,i (25) = A + B + 10 log(q i ) + 10 log + 20 log 10 log 5 + l ref 100 0,04 (100 pi ) + K p K k ahol, A, B, l ref - állandók, értékük a rendelet, ill. a szabvány vonatkozó táblázata szerint Q i - az i-edik vonatfajta forgalma, db/óra v i - az i-edik vonatfajta sebessége, km/óra p i - az i-edik vonatfajtán belül a tárcsafékes szerelvények részaránya K p - a pályatípustól függő korrekció a rendelet alapján K k - a hangjelzéstől függő korrekció a rendelet alapján A kiindulási egyenértékű A-hangnyomásszintet a következő összefüggéssel számítható: L m 0.1LAeq,i(25) Aeq(25) = 10 log 10 i= 1 ahol, m - a számításnál figyelembe vett vonatfajták száma A zajemisszió számításnál Kp = +5 db (hevederes sínkötésű pálya) pályatípustól függő korrekciót vettünk figyelembe, hangjelzéstől függő korrekcióval nem számoltunk Az előzőekben leírtak alapján, figyelembe véve az telephelyére irányuló vonatforgalmat, a beruházás (területbővítés, ill. hasznosítási tevékenység megkezdése) megvalósulása után kialakuló zajkibocsátás a pályától 25 m-re: L Aeq 25m nappal = 32 db(a) Felhagyás során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A tevékenység felhagyása a zajjal járó rakodási műveletek megszüntetésével és az alkalmazott berendezések leállításával jár, ami a környező terület zajterhelésének csökkenését eredményezi. IMSYS Kft augusztus 5. 59/85

60 Az viszont kijelenthető, hogy felhagyás során az épületek esetleges bontását figyelembe kell venni, így annak a hatása közel azonos lehet az építkezési fázissal, így az építkezésekre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásokat és követelményeket kell betartani. Zajszempontból érintett hatásviselők a környező területen dolgozó munkavállalók és lakók lesznek Havária következtében várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Havária zaj- és rezgésvédelmi szempontból nem értelmezhető. Havária soha nem zaj- és rezgés szempontjából következik be, de igen gyakran annak a kísérő jelensége. A havária okának elhárítása ezért egyben az azt kísérő zaj és vagy rezgés megszűnését is jelenti. Havária esetére a zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, előírások nem tartalmaznak követelményeket A hatásterület zaj- és rezgésvédelmi lehatárolása A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alapján a környezeti zajforrás hatásterületét a 6. szerinti méréssel, számítással kell meghatározni: a) előzetes vizsgálati eljárásban, b) környezeti hatásvizsgálati eljárásban, c) egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, d) környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásban, e) az a)-d) pontokban felsorolt eljárásokat követő létesítési, használatbavételi, ill. forgalomba helyezési eljárásokban, vagy f) ha a környezetvédelmi hatóság előírja. A rendelet 6. (1) bekezdése alapján a tervezett létesítményben folytatott tevékenység hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 db-el kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 db-el alacsonyabb, mint a határérték, b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 db, c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték, d) zajtól nem védendő környezetben - gazdasági területek kivételével - egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel e) gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00-22:00) 55 db, éjjel (6:00-22:00) 45 db. Vizsgálatunk során a fentiek értelmében hatásterületként a vizsgált létesítmény területéhez legközelebb eső zajtól védendő épületeket/ területeket vettük figyelembe. IMSYS Kft augusztus 5. 60/85

61 A zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM közös rendelet alapján, az adott övezeti besorolás (Szabályozási terv alapján) függvényében vettük figyelembe, ill. a hatóság által kiadott KTVF: /2008. számú határozatában előírt zajkibocsátási határértékeket is vizsgáltuk. A környezeti zajforrás hatásterületének megállapítása során beépítetlen területen a számítást, ill. a mérést másfél méteres magasságra végeztük el, beépített területen a számítást, ill. a mérést arra a magasságra, ahol a legnagyobb hatásterület mérhető, ill. számítható, és van zajtól védendő homlokzat. A környezeti zajforrás hatásterületének lehatárolásakor azt a napszakot vettük figyelembe mely a működési időre vonatkozik, egyben a nappali megítélési idő (6:00-22:00 óra). A telephely zajkibocsátásából eredő zajterhelést, ill. az üzem zajszempontú hatásterületét az IMMI 2018 zaj- és levegőszennyezettség térképező szoftverrel határoztuk meg. A hatásterület meghatározásának módszerét, ill. a számításhoz felhasznált adatokat a 28. táblázat tartalmazza. Minden egyes irányra, ill. övezeti kategóriára meghatároztuk a hatásterület határának vonalát. 28. táblázat Iránya Zajterhelési Hatásterületi Övezeti Zajtól védendő Gazdasági határérték követelmény besorolás környezet/ terület terület nappal nappal Lf igen nem Gipe nem igen Gipe nem igen Kt igen nem Gipe nem igen Gipe nem igen 55 A vonatkozó szabályozási terv és HÉSZ alapján az alábbi hatásterületi görbéket vettük figyelembe: 1. irány: 55 db(a)-s hatásterületi követelményérték Gipe jelű övezet felé és 40 db(a)-s hatásterületi követelményérték Lf jelű övezet felé. 2. irány: 55 db(a)-s hatásterületi követelményérték Gipe jelű övezet felé. 3. irány: 55 db(a)-s hatásterületi követelményérték Gipe jelű övezet felé. 4. irány: 55 db(a)-s hatásterületi követelményérték Gipe jelű övezet felé. Az 55 db (A)-s hatásterület a telephely telekhatárától körülbelül méteres távolságban húzódik, a 40 db (A) hatásterület maximális távolsága körülbelül 280 m távolságban húzódik Északi irányba a telekhatártól. IMSYS Kft augusztus 5. 61/85

62 A telephely zajvédelmi hatásterületét az alábbi ábrán ábrázoltuk: 2. ábra Telephely zajvédelmi hatásterülete A telephely decibeles hatásterület görbéit a területre vonatkozó szabályozási tervlapon ábrázoltuk, amit a melléklet mutat be részletesen. IMSYS Kft augusztus 5. 62/85

63 3.6. Élővilág-védelem Telepítés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A tervezési terület régi ipari területen fekszik, bővítése során is meglévő, felhagyott telephelyet vesznek igénybe. A bővítésre kijelölt terület nagy része burkolt felület, északi részén gyomos, kaszált gyep, peremi részein pedig fás-cserjés növényzet található. A terület értéke a déli harmadban lévő nagylevelű hársak, ezek kímélete javasolt. A felhagyott épület védett madarak költőhelyéül szolgál, az épület esetleges bontásakor vagy felújításakor erre feltétlenül figyelemmel kell lenni Üzemelés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A telephely bővítése a maihoz képest megnövekedett forgalommal, zaj- és légszennyezéssel jár, ez a telep amúgy is zavaráshoz szokott, szegényes élővilágára nem lesz számottevő hatással Felhagyás során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Felhagyás után a telephely valószínűleg új hasznosítást kap majd, ennek hatása az élővilágra jelenleg nem becsülhető Havária következtében várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Havária esetén károsodhat a termőföld, a telep és környezetének élővilága. A biztonsági intézkedések betartásával ennek veszélye minimalizálható A vizsgálandó terület élővilág-védelmi lehatárolása A telephely környezetének élővilága A tervezési terület a növényföldrajzi tagolás alapján az Északi-középhegység flóravidékének (Matricum) Mátra flórajárásába (Agriense) tartozik. A telephely a földrajzi kistájbeosztás alapján az Észak- magyarországi-középhegység nagytájon fekszik, ezen belül az Észak- magyarországi-medencék középtájon. A telep területe a Medvesvidék kistájon ( ) található, tőle Nyugatra, kb. 500 m-re húzódik a Zagyva-völgy kistáj ( ) határa. A Medves-vidék zonális erdei a tölgyesek az alacsonyabb részeken cseres-tölgyesek, kissé magasabban a gyertyános-tölgyesek. A legmagasabb részeken a középhegységi bükkösök zónája uralkodik. Az északi oldalakon kárpáti hatást tükröző fajok is élnek, pl. az ikrás fogas-ír (Dentaria glandulosa), a téli és az erdei zsurló (Equisetum hyemale, E. sylvaticum), fehér acsalapu (Petasites albus), karéjos vesepáfrány (Polystichum aculeatum), havasalji rózsa (Rosa pendulina), fürtös bodza (Sambucus racemosa), lilásszárú aggófű (Senecio ovatus), hegyi veronika (Veronica montana). A patakokat többfelé égeresek kísérik. A kőfolyásokon, törmeléken sziklai vegetáció él. A déli oldalak növényzetében csekély szubmediterrán hatás is kimutatható. Az itt élő fátlan vegetáció jellegzetes képviselői a sziklagyepek, a mohás páfrány-bevonatok, a letörpült sziklai cserjés madárbirses sziklaélek. A terület növényzetét az emberi hatások erősen érintik. A Medves fennsíkjának irtásrétjei változatosak, megtalálható itt szőrfűgyep, de az Alföldre IMSYS Kft augusztus 5. 63/85

64 jellemző hernyópázsitos kaszálórét, legelő is. Nyugat felé szomszédos kistáj, a Zagyva-völgy jellemző élőhelyei a puhafaligetek voltak, amelyeknek ma már csak töredékállományai vannak. Az erdőket kísérő mocsárrétek, nádasok még többfelé láthatók, értékes állományaik jellemző fajai: gyíkhagyma (Allium angulosum), bánsági és bugás sás (Carex buekii, C. paniculata), forrásperje (Catabrosa aquatica), réti iszalag (Clematis integrifolia), hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), mocsári csorbóka (Sonchus palustris), kétlaki macskagyökér (Valeriana dioica). A völgyben jelentős a szántók aránya. [Forrás: Vojtkó A.: Medves-vidék és Zagyva-völgy. In: Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Csiky J., Vojtkó A. (szerk.) (2008): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót] A telephely élővilága A telephely és a bővítésre kijelölt rész már évtizedek óta ipari terület. Északi határát a Salgó út, déli határát vízfolyás adja. Keleten a temető és a hozzá tartozó szolgáltatók vannak, nyugaton egyéb telephely található. Északon az úton túl és a déli határtól délre kis fennsíkokon kaszálórétek, legelők vannak, a magaslatok lejtőit hazai és tájidegen (főleg akác) fákból álló növényzet borítja. A telephely növényzete viszonylag változatos, de értékes természetes-természetközeli élőhelyek nem találhatók a területen. Fás növényzet A telepet fás-cserjés növényzet szegélyezi az északi, a keleti és a déli oldalon. Az északi, Salgó út felé eső részen telepített erdeifenyő (Pinus sylvestris) fasor húzódik a kerítés mentén. A keleti rész fás sávja főleg akácból (Robinia pseudo-acacia) áll, mellette előfordul a fehér és a törékeny fűz (Salix alba, S. fragilis), zöld juhar (Acer negundo). A fák sűrűn állnak, közöttük gyomnövényzet tenyészik, jellemző tagjai: gyalogbodza (Sambucus ebulus), nagy csalán (Urtica dioica), komló (Humulus lupulus), nád (Phragmites australis). A déli fás sáv a vasúti sín túloldalán, már a kerítésen kívül található. Fajösszetétele az előző sávéhoz hasonló, de túlsúlyban vannak a hazai fűzfajok. A telephelyen az épületek környékén többfelé találhatók magányos fák, facsoportok, ezek alkotója is főleg akác, fehér és törékeny fűz, kecskefűz (Salix caprea). Kiemelhető a bővítésre kijelölt terület déli harmadánál lévő (3. ábra) néhány idős nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos), ezek mindenképpen kíméletet érdemelnek. IMSYS Kft augusztus 5. 64/85

65 3. ábra A telephely kímélendő hársfái (zöld jelzők), a mocsári növényzetű vizesárok és a csapadékvízgyűjtő (kék folt) Fátlan növényzet A telephelyen ritkás, közönséges, gyom jellegű és gyomfajokból álló gyepek találhatók az északi és az északkeleti részen, és a bővítésre jelölt terület északi harmadában. A gyepeket rendszeresen kaszálják, gyakori fajok: meddő rozsnok (Bromus sterilis), csomós ebír (Daucus carota), muharfajok (Setaria spp.), siskanád (Calamagrostis epigeios), vadmurok (Daucus carota), paszternák (Pastinaca sativa), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), bakszakáll (Tragopogon sp.), egynyári seprence (Stenactis annua), kanadati betyárkóró (Conyza canadensis), fehér mécsvirág (Silene latifolia ssp. alba), fehér here (Trifolium repens), fekete üröm (Artemisia vulgaris), szarvas kerep (Lotus corniculatus), keszegsaláta (Lactuca serriola), martilapu (Tussilago farfara), sédkender (Eupatorium cannabinum), ligetszépe (Oenothera biennis), ökörfarkkóró (Verbascum sp.), gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare), kanadai aranyvessző (Solidago canadensis). Előfordul a parlagfű (Artemisia artemisiifolia) is, de virágzását és terjedését sikeresen akadályozza a rendszeres kaszálás. A meglévő telep keleti oldalán, az épülettől északra vízvédelmi célból árkot húztak. Az árokban mocsári növényzet telepedett meg, jellemző fajok: szittyók (Juncus spp.), keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia), füzike (Epilobium sp.), sövényszulák (Calystegia sepium), kúszó boglárka (Ranunuculus repens), göcsös görvélyfű (Scrophularia nodosa). Állatvilág A telephely állatvilága szegényes, ez a nagy forgalomnak és a sok (60-70%) burkolt vagy beépített felületnek tudható be. A madárvilág a peremi részeken a fás sávokban találja meg életfeltételeit, csak néhány faj számára nyújtanak alkalmas fészkelőhelyet az épületek. A bejárás alkalmával megfigyelt madárfajok: fekete rigó (Turdus merula), házi veréb (Passer domesticus), barázdabillegető (Motacilla alba), molnárfecske (Delichon urbicum), házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros). Két IMSYS Kft augusztus 5. 65/85

66 utóbbi faj valószínűleg fészkel a telephely bővítésére kijelölt területen található épületben. A házi veréb kivételével a madárfajok védettek. A csapadékvíz-tározó vizében gyakran megtalálhatók kétéltű- és hüllőfajok. Bejáráskor a vízben zöld varangy (Bufo viridis) és kecskebéka (Pelophylax kl. esculentus) több példánya és egy fiatal vízisikló (Natrix natrix) volt. Időszakosan valószínűleg más, a környéken előforduló fajok is előfordulnak itt. Az állatok csak magas vízállásnál képesek kijutni a tározóból, nyáron, csapadékszegény időszakban sokszor hónapokig alacsony a vízállás, így foglyul esnek. Hazánkban minden kétéltű- és hüllőfaj védett. Értékelés Összefoglalva a telep élővilága kis-közepes természetvédelmi értéket képvisel. A peremi részek fás sávjai és a bővítés területén lévő hársfák védelmet érdemelnek. A néhány, itt fészkelő madárfaj és a csapadékvíz-tározó kétéltű- és hüllőfajai is feltétlenül kíméletet, védelmet igényelnek. Javaslatok az élővilág védelme érdekében: Amennyiben az átalakításokhoz fákat, cserjéket kell kivágni, ezt fészkelési időszakon kívül, augusztus 15. és február 15. között lehet elvégezni. Amennyiben madarász szakértő bevonásával megállapítható, hogy a kivágásra ítélt növényeken nincs aktuálisan használt madárfészek, ettől lehetséges eltérni. A hársfákat egyedi védelemmel kell ellátni, min. 1,5 m magas, a törzstől kissé távolabb elhelyezett, fából vagy drótból készült kerítéssel javasolt körbevenni őket. Kerülni kell, hogy a fémhulladék elborítsa a fatörzseket. A nyílt csapadékvíz-tárolóba a beesett állatok számára kijutási lehetőséget kell biztosítani pl. pallókkal. A bővítési területen található épületek esetleges bontása vagy felújítása előtt meg kell bizonyosodni arról, hogy sem épületen belül, sem a külső részeken nincs lakott madárfészek. Amennyiben fecske vagy más madár telepedett meg, akkor madarász szakértő segítségét kell kérni, különösen fecskék esetében. Legjobb megoldás, ha a bontással vagy felújítással járó munkálatokat fészkelési időszakon kívül, augusztus 15. és február 15. végzik. Az is célra vezető, ha a fészkelési időszak előtt kezdik meg a munkát, ezzel megakadályozható, hogy a madarak befészkeljenek a munkálatokkal érintett épületekbe. A környék védett területei Országos védettségű területek A tervezési területhez legközelebb a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet kelet-északkeleti tömbje található, legközelebbi határa kb. 600 m-re, északra van. A TK nyugati egységének határa északnyugat felé kb. 2 km. A i Pécs-kő kaptárköve természeti emlék délre fekszik, kb. 1,5 km-re. Keleti irányban, mintegy 2 km-re barlangok felszíni védőövezete található. IMSYS Kft augusztus 5. 66/85

67 4. ábra A tervezési terület (piros pont) környékének országos jelentőségű és ex lege védett védett területei (Forrás: Nemzeti Ökológiai Hálózat A telephely környékét szinte körbeveszik a Nemzeti Ökológiai Hálózatba tartozó területek. Legközelebb, kb. 600 m-re északról közelíti meg magterület, illetve védőzóna minősítésű rész. 5. ábra A tervezési terület (piros pont) környékén található Nemzeti Ökológiai Hálózatba tartozó területek elhelyezkedése (Forrás: IMSYS Kft augusztus 5. 67/85

68 Helyi jelentőségű védett területek A telephelytől délre, kb. 1,5 km-re a i Pécskő-bazaltkúp Természetvédelmi Terület található (11/111/TT/12), amelyet a város 2012-ben nyilvánított helyi jelentőségű védett területté. A legközelebbi Natura 2000 terület vonatkozásában várható hatások A jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek közül három található a tervezési terület környékén. Északnyugat felé, kb. 2 km-re húzódik a Karancs (HUBN20063), észak-északkeletre, kb. 2,5 km-re a Salgó (HUBN20064) és több mint 4 km-re északkeletre a Gortva-völgy (HUBN20065) határa. 6. ábra A tervezési terület (piros pont) környékén található Natura 2000 területek elhelyezkedése (Forrás: A telephely tervezett bővítése, a fémhulladék hasznosítási tevékenység megkezdése várhatóan nem lesz hatással természetvédelmi szempontból kiemelt területekre a tevékenység jellege és az országos, a helyi jelentőségű védett, valamint a Natura 2000 területek megfelelően távoli fekvése miatt. IMSYS Kft augusztus 5. 68/85

69 3.7. Tájképre gyakorolt hatások ismertetése A tevékenység helyszíne (hrsz.: 3492/2) ÉK-i részén, lévő Gipe jelű Egyéb ipari terület besorolású övezetben található. A telephelyen hulladékgazdálkodási tevékenységet évek óta folytatnak. A Társaság tárgyi telephelye a Helyi Építési Szabályzat alapján olyan övezetben helyezkedik el, ahol ilyen típusú tevékenység végzése megengedett. Társaság által végzett hulladékkezelés (a bővítést követően is) illeszkedik a terület tájképéhez, abban érdemi változás nem várható, mivel a terület bővítés, ill. a fémhulladék hasznosítási tevékenység megkezdése nem igényel építési tevékenységet Erdők A weblapon található Erdőtérkép alapján a telephely területén nem található erdőtag. A területhez legközelebbi erdőtagok a 34/D, 34/E, 78/CE, 78/B, 78/A, 68/TI és a 281/TI jelűek. A jelzett erdőtagok közül a 68/TI jelű védett, azonban a távolságból, ill. a telephelyen folytatott tevékenység jellegéből adódóan negatív hatás nem várható. 3. ábra Erdőtagok elhelyezkedése IMSYS Kft augusztus 5. 69/85