SZÍNEK VILÁGÍTÁSTECHNIKA PELYHE LTD 1

Átírás

1 SZÍNEK VILÁGÍTÁSTECHNIKA

2 Fény és színek Az elméletről Ahhoz, hogy meg tudjuk érteni a színkombinációk kihatásait, először a színek emberi szemre gyakorolt hatásával kell foglalkozni. Ezért először a fényt -mint fizikai jelenségetvizsgáljuk. Fizikai értelemben a fény egy olyan elektromágneses sugárzást képvisel, mely egy fényforrásból kiindulva hullámok formájában minden irányba azonos mértékben terjeszkedik. A hullámok hosszukban különböznek, és az emberi szem ezeket csak 380-tól (ibolya /kék) 720 Nm-ig (piros) terjedő tartományban észleli, ahol ezt a hullámhossz tartomány látható fényként jelzik. A különböző, látható hullámhosszok ismét különböző fényszínekre bomlanak. Ez a állítás akkor válik érthetővé, amikor az ember által fehérnek érzett napfényt egy prizmán keresztül különböző hullámtartományokra szednek szét, melyek spektrumszínekként piros / narancs, sárga, zöld, kék és ibolyakék csaknem folyamatosan átmennek egymásba (csökkenő hullámhosszok szerint rendezve).

3 A különböző hullámhosszúságú látható sugarakra szemünk érzékenysége más és más. Tehát nemcsak attól függően érzékeli a fényforrás által kibocsátott fénysűrűséget, mekkora kisugárzott teljesítménye, hanem attól függően is, hogy milyen a színösszetétele (hullámhossza). A látható tartományba eső, különböző hullmhosszúságú fény a szemünkbe jutva látáskor különböző színérzetet kelt. Az egyes színekhez a fenti hullámhossztartományok tartoznak: 3

4 A speciális, látható színek észlelése a szemben található befogadó sejtek (receptorok) ingerlésével történik. Erre a feladatra a retinának két különböző feladatra specializálódott látósejtje van. Az egyik a napközbeni látást szolgálja és három színérzékelő csapból áll, melyek a fény különböző hullámhosszú sugarait érzékelik, és úgymond a színes színek észlelését teszik lehetővé. Emellett találhatók a második kategória pálcikának nevezett látósejtjei, melyek különösen a gyér világításban való látást szolgálják, és kizárólag csak a világosra és sötétre reagálnak és így a megvilágítás erősségének érzékeléséért felelősek. A szaknyelvben ezeket a színtelen színek (fekete, fehér és a szürke árnyalatai) észlelésére szolgáló sejteknek nevezik. A három csap itt - pirosat,- zöldet vagy - kéket érzékel és ennek megfelelően minden csap különböző színtartományt észlel tehát a fény különböző hullámtartományainak érzékeléséért felelős. A csapok említett érzékenységének megfelelően azok három feladatának lehet tekinteni az ibolya/kék, zöld és piros/narancs színek hullámtartományainak felismerését. Ez a három szín az elsődleges színek és a különböző színkombinációk észlelésének kiindulópontját képezik. 4

5 Részleteiben nézve ugyanis a szem nem képes arra, hogy a különböző hullámhosszúságú, szimultán beérkező fénysugarakat külön érzékelje (mint ahogy pl. az különböző hosszúságú hanghullámok hallásánál lehetséges), hanem csak megállapítja a retina egy pontjára egy időben beérkező fénysugarak összesített hatását. Eközben a nevezett alapszínek beérkező fényhullámait additív színkeveréses eljárással egymással kombinálja és olyan speciális színárnyalatot idéz elő, mely aztán az idegeken keresztül eljut az agyba. Ha ezt a kombinációs eljárást aszerint értelmezzük, hogy az elsődleges színek mindenkor a maximális színértékükkel hatnak a retinára, úgy hét alapszín keletkezik, mely még a feketével kiegészül. A következő táblázat mutatja ezt be: 5

6 1-es elsődleges 2-es elsődleges 3-as elsődleges előidézett alapszín ibolya/kék zöld piros/narancs fehér zöld piros/narancs sárga ibolya/kék piros/narancs bíbor ibolya/kék zöld ciánkék ibolya/kék ibolya/kék zöld zöld piros/narancs piros/narancs fekete 6

7 7

8 Elsődleges szín index Az elsődleges szín indexmutató rendszert, az egyéni színárnyalat azonosítására használjuk. Ez a lehetséges 3 elsődleges színt azonosítja. A lehetséges legjobb színérzékelést 99 -el jelölik. Minden jelölés lehetséges 00-tól 99-ig. Ha olyan alapon dolgozunk, amelynek 99 a szélső elsődleges színe, a nyolc alapszín úgy jelenik, meg mint a táblázatban. A szín maximális értéke a gyakorlatban 99- es értéket vehet fel, ami megközelítőleg 100%- az 1% különbség jelentéktelen. Az egyéni színek színösszetétele, pontosan meghatározható e rendszer segítségével. 8

9 Megkülönböztető jellemzők Az ember színérzékelése azonban nemcsak egy bizonyos színfajta észleléséből áll, hanem az alapvető színárnyalatból (alap vagy kevertszín) illetve annak telítettségéből (ami a szín erősségét jelenti) és világosságából tevődik össze. Ezek a komponensek közösen adják meg az egyes színárnyalatok azon sokféleségét, mellyel nap, mint nap találkozhatunk Minden színnek van négy megkülönböztető jellemzője: kromatikusság (színezettség), színtelenség, színtelítettség (színdússág), fényesség (világosság). Egy színárnyalat akkor meghatározott, ha a fent említett jellemzők közül legalább három megtalálható és azonosítható. Kromatikusság (színesség fajtája) Kb. 200 színárnyalat megkülönböztethető. A kromatikusság felvilágosítást ad a színtípusról. Akromatikusság (színtelenség fajtája) Kb. 50 színtelen típus megkülönböztethető. A színtelen típus a fehér, a teljes szürke skála és a fekete. 9

10 Színtelítettség (színesség foka) A színfok a színterjedelmét adja meg. Nagyobb színfok, nagyobb színintenzitást jelent. 10

11 Fényesség (világosság) A fényesség skáláját, az az érték adja meg, amely egy szín érzékelését az akromatikus típusok egy adott érzékelésével kiegyenlíti. 11

12 A CIE rendszer A CIE rendszert (CIE= Commission Internationale dei Éclairage) a Nemzetközi Világítási Bizottság javasolta 1931-ben és fontos része lett a tudománynak. Bár eltér egy kissé a világítástechnika elméletétől, még mindig úgy tekintünk rá mind egy különös segítségre, amely megérteti velünk az összefüggéseket a színhőmérséklet, a színvisszaadás és fényforrások között. Az összeadódó színkeverésen alapszik. Az összeadódó (additív) elsődleges színeket nem a színkép minősége, hanem az egyszínű fénysugarak adják. Ezeket alap értéknek vagy normál értéknek nevezzük. A három alap érték a fekete ponttól növekszik (nulla pontnak is nevezzük), amíg a szín telített lesz. A telítettség pont ez esetben, a színmező határpontja. Az egyszínű fénysugarak elérik a teljes színtelítettséget- teljes színfokot- a következő pontokon: z = ibolyakék telítettség pont = 435,8 nm y = zöld telítettség pont = 546 nm x = narancsvörös telítettség pont = 700 nm 12

13 Az ábrán látható a három alapérték növekedése 0-tól a színtelítettségig és a színmező színnövekedése. A pontos helyek a spektrum színpályán-, amit színhatárnak nevezünk- rögzíthetőek az x,y,z értékek meghatározásával. Nélkülözhetetlenek a legtávolabban elhelyezkedő vektorok, amelyek teljesen körbeveszik a színmezőt, az értékük pontos meghatározásához. A színtelen fehér fok a középső területen helyezkedik el x=0, 33-nál és y= 0, 33-nál. A koordináták feloszlását 0 és 1 között osztályozzák és az alábbi meghatározással, rögzítik: Narancsvörös + zöld + ibolyakék = színtelen fehér Minél távolabb helyezkedik egy fény vagy testszín színhelye a színtelen ponttól a színtáblázaton, annál nagyobb a színfoka. Amint a színre tekintünk, nagyon hasznos lehet abban, hogy megtudjuk a színfokát. Az ábra a színhőmérséklet elméletét is bemutathatóvá teszi. Mivel már megállapítottuk a színhőmérséklet ismertetésekor, hogy az alacsony hőmérsékletek a vörös sávban találhatóak, ahogy nő a színhőmérséklet a színhely megközelíti a színtelen pontot. 13

14 Amint azt korábban említettük, a színhőmérséklet mérésnél a Planck sugárzó jelenti a kiindulópontot. Különböző színek görbét mutatnak, úgynevezett Planck görbét, különböző hőmérsékleteken. A görbe két szakaszra osztható: 5, 000 K fokig a Planck sugárzó összefüggő megvilágítást nyújt. 5, 000 K fok fölött a természetes fény, sugárra oszlása, összefüggő fényként használandó 14

15 Bíborszínek A színháromszög kék vörös pontjait összekötő egyenesen fekvő színeket bíborszíneknek nevezzük, melyekhez nem tartozik hullámhossz. Ezek jellemzésére az adott bíborszín pontján és a fehérponton átfektetett egyenes által meghatározott spektrumszín hullámhosszúságát adják meg negatív előjellel. 15

16 Színadás Általában, ha bárki megfigyel egy tárgyat, elvárja, hogy a színeket pontosan visszakapja. Ez, a tárgyat megvilágító fényforrás fényspektrumától függ. Például,függ, hogy a közönséges napfény vagy egy mesterséges fényforrás napfény spektrummal rendelkezik vagy csak villanykörte minőségű. Amint ismert, minden fényforrásnak megvan a maga színképsáv keveréke. A testek színe folyamatosan változik a fény miatt. Csak a fény kisugárzó energiáját, tükrözi vissza a tárgy. Ha a fénynek nincs sugárzása, amit a tárgy visszatükrözhet, akkor a tárgy színtelennek vagy feketének tűnik. 16

17 17

18 Színérzékelés Egy színárnyalat kromatikus típusa, színtelen típusa, színfoka és fényessége, a szín bizonyos színérzékeléséhez vezet. A fültől eltérően a szem integrativ (összegző). Például a fül edzett, képes a hang magas frekvenciáit megkülönböztetni, de a szem nem tudja felismerni a fénysugár egyéni alkotóelemeit. Egy adott fényesség és színtípus esetén, általában az emberi szem 200 színárnyalatot tud megkülönböztetni. Színkeverés Különböző színben világító fényforrások kombinálásakor a két legfontosabb elv az összeadó és a kivonó színkeverés, melyek hatásait egy produkció színtervezésénél ki lehet használni és melyek figyelmen kívül hagyásakor színek nem kívánt kombinációs hatásai alakulhatnak ki. 18

19 Additív színkeverési rendszer (RGB) Az additív színkeverés különálló színek összevegyítésén alapul, hogy ezáltal egy új természetes színt lehessen megalkotni. A három additív szín a piros/narancs, a zöld illetve az ibolya/kék, melyek összevegyítve fehéret adnak. Amennyiben ezen színek közül csak kettőt vegyítünk egymással, úgy kevert színeket kapunk, mint cián, bíbor és sárga, melyek a szubtraktív színkeverés alapszíneivel egyeznek meg. 19

20 A gyakorlatban akkor találkozunk az additív színkeveréssel, ha a fényvetőket olyan színszűrőkkel szerelik fel, melyeknek különböző a színük. Ha ezek fénysugarai egymással találkoznak, úgy a metszésponton a színkeverési törvényszerűségen alapulva új színkombináció keletkezik 20

21 Az additív színkeverés tapasztalati törvénye Az összeadó színkeverés útján létrejött keverék szín csak a keveréshez felhasznált összetevők színétől függ, nem pedig ezek fizikai (spektrális) összetételétől. Valamely színinger jellemzésére három egymástól független adat szükséges és elégséges. Kromatikusság (színesség fajtája) Színtelenség (színtelenség fajtája) Színtelítettség (színesség foka) Fényesség (világosság) ) Additív színkeverékek esetében az eredő színinger folytonosan változik, ha egy vagy több színinger összetevő folytonosan változik. 21

22 Az additív színkeverést rendszerint horizontok megvilágításakor alkalmazzák, ahol három fényforrást ellátnak piros, kék és zöld színű színszűrővel, és így az egyes lámpák fényerejének szabályzása szerint a színpaletta majdnem minden színe előállítható. Gyakran alkalmaznak egy színszűrő nélküli negyedik fényforrást, amelyet a szín telítettségének csökkentésére használnak. Ilyen fajta fényvetők a 4 egységes horizontlámpák, a talajon lévő rivaldalámpák vagy energiatakarékos fénycsöves modulok, megfelelő színű fénycsővel. 22

23 Szubtraktív színkeverési rendszer (CMY) A szubtraktív színkeverés olyan alapszíneken alapul, melyeknél a színspektrum egyes hullámtartományait a szűrőközeg speciálisan kialakított rétegeivel szűrtek meg. Az alapszínek itt a cián (C), a bíbor (M magneta) és a sárga (Y). A szubtraktív alapszíneknél a szűrő úgy van kialakítva, hogy azok a fényspektrum körülbelül kétharmadát engedik át, ennek megfelelően a retinának csak két csapját érintik, és a két másik alapszín számára áttetszők. Ezen alapszínek vegyítésekor a következő színárnyalatokat kapjuk: ibolya/kék, zöld és piros/narancs. 23

24 A szubtraktív szín keverés eredménye az additív színkeveréstől eltérően függvénye a felhasznált színek spektrális összetételének, így két teljesen azonosnak látszó szín egy harmadik színnel keveredve különböző színt fog eredményezni, ha a két azonosnak látszó szín spektrális összetétele nem azonos. A kivonó színkeverés törvényszerűségeit tehát az alábbiakban foglalhatjuk össze: A kivonó színkeverés eredménye mindenkor a felhasznált színek spektrális összetételétől függ, nem pedig a felhasznált színek színjellegétől. A kivonó színkeverésnél két teljesen azonosnak látszó szín külön-külön egy harmadik színnel keverve különböző színt fog eredményezni, ha a két azonosnak látszó szín spektrális összetétele nem egyenlő. E törvényszerűségek ismerete elengedhetetlen a színpadvilágítás színkombinációinak megtervezésekor 24

25 A gyakorlatban ezen színkeverési eljárással a gázkisülő fényforrásokat használó intelligens fényvetők alkalmazásakor találkozhatunk, mivel azok színkeverési rendszerei a szubtraktív színkeverés három alapszínéből tevődnek össze. A fix színszűrők szintén a szubtraktív színkeverési törvényszerűség elvén alapulnak, mivel a fényvető fénye egy színszűrőn keresztül halad át, és ezután a fénysugárban már csak a kívánt fényszín megalkotásához szükséges színösszetevők maradnak. 25

26 26

27 27

28 Az additív színkeveréssel összehasonlítva a szubtraktív keverési rendszer a gyakorlatban azt az előnyt kínálja, hogy bizonyos színeket (mint pl.: egy telt narancssárga) sokkal erőteljesebben lehet létrehozni. A szubtraktív színkeverés ismerős lehet a matt színek keverési eljárása által is, mivel a színtestrészek a fény különböző hullámhosszúságait elnyelik és végül csak az a szín látható, melyet a testek a lehető legkevésbé nyelnek le. Egy megvilágított tárgy szem által realizált testszíne a használt fény fajtájától és színétől függ, mivel a nem magától világító tárgy színhatása azáltal alakul ki, hogy a testek a beérkező fény bizonyos színrészeit elnyelik, mások ezzel szemben visszaverik a környezetre. Egy tárgyat tehát abban a színben látunk, amely annak a színnek a komplementere, melyet az tárgy legerősebben elnyelt. 28

29 Mindennapi életünk nagy részében is a szubtraktív színkeverést tapasztaljuk, ugyanis a színes tárgyak a beeső fehér fényből csak azokat a színeket engedik át, illetve verik vissza, amilyeneknek maguk látszanak, tehát egy kék felület pl. nem veri vissza a zöld és vörös sugarakat, a fehér fényből "kivonja" azokat. A nem önvilágító tárgyak (másodlagos sugárzók) színét, az ún. felületszíneket a beeső fény spektrális összetétele és a tárgy spektrális reflexiója, illetve transzmissziója együtt határozza meg. Ha pl. egy kék színt reflektáló felületet - mondjuk egy kék borítójú füzetet nm-es sárga fénnyel (pl. nátriumlámpával) világítunk meg, az feketének fog látszani, mivel a beeső sárga fényből a kék felület semmit nem ver vissza. 29

30 Szemléltessük még egy példán a beeső fény spektrális eloszlása ismeretének fontosságát Tételezzük fel, hogy van egy felületünk, amely az 560 nm és 615 nm közti hullámhosszak tartományában reá eső sugárzást teljesen visszaveri, a többit elnyeli. Ezt a felületet a nap fényével - folytonos spektrumú fehér fénnyel - megvilágítva sárga színűnek fogjuk látni, mivel a fehér fény zöldessárga, sárga és narancsszínű összetevőit veri vissza. Ha a spektrum 400 nm hullámhosszú kék és 700 nm-es vörös sugaraiból kikeverjük az 515 nm-el jellemezhető bíbor színt, majd ehhez megfelelő arányban a kiegészítő színét - a spektrum 515 nm hullámhosszú zöld színét - hozzáadjuk, szintén fehér fényt kapunk. Ezzel a fehér fénnyel megvilágítva a felületüket, feketének fog viszont látszani, mert a három monokromatikus (400 nm, 515 nm és 700 nm) összetevő mindegyikét elnyeli. A példánkból látható, hogy a nap fényétől eltérő színképi eloszlású fényben jelentős színeltolódások, színtorzulások keletkezhetnek. 30

31 A színes megvilágításnál ez speciális természetű eset, mert a beérkező fény már nem tartalmazza a színspektrum minden hullámát és egy tárgy a saját színétől és a fény színétől függően már csak korlátozott hullámtartományokat tud reflektálni, sőt színtelennek vagy feketének tűnik, ha a fény már nem tartalmaz a tárgy által visszaverhető sugarakat. Egy piros tárgy például piros megvilágításnál világosnak (színtelennek), kék fénynél ibolyának és zöld fénynél majdnem feketének (sötétnek) tűnik. A fény a díszlet és a jelmezszínek összjátékánál tehát hasznos ezt a tényt figyelembe venni. 31

32 32

33 Komplementer színek A mindennapi életből természetesen színek lényegesen nagyobb számát ismerjük, mint a bemutatott alapszínek. A színek általunk ismert sokféleségét a kevertszínek (összetett színek) idézik elő, melyek akkor keletkeznek, amikor alapszínek egyegy része egymással keveredik. Az ábrázolt színkör ezen kevertszínek alapvető fajtáit mutatja be. A színkörben egymással szemben elhelyezkedő színek komplementer színek, ami azt jelenti, hogy ezek additív keveréke fehér szín (ill. világos szürke) benyomását kelti. Komplementer színek: egymást fehérre kiegészítő színpárok. 33

34 Az említett komplementer színek ismerete különös jelentőséggel bír a színes megvilágítással folytatott munka során. Ha egy embert vagy egy tárgyat fehér fénnyel világítunk meg, akkor ez a fényforrással szembelévő oldalon árnyék képződéséhez vezet. Az árnyék ebben az esetben fekete és pont olyan, melyet a megvilágított objektum eltakar és ennek megfelelően nincs kivilágítva. A színes fény alkalmazásakor át kell gondolni ezt a jelenséget, mivel az előidézett árnyék nem feketének mutatja magát, hanem más színárnyalatban jelenik meg, mint a fény létrehozásához használt szín. Ezen jelenség okát kísérletekben vizsgálták, és megállapították, hogy egy színes fény komplementer színű árnyékot idéz elő. Mint ahogy ennek megfelelően a színkörből le lehet olvasni, egy objektum sárga fénnyel történő megvilágítása például ibolyakék, a zöld fénnyel történő piros árnyékhoz vezet. 34

35 Különböző megvilágítások színeinek kiválasztásakor ezt a hatást figyelembe kell venni, hogy a későbbi összképben nem kívánt színjelenségeket lehetőség szerint el lehessen kerülni. Eközben még figyelembe kell venni, hogy a különböző fényvetők különféle színű árnyékai szintén új kevertszíneket idéznek elő, hogyha azok a földön keresztezik egymást. 35

36 Fény megváltoztatása szűrővel A fénytechnika más alkalmazási területeivel ellentétben a színpadi megvilágításnál az egyes fényforrások fényének szabályozása nagy szerepet játszik, mivel a fényt, mint közeget itt nagyon célzottan és pontosan irányítva kell alkalmazni. Alapvető kiindulópontnak számítanak a különböző fényvetőtípusok, melyek speciális optikai rendszereikkel és beállítási lehetőségeikkel a lámpából származó fény egy bizonyos és a fényvetőtípusra jellemző leképezését eredményezik. Még ha minden világítási szituációnak van megfelelő pozíciójú fényvetője a gyakorlatban felmerülhet az igény a lencsén kilépő fény jellemzőinek a megváltoztatására. Ehhez a módosításhoz van szükség a megfelelő szűrőanyagra, ami a legelterjedtebb eljárásként fény megfestése szolgál. Mivel ez a szűrők felhasználási módjainak kétségtelenül csak egy módját mutatja be, ezért a következőkben alapvető szűrőfajtákkal foglalkozunk. 36

37 Színfóliaszűrő A színház és hatásvilágítás szín eszközei között a műanyag eszközök uralkodtak az utóbbi 30 évben. Korábban a cellulóz acetát szűrők voltak a legfontosabb eszközök és megelőzően a színes zselatinos szűrők léteztek. Érdekes módon a gél kifejezés a zselatinos szűrő korszakból származik és megmaradt általános kifejezésnek, a színfóliának. Az 1960-as években bekövetkezett a váltás a műanyag színfóliákra, amikor az alapanyagok, amelyek magas hőmérsékleten is elég biztonságosak voltak, és amelyeket színezni is lehetett valamilyen módon elérhetővé váltak. A modern műanyagok, mint a polikarbonát és a poliészter nyerőnek tűntek és az olyan gyártók, mint Rosco, Lee Filters és mások ezt a technológiát tökéletesítették. A gél pontos tulajdonságait, azaz a színt, a szerves anyagok pontos vegyülete és a gyártási folyamatban használt árnyalatok adják. Nagyon sok módszer létezik a műanyag színfólia gyártási folyamatban, de mind egyformán működnek a kívánt színt átengedik, és a többit elnyelik. A felszívódási folyamat hőre változtatja a színt, ami a fólia színfakulását és lebomlását okozza. Egy színfólia tartósságát a szín, az alapanyag, a fedettségi folyamat adja, de a hő mennyisége is meghatározó. Sajnos márkától függetlenül, a színfóliának korlátolt élete van. 37

38 38

39 Szűrők és fóliák anyagairól általában A műanyagipar területén elért fejlesztéseknek köszönhetően a szűrőanyagok mára kialakult palettája meglehetősen nagy és a felhasználás módja szerint kínál különböző minőségű szűrőket és fóliákat. A szűrők, (itt főleg a színszűrők) egy hordozóközegre épülnek, melyre vagy felviszik, vagy beleengedik a megfelelő pigmentet. Hordozóközegként két anyagfajta, a poliészter és a polikarbonát vált be leginkább, egyrészt mivel ezeket a költséget tekintve relatív kedvezően lehet előállítani, másrészt pedig jó hőállósággal rendelkeznek mivel csak kb. 150 C fölött deformálódnak ill. kezdenek olvadni. Különösen kis áteresztőképességű (sötét árnyalatú) filtereknél fontos a polikarbonát használata, mivel ez az anyag a gyakorlatban különösen hőállónak bizonyult, a szűrő élettartama alatt állandó minőséget biztosít és a DIN 4102 szabványnak megfelelően önkioltó is. 39

40 A szűrőemulziót a poliészter hordozó-anyagra kétféle módon viszik fel: az egyik - és legegyszerűbb - módszer az, hogy a hordozó poliészteranyag felületét festik meg (vagy egyik, vagy mindkét felületet - ez gyártótói és színtől függ) - ahogy az ábra mutatja. E technológiának nagy hátránya, hogy a fényvetők hője a festék anyagot könnyen el tudja a felületről párologtatni, így a szűrő hamar kifakul. Előnye viszont, hogy ez a legolcsóbb technológia. A nagy szűrőgyártók közül a LEE színszűrői és a ROSCO E-Colour szűrőcsaládja ilyen technológiával készül. A második technológia az úgynevezett "mélyfestési " eljárás (deep-dyed). Ebben az eljárásban a poliészter hordozóréteget forró festékbe merítik, így a hordozóréteg felülete alá beégetődnek a festék pigmentjei. Ez az eljárás meglassítja a festékrészecskék elpárolgását, így hosszabb ideig megmarad az anyag színszűrő-képessége. 40

41 A másik módszer meglehetősen bonyolult, de a legjobb eredményt ez biztosítja. A technológia lényege az, hogy a festékanyagot két, igen vékony polikarbonát lap közé zárják be. Ez az eljárás megakadályozza a festékszemcsék felületről történő elpárolgását, és a két vékony, hőtűrő záróréteg sokáig ellenáll a hőnek, továbbá a festékréteg mechanikai védelmét is ellátja. Az ábrán mikroszkóppal készült felvételen egy ilyen technológiával készült vörös színszűrő nagyított metszeti képét láthatjuk. Jelenleg a világon egy gyártó, a ROSCO gyártja ilyen módon SUPERGEL színszűrő családját. 41

42 A polikarbonát alapú színszűrők jóval nagyobb hőt képesek elviselni, így hosszabb élettartamú szűrőfóliák készülnek e műanyagból. Ennél az alapanyagnál is kétféle színbevonási technológiát alkalmaznak: Az egyik technológia a már megismert egyszerű felületfestési módszer, melynél a hőtűrő hordozóréteg hosszabb ideig ellenáll a fényvetők hőjének, de a festék pigmentek felületről történő elpárolgását nem tudja megakadályozni. A nagy gyártók közül a LEE gyártmányú, HT jelzéssel ellátott szűrők készülnek ilyen technológiával. A gyártók általában számkóddal és névvel jelölik a szűrőket. Az Európában - és Magyarországon is - legjobban elterjedt számozási rendszer még az úgynevezett Cinemoid színszűrőktől ered. Ma erre a számozási rendszerre épül a ROSCO E-Colour családja, valamint a LEE hagyományos, poliészter alapú, és részben a HT sorozatú szűrői is. Ebben általában a számkódon és a néven kívül megadják a szűrő átviteli karakterisztikáját és a teljes spektrumra vonatkozó összegzett áteresztési tényezőt is ( Y - százalékban). Trans. (Y) = 50% Trans. (Y) = 4% Ebből a számból tehát megtud hatjuk, hogy egy fényvetőt megszínezve, az eredeti fehér fény hány százaléka jut le a játéktérre. 42

43 A színfóliák átengedik a kívánt színt, de nem vesztesség nélkül. A színfóliák pontos átviteli jellemzőit, könnyen megtudhatjuk a gyártóktól, ezekből, a táblázatokból könnyen megláthatjuk, hogy egyes színeknél, különösen a telítetteknél, meglepően alacsony a kívánt színek továbbítása. A kívánt szín lényeges mennyisége ugyanakkor felszívódik a színfóliába, és ily módon hővé változik. 43

44 A kívánt szűrőanyag a kereskedelemben rendszerint tekercsben vagy kisebb mennyiségben, ívben kapható, melyekből a választást az egész szűrőkollekciót bemutató úgynevezett watchbook -ban, más néven mintafüzetben kiadott gyűjtőkatalógus hivatott elősegíteni, mely minden szűrő metszetét ill. a fényáteresztő képességre vonatkozó és egyéb más adatokat is tartalmaz. Ezeket a mintafüzeteket ingyenesen bocsátják rendelkezésre. 44

45 A színszűrő fóliákat majdnem minden létező színárnyalatban lehet kapni, ezek a szubtraktív színkeverés elvén alapulnak, mivel ezek a fény nem kívánt színelemeit kiszűrik és elnyelik. A különböző szűrőszíneket úgynevezett színcsaládokra lehet felosztani ami viszonylag jó áttekintést nyújt a színek ma rendelkezésre álló sokféleségéről. A következő színtartományok érthetően tagolódnak: melegebb és hidegebb színárnyalat, pasztell vagy telt szín, amber, pink, piros, zöld, levendula, és kék. A fénysugár színváltozása mellett a színszűrők használata is kétségtelenül a fényintenzitás csökkenéséhez vezet, ahol ez a csökkenés annál nagyobb, minél sötétebbek a használt színek, amiből következően elérheti az eredeti megvilágítás erősségének több, mint kétharmadát. Bizonyos színrészek elnyelése által melegszik a szűrő anyaga, mely hatás a sötét színeknél lép fel a legjelentősebben és mely aztán jelentős hőfejlődéshez vezet, így aztán ezen színek szűrőjének élettartama ennek megfelelően rövidebb. Habár a ma használt szűrőanyagok hőállóságát teljesen jól meg lehet ítélni, a fóliából készült szűrőket nem lehet minden fényvető fajtánál alkalmazni. A világítótest hősugárzása különösen az erős teljesítményű halogén fényvetők, vagy daylight fényvetők esetében olyan magas, hogy a színfóliákat csak kiemelő - szűrőkerettel vagy a legnagyobb teljesítménykategóriába tartozó lámpáknál egyáltalán nem lehet alkalmazni. Fényár lámpák esetében sem problémamentes a színfóliák használata, mivel ezeknél az eszközöknél a világítótest és a színfólia tartóelem közötti távolság viszonylag kicsi, ennek megfelelően a fóliák nagy hőterhelésnek vannak kitéve ezért a fóliák elsődleges használata mellett alternatívának tekinthető az üvegszínek alkalmazása 45

46 Színes üvegek Az üveget különböző vegyi anyagok segítségével beszínezik valamint a hőtágulás csökkentése érdekében csíkokra vágják fel, melyeket belefoglalják a megfelelő színszűrőkeretbe. A színes üvegszűrők előállítása azonban nagyon költséges eljárás, ezért az ilyenfajta szűrőkhöz korlátozott színválasztékban lehet csak beszerezni. Azon folyamatoknál, ahol a szín gyakori cseréje nem célszerű, vagy ahol az energia és hő túl sok a színfóliának, a színes üveg, alternatívát jelenthet. Sokáig ez jelentette a megoldást, ez volt az egyedüli tartós színeszköz a modern színfóliákat megelőzően. A színes üveg gyártási folyamata úgy történik, hogy bizonyos ásványokat hozzáadnak az üveghez, amikor az még olvadt állapotban van. Így biztos, hogy az üveg alatt is teljesen színes lesz, nem csak a felülete színeződik. Mint a fóliáknál is, a színes üvegek is magukba szívják a nem kívánt színt, de nem fakulnak el, és nem váltózik meg a színük még évek után sem. A színes üveg egy jó választás lehet állandó felhasználásra, mint például az épületek és műemlékek megvilágítása. Sajnos, ma nagyon alacsony a kereslet a termékekre és ezért ez sokkal kisebb terjedelmű szín kínálatra vezetett, mint pár évtizeddel ezelőtt. 46

47 Dichroikus színszűrők A dichroikus szűrők teljesen eltérnek a színes üvegektől és a színfóliáktól. A dichro név a görög dichroma (két szín) szóból származik, ami elégé jól leírja a dichroikus szűrő működését. A színes üveghez és a színfóliához képest a dichroikus szűrő nem szív magába jelentős mennyiségű energiát. Helyette, a nem kívánt színek visszatükröződnek és közben a kívánt színt átengedi. A dichroikus szűrő, igazából egy színkiválasztó tükör 47

48 A dichroikus szűrő működése A fény sebessége nem konstans - változhat különböző közegben és anyagban. Ha le akarjuk írni a fény közegben való haladásának jellemzőit, a törésmutató kifejezést használjuk. A levegő esetében ez az érték 1. 00, míg az optikai üveg esetén a törés mértéke 1. 47, más szavakkal, a fény lelassul, amikor üvegen keresztül terjed. Amikor a fény két közegen áthalad és mindkettőnek különböző a törésmutatója, a fény iránya kissé megváltozik. A fényben minden hullámhossznak az iránya más szögben változik, így a fény felbomlik a saját alkotó színeire. Ez a hatás a természetben is megfigyelhető pl. az utcai olajfoltokban vagy egy szappanbuborékban. Ha olyan anyagok rétegeit vegyítünk, amelyeknek különböző a törésmutatója és a vastagsága máris létrehoztunk egy optikai szűrőt, a dichrot. Ipari felhasználásra úgy készül, hogy ásványi anyagokat - általában fémoxidokat elpárologtatnak. Ebből a párából rétegeket gőzölnek egy felhevített üveg lapra vákuumos kamrában. Esetenként réteget használnak egy szűrő elkészítéséhez Az így készült bevont üveget, később kisebb darabokra vágják 48

49 A dichroikus színszűrők a színfóliák illetve színes üvegek alternatíváiként szolgálnak. Hőálló boroszilikát üveglapokból állnak, melyekre különböző oxidrétegek vannak felgőzölve, melyek a szűrőn a fénynek csak bizonyos hullámhosszait engedik át. A színfóliákkal ellentétben azonban a nem kívánt színelemeket nem elnyeli, hanem a szűrő visszaveri őket maradék fényként, így a dichroikus szűrő a lámpa fényét egy átengedett és egy visszavert részre osztja szét. Továbbá a színfóliákkal szemben a dichroikus szűrők kevésbé érzékenyek a hőre, viszont nagyobb fényáteresztő és színtelítő képességgel rendelkeznek. Az előállítása viszonylag költséges, de az eljárás lehetővé teszi a kívánt színszűrő precíz előállítását. 49

50 A dichroikus szűrő jellemzői Hosszú élettartam: A dichroikus szűrő nem szívja magába a spektrum nem kívánt színeit. Ezáltal nagymértékben csökkenti a szűrőn a meleg feszültségét így a dichroikus szűrők hosszabb életre képesek, mint a színfóliák és a színes üvegek. A dichroikus szűrők pontos élettartamának sok tényezője van beleértve a gyártás minőségét, de valahol a pár év és évtized között helyezkedik el. Összetétel: A színfóliáktól eltérően, a dichroikus szűrők jól megőrzik a sajátosságaikat az idő elteltével. A fényforrás hősége szemmel láthatóan nem változtat a színárnyalaton vagy a telítettségen, nem okoz ráncokat vagy égéseket. A dichroikus szűrők, +200 fokig, folyamatos üzemeltetésre lettek tervezve. Magas szintű áteresztőképesség: Minden más dolog azonos, de versenyben a dichroikus szűrő legyőzi a színfóliát. A dichroikus szűrő áteresztőképessége elérheti a 90%-ot, míg a színfóliáké és színes üvegeké csak 50-60%-ot. Ez különösen megfigyelhető a mélykék színeknél. A színfólia típus igyekszik egy 30%-os csúcsot elérni, míg a dichroikus szűrő megfelelője, könnyen meghaladja egy terjedelmes hullámsáv 90%-át. 50

51 Az alábbi ábrából jól látszik, hogy azonos fényteljesítmény besugárzásakor, azonos szín esetében az elvesztett fényerő jóval kevesebb. A táblázaton (bal felső) látható, hogy a dichro változatnak nagyobb az áteresztőképessége a kék területen ( nm) valamint néhány ibolya területen ( nm). Szintén lényeges, hogy szivárgások láthatóak a vörös vonalon ( nm) a színfólia változaton. 51

52 Szűrő jelleg: A dichroikus szűrőkkel nagyon precízen lehet tartományokat kiemelni spektrumból., Ezt a tulajdonságot nagy előnynek minősíti a legtöbb gyártó, de ez csak az érme egyik oldala. A dichroikus szűrők gyönyörű színeket biztosítanak, néhány ezek közülük nehezen létrehozható színfóliával. Ezért, a felhasználók számára ez a filter jó kiindulópontot jelent, jelentős az élettartama, telített színeknél nehéz megfelelőt megtalálni a színfólia változatban. A színfóliának (és színes üvegnek) laposabb szögű és ezért több színt átfogó a karakterisztikája, míg a dichroikus szűrő rendkívül meredek szögben vágja le a kívánt tartományt, ezen kívül a színfóliák átengedik a színt a kívánt határon kívül is (ahogy előzőleg megjegyeztük a Kék színfóliánál, vörös szivárgással). A dichroikus szőrökhöz képest, ez fakulást okoz a színfóliáknál. Ha a színfóliát kitesszük hosszabb hő hatásnak, akkor a fólia elveszheti szinét, sőt át is éghet ( ki is lyukadhat). Megjegyezhető, hogy a dichroikus szűrőkből készülhet meredek vágásszögű egy bizonyos telített színű, és a színfóliához hasonló tulajdonságú kevert árnyalatú is ami a gyártás során alkalmazott technológiától függ. A meredek vágású dichroikus szűrőknél ahol a nem kívánt színnek nincs szivárgása, a színárnyalatok sokkal élesebbek és tisztábbak. Néha ez kívánatos, de a színfólia kevert jellegű árnyalatai több variációt tesznek lehetővé és ez által kedveltebb. 52

53 Az előbbiekben felsorolt előnyei mellett meg kell említeni néhány olyan tulajdonságát is amit figyelembe kell venni a felhasználás előtt. A dichroikus szűrőknek egy érdekes tulajdonságuk van - a színüket a fénybelépési szögtől függően változtatják. Ha a fény hosszabb utat tesz meg az adott rétegben akkor a visszavert tartomány eltolódik a hullámhossz felsőbb értékei felé. Ezért ez problémát jelenthet, a széles nyílásszögű fényvetők, mint a fresnel, a széles szögű Par lámpák és főleg a derítők használata esetén. Mondjuk, hogy egy fresnel lámpába kék dichroikus szűrőt használunk. Amikor nagy a nyílásszög, látni fogunk egy ibolya peremet a kék sugáron. A dichroikus szűrők az áthaladási rétegvastagság függvényében logikusan változtatják átengedő képességüket rövidebb hullámhosszra, amint a belépési szög változik, ibolyáról kékre, kékeszöldről zöldre, sárgáról narancsra és narancsról vörösre. Egy fokos belépési szögváltozásnál nem látjuk a különbséget, azonban e fölött, szemmel látható színeltérést tapasztalunk fok fölött a hatás igazán drámai lesz. Ez a hatás erősebben kiütközik a telített színeknél, mint a pasztellárnyalatoknál. 53

54 Korlátozott választék: Kevesebb, mint 10 gyártó foglalkozik dichroikus szűrők gyártásával a szórakoztató ipar számára. A gyártók általában színárnyalatot készítenek. Az alapszíneket mindenki gyártja, ami átfedést okoz, ezért így összesen mintegy száz egyedi szín kapható színfóliához képest. Magas befektetési költség: Egy Par 64-es lámpába való dichroikus szűrő kb forintba kerül, míg a Par 16-os lámpába való kis 50 mm-es dichroikus szűrő kb forintba kerül. Az ár nagyjából arányos a szűrő méretével plusz, a vágás költség. Érdekes, hogy a nagyobb darabok négyzet egysége drágább, mint a kisebb daraboké. Szín tolerancia: A dichroikus szűrők rendelésénél tájékozódni kell afelől, hogy milyen tűréshatárral dolgoznak az adott gyártónál. Ez fontos lehet,mert befolyásolhatja a színek összeválogatását. Ha egy speciális színt rendelünk, és a gyártó tág tűréshatárral dolgozik, az eredmény eltérő színárnyalatokban jelentkezhet. Ez főleg akkor jelenthet gondot, ha ugyanazt a szűrőt két különböző alkalommal rendeljük meg. A dichroikus szűrők nagy táblákban készülnek, és előfordulhat, hogy ha két különböző szériából kapunk, akkor a gyártási technológia miatt az eltérés jelentős is lehet. 54

55 Hozzáférhetőség és korlátozás: Általában, a helyi színház technikai beszállítóknak nincs dichroikus szűrője készleten. Ezek megrendelhetőek, a szállítási határidő legkevesebb 1-2 hét, de annál hosszabb is lehet, főleg ha nagyobb mennyiséget rendelünk. Mechanikai tartósság: Mint minden üvegdarab, a dichroikus szűrők megrepedhetnek, vagy összetörhetnek a nem megfelelő kezelés során. A legtöbb dichroikus szűrő, a Borofloat (boroszililát) üveg alacsony tágulásán alapul, de minden üveg kitágul a hő hatására, ezért a dichroikus szűrőket ne mereven szereljük. Olyan speciális biztonsági keretek kaphatóak, amelyekben a dichroikus szűrő úszhat. Rendszerint ezek a keretek, 2 részes szendvics felépítésűek. A fényvisszaverődés hatása: A dichroikus szűrők, visszaverik a nem kívánt színeket, bizonyos esetekben ez problémát jelenthet. Végső esetben, a fényvető lencse túlmelegedéséhez vezethet. Ez helyrehozható a szűrő kis szögben való elfordításával. 55

56 A magas beszerzési ár, a korlátolt színskála és más hátrányok ellenére, léteznek olyan alkalmazások ahol a dichroikus szűrők, bebizonyították értéküket, és nem találunk közelebbi alternatívát. Színházi felhasználásban, az indigókék szín a legjobb példa. Egy Par 64-es fényvetőbe illesztett mélykék szűrőből, egy mély Congo blue kék színt kapunk, ezt egy színfólia sem fogja visszaadni. Ez a mély, vibráló, UV-szerű összhatás egyszerűen pompás. Ennek a teljesítménynek a titka, a szelektív színáteresztés és ez által a telített keveredés mentes szín. A Dichroszűrők általánosabb alkalmazása a kiállítások és bemutatók világítása. A hosszú ideig egy helyen való alkalmazása során sok kellemetlenséggel és nagy munkaköltséggel jár a színfóliák cserélgetése, sokszor annyira magas, hogy a dichrók használata egyértelműen előnyösebb. Erre egy autó kiállítás a legmegfelelőbb példa: a 2003-es Budapesti Autó kiállításon, a Ford bemutató terét sok kék dichroikus szűrős, nagy teljesítményű fényforrás világította meg.a dekorációként fontos szerepet játszó színes fény ugyanolyan volt a kiállítás utolsó napján, mint az elsőn. Ilyen estben a hagyományos színfólia kicserélése szinte lehetetlen, mivel a lámpa nehezen megközelíthető. 56

57 Összefoglalás A színfóliák alkalmazása még mindig elterjedt, a szórakoztató ipar uralkodó eszköze - egy jó jelzés az értékükre és használhatóságukra. A színfóliák egyszerűen beszerezhetőek, könnyen kezelhetőek, egyszerűen szabhatóak és aránylag olcsók. De nem tartanak örökké és a színáteresztő képesség sem túl magas, mégis ezek megfelelnek a legtöbb estben. A elnevezési rendszer szintén a színfóliákra alapszik, mert könnyebbem mondjuk azt, hogy Just Blue ( LEE 079), mint Permacolor A dichroikus szűrők esetenként helyettesíthetik a színfóliákat de, nehezen találunk megfelelő színt és a színskála is korlátozott terjedelmű. A dichroikus szűrőket kevesen tartanak raktáron, ezért időben kell megrendelni, korlátozott a méretük és aránylag drágák. A dichroikus szűrőknek megvan a saját elismert felhasználási területük, kiemelten a speciális alkalmazásokban, ahol nagy színtelítettség és teljesítmény szükséges, vagy ahol a csekély karbantartás lényeges követelmény. Kiemelkedő szerepe van a robotlámpavilágításban és nélkülözhetetlen része a technológiának, ami lehetővé tette az inteligens világítást. Természetesen, a dichrok és a színfóliák képesek korlátlanul együtt létezni, csak a felhasználó döntése, hogy melyik technológia felhasználása a legalkalmasabb egy bizonyos területen. 57

58 Színeszköz összehasonlító táblázat Tulajdonság Dichroikus szűrő Színfólia Színes üveg Élettartam Hosszú Rövid Hosszú Optikai tartósság Kitűnő Szegényes Tűrhető Mechanikai tartósság Tűrhető Kitűnő Tűrhető Szín terjedelem Korlátolt Nagyon széles Nagyon korlátolt Négyzetegység ár Magas Alacsony Közepes Hozzáférhetőség Tűrhető Kitűnő Szegényes 58

59 Különböző fényforrások fényszíne (Színhőmérséklet) Egy megvilágítás színmegadását azonban nemcsak különböző színszűrők alkalmazásával lehet meghatározni, hanem a használt fényforrások fajtájától is függ. Ahogy az a Fényforrások című fejezetben olvasható volt, a különféle lámpatípusok különböző fényszínnel rendelkeznek, melyet egy világító test színhőmérséklete által lehet leírni és mely magában színadáshoz vezet. Ezt a technikai feltételeken múló színadást egyrészt alkalmazni lehet szándékos forma - elemként, másrészt azonban figyelembe kell venni a tervezéseknél, amikor a színes vagy nem színes fényből tervezett kombinációt pontosan át akarjuk helyezni a valóságba. Alapvetően gondolni kell a természetes fény, és a lámpafény eltérő fényszínére. A halogén izzós fényvetők fénye színszűrő nélkül semmi esetre sem számít fehérnek, hanem a meleg színárnyalatokhoz kell sorolni, miközben a fényvetők fényerő változása köztes színek hatalmas palettáját adják. Különösen alacsony fényerőnél rendelkezik a halogénlámpák kibocsátott fénye magas piros tartalommal és ezért megközelítőleg narancs színűnek látszik. Adott esetben szükségessé válhat a fényvetők korrekciós szűrővel történő ellátása, melyek az izzófény magas piros hányadát csökkentik, vagy akár a napfény jellemzőit közelítő fényt alkothatnak 59

60 A nappali fény ezzel szemben a magas kékfény tartalmával tünteti ki magát, a színházban ezért gyakran alkalmaznak gázkisülő izzókat használó fényvetőket alapfényforrásként, mivel színében a nappali fénynek és ezzel környezetünk fényviszonyainak felel meg. Ha egy díszletben épített szobára gondolunk, úgy az ablakon bejövő nap,- vagy holdfényt kitűnően lehet imitálni egy daylight fényvetővel, vagy egy napfény korrekciós szűrővel felszerelt halogén fényvetővel, miközben a helység többi részét normál halogén fényvetőkkel világítjuk meg, ezáltal a látványban valós érzetet lehet kelteni. A film és tévészektorban végzett külső felvételeknél a napfényjellegű megvilágítás elengedhetetlen alapfeltétel, mivel a természetes fénynél használt filmek ezen fényfajta színhőmérsékletéhez lettek beállítva. 60

61 Korrekciós szűrők A korrekciós szűrők a fényalkotásnál nagy szerepet játszanak, mivel általuk a fényforrás hozzáidomul az alkalmazási hely speciális követelményeihez. Általánosságban a korrekciós szűrők alkalmazási területük szerint három csoportra oszthatóak, de vannak olyan szűrők is, melyek egyszerre két csoport követelményeinek is eleget tesznek. Színhőmérséklet korrekciós szűrője A fényforrások színhőmérsékletét fizikai törvényszerűségek befolyásolják, és nem lehet ezt magán a lámpán változtatni. Mint ahogy azt Fényforrások anyagban bemutattuk, a halogén izzólámpáknak K közötti a színhőmérséklete (mesterséges fény), a kisütő lámpáknak K közötti (napfény). Ahhoz, hogy egy halogén fényvető fényét hozzá tudjuk alakítani egy daylight fényvető fényéhez (vagy fordítva), színkorrekciós szűrőre van szükség, mely a fény bizonyos színelemit megszűri és így egy hidegebb színárnyalatot több kékfény elemmel (izzófényről napfényre) vagy melegebb színárnyalatot több piros fény elemmel (napfényről izzófényre) tud előidézni. A színkorrekciót azonban nemcsak a két vég tartománynál lehet elvégezni, hanem résztartományokban is. (pl.: 3200 K-ről 4300 K-re) 61

62 62

63 63

64 64

65 Fényerőcsökkentés szűrője Ilyenfajta szűrők csökkentik a fény intenzitását. Több sűrűségi fokozatban lehet beszerezni a kereskedelemben. Akkor alkalmazzák ezeket, ha egy fényforrás intenzitását a színhőmérséklet változtatása nélkül kell csökkenteni. A színspektrum részeinek korrekciós szűrője Film és tévéfelvételeknél szükségessé válhat a fény színspektrumának résztartományokba történő felosztása, például zöld vagy piros színű sticheket ki tudjunk javítani a kameraképben. Külön a zöld és bíborszínű tartományhoz vannak speciális korrekciós szűrők, melyekkel a fényforrásnak ezen színtartományok színárnyalatait tudjuk kölcsönözni vagy melyek fényéből ezeket ki tudjuk szűrni. kalibrált színhatás szűrők A kalibrált színhatás szűrők a színes filmek színképi érzékenységére vannak hatással, film, és tévéfelvételeknél használják őket. A színes filmeknek különböző emulziós rétegeik vannak, melyek a fény piros, zöld és kék színelemeit külön - külön mutatják meg. Ahhoz, hogy az egyes fényforrások színspektrumát és színét pontosan lehessen ellenőrizni, ezért általában a színhatásszűrőket a primer színekből, mint piros, zöld és kék illetve a szekunder színekből, mint sárga, bíbor és cián vannak kialakítva. Mivel a filmek területén túlnyomórészt blendével dolgoznak, ezért minden szín a fotós sűrűségértékek elvének megfelelően négy különböző, a gyártásnál pontosan kalibrált telítettségben található meg (15, 30, 60 és 90). Így a színek és a színárnyalatok megfelelnek a kamera egyes blendebeállításainak (1/2, 1, 2, és 3) ezért így pontosan meg lehet előre jósolni a filmfelvételek várható színhatását és végeredményét 65

66 Diffúziós szűrők standart Light Frost Medium frost Silk A diffúziós szűrőket egy fényforrás fénykarakterisztikájának megváltoztatására vagy a fény célzott beirányítására használják. Például egy fénykúp lágy megrajzolása vagy a fénysugár változtatása egy optikus tengelyben, hogy pl.: egy rivalda nyílásszögét mindkét oldalon ki akarjuk szélesíteni. 66

67 LEE Hampshire Frost fénykúp lágy megrajzolása 67

68 LEE Brushed Silk fénysugár változtatása egy optikus tengelyben 68

69 Visszaverő fóliák A visszaverő fóliákat általában film,-és tévéfelvételeknél alkalmazzák, a fóliára érkező fények visszaverésére használják, hogy így pl.: szabadban végzett fotózáskor mesterséges fényforrás nélkül lehessen dolgozni. Hővédő szűrők A hővédő szűrők teflon alapú átlátszó védőfóliáik, melyek az infravörös sugarak nagy részét elnyelik és a látható fény kb. 90%-át átengedik. A védőszűrőket a színszűrő betoldásaiban a megfelelő színszűrők mögött kell elhelyezni vagy hőpajzsként sok színváltóba be vannak építve, hogy csökkenteni lehessen a szűrőanyagon kialakuló hőtermelődést és így növelni lehessen a szűrők élettartamát. Fekete mattított alumíniumfólia (Black Wrap) Mindkét oldalról mattra lakkozott alumíniumfóliát használnak a kilépő reflex,-és parazita fények megszüntetésére. 69

70 Színes és korrekciós szűrők összehasonlító listája Ahhoz, hogy a manapság rendelkezésre álló szűrőket meg lehessen különböztetni, minden szűrőtípust el kell látni a szűrő megnevezése mellett egy szín ill. szűrőszámmal. Ennek az értéknek a gyakorlatban különösen a színek világítási tervben történő megjelölésekor van szerepe és a szűrőkkel végzett munkában használatosabb, mint a szűrő megnevezése. Mivel a fóliák számozása és jelölése a különböző gyártóknál nem teljesen egyezik, ezért hasznos ismerni a két gyártó, a LEE és ROSCO szín, és korrekciós szűrőinek összehasonlító listáját. A táblázat három oszlopra bontva ismerteti a két gyártó szám szerinti listáját. A CLO jelentése, a két filter eltérése 10%os tartományon belül van. A SIM jelentése, a két filter színben egyezik csak a színtelítettségében van különbség. A COM pedig a megjelölt két fólia összerakásával állítható elő. 70

71 71

72 Színekkel folytatott munka A színpadi világítás egyik legfontosabb eszközének a színek alkalmazása tekinthető. Semmilyen más közeg nem kínálja a világítástervezőknek a lehetőségek ilyen változatosságát, ami egy játékjelenet atmoszféráját és érzéseit élő fényekkel juttatja kifejezésre. De nemcsak a színek azok, melyek a produkcióknál a kifejező fényhatások legfontosabb alapját képezik. Egy különleges világítás kép színvilágának sem szabad önkényesnek vagy egocentrikusnak lennie, hanem sokkal inkább lényeges a különböző színek keveredésének és harmóniájának megalapozott ismerete. Ezen döntési folyamatban figyelembe kell venni, hogy az adott szín milyen pszichológiai hatással van a szemlélőre, hogy a kívánt hatást valóban el lehessen érni. Színek a gyakorlatban Az előzőekben említésre került a színek kiválasztásának néhány fontos aspektusa, azonban a színképzés tervezett hatása mérvadóan attól is függ, hogy egy jelenet megjelenített képe hogyan változik a különböző színek találkozásának függvényében és hogy a különböző színárnyalatok milyen érzelmi hatást váltanak ki a szemlélőből. 72

73 Színek hatása a szemlélőre A színek pszichológiai hatást gyakorolnak a szemlélőre és nem tudatos érzelmeket válthatnak ki belőlük. A színek ezen jelentőségét manapság minden gazdasági ágazatban alkalmazzák, hogy a termékeket piacra lehessen dobni. A szín, mint közeg éppen ezért nagyon jól használható a színpadi megvilágításhoz is, mivel a kosztümök és díszletelemek hatásos megvilágítása megadja egy jelenet atmoszféráját, illetve elősegíti a színpadon zajló cselekmények, érzelmi hatásainak erősítését, ezáltal fokozza a nézőre gyakorolt hatást. Az itt célként kitűzött hatás azonban erősen függ attól, hogy mennyire engedi magát egy néző befolyásolni, és hogy az alkalmazott színekkel kapcsolatosan milyen ismeretekre tett szert. Amennyiben egy színházi darabban egy bizonyos színkombinációt választottak ki, a speciális hangulat megteremtésének érdekében, az még korántsem jelenti azt, hogy ezt a hangulatot minden szemlélő ugyanúgy éli meg. Ennek az az oka, hogy egy szín gondolati síkon történő összekapcsolása az érzelmekkel szubjektív dolognak számít és így minden szemlélő más tulajdonságot rendel hozzá az egyes színekhez. Különböző színek lehetséges hatásait a következőkben mutatjuk be: 73

74 Piros A piros színnek izgató hatása van és erős reakciókat vált ki. A piros egy fenyegető szituáció figyelmeztető színe, melyben ezt a reakciót ennek színnek az emberi vérrel történő összekapcsolása váltja ki, melynek hiánya életveszélyes. A piros másik jelentése a tűz, melyet az ember ősi félelme okoz. A piros azonban nemcsak negatív tulajdonságokkal bír, hiszen ez a boldogság, szerelem és a biztonság színe is. A pirosnak lehet izgató hatása, de agressziót is válthat ki. Általánosságban azonban a piros egy uralkodó szín és legjobban az emberi szemet izgatja. Zöld A zöld a remény, de egyben az irigység, a rosszakarat és a tapasztalatlanság színe is. A zöld szorosan összefügg az angol grow (v.mi növésben van) kifejezéssel és a növényzet, a növekedés, a frissesség és az élet jele. A zöldnek van egy különösen élénkítő hatása, ami azzal függhet össze, hogy a szem a zöld színre reagál a legérzékenyebben. Narancs A narancs a kommunikációt, a melegséget, az érzékiséget, az érettséget, az élvezetet és a termékenységet szimbolizálja. 74

75 Kék A kék a hideg és az érzelmi ridegség tipikus szimbóluma. Fagyos hangulatot teremt. Éjszakai hangulat megerősítésénél alkalmazzák, de pozitív tulajdonságokkal is bír, hiszen a víz és az ég kékjével kapcsolják össze. Sárga/arany A sárga, mint a nap színe melegség érzetet kelt és élénkítő hatása van. Kínában a hatalom szimbóluma, mert csak császárok hordhatták ezt a színt. Ezen felül a sárga jelző szín és az engedély jele. Az arany a gazdagságot szimbolizálja és az ezzel összekapcsolódó hatalomra enged asszociálni. Ibolya Az ibolya a mágiát, a varázslatot, a misztikát, az érzékenységet, az átváltozást jelentheti. De az ibolya jelentheti az alázatosságot és a vezeklést is, mivel egyházi méltóságok viselik. Barna A barna színnel az ember általában a földet,a talajt, a szántót köti össze és így a barnát a biztonság és megelégedettség színének lehet tekinteni. A barna a tökéletes ízlést, az erőteljes kiforrottságot, a tartalmat és az egyszerű származást sugallja. 75