Örvényesi malom télen Fotó: Zatkalik András. Települések. A válsággal szemben is helytállt a régió

Átírás

1 B A L A T O N I XVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010 JANUÁR ÁRA 150 Ft A RÉGIÓ BALATON-DÍJAS HAVI MAGAZINJA Beszélgetés a 3 Veszprém megyei Közgyûlés elnökével 7 A válsággal szemben is helytállt a régió Települések 22 Fülöp Lajos 70 éves Örvényesi malom télen Fotó: Zatkalik András

2 2 AKTUÁLIS LAPSZÉL Kurtaxa kurtítva Hát nem sikerült! Mármint az önkormányzatok idegenforgalmi bevételeinek minden egyes forintjához eddig járó két forintos állami támogatás megõrzése. Holott az érintett balatoni települések, amint hírét vették a támogatás megfelezésének pénzügyminisztériumi kezdeményezését, igencsak széles körû tiltakozásba kezdtek. Csatlakoztak a különbözõ központi és helyi szakmai, társadalmi szervezetek, s a balatoni parlamenti képviselõk is. Teljesen érthetõen, mivel a felezés több mint másfélmilliárd forintos bevétel kiesést jelent a tóparti önkormányzatoknak. Az úgynevezett kurtaxához - a turistákra kivetett éjszakánként, s személyenkénti adóhoz az elmúlt években adott állami kiegészítés megkurtítása a kisebbnagyobb településeket egyaránt érzékenyen érint. Van, ahol ugyan csak millióról kell lemondani, de van, ahol millióról. Ennyivel kevesebb jut az idén az üdülõterületek fenntartására, a turisztikai versenyképesség megõrzésére, az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztésére. Kigazdálkodni nemigen lehet, hiszen az egyéb, önkormányzatokat érintõ megszorítások is már-már lehetetlen helyzetbe hozzák a településeket. Ám hiábavalónak bizonyult a széles körû tiltakozás, a meganynyi egyeztetés, a 2010-es költségvetés az ismert okok miatt mindenki számára további nadrágszíj meghúzást ír elõ, megkerülhetetlen kötelezettséggel. Nincs mit tenni, el kell fogadni, együtt kell élni a kényszerû valósággal. Annál is inkább, mert az 1 forinthoz járó 1 forint is nagy segítség, amit örömmel lehet fogadni. Miként egykoron, amikor még csak ennyit adott az állam. A megduplázott támogatás elmaradását - amely remélhetõleg csak átmeneti lesz ugyanakkor talán lehet és kell is valamelyest enyhíteni. A Balaton Fejlesztési Tanács például már dolgozik azon, hogy miként segítse azokat a településeket, amelyek a tervezett s várható kisebb kurtaxa bevételbõl többek között a pályázataikhoz szükséges önerõt sem tudják elõteremteni. Információink szerint több tóparti községben, városban is gõzerõvel keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel kompenzálhatják a bevétel kiesést. Ezek között mi tagadás számos olyan is szóba jöhet, amely növeli a nyaralók terheit. Így több helyen számolnak a kurtaxa emelésével, az ingyenes strandok fizetõvé tételével, vagy éppenséggel a tervezett beruházások késõbbre történõ tételével. Hosszú távon mindezzel persze sokat is veszíthetnek majd, - a vendégek, a nyaralók számának átmeneti mérséklõdését kiváltva - végleges megoldásnak így semmiképpen sem tekinthetõk. Ám ha ez az ára a túlélésnek, akkor ezt kell vállalni. Miként az országban, úgy a Balatonnál is. Andrássy Antal Újévköszöntõ fogadás a Pannon Egyetemen A megalakulásának hatvanadik évfordulóját ünneplõ veszprémi Pannon Egyetem több mint fél évszázada õrzi azt az intézményt alapító néhai Polinszky Károly által kezdeményezett hagyományt, hogy minden év elsõ napjaiban újévköszöntõ fogadásra hívja a város, a megye és újabban a régió politikai, gazdasági, kulturális életének jeles személyiségeit, az önkormányzatok, az egyházak vezetõit. A január 2-án az egyetem aulájában tartott összejövetel most is alkalmat kínált a résztvevõknek a kötetlen beszélgetésre, a hivatalos és személyes kapcsolatok ápolására, újabb együttmûködési lehetõségek megalapozására. Ismét zsúfolásig megtelt az aula Az ünnepi mûsor, a tehetséges pápai Árvai Brigitta bemutatkozását követõen Pál Béla országgyûlési képviselõ, a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke méltatta az egyetem elért eredményeit, és átadta a rektornak a tanács által egyhangúlag a felsõoktatási intézménynek ítélt Királyi Régióért Díjat. (A részletes indoklást lapunk 5. oldalon olvashatják.) A fogadást szervezõ négy házigazda nevében elsõként Rédey Ákos rektor köszöntötte a megjelenteket. Utalt arra, hogy az egyetem magas szintû oktató-kutató, innovációs tevékenységet végez, a térség állami szervezeteivel, önkormányzataival, vállalkozásaival kialakított partneri együttmûködés, a több milliárdos pályázati támogatással megvalósult, illetve megvalósuló fejlesztések hozzájárulnak a város, a megye és a régió fejlõdéséhez. Szólt a veszprémi tudásközpontról, a keszthelyi, székesfehérvári, nagykanizsai tervezett beruházásokról, a létrehozott klaszterek, a pápai pedagógusképzés bõvítésének jelentõségérõl. (A közelmúltban több mint százmillió forint uniós pályázati támogatással indult be az a projekt, amelynek keretében a Pannon Egyetem Egyetemi Könyvtár egy olyan országos dokumentumküldõ rendszer koncepcióját dolgozza ki, amely fontos láncszeme a Tudásdepo-Expressz országos célkitûzésnek, ugyanakkor a projekt során számos helyi jellegû informatikai hálózati fejlesztés is megvalósul.) Lasztovicza Jenõ országgyûlési képviselõ, a Veszprém megyei Közgyûlés elnöke szerint a fokozódó nehézségek ellenére sikerrel túlélték a 2009-es esztendõt, s bár 2010 kutya nehéz év lesz, optimistán tekint az idei feladatok végrehajtására. Hangsúlyozta, a megyei önkormányzatnak különösen nagy a felelõssége, hiszen a megyében a legnagyobb foglalkoztatóként több mint ötezer család boldogulásáért, a 49 megyei fenntartású intézmény mûködéséért dolgoznak. A térség települési önkormányzati vezetõivel együttmûködve igyekeznek megoldani a mikrotérség gondjait. Debreczenyi János, Veszprém polgármestere úgy vélte, az országot, a várost 2009-ben sújtó gazdasági, pénzügyi válság mellett a legnagyobb nehézséget az erkölcsi válság jelentette. Mi adhat erõt, tartást a városnak ahhoz, hogy túljusson ezen a válságon? tette fel a kérdést, majd válaszában utalt arra, hogy Veszprém a királynék városa, ezer éve püspöki székhely, hatvan éve egyetemi város. Történelmi példákkal igazolta, hogy csak akkor tudtunk úrrá lenni a nehézségeken, ha nem pihentünk meg az átmeneti sikereken, gyõzelmeken. Bíró Péter professzor, a Magyar Tudományos Akadémia veszprémi területi bizottságának elnöke számos adattal igazolta az 1972 óta a térség tudományos életét koordináló szervezet létjogosultságát, eredményeit. Mint mondta, a szervezethez 1600 tudományos minõsítéssel rendelkezõ kutató tartozik, köztük 16 akadémikus. Az akadémiai intézetek kutatói állományának 18 százaléka itt dolgozik, a tudományos közleményekkel mérhetõ teljesítmények 38 százaléka ettõl az állománytól származik. Elengedhetetlen, hogy a nemzet szellemi és erkölcsi megújulásával együtt ez a terület, a tudomány és a kultúra ismét elfoglalhassa az õket megilletõ helyet, kapja meg a színvonalas mûködéséhez szükséges támogatást. Juhász Ferenc Balaton-parti óévi party Hagyományteremtõ céllal, idén elõször búcsúztatták az óévet a Balaton-parton, s koccintottak az újévre Keszthelyen. Az eseményen Manninger Jenõ, a Zala megyei közgyûlés elnöke és Ruzsics Ferenc polgármester mondott beszédet, Szalóki Jenõ, a Zala Megyei Turisztikai Bizottság elnöke, Kiss László Balatongyörök polgármestere és Fodor Márk képviselõ társaságában. A jelenlevõk a térség idegenforgalmának erõsödésére, a nehézségek leküzdésére, a turizmus fejlõdésére, valamint a következõ év fellendülésére koccintottak. A köszöntõket követõen Léber Mihály atya áldotta meg a Balatont. X V I I. É V F O L Y A M 1. S Z Á M

3 INTERJÚ 3 Hitel nélkül mûködtettük a megye intézményeit Beszélgetés Lasztovicza Jenõvel, a Veszprém megyei Közgyûlés elnökével Immáron hagyomány, hogy az év elején arra kérjük a Balaton-parti megyék közgyûlési elnökeit: összegezzék az elmúlt évek tapasztalatait, s szóljanak az idei terveikrõl, lehetõségekrõl. Ezúttal Lasztovicza Jenõ, a Veszprém megyei Közgyûlés elnöke válaszolt kérdéseinkre. - Újévi köszöntõjében Ön többek között megjegyezte: a 2009-es esztendõre leginkább az volt a jellemzõ, hogy túléltük. Miként, s mi volt az ára? - Az ismert pénzügyi és gazdasági válság, miként az egész országot, úgy minket is sújtott. Ennek ellenére elmondhatom: igyekeztünk a ránk bízott feladatokat úgy elvégezni, hogy a tág közösségünk, Veszprém megye lakosságának biztonságos, elérhetõ szolgáltatásokat biztosítsunk hosszú távon, remélve, hogy a szûk esztendõnek lassan vége lesz, s egy reménytelibb jövõ vár ránk. Tavaly 49 intézményt, iskolát, szociális-, gyermekvédelmi-, és egészségügyi intézményt mûködtetett a megye egyre nehezedõ körülmények között, folyamatosan csökkenõ állami normatívák szorításában, - amit csaknem 2 milliárddal kellett kiegészítenünk - gyakorlatilag nem létezõ saját bevétel mellett. Ám ilyen helyzetben is sikerült átalakítani, stabilizálni a megyei kórház mûködését, melyhez integráltuk a sümegi kórházat, a zircivel pedig társulást hoztunk létre. Nagyvázsonyban, Tüskeváron és Zircen új mentõállomás mûködik, a dákai otthont korszerûsítettük, folyamatosak a felújítások a Peremarton-gyártelepi, a lesencetomaji, a külsõvati és a kamondi otthonokban. Amíg lehetõség volt rá, támogattuk a forráshiányos kistelepüléseket. Az éves 23 milliárdos költségvetésünkbõl amelyben benne van a kórház is hellyelközzel sikerült kijönni, így azon kevesek közé tartozunk, akiknek nem kellett hitelt felvenni. Kellõ likviditással, mint a megye legnagyobb munkáltatója 5400 embert foglalkoztatunk - biztosíthattuk intézményeink zavartalan mûködtetését. - Ennek érdekében kellett-e jelentõsebb létszámleépítésekkel, ehhez hasonló drasztikus intézkedésekkel szembenézniük 2009-ben? - Igazában tavaly az ilyen típusú lépéseket elkerülhettük, mivel a ciklus elsõ éveiben meghoztuk azokat a döntéseket, amelyek intézmények összevonásával, a létszámgazdálkodás folyamatos szigorításával, a dologi kiadások több mint 10 százalékos mérséklésével, az úgynevezett kis-kincstár létrehozásával - amelynek révén összevontuk, illetve ésszerûsítettük az intézmények pénzügyi gazdálkodását jártak, s amelyek elkerülhetetlenek voltak. - Jelentõsebb fejlesztésekre viszont gondolom nemigen jutott forrás, bár az uniós pénzek megjelenése nyilván Veszprém megyében is számottevõ. A regionális fejlesztési tanács öszszegzése szerint ebbõl tavaly több mint 30 milliárdos támogatás jutott a térségbe. - Valóban, saját jelentõsebb fejlesztésre nem vállalkozhattunk. Kínkeservesen, a költségvetés több mint 90 százalékát intézményeink mûködtetésére kellett fordítanunk, miközben nem egy esetben, például a kórháznál, az év utolsó negyedében korlátozni kényszerültünk a szolgáltatásokat, azok minõségét. A fejlesztési lehetõségeinket minimalizálta az is, hogy a megye pályázati forrásokhoz sem juthatott az elmúlt évben, mivel a kormányzat egyetlen olyat sem írt ki, amelyen mint megye indulhattunk volna. Ami az uniós forrásokat illeti, kétségtelenül a mintegy 30 milliárd forint - amelynek egy része persze még csak az elkövetkezõ idõszakban kerül felhasználásra gazdagította a megye településeit. Iskolák, óvodák, orvosi rendelõk, utak épülhettek, korszerûsödhettek, illetve újulnak meg általa, illetve azzal, hogy a megye segítséget adott az önerõ megteremtéséhez. Tavaly is százmilliós nagyságrendben. Örvendetesen, - fõként a Balaton-parton számos turisztikai fejlesztést is elõsegítettek az uniós pénzek. Többek között új szálloda épült, illetve fejezõdött be Balatonfüreden, bõvült Tapolcán. Az úgynevezett Balaton-part Ékkõ II. keretében pedig folytatódott Balatonfüred megújulása, bõvült kulturális intézményhálózata. Jelentõs borászati fejlesztések indultak be Badacsonyban. Ennek mindannyian örülünk, erre nemcsak az érintett települések, de az egész megye lakossága büszke. - Ha már a turisztikai fejlesztéseket, illetve a Balatont említette, miként látja a tó jelenét, jövõjét, hogyan alakult a megyében a leginkább erre épülõ idegenforgalom? - Miként a hazai gazdaság egészében, úgy az idegenforgalomban is olyan negatív trendek tapasztalhatók, amelyek mindenképpen aggasztóak. S ez korántsem csak a válságnak tudható, a hibás kormányzati gazdaságpolitika, az adópolitika, a jogszabály-környezet véleményem szerint nem hogy kifelé vezetné az országot a válságból, hanem inkább mélyíti azt. A vendégforgalom csökkenése igencsak nehéz helyzetbe hozza a megye turisztikai vállalkozásait. Még szerencse, hogy a belföldi vendégforgalom erõsödése némiképpen ellensúlyozta a külföldiek elmaradását, amelyet szerintem jobbára a hiányzó attrakció fejlesztések, s a még mindig erõtlen marketing idéz elõ. Nem azokkal van gond, akik ezzel foglalkoznak. A Balaton Fejlesztési Tanácsnál, a Balatoni Regionális Bizottságnál dolgozók erõfeszítései kétségtelenül tiszteletreméltóak, de elegendõ pénz, forrás nélkül õk sem tehetnek sokat. S ha már a pénznél tartunk, sajnos az idei kilátások sem kedvezõek az idegenforgalom területén sem! Az úgynevezett kurtaxa bevételekhez amelyek a települések, a Balaton marketingjét is szolgálják az infrastruktúra megõrzése, fejlesztése révén adott állami támogatás megfelezése súlyos hiba. Hiába tiltakoztunk, érveltünk, az újabb megszorításokkal terhelt önkormányzatoknak ezt a békát is le kell nyelniük. - Az attrakció-fejlesztéseknek nagy ígérete az SCD Group tervezett több mint 100 milliárdos projektje, amely alapvetõen átalakíthatná a Balaton arculatát, ám egyelõre adósok a megvalósításával. S ez sokakat aggaszt. Önt is? - Megvallom, én nagy reményeket fûztem és még mindig fûzök e programhoz. Az említett csoport, információim szerint nagy erõkkel, s jelentõs ráfordításokkal dolgozik a megvalósításán. Ám az elkészült tervek engedélyeztetése a vártnál körülményesebb és hosszadalmasabb, hiszen sok akadályt jelent a Balaton-törvény, a nemzeti parki elõírások, de talán még többet a helyi önkormányzatok rendeletei, amely sok helyütt gátjai a fejlesztésnek. A pénzpiac válsága ugyanakkor egyelõre igencsak visszariasztja a tõkebefektetõket. Nemkülönben, hogy jelenleg tagadhatatlanul a hírünk sem a legjobb a nagyvilágban. Mindettõl függetlenül bízom abban, hogy elõbb vagy utóbb az SCD projekt nagymértékben elõsegíti majd a Balaton értékeinek megõrzését, bõvítését. Miként azok az egyéb, fõként a megkerülhetetlen minõségi fejlesztések, amelyek idõvel egy kedvezõbb gazdasági környezetben mindenképpen rátalálnak a Balatonra. - A remélt és biztató jövõbõl a jelenhez térve: mit vár 2010-tõl, milyen költségvetéssel, s ez által lehetõvé váló tervekkel néz a megye az esztendõ elé? - A jelenlegi miniszterelnököt idézve, 2010 kutya-nehéz év lesz. Többek között, mert milliárd forintot vonnak el az önkormányzatoktól. Ez igaz, még akkor is, ha egyes kormánytisztviselõk a számokkal játszva ennél kevesebbrõl szólnak. Mert hiába kevesebb a beiskolázandó gyerek amellyel indokolják a normatív állami támogatás mérséklését a költségeink nem csökkennek. Az épületeket, kevesebb vagy több tanuló esetében is, ugyanúgy kell fûteni, világítani, fenntartani, a pedagógusoknak ugyanúgy kell fizetni. Így a 2010-es költségvetés elõzetes összeállításakor a lehetséges bevételek csökkenése miatt azonnal szembe tûnt mintegy másfélmilliárdos hiány. Ezt bárhogy is igyekszünk lefaragni, úgy tûnik, az idei esztendõt nem ússzuk meg hitelfelvétel nélkül. S olyan döntésekre is kényszerülünk, illetve kényszerültünk, amit a közvélemény kétségtelenül nehezen fogad el. Így a sporthivatal, a közmûvelõdési intézmény megszüntetését, amelyeknek tevékenységét máshova integráljuk. Sajnos azzal is számolnunk kell, hogy ez évben már nem tudjuk segíteni a településeinket az esetleges pályázataikhoz szükséges önrész megteremtésében. Miként saját pályázatot sem tudunk forráshiány miatt kiírni az idén, Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy zavartalan tudjuk mûködtetni 47 intézményünket, - oktatási és szociális intézményeinket, kórházunkat, könyvtárunkat, színházunkat - hogy eleget tegyünk az elõirt kötelezõ feladatainknak. E korántsem rózsás helyzetben biztató, hogy a megyei kórház gazdálkodása várhatóan ez évben is stabil marad, nem lesz veszteséges, s biztosított az a pályázati önrész, amely a további fejlesztését szolgáló források elnyeréséhez kell. Hat év után ugyanis végre kiírták a regionális onkológiai centrum létesítésére, valamint a sürgõsségi ellátás fejlesztésére szolgáló pályázatot is. Ha nyerünk - s ebben nagyon reménykedünk- akkor õsszel beindulhat a mintegy 8-8,5 milliárdos beruházás. Idén további két múzeumi pályázaton is résztvehetünk, nevezetesen a Baláca római kori villagazdaság turisztikai fejlesztése, és a mûtárgyvédelmi központ raktári épületének fejlesztése érdekében. Abban is bízom, hogy fõként magánerõbõl tovább turisztikai fejlesztések is elkezdõdnek a Balaton északi partján, hiszen a tervek sokasága vár megvalósításra. Mindezek úgy vélem emlékezetessé tehetik minden várható gondja ellenére az idei esztendõt. Andrássy Antal J A N U Á R

4 4 AKTUÁLIS Uniós támogatással fejlesztette szolgáltatásait a tapolcai Hotel Pelion Félmilliárd forintos ráfordítással látványosan bõvítette szolgáltatásait a tapolcai Hotel Pelion. A fejlesztéshez a szálloda tulajdonosa, üzemeltetõje, a Hunguest Hotels Zrt. 195 millió forint európai uniós támogatást nyert. A beruházás fõbb elemeit egy 500 fõs, négy részre szekcionálható konferenciaterem építése, a meglévõ wellness-pihenõtér kibõvítése, új labdarúgó- és asztalitenisz-terem, Xbox-szoba kialakítása, illetve az óvoda áthelyezése és területének közel kétszeresére növelése jelentette. A négycsillagos Az értékek összekötnek Füred és Debrecen partnere a világ legjobb kulturális televíziója Két patinás, a magyar történelemben és kultúrában meghatározó szereppel bíró város talált egymásra az elmúlt évben: Balatonfüred és Debrecen hosszú távú együttmûködésének alapját a tradíciók mellett azok az értékek képezik, melyek egy nemzet identitás tudatában is meghatározó szerepet kapnak. Ezek közül az irodalom az egyik legfontosabb támasz emelte ki köszöntõjében Csorba Csilla, a Petõfi Irodalmi Múzeum igazgatója. Az együttmûködési megállapodás publicitásának is helyet biztosító intézmény vezetõje hangsúlyozta: nem csak kortársaink, de a reformkor jeles alkotói is segítették a két település egyre intenzívebbé váló kapcsolatát. - Balatonfüred és Debrecen megtalálta azokat a kulturális, történelmi és turisztikai kötõdéseket, melyek feljogosítanak bennünket a reménykedésre, hogy a közös hit, a közös akarat, a példaadás szándéka hidat épít a két város közé. Az elmúlt év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy mind a hazai, mind a külföldi vendégek kíváncsiak a helyi értékekre - ezek nem provinciális, hanem európai mércével mérhetõk. A kínálat is egyre gazdagabb lesz: tavasszal befejezõdik a régió legnagyobb kulturális beruházása, a Balaton-part Ékköve II. program. A gazdasági válság és a tetemes elvonások ellenére három kulturális intézmény nyitja meg kapuit az év elsõ felében a felújított városrészben. A pályázaton elnyert másfélmilliárd forint mellett az önkormányzat több mint háromszázmillió forintot áldozott a rekonstrukcióra. Ennek köszönhetõen újult meg a Jókai Mór Emlékház, amely korszerû, enteriõr típusú kiállítással várja a látogatókat. A Petõfi Irodalmi Múzeum szakmai segítségével készülõ tárlat nem csak a korabeli hangulatot idézi meg az akkori életmód és a társasági élet bemutatása is szerepel a forgatókönyvben. A volt fürdõigazgatói villában kap helyet a Városi Múzeum, mely négy nagyobb téma a közlekedés, a gyógyfürdõ, az Anna-bál és a színház köré csoportosítva idézi fel Balatonfüred reformkori történetét. Vaszary Kolos esztergomi érsek egykori nyaralója, a Vaszary Villa rangos, nemzetközi színvonalú képzõmûvészeti kiállításoknak ad majd otthont a tárlatokat múzeumpedagógiai foglalkozások, érdekes kísérõprogramok, koncertek, irodalmi estek színesítik tájékoztatott Bóka István. A város polgármestere elmondta azt is: a Debrecennel történõ együttmûködés nem csupán a kultúráról szól - ez egy hosszú távú befektetés, amelynek jelentõs marketing értéke van, másrészt egyfajta gazdasági kapcsolatot is jelent. Az avató díszvendégei szálloda új, 600 négyzetméteres, oszlop nélküli belsõ térrel rendelkezõ konferenciaterme mobil válaszfalakkal négy részre osztható. A Fórum névre keresztelt légkondicionált terem céges rendezvények, konferenciák, esküvõk megrendezésére egyaránt kiválóan alkalmas. Berendezhetõ 500 fõre színházszerûen vagy 400 fõs gálaétkezésre is. A teremhez kapcsolódóan kiépítésre került egy stúdióhelyiség, valamint raktárak is. A szálloda többi szolgáltatásához hasonlóan az új konferenciaterem is akadálymentes. A térségben egyedülálló méretû és minõségû konferenciaterem a legmagasabb igényeknek megfelelõ technikával felszerelt: érintõképernyõs vezérlõpultok, két beépített projektor motoros vetítõvásznakkal, három mobil projektor mobil vetítõvásznakkal, vezetékes és vezeték nélküli mikrofonrendszer, DVD-lejátszási lehetõség, Internet-csatlakozás, WiFi elérhetõség, automata árnyékolás segíti a színvonalas rendezvények létrejöttét. A felújítás során a wellness-pihenõtér összesen mintegy 260 négyzetméterrel, mintegy 100 új pihenõhellyel növekedett, a gyermekmedence beolvadt a wellnesstérbe. A fejlesztés eredményeként a szálloda új, a jelenleginél magasabb fizetõképességû célcsoportokat tud megszólítani. A fejlesztés befejeztét követõ ünnepélyes avatón résztvett, s köszöntõt mondott Ujhelyi István, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Pál Béla, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, Lasztovicza Jenõ, a Veszprém megyei Közgyûlés elnöke, Császár László, Tapolca polgármestere, valamint Hülvely István, a Hunguest Holtels Zrt. vezérigazgatója. Andrássy Antal A sajtótájékoztató résztvevõi A Duna Televízió kapcsolata mindkét várossal kitûnõ. Többek között három éve élõben közvetíti a balatonfüredi Anna-bált, kiemelten foglalkozik a Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költõversennyel, ben pedig a debreceni Virágkarneválról is részletesen beszámol majd. Cselényi László elnök hangsúlyozta: a Duna Televízió valamennyi jelentõsebb kulturális rendezvényen jelen kíván lenni és az eseményeket meg kívánja osztani a világ magyarságával. Halász János, Debrecen alpolgármestere úgy fogalmazott: mindkét település vezetése tudja, hogy csak egy kultúra alapon történõ városfejlesztésnek van értelme. Az együttmûködés jó modell lehet, amelynek példáját a jövõben remélhetõleg több város is követi majd. Az összefogás bemutatására pedig nem is választhattak volna megfelelõbb partnert, mint a világ legjobb kulturális televízióját. Süli Ferenc Eddig 162 milliárddal segítették a turizmus fejlesztését Példamutatónak és roppant bátornak minõsítette a Hungest Hotels Zrt. elmúlt években végrehajtott fejlesztéseit Ujhelyi István, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Egyrészt, mert miközben a világ nagy részén az ingatlanfejlesztõk a jobb napokra várva, visszafogják magukat, e cég nem állt le, sõt felgyorsította beruházásait. Mert tudják, hogy ha a válságnak vége lesz, akkor újra rendezõdik a piac, akkor a vendégek szép lassan visszatérnek, ismét felkeresik a régi kedvelt helyeiket, miközben újakat is keresnek majd. Másrészt, mert fejlesztéseiket mindenekelõtt a minõségi színvonal emelése, a szolgáltatások bõvítése jellemzi. A mintegy 12 milliárd forint értékû fejlesztéseik során újabb konferencia központokat, wellness centrumokat létesítettek, háromcsillagos szállodákat négycsillagossá alakították át az ország legkülönbözõbb régióiban. Mindezzel nemcsak a cég piaci pozícióit erõsítették, de hozzájárultak a magyar turizmus minõségi kínálatának erõteljes bõvítéséhez is. Az államtitkár elmondotta lapunknak, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében eddig 358 turisztikai fejlesztés kapott uniós, illetve hazai támogatást, 162 milliárdos nagyságrendben és 2013 között összesen mintegy 300 milliárd forintnyi vissza nem térintendõ anyagi forrás áll a hazai idegenforgalmi vállalkozások rendelkezésére. A fejlesztések egy része már be is fejezõdött, amelynek köszönhetõen, miközben a nagyvilágban mintegy százalékos visszaeséssel kellett szembenézni a turizmusnak a pénzügyi és gazdasági válság miatt, hazánkban ez csak mintegy 10 százalékos volt az elmúlt évben. Természetesen ez is komoly veszteséget jelent a nemzetgazdaságnak, de a még folyamatban levõ beruházások, s az újabbak minden bizonnyal elõsegítik azt a minõségi változást, amely elengedhetetlen a piaci versenyben maradáshoz. A. A. X V I I. É V F O L Y A M 1. S Z Á M

5 AKTUÁLIS 5 Erdei iskola a Tihanyi-félszigeten Mintegy 45 millió forint uniós támogatásból többek között új fûtési-, és melegvíz-ellátási rendszerrel, környezetbarát és energiatakarékos faelgázosító kazánnal, hõtartó nyílászárókkal és napkollektorokkal bõvült a Tihanyi Levendula Erdei Iskola. A fejlesztések hozzájárulnak a szállásértékesítés tervezhetõségéhez, az infrastrukturális háttér javításához, és így az erdei iskolai szezon meghosszabbításához. Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium természetvédelmi szakállamtitkára és Huba Bence, a KvVM Fejlesztési Igazgatóság vezetõje avatta fel az új fejlesztésekkel bõvült Tihanyi Levendula Erdei Iskolát Tihany-Sajkodon. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2002 óta mûködteti erdei iskoláját a Tihanyi-félszigeten. A bázishely az erdõn, a Lóczy-Gejzír ösvény útvonalán található, amely kiváló helyszínt biztosít különbözõ természeti programoknak. A Tihanyi Levendula Erdei Iskola 25 férõhellyel mûködik, áprilistól szeptember végéig fogadja a látogatókat. Az elmúlt években az erdei iskola látogatottsága fokozatosan nõtt, ezért szükségszerûvé vált a korszerûsítés. Az uniós forrásból megvalósított fejlesztések hozzájárulnak a szállásértékesítés tervezhetõségéhez, az infrastrukturális háttér javításához, és így az erdei iskolai szezon meghosszabbításához. A Környezet és Energia Operatív Program keretében elnyert 44,6 millió forint támogatásból elsõként egy karsztvíz-bázisra épülõ 130 méter mélységû kutat fúrtak, majd új fûtési-, és melegvíz-ellátási rendszert alakítottak ki. Megépült egy környezetbarát és energiatakarékos 38 kw teljesítményû faelgázosító kazán is, amelyhez radiátoros fûtési rendszer csatlakozik. A fûtési rendszer kiépítése mellett, korszerû, megfelelõ hõtartó képességû nyílászárókkal látták el az épület déli és keleti oldalát. Az épület energiatakarékosabb ellátása érdekében a melegvizet biztosító villanybojlereket a kiszolgáló épület tetejére szerelt napkollektorok váltották ki, amelyek a nyári becsült meleg víz igény %-át biztosítják majd. A tetõtérben található vizesblokkban új, szigetelõ burkolatot raktak le. Az épületet megfelelõ füst-, és tûzjelzõ, valamint biztonsági rendszerekkel látták el. A kiszolgáló épületben akadálymentes mellékhelyiséget alakítottak ki, térkõ burkolat lerakásával akadálymentesítették az épületeket, illetve infokommunikációs akadálymentesítést is megvalósítottak: a látássérülteknek dombornyomásos táblákat, térképeket, Braille feliratokat, a hallássérülteknek indukciós hurkokat szereztek be. A támogatásból az erdei iskola eszközparkját is korszerûsítették, új oktatási segédeszközöket szereztek be, az intézmény szakemberei pedig informatikai képzéseken vettek részt. K.S. Kikötõfejlesztés a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrumban Befejezõdtek a kikötõfejlesztés újabb részmunkálatai a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrumban. A korszerûsítést az Európai Unió támogatásával sikerült megvalósítani. A kikötõfejlesztés fontosságát a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum már 2002-ben felismerte, az elképzeléseket alátámasztja az is, hogy a mai napig folyamatosan növekszik a hajók és a hajózók száma a Balatonon. A kikötõ felújítás idõszerû volt, mivel az idõjárás a hosszú évek során komoly károkat okozott az építményekben, szakértõk szerint a következõ év(ek)ben baleset- és életveszélyes állapot is kialakulhatott volna. Az Ifjúsági Centrum a KPMG segítségével 2002-ben tanulmányterv formájába öntötte fejlesztési elképzelését, ennek alapján 2004-re készült el a kivitelezési terv. A hajókikötõ korszerûsítése négy szakaszból áll. A projekt összköltsége 750 millió Ft, melybõl eddig 475 millió értékû valósult meg. A mostani támogatás az eddigi beruházás 6,73 százalékát teszi ki. Elsõ lépésként a hullámtörõ gátat építették meg, amelyet júniusában az intézmény születésnapi rendezvényén, a Zánkavics Napon adtak át. A jelenlegi szakaszban a kikötõ északi és a keleti partfalát erõsítették meg, továbbá elektromos és vízhálózatot építettek ki a mólón. A korszerûtlen hajóállások is megújultak, a fenékmélység állandóságának biztosításával együtt. A harmadik szakasz a nyugati móló felújítását, míg a befejezõ lépés a nagyhajó mólószakasz rekonstrukcióját foglalja magába. A tervek szerint így a hajók méretétõl függõen vizijármû horgonyozhat a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum kikötõjében. A korszerûsítés eredményeként javul a kikötõ jövedelmezõsége, továbbá növekszik a vendégéjszakák száma és a fajlagos költés mértéke. A projekt hatással lesz az intézmény ifjúsági vitorlás képzésére, valamint a térségben egyedülálló fogyatékos és mozgássérült gyermekek számára kínált vitorláztatásra. A fejlesztések fontosak a Balatoni Vizimentõ Szakszolgálatnak is, hiszen központjuk a Zánkai Gyermek és Ifúsági Centrumban található, ahol térítésmentesen biztosítanak helyet a számukra. L.B. Királyi Régióért Díjat kapott a Pannon Egyetem A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2006-ban régiós díjat alapított, Királyi Régióért néven, mellyel a régióban kiemelkedõ teljesítményt elért szakemberek, szervezetek tevékenységét kívánja elismerni Fejér, Komárom-Esztergom, illetve Veszprém megyékben; pozitív példaként állítva a díjazottakat a térség széles nyilvánossága elé. A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács október 30-i ülésén úgy határozott, hogy a KDRFT által alapított, Királyi Régióért Díj -at, Veszprém megyében 2009-ben a Pannon Egyetemnek adományozza, a régió gazdasági és társadalmi-kulturális fejlõdéséért folytatott kiemelkedõ tevékenységük elismeréseként. Az Ecsedi Mária képzõmûvész tervei alapján készült ezüst emlékérmet és a hozzá tartozó elismerõ oklevelet Rédey Ákos rektor vette át Pál Bélától, a Közép-Dunántúli Rédey Ákos rektor és Pál Béla, a KDRFT elnöke lyek közül az egyik Keszthelyen található -, de a régióban számos egyéb telephelyen (Nagykanizsa, Pápa) és kihelyezett képzési helyen (Székesfehérvár, Szombathely) is jelen van. A multidiszciplináris felsõoktatási intézmény páratlan lehetõséget biztosít a korszerû ismeretek szerzésére az agrártudomány, a bölcsészettudomány, a közgazdaságtudomány, a mûszaki tudományok, a neveléstudomány, a társadalomtudomány, a természettudományok területén, továbbá az egyetemi tananyagon túlmutató szakmai, tudományos tevékenységre. Az egyetem tudományos súlyát jelzi a 11 akkreditált doktori iskolája, a nemzetközi hírû kutatások. Oktatói, kutatói eredményesen szerepelnek a különbözõ hazai és Európai Uniós pályázatokon. Kutatóegyetemként, mint a gazdasági fejlesztés egyik kulcsszereplõje, az intézmény elõsegíti a versenyszféra, az üzleti élet, a helyi önkormányzat és a központi Regionális Fejlesztési Tanács elnökétõl az egyetemen rendezett hagyományos újévköszöntõ fogadás keretében. Az idén fennállásának 60. évfordulóját ünneplõ Pannon Egyetem a Közép-Dunántúli Régió meghatározó kormányzat összefogását a regionális és a határokon átívelõ oktatási, kutatási és fejlesztési programokban. Céljuk a régió gazdasági és társadalmi-kulturális fejlõdésében betöltött eddigi szerepük további erõsítése. A Pannon Egyetem rugalmasan reagál a társadalom igényeire és kihívásaira, összekapcsolja a tumény felsõoktatási intézménye. A komoly szakmai hagyományokkal és nagy múlttal rendelkezõ intézdományos és az üzleti élet szereplõit, emellett kapcsolata szoros a környezõ országokkal is. képzési kínálata szinte minden tudományterületet lefed. Az intézmény öt karral rendelkezik - me- K.B J A N U Á R

6 6 AKTUÁLIS Csopaki asszony a Nõk sétányán Nemcsak a Nõk a Balatonért Egyesület elnökét, a Csopakon élõ Szauer Rózsát, de általa az egész Balaton régiót is érinti a Promenád Díj elismerés, amelyet Budapesten vehetett át a közelmúltban. Mi tudható e díjról? - Ez egy nemzetközi nõi civil kezdeményezés által alapított díj, amelyet figyelemre méltó személyiségû és kiemelkedõ civil tevékenységet végzõ nõk elismerésére hoztak létre. Évrõl évre öt közéleti tevékenységet végzõ nõ kaphatja meg, elismerve ezzel a nõk által a társadalom mûködtetésében végzett nélkülözhetetlen civil és közösségi tevékenységeket. Õk azok, akik, mint kitüntetettek egy-egy fát ültethetnek el a civil nõk sétányán, nevezetesen a budapesti Flórián téri promenádon. Eddig 20 személy kapott ilyen díjat, s mint balatoni kitüntetett, én lehettem az elsõ. Balról a harmadik Szauer Rózsa Kik voltak a további díjazottak, a faültetés résztvevõi? Ritók Nóra, aki a roma és mélyszegénységben élõ gyerekek társadalmi integrációjának megvalósításáért végzett kiemelkedõ társadalmi tevékenységéért, Nász Margit, aki a fogyatékkal élõ és hátrányos helyzetû emberek megsegítésért, életkörülményeik javításáért végzett kiemelkedõ társadalmi tevékenységéért kapta meg a díjat. Katona Krisztina a Murál Morál program kidolgozásáért, a roma és hátrányos helyzetû fiatalok és gyermekek megsegítéséért; Hrivik Lászlóné pedig Dunakömlõd kulturális életének megsegítéséért, a helyi közösségben végzett kiemelkedõ társadalmi tevékenységéért. Mi állt Szauer Rózsa oklevelén? A Balaton népszerûsítéséért, valamint környezeti, természeti és kulturális értékeinek megõrzéséért végzett kiemelkedõ társadalmi tevékenységéért. Valós megbecsülése ez a nõknek, a nõi civil szervezeteknek vagy csak hiánypótlás? A kezdeményezés szerintem nagyon jó, nekem tetszik. Nem adnak tárgyi, anyagi dolgot (érme, serleg, váza), hanem csak egy fát ültetnek a kitüntetetteknek. Egy fa pedig sok mindent szimbolizál. - A Balaton régióban mindenütt ismerik a NABE asszonyait, lányait. Mi a hírük Budapesten? Több partnerszervezetünk van Budapesten. Egyik a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (KÖTHÁLÓ). Ez egy országos hálózat, amelynek tagjai vagyunk.ennek keretében egyedüli zöld szervezetként tanácsadó irodát mûködtetünk Somogy megyében, Fonyódon. Tagjai vagyunk a Magyar Természetvédõk Szövetségének és a Levegõ Munkacsoportnak is. Ezenkivül egy budapesti csoportunk is mûködik, éppen azzal a céllal, hogy képviseljenek minket a rendezvényeken. A tél beálltával pihenõre vonulnak, vagy vannak újabb terveik? Ilyenkor aktívabbak vagyunk, mint nyáron, hisz akkor legtöbben dolgoznak, többnyire a vendéglátásban, és ez nem 8 órás elfoglaltság. Ilyenkor rendezzük a sorainkat, megtartjuk az amúgy elõírt és igen hasznos küldöttgyûléseket. Fontosak a személyes találkozások tapasztalatcsere és együttmûködés szempontjából. Ilyenkor szervezik a csoportjaink a Balatoni Téli Esték elõadássorozatot, szinte minden településen bekapcsolódtunk az adventi programokba. Készülünk a megalakulás január 22-i, alsóörsi (15.) évfordulójára, ahova meghívjuk az alapító tagokat. Zatkalik András Szerencsére bõven akad tennivaló Czoma László Az elmúlt, sikerekben gazdag huszonöt év után további öt év bizalmat kapott Czoma László, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója, hogy Keszthely város legjelesebb kulturális örökségeit tovább védje és irányítsa. A következõ idõszakban a Festetics kastély, valamint a Vadászati és Történelmi Modellvasút múzeumok mellett újabb turisztikai projektek valósulnak meg a nyertes pályázatoknak köszönhetõen, melyekrõl lelkesen beszélt. - Mit jelent Önnek az eddigi munkájának elismeréseként is szolgáló újabb öt év? - Úgy fogom fel, hogy az elmúlt 25 évnek egyfajta beteljesítése, illetve annak az idõszaknak a befejezése, amit elkezdtünk. A kezdeti idõkben csupán tizenegy-tizenkét termet használtunk kiállítás céljából, mára minden négyzetmétere hasznosított a kastélynak. Igy a mienk Magyarország egyetlen olyan kastélya, amely minden tekintetben funkcionál. Ezen kívül mi büszkélkedhetünk Európa egyik legnagyobb hintógyûjteményével, vadászati múzeumával, és Közép-Európa legnagyobb modellvasút terepasztalával. A területünket illetõen szintén nagy eredmény, hogy a hat hektár idõközben 200 hektárra bõvült. A következõ öt éven belül a világörökség része kell, hogy legyen Keszthely a kastéllyal, a hévízi tóval és a tanúhegyekkel együtt. Azt hiszem, hogy jó esélyünk van rá. Ez több dolog miatt is nagyon fontos lenne. Egyrészt, mert akkor bizonyos összeget rá kell költeni a mûemléképületre, könnyebben lehet nemzetközi pályázatokon sikeresen szerepelni. Továbbá nem lehet ezek területébõl elvenni, sem a környezetet úgy beépíteni, hogy az bármely módon is ellentmondana a világörökségnek. - A közeljövõre vonatkozóan milyen elképzelések vannak? - A Balaton festõi tárlat marad, és még tovább gazdagodik. Ez a 19. század közepétõl a 20. század elejéig fogja át a balatoni festészet nagy alakjainak alkotásait. Szeptemberig látogatható a reneszánsz kiállításunk korvinákkal, majd szintén ettõl a hónaptól rendezzük meg Európa legnagyobb ikon kiállítását több ezer ikonnal. Részben magyarországi magángyûjtõktõl, gyûjteményekbõl, Oroszországból, és a körülöttünk levõ országokból kapjuk a darabokat, ahol az ikonok mint szakrális tárgyak vannak jelen a hétköznapokban. Terveinkben szerepel a fõúri ékszerek kiállítása az Iparmûvészeti Múzeum és más közgyûjtemények tárgyaiból, melyek az 1500-as évektõl fellelhetõ mívességet, a szépséget, a harmóniát és a hölgyek kívánságait mutatja be. A szánkiállításunk is bõvült, amit további darabokkal kívánunk gazdagítani ben reményeink szerint Fenékpuszta páratlan gazdagságát tárjuk fel újra egy fejlesztéssel, mely régebben a lótenyésztés fellegvára volt. Várhatóan 2014-re fejezõdik be a beruházás. - S mik váltak valóra? - Régi adósságunk az 1790-ben épült Amazon Szálló és a lóváltó állomás, melyre 650 millió forintos támogatást nyertünk a Nyugat-dunántúli Operatív Program keretén belül. A több évtizede használaton kívüli, egykori neves épület végre újra visszanyeri régi fényét. Az eredeti tervek szerint újítjuk fel Magyarország egyik legszebb copf stílusú épületét. Tudom, hogy nagy kalandor, aki ma egy szálloda felújításába, építésébe kezd a Balaton partján, hiszen mostanában melegvíz és páratlan szolgáltatások nélkül bele sem érdemes fogni. A különlegességét az fogja adni a felújított létesítménynek, hogy a zenei kurzus házaként is mûködtetjük, valamint a mindössze tíz szobából álló épületben kialakításra kerül egy régi történelmi magyar konyha. Lehetõségét adjuk annak, hogy az as évek ételeit lehessen kóstolni, s korabeli edényekkel, berendezésekkel találkozhat majd a vendég. Lesz egy nagy zeneterem, ahol régen városi bálokat is szoktak tartani, valamint a személyzet korabeli öltözékben fogadja a látogatókat. Irodalmi presszó is szerepel a terveinkben, ahol költõknek, íróknak a metszetei díszítenék a falat. A lóváltó állomás, ami valamikor a Festetics család konyhakertje volt, a park mintegy fogadóépületeként funkcionál majd, ahol a Balaton-felvidék botanikus kertjét lehet megnézni idõszaki kiállítások mellett, amely Európa kastélyainak nagy parkjait mutatja be fényképekkel és esetleg egy-egy dísztárggyal. Úgy számolom, hogy 2011 karácsonyát már ott fogjuk ünnepelni mindkét projektnél. - Az említett két beruházás mellett viszont egyelõre pihenõpályára kényszerült a sokáig Iszlám Múzeumként ismert terv. Errõl mit lehet tudni? - Harmadik elemként, s egyben kiemelt projektként szerepelt a pályázatban a Keleti Mûvészetek Háza, melyet azonban sajnos elutasított a döntéshozó. Egyik indoklásuk szerint az iszlám világ nem fér meg egy barokk fõúri kastélyban, ami azért nem állja meg véleményem szerint a helyét, mivel egy teljesen különálló épület lett volna, s idõközben ezért is kereszteltük át a nevét. Hiszen nemcsak az iszlám világot, hanem Marokkótól kezdve egészen Indiáig mutatná be ezt a csodálatos világot. Kilenc-tízmilliárd közötti értékben három forrásból kapnánk a kiállítási tárgyakat: a keleti világ magángyûjtõitõl, az állami intézményektõl és a magyar közgyûjteményekbõl. Nincs még egy olyan ország Európában, ahol a múzeumok ennyi keleti tárgyat õriznének, mint amennyi nálunk már most rendelkezésre áll. Ez a múzeum már úgy épülne, hogy minden kívánságot kielégít, ami a mûtárgyakkal szemben támasztható. A keleti világban a nemzeti múzeumok õriznek darabokat, de mi átfogóan, huszonhárom iszlám országot mutatnánk be gyönyörû tárgyakkal, ahol ráadásul az iszlám és a zsidó hitvilág tárgyai jól megférnének egymás mellett. Ezzel akár még példát is tudnánk mutatni. Ilyen sehol nincsen. Természetesen a jelenlegi nemleges döntés nem jelenti azt, hogy a tervünk nem valósul meg, ígéretet kaptunk, ami a jövõt illetõen mindenképpen biztató. Temesi Hilda X V I I. É V F O L Y A M 1. S Z Á M

7 BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS 7 A válsággal szemben is helytállt a régió Egyedi szennyvízkezelési program mintaprojekttel Érdeklõdõk a BFT ülésén Molnár Gábor és Suchman Tamás Az elmúlt év gazdasági teljesítményeirõl egyelõre csak kilenc hónap adatai állnak rendelkezésre, így tehát a balatoni turizmusról közzétett adatok sem tükrözik a teljes produktumot hangzott el a Balaton Fejlesztési Tanács elmúlt évi utolsó ülésén. A januártól szeptember végéig terjedõ idõszak mutatói alapján azonban szinte tökéletes képet kaphatunk a tendenciákról, a 2010-ben várható vendégforgalomról. Az is bizonyossá vált, hogy a magyar tenger mellett mûködõ vállalkozók jól reagáltak a recesszió okozta kihívásokra: a számok arról tanúskodnak, hogy az összesített adatok csökkenését az év elsõ öt hónapjában egyértelmûen a válság okozta, a július és augusztus forgalma viszont kiemelkedõen jól alakult. A visszaesés elsõsorban a külföldi vendégek elmaradása miatt következett be, amelyet nem tudott kompenzálni a nyári idõszak belföldi forgalomnövekedése sem. Minderrõl a régió fejlesztési tanácsának ülésén számolt be Rosta Sándor, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke, aki elsõsorban a fõszezon figyelmeztetõ jelzéseire hívta fel a grémium tagjainak figyelmét. A turisztikai szakember az írásos elõterjesztést kiegészítve elmondta, hogy a belföldi vendégforgalom csökkenése az öt százalékot sem éri el, ám a külföldiek esetében a mutató ennek a dupláját is meghaladja. Ami viszont örvendetes: a Balaton régió vendégeinek több mint hetven százalékát honfitársaink tették ki. Hasonlóan pozitív adat, hogy júliusban és augusztusban mintegy félmillió vendég fordult meg a régióban, s õk több mint kétmillió vendégéjszakát töltöttek itt el. Az elnök azonban hangsúlyozta: bár jó úton járunk, elégedettségre még sincs okunk. Tudatos turizmus politikára és a vendégek igényeinek megfelelõ színvonalú szolgáltatásokra van szükség, amellyel már most el kell kezdeni a felkészülést a válság utáni idõszakra. A tanács ezt követõen tájékoztatót hallgatott meg a Balaton-törvény által meghatározott Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Program aktuális helyzetérõl. Ez a beruházási koncepció biztosítani kívánja, hogy a vonatkozó elõírásnak megfelelõen - egyedi szennyvízkezelõ berendezéssel - megoldottá váljon a szennyvízkezelés és az érintett falvakban új épületek létesülhessenek. Végsõ soron egy olyan támogatási rendszer kiépítése a cél, melynek keretében az új fejlesztések, építések engedélyezésének elõfeltételéül szabott egyedi szennyvízkezelõ berendezések, létesítmények támogatással megvalósulhatnak, s így a fejlesztések ilyen jellegû akadályai elhárulhatnak. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium a program megvalósítására az érintett kormányzati szereplõkbõl, szakértõkbõl és a BFT munkaszervezetének tagjaiból álló munkacsoport keretében végzi az elõkészítést. Elsõ körben lehatárolásra került az a huszonnyolc település, ahol a szennyvízelvezetés nem megoldott, illetve nincs az önkormányzatnak a szennyvízelvezetés megoldására ROP ígérvénye vagy nyertes projektje. Az érintett három dunántúli régió Regionális Operatív Programjában - uniós források - a kistelepülések szennyvízkezelésének megoldását szolgáló pályázati konstrukciók a teljes település szennyvízkezelésének megoldását támogatják. E pályázatok elbírálásakor a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet települései plusz pontokhoz juthatnak, az irányító hatóságok pedig egy mintaprojekt megvalósításával azt kívánják bemutatni, hogy az egyedi szennyvízkezelõ kisberendezések teljes körû - adott esetben olcsóbb megoldást - biztosíthatnak a kistelepülések szennyvízkezelésének megoldásában. A mintaprojekt a munkacsoport által kiválasztott két település - Nyim és Gétye - szennyvízkezelésének egyedi szennyvízkezelõ kisberendezésekkel történõ megvalósítását célozza meg. A beruházás befejezési határideje mindkét esetben az év közepe. A közbeszerzés kiírásának segítésére, az eljárás lefolytatására a munkacsoport javaslata alapján a BFT közbeszerzési szakértõt bízott meg. A BFT évi utolsó ülésén végezetül átadták át a Balatoni Régió Közbiztonságáért díjakat. Ebben az elismerésben részesült Horváth László rendõr alezredes, a Balatoni Vízirendészeti Rendõrkapitányság vezetõje, Kuzma Róbert rendõr zászlós, a Zalakarosi Rendõrörs Zalakomári Körzeti Megbízotti Csoport vezetõje, Lauer János tûzoltó ezredes, tûzoltósági tanácsos, címzetes egyetemi docens, a Veszprém megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetõje és Szabó Kornél rendõr zászlós, a Balatonfüredi Rendõrkapitányság nyomozója. /A díjazottak laudációja a következõ oldalon olvasható./ Süli Ferenc J A N U Á R

8 8 BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS EMAS díjazott a BFT ügynöksége EMAS (Európai Unió környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere - Eco-Management and Audit Scheme) védjeggyel rendelkezõ vállalatokat, szervezeteket jutalmazott az Európai Bizottság Stockholmban, az EU Elnökség jelenlegi székhelyén a környezetvédelmi teljesítményük alapján. Díj a közbiztonságért A Balatont körbeölelõ három megye, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács elnökének támogatásával immár hetedik alkalommal adták át A Balaton Régió Közbiztonságáért Díj elismeréseket. Az elismerést a Közbiztonsági Tanácsadó Testület hívta életre, és az idei évvel már 26, a régió közbiztonságáért kiemelkedõen és önzetlenül dolgozó kiválóság tudhatja magáénak. A 2009-es évben a Balaton Régió Közbiztonságáért díjban részesült: Horváth László r. alezredes, a Balatoni Vízirendészeti Rendõrkapitányság vezetõje, aki egyik kezdeményezõje és évek óta aktív résztvevõje a komplex vízbiztonsági program kidolgozásának, végrehajtásának. Számos javaslatot dolgozott ki a vízi balesetek számának csökkentése, valamint a civil mentõ szervezetekkel való hatékonyabb operatív együttmûködés érdekében. Személyesen is rendszeresen részt vesz a balatoni tömegrendezvények biztosításában. Jó szervezõképessége eredményeként optimális hatásfokkal gazdálkodik az idegenforgalmi szezonban rendelkezésére álló erõforrásokkal. Személyes kreativitásának, a vízirendészeti feladatok kiváló interpretálásának köszönhetõen számos pályázaton nyert olyan mértékû támogatást a rendõrkapitányság, amellyel jelentõs mértékben javult a mentõ- és járõrhajó park, a navigációs és kommunikációs eszközállomány ben elérte, hogy bevezették az ingyenes, rövidített segélyhívó telefonszámot a Balaton területére. Az elmúlt nyár legnagyobb hirtelen érkezõ vihara elõtt olyan operatív intézkedéseket tett, amelyeknek révén a vihar 110 km-es széllökésekkel kísért lecsapása elõtt fél óra alatt gyakorlatilag kiürítették a vízfelületet ezzel elkerülve a tragédiákat, baleseteket. A díjazottak Jelenleg több mint 6200 telephely rendelkezik EMAS minõsítéssel Európa különbözõ országaiban ben 31 szervezetet jelöltek EMAS Díjra 12 uniós tagországból. A jelöltek között van egyetem, kis-közepes, nagyvállalat, regionális fejlesztési ügynökség és környezetvédelmi hatóság is. Minden évben különbözõ környezeti szempont alapján mérettetnek meg a vállalatok, szervezetek. Az 5. EMAS díjátadó ünnepségen a beszállítói lánc, környezetbarát beszerzés területén elért eredmények alapján ítélték oda a díjakat 5 kategóriában. Minden tagország egy szervezetet jelölhetett egy-egy kategóriában. Magyarország részérõl a közigazgatási intézmény kategóriában a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft., a nagyvállalat kategóriában az AUDI Hungária Motor Kft., a középméretû szervezet kategóriában az Elgoscar Kft. vehetett át elismerõ EU EMAS díjat. A hazai díjátadó ünnepségre az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség (OKTVF), mint az EMAS Nyilvántartásba Vételért Felelõs Testület szervezésében december 11-én került sor, ahol az elismeréseket Kling István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára és Filótás Ildikó, OKTVF fõigazgató adta át. E.Z. Görögök balatoni lesen Három fõs görög delegáció látogatott régiónkba, nem titkolt céllal: együttmûködést kezdeményeztek a görgországi Ioannina-tó és Balaton között nyarán Tóth József, hazánk athéni nagykövete megkereste a Balaton Fejlesztési Tanácsot, illetve a Balatoni Integrációs Kft.-t hogy a görögországi Ioannian-tó felügyelõ bizottsága kapcsolatot kíván fölvenni és együttmûködést kezdeményez e balatoni szervezettel. A görög szervezet baráti hangvételû megkeresésére a Balaton Fejlesztési Tanács megbízta a Balatoni Integrációs Kft.-t, hogy a Pannon Egyetemmel közösen szervezze meg egy kisebb görög delegáció meghívását, majd részükre a Balatont és Keszthelyt bemutató programot állítson össze. A delegáció december elején látogatott el a Balaton régióba. Lazaros Natsis professzor és Katerina Chiotelli asszony (az Ioannina-tó felügyelõ bizottságának tagjai) illetve Tóth József, athéni nagykövet rövid itt tartózkodása mellett a szervezõk igyekeztek a keszthelyi, a balatoni nevezetességeket bemutatni, illetve a neves közéleti személyiségekkel fehér asztal mellett szakmai és baráti beszélgetésekre alkalmat teremteni. A program során megtekintették Keszthely belvárosát, nevezetességeit, a Pannon Egyetem egyes tanszékeit, látogatást tettek a Helikon Kastélymúzeumban, a Hévízi Gyógy-tavon, a Tihanyi Limnológiai Intézetben. A görög delegáció tagjai három napos balatoni látogatásuk befejeztével kifejezték köszönetüket, illetve együttmûködési szándékukat a Balaton Fejlesztési Tanáccsal, munkaszervezetével, a Balatoni Integrációs Kft.-vel, különös tekintettel a tavak környezetvédelmi, klímavédelmi aktualitásaira, közös projektek megalkotására, illetve a Keszthely és Ioannina városok testvérvárosi együttmûködésének kialakítására, valamint a fenti városok egyetemeinek hosszú távú közös munkálkodására. E.Z. Kitüntetettek az elsõ sorban Kuzma Róbert r. zászlós, a Zalakarosi Rendõrõrs Zalakomári Körzeti Megbízotti Csoportjának vezetõje. Az általa irányított csoport a bûnüldözési, bûnmegelõzési feladatait kiemelkedõ eredményességgel végzi. Tevékenységével jelentõsen hozzájárult az idegenforgalmi szezonban jelentkezõ feladatok sikeres megoldásához, a Zalakarosi Rendõrõrs és Nagykanizsai Rendõrkapitányság eredményességéhez. 9 bûnözõ elfogásában vett részt és szerepe volt 43 elõállításban. 12 esetben szakított meg gépjármûvel kapcsolatos bûncselekményt, illetve súlyos szabálysértést. Lauer János tûzoltó ezredes, tûzoltósági tanácsos, címzetes egyetemi docens, a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetõje. A Veszprém megyei komplex védelmi koncepció egyik kidolgozójaként és a végrehajtásért felelõs vezetõként sokat tett a nagy kiterjedésû és különösen veszélyeztetett Balaton-felvidék biztonságáért. Személyesen segítette a Balatoni Viharjelzõ Lauer József és Szabó Kornél a kép bal és jobb oldalán Rendszer állomásainak északi-parti bõvítéseit. Személyében integrálódik a korszerû ismeretekkel felvértezett szakember, a felelõsségteljes vezetõ és a környezetéért aggódó polihisztor. Szabó Kornél r. zászlós, a Balatonfüredi Rendõrkapitányság nyomozója. A Balaton északi partján megszaporodott, szervezetten elkövetett tömeges vagyonellenes bûncselekmények felszámolására kidolgozott program realizálásban Szabó Kornél kulcsszerepet kapott. A feladat végrehajtása során alapos szakmai felkészültségrõl, lélekjelenlétrõl, bátorságról és megfontoltságról tett tanúbizonyságot. A program sikerrel zárult, a csoport felhagyott bûnözõ tevékenységével, az eljárást követõen többen elhagyták az országot ben a balatonfüredi kempingben elkövetett sorozatlopások tetteseit is õ derítette fel. A sikeres szakmai munka eredményeként 15 sértett sérelmére elkövetett bûncselekmény sorozatot sikerült megszakítania. X V I I. É V F O L Y A M 1. S Z Á M

9 BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS 9 Kánikulában is védve Árnyékolt vízfelületekkel a káros sugárzások ellen A balatoni turisztikai szezon leggyakrabban elhangzó kérdése nem az éttermek áraival, a fagylaltok minõségével vagy a közlekedési dugók helyszínével kapcsolatos. A milyen idõ lesz holnap felvetés persze nem pusztán az angol udvariassági gesztusok honi analógiája, hanem olyan tényezõ, amely valóban érdemben befolyásolja a magyar tengerhez érkezõ turisták hangulatát, programját. A tóparti vállalkozók számára az autentikus válasz a médiumokon keresztül az Országos Meteorológiai Szolgálattól érkezik, amely nemcsak pontosságával, de figyelemfelkeltõ tanácsaival is a gondtalan következmények nélküli nyaralás feltételeire hívja fel a figyelmet. Aki azonban a Balaton, vagy más vízparti üdülés mellett dönt, tudja, hogy jó idõ esetén szinte lehetetlen ezeknek a tanácsoknak a betartása. - Az éghajlatváltozás valóban jelentõsen befolyásolhatja az emberek életkörülményeit, pihenési, rekreációs szokásait, de nekünk is megvannak a lehetõségeink arra, hogy mérsékeljük a káros hatásokat. Itt, a Balaton partján ugyan az egyik leggyakrabban hangoztatott ajánlás a régió vonzerejének sokszínûbbé tétele, ám tudomásul kell vennünk, hogy a legjelentõsebb turisztikai kínálat a parti fürdõzés varázsában rejlik fogalmaz- Oláh Miklós za meg az alaptézist Oláh Miklós, a BFT Társadalomtudományi Kutatócsoportjának vezetõje. A szociológus szerint a gond és a veszélyforrás is ebben a nagyszerû élményben fedezhetõ fel. A népszerû kültéri elfoglaltságok számának növekedése és a megváltozott napozási szokások gyakran váltják ki az UV sugárzás túlexpozícióját. Számos epidemiológiai tanulmány ugyanis arra hívta fel a figyelmet, hogy az UV sugárzás növeli a bõrdaganatok kockázatát: ez a tendencia az ENSZ becslései szerint a XXI. század elsõ negyedéig következhet be - ekkortól várható, hogy a lakosság viselkedésmódja megváltozik. A bõrrák gyakoriság emelkedésének fõ oka elsõsorban az emberek nem megfelelõ viselkedése. A nemzetközi összehasonlító elemzések azt is kimutatták, hogy a melanoma megbetegedések szempontjából legveszélyeztetettebb turisták jelentõs része a magyar tengert fõ úti célnak tekinti. A huszonhat országból elkülönített tizenhárom legveszélyeztetettebb ország a Balaton 2008-as top tíz országából a vendégek 82 -, a legveszélyeztetettebb negyedébõl pedig 34 százalékos részesedésûek. A hosszú idejû napon tartózkodás, az intenzív napfény a felelõs a szaruhártya gyulladásért is. A rövid idejû UV-sugárzás ugyan csak kisebb károsodást okoz, de az UV-hatásnak hosszabb ideig kitett kötõhártya megvastagszik és felszínén úgynevezett kúszóhártya képzõdik. Ez a lassan kialakuló és fokozatosan növekvõ elváltozás elfedi a szaruhártya egy részét, s amennyiben eléri a pupilla elõtti területet, rontja a látást. Egyetlen kezelési módja a viszonylag egyszerû mûtétnek számító sebészeti úton történõ eltávolítás. Az elgondolkodtató adatokat figyelmen kívül hagyva fõleg a turisták gondolják az intenzív napozást normális viselkedésmódnak, de sok szülõ és gyermek is a barnaságot a jó egészség és vonzó megjelenés jelképének tartja. Ugyanakkor a barna bõr csupán az UV károsodás egyik külsõ megnyilvánulása, amely a bõr védekezését jelzi a további ártalmak megelõzése céljából. Oláh Miklós elmondta azt is: az utóbbi három évtized során a napi maximum-hõmérséklet drámai mértékben, 2-3 Celsius fokkal emelkedett. Az EU által kezdeményezett PRUDENCE projekt eredményei pedig arról tanúskodnak, hogy századunk elsõ harmadában hazánk éves átlaghõmérséklete várhatóan 1,4 fokkal lesz magasabb. Minden évszakra egyértelmû melegedés várható, amelynek mértéke az évszázad utolsó harmadában nyáron a 4-5 C-ot is elérheti. Már napjainkban is érzékelhetjük: az egészségügyi szakhatóság egyre gyakrabban rendel el UV-riasztást a veszélyes napok száma az utóbbi években harminc körül alakult, s ezek egyben a balatoni turisztikai fõszezon meghatározó idõszakát is jelentik. Annak érdekében tehát, hogy a balatoni strandolás élményét ne árnyékolja be az egyre veszélyesebb méreteket öltõ UV-B sugárzás káros következményeitõl való jogos félelem, minden a megelõzést szolgáló - eszközzel élni kell. Az újdonság tehát a prevenció módjában rejlik. - A balatoni strandok túlnyomó többségén a parti területen jelentõs mértékben biztosított - többnyire fásítás révén - az árnyékolt tér, de teljes mértékben megoldatlan a strandok vízfelületének részleges árnyékolása. A megoldás egyszerû: le kell fedni a vízfelület egy részét, praktikusan az általában bójákkal kijelölt fürdõfelület 120 cm-es vízmélység alatti, elsõsorban a gyermekek által használt terület egy szakaszát. Az árnyékolás ideiglenesen vízbe süllyesztett talpakba helyezhetõ könnyû szerkezetû, rozsdaálló acél oszlopokon nyugvó, árnyékoló vászon, háló, vesszõfonat, vagy felfuttatott növényzet megbírására alkalmas készítmény lehet. A balatoni strandok vízfelületének részleges árnyékolása alapvetõen képes átalakítani a hazai és a külföldi turisták egy jelentõs részének rekreációs szokásait, ami nagyban növelheti a balatoni turizmusgazdaság versenyképességét. Ha ugyanis sorra vesszük a sekély vizû Balaton kelet-közép-európai potenciális versenytársait, látjuk, hogy esetükben ez a megoldás többnyire nem valósítható meg, vagy csak jóval költségesebb eszközökkel érhetõ el hasonló védelem. Az ajánlott eljárás költségei a finanszírozhatóság keretein belül tarthatóak. A számítások azt mutatják, hogy egy ezer négyzetméteres terület lefedése ajánlott megoldási módtól függõen millió forintba kerül. Egy ilyen beruházás már jelentõs felületen oldaná meg a káros UVB elleni védekezést, mely 7-8 m 2 /fõvel számolva egyidejûleg mintegy százötven fürdõzõ számára tenné megoldhatóvá a hosszabb ideig tartó veszélytelen fürdõzést az árnyékolt térség alatt. Feltételezve a fürdõzõk folyamatos fluktuációját, elmondható, hogy ekkora terület lehetõvé teheti egy átlagos látogatottságú strandon az egy idõben vízben tartózkodók összességének a védelmét. Hasonló jellegû fejlesztés az igények és a lehetõségek megléte esetén tetszõlegesen bõvíthetõ. Mivel a javasolt klímaadaptációs megoldás a korábbi strandfejlesztésekhez képest költségesebb, viszont a káros következmények költségeinek - mûtéti eljárások TB-finanszírozása, kiesett munkaidõ - mérséklését teszi lehetõvé, a program társadalmi és költségvetési egyenlege feltételezhetõleg pozitív, ezért közösségi forrásokból történõ finanszírozása indokolt. Ennek a programnak a Balaton lehet a pilot-régiója, az eredmények birtokában pedig javaslat tehetõ annak általánosítására. Az elképzelést kísérleti jelleggel, tipikus helyszíneken kis méretekben szükséges megvalósítani, majd a tapasztalatok összegzésének birtokában általános regionális program szintjére lehet emelni természetesen magas támogatottsági aránnyal. A változatos idõjárási és mederviszonyok ismeretében két déli-, két északi-, és egy nyugati parti kísérleti árnyékoló telepítését javasoljuk. A pontos helyszínek kijelölése a Balaton Fejlesztési Tanács által kiírt pályázat eredményeképpen történhet. Annak érdekében, hogy a kísérleti jelleggel telepített mintaberuházások tapasztalatai és hatásai egzakt módon mérhetõek legyenek, tervszerû megfigyeléseket és elemzéseket szükséges végezni annak érdekében, hogy a prototípusok esetleges hiányosságai javíthatók legyenek, valamint azért, hogy korrekt megtérülési számítások készülhessenek. Úgy gondolom: a projekt-ötlet a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia célkitûzéseit megvalósító Balatoni Adaptációs Mintaprojekt ajánlásai mellett a Balaton, Európa legbiztonságosabb tava program célkitûzéseivel is összhangban van. Süli Ferenc J A N U Á R

10 10 BALATONI REGIONÁLIS MARKETING IGAZGATÓSÁG Télen is Balaton! A téli kampány részeként, amely a wellness lehetõségeket, az ünnep meghitt eltöltését, a Balaton régió kínálta programajánlatokat állítja középpontba, a Balatoni RMI újévi jókívánság hirdetéssel, mûsorszám támogatással jelent meg decemberben az RTL Klub és az M1 televíziók különbözõ adásaihoz kapcsolódóan. Ezzel párhuzamosan folyamatos az év eleji vásárokra való felkészülés: a Balatoni RMI rendkívül sikeres társkiállítói akvirációt tudhat maga mögött. Januárban Bécsben, Stuttgartban és Utrechtben képviselik a régiót a társkiállítóként bejelentkezett régiós szolgáltatók, TDM szervezetek, Tourinform irodák. A január-februári kiállításokra várhatóan elkészül a Balaton régió megújított, több nyelvi mutációban megjelenõ Best of kiadványa is. Torkos Csütörtök Ismét készülhetnek a torkoskodást kínáló vendéglátóhelyek, illetve a torkoskodni kívánó vendégek, ugyanis a Magyar Turizmus Zrt. a 2010-es Fesztiválok Éve keretében is meghirdeti az immár védjeggyé vált Torkos Csütörtök akciót ben a néphagyományon alapuló, a Hamvazószerdát követõ napon zajló akció február 18-ára esik. A csatlakozni kívánó éttermek az MT Zrt. által létrehozott honlapon keresztül regisztrálhatják magukat az ötödik Torkos Csütörtök akcióban való részvételre. A mára sikeres védjeggyé vált esemény alkalmából évrõl évre több étteremben fogyaszthatnak fél áron a vendégek ben az MT Zrt. szervezésének és koordinálásának köszönhetõen 1300 étteremben 230 ezer vendég torkoskodott. Az akcióhoz való csatlakozás feltételeirõl a honlap nyújt további felvilágosítást. Regisztráció január 10-én éjfélig! A január 10-i határidõ után a Társaság még egészen február 15-én 11 óráig fogadja a jelentkezéseket, azonban ebben az esetben kizárólag az online kommunikációjában tud megjelenési lehetõséget biztosítani a vendéglátóhelyeknek. A Magyar Turizmus Zrt április 7-tõl egyébként kizárólagos jogosultja a Magyar Szabadalmi Hivatal által es számon lajstromozott Torkos Csütörtök védjegynek, így a jövõben a szóösszetételt csak azon éttermek használhatják, amelyek regisztrált résztvevõi a Magyar Turizmus Zrt. akciójának. Újra a vendégváró.hu turisztikai oldalon Az elmúlt év végén körvonalazódott egyeztetések értelmében a Balaton régió 2010-ben is intenzív kampánnyal kíván megjelenni hazánk egyik legnagyobb és legismertebb turisztikai portálján, a Vendégváró oldalon. A régió saját fõoldalán hónapról hónapra frissül a tematikus ajánló rovat, amely az adott idõszak eseményeire, attrakcióira, aktuális látnivalóira igyekszik ráirányítani a figyelmet, ezzel párhuzamosan a heti ajánló rovatban különös tekintettel a Fesztiválok Évére az adott 1-2 hét kiemelt rendezvényét, fesztiválját ismerteti a balatoni cikk. A hírközlés, PR cikk leadás a évhez hasonlóan idén is egész évben folyamatos lesz: aktuális balatoni hírek a kéthetente megjelenõ Vendégváró hírlevélben olvashatóak majd. Emellett a Balatoni RMI tervezi 4 alkalommal extra, kifejezetten csak a Balaton régióról szóló hírlevél megjelentetését is. Válságkezelõ turizmusmarketing terv Budapesten a Magyar Turizmus Zrt. székházában Szûcs Balázs, marketing igazgató ismertette a társaság a 2010-es marketing terv fõbb célkitûzéseit és a megvalósítás eszközeit. A válság közepén készített operatív program óvatosan pozitív kilátásokat prognosztizál, remélve a kedvezõbb világgazdasági környezetet és az objektív negatív tényezõk (pl. H1N1 vírus) minél kisebb hatósugarát. A marketing terv a beutazó forgalom és a bevételek szinten tartását és a belföldi turizmus 0,2 százalékos növekedését célozza meg 2010-re. Beutaztatásban a közeli, környezõ országok keresletének serkentése, belföldi turizmusban megfelelõ kínálattal a magyarok itthon tartása a fõ cél. Külföldre 2-5 napos tematikus csomagokat, turisztikai útvonalakat és Pécs 2010 Európa Kulturális Fõvárosa helyezik kommunikációjuk középpontjába. Utóbbi természetesen a belföldi kínálatban is fontos szerepet tölt be az eseményturizmus mellett, melynek 2010 a Fesztiválok Éve ad keretet. Meglévõ piacainkon a 2010-ben befejezõdõ 8 kiemelt projekt biztosítja a megújulást, melyhez a vidéki szálláshely- és attrakciófejlesztésre kiírt pályázatok nyújtanak különbözõ forrásokból lehetõséget. A stratégiai partnerekkel pár éve beindított sikeres kampányok folytatódnak (pl. BWI) és újdonságként megrendezésre kerül a Budapesti Téli Fesztivál. Közösen tervezik promótálni kampányaikat a Budapesti Turisztikai Hivatallal pl. Budapest Adventure. A Balaton újrapozícionálásában, egy négy évszakos desztináció megteremtésében is számítanak a stratégiai partnerekre és a térségi összefogásra. A válság által leginkább megtépázott MICE turizmusban is az összefogás hozhat eredményt. Számítanak az új partnerekre, az újonnan belépõ rendezvény helyszínekre Budapesten (pl. Syma Konferenciaközpont), de a vidéki helyszínek bevezetésére is nagyobb hangsúlyt kívánnak helyezni. Az egészségturizmus stratégiai kiemelt termék, melybõl megkülönböztetett szerepet szánnak az orvosi-, fogászati turizmusnak, honlap-fejlesztéssel, az Internet kínálta lehetõségek jobb kihasználásával. A belföldi turizmus élénkítéséhez ernyõként szolgál 2010 a Fesztiválok Éve témaév, melynek eseményeire a külföldieket is szívesen látják. Kettõs eredményt kívánnak elérni a célcsoportoknál: - kedvet csinálni a fesztiválok meglátogatására a fesztivál látogatói tekintsék meg a környék nevezetességeit. Csomagajánlatokkal, racionális és emocionális üzenetekkel a szálláshelyek jobb kihasználtsága a végsõ cél. A kommunikációs csatornák közül kiemelt szerepet kap az e-marketing és számos újszerû megoldást is kínálnak, például a közösségi oldalak látogatóinak, valamint a mobil tartalmakon. Szûcs Balázs a válság kezeléséhez stabil turisztikai márka kialakítását, a piacok szegmentálását, az innovatív termékek megteremtését látja szükségesnek, melyhez kreatív, új kommunikációs technológiák szükségesek. Februárban Prágában jelenik meg a Balaton Februárban a prágai Holiday World kiállításon - tekintettel a cseh piac fontosságára és a beutazó picon tapasztalható fokozatos térnyerésére - kiemelt megjelenéssel vesz részt a Balaton: a külképviselet és az RMI szervezésében sajtótájékoztatót és szakmai workshopot szerveznek a média képviselõi, valamint az utazásszervezõk részére. A prezentációkat magyaros ételek bemutatója és borkóstoló követi. X V I I. É V F O L Y A M 1. S Z Á M

11 FÖLDMÛVLÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 11 Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Százmilliárdok a vidék fejlesztésére Az új esztendõ új teendõket, új lehetõségeket jelent a vidékfejlesztésben. Ám ezek felsorakoztatása elõtt mindenképpen érdemes számba venni, hogy miként hasznosulnak a különbözõ jogcímek nyertesei részére kiutalt milliárdok? Ennek értékelésére Forgács Barnabást, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közösségi ügyekért felelõs szakállamtitkárát kértük. - A megnyitott intézkedések és a beérkezett támogatási kérelmek száma, a megítélt támogatások és a kifizetések nagyságrendje alapján elmondhatjuk, hogy sikeres volt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) 2009-es éve. Az ÚMVP végrehajtása során folytatódtak a 2007 óta megnyitott jogcímekhez kapcsolódó kifizetések, számos korábbi támogatási forma vált ismételten elérhetõvé a fejleszteni kívánó gazdálkodók számára, valamint új intézkedéseket is meghirdetett 2009-ben az ÚMVP Irányító Hatósága. A szakállamtitkár tájékoztatása szerint az ÚMVP I. tengelyében ami a magyar mezõgazdaság technológiai korszerûsítését, versenyképességének fokozását szolgálja 2007-tõl 2009 decemberéig összességében csaknem 45 ezer támogatási kérelmet nyújtottak be a jogosultak, amelyek közül mintegy 33 ezer részesült támogatásban. A teljes kötelezettségvállalás összege meghaladja a 415 milliárd forintot, a kifizetések összege pedig eléri a 146 milliárdot. Külön kiemelte az állattartás körülményeinek modernizálását célzó jogcímet, amelyet õszszel ismét meghirdettek, illetve a korábban odaítélt források többségét összesen 64 milliárd forintot, ebbõl 23 milliárdot beruházási elõlegként 2009-ben fizették ki. A szóban forgó támogatásra 2009 de- Forgács Barnabás cemberéig összesen támogatási kérelem érkezett be, a jóváhagyott támogatások összege pedig meghaladta a 220 milliárd forintot. Ez közel 400 milliárd forint értékû állattenyésztési beruházás megvalósítását teszi lehetõvé. Az I. tengely fontos és nagy érdeklõdést kiváltó jogcíme volt az önálló, építéssel nem járó gépek beszerzésének támogatása is, amely nyáron állt újra nyitva a gazdák elõtt. A pályázók közel kérelmet nyújtottak be, megközelítõleg 40 milliárd forint támogatásra igényt tartva. Az elbírálást követõen több mint ötezren örülhettek, az e célra felhasznált uniós forrás mértéke meghaladta a 38 milliárd forintot. A fiatal mezõgazdasági termelõk pályakezdését segítõ konstrukciónak köszönhetõen több mint új gazda kezdhet agrártevékenységgel foglalkozni, akik egyenként akár 10 millió forintot igényelhettek az ÚMVP keretében, emellett pedig sok tematikus kiírás biztosít számukra többlettámogatást. A II. tengely is az idén debütált. A környezetterhelés csökkentését és a racionális földhasználatot ösztönzõ agrár-környezetgazdálkodási program öt vagy tíz évre szóló támogatásait nyáron lehetett igényelni. A területalapú kifizetések a tárgyidõszak alatt 250 milliárd forintot tesznek ki, s a vizes élõhelyektõl a kedvezõtlen adottságú területeken át a gyepterületeken történõ gazdálkodáshoz nyújtanak úgynevezett kompenzációs támogatást. A gazdálkodók támogatási kérelmet nyújtottak be, több mint 2 millió hektárnyi területet lefedve. Nem termelõ mezõgazdasági beruházásaikkal 2009-ben 700 ügyfél pályázott közel 1,5 milliárd forint értékben. Kiemelendõ továbbá, hogy õsszel indult el az erdõ-környezetvédelmi program és a vele rokonítható erdõ-szerkezetátalakítási intézkedés is, amelyekre majd 400 támogatási kérelem érkezett be. A hazai erdõállomány megõrzéséhez járul hozzá továbbá a mezõgazdasági területek erdõsítésére, valamint az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtott anyagi segítség is. - Az ÚMVP III. tengelye a vidéki életminõség javítását, a helyi jövedelemtermelõ képesség növelését, a falvak megújítását és a vidéki örökség megõrzését tûzte ki célul, de szintúgy ide tartoznak a közösségi és szolgáltató terek kialakítását, valamint a falu- és tanyabuszok beszerzését támogató intézkedések. Mindezekre 2013-ig több mint 262 milliárd forint uniós forrás fordítható, és a fejlesztési elképzelések megvalósítása során alapvetõ fontossággal bír a LEADER-szemlélet hangsúlyozta Forgács Barnabás. Ez oly módon valósul meg, hogy a térségi fejlesztési irányokról és az egyes projektek támogatásáról egyaránt a LEADER Helyi Akciócsoportok dönthetnek. E közösségek munkájában részt vesznek a helyi önkormányzatok, az érintett településeken mûködõ vállalkozások és civil szervezetek képviselõi is. A III. tengely négy jogcíme esetében az összes kötelezettségvállalás mértéke meghaladta az 52 milliárd forintot, ami több mint kérelmezõ támogatási igényének felel meg. Ezt újabb 9 milliárddal növeli az falu- és tanyabusz, amelyek a legkisebb települések lakóinak mindennapi életét teszik könnyebbé. A nagysikerû LEADER program azaz az ÚMVP IV. tengelye regisztrációs idõszaka 2007 õszén zárult le, majd egy évre rá az ÚMVP Irányító Hatósága 96 helyi közösséget avatott LEADER akciócsoporttá. Európában kevés helyen sikerült az országok teljes vidéki területét lefedni, de nálunk igen: nem kevesebb mint települést és több mint szervezetet közvetlenül is be tudtak vonni a vidéki Magyarország megújításába. A támogatott fejlesztések megvalósításának zsinórmértékéül szolgálnak a közösségek által 4 hónap alatt, a térségek egyedi adottságai alapján összeállított helyi vidékfejlesztési stratégiák. A LEADER benyújtási idõszakban októbertõl november közepéig csaknem pályázat érkezett az akciócsoportok munkaszervezeteihez, ami összesen 15 milliárd forint támogatási igényt jelent. A szakállamtitkár megjegyezte: a LEADER célterületei között a kisebb léptékû, de egymást kiegészítõ közhasznú és vállalkozói fejlesztések mellett megtaláljuk a térségi identitást erõsítõ rendezvényeket, a képzéseket, valamint a kölcsönös tapasztalatcserére épülõ hazai és nemzetközi együttmûködéseket. A tervek valóra váltásával a hazai kistelepülések közelebb kerülhetnek európai társaikhoz ezt az utat szegélyezi az ÚMVP majd 2010-ben is. Szerényen, mély alázattal a bor iránt Egy igazi családi pincészetet ismerhet meg az az ember, aki Aszófõn a Fodorvin vinotékában jár. Bennünket Fodor Gyula pincemester kalauzolt, és mutatta be az 1990-tõl mûködõ vállalkozást. - A pincészetet Szentbékkállán építettük meg. Munkánk során a korszerû technológia megvalósítása mellett a hagyományok tiszteletben tartása volt a célunk. Jelenleg ezer hektó tárolókapacitással rendelkezünk, ahol a szõlõfeldolgozástól kezdve, a bortároláson át, egészen a palackozásig megvalósul minden összegzi a borház jelentõségét Fodor Gyula. Szentbékkálla a Káli-medence ismert települése, a Balatonfelvidéki borvidék része. Az itt termelt kiváló minõségû borok már az Árpád-házi királyok asztalára is eljutottak. Fodorék idõvel rákényszerültek arra, hogy Aszófõre költözzenek, ahol nyitottak egy impozáns vinotékát. A borház elejébe ültetett, hordón könyöklõ és borozgató, szalmakalapos bábú csalogatja a vendégeket a 71-es fõútvonalról. - Saját termelésû palackos boraink teljes választékát elhelyeztük a mennyezetig érõ polcokon. A könynyebb tájékozódás végett az egyik oldalon a fehér, a másik oldalon a vörös palackos borok kínálják magukat. A bejárattal szemben lévõ polcon a muzeális, barrique borok, valamint egyedi csiszolású boros kelyhek, kancsók, dugóhúzó készletek találhatók. Az üzlet középsõ részén levõ polcokon helyeztük el az akciós palackos, flakonos és kannás kiszerelésû borainkat, valamint egy másik polcon minõségi pálinkát, tokaji aszút és pezsgõt kínálunk. Meglehetõsen széles a vevõkörük, így igyekeznek mindenkinek megfelelni. Borkóstolásra elõzetes bejelentés alapján várják a minõségi borra vágyókat. - Mintegy nyolc százalékkal esett vissza a bor eladás a tavalyi évben, mely elsõsorban a gazdasági válságnak tudható, hiszen az emberek kevesebb pénzbõl gazdálkodnak. Öröm az ürömben, hogy nemrégiben pályázati támogatást nyertek, melybõl egy kis traktort vásároltak. A gépi munkálatokat korábban egy vállalkozó végezte el, így annak kiváltására vásárolták a mezõgazdasági gépet. A traktort sikerült még kiegészíteni permetezõberendezéssel, múcsozóval, tárcsával, így a beruházásnak az összköltsége meghaladta az 5 millió forintot, melybõl harmincöt százalékos támogatást kaptak. Fodor Gyula reméli, hogy néhány éven belül egy korszerûbb, az európai normáknak megfelelõ palackozót sikerül majd kialakítaniuk, és bízik Fodor Gyula abban, hogy a családi hagyomány nem szakad meg, és idõvel gyermekei átveszik a stafétabotot. Sz. P J A N U Á R

12 12 TELEPÜLÉSEK Sörédi Györgyné Balatonkenese régi-új polgármestere Balatonkenesén - a képviselõ-testület októberi önfeloszlatását követõen - december 28-án tartották az idõszaki önkormányzati választást, amelyen a választópolgárok 2006-hoz képest nagyobb létszámban, 916-an szavaztak bizalmat Sörédi Györgyné polgármesternek. A régi-új városvezetõnek sokan gratuláltak személyesen, vagy telefonon, a veszprémi Pannon Egyetemen rendezett újévi fogadáson ugyancsak népes volt a polgármestert jókívánságokkal felkeresõk tábora. - Az idõközi választás csak rövid ideig okozott megtorpanást a folyamatos munkában mondta Sörédi Györgyné munkatársunknak - idõben elkészült az önkormányzat 2010-re szóló költségvetési koncepciója. A képviselõ-testület alakuló ülésén létrehozandó bizottságoknak ennek alapján lesz elég dolga a költségvetés elõkészítésével, majd a részletek nyolc hónapon keresztül történõ végrehajtásával. Továbbra is legfontosabb feladataink közé tartozik a város intézményrendszerének színvonalas mûködtetése, a turisztikai célú, illetve a közösségépítést szolgáló beruházások megvalósítása. Vannak függõben lévõ pályázataink, így például Balatonakarattyán a Rákóczi-parkban egy Leader típusú kultúrpark létrehozása, reménykedünk a magas-part pályázat sikerében is, mivel a MÁV a korábbinál részletesebb anyagot állított össze. Karácsony elõtt kaptunk értesítést arról, hogy pályázati támogatással felújíthatjuk a Széchenyi és a Katona J. utcákat. Ami a balatonvilágosi önkormányzattal való együttmûködésünket illeti, a szociális ellátás területén korábban kialakított összefogás mellett idén elõbbre lépünk az oktatásban is, szeptembertõl a osztályosok átjárnak Kenesére. J. F. Sörédi Györgyné Nehéz évre számítanak Lovason Rendkívül Kemenes Dénes polgármester szerint a 2010-es esztendõ nehezebb lesz az önkormányzatnak, mint a tavalyi. Az állami normatívák csökkentése miatt sok beruházás nem valósulhat meg Lovason. - A 2009-es év várakozásokkal teli esztendõ volt, kisebb fejlesztések megvalósultak, de a gazdasági recesszió bennünket is elért. Kevesebb volt a pályázati lehetõség, az Lovasi légifelvétel állami támogatás. Ugyanakkor a homokbánya rekultivációja komoly problémákat feszeget, mert ezt nekünk kell rendbe tenni, de mindez sok pénzt emészt fel eleveníti fel a múltat a falu elsõ embere. A homokbányát meg kell szüntetni, a területet rekultiválni kell, erre kötelezte az önkormányzatot a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség. Mivel Lovas is részese az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulásának, ezért a mintegy 60 millió forintos kiadásnak csupán töredéke esik a településre. - A területet már megvásároltuk, hogy pályázati lehetõséghez jussunk. A fennmaradó összeget pedig átcsoportosítottuk erre az évre. A költségvetési koncepció alapján az állami támogatás mintegy huszonöt százalékkal csökken. A kiesett bevételi forrásokat nem tudják kompenzálni, így nehezebb évre számítanak a községben, mint tavaly. A helyi adókat nem emelik, mert a lakosság tûrõképessége így is véges. - A rendezési terv kivitelezése komoly anyagi kiadást jelent a költségvetésünkben. Szeretnénk a játszóteret az európai normáknak megfelelõen felújítani. A temetõ egy részének támfalazása és a csapadékvíz elvezetése szintén szerepel a 2010-es év fejlesztései között. Ebben az évben 100 éves a református templom. Az egyházközség a templom felújítására pályázatot nyert, de a testület úgy érzi, hogy az önrészbe támogatást kell biztosítanunk. Jó lenne végre pontot tenni a Balatoni és Fõ utcák közvilágításának korszerûsítésére. Továbbra sem mondtunk le arról, hogy a faluházat felújítjuk, akadálymentesítjük. Szükség lenne a homlokzat festésére és a tetõszerkezet cseréjére. Tisztában vagyunk azzal, hogy ennyi mindent képtelenség véghezvinni, de igyekszünk a lehetõségeinkhez mérten fejlesztéseket megvalósítani a faluban. Sz.P. Balatonszabadi: egy álom szertefoszlott nehéz, a fejlesztések terén pedig szinte kilátástalannak tûnõ év elé nézünk fogalmaz Molnár Árpád, Balatonszabadi polgármestere. A pesszimista hangvételt azonban nem csak az ismert kormányzati intézkedések indokolják, hanem egy reményteljesnek tûnõ beruházás meghiúsulása is. Balatonszabadiban három évvel ezelõtt dolgozták ki azt a projektet, amely egy kerékpárút megépítésével kívánta a települést a tóparti turizmusba bekapcsolni. A koncepció részét képezte az a Sió-híd is, amely a forgalmat a község központjából indulva a csatornán átvezeti, s bekapcsolja a már kiépített bringaútba. A képviselõ-testület az önrész biztosítása mellett sikeres pályázatot nyújtott be a regionális fejlesztési tanácshoz, ám a beruházás mégsem valósulhat meg. Szabadi utcarészlet - Egy szép, s már megvalósulni látszó álmunktól búcsúzhattunk a gazdaság szereplõinek túlzott profitéhsége miatt. A kivitelezés költségeire százmillió forintot éppen csak meghaladó összeget fordíthattunk volna, ám valamennyi potenciális partnerünk több tízmillió forinttal nagyobb árajánlatot nyújtott be. Ezek realitását saját szakembereink megkérdõjelezik érthetetlen, hogy a gazdaság és a vállalkozások jelen helyzetében számukra miért nem elegendõ a kisebb haszon tárja fel a tényeket a polgármester. A gondokat tovább nehezíti, hogy az adó-bevétel várható csökkenése miatt a település új költségvetése kisebb lesz az elmúlt évinél. A túlélés lehet tehát az elsõdleges cél! - A közelmúltban történt beruházások olyan szintre emelték Balatonszabadit, amely kisebb fejlesztések mellett is megfelelõ nívót és életkörülményeket biztosít az itt élõ embereknek. A centrumban parkolót építettünk, a Gutenberg-galaxis hívei birtokba vehették a modern könyvtárat, folytatódott az óvoda és iskola ez utóbbinál a tornaterem felújítása, korszerû bútorokat és számítástechnikai eszközöket vásároltunk az oktatási intézményeknek, miközben egy ingatlan megvásárlásával bõvítettük a szabadtéri közösségi területet. Siómaroson folytatódott a járdaépítés ezen a településrészen komfortossá, biztonságossá tettük az egyik játszóteret is. S mivel takarékosan gazdálkodtunk, kisebb összeget át tudtunk hozni re. Így reményünk van arra, hogy pályázataink eredményessége esetén biztosítani tudjuk az önrészt. Céljaink, terveink sokasága bizonyítja, hogy a recesszió sem vetette vissza kezdeményezõkészségünket: ötvenmillió forintot kívánunk áldozni a mûvelõdési központ átalakítására, melybõl integrált közösségi házat alakítunk ki. Köztereink folyamatos szépítése a környezetkultúra szerves részét képezi, csakúgy, mint az elmúlt évben felavatott szobrok Szent István, a Forradalom emlékmûve is. A sikerek azonban esetenként a gondok forrásai: közel állunk ahhoz, hogy focicsapatunk két szezon alatt két osztályt is váltson, de a pálya jelenlegi állapota már nem felel meg a magasabb követelményeknek. Ezért nyolcmillió forintos pályarekonstrukciót tervezünk ugyancsak pályázati forrásból - mondta el a polgármester. Süli Ferenc X V I I. É V F O L Y A M 1. S Z Á M

13 TELEPÜLÉSEK 13 Iskola XXI. századi színvonalon Közel 132 millió forintból korszerûsítették Balatonfüreden a Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképzõ Iskola és Kollégiumot. Lasztovicza Jenõ, a Veszprém megyei Közgyûlés elnöke a decemberi ünnepélyes átadáson az iskolai beruházásokat kiemelten fontosnak nevezte. Az elsõ rendészeti osztály tanulóinak mûsora után Szigeti Csaba igazgató helyettes úgy vélte, a beruházással nemcsak az iskola, hanem a város oktatása is gazdagodott óta nem történt a mostanihoz fogható fejlesztés az intézményben, ahol most már XXI. századi körülmények között tanulhatnak a diákok. Elhangzott: az épület felújítása mintegy132 millió forintba került, melybõl a tulajdonos helyi önkormányzat közel 62 milliót, a fenntartó Veszprém Megyei Önkormányzat 30 millió forintot, az intézmény 43 milliót biztosított. A munkálatokkal átépítették a konyhát, ebédlõt, mosókonyhát, öltõzõket, szaktantermet alakítottak ki, átköltöztették a könyvtárat, vizesblokkokat hoztak létre, önálló kazánházat építettek. A korszerûsítéseket a mûemlékjelleg figyelembevételével végezték el. - Mi lehet fontosabb az oktatásnál, gyermekeinknél, végsõ soron az ország jövõjénél?- kérdezte Lasztovicza Jenõ. A megyei elnök kiemelte a fejlesztéskor megvalósult összefogást, és azt a gyümölcsözõ együttmûködést, mely Szalay Tibor igazgató és a megyei önkormányzat kapcsolatát jellemezte. Külön súlyt helyezett a nemrég indított rendészeti oktatás jelentõségére, a pedagógusok munkájára, üdvözölte a mostani beruházást, mely a hosszú távú mûködés feltétele. Utóbbi különösen lényeges annak tükrében, hogy a gyereklétszám jelentõsen fogy. Például a Veszprém megyei fenntartású középiskolákba a mostani tanévben a korábbihoz képest 250-nel, jövõre várhatóan közel 300-zal kevesebben iratkoztak, iratkoznak be. K. E. Milliós beruházásokkal a recesszió ellen Válság ide, válság oda, Balatonszepezden tavaly jelentõs beruházások valósultak meg ez több eredményes pályázatnak és a racionális költségvetésnek köszönhetõ. Esztétikus támfal a templom elõtt Kiépült a Badacsonyi út belterületén a közvilágítás és néhány utcában megépült a csapadékcsatorna, melyhez a Balaton Fejlesztési Tanács anyagi támogatást biztosított. E két jelentõs beruházás 30 millió forintjába került a községnek. - Tavaly az orvosi rendelõ akadálymentesítése, a 71-es út melletti partfal parkosítása, közvilágítási lámpahelyek kialakítása, a BFT által támogatott defibrillátor beszerzése, és a mûvelõdési ház felújítása valósult meg mondja egy szuszra Márton József polgármester. A Balaton-parti rendezvénypark és épület felújítását szolgáló pályázatuk az elsõ körben sikertelen volt, de a második fordulóban csökkentett tartalommal újra beadta a pályázatát az önkormányzat. Az új ravatalozó építésével kapcsolatos támogatási kérelmük is még függõben van, amennyiben ez is eredményes lesz, akkor megkezdõdnek a munkálatok. Az útburkolatok felújítása elsõbbséget élvez azon utcákban, ahol tavaly befejezõdött a csapadékvíz elvezetés. Az elképzelések között szerepel még a csónakház felújítása és a mûvelõdési ház belsõ udvarának és szabadtéri színpadának rekonstrukciója. - Ebben az évben a Badacsonyi úti járda burkolatának felújítását és annak a belterület határáig történõ kialakítását szeretnénk megvalósítani. A borút kiépítése, II. világháborús emlékmû létesítése, a kerékpárút és a strandok felújítása úgyszintén szerepel a terveink között. Mindez persze nagyban függ attól, hogy mire, mennyi támogatást biztosítanak. A település elsõ embere büszkén tekint vissza a tavalyi rendezvényekre, reméli, hogy a hagyományok idén is folytatódnak. A Gasztronómiai Napok, a Szepezd Kupa, a halászlé-fõzõverseny és a szüreti felvonulás sok érdeklõdõt vonzott a községbe. Szendi Péter Lasztovicza Jenõ és Bóka István Világosi vívódások: Somogy vagy Veszprém, Siófok vagy Kenese Két szomszéd megye és két szomszéd település közötti választást szorgalmaztak azok a balatonvilágosi lokálpatrióták, akik a téma felvetését, a népszavazás kiírását a képviselõ-testület állásfoglalására bízták. Mint ismeretes, a grémium tagjai végül eltekintettek a referendumtól, így a jövõben a tóparti község változatlanul Veszprém megyéhez tartozik. A két város vonatkozásában elsõsorban az oktatási intézmények óvoda, iskola - szervezeti irányítása volt az eldöntendõ kérdés. - A testület állásfoglalásából adódóan a jövõben a kenesei iskola tagintézményeként mûködünk véleményem szerint ez a tény húszmillió forintos veszteséget okoz településünknek. Az alapprobléma természetesen az, hogy csökken a tanulólétszám: mindössze nyolcvanhét gyermeket oktat a tizenöt fõs tantestület. Ennek persze pozitív hozadéka is van: nem kell a nebulóknak utazniuk, s valamennyi osztályban lehetõség nyílik a gyerekekkel történõ intenzív foglalkozásra. Látjuk azt is, hogy az utánpótlás terén is gondok vannak, hiszen az óvodai csoportokban is csak tíz körüli a létszám. Ma már nosztalgiával gondolunk a 90- es évek végére, amikor a bozsoki intézmény megszûnése miatt százhúsz nebuló oktatásáról kellett gondoskodnunk eleveníti fel a közelmúlt történéseit Fekete Barnabás. Balatonvilágos polgármestere szerint azonban nem az iskola mûködtetése, irányítása jelenti a legnagyobb gondot a település vezetõinek, hanem a Club Aliga. A hajdani pártüdülõt megvásárló befektetõ ugyan szezonálisan megnyitja a komplexumot a turisták elõtt, azonban a cég által befizetett különbözõ jellegû adók meg sem közelítik a korábbi évek közterheinek nagyságát. Ez a tény elsõsorban a helyi fejlesztési források összegét befolyásolja, de a szakaszos mûködés hatással van a foglalkoztatásra is: a rendszerváltás után - még hosszú évekig a háromszázat is meghaladta az itt alkalmazottak száma. Fekete Barnabás szerint csak egy lendületes beruházás javíthatna a jelenlegi helyzeten, ám a készülõ új rendezési terv elfogadása körül is heves viták dúlnak a testületen belül. A polgármester úgy látja: gyakran az érvényes építési jogszabályokkal, sõt a Balaton-törvénnyel is szembemennek a döntéshozók. A kétezer-kétszáz ingatlantulajdonos közöttük csaknem ezerötszáz állandó lakos eközben konszenzusos alapon nyugvó megoldást vár. Olyat, amely a környezet károsítása nélkül biztosítja az egyik legszebb fekvésû balatoni település fejlesztését. Süli Ferenc Adóváltozások Siófokon január 1-jétõl a helyi adóknál két adónem is megváltozott Siófokon. Az építmények utáni idegenforgalmi adó mértékét Ft/m2/év összegben állapította meg a képviselõtestület. Központi rendelkezés alapján az idegenforgalmi adóban a 70 év feletti személyek mentessége megszûnt, így az eltöltött vendégéjszakák után 370 Ft/fõ/éj adót kell fizetniük J A N U Á R

14 14 TELEPÜLÉSEK Napkollektor Lesencetomajon Támogatja a megyei önkormányzat a szociális intézményeket, amíg erre lesz lehetõsége ezt mondta Lasztovicza Jenõ, a Veszprém megyei Közgyülés elnöke Lesencetomajon, a pszichiátriai betegek és fogyatékosok otthona újabb beruházásai ünnepélyes átadásán, ahol az intézmény a megyei önkormányzat 25 millió forintos támogatásával újították meg. A munkálatok során pszichiátriai lakóegységet alakítottak ki a korábbi irodahelyiségek helyén, ahol három szoba, fürdõk, mosdók, étkezõk, teakonyhák várják a párokat. Ezt a részleget kilencmillió forintból hozták létre. Megújultak az irodák is, összesen 16 millió forintos átalakítás után korszerûbb, kényelmesebb körülmények között dolgozhatnak az alkalmazottak. Korszerûsödött az otthon energiaellátása is. Szántó Ferenc igazgató véleménye szerint ezzel évente többmilliós megtakarításra számíthatnak. Az Napkollektor a tetõn MVM Zrt.-tõl ajándékba kaptak egy szolár-parabola elven mûködõ napkollektort, amely a lakóotthon és a konyha melegvízellátást biztosítja. Ez a berendezés Magyarországon még újdonságnak számít. Gerse Lajos osztályvezetõ a cég képviseletében elmondta, hogy a mostani mellett a Peremarton-gyártelepi otthonban is elhelyeznek egy napkollektort. A berendezések egyenként hét-hét millió forintos értéket képviselnek, évente a számítások szerint 1500 köbméter földgáz kiváltására alkalmasak. A villamos mûvek ily módon támogatja az oktatási, kulturális és szociális intézményeket. A beruházásokat Lasztovicza Jenõ elnök, Talabér Márta alelnök és Gerse Lajos szalagátvágással, illetve tábla leleplezésével adta át az otthonnak, majd a lakók karácsonyt idézõ mûsorral köszöntötték a megjelenteket. K.E. Exkluzív szerzõdés a Dumaszínházzal Új információkkal egészítette ki egyik múlt havi írásunkat Fábry Szabolcs, Nagyvázsony polgármestere. Eszerint a Nagyvázsony és a Dumaszínház között két éve kialakult kapcsolat eredményeként a magyarországi stand up mûfaj, a Showder Klub sztárjai az idén 10 napon át vendégeskednek a településen. Az együttmûködés különlegessége: ha a rendezvény nyereséges, annak egy része Nagyvázsonyt illeti. Ha veszteséges volna, akkor Litkay Gergõ és csapata vállalta a különbözet kifizetését. Ugyanakkor különleges hétvégéket is szerveznek a Dumaszínházzal és közéleti szereplõkkel, amelyeknek bevételébõl a település költségvetését igyekeznek segíteni. A polgármester szólt az úgynevezett Táblaprogram -jukról. E szerint minden hozzájuk személyesen és virtuálisan ellátogató turista saját névtáblát vásárolhat, amelyet a vár mellett állítanak fel. Ebbõl tavaly csaknem 1 millió forint gyûlt, illetve gyûlik össze, amelynek százaléka a helyi ifjúsági zenekaré és a tánccsoportté, 80 százalékán pedig az óvoda és az iskola osztozik. A polgármester megjegyezte, hogy egy másik program, nevezetesen a TAMOP program segítségével egyenesbe hozhatják községük gazdálkodását. Új bölcsõde megújult iskola Zalakaroson Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Nemzeti Iskolafelújítási Programjának keretében csaknem 280 millió forintból épült meg az új bölcsõde és újult meg a helyi általános iskola Zalakaroson. A korszerûsítési, akadálymentesítési és bõvítési munkálatokat megtekintõ Ujhelyi István elmondta: a kormány és az Európai Unió támogatásával az elmúlt 50 év legnagyobb óvoda- és iskolafelújítási programjának keretében 365 bölcsõde, óvoda és iskola épülete újulhat meg 105 milliárd forintból. A fejlesztések révén olyan korszerû intézményeket lehet kialakítani, amelyek megteremtik a színvonalas oktatás feltételeit és komfortosabbá teszik a gyermekek mindennapjait. Zalakaroson 250 millió forint uniós támogatásból, összesen csaknem 280 millió forint értékben valósult meg a két beruházás. A zalakarosi Móra Ferenc Általános Iskola infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztését mintegy 200 millió forinttal, a helyi bölcsõde kapacitásbõvítését pedig 50 millió forinttal támogatta a Nemzeti Iskolafelújítási Program. Az általános iskola épülete a felújítás révén energiatakarékossá vált, átépítették az aulát és kibõvítették a nyugati szárnyat, valamint sor került a teljes akadálymentesítésre. A sajátos nevelési igényû gyermekek fejlesztése érdekében kialakítottak egy mozgásfejlesztõ termet is, amit az óvodások is igénybe vehetnek. Zalakaroson és vonzáskörzetében hiányzott a gyermekek napközbeni ellátását biztosító bölcsõde. Ezt a hiányosságot szünteti meg a Nemzeti Iskolafelújítási Program segítségével létrehozott intézmény. Az új bölcsõde akadálymentesített, 2 gyermekszobát, gyermeköltözõt, gyermekfürdõt és orvosi szobát is magába foglal. A település egyébként eddig tizenhétszer pályázott sikeresen az elsõ Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv kiírásaira. A település összesen csaknem 1,57 milliárd forint támogatásban részesült. K.S. Minimális fejlesztések, sokrétû programok Vászolyon az elmúlt évben minimális fejlesztések valósultak meg, de igyekeztek színes programsorozatot összeállítani a helybelieknek és a nyaralótulajdonosoknak. Az alig 250 lakosú falu, a Balaton-felvidéki táj egy kis völgy legmélyén bújik meg, elnevezése valószínûleg Vazul Árpád-házi herceg nevébõl származik. A török pusztítás után ben telepítették újra környékbeli, fõleg szõlõmûveléssel foglalkozó magyarokkal. A községbõl 5 kilométer hosszú, védett bükkerdõn, majd a tó felé egyenletesen ereszkedõ, napsütötte szõlõültetvények között kanyargó út vezet a Balatonhoz. Ennyit a múltról és az idilli környezetrõl! A településen azonban büszkék a jelenre és vágyakozásokkal tekintenek a jövõbe. Tavaly egy sikeres pályázatnak köszönhetõen többek között a parlagfûirtáshoz fûkaszát és önjáró fûnyírót vásároltak. - Sajnálatos módon az orvosi rendelõ rekonstrukciójára és a többfunkciós traktor beszerzésére beadványunk sikertelen volt. Nagy reményeket fûztünk a falumegújítás programhoz, melynek keretén belül a kultúrház és a játszótér felújítása szerepelt, de pályázatunk eredménytelen volt ismerte el Szõnyeg József polgármester. A Vászoly Fennmaradásáért Közalapítvány Vászolyi Nyár néven évrõl évre színvonalas kulturális eseménysorozatot rendez. A Vászolyi Galériában képzõmûvészeti tárlatokat, a templomban, a faluház udvarán, a kultúrházban, illetve az idilli szépségû környezetben található vízi színpadon színházi és zenei produkciókat láthatott a nagyérdemû. Idén szeretnék felújítani a polgármesteri hivatalt, valamint a Forrás tavat, mely sok kiránduló kedvelt helye. A falu elsõ embere szerint érdemes volt körjegyzõséget kialakítani Dörgicsével, mert így a hivatal mûködésére több állami támogatást kap a két település. Sz. P. X V I I. É V F O L Y A M 1. S Z Á M

15 TELEFÜLÉSEK 15 Szövetségi légkört teremteni! A Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) rendszerû civil szervezeteket szövetségbe kell szervezni. Ez a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének (BCSZSZ) es célkitûzése mondta Gál Lajos elnök a keszthelyi elnökségi ülésen. Biztonságosabb lesz a közlekedés Nyertes pályázattal búcsúztatta az óévet Balatongyörök, amellyel tízéves elképzelés válik valóra a jövõ évben. Uniós támogatással körforgalmat alakítanak ki a 71-es fõút és a Kossuth utca keresztezõdésénél, amivel az eddig tapasztalt sebességtúllépéseket szorítanák vissza. Több szempontból is fontos csomópont, hiszen egyrészt Balatongyörök kapuja, másrészt a régió frekventált pontja, ami kiemelt figyelmet érdemel. Kiss László Tibor polgármester a jövõ évre tervezett beruházásról beszélt. - Várhatóan tavasszal kezdõdnek meg a munkák, és nyárra tervezzük az új körgyûrû átadását, melynek szükségességét régóta érezzük már. Két halálos-, és számtalan kisebb, koccanásos baleset jellemezte az elmúlt években a község elõtt átvezetõ fõút ezen szakaszát. Nem ritka jelenség a száguldozó autók látványa, amit több módon is megpróbáltunk visszaszorítani. A sebességkorlátozó táblák és kijelzõk azonban nem oldották meg a súlyos problémát, amire egyedül a körforgalom kialakítása jelenthet megoldást. A Nyugat-dunántúli Operatív Program keretében megvalósuló mintegy 161 millió forintos beruházással régi álmunk valósul meg. Mindazonáltal a hetvenöt százalékos pályázati forrás mellett a 42 millió forintos önrész komoly tételt jelent költségvetésünkben, így szorosra kell húznunk a nadrágszíjat. Gál Lajos A Balaton régióban közel 2200 civil szervezet létezik, ami a fõváros utáni rekordnak tekinthetõ. Természetesen csak egy részük mûködik maximális fordulatszámon. Ezek a szervezetek azonban már idejében felismerték, hogy mekkora szükség van a közös gondolkodásra. Az elõzmények a XIX. század elejéig nyúlnak vissza, s csak a két világháború, s a négy évtizedes diktatúra tudta ideig-óráig tevékenységüket korlátozni, szüneteltetni. Ilyen eredményes szövetkezés a gyenesdiási székhelyû Forrásvíz Egyesület, mely rövid idõ alatt a nyugat-balatoni térségben nyolc település csatlakozásával erõsödött meg. Amikor pedig a Balaton Fejlesztési Tanács 2001-ben kezet nyújtott nekik, azonnal jelentkeztek, s egy balatonfüredi fórumon 22 balatoni civil szervezettel meg is alakították a BCSZSZ-t, melynek elsõ elnöke Simonné Zákonyi Tünde volt, akit a fonyódi Szabó Tivadar, majd 2006-ban Gál Lajos követett. A szervezet oroszlánrészt vállalt az uniós Life, késõbb pedig az Élõ Tavak, azaz a Living Lakes programjainak koordinálásában, lebonyolításában. Monitoring tevékenységükkel hiánypótló munkát végeztek. Ma már tanácskozási joggal ott vannak a BFT ülésein. A BCSZSZ sikeresen kialakított egy turisztikai és környezetvédelmi modellt, ezáltal bekerültek a BFT hosszú távú stratégiájába. Most azon vannak tudta meg a Balatoni Futár Gál Lajos elnöktõl, hogy kidolgozzanak egy egységes balatoni tájékoztató rendszert, elkészítsék honlapjukat. Nagy sikerre számíthat az apródonként készülõ Balatoni örömök és bánatok térkép (a Keszthely Hévíz térségé már el is készült). Ezen nemcsak a hozzáértõk, de a laikusok is el tudnak igazodni. Ha a kilenc kistérség mindegyike befejezi térképrajzolását, kialakul egy turisztikai, környezetvédelmi, kulturális szempontból naprakészen használható térkép, ezzel is lendítve a Balaton sorsának jobbításán. Mindemellett egy hatékony szövetség kialakítása lebeg célként a szövetség vezetõi elõtt. Z. A. Kiss László Tibor - Amikor nyáron beadtuk a pályázatot, még nem tudtuk, hogy az idegenforgalmi adóból származó támogatás megfelezõdik, és hogy egyéb csatornákon is visszaszorítják az állami támogatásokat az önkormányzatok részére. Ettõl függetlenül mindenképpen szükségességét érezzük a beruházásnak, hiszen amellett, hogy ezzel lakosainknak és a vendégeinknek biztonságos feltételeket tudunk teremteni a közlekedésben, abban is bízunk, hogy a lassabb közlekedésnek köszönhetõen a fõútról így olyanok is a község felé veszik az irányt, akiknek ez eredetileg nem volt szándékuk. - Ebbõl is remélünk plusz bevételeket, ahogy nem mondunk le a Szépkilátó fejlesztésérõl és a strand területének a folyamatos szépítésérõl sem. Szeretnénk továbbra is legalább olyan színvonalas rendezvényekkel és település arculattal várni a vendégeket, mint tavaly. Szerencsére a magánbefektetõi kör is egyre nagyobb szerepet játszik a község életében, aminek egyik kiemelkedõ példája a golfpálya ez olyan újabb lehetõségeket rejteget magában a golfturizmus kapcsán, amelyre késõbb is építhetünk. T.H. Késik a nádaratás Késlelteti a Velencei-tó és a Balaton nádaratását, hogy az enyhe idõjárás következtében egyik tó sem fagyott be; az aratást pedig mintegy 10 centiméteres vastagságú, teherbíró jégnél lehetne megkezdeni közölte a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetõje. Csonki István elmondta: a 10 centiméter vastagságú jég kialakulásához mintegy hideg nap szükséges, így az legkorábban január közepére várható. Az igazgató rámutatott: igazgatóságuk - a kiírást és az eredményhirdetést követõen - napokon belül szerzõdik a Velencei-tó és a Balaton területén lévõ vízminõség-védelmi nád és haszonnád learatására kiírt nyílt közbeszerzési eljárások nyerteseivel. Az igazgatóság adatai szerint a Balatonon és a Velencei-tavon egyaránt mintegy hektár nagyságú nádterület található: a Balatonnál széttagoltan és inkább a part mentén, a Velencei-tónál pedig szinte egybefüggõ területen. A Balatonnál a széttagoltságból adódó hátrányokat csökkenti, hogy a települések önkormányzatai, a horgászegyesületek és az üdülõtulajdonosok a saját területükön rendszerint le szokták vágni a nádat J A N U Á R

16 16 TELEPÜLÉSEK A csipkekészítés igazi örömforrást jelent 2009 karácsonya elõtt hetedik születésnapját ünnepelte a ma már országos hírû Alsóörsi Csipkemûhely, amelynek munkáját tavaly minden eddiginél nagyobb díjjal jutalmazták. A Miniszterelnöki Hivatal kitüntetését és kiemelt nagydíját, a népi kézmûvesség legmagasabb elismerését vehették át Tarcsi Gyula miniszteri biztostól. TDM: Célba ért mind a három dobogós Elsõként a Keszthelyi Turisztikai Egyesület nyert a Balatoni Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása pályázatán, amikor már tudni lehetett, hogy a hévízi-, és zalakarosi egyesületek is nagy eséllyel érnek célba õket követõen. Január elején tartott közös sajtótájékoztatót a két sikeresen pályázott város polgármestere, ahol Baracskai József, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tagja, és Mohácsi József országgyûlési képviselõ értékelte még a pályázatot. Keszthely után a Hévíz Marketing Turizmus Egyesület és a Zalakarosi Turisztikai Egyesület is sikeresen szerepelt a Nyugat-dunátúli Operatív Program felhívásán. Hévíz sajátos szerepet tölt be a magyar idegenforgalomban, egyedülálló természeti adottságára, a világ legnagyobb, fürdésre is alkalmas melegvizû tavára építve. Az egyesület üzemelteti a Tourinform irodát, a város honlapját, kiállításokon képviseli idegenforgalmi kínálatát. A nyertes projekt célja a TDM szervezet és hálózatfejlesztés, szakmai továbbképzések, kutatások, programszervezés, termékfejlesztés. Hévíz esetében a projekt mintegy 47 millió forintos támogatásban részesült. A Zalakaros és környezete TDM Szervezet fejlesztési projekt stratégiai célja a vállalkozások versenyképességnek elõsegítése és a turisztikai kínálat ösztönzése. A csaknem 60 millió forintos támogatási összegbõl itt is jelentõs eredményeket várnak, illetve hosszútávon mikrotérségben gondolkoznak, amely a jövõben piacra vihetõvé válhat még más kontinensre is. Szuper Miklósné, mûvészeti vezetõ a kép bal oldalán A jeles évfordulón az új, Balatonalmádiból, Balatonfüredrõl, Veszprémbõl átjáró tagokkal bõvült csoport mûvészeti vezetõje, Szuper Miklósné összegezte a mûhely meglehetõsen mozgalmas éves tevékenységét, eredményeit, a 2010-es terveket. Számos kiállításon vettek részt, többek között Magyarpolányban, Bábolnán, Herenden, több Balaton-parti településen. A Magyar Kultúra Napja tiszteletére Örökség-díjat alapítottak, a csipke alkotást minden évben azoknak az alsóörsieknek adják át, akik sokat tettek a település kulturális, közösségi életének fellendítéséért, hagyományainak ápolásáért. Szakmailag és anyagilag támogatták az erdélyi csipkekészítõ és fafaragó tábort, nagy sikerû karácsonyfa díszítõ versenyt rendeztek. A csoport egyik tagja, Borsodi Zsuzsanna hajósi csipkéje A kategóriás minõsítést kapott, ami így jogvédelem alatt áll. Az Alsóörsért Közalapítvány jóvoltából a nyáron a strand elõtti sétányon külön faházat állítottak fel, ahol a Nyárbúcsúztató rendezvénysorozat alatt a Csipkemûhely 19 alkalommal tartott bemutatót a nagyszámú hazai és külföldi érdeklõdõknek. Akik testközelbõl láthatták, hogy a csipkekészítés azon túl, hogy nagy koncentrációt, alkotókedvet igényel, mûvelõinek igazi örömforrást jelent. Ami a magas kitüntetést illeti, a mûvészeti vezetõ elmondta, hogy résztvettek A magyar regék és mondák címû pályázaton, Budapesten. A Vajdahunyad várban rendezett kiállításon háromszáznál több hazai és jó néhány határon túl élõ magyar alkotó képviseltette magát. Az alsóörsiek a szakmai zsûri szerint az utóbbi évek legerõsebb mezõnyében érték el a kiemelt nagydíjat. Ebben az évben több népmûvészeti pályázaton indulnak, így az 5 évenként meghirdetett Élõ népmûvészet, majd a Magyar kézmûvesség pályázatán. Meghívást kaptak ebben az évben is Magyarpolányba és Balatonendrédre. Az Alsóörsi Csipkemûhely munkájának elismerését jelenti, hogy a Magyar Csipkekészítõk Egyesülete 2010-ben Alsóörsön rendezi hagyományos csipke táborát. Szuper Miklósné örömmel jelentette be, hogy bejegyzés alatt van az Európai Magyar Népmûvészetért Alapítvány. Juhász Ferenc A sajtótájékoztató résztvevõi A sajtótájékoztatón Vértes Árpád az idegenforgalmi adó egy forintos elvonásának nagy kiesést okozó hatásáról beszélt, ami Hévíz esetében 250 millió forintot jelent. Mohácsi József képviselõ elmondta, a TDM valamelyest kompenzálja ezeket a kieséseket, illetve létrehoztak a Pénzügyminisztériumban egy 1 milliárd forintos alapot, ami kárpótolja az önkormányzatokat a kiesésért. Baracskai József, a Nyugatdunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tagja szerint a keszthelyi-, hévízi és zalakarosi térség egyértelmûen a rendszer legnagyobb nyertesei. Az utóbbi három évben több milliárd forint értékben került sor településfejlesztésre, közoktatási és infrastrukturális beruházásra. A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a Hévíz Marketing Turizmus Egyesület új elnöke Hegedûs Lajos, a Héviz Gyógyfürdõ Kht. ügyvezetõ igazgatója. Temesi Hilda Teljesítménytúra Tihanyban A Börzsöny Természetjáró és Hegymászó Egyesület téli teljesítménytúrát szervez február 13-án a Tihanyi-félszigeten. A résztvevõk három távon - 20, 15, 10 km - ismerhetik meg hazánk elsõ Tájvédelmi Körzetének természeti kincseit és történelmi nevezetességeit. A rajt és a cél helyszínéül egyaránt a tihanyi Illyés Gyula Zene és Általános Iskola (Csokonai u. 67.) szolgál, ahol reggel 8 és 12 óra között várják a nevezõket. A leghosszabb táv útvonala: Általános Iskola Aranyház - Átjáró barlang Külsõ-tó Apáti templomrom Csúcs-hegy Hálóeresztõ - Gejzírmezõ Akasztó-domb Hajóállomás - Barátlakások Óvár Kálvária Apátság - Általános Iskola. A sikeres teljesítés érdekében több helyen frissítést, a célban pedig emléklapot és kitûzõt kapnak a túrázók. A rendezvény iránt érdeklõdõk a telitihany@bthe.hu, vagy a 06/30/ telefonszámon kaphatnak bõvebb felvilágosítást. Az egyesület tagjai nyarán teljes körûen felújították a Badacsony turistajelzéseit. Az idei év leglátványosabb munkájaként a Nemzeti Park, az Erdõgazdaság, az Önkormányzat és a megyei Természetbarát Szövetség bevonásával a félszigeten terveznek hasonló tevékenységet. Cs. Á. X V I I. É V F O L Y A M 1. S Z Á M

17 TELEPÜLÉSEK 17 Nem csak kakaóval várják a családokat Új, hangulatos közösségi teret adtak át december közepén az ország egyik legismertebb családbarát szállodájában a Kolping Hotelben Alsópáhokon. A gyermekek és szüleik legnagyobb örömére a játszóház mellett került kialakításra a Bobo kávézó és bár. Az avatón Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár és Manninger Jenõ, a Zala Megyei Közgyûlés elnöke mondott köszöntõt. Az ország elsõ legnagyobb családbarát szállodája Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár és Manninger Jenõ, a Zala megyei Közgyûlés elnöke ban kezdte meg az Új Magyarország Fejlesztési Terv Nyugat-dunántúli Operatív Program pályázatán kapacitásbõvítésre, illetve szolgáltatások fejlesztésére nyert 128,7 millió forintos támogatással megvalósuló, mintegy 670 millió forintos beruházását, melyet három ütemben kíván megvalósítani. A nyáron átadott wellness-, és uszoda részleg után decemberben a második ütemet zárta az új közösségi tér átadása, mely a már jól ismert Bobo nevet viseli. Az ünnepélyes rendezvényen Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár méltatta elsõként az új létesítményt, s mint mondta: régóta figyelemmel kíséri a Balaton és Hévíz közelségét élvezõ Kolping Hotel dicséretre méltó fejlesztéseit. A szálloda egyedisége, sajátossága jelentheti azt a menekülési útvonalat, ami a válságból való még gyorsabb kilábalást, valamint a forgalom és a vendégkör növekedését is jelenti majd a jövõben. Baldauf Csaba, a hotel igazgatója büszkén mutatta be a bárt, és reményét fejezte ki, hogy a gyermekbirodalomban kialakított színvonalas találkozóhely a gyerekek és szülõk egyik kedvenc szórakozási helyszíne lesz. T. H. Feloldó táblákat a 71-esre! Ez idõtájt se szeri se száma az idegenforgalmi idényt elemzõ fórumoknak. Ki-ki (pártállása, kötõdése, szimpátiája stb.) szerint dicsér, elmarasztal, hiányol, kiemel vagy éppen ellenpéldaként hoz fel. Érthetõ, hiszen kellenek a jó statisztikák, kellenek az elismerések (föntrõl), kellenek a morgolódások (lentrõl). Aki csak teheti, számokat sorol, vet össze, keveselli (sokallni senki sem merészkedik), bizonyít és cáfol. Van, aki mutogat, van, aki magába néz. És ez a sok-sok ember mind-mind elégedetlen (jogosságát ne feszegessük), pedig meglenne a módja annak is, hogy keressen olyan lehetõségeket, melyekhez nem kell mélyen a zsebébe nyúlnia ilyenkor, december végén sem. Csak egyetlen példát hadd említsek: közlekedés. Úgy szidtuk egész nyáron, mint a bokrot. Keskeny, lassú, balesetveszélyes, tele van huplival (mármint az úthálózat) stb. Most, hogy eljött a forgalom tekintetében békés korszak, alig lézeng egy-két autós a 71-esen. Kis túlzással azt is mondhatnánk: fél sáv is elég lenne (epésebben: a másik felet addig aszfaltozhatnák ). Ámde nem erre nyújtom be korszakalkotó (?) ötletemet. Kenesétõl Hévízig (némi túlzással) szinte végig lakott területeken futunk. Az ötvenet nem érdemes túllépni, mert sokba kerülhet, mégis mindössze kéthárom településen találkozhatunk 70-es táblával. Pedig erre az idõszakra igazán fel lehetne oldani a lakott területeken belüli sebességkorlátozást. Természetesen ott, ahol ez indokolt (nincs például az iskolások útvonalát metszõ szakasz). Szerte a világban sok helyen kiegészítõ tábla (pl óráig vagy X.1-IV.1-ig) engedi meg (vagy éppen korlátozza) a magasabb sebesség használatát. Abban ugyanis egyetérthetünk, hogy az északi parton nem lesz egyhamar sem autópálya, sem autóút, de még elkerülõ út sem. Miért ne enyhíthetnének az illetékesek az amúgy is sok ág húzta autósok sorsán néhány tábla kihelyezésével? Nem kerül (sok) pénzbe, ráadásul a közelégedettségi statisztikát is javítaná Zatkalik András J A N U Á R

18 18 GAZDASÁG Jégborhoz szüreteltek szõlõt Balatonlellén Szakértõ borászok felügyelete alatt hetvenöt liter eszencia erjed a balatonlellei Pócz Pincészetben. A balatonboglári borvidék történetében elsõ alkalommal készítenek jégbort. A jégbor készítésének speciális és szigorú követelményei vannak, ezért hajnali négykor autók lámpáinál indult a szüret december 20-án. - Alapvetõ feltétel, hogy a szõlõ legalább három napig mínusz öt fok alatti hõmérsékleten legyen, melynek köszönhetõen megfelelõen kifagy a víz - mondta Pócz József, majd hozzátette: a megfagyott szõlõt csak bundás kesztyûben lehet szedni, nehogy felmelegedjen a testhõmérséklettõl. A reggeli napsütés, azaz a felengedés elõtt kell leszedni a gyümölcsöt és a préselés is teljesen fagyott állapotban történik, hogy csak a cukor és más értékes anyagok jönnek ki a szõlõbõl, melynek köszönhetõen szinte nektárszerû anyag, egy eszszencia keletkezik. - A lellei Kishegyen a pincészethez közel hagytak fenn Cabernet sauvignont, melybõl 300 kilót sikerült leszedni a rendhagyó hajnali szüreten - mondta a borász, akinek szakmabeli fia, Attila adta az ötletet a jégborkészítéshez. 41-es cukorfokot mértek a préselést követõen, mely kiváló eredmény. Több külföldi tradicionális jégborkészítõ as cukorfokkal szüretelt. Pócz József elmondta: ekkora tételben ez most egy kísérlet, mellyel azt szeretnék bizonyítani, hogy a borvidék, mely egyaránt kiváló fehér-, rosé- és vörösborokat produkál, jégborban is megállja a helyét. Szüret közben Pócz József Az 1991 óta mûködõ családi borászat jelenleg 10 hektáros szõlõterülettel rendelkezik. Csak a saját, minõségorientált termesztésû szõlõiket dolgozzák fel, felvásárlással nem foglalkoznak. Pócz József megjegyezte, hogy a 2009-es év volt borászatuk számára a legjobbt, mely köszönhetõ a kedvezõ nyárnak, a kellõ csapadéknak. A jégbornak sikerült még mindezt megkoronáznia. M. L. Borászok: Salánki Sándor A Salánki Családi Borpince 1973-ban kezdte meg mûködését a nagyszülõktõl örökölt földbirtokon, amelynek nagyobb része a Tihanyi-félszigeten helyezkedik el, ahol a vulkanikus eredetû, tufás, meleg talajnak és a termesztett mennyiség korlátozásának köszönhetõen magas minõségû borok elõállítására alkalmas kékszõlõ terem. A vásárlói igények változása azonban arra késztette a borpincét, hogy jelentõs menynyiségeket állítson elõ fehérborokból is, így területeket vásárolt Balatonfüred és Dörgicse határában, ahol elsõsorban fehérszõlõket termel. Így ma már mintegy 20 hektáron gazdálkodik Salánki Sándor és családja. Salánki Sándor - A megnövekedett szõlõterület miatt nagyobb géppark, üzem- és raktárterület kellett, így kiköltöztünk Tihanyból az öt kilométerre fekvõ Aszófõre, ahol négy szinten, minden igényt kielégítõ körülmények között, egy helyre koncentrálhatjuk a feldolgozást, a tárolást, érlelést és értékesítést is. A borszeretõ vendégek számára egész évben biztosítjuk a pincelátogatás lehetõségét, ahol szervezett csoportokban egy kellemes pinceséta után hideg vagy meleg ételek mellett kóstoltatjuk meg a muzeális és friss borokat az erre a célra kialakított 50, illetve 250 fõs rendezvénytermünkben. A borpince kínálatában mindenki találhat saját ízlésének megfelelõ bort. A fehér- és a roséborokat mindig friss évjáratokban, a vörösborokat egy éves fahordós, majd további egy éves palackos érlelés után hozzák forgalomba. A ház leghíresebb cuvée-je a Mithras Cuvée, mely három bor házasításából készül, és nevét az épület közelében, egy régi templom romjai között található Mithras - oltárkõrõl kapta. A rendkívül sokféle borból Cabernet Franc, Merlot, Kékfrankos, Oportó, Zweigelt, valamint a Balatonfüred-Csopaki Borvidék különleges fehérborai: Juhfark, Tramini, Sauvignon blanc, Chardonnay, Szürkebarát - éves szinten csaknem 150 ezer palackot kínálnak és értékesítenek az ország szinte minden részéhez kötõdõ vevõkörének. - A tavalyi évet nem a jellemezte a sok évi eladási átlag. A válságot mi is igencsak megéreztük, többek között, mert csökkent az éttermek forgalma, így a borrendelések is visszaestek. Bár az olcsóbb árfekvésû borok iránti igény kevésbé, miközben az egy fõre jutó fogyasztás sem mérséklõdött, inkább a vendégszám. Így az értékesítés mintegy 10 százalékkal maradt el az elõzõ évitõl. Ezt még valahogy kibírtuk, az viszont roppant fájdalmasan érintett bennünket, hogy az export negyedére zuhant. Vigaszul az szolgált csupán, hogy a kedvezõ idõjárásnak köszönhetõen késõn szüretelhettünk, így magas volt a cukorfok, javult az új bor minõsége, s a hektáronkénti mennyiségre sem panaszkodhatunk. Ez biztató a néhány évvel késõbbi értékesítést illetõen, csak legyen vevõ. Salánki Sándor elsõ generációs borász. A Csabrendeken született szakember Balatonfüreden, majd Budafokon szerzett közép-, illetve felsõ fokozatú szakképesítést, az egykori Balatonaligai Állami Gazdaságban kezdett dolgozni, majd 1973-ban önállósította magát. Kezdetben felesége segítette munkáját, majd mindhárom gyermeke is az ugyancsak borász képzettségû két fia, s a közgazdász leánya mellé állt a családi gazdaság fejlesztésében, kiteljesítésében. Ennek sikerét mi sem jellemzi jobban, mint hogy a pincészet borai megannyi hazai és nemzetközi versenyen rendre bekerülnek a díjazottak, az elsõ helyezettek közé. Salánki Sándor szakmai elismerését pedig többek között az, hogy jó néhány éve õ a Tihanyi Borrend vezetõje, nagymestere. Andrássy Antal X V I I. É V F O L Y A M 1. S Z Á M

19 GAZDASÁG 19 A TDM gyökeres változást hozhat Újabb kihívás elõtt a füredi turisztikai egyesület Látványos fejlõdése, szépülése okán gyakorta foglalkozott Balatonfüreddel a média. A település sikereihez jelentõs mértékben hozzájárult az immár négy esztendõs Balatonfüredi Turisztikai Egyesület. A múlt év tapasztalatainak összegzésérõl, az idei tervekrõl Rádóczy Andreával, az egyesület elnökével beszélgettünk. - Mit hozott egyesület életébe az elmúlt esztendõ? - Mindenekelõtt új tagokat, hiszen míg az alakuláskor 37 tagunk volt, ma már túl vagyunk a százon. Leginkább a vállalkozók csatlakoztak, ami igazolja, hogy õk is szükségesnek tartják az összefogást. A taglétszám növekedésén túl ugyanakkor úgy vélem, minden korábbinál hatékonyabban tudtuk elõsegíteni a megújult, megszépült füredi városi arculat megismertetését a régióban, s az országban egyaránt. Természetesen nagy figyelmet fordítottunk a turisztikai kínálat bõvítésére is, ami roppant nagy kihívást jelentett, tekintve, hogy szemlélet és struktúraváltás kellett és kell ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetben is versenyképes maradjon a Balaton. Füred e tekintetben rendkívül szerencsés helyzetbe került, mivel miként maga a város, úgy a turisztikai kínálata is teljes mértékben átalakult. Ma egy rendkívül színes, széles választékot prezentálunk az idelátogatóknak. S ami még örömtelibb, hogy ez a változás, fejlõdés nem állt le, mivel újabb perspektívák nyíltak meg, újabb tervek rajzolódnak ki a város, az önkormányzat és a vállalkozók részérõl. Így mind kevésbé függünk a szezontól, vagy annak szeszélyességétõl. Ma már, aki Füredre jön novemberben, decemberben, vagy januárban, februárban, nyitva tartó üzleteket, színvonalas szállodákat, kávézókat és minden más egyéb szolgáltatást talál. Azt gondolom, hogy ez mindenképpen egy óriási változás kezdetére utal. - Erõfeszítéseik sikereit miként igazolják a statisztikai számok? - Míg 2008-ban Balatonfüred a vendégek és vendégéjszakák számát tekintve százalékos növekedést tudhatott maga mögött, a múlt esztendõben sajnos nálunk is szembe kellett néznünk egy erõteljes visszaeséssel. Ennek két oka volt. Az egyik a nemzetközi és a hazai turisztikai piacot egyaránt sújtó pénzügyi-gazdasági válság. A másik, Rádóczy Andrea egy 3 csillagos szálloda átmeneti bezárása. A Hotel Füredrõl van szó, amely a szoba kapacitásával, a konferencia turizmusával korábban csaknem 50 ezer vendégéjszakát bonyolított le. Kínálatát személyes nagy konferenciatermét, 16 szekció termét - Füreden jelenleg egyetlen szálloda sem tudta pótolni. Hiányát igencsak megérezte a város. Amennyiben e szálloda kapacitását kivesszük a statisztikai elemzésbõl, úgy azt láthatjuk, hogy Füreden csak 6-7 százalékkal esett vissza a vendégforgalom, míg a Balaton egészében 9-10 százalékkal. Vagyis bár a végleges adatok még nem állnak rendelkezésre szeptember 30-ig Füreden vendég éjszakát töltött el pihenéssel, kikapcsolódással. Annak érdekében, hogy 2010-ben ennél több vendéget fogadhassunk, többek között összeállítunk egy vonzerõ leltárt is, amely reményeink szerint fogódzkodót ad ahhoz, hogy mivel is bõvítsük tovább városunk turisztikai kínálatát. Ez egyúttal alapja lesz a középtávú marketing stratégiánknak is. Úgy látjuk, hogy jelenleg már csak egyetlen fehér foltja van választékunknak, nevezetesen a gyógyturizmus. A Füreden ismert 11 gyógyforrás, s az erre épülõ gyógyhotelek révén szeretnénk nemcsak a szívbetegek Mekkája lenni. E piaci szegmenssel ugyanakkor mindenképpen elõsegíthetnénk az egész évi idegenforgalmat. - Egyesületük országos ismertségéhez bizonyára nagymértékben hozzájárulnak az Önök által gondozott kulturális rendezvények is. - Mivel az önkormányzat roppant aktív a különbözõ kulturális, sport és turisztikai rendezvények terén is, mi ezek támogatása, segítése mellett 2008-ban csupán két nagy saját rendezvénnyel számoltunk. Az egyik az úgynevezett Flórália Ünnepek, a másik a reformkori séták a századok között. Az elõbbi az egykori görög falu átalakításával elvesztette sajátos helyszínét, így eltekintettünk 2009-ben a megrendezésétõl. Annál nagyobb figyelmet fordítottunk a reformkori sétára, amely ezúttal a korábbinál is sikeresebb volt., - Mint említette, az önkormányzat rendkívül erõteljes munkát végez a kulturális, a turisztikai rendezvények szervezésében. Ez nem vezet felesleges párhuzamosságokhoz? - Semmiképpen, a szoros együttmûködés, a feladatok, teendõk folyamatos megosztása kizárja ennek veszélyét. A jövõ útja azonban kétségtelen a TDM lesz, amely egy szervezeten belül összpontosítja a rendezvények szervezését, a marketinget, az érdekek egyeztetését, az érdekeltek összehangolt tevékenységének megszervezését. Az ennek létrehozásával kapcsolatos pályázat benyújtásán és értékelésén már sikeresen túl vagyunk, és idõközben kaptuk az értesítést, amely szerint a megpályázott 62 millió forintból 52 millió forintos támogatást elnyertünk. Ám eddig sem panaszkodhattunk, hiszen 2009-ben az egyesület tagjainak befizetései, az önkormányzat támogatása, a sikeres pályázatok, a sponzoráció, a hirdetési bevételek révén mintegy 23 millió forinttal gazdálkodhattunk. A TDM pályázaton elnyert 52 millió forint azonban gyökeres változást idézhet elõ életünkben? - Lesz mire költeni a milliókat? - De mennyire! Azonkívül, hogy átvesszük a Tourinfó iroda mûködtetését, fokozzuk a város turisztikai kínálatának marketingjét a belföldi piacon, -reklámok, spotok, hirdetések révén erõteljesebbé tesszük megjelenésünket a külföldi idegenforgalmi vásárokon, bemutatókon. Így többek között Bécsben, Berlinben, Münchenben, mivel mindenképpen szeretnénk visszahódítani tradicionális, német nyelvû piacainkat, amelyeken úgy vélem nem ismerik kellõképpen a Balatonfüreden végbement örvendetes változásokat. Az informatikai hátterünk erõsítése mellett természetesen az idén is megszervezzük az immár hagyományos reformkori sétát, amelyet kibõvítjük a Széchenyi Emlékév rendezvényeivel, azaz még több programot, még több látnivalót biztosítunk szeptemberben. Emellett számos ötletünk, elképzelésünk van atekintetben, hogy ne csak néhány hónapban, de az év egészében is még inkább vonzó legyen Balatonfüred. Vagyis lesz mire költeni a remélt újabb forrást, csak jöjjön mielõbb Andrássy Antal Tovább fejlõdhet a Zöldfok A Balaton déli partjának hulladékszállítását és hulladékkezelését ellátó Zöldfok Zrt.-ben lévõ 25 százalékos részvényhányadát 1 milliárd 120 millió forintért, azaz a névérték hússzorosának megfelelõ értéken eladja Siófok városa az AVE Magyarország Kft.-nek. Errõl döntött decemberben a város képviselõ-testülete. Az AVE már eddig is kisebbségi tulajdonosként vett részt a Zöldfok eredményes irányításában, s ez a társaság nyújtott be legkedvezõbb ajánlatot a város meghívásos pályázatára. A hír sokakat meglepett, mások viszont már vártak valami hasonló megoldást, mivel szakemberek szerint ez jobban segítheti a cég további szakmai fejlõdését. A siófoki önkormányzat 25+1 százalékban tulajdonos marad, így továbbra is lesz beleszólása a társaság dolgaiba. Ugyanakkor a város az eladásból származó bevételeit fejlesztésekre szeretné költeni, legfõképpen olyan európai uniós pályázatok segítségével, amelyekhez az önrészt ebbõl a pénzbõl biztosíthatják. Gy. L J A N U Á R

20 20 GAZDASÁG Vállalkozói fórum Alsóörsön a pályázati lehetõségekrõl Újra megtalálták a magyar vendégek a Balatont Felemás volt a szezon summázta a 2009-es évet Tengerdi Gyõzõ, a Somogy Megyei Közgyûlés Turisztikai Bizottságának alelnöke, aki szerint újra megtalálták a magyar vendégek a Balatont, ugyanakkor lényegesen csökkent a külföldiek érdeklõdése a tó és környéke iránt. Mint mondotta, az elmúlt egy-két évben drasztikusan csökkent a német vendégek száma, ennek ellenére még ma is Németország tekinthetõ a legnagyobb küldõ piacnak. A kialakult ûrt a növekvõ hazai, valamint cseh és lengyel vendégszám még nem tudta pótolni. Az alelnök, aki maga is Tengerdi Gyõzõ A fórum résztvevõi Az alsóörsi önkormányzat, valamint a helyi, tíz évvel ezelõtt létrehozott Vállalkozásfejlesztési és Hagyományõrzõ Közalapítvány a karácsonyi ünnepek elõtt baráti összejövetelre invitálta a település vállalkozóit, akik immár második alkalommal kaptak hasznos információkat, tanácsokat a különbözõ pályázati támogatásokban meghatározó szervezetek vezetõitõl. Hebling Zsolt polgármester többek között azzal indokolta a hagyományteremtõ szándékkal megrendezett fórumot, hogy a település sikereiben, kedvezõ megítélésében nagy szerepet játszanak a helyi vállalkozások. A nehéz helyzetben való talpon maradásuk, fejlõdésük érdeke az önkormányzatnak is. Ferenczy Gábor, a Közalapítvány kuratóriumának elnöke a környezõ településekkel való példás együttmûködést hangsúlyozta, hiszen a térség vállalkozói nemcsak konkurensei, hanem szövetségesei is egymásnak. A Közalapítvány egyébként tíz éves futamidejû, kamatmentes kölcsönnel segíti a helyi vállalkozások bõvítését, fejlesztését, ugyanakkor hasonló támogatást nyújt azoknak az ingatlantulajdonosoknak is, akik épületük felújításakor alkalmazkodnak Alsóörs építészeti hagyományaihoz, például célszerûen felhasználják a térség jellegzetes építõanyagát, a permi vöröskövet. Eddig mintegy ötven millió forint kölcsönt szavazott meg a kuratórium ezekre a célokra. A fórumon elõadást tartott Matisz János, a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetõ igazgatója, aki tájékoztatta a résztvevõket a már lezárult pályázatok eredményeirõl, és felhívta a figyelmet a 2010-ben várható pályázati támogatásokra. Mint mondta, a kelet-balatoni kistérségbe az eddigi sikeres pályázatok révén mintegy négymilliárd forint támogatás érkezett. Soós Kálmán, a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megyei kirendeltségének vezetõje ugyancsak beszámolt az eddigi pályázatok tapasztalatairól, azokról a pályázati lehetõségekrõl, amelyek a borturisztika, a földhasznosítás, földvédelem, tájvédelem érdekében kaphatnak támogatást. Elismeréssel szólt a Leader akciócsoportokról, ezek mûködésérõl, a hivatallal való együttmûködésükrõl. Hiányolta, hogy a Balatontól távolabb fekvõ háttér települések turisztikai fejlesztései nem kapnak megfelelõ támogatást. Az állásajánlatokról, a foglalkoztatást segítõ pályázatokról szólt Jáger László, a Középdunántúli Regionális Munkaügyi Központ almádi kirendeltségének vezetõje. A tájékoztatókat követõen a személyes konzultáció lehetõségét is kihasználták a vállalkozói fórum résztvevõi. Juhász Ferenc gyakorló vendéglátós, úgy látja, hogy összességében lényegesen kisebb vásárlóerõ jelent meg az idei szezonban a Balatonon. Hozzátette, hogy ennek ellenére sikert könyvelhetnek el azok a szálláskiadók, akiknél üdülési csekkel is lehetett fizetni. Ugyanakkor a vendéglátóhelyeknél egyértelmû visszaesés mutatkozott. Tapasztalataira alapozva elmondta: Balatonmáriafürdõ mértékadó éttermeiben százalékos volt a visszaesés, a strandi büfék esetében egyfajta stagnálás volt tapasztalható. Tengerdi Gyõzõ szerint lényegesen átalakultak a nyaralási szokások. Szinte megszûntek az egy-két hetes turnusok, melyekhez az elmúlt évben hozzászoktunk. Leginkább hosszú hétvégékre érkeznek a vendégek a Balatonra, melynek köszönhetõen a hét eleje csendes, csütörtöktõl vasárnapig van igazán mozgás, ami jól mérhetõ a vendéglátóhelyeken is. Leszögezte: a változás mögött nem minden esetben a válságot, pénztelenséget kell érteni. Felgyorsult a világ, nem töltenek annyi idõt egy helyben az emberek, inkább évente több alkalommal utaznak el valahová vélekedett Tengerdi Gyõzõ, aki úgy látja, hogy a jövõben erre kell berendezkednie a vendéglátósoknak. A panziót, éttermet mûködtetõ szakember szerint az, hogy sokkal több hazai vendég kereste fel a Balatont, nagyban köszönhetõ az üdülési csekk és más utalványok reneszánszának, valamint a magyar tenger javuló sajtóvisszhangjának is. Mivel a válság miatt többen nem engedhették meg maguknak a külföldi nyaralást, így õk is a Balatont választották. Az idei szezon sem várható erõsebbnek válaszolta arra a kérdésre, hogy mire számít 2010-ben. Remélhetõleg már elérjük a hullámvölgy alját, melyet egy fellendülés követhet mondta bizakodóan, majd hozzátette: jelenleg még nagy talány a szakmának, hogy a kafetéria megadóztatása milyen hatással lesz a bevételeik alakulására. Az évek óta megkövülni látszó helyzetbõl kiutat csak a minõség folyamatos emelésében és országra-, régiókra-, településekre lebontott kellõ marketingben lát. Kiemelkedõ a szerepe a marketingnek, mivel turisztikai ellenfeleink is komoly erõkkel vannak jelen a magyar piacon zárta a beszélgetést az alelnök. Márton László Üdülési csekk - kedvezménnyel Ez év januárjától érvényes adó- és járulékfizetésre vonatkozó jogszabályok továbbra is kedvezményezik a hátrányos helyzetben élõk számára a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által, pályázat útján nyújtott üdülési csekket. Vagyis az Alapítványtól szociális alapon kapott üdülési csekk a magánszemély részére továbbra is adó- és járulékmentes. Az Alapítvány 1,2 milliárd Ft keretösszegû pályázatot írt ki az alacsony jövedelmû nyugdíjasok, a legalább két kiskorú gyermeket nevelõ munkavállalók, a fogyatékossággal élõ személyek, és a szakiskolai tanulók részére üdülési csekk juttatásra. A rendelkezésre álló forrás közel 120 ezer rászorult honfitársunk üdülését, pihenését, kikapcsolódását segíti elõ. A pályázati feltételeknek megfelelõ személyek vagy az õket képviselõ szervezetek január 31-ig nyújthatnak be kérelmet. A pályázati feltételek és a kérelem ûrlapok megtalálhatók a közlönyökben, az érdekelt civil szervezeteknél, a szakszervezeteknél, az önkormányzati ügyfélszolgálati irodákban, Tourinform irodákban, valamint a honlapon. X V I I. É V F O L Y A M 1. S Z Á M