A TEVA MAGYARORSZÁG ZRT. HUMANTRADE DIVÍZIÓJÁNAK GYÓGYSZERÉSZETI SZAKLAPJA I

Átírás

1 GYÓGYSZERÉSZEK A TEVA MAGYARORSZÁG ZRT. HUMANTRADE DIVÍZIÓJÁNAK GYÓGYSZERÉSZETI SZAKLAPJA I A hosszú élet titka Kutatási program az infarktus megelőzéséért november december 1

2 Kémiai Nobel-díjasok a gyógyszerek szolgálatában A 83 éves, osztrák Martin Karplus, a 66 éves, dél-afrikai születésű Michael Levitt és a 73 éves, izraeli Arieh Warshel kapta az idei kémiai Nobel-díjat. Mindhárman évtizedek óta az Egyesült Államokban élnek, mindhárman elméleti kémikusok, mindhárman molekulák modellezésével kapcsolatos kutatásokban értek el jelentős eredményeket. Munkásságuk nyomán lehetővé vált például az enzimek térszerkezete és viselkedése közötti kapcsolatok megértése, ami új gyógyszerek születéséhez is vezetett. Az ideit megelőzően elméleti kémikusok utoljára 15 évvel ezelőtt, 1998-ban kaptak Nobel-díjat. Akkor Walter Kohn és John Pople azért részesültek a tudomány e legrangosabb elismerésében, mert eredményeik alapján lehetővé vált a kismolekulák viselkedésének modellezése, bejóslása. A kémiában ugyanis, amely igen-igen sokáig empirikus tudomány volt, a múlt század közepétől egyre nagyobb igény jelentkezett arra, hogy kísérletek nélkül meg lehessen például jósolni, hogy egy reakció végbemegy-e vagy nem; ha igen, miért és milyen körülmények között, ha pedig nem, miért nem. Az idei díjazottak a klasszikus newtoni fizika és a kvantumfizika ez utóbbi a részecskék, például a kémiai reakciókban kulcsfontosságú elektronok viselkedésével foglalkozik összekapcsolásával hoztak létre olyan matematikai struktúrákat, számítógépes modellezési rendszereket, illetve szoftvereket, amelyek univerzálisak, azaz amelyek segítségével bármilyen és bármekkora molekula így az élő szervezet hatalmas, atomok tízezreiből álló molekuláinak (fehérjék, nukleinsavak) felépítése és viselkedése leírható. Válaszolni lehet például arra a kérdésre, hogy egy enzimként működő fehérje sok ezer atomjából melyik az a néhány vagy néhány tucat, amely részt vesz egy biokémiai folyamat katalizálásában, és a molekulának miért éppen az a része tudja fogadni az illető szubsztrátot. Az is modellezhető, hogy például egy gyógyszermolekula milyen receptorhoz kötődik a szervezetben. Vagy gondolkodhatunk fordítva is: egy receptor vagy egy enzim térszerkezetének, viselkedésének modellezésével biológiailag aktív anyagokat lehet tervezni. A számítógépes gyógyszertervezés egyik nagy sikertörténete a HIV vírus egyik enzimjének (proteáz) működését gátló gyógyszer születése. Először modellezték az enzim térszerkezetét, működését, majd azt, hogy milyen vegyület lenne úgy hozzákapcsolható, hogy hatását az enzim ne tudja kifejteni, és ezáltal a vírus ne legyen képes a sejttel megsokszoroztatni önmagát. Az elméleti számítások és modellek alapján vegyületeket szintetizáltak, majd a gyógyszerfejlesztés egyes állomásait végigjárva hatékony gyógyszer született az AIDS-t okozó vírus megfékezésére. Karplusék munkásságából kiindulva sok egyéb gyakorlati cél megvalósítását is remélik. Például a rendkívül bonyolult fotoszintézis amely a növényekben a napfény energiáját alakítja kémiai energiává, miközben éltető oxigén szabadul fel egyes lépéseinek modellezésétől a napelemek hatásfokának javulását várják. A napenergia mesterséges hasznosításának jelenlegi hatékonysága ugyanis messze elmarad attól, amit a növények a természetben produkálni tudnak. Ezeknek a folyamatoknak a modellek segítségével való lekoppintása bizonyára segíteni fog a régóta áhított, jó hatásfokkal működő napelemek megalkotásában is. A fotoszintézis jobb megismerése a globális felmelegedésben szerepet játszó üvegházhatás problémájának megoldásában is segíthet. Bakos Júlia 5

3 A hosszú élet titka Miért olyan fontos ez a téma? A legtöbb öregedéssel kapcsolatos betegség esetében tetten érhető az autófágia hibás működése. Vellai Tibor 2000 környékén új, akkoriban nem népszerű kutatási témát keresett. Ilyennek találta az autofágiát (sejtes önemésztés), azt a mechanizmust, amelynek révén az eukarióta (valódi sejtmagvas) sejtek megszabadulnak a bennük keletkező hibás, felesleges fehérjéktől: elemeikre bontják ezeket a fehérjéket, majd az elemeket újrahasznosítják a felépítő (szintetikus) folyamatokban. Mára az autofágia a biológiai kutatások egyik legintenzívebben fejlődő területévé vált; sokan azt várják, hogy ezeket, a tanulmányokat néhány éven belül Nobel-díjjal jutalmazzák majd Ha tehát a sejtek anyagai nem tudnak megújulni, az betegséghez vezethet? Így van. A sejtek anyagai folyamatos megújuláson mennek keresztül; az elöregedett, sérült sejtalkotók lebomlanak, helyettük pedig a sejt új alkotóelemeket épít. Autofágia hiányában a sejtek anyagai nem tudnak lebomlani, és sejtes károsodások halmozódnak fel. Ekkor különböző dege ne ratív (sejtpusztulással együtt járó) folyamatok alakulhatnak ki, például rák, izomsorvadás, az idegrendszer leépülésével járó elváltozások, mint pl. az Alzheimer-, Parkinson- és Huntington-betegségek. Ezek a kóros folyamatok tehát az autofágia nem megfelelő működésével kapcsolhatók össze. De vajon akkor mi a magyarázata annak, hogy az autofágia kutatása még 2000 körül is csak gyerekcipőben járt? Ennek nagyon egyszerű az oka. Az autofág szerkezeteket 1957-ben írták le egy meglehetősen drága és bonyolult technika, az elektronmikroszkópia segítségével. Ezek a szerkezetek, az auto fagoszómák, kettős membránnal határolt kicsi hólyagocskák, 6

4 melyeknek átmérője csupán néhány mikrométer. Mivel ilyen kicsi, évtizedekig csak elek tronmikroszkóppal volt megfigyelhető. Ez megakadályozta, hogy a folyamatban résztvevő molekulákat hatékony genetikai vizsgálatokkal meg határozzák, ezért az autofágia folyamata a gene ti kusok számára sokáig láthatatlan maradt, a molekuláris hát tér feltárása sokáig váratott magára, és Csipkerózsika-álmát aludta. A 90-es években azonban kiderült, hogy az egysejtű élesztőben az autofa go szómának megfelelő struktúra akkora, hogy már a kisebb felbontású fénymikroszkóppal is jól látható. Ez lehetővé tette, hogy élesztőben hatékonyan kiszűrjék azokat a mutáns, megváltozott törzseket, amelyekben az autofágia hibásan működik. Közel tíz év kutatás elvezetett azokhoz a génekhez és ezeken keresztül azokhoz a fehérjékhez, amelyek az autofágia folyamatában részt vesznek, és sikerült feltárni az autofágia folyamatának molekuláris hátterét, mechanizmusát és szabályozását is. A 2000-es évek elején aztán az élesztőben azonosított gének evolúciós rokonait gyorsan és hatékonyan meg lehetett határozni soksejtűekben (pl. emlősökben) is. Ez egy közel tíz éves sikertörténet, és ma szinte nincs olyan hét, hogy ne legyen egy autofágiával kapcsolatos cikk a legrangosabb szakmai folyóiratokban, mint amilyen a Nature és a Science. Önök nagyon korán, már a es évek elején elkezdték a kutatást. Én akkoriban egy hatékony genetikai modellállattal, a Caenorhabditis elegans nevű fonálféreggel dolgoztam, mikor megkeresett az ELTE egyik munkatársa, Kovács Attila docens, aki az autofágia sejttani vonatkozásait kutatta, s elektronmikroszkópos képek tömegét készítette el. Ez nagyon jó együttműködés volt: neki megvolt a sejttani tapasztalata az elektronmikroszkóppal, nekem pedig megvolt a genetikai modellem és genetikai módszertani tapasztalatom. Kettőnk tudásával viszonylag rövid idő alatt tudtunk olyan mutáns törzseket létrehozni és sejttanilag jellemezni, amelyekben az autofágia nem működött. Hogyan jött a képbe az öregedés? Egy véletlen folytán. Egyébként meggyőződésem, hogy a véletlen szerepe nagyon fontos a tudományos eredmények elérésében. Az történt, hogy egyszer ott felejtettem egy olyan C. elegans tenyészetet az asztalomon, amelyikben az autofágiát szabályozó egyik legfontosabb fehérje (az úgynevezett TOR) nem működött. Amikor a tenyészetet ki akartam dobni, észrevettem, hogy a mutáns állatok életben maradtak, míg a nem mutáns állatok mind elpusztultak. Amikor jobban megvizsgáltuk a jelenséget, kiderült, hogy a mutáns állatok (amelyekben a TOR nem működött), háromszor hoszszabb ideig élnek, mint a vad típusúak. Vagyis ez a gén befolyásolja az öregedési folyamat sebességét. Erről a megfigyelésről írt dolgozatunk a Nature folyóiratban jelent meg. A TORról már akkor ismert volt, hogy az autofágia egyik legfontosabb szabályozója: a sejt energiaellátottságának függvényében gátolja az autofágiát. 7

5 Az energiaellátottság függvényében? Miért? Mert a sejt alapvetően akkor aktiválja a megújulását szolgáló autofágiát, amikor éhezik. Megfelelő tápanyag-ellátottság mellett a TOR kináz kikapcsolja pontosabban leszabályozza az autofágiát, amely így csak alapszinten tud működni. Viszont a sejt öregszik. Igen. Arra következtettünk, hogy az öregedési folyamat egyik szabályozó mechanizmusa az autofágia, amely gátolja az öregedést, amikor eltávolítja a sejtes károsodásokat, lebontja a hibás sejtalkotókat, így lehetővé teszi a sejtek megfiatalodását. De akkor miért jött létre egy mechanizmus, amely normális táplálékellátás mellett akadályozza az auto fágiát, s ezzel lerövidíti az életet? Ez egy evolúciós optimum eredménye. Ha egy közösségben az egyedek sokáig élnek, akkor a szaporodásban már részt nem vevő öreg egyedek elveszik a forrásokat a fiatal, a reprodukcióban még részt vevő egyedek elől, és ez a közösség szintjén károsan hathat. Megéri tehát a természetnek olyan mutációkat stabilizálni, amelyekkel csökkenthető a szaporodási kor utáni életszakasz. Ha nincs autofágia, az baj, mert felszaporodnak a betegségek. Ha túlműködik, az se jó, mert akkor a sejt felfalja magát (önemésztés). Annakidején, a 2003-ban megjelent Nature-cikkünk olyan adatokat mutatott be, amelyek bizonyították: a TOR kináz az öregedési folyamatot befolyásolja. Akkortájt már köztudott volt, hogy a TOR gátolja az autofágiát, az autofágiáról pedig tudtuk, hogy a sejtes károsodások eltávolításáért felelős, az öregedési folyamat pedig a sejtes károsodások halmozódásának következménye. Tehát összeállt a kép: kezdtük gyanítani, hogy az öregedési folyamat szabályozásának egyik biológiai kulcsfolyamata az autofágia. Harminc évvel ezelőtt nem nagyon lehetett érteni, hogy az öregedés folyamatát mi okozza, mitől megy végbe. Az öregedést állapotnak kezelte mindenki, nem pedig betegségnek. Ma már nyilvánvaló, hogy az öregedés gének által befolyásolt, szigorúan szabályozott folyamat. Tehát nem véletlen, hogy az emberi átlagos élettartam nyolcvan év a fejlett országokban. Bizonyos génjeink egy adott környezeti összefüggésben átlagosan nyolcvan évet tesznek lehetővé. Ha viszont ez így van, akkor van esélyünk, hogy megismerjük azt a molekuláris gépezetet, amely az öregedési folyamatot szabályozza, ennek az ismeretnek a birtokában pedig már csak egy lépés, hogy ezen gének működését befolyásoljuk, és az élettartamunkat megváltoztassuk. Egyelőre azért ez egy elvi lehetőség! Igen, de az irány látszik. Kutatásaink során olyan géneket szeretnénk megismerni, amelyek működését befolyásolva meg tudjuk növelni élettartamunkat. Persze az 8

6 elmúlt kétszáz évben is ez történt ben, a fejlett ipari országokban az átlagos élettartam év körül volt ben ugyanezen országokban az átlagos élettartam valahol 85 és 90 év között van, azaz nem egészen kétszáz év alatt az emberi élettartam megduplázódott! És ezt a drámai változást nem a genetikusok érték el, hanem az or vos biológia eredményei, a táplálkozási körülmények átalakulása, következtében. Ezek látszólag függet- Ha már ilyen kutatásokkal foglal a társadalmi viszonyok megváltozása. len betegségek. De ez azt jelenti, hogy kozik, saját magának milyen hosz Most a gene tikusok jönnek. Ma már ha valaki megoldaná például a rák szú életet jósol? Mit gondol, már az tudjuk, hogy az öregedési folyamatot problémáját, talán kapna érte egy No- ön életében lesznek ilyen élettar a sejtes károsodások felhalmozódása bel-díjat, de akkor az emberek ebből a tam-hosszabbító szerek vagy mód okozza. Érdekes módon ugyanezen té- betegség-gyűjteményből egy másikat szerek a gyakorlatban? nyezők okozzák az öregkori betegsé- sze reznek majd be. Csak akkor van Ezen még nem gondolkodtam. Talán gek kialakulását is, a rákot, az Alzhei- esély a hosszabb élettartam elérésére, mert még túl fiatal vagyok. De szüleim mer-kórt, a Parkinson-kórt és a többi ha az öregedési folyamat sebességét idős, beteg emberek, akiknek jó szív- degeneratív elváltozást. Ha ez így van, lassítjuk le, és ezzel a sokféle dege ne- vel ajánlanék olyan hatóanyagokat, akkor van esély a megoldásra. Ma azt ratív betegség kialakulásának idejét amelyek itt a kutatások során előbuk- mondjuk, hogy az öregedés látszólag egyszerre késleltetnénk. Csak így van kantak. És biztos vagyok benne, hogy független öregkori degeneratív elvál- lehetőség arra, hogy az emberi élet- tíz-húsz éven belül lesznek olyan ható- tozások gyűj teménye, amely kollekci- tartamot drámai mértékben, akár anyagok, amiket nem azért fogunk óból egy betegséget véletlenszerűen szerzünk be. Néhányan rákban halnak meg, mások Alzheimer-kórban, és van, aki infarktus vagy cukorbetegség négy-ötszörösére meghosszabbíthassuk. Rá adásul úgy, hogy ennek az időnek a nagy részét egészségesen éljük le. szedni, mert betegek vagyunk és meg akarunk gyógyulni, hanem pontosan azért, hogy ne legyünk, vagy csak minél később legyünk betegek. Egyed László 9

7 Mozgásszervi betegségek fájdalomcsillapítása Bár a szakemberek körében régóta ismert tény, hogy a reumás fájdalom nem egyszerűen tünet, amit ki lehet és ki is kell bírni, hanem akár fontos kóroki tényezőként is szerepelhet, az orvosok sokszor mégis késlekednek a fájdalomcsillapító elrendelésével. Felhívják a figyelmet annak ártalmaira (bírja ki! mondják), vagy esetleg hosszú kivizsgálásokat rendelnek el. Pedig ha a fájdalmat a panaszok megjelenésekor azonnal csillapítani kezdenék, sok kellemetlenségtől mentenék meg a betegeket. 10

8 A reumatológusok gyakran tapasztalják, hogy a nem csillapított fájdalom új bajokat, új fájdalmakat hoz létre. A térdben jelentkező fájdalom hatására például azonnal jelentősen csökken a térdet stabilizáló combizom ereje, aminek következtében a térd még bizonytalanabbul működik, és könnyebben megsérül. Egy másik gyakran emlegetett példa a nem kezelt fájdalom következményeire: a fájdalom miatt akár annak jelentkezésétől távoli helyeken is kialakuló izomgörcs. Ez azt jelenti, hogy az izom tartósan összehúzódik, mert próbálja az érintett testrészt pl. a nyakat, a derekat, a vállat megvédeni a fájdalomtól. Az összehúzódott izom azonban összenyomja az őt tápláló ereket, így vérellátása romlik, kevesebb oxigénhez jut, ami aztán újabb fájdalmat, majd újabb izomgörcsöt generál. Ez egy ördögi kör, amely újabb és újabb ördögi körök kialakulásához vezethet; a modern ember stressz-okozta fájdalmainak ez a leggyakoribb oka. Egy kis rándulás, fájdalom, izomgörcs, újabb fájdalom, újabb stressz stb. Ezért a reumatológusok manapság egyre többször hangsúlyozzák: nagyon fontos már a kezdetektől megfelelő módon és szinten csillapítani a fájdalmat. Hangsúlyozzák azt is bármilyen furcsának is tűnik, hogy a mozgásszervi problémák terápiájában, az életminőség javításában vagy fenntartásában milyen fontos a mozgás. Hogy a beteg élje az életét, és lehetőleg ne feküdjön ágyba. Míg másfél évtizeddel ezelőtt például a derékfájós betegeknek pihenést rendeltek el, manapság feltéve, hogy a háttérben nincs daganat, bakteriális gyulladás, összeroppant csigolya vagy súlyos szövődményekkel járó porckorongsérv gyanúja megfelelő gyulladás- és fájdalomcsillapítással a normális életvitel minél hamarabbi folytatására ösztönzik a pácienseket. Ha nem nehéz fizikai munkát végeznek, akár dolgozni is mehetnek. A betegség leküzdésében általában a gyógytornászok is komoly segítséget nyújthatnak. Ha nincs javulás, akkor szükség lehet képalkotó vizsgálatokra, esetleg neurológiai vagy idegsebészeti konzíliumra. Reumatológusok gyakran elmondják, mennyire sajnálatos, hogy egyrészt ma Magyarországon a háziorvosi praxisokban nem dolgoznak gyógytornászok, másrészt a háziorvosok a gyors fájdalom- és gyulladáscsökkentés helyett sokszor kivizsgálásokra küldik a betegeket, melynek következtében kialakul a jellegzetes ördögi kör, és az eredeti betegségnél jóval nehezebben kezelhető, krónikus fájdalom jöhet létre. A reumás fájdalmak csillapításával kapcsolatban nagyon pontosan megfogalmazott irányelvek vannak. Az első fokozatban a fájdalom csillapítására fizioterápiát, gyógytornát, esetleg külsődleges kezelést, kenőcsöket alkalmaznak. Amennyiben a páciens állapota egy-két hét elteltével nem javul, a következő lépcsőfokban már használnak egyszerű fájdalomcsillapítókat, például paracetamolt vagy metamizolt, illetve nem-szteroid gyulladáscsökkentőket is. (Ez utóbbiak nem csupán a fájdalmat enyhítik, 11

9 hanem a gyulladást is csökkentik.) A szakemberek szerint azonban a nem-szteroid gyulladáscsökkentőket igen körültekintően kell alkalmazni, mert tartós szedésük súlyos mellékhatásokkal járhat. A ciklooxigenáz enzim egyes számú izoenzimjét gátló szerek, az ún. COX-1-gátlók előidézhetik a gyomorfekély kialakulását. A gyógyszercsalád újabb tagjainál, a COX-2-gátlóknál ezt a mellékhatást sikerült ugyan kiküszöbölni, viszont szív- és érrendszeri mellékhatásokat figyeltek meg. Mindkét csoport tagjai emelhetik a vérnyomást, növelhetik a szívinfarktus kialakulásának kockázatát. Ezeket a gyógyszereket tehát a szakemberek szerint hosszú távon nem célszerű alkalmazni, évnél idősebb, nem teljesen egészséges személyeknél pedig nem javasolják ezek szedését. Harmadik fokozatként valamilyen enyhe opioidot, ciklohexanol-szárma zé kot vagy kodeint szoktak felírni. Ezeknél a gyógyszereknél hozzászokással kell számolni, tudatmódosító hatásuk viszont nincs, a fájdalmat pedig kiválóan csillapítják. A negyedik, és egyben utolsó fokozat az erős opio idok alkalmazása. Ma már morfinszármazékok tapasz formában is rendelkezésre állnak, de van tabletta, injekció, valamint intravénás formában használható erős opioid is. Léteznek azonban olyan akut kórképek, amelyek kezelésében a szakemberek szerint lokálisan alkalmazott szteroidinjekcióval lehet a legjobb eredményt elérni. Ilyenkor a gyulladás gyors csökkenése magával hozza a fájdalom enyhülését is hangsúlyozzák. Ha valakinek például akut teniszkönyöke van, vagy nagyon megfájdul a dereka, ez lehet a legcélravezetőbb megoldás. A szteroidoknak hosszú távon sok mellékhatásuk van, de rövid távon ha az illető nem cukorbeteg, vagy nincs gyomorfekélye nagyon hatékonyak, és nemigen van mellékhatásuk. Ilyen esetekben, amikor egy hirtelen fellépő gyulladás következtében a betegnek erős fájdalmai vannak, a hivatalos fokozatokat betartva nagy eséllyel krónikus gyulladás alakul ki, és az jóval nehezebben kezelhető. A reumás fájdalmak csillapítása a gyógyszerészek részéről is nagy odafigyelést igényel. Ha a patikában a beteg fájdalomcsillapítót kér, mindig érdemes megkérdezni, hogy szed-e még valamilyen fájdalomcsillapítót. Erre azért van szükség, mert a legtöbb recept nélkül kapható fájdalomcsillapító nem-szteroid gyulladáscsökkentő, és két- vagy többféle ilyen gyógyszert nem szabad egyidejűleg szedni, hatásuk ugyanis nem összegződik, mellékhatásaik viszont igen. Egyes felmérések szerint Magyarországon a reumatológiai betegek húsz százaléka kétféle nem-szteroid gyulladáscsökkentőt szed egyszerre nem véletlen, hogy hazánkban évente hatszáz ember hal meg nem-szteroid okozta gyomorvérzés miatt, míg a harmincmilliós Kanadában csak háromszáz. Bakos Júlia 12

10 13

11 Szakértó nktó l A fájdalomban részenként szól a test, de az egész ott van (Bertók László) Dr. Barta Zsolt a Teva Magyarország Zrt. orvos-igazgatója A fejfájás Milyen gyakori a fejfájás? Szinte mindenki tudja, milyen érzés a fejfájás, hiszen az emberek nagy többsége maga is megtapasztalja azt az élete során. Legtöbbször szerencsére csak egy kellemetlen és átmeneti tünetről van szó, ami azonban esetenként érdemben befolyásolhatja akár az életminőséget is. Sokan banális okokkal például frontérzékenységgel magyarázzák, de bár igaz, hogy az időjárás-változás igencsak megviseli a szervezetet, azért mégsem fogható erre minden egyes fejfájás. Talán elmondhatjuk, hogy a fejfájás a fiatal felnőttek között a leggyakoribb, és az életkor előrehaladtával egyre ritkábbá válik. Időskori főfájás esetén ezért is kell organikus háttér lehetőségére gyanakodni, és gyorsabb kivizsgálásra küldeni a beteget. Van egy nemzetközi kritériumrendszer (a Nemzetközi Fejfájás Társaság, IHS ajánlása alapján), ami szerint a fejfájásokat 14 csoportba oszthatjuk. Vannak elsődleges és másodlagos fejfájások, illetve megkülönböztetnek agyidegi neuralgiákat és faciális fájdalmat is. Melyek az elsődleges és a másodlagos fejfájások? Az elsődleges (vagy önálló) fejfájások közé tartozik például a migrén, a tenziós- és a Cluster-típusú fejfájás, illetve a trigeminalis vagy autonóm fejfájások is. A másodlagos (tüneti) fejfájások közé sorolják a cereb rovascularis betegségeket kísérő fájdalmakat, a liquorban vagy az agyban lévő nyomásváltozásokból eredő, valamint a sérülés okozta fejfájást, a fertőzésekhez társuló, illetve az egyes gyógyszerek (vagy pl. a koffein, alkohol) megvonása után jelentkező fejfájást, és a homeosztázis zavaraihoz társuló fejfájásokat. Ide sorolják a koponya és a fej részeivel (ide értve a fogak, a szem és a fül elváltozásait, betegségeit) összefüggő, és nem utolsósorban a pszichiátriai betegségekhez társuló fejfájásokat is. 14

12 Mire panaszkodik a beteg? A fejfájós beteg leginkább akut vagy krónikus fájdalom miatt keresi fel tanácsért kezelőorvosát. Hirtelen jelentkezhet a migrén, míg fokozatosan alakul ki a tenziós fejfájás vagy egy térfoglaló folyamat. A tenziós típusú fejfájás lehet akár fél-, akár kétoldali, míg a migrén szinte mindig egyoldali, és jellegzetessége még az aura-tünet, aminek leggyakoribb megjelenési formája a látási zavar. A tünetek fennállásának átlagos időtartama perc, de néha túllépheti az egy órát is. Az aurajelenségek közben vagy azok után egy órán belül kezdődik egyeseknél a fejfájásos szakasz, amit hányinger, hányás, fény-, hang- és szagérzékenység is kísérhet. Az IHS szerint aurás migrénről akkor beszélhetünk, ha átmeneti látás-, érzés- és beszédzavarok jelentkeznek, melyek 5-60 perc alatt alakulnak ki és múlnak el. Mik lehetnek az akut, hirtelen kialakuló fejfájás okai? Talán a legismertebb az úgynevezett migrénes roham, de akut fejfájást okozhat akár a fizikai megterhelés, a hirtelen vérnyomás-emelkedés, de egyes gyógyszerek (nitrátok), fejsérülések, agy-érrendszeri történések (szélütés) és bizonyos fertőzések is. Nagyon érdekes jelenség, és talán sokan tapasztalták is már az úgynevezett hideg kiváltotta fejfájást: angol nyelvterületen elterjedt köznyelvi kifejezéssel fagylalt-fejfájást (ice cream headache) vagy agyfagyást (brain freeze). Ilyenkor a szájüregbe vagy a garat felső részébe kerülő hideg anyagok fagylalt, jégkrém vagy akár a belélegzett hideg levegő váltják ki a fejfájást. A jelenség pontos élettani részletei még nem teljesen ismertek. Mik lehetnek egy idült fejfájás okai? Számos betegség vagy állapot állhat a háttérben. Ide tartozik a tenziós típusú fejfájás is, amelynek következményeképp talán meglepő módon a fájdalomcsillapítókhoz való hozzászokás maga is okozhat krónikus fejfájást. Fennállhat a tünet egy fejsérülés után tartósan, arcmelléküregek gyulladásához társultan, meningitiszek esetén vagy fogászati betegségekhez társulva is. Nagyon fontos, hogy a zöldhályog is járhat fejfájással, ami pedig szemészeti ellátást igényel. Az agy térfoglaló folyamatai is okozhatnak ilyen panaszt. Előfordulhat, hogy valakinek leesik a vércukorszintje és megfájdul a feje, máskor pedig akkor kínozza a fejfájás, ha olyan helyen tartózkodik, ahol rossz a szellőzés (kevés az oxigén vagy sok a szén-dioxid). Hogyan zajlik a beteg kivizsgálása? Tudatosítani kell a betegekben, hogy a korai kivizsgálással jobb gyógyulási esélyei vannak, hiszen a panaszokból és azok jellegéből nyilván következtethetünk az okokra is. El kell dönteni, hogy szükség van-e azonnali beavatkozásra, segítségre, felmerül-e életet veszélyeztető állapot. A beteg kivizsgálásához belgyógyászati és neurológiai vélemény is indokolt lehet, de adott esetben egyéb társszakmák bevonása is elkerülhetetlen. Fontos a beteg számára, hogy magyarázatot kapjon és megértse a feltételezett okokat és a javasolt vizsgálatokat, majd a kezelési lehetőségeket. Sajnos, a helyes diagnózis felállítása időigényes és nem mindig egyszerű, de az esetleges háttér-betegségeket mindenképpen érdemes feltárni. A belgyógyászati problémák közül kiemelném a hipertóniát, ami a fejlett országokban népbetegségnek számít: a népesség mintegy 15 százalékának van tartósan 140/90 Hgmm fölötti, azaz a magas vérnyomás szempontjából határértéken álló vérnyomása. Abban az esetben, ha a hipertónia tünetekkel jár, a leggyakoribb szimptóma a fejfájás, ami jelentkezhet enyhe, tompa nyomásként, de lehet egy erősebb feszítő érzés, a tarkó tájékán jelentkező, és a fejtető felé ki- 15

13 sugárzó, kifejezett fájdalomérzet is. Az erősebb fájdalom általában reggelente jelentkezik, és később a nap folyamán enyhül. Szemészeti fejfájás-forrás lehet a zöldhályog vagy glaukóma. Ez jelentkezhet glaukómás roham formájában, amikor néhány perc alatt magasra emelkedhet a szemnyomás, ami a betegnek szem- és fejfájást okoz, a látás megromlik, a páciens a lámpa körül színes gyűrűket lát. Hogy a további károsodásokat elkerüljük, az akut glaukóma azonnali kezelést igényel. A terápia megválasztásakor a polipragmázia kerülésére, illetve megszüntetésére kell törekedni, hiszen a különböző készítmények gyengíthetik, vagy akár fel is erősíthetik egymás hatását, és az is előfordulhat, hogy egy tulajdonképpeni mellékhatást új betegségként értékelnek. Az orvos munkáját megkönnyítheti például a betegnapló vezetése. A páciens ezt magával viszi a vizsgálatra, elmondja fejfájásának jellegzetességeit, esetleges kiváltó tényezőit. Mindenképpen ki kell emelni számára, hogy orvosi javaslat nélkül inkább ne gyógyszerezze magát, és amennyiben a panaszai fokozódnak, illetve tarkómerevség, láz, zavarodottság, látászavar, bénulás vagy bármi szokatlan jelenség lép fel, sürgősen kérjen segítséget. Hogyan kezelik? Kis túlzással: ahány ember, annyiféle fejfájás, márpedig a kezelés a fejfájás típusától és az egyéntől függ. Nem gyógyszeres kezelésként, például egy migrén esetén, a provokáló tényezők kizárása jöhet szóba. Ha más betegség vagy terhesség miatt nem javasolható a szokásos terápia, akkor nem is marad sok más lehetőség. A provokáló tényezőket javasolt tehát elkerülni: ilyenek lehetnek a gyógyszerek, koffein, diétás vagy életmódbeli triggerek, pszichés faktorok. Elképzelhető, hogy például egy fogamzásgátló kezelés mellett jelentkeznek fejfájásos panaszok. Ez esetben javasolt a fogamzásgátló készítmény elhagyása legalább 3 hónapig, de segíthet esetleg egy más összetételű gyógyszerre való átállás is. Máskor különösen a nyári időszakban egyszerűen folyadékhiány áll a panasz mögött, és bőséges folyadék-utánpótlás után el is múlik a fájdalom. Az úgynevezett alternatív kezelési módok (akupunktúra, biofeedback, hipnózis, homeopátia, fényterápia) is szóba jöhetnek, de ezek hatékonyságáról nincs evidenciákon alapuló, megbízható adat. A pihenés, a pszichés stressz csökkentése, illetve a megfelelő alvás egyaránt segíthet. Tenziós típusú fejfájás esetén tudni kell, hogy a központi idegrendszer fájdalomingereket szállító és szabályozó elemeinek működési zavaráról van szó, ami miatt csökken a tűrésküszöb, és a korábban fájdalommentes ingerek is fájdalmat váltanak ki. A gyógyszeres kezelés a fejfájás típusától is függ, hiszen adott esetben rohamkezelés, átmeneti profilaxis vagy tartós megelőző kezelés lehet szükséges. Speciális fejfájásformák esetén speciális beavatkozások vagy gyógyszerek javasolhatók (pl. triptanok, antidepresszánsok, izomlazítók, glaucoma elleni szemcseppek), míg egy szokásos fejfájás esetén a gyakran alkalmazott analgetikumok között megemlíthetők pl. a paracetamol vagy a nem-szteroid gyulladáscsökkentők is. Ezek a prosztaglandin szintézis gátlásán keresztül részben perifériásan, ill. centrálisan is a fájdalom csökkenését hozzák. Szükség lehet persze egyes esetekben akár sebészi beavatkozásra is. Speciális helyzetben a Fejfájás Ambulancia lehet a továbblépés, ahol a progresszív betegellátás keretében véleményt, illetve második véleményt adnak. Dr. Barta Zsolt, c. egyetemi docens Gasztroenterológia DEOEC Belgyógyászati Intézet 16

14 tabletta 500 mg, 10x 500 mg, 20x metamizol-nátrium 17

15 Megdöbbentő tény, hogy az esetek mintegy kétharmad részében a koszorúér-betegség mindenfajta előzetes figyelmeztetés nélkül szívizom-infarktussal vagy hirtelen szívhalállal ad hírt magáról. A Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinikájának 34 éves kardiológusa, Maurovich Horvát Pál a Magyar Tudományos Akadémia Lendület prog ramja keretében nemzetközi mércével mérve is ambiciózus kutatási projektre vállalkozott: munkatársaival olyan, több pillérre épülő diagnosztikai stratégiát szeretne kidolgozni, amelynek segítségével a veszélyeztetett személyek nagy eséllyel azonosíthatók. Ambiciózus magyar kutatási Sok-sok éve halljuk és tudjuk, hogy a magas vérzsírszint, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az elhízás mind-mind fontos kockázati tényezők a koszorúér-betegség szempontjából. Ezekkel a rizikófaktorokkal mi a baj? Miért mondanak ezek keveset a valódi veszélyről? Hozzátenném még, hogy a férfi nem önmagában kockázati tényező, valamint a betegség családi halmozottsága. Ezek a rizikótényezők is nagyon fontosak, de semmit nem mondanak arról, hogy a konkrét ember konkrét koszorúér-hálózata milyen állapotban van. Mi, a Lendület program keretében, azokat a magas kockázatot jelentő koronária-fel rakódásokat, sérülékeny, vagy más néven vulnerábilis plakkokat szeretnénk azonosítani, amelyek a szívinfarktusért felelősek. Ha ezek jelen vannak az ér falában, akkor alattomosan növekszenek, de amíg nem okoznak érszűkületet, addig a betegnek nincs tünete, tehát nem tud róluk, és egészségesnek gondolja magát. Ezek a plakkok azonban már ekkor is veszélyesek: azért hívjuk őket sérülékeny, vagy vulnerábilis lerakódásoknak, mert gyakorlatilag bármikor megrepedhetnek. A repedés következtében a bennük található, zsírokban gazdag anyag érintkezik a vérrel, amelynek sejtjei idegennek tekintik, és védekezésük eredményeként a plakk felszínén vérrög keletkezik. Ez a vérrög aztán elzárja a koszorúeret, aminek következtében bizonyos területen elhal a szívizom, azaz infarktus alakul ki. A mi célunk egy olyan, nem invazív diagnosztikai rendszer felépítése, amelynek segítségével eldönthető, hogy valakinek vannak-e ilyen plakkjai, vagy nincsenek. Jelenleg ilyen nem áll a klinikusok rendelkezésére. Ma szinte mindig magát a koszorúér-szűkületet diagnosztizálják, méghozzá szív katéterezéssel. Ez egyrészt invazív beavatkozás, másrészt csak akkor kerül rá sor, amikor a páciensnek már tünetei vannak. Szívkatéterezéskor gyakran úgynevezett sztentet ültetnek be, amelynek lényege, hogy egy ballonos tágítás után egy hálóval kitámasztják az eret, tehát megszüntetik a szűkületet. Elképzeléseik szerint milyen elemekből fog állni ez a diagnosztikus rendszer? Három pillér kidolgozását tervezzük. Az első olyan új biomarkerek azonosítása, amelyek például a vérben nagy valószínűséggel jelzik a sérülékeny plakkok jelenlétét. Ennek érdekében a gének kölcsönhatásával kapcsolatos genomikai vizsgálatokat szeretnénk végezni. Kutatni fogjuk a gének működése kapcsán felmerülő gyanús fehérjék esetleges szerepét és funkcióit, vizsgálni fogjuk a sejtekben lezajló anyagcsere-folyamatokat, valamint a zsírok élettani és kórélettani szerepét. Fehérjék, metabolitok vagy más vegyületek egyaránt lehetnek biomarkerek. Ezek azonosítása tehát óriási kihívás. Természetesen ahhoz, hogy jelentős információkat hordozó biomarkereket találjunk, az egészséges és a beteg emberek közötti különbsé- 18

16 program az infarktus megelőzéséért geket kell megtalálnunk. A koszorúér-betegséget a városmajori klinikán található, világszínvonalú szív-ct-vel fogjuk azonosítani; ezzel a nagyon korszerű, 256 szeletes képalkotó eszközzel a sérülékeny plakkok jó eséllyel felfedezhetők. A második pillér egy úgynevezett plakk image bank létrehozása lenne. Ez ex vivo kutatásokat jelent. A kb koszorúér-metszetet tartalmazó bank terveink szerint úgy jön majd létre, hogy hirtelen szívhalál következtében elhunyt betegekből származó metszeteken szövettani vizsgálatokat, valamint szív-ct-t és más képalkotó vizsgálatokat végzünk, amelyek segítségével megpróbáljuk elvégezni a különböző mértékű kockázatot jelentő plakk-típusok morfológiai jellemzését. A biomarkerek megtalálásában és az image bank létrehozásában együttműködünk egy New Yorkban élő barátommal és kollégámmal, Dr. Vörös Szilárddal, a Stony Brook Egyetem professzorával. Ő a CT-képalkotás világhírű szakértője, és nagyon jól ért azokhoz a biokémiai stratégiákhoz is, amelyek segítségével a biomarkerekre vadászni lehet. A háromdimenziós CT-felvételek alapján áramlástani modellezést is szeretnénk végezni, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidrodinamikai Tanszékének kutatóival együttműködve. Ettől a kutatástól azt várjuk, hogy a plakkok veszélyességének mértéke számmal is kifejezhetővé váljon. Szeretnénk, ha a modellezés eljuttathatna bennünket az úgynevezett plakk vulnerábilitási index megalkotásához. A harmadik pillér a szívinfarktuson átesett betegek három éven át tartó, követéses vizsgálata lesz, amelynek során a biomarkerek, a képi markerek, valamint a plakk vulnerábilitási index prediktív értékét szeretnénk tesztelni. Tegyük fel, hogy sikerre viszik, és képesek lesznek tökéletesen megjósolni az egyes emberek veszélyeztetettségének mértékét. Következik-e ebből, hogy magát az infarktust meg lehet majd előzni? Természetesen abban bízunk, hogy igen. Már ma is léteznek úgynevezett felszívódó sztentek; már mi is ültettünk be ilyeneket itt, a városmajori klinikán. Ez egyelőre nem alkalmazható tömegesen, de abban bízunk, hogy mire néhány év múlva befejezzük a projektünket, addigra a felszívódó sztentek olcsóbbak lesznek, és alkalmazásuk lehetőségeiről, előnyeiről is sokkal többet fogunk tudni. Diagnosztikus panelünkről gyakorlati elképzelésünk az, hogy amennyiben valakinél a biomarkerek alapján vulnerábilis plakk jelenlétét lehet valószínűsíteni, akkor szív-ct vizsgálatot végzünk. Amennyiben ez is igazolja feltevésünket, szívkatéterezést végzünk, amelynek során felszívódó sztenttel lefedjük, stabilizáljuk a plakkot. Ezzel pedig megelőzzük a repedést és a vérrög kialakulását. A szívinfarktus világszerte óriási probléma. Gondolom, sokan dolgoznak hasonló, a veszélyeztetettséget időben előrejelző módszerek kidolgozásán. Mi adott önöknek önbizalmat ilyen ambiciózus kutatási terv összeállításá 19

17 hoz? Miért gondolja, hogy meg tudnak valósítani valami olyat, ami még sehol, senkinek nem sikerült? Gondolom, ha sikerrel járnak, az nemzetközi szinten is ahogy manapság mondják nagy durranás lesz. Tulajdonképpen ez motiválja? Természetesen nem vagyok biztos abban, hogy a Lendület pályázatban leírt diagnosztikus algoritmust maradéktalanul fel tudjuk építeni. De már az az ön kifejezésénél maradva nagy durranás lesz, és nemzetközi folyóiratokban való publikációkra ad majd lehetőséget, ha bármelyik pillérrel kapcsolatban megvalósítjuk az elképzeléseinket. Abban igaza van, hogy sokan foglalkoznak a témával, de nemigen van olyan intézmény, ahol nem csak az egyes részeket kutatják. Mi itt, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján kivételes helyzetben vagyunk. Egyrészt nagyon sok, a vizsgálatba bevonható beteg fordul meg nálunk. Azt bizonyára tudja, hogy az infarktus Magyarországon a vezető halálokok egyike, de talán azt nem, hogy hazánkban sajnos az éves infarktushalálozás az uniós átlag háromszorosa. Rendelkezünk a nagyon korszerű, 256 szeletes szív-ct-vel is, ilyen nincs mindenhol. Harmadrészt most a Lendület program kiemelt támogatást biztosít számunkra, ami lehetőséget ad egy nagyon széles körű interdiszciplinaritás megvalósítására. Ez egyebek között ahhoz szükséges, hogy a klinikai és az ex vivo vizsgálatok eredményeit össze tudjuk majd kapcsolni. Gyógyító orvosok, radiológusok, patológusok, matematikusok, számítástechnikai szakemberek fognak itt együtt dolgozni, ami azért nem olyan hétköznapi dolog. Én magam kutatóorvosként két évet töltöttem a Harvard Egyetem neves oktatókórházában, a Massachusetts General Hospitalban, ahol a koronária-plakkok invazív és nem in vazív képalkotó módszerekkel történő vizsgálatával kapcsolatos kutatásokat végeztem. Ebben tehát kicsit otthon vagyok. Ugyanakkor a Harvard Egyetem Közegészségtan Karán tavaly mesterfokozatot szereztem klinikai hatékonyság szakirányon. Ez olyan, klinikusoknak szóló képzés volt, amelynek során egyebek között közegészségtant, statisztikát tanultam, és elsajátítottam a klinikai vizsgálatok tervezésének legfontosabb módszereit is. Ugyanakkor megértettem, hogy a közegészségtani szakemberek populáció szinten változtathatnak a dolgokon, és ezért akár egyetlen orvos is nagyon sok ember életét mentheti meg. Itt az orvoslás egy egész más dimenzióját ismertem meg. Mivel az infarktus népbetegség, nagyon motivál a remény, hogy munkánk majd populáció szinten is meghozza gyümölcsét. Bakos Júlia 20

18 Készítmény megnevezése NEBIVOLOL-TEVA 5 MG TABLETTA Kiszerelés Bruttó fogyasztói ár (Ft) Normatív támogatási összeg (Ft) Térítési díj normatív támogatás esetén (Ft) 30x Igen KGY 21

19 , itt van újra Kezdjük azzal, hogy miért éppen ősszel támadnak meg bennünket leginkább ezek a jellemzően felső légúti betegségek? A kórokozók, amelyeknek ezeket a fertőzéseket köszönhetjük, bizonyos szezonalitást mutatnak. Közülük leggyakoribbak a rhinovírusok, amelyek a náthát, vagyis a legközönségesebb meghűléses betegséget okozzák, elsősorban ősszel, illetve tavasszal támadnak. Nyilván szerepe van ebben a meteorológiai folyamatoknak, főként a hirtelen hőmérséklet-változásoknak is, amelyek következtében könnyebben lép fel meghűlés. Persze, léteznek olyan vírusok is, melyek télen aktívak, mint a közismert influenza-vírusok, vagy például a nemrégiben felfedezett, emberre is veszélyes korona-vírusok. Jól tudjuk, hogy ugyanígy vannak nyári vírusok is. Az őszi fertőzésekről beszélgettünk dr. Magyar Anna belgyógyász szakorvos, háziorvos, egyetemi oktatóval Tehát a legegyszerűbb náthát sem főként baktériumok, hanem inkább jól meghatározott vírusok okozzák Így van, a klasszikus megfázásos tüneteket, az orr váladékozásától a torok fájdalmas gyulladásáig, elsősorban vírusok elszaporodása váltja ki az érintett légutak nyálkahártyáján. A betegek mégis gyakran fordulnak hozzám már októberben is azzal, hogy jaj, elkapott egy csúnya influenza amiről általában szó sincs, egyszerűen csak náthásak, könnyű felső légúti hurutjuk van. Persze a nátha is kellemetlen tünetekkel jár, de jobbára enyhe, és aránylag gyors lefolyású. Más kérdés, hogy az esetek egy részében tényleg szerep juthat bizonyos baktériumoknak, amelyek felülfertőzik a beteg nyálkahártyát: az ilyesmiből azután tényleg lehet komolyabb baj, arcüreggyulladástól a torokgyulladáson át a bakteriális hörghurutig. Antibiotikumot csak ilyen szövődmények esetén indokolt a betegnek adni, egyébként a közönséges nátha nem igényel nehéztüzérséget. 22

20 Milyen módon érdemes mégis a kellemetlen tüneteket enyhíteni? Azt szoktam mondani, hogy a nátha gyógyíthatatlan betegség, ami alatt természetesen csak annyi értendő, hogy magától is meggyógyul. Természetesen a tüneteket azért lehet enyhíteni, illetve a betegség lefolyását gyorsítani olyan antivirális szer azonban, amely egy csapásra eltüntetné a náthát, ebben a pillanatban nem áll rendelkezésre. A szakirodalom szerint intenzív kutatások folynak ennek érdekében, állatkísérletek szintjén már eredményesen, tehát elképzelhető, hogy néhány év múlva pár tabletta révén egyszerűen megszabadulhatunk az orrfolyástól és társaitól. Visszatérve a tünetek enyhítésére és a lefolyás felgyorsítására: számtalan hagyományos módszer és csodaszer van divatban. Ezek közül néhányat a tudományos vizsgálatok is többé-kevésbé igazolni látszanak. Elsőként a fokhagymát említeném, amelynek nem is annyira az enyhítésben, hanem sokkal inkább a megelőzésben lehet szerepe, ugyanis bizonyos kutatások szerint a rhinovírusok kisebb eséllyel képesek megfertőzni azokat, akik rendszeresen fogyasztanak ebből az áldásos fűszernövényből. A másik csodaszerről, a C-vitaminról is az derült ki, hogy nem akkor kell óriási adagokban bekapkodni, amikor már elkapott bennünket a nátha, hanem bizony megelőzésként különösen a veszélyeztetett időszakokban érdemes odafigyelni arra, hogy elegendő friss zöldséggel és gyümölccsel biztosítsuk a szervezet C-vitamin-szükségletét. Ami viszont már nemcsak megelőzésre, a szervezet immunitásának erősítésére alkalmas, hanem a tünetek enyhítésében is jeleskedik, az a szintén közismert Echinacea, a kasvirág. Ennek a szernek, amelyhez a legkülönbözőbb formában hozzájuthatunk a patikában, jótékony hatását szakirodalmi adatok is igazolják. És az olyan közismert szerek, mint az orrcsepp, vagy az olyan módszerek, mint az intenzív izzadás, nem segíthetnek? Ez számomra azért különösen érdekes kérdés, mert a saját náthámat diákkorom óta sikeresen el tudom mulasztani egy kiadós forró szaunával: ez logikus is, hiszen ezek a kórokozók köztudottan nehezen tolerálják a magas hőmérsékletet. Tudományos igényű vizsgálatok ugyanakkor mégsem támasztják alá az ilyen tapasztalatokat. Ami pedig a számos nátha elleni szert illeti: természetesen ezek eredményesen használhatók tüneti kezelésre. Ilyenek például az úgynevezett dekongesztánsok, az orr nyálkahártyájának duzzanatát csökkentő szerek, amelyek révén könnyebben jut- 23

21 refluxos tüneteket mutató betegek azzal, hogy hirtelen romlott az állapotuk. Ez egyébként valamelyest tavasszal is megfigyelhető, tehát az időjárás változása minden bizonnyal szerepet játszik benne. A másik, típusosan őszi jelenség, hogy azok a magas vérnyomásos betegek, akik a nyári kánikulában vidáman csökkentették a szükséges gyógyszeradagjukat, ősszel rémülten tapasztalják, hogy felugrik a vérnyomásuk talán ennek is a hőmérséklet- és légnyomásváltozás a magyarázata. hatunk levegőhöz. Az allergia ellen használatos antihisztaminok a nátha tüneti kezelésében szintén hatásosak lehetnek, és szükség esetén persze a láz- és fájdalomcsillapító szerek is bevethetők. Sok olyan kombinált készítmény van forgalomban, amely ezeket együttesen tartalmazza, és így hatékonyan képes enyhíteni a tüneteket, illetve gyorsítani a nátha lefolyását. Alkalmazhatók továbbá természetesen a torok fájdalmát enyhítő, zsibbasztó és fertőtlenítő szopogatós és egyéb készítmények. Azonban még egyszer hangsúlyozom, ezek nem gyógyító szerek, csak tüneti kezelésre alkalmasak. Ha tehát valaki a gyorsabb gyógyulás reményében nyakló nélkül szed például valamilyen aszpirin típusú gyógyszert, legfeljebb a gyomra fog kilyukadni. Ugyanígy a már említett mértéktelen C-vitamin-fogyasztásnak sincs semmi értelme, hiszen egyrészt hiába kapkod be valaki grammnyi adagokat belőle, hamar távozik a szervezetből, másrészt viszont bajt is okozhat, például növelheti a vesekő-hajlamot. Sokkal fontosabb a szervezetünk ellenállóképességét erősíteni, egészséges életmóddal és többek között azzal is, hogy ilyen időszakban nem terheljük túl magunkat, sőt ellenkezőleg, eleget pihenünk. Vannak-e más, jellemzően őszi megbetegedések? Jelentkeznek ilyenkor olyan, nem fertőző betegségek is, amelyek valamilyen néha nem is ismert okból szintén szezonalitást mutatnak. Ilyen például az a jelenség, amelynek én a szakirodalomban sem találtam a magyarázatát, azonban minden ősszel tapasztalom a rendelőben: egymás után jelentkeznek a savas Hogyan érinthetik az őszi fertőzések a krónikus (felső)légúti vagy más betegséggel élőket? A náthát ebben az esetben sem tartom tragikusnak, azonban a később, inkább már csak decembertől támadó influenzát érdemes elkerülniük: e tekintetben oltáspárti vagyok. Tehát helyes, ha a krónikus légúti betegségben szenvedők (asztmások, COPD-ben, azaz idült légúti obstrukcióban szenvedők, köhögős dohányosok) influenzaoltást kérnek. Természetesen az egyéb krónikus betegek, pl. szívbetegek, cukorbetegek, immunhiányos betegek stb. esetében is indokolt az influenza elleni védőoltás, mint ahogyan az egyébként nagyjából egészséges 65 év felettiek számára is: miért tennék ki magukat feleslegesen egy hét lázas, kínzó betegségnek? Magam is már hatvanéves korom óta oltom magamat, hiszen nem szeretném feleslegesen az ágyat nyomni László István 24

22 NE ENGEDJE, HOGY EGY MEGFÁZÁS MEGHIÚSÍTSA A VÁGYAIT. FÔ LEG, HA KALANDVÁGYRÓL VAN SZÓ! WICK_ _006 Bemutatjuk a Wick gyógyszercsaládot! Magyarország új gyógyszercsaládja, amely meglepôen gyorsan enyhíti a megfázás és az influenza tüneteit. Klinikailag bizonyított orvosi hatóanyagok és természetes eredetû összetevôk hatékony kombinációja. MedDex Wick 7,33 mg méz ízû szopogatótabletta (Hatóanyag: dextrometorfán), GuaifenoMed Wick 200 mg/15 ml méz- és gyömbér ízû szirup (Hatóanyag: gvajfenezin), Sinex Wick Eukaliptusz 0,5 mg/ml oldatos orrspray (Hatóanyag: oximetazolin-hidroklorid), VapoRub Wick kenôcs (Hatóanyagok: racém kámfor, tengerparti fenyôbôl származó terpentinolaj, levomentol és eukaliptuszolaj), TriActin Wick citrom ízû por belsôleges oldathoz (Hatóanyagok: paracetamol, gvajfenezin és fenilefrin-hidroklorid), SymptoMed Wick citrom ízû por belsôleges oldathoz (Hatóanyagok: paracetamol és fenilefrin-hidroklorid) VÉNY NÉLKÜL KAPHATÓ GYÓGYSZEREK Forgalomba hozatali engedély jogosultja: Wick Pharma Zweigniederlassung der Procter & Gamble GmbH, Sulzbacher Strasse 40-50, D Schwalbach am Taunus, Németország Forgalmazó: Teva Magyarország Zrt., 1074 Budapest, Rákóczi út A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELÔORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT! 25

23 Vasárnap gél-nap! Még a leggondosabb, legalaposabb ápolás mellett is előfordulhat, hogy fogszuvasodás alakul ki a fogat váltó, fogszabályzáson áteső gyerekeknél, vagy akár fiatal felnőtteknél. Pedig a megelőzés egyszerű: a csak gyógyszertárakban kapható elmex gél. Az elmex gél egy olyan, aminfluoridot tartalmazó, vény nélkül, kizárólag patikában kapható gyógyszer, amelyet a fogzománc erősítésére fejlesztettek ki. A szakember szerint ezért ezt a készítményt akkor kell alkalmazni, amikor erre szükség van, például a fogváltás időszakában. Fluoridra az első fogak megjelenésétől szükség van, de az elmex gélt csak hatéves kor fölött javasoljuk. Ekkor kezdődik ugyanis a tejfogak kiesése és a maradó fogak meg- 26

24 Harsányi Ditta, a Colgate Palmolive Magyarország Kft. tudományos munkatársa arról beszélt, mikor javasolt alkalmazni a gélt, és mire kell figyelni a használat során. jelenése. Ebben az időszakban, tehát 6 és 12 éves kor között oda kell figyelni arra, hogy a maradó fogak fogzománcának fluoridtartalma meg felelő legyen, ezáltal megerősödjenek, hiszen ennek a későbbiekben nagyon fontos szerepe lesz. Tudni kell, hogy amikor kibújnak a maradó fogak, még porózusak, így a fluoridtartalmú fogkrémek használata nem mindig elegendő. Ha nem megfelelő a szájápolás, akkor megnő a fogszuvasodás veszélye. Harsányi Ditta szavaival: A betegség első jele egy kis fehér folt, az úgynevezett white spot megjelenése a fogon. Ilyenkor a folyamat még visszafordítható a gél rendszeres és szakszerű használatával, de ha nem vesszük komolyan, akkor nagyon gyorsan megjelenik a már jól ismert, fájdalommal járó probléma, a szuvas fog. Ezt már csak fogorvos segítségével lehet helyre hozni. Mivel azonban még a betömött fog is újból szuvasodhat, a beavatkozás után érdemes megelőző jelleggel alkalmazni a gélt. A maradó fogsor kialakulása után is előállhat olyan helyzet, hogy szükség van az elmex gélre: például, ha szükségessé válik a fogszabályozás. A fogszabályzót viselőknek is az elmex gél használatát szoktuk javasolni, mert a fogszabályzó készülék miatt nehezebb a fogak tisztán tartása; a készülék alól, illetve a kis bracketekből nagyon nehéz az ételmaradékokat eltávolítani, emiatt pedig megnő a fogszuvasodás veszélye. Fogszabályozás esetén is érdemes tehát használni a gélt, otthon hetente egyszer, illetve a kontrollvizsgálatok alkalmával, ahol a fogorvos is elvégzi a kezelést. Később a mostanában nagyon divatos fogfehérítés miatt lehet szükség az elmex gél használatára, mivel az ilyen beavatkozás miatt szabaddá válnak a dentin csatornácskák. Ebben az esetben a gél ezek lezárását segíti. Van, amikor nem egy konkrét élethelyzet, hanem a betegségre való hajlam miatt szükséges a gyógyszer használata. A szakember szerint akinek genetikai okokból kevesebb ásványi anyagot tartalmaznak a fogai, azok számára preventív jelleggel javasolt a gél használata. Nekik folyamatosan alkalmazniuk kell, legalább hetente egyszer, hogy a készítmény el tudja végezni a fluoridpótlást. A tudományos munkatárs hangsúlyozza, hogy a fluoridálás egy ilyen, gyógyszernek minősülő, vény nélkül kapható készítmény esetében fokozott óvatosságot igényel. Mindenképpen ki kell kérni az orvos vagy a gyógyszerész tanácsát a használatot illetően. Általánosságban azonban elmondható, hogy a gélt hetente egyszer, a fogkrémhez hasonlóan kell alkalmazni. Használat után azonban azonnal ki kell köpni, és öblíteni sem szükséges. Azt szoktuk mondani, hogy legyen a vasárnap a gél-nap, amikor az esti fogmosás az elmex géllel történik. Az otthoni használat mellett időnként szükséges lehet a rendelői alkalmazás. Ennek során a fogorvos egy sínbe helyezi a gélt, és ezt pár percig hagyja hatni a fogakon. Harsányi Ditta a használattal kapcsolatban még elmondta: alapvetően hatéves kor fölött ajánljuk ezt a terméket, egyebek mellett azért, mert az ilyen korú gyerekkel már megbeszélhető, hogy ne nyelje le a gyógyszert. A szakember végezetül felhívta a figyelmet, hogy a gél csak kiegészítés lehet, és nem pótolhatja a rendszeres és alapos szájápolást. Kovács M. Veronika A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét. 27

25 Patika a hídfőn Beszélgetés Dr. Fehér Klára gyógysze résszel, a Szent Margit Patika vezetőjével Tekintélyes, patinás gyógyszertár Budapest II. kerületének szívében, a Margit híd budai hídfőjénél. Az officinában számosan várakoznak; a bennünket fogadó vezető asszony filigrán, de szemmel láthatóan igen határozott hölgy. Szűkebb hazája is itt van, a Rózsadomb alján? Nem, egy kis faluból jöttem: Szakcson születtem, Dombóvár és Tamási között. Az édesanyám tősgyökeres helyi családból származik, édesapám pedig bácskai születésű, de a háború után idekerült ő lett a helyi állatorvos. Én pedig Dombóvárra jártam gimnáziumba, és gyermekorvosi pályára készültem. Igen ám, de édesapám azt mondta: egy nőnek, aki családot, gyerekeket szeretne, annak bizony nem való az orvosi pálya, mert a vele járó felelősség, illetve mindennapi terhelés egész embert kíván, és így vagy a hivatás, vagy a család sínylené meg a pályaválasztást. Legyél, lányom, patikus! Így döntöttem azután a gyógyszerészi pálya mellett, a tanáraim viszont azt mondták, hogy szerintük a gyógyszerészet nem nekem való. Nem tudom pontosan, miért gondolták így, de azt hiszem, nem ismerték eléggé ezt a hivatást, és ezért valószínűleg alá is becsülték egy kicsit. Kitartottam, a gyógyszerészi karra jelentkeztem Szegedre, és miután sikerült a felvételim, ott kezdtem meg a tanulmányaimat. Szeged 28