MONORI TESZ-VESZ ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM OM-AZONOSÍTÓ:

Átírás

1 MONORI TESZ-VESZ ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM OM-AZONOSÍTÓ:

2 TARTALOM I. Bevezető Törvényi előírások 5 2. Az intézmény adatai Alapító Okirat szerinti működési feltételrendszere Az Óvoda bemutatása Személyi feltételek Tárgyi feltételek Óvodánk eszközrendszere Az óvodába lépés feltételei Csoportszerkezet Gyermekcsoportjaink összetétele Gyermekélelmezés Óvodánk saját arculata, speciális alapelvei nevelési koncepciók Küldetésnyilatkozat Gyermekkép Óvodakép Pedagóguskép.16 II. Tevékenységközpontú óvodai nevelés célja és feladatai Nevelési rendszerünk ábrája A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében A képességek szerepe a nevelési cél elérésében..22 III. A tudatos fejlesztés feltételei 24 IV. Fejlesztés tartalma Játék és tanulási tevékenység Társas és közösségi tevékenység Munkatevékenység Szabadidős tevékenység..37 V. A komplex foglalkozások rendszere Művészeti tevékenységek Külső világ tevékeny megismerése Matematika Mozgásfejlesztés..49 VI. A fejlődés várható eredményei, a fejlődés jellemzői az óvodáskor végére..54 VII. Integráció..55 VIII. Az óvodai élet megszervezése, időkeretei Napirend Hetirend

3 IX. Az óvoda ünnepei, hagyományai.69 X. Intézményünk sajátos kapcsolatrendszere Család és Óvoda Közoktatási intézményekkel és egyéb szervezetekkel Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság Különböző közművelődési intézményekkel...73 XI. Gyermekvédelmi tevékenység Gyermekvédelem célja A gyermekvédelem feladata Esélyegyenlőségi program...78 XI. Az iskolába lépés feltételei 81 XII. Speciális szolgáltatásaink 83 XIII. Érvényességi rendelkezések..84 XIV. Legitimációs záradék.85 3

4 I. BEVEZETŐ Intézményünk a fővárostól 35 km-re, egy kisvárosban található. Monoron a családok összetétele igen változó. Sok a fővárosba bejáró, dolgozó szülő, ugyanakkor megtalálható az alkalmi munkát vállaló, ill. sajnos egyre több a munkát kereső, munkanélküli szülő is. Óvodásaink szociális helyzete igen változatos képet mutat, főként a családok anyagi helyzetében, kulturális körülményeiben. Ezért az óvodában folyó nevelő-oktató munkát úgy kell szerveznünk, hogy a nehéz körülmények között élő, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket felzárkóztassuk. Tudjuk, hogy a gyerekek megváltozott életkörülményei, a technika fejlődése, az élményforrások csökkenése, a család szerkezetének változásai nagymértékben hatnak a gyermekek fejlődésére. Mindezek figyelembevételével egy élmény-gazdag óvodát igyekszünk kialakítani, ahol a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. A szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek társadalmi esélyegyenlőségének biztosítása céljából egyéni differenciált fejlesztéseket terveznek az óvodapedagógusok a csoportnaplóban. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, és a gyógypedagógiai-logopédiai fejlesztést az általános óvodai nevelésben integráltan végezzük a hátrányos megkülönböztetés elkerülése érdekében. Intézményünk 2000 óta dolgozik tevékenység központú óvodai nevelési program alapján. Óvodánk pedagógusai és minden dolgozója elkötelezett a nevelés, a magas színvonalú óvodai szolgáltatás megteremtésében. Nevelésfilozófiánk, céljaink, feladataink meghatározása mellett tükröződik a helyi sajátosságaiból adódó egyéni arculat, amely színesebbé, változatosabbá teszi intézményünkben folyó pedagógiai munkát. Az1996. évi LXII. törvény (az évi Közoktatási törvény módosítása) értelmében az óvodák az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja című dokumentum alapján nevelési programot készítettünk, Fábián Katalin Minősített Tevékenység központú óvodai nevelési programját adaptáltuk. Intézményünk pedagógus közössége a program elkészítése során nagy figyelmet fordított arra, hogy meglévő célkitűzései, helyi lehetőségeink összhangban legyenek és megfeleljenek környezetünk elvárásainak, igényeinek. A törvényi változásokat figyelembe véve, valamint a programbeváló vizsgálatok tapasztalataira alapozva dolgoztuk át nevelési programunkat. Programunk elkészítése során figyelembe vettük a helyi társadalmi elvárásokból felmerülő feladatokat, alkalmazva a már több éve jól bevált, működő nevelési-fejlesztési gyakorlatokat, módszereket, amelyeket helyi adottságaink lehetővé tesznek. Intézményünkben a Tevékenységközpontú óvodai nevelési program irányelveit követve folyik a nevelés-oktatás, mely program középpontba állítja a gyermeki tevékenységre épülő nevelést, és ezt az elvet a teljes nevelési folyamaton keresztül kiemelten kezeljük. Tudatosan, tervszerűen végzett óvodapedagógusi munka, kötetlen, spontán gyermeki tevékenység, játék, jó hangulatú ritmikus mozgás jellemzi napjainkat, ahol reményeink szerint a gyermekeknek igazi gyermekkoruk van. 4

5 1. Törvényi előírások Programunk a 255/2009. (XI. 20.) Korm. Rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosítása alapján készült, magában foglalva a hazai és a helyi (városi) óvodai gyakorlatok eddigi tapasztalatait, eredményeit, szem előtt tartva az évi LXXIX. Közoktatási törtvényt valamint, az azt módosító évi LXVIII. számú és LXI. törvényt, a LXXI. számú, a LXXIX. számú törvényt, és a városi közoktatási intézkedési terv irányelveit. Ezen kívül programunkba az alábbi törvényeket, rendeleteket építettük be: 32/1997. (XI.5.) számú-, valamint az azt módosító 19/2001. (III. 29.) OM rendelet és a18/2002.(ix.29.) OM rendeletről, a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvei 23/1997. (VI.4.) számú MKM rendelet és az azt módosító 37/2000. (X.29.) rendelet a Fogyatékos gyermekek nevelésének irányelveiről tv. XXXI. törvény A gyermekek védelméről és jogairól Egyezmény a gyermekek jogairól Egyesült Nemzetek UNICEF A többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről 185/1999. (XII.13.) Korm. Rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, amely a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. Rendeletet módosítja 1/1998. (VII.24.) OM rendelet a kötelező felszerelési- és eszköz normáról 36/1999. (VIII.24.) OM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 3/2002. (II.15.) OM rendeletet a Közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről évi CXXV. törvény az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség elmozdításáról évi I. tv. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról 368/2011. Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (államháztartás részét képező intézmények számára) 2012.(VI.8.) EMMI rendelet a es tanév rendjéről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 5

6 2. Az intézmény adatai Alapító Okirat szerinti működési feltételrendszere Az intézmény típusa: Közoktatás nevelő intézmény Az intézmény hivatalos elnevezése: Monori Tesz-Vesz Óvoda Intézmény címe, székhelye: 2200 Monor, Katona József utca 26. Az intézmény OM azonosítója: Alaptevékenység besorolása: Államháztartási szakágazat TEÁOR szerint Óvodai Nevelés Államháztartási szakfeladatainak hatályos rendje: Óvodai intézményi étkezés Munkahelyi étkeztetés Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása keretében kizárólag a többi gyermekkel integráltan együttnevelhető azon sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése és ellátása, akik Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján enyhe értelmi fogyatékosak, vagy enyhe mentális retardációban szenvednek, vagy beszédfogyatékosak, vagy elektív mutizmusban szenvednek. Csoportok száma: 7 Felvehető maximális gyermeklétszám: 210 fő Telefon/fax száma: 29/ címe: katonaovi@monornet.hu Az intézmény fenntartója: Monor Városi Önkormányzat Az intézmény gazdálkodása: Részben önálló gazdálkodó Szakmai szempontból: önálló Az óvoda vezetője: Monor Város Önkormányzat Képviselőtestülete által kinevezett óvodavezető. KJT évi XXXIII-as törvény A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011 évi CXC törvény és a Közalkalmazottakról szóló 1992.évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (10.8.) kormányrendelet szerint történik. Jogköréről, felelősségéről: a KT 54. rendelkezik egyszemélyi felelőssé, döntési,önálló munkáltatói jogkörrel előirányzat felhasználói jogkörrel rendelkezik 6

7 Csoportok neve 3. Az Óvoda bemutatása A Tesz Vesz Óvoda - 7 csoportos óvoda név szerint: Hétpettyes katica Méhecske Mazsola Kisvakond Cica Napocska Tulipán óta fogadja a gyerekeket sokoldalú, szakképzett óvodapedagógusok közreműködésével fős osztatlan csoportokban, differenciáltan folyik a nevelőmunka, a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program alapján. Óvodánk körzete a város peremkerületeinek nagy részét foglalja magába. Sok a roma származású, hátrányos helyzetű, elvált szülők gyermeke. 3.1 Személyi feltételek Valamennyi munkatárs folyamatos együttműködése, összehangolt munkája szükséges a befogadó szellemiségű óvoda, az inkluzív nevelés kialakítása érdekében. Nevelőmunkánk középpontjában a gyermek áll Intézményünkben dolgozó pedagógusok száma 15 fő ÓVODAPEDAGÓGUSOK Főiskolai végzettség Középiskolai végzettség Vezető óvodapedagógusi szakvizsgás Fejlesztő pedagógusi, egyéb szakvizsgás Gyógypedagógusi, logopédusi végzettség 13 fő 2 fő 1 fő 3 fő 0 fő ÓVODAPEDAGÓGIAI ASZISZTENS 4 fő ÓVODATITKÁR 1 fő Dajkák száma DAJKÁK 7 fő 7

8 Dajkaképzőt végzett Érettségizett 7 fő 0 fő 8 általános iskolai végzettségű fő Technikai dolgozók: Konyhai dolgozó Takarító: Karbantartó-gondnok 1 fő 1,5 fő 1 fő 3.2 Tárgyi feltételek Intézményünkben található 7 csoportszoba, hozzátartozó öltözővel és mosdóval. Az Tesz - Vesz Óvoda udvara a tulajdoni lapon, 3414 hrsz. telken levő FORFA óvodaépület. Az épület összes hasznos alapterülete 836 m 2. Az udvar területe 7200m 2. A berendezések, játékok többnyire természetes anyagból készültek, ügyességet és mozgást fejlesztő játékszerek. Gazdag, stimuláló ingerek alkalmazására törekszünk az óvoda épületén belül és kívül (változatos színek, textúrák, gyerekek által készített rajzok, élményképek). Változatos helyek kialakításával biztosítjuk a kisgyerek számára, hogy ugyanazt a tapasztalatot, ismeretet többféle helyzetben, módon, formában, színben, helyen szerezhesse meg (virágoskert, veteményeskert, gyepes terület.) Folyamatosan igyekszünk az udvar felszereltségét bővíteni fából készült mozgást fejlesztő játékokkal. A korszerű nevelő-oktató munkához szükséges fontosabb tárgyi feltételekkel rendelkezünk. 3.3 Óvodánk eszközrendszere Az óvoda eszközrendszerét és az eszközfejlesztési ütemtervet a program melléklete tartalmazza. - Költségvetésből vásárolt alapvető eszközökkel rendelkezik az intézmény. - egyéb forrásból (szülők bálja, pályázatok, alapítványi támogatás) új fejlesztő játékok, eszközök, bábok folyamatos beszerzését biztosítjuk. - várható eszközigény a program megvalósításához: a jelenlegi állapot szinten tartásával biztosítjuk a megvalósítást az eszköznormában meghatározottaknak és ütemezésüknek megfelelően. 8

9 3.4 Az óvodába lépés feltételei Az óvodai felvétel módját a Közoktatásról szóló 1993 LXXIX. törv. a évi LXI. módosított törvény 24. (1)(3) 65..(3) szabályozza, mely szerint Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. A Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (Nkt) 8. (2) bekezdés értelmében: 8. (1) 51 Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény, amely a gyermeket fokozatosan, de különösen az utolsó évében az iskolai nevelésoktatásra készíti fel. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. (2) 52 A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti, felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja. (3) 53 Az óvodai nevelés 6. melléklet szerinti finanszírozott időkerete magában foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeretet. A fenntartó az óvodában heti tizenegy órás időkeretben köteles megszervezni a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő pedagógiai ellátását, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatását. (3) A gyermek ha e törvény másképp nem rendelkezik abban az évben, amelyben a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felvétele három éves kortól, jelentkezésük alapján 2008.szeptember 01-től kötelező. Az óvodai beiratkozás időpontját a fenntartó határozza meg, ez általában április közepén, három napon keresztül történik. Az óvodánkba felvett gyermekek csoportba való beosztásáról, a csoportok összetételéről az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. 9

10 3.5 Csoportszerkezet Csoportjaink szerkezetük szerint osztottak, vagy részben osztottak. Csoportok szervezési elvei létszámhatárok (minimum 20 fő, maximum 25 fő - az évközben jelentkező gyermekek felvétele esetén a maximális létszám 30 %-kal növelhető. csoportszoba férőhelye tartalmi szempontok alapján: - életkor - fejlettség - SNI, HHH gyermekek száma a csoportban - nevelési gyakorlatunk szervezési elvei (speciális képzések, felzárkóztatás, tehetséggondozás) Óvodán belül, ha a feltételek adottak, többféle csoport-kialakítási elv is érvényesülhet, amennyiben az nem sérti a helyi nevelési gyakorlat alapelveit. (A csoportok létszámkülönbsége óvodán belül maximum 2-3 fő eltérést mutathat a közel azonos alapterületű csoportszobák tekintetében.) 3.6 Gyermekcsoportjaink összetétele Intézményünk populációját a magyar és a roma etnikum, gyermek adja. A helyi cigányönkormányzat vezetőjével jó kapcsolatot alakítottunk ki roma gyermekek megfelelő óvodai nevelése érdekében Nagy hangsúlyt fektetünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek három éves kortól történő óvodai beíratására, és ügyelünk a rendszeres óvodalátogatásukra, lehetőségeinkhez mérten a hátrányok kompenzálására a szülők aktív bevonásával. 3.7 Gyermekélelmezés A Monori Tesz-Vesz Óvoda nem rendelkezik külön főző konyhával, Az étkeztetést Monor Város Önkormányzata egy külön üzemeltető helyi céggel kötött szerződés alapján látja el élelmezésünket. Az ételt a Monori Városi Uszoda- és Városfejlesztési Nonprofit Kft által üzemeltetett főzőkonyha szolgáltatja. A konyha vezetőjével jó kapcsolatot alakítottunk ki. A zöldség és gyümölcs pótlását a tagóvodák maguk által meghatározott zöldség-gyümölcs napok beiktatásával végzik. 4. Óvodánk saját arculata, speciális alapelvei és koncepciója Az óvodánk a pedagógiailag segített, ösztönzött szocializáció, befogadó környezet minél teljesebb megvalósítására törekszik. 10

11 Az óvoda szociokulturális környezete Óvodánk körzete a város peremkerületeinek nagy részét foglalja magába. Sok a roma származású, hátrányos helyzetű, elvált szülők gyermeke. Nagyon sok a Budapestre bejáró dolgozó szülő, de nőtt a fővárosból idetelepült családok száma is. Óvodásaink szociális helyzete nagyon változatos képet mutat. A családok anyagi helyzetében történt változások munkanélküliség, kulturális elmaradottság, marginalizálódott réteg betelepülése a térségből okai a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számának ugrásszerű megnövekedésének. A nevelő-oktató munkát ehhez kell igazítanunk: a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló gyermekek felzárkóztatását, szocializálását az inkluzív nevelési módszer alkalmazásával az integráció megvalósítása során. Az óvodapedagógusok érzelmileg azonosulnak az integrációval, természetesnek tekintik a SNI gyermekek jelenlétét az óvodában. Legfőbb célkitűzésünk, hogy a gyermekek szeretetteljes, nyugodt légkörben, igényes körülmények között tevékenykedve töltsék ovis éveiket. A napi tevékenységek során igyekszünk egyensúlyban tartani, az életkori sajátosságoknak megfelelő készségfejlesztést és az önfeledt játékot. Nevelési munkánkkal elősegítjük, hogy intézményünkből jól kommunikáló, saját véleményalkotásra képes, nyitott, egészséges, az iskolában jó esélyekkel induló gyermekek kerüljenek ki. Az óvoda céljának tekinti a szociokulturális (HH, HHH, roma kisebbség, SNI) és egyéb hátrányok csökkentését, a leszakadás megelőzését. Tevékenységével az esélyegyenlőség elvének érvényesítését szolgálja. Enyhíti, fékezi a társadalmi különbségek mechanikus leképeződését, átörökítését. Az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt élve, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs. Gyermekközpontú óvodai nevelésünkkel a gyermekek nyitott érdeklődését, érzelmi kötődését, a velük született adottságokat, egyéni és életkori jellemzőiket figyelembe véve segítjük sokoldalú, harmonikus személyiségfejlődésüket. Óvodai nevelésünk a családi nevelés kiegészítője, a gyermek három éves korától az iskolakezdésig gondoskodik a gyermek napközbeni ellátásáról. Óvodai nevelésünk célja: - az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, - az életre való felkészítése, a teljes gyermeki személyiség kibontakoztatása, fejlesztése tevékenységek által, tevékenységeken keresztül, mindezeket az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. - Nevelésünkben alapelv: - hagyományos értékek átadása - biztonságos légkör kialakítása - gyermeki személyiség tiszteletben tartása - a gyermekek mindenekfelett való érdekének szem előtt tartása - mindenféle hátrányos megkülönböztetés tilalma - a gyermekek természetes kíváncsiságának kielégítése sokféle tevékenységeken keresztül - egészséges életmód kialakítása 11

12 - környezeti kultúra ápolása Óvodánk sajátos céljai az alábbiak: A teljes gyermeki személyiség fejlesztése a tevékenységek által, biztonságos tájékozódás kialakítása a gyerekek szűkebb és tágabb környezetében, a gyermekek érdeklődésének felkeltése, illetve kielégítése az óvodai és óvodán kívüli tevékenységekkel, programokkal. Gyermeknevelési módszerünk titka az őszinte gyermekszeretetben, a gyermek tiszteletében, egyéni fejleszthetőségében keresendő. Mindent megteszünk, hogy a gyermek, érdeklődő, a világra nyitott, befogadó legyen, tisztelje társait, a felnőtteket, ismerje meg a valódi értékeket, tudjon örülni, lelkesedni. A gyermekek napirendjét úgy alakítjuk, hogy a játék, a mozgás, a változatos intellektuális tevékenységek egyensúlyban legyenek. A változatosságon, sokszínűségen kívül törekszünk a gyermekek ideális (saját személyükre szabott) terhelésére. Az önfeledt játék is rendkívül fontos a gyermek egészséges fejlődéséhez. Meggyőződésünk, hogy csak a családokkal együttműködve lehet igazi eredményt elérni a gyermeknevelésben. Az egészségmegőrzésben a prevenció fontosságát valljuk, ezért lehetőséget adunk a megfelelő mennyiségű és minőségű sportolásra, gondoskodunk a változatos, egészséges életrendről. Nevelési koncepciónk Óvodánkra jellemző a harmonikus, derűs, családias légkör, amelyben a gyermekek felszabadultan, jól érzik magukat. Lehetőség nyílik a szenzibilis, gátlásos, nehezen oldódó gyermek számára is a beilleszkedésre, képességei mélyebb kibontakoztatására. A gyerek dolga jót és jól játszani az óvodában. A játék maga az élet, éppen ezért az életre nevelés a játékból indul ki. A játék, tehát olyan komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógusaink tudatosan felhasználnak a nevelés folyamatában céljaink eléréséhez. Az óvodánk a pedagógiailag segített, ösztönzött szocializáció minél teljesebb megvalósítására törekszik. Az óvoda kiemelt figyelemmel van a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek iránt, szorgalmazza, hogy rendszeresen járjanak óvodába, ahol szükségleteik kielégítése, gondozásuk biztosítottá válik. Legfőbb célkitűzésünk, hogy a gyermekek szeretetteljes, nyugodt légkörben, igényes körülmények között tevékenykedve töltsék ovis éveiket. A napi tevékenységek során igyekszünk egyensúlyban tartani, az életkori sajátosságoknak megfelelő készségfejlesztést és az önfeledt játékot. Nevelési munkánkkal elősegítjük, hogy intézményünkből jól kommunikáló, saját véleményalkotásra képes, nyitott, egészséges, az iskolában jó esélyekkel induló gyermekek kerüljenek ki. Célunk, olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. Az óvoda megkülönbözteti az eltérő jellegű hátrányokat (HH, HHH, SNI,) a hátrányokból adódó tünetek csökkentése legmegfelelőbb módszereinek megválasztásához. 12

13 Óvodánk az inkluzív pedagógiai gyakorlat keretei között társadalmi, szociális, kulturális tényezőkből (és sajátos nevelési igényből) adódó integrációs gyakorlatot valósít meg. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkentheti a későbbi iskolai kudarcokat. A nevelési gyakorlat célja Az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, Az életre való felkészítése, a teljes gyermeki személyiség kibontakoztatása, fejlesztése tevékenységek által, tevékenységeken keresztül, mindezeket az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. A pedagógiai tapintat elemeinek érvényesítése a gyakorlatban: A gyermek és a szülő méltóságának tiszteletben tartása, A családtagok elfogadása, és feléjük szakmai alázattal való közeledés, Figyelmes, tiszteletteljes, szakmailag kifogástalan színvonalú segítség, A gyermek érdekeinek szem előtt tartása Toleranciával, empatikus magatartással partnerkapcsolat kialakítására törekvés a szülőkkel A hátrányos helyzetű gyermekek lemaradását, szakszerű, a gyermekek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve sikeresen ellensúlyozva. Az óvoda nevelő intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. Tevékenységével az esélyegyenlőség elvének érvényesítését szolgálja. Céljának tekinti a hátrányok csökkentését, a leszakadás megelőzését. Enyhíti, fékezi a társadalmi különbségek mechanikus leképeződését, átörökítését. Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására kell irányulnia, az emberi és gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával, oly módon hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. A tevékenységközpontú óvodai nevelés a 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni óvodáskorban a gyermekeket, mely az iskolai beilleszkedést közvetett módon elősegíti. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége és ebben az óvoda kiegészítő és hátránycsökkentő szerepet tölt be. 13

14 5. Küldetésnyilatkozat Úgy gyönyörködj a fiatalokban, mint, akik téged folytatnak majd. De ne a magad vágyait, emlékeid álmodd újra bennük: ne kényeztesd, ne ünnepeld, ne szidd, Inkább szeresd, s érdemük szerint becsüld meg őket. Légy okos ellenállás, jó gát, tiszta meder, hogy növekedjenek, mint súly alatt a pálma, hogy önerejükkel törhessenek utat maguknak, s ne nyelje el őket lápok iszapja, sivatag homokja. /Kereszthúri Dezső/ Óvodai nevelésünk célja, hogy az óvodáskorú gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének figyelembevételével biztosítjuk. A teljes gyermeki személyiséget fejlesztjük a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül, a gyermeket megillető jogok és az egyenlő hozzáférés biztosításával. Az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését elősegítjük (érzelmi biztonság, szeretetteljes légkör megteremtésével, és sokféle élmény biztosításával) A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése óvodánkban integráltan működik Az óvoda a szakemberek által integrálásra javasolt gyermekek nevelését tudja vállalni. A roma gyermekek integrációja során, megállapítjuk azt, hogy nem minden roma gyermek számára szükséges a speciális megsegítés, de az etnikum körében sajátos helyzetük miatt gyakrabban szükség van rá. Biztosítjuk még: esélyegyenlőség megteremtését az iskolai tanulás megkezdéséhez együttélésre képes nyitott a valós életre orientált identitástudattal rendelkező gyermekek nevelését, a gyermek személyiség kibontakozásának elősegítését, a testi-szociális és értelmi képességek fejlesztését, a gyermeket körülvevő társadalmi és természeti környezettel való kapcsolat megvalósulását, a természet megismerésére, szeretetére, védelmére való neveléssel a természeti környezet iránti érdeklődés, felelősségérzet kialakulását, a testi-lelki egészség védelmet. Nevelésünk során hangsúlyozzuk, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család feladata és kötelessége, az óvodai nevelés ebben kiegészítő szerepet játszik. Valljuk, hogy az óvodáskorú gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető és szociális lény. Fejlődő fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Éppen ezért a gyermek mindenek felett álló érdeke, hogy minden segítséget megkapjon képességei, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez. Az óvodáskorú gyermek legfőbb jellemzőjének tekintjük az örömteli önkéntes és öncélú játéktevékenységet. Ezen keresztül fejlődik mozgása, értelme itt tanulja meg a szociokulturális viselkedésformákat. 14

15 5.1 Gyermekképünk Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, Tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren. (Szent-Györgyi Albert) Komplex nevelői hatásokkal biztosítjuk, hogy az óvodánkba járó gyermekek öntevékeny, boldog, alkotni tudó személyisége erősödjön. Olyan tulajdonságokkal rendelkeznek gyermekeink, amelyek az eredményes életvezetés szempontjából lényegesek. Elfogadják a különbözőséget ismerik és képesek kielégíteni saját szükségleteiket. Nyitottak, eredményesen kommunikálnak, tudnak együttműködni társaikkal, a különbözőségekkel természetes módon tudnak együtt élni, koruknak megfelelő mértékben empatikusak, szolidáriak (HH, HHH migráns és SNI gyermekekkel). Testi-lelki harmóniában vannak önmagukkal és környezetükkel. Fejlődésük önmagukhoz mérten folyamatos, amelyben természetes módon megmutatkozhat a kiemelkedő ugrásszerű fejlődés, a stagnálás, vagy esetenkénti visszaesés is. Folyamatosan és rendszeresen nyomon követjük fejlődésüket, melyet az egyéni fejlettségmérő lapokon rögzítünk. Olyan nyitott, kiegyensúlyozott személyiségű gyerekeket szeretnénk nevelni, akik: - gazdag élményanyag birtokában, pozitív érzelmi háttérből indulva jó problémamegoldó készséggel rendelkeznek, - önállóan tudnak cselekedni, - nyitottak a szépre és szeretik, - óvják környezetüket. A gyermek tisztelete, a belé vetett bizalom, az iránta érzett felelősség a jól szervezett óvodai életben optimális talaja a nyitott személyiség kibontakoztatásának. Meggyőződésünk, hogy a családdal együttműködve lehet igazán kiegyensúlyozott, boldog gyermeket nevelni. 5.2 Óvodaképünk A család szerepe elsődleges a gyermek nevelésében, amelynek kiegészítője az óvodában folyó nevelés. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye. Nevelőtestületünk tudatosan törekszik a családdal való nevelő, partneri viszony kialakítására és fenntartására. Ezt szeretnénk alátámasztani pedagógiai szaktudásunkkal. Arra törekszünk, hogy az óvodáskor ideje alatt a családdal együtt megteremtsük a nyugodt, kiegyensúlyozott, vidám gyermekkort. Törekszünk arra, hogy minden gyermek egyformán magas színvonalú nevelésben részesüljön. Eseteleges hátrányai csökkenjenek. Az Óvoda nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Óvodásaink számára biztosítani kívánjuk az optimális feltételeket, mint a szeretetteljes, derűs, a jó családi mintát követő, befogadó (inkluzív), elfogadó, fészek-meleg óvodai légkört. A gyermekek nevelése során kiemelt feladatunk az óvó-védő, szociális, személyiségfejlesztő nevelőmunka. Intézményünkben minden gyermeket megillet 15

16 személyiségének feltétel nélküli elfogadása, szeretete, tisztelete. Az, hogy megbecsülés és bizalom övezze, szükségleteit kielégítsék, fejlődését elősegítő egyéni bánásmódban részesítsék. Partnereink számára fontos szempont hogy az intézmény jól megközelíthető, biztonságos környéken legyen. Környezete, kertje, épülete legyen rendezett. Az épület belülről sugározza a tisztaságot, jó ízlést, tükrözze funkcióját. Nevelőink példaadó magatartásával, szervezett tevékenységek által segítjük a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. A gyermekek természetes kíváncsiságát kihasználva élmények biztosításával a szabad, semmi mással nem helyettesíthető játék keretei között szervezzük meg azokat a tevékenységeket, amelyek során fejlődik a gyermek gondolkodása, tanulási kedve és képessége, mozgása, nyelvi és esztétikai kifejező képessége, társaival való kapcsolata, magatartása, szocializációja. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszerével, és a tárgyi környezet megteremtésével teljesíti funkcióit, melynek hatására a gyermekkorban megteremtődnek a következő életszakaszba, a kisiskolás korba való átlépés belső, pszichikus feltételei. Törekszünk arra, hogy óvodásaink iskolai életbe való beilleszkedése zökkenőmentes, gördülékeny legyen. Az egyéni képességfejlesztés és differenciált bánásmód módszerével lehetőséget teremtünk a hátrányos helyzetű, valamint a kiemelt figyelmet igénylő, vagy migráns gyermekek esélyegyenlőségének megteremtésére és a különleges képességű gyermekek tehetséggondozására is. Minden nemzetiséghez tartozó gyermeknek biztosítanunk kell az önazonossága megőrzését, hagyományai ápolását, nyelvi nevelését és multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Az óvodánk nevelési elveiben fontos szerepet kap a gyermeket megtanítása annak elfogadására és megértésére, az emberek különböznek egymástól. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott, speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Az eredeti szöveg a monori óvodák előző, összefoglaló anyaga alapján készült. A kiemelt részek a 363/2012.(XII.17.) Korm. Rendeletéből kerültek beszerkesztésre. 5.3 Pedagógusképünk Programunk kulcsfontosságú szereplője az óvodapedagógus. A gyermek utánzási hajlamából eredően azonosulni akar a szeretett személlyel. Megjelenése biztonságot, nyugodtságot sugározzon, lényeges, hogy mit és hogyan mond és cselekszik. Meghatározó, hogy milyen értékekkel rendelkezik, mit alakít ki, és örökít át a gyermekekbe. Emberi és kulturális értékek: szeretet, jóságosság, szépség, harmónia, tolerancia, élet és természet szeretete. Társas kapcsolatok szempontjából: jó kommunikáció, mások tisztelete, kollegialitás, együttműködés, barátság, hűség, hagyományápolás Mindennapi élet értékei: kulturált viselkedés, udvariasság, segítőkészség, alkalmazkodás, rugalmasság, kreativitás, türelem A pedagógusok megnyilvánulásai beépülnek a gyermek személyiségébe ezért nagyon fontos a pozitív óvodapedagógusi modell. Az óvodapedagógus pozitív, elfogadó magatartásával segítse elő, alapozza meg a gyermekcsoportban a másság elfogadását, a segítségnyújtás és az elvárások helyes arányának megtanulását. 16

17 Alapvetőnek tekintjük, hogy az intézményünkben dolgozó pedagógusokra jellemző legyen: a gyermekek személyiségének, emberi méltóságának mindenkori tiszteletben tartása, a pedagógiai optimizmus, hivatásszeretet, az egyéni különbségek elfogadása és a gyermekek arra való nevelése, a gyermekek életkorának, fejlettségének és személyiségének megfelelő eljárások megválasztása, az együtt érző, megértő, elfogadó attitűd, mely nemcsak a gyermekekkel, hanem a szülőkkel való kapcsolattartást is jellemzi, anyanyelvi- kommunikációs magatartásának pozitív modellértéke, a folyamatos önképzés, továbbképzésen való részvétel igénye, könyvtár, szakfolyóiratok állandó használata, a megújulni tudás képessége. A szülőkkel való kapcsolatára jellemző: a kölcsönös tisztelet és megbecsülés, a gyermekekről nyújtott teljes körű és valós információ nyújtása, a családi vonatkozású információk szigorú titokként való kezelése Az intézménnyel való kapcsolatára jellemző: kollegiális munkakapcsolat, mely őszinte és tiszteletteljes viszony, a nevelőtársak szakmai észrevételeinek nyitottan való fogadása; az óvoda belső életével kapcsolatos információk titokként való kezelése. II. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI 1. Nevelési rendszerünk ábrája JÁTÉK - A természet tevékeny megismerése Tevékenységi formák: munka, cselekvéses tanulás társas és szabadidős tev.mozgásos tev. 17

18 CÉL FELADAT ANYANYELVI NEVELÉS ÉRTELMI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE AZ ÓVODA KÜLSŐ ÉRZELMI KÖZÖSSÉGI NEVELÉS, KAPCS- OLATAI ÖSZTÖNZÖTT SZOCIALIZÁCIÓ GONDOZÁS A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. A gyermeki személyiséget úgy definiáljuk, mint az egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individum és szociális lény aktivitását. A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az óvoda, nevelő intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. Tehát nem csupán megengedi, hogy a gyermek fejlődjön, nem passzívan szemléli ezt a fejlődést, hanem lehetővé teszi, elősegíti azt, tudatosan tervezett, 18

19 szervezett nevelési helyzetek megteremtésével. A tevékenység központú óvodai nevelés a 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni óvodáskorban a gyermekeket. A kooperáció és a kommunikáció az adott nevelési intézmény lehetőségei között valamennyi nevelési helyzetre vonatkozóan a következő konkrét tartalmat foglalja magába: 1. A kooperáció konkrét tartalma: a társas, közösségi és egyéni élet feltételeinek közös összehangolt erőfeszítésén alapuló újratermelése 2. A kommunikáció konkrét tartalma: a közmegegyezésre (a konszenzusra) való törekvés mindazokban a kérdésekben, amelyek az együttélés és együttműködés előkészítését, lebonyolítását, ellenőrzését és értékelését szolgálják. Az óvoda a pedagógiailag segített, ösztönzött szocializáció minél teljesebb megvalósítására törekszik. A kisgyermeknek ahhoz, hogy boldoguljon, meg kell tanulnia beszélni, közlekedni, a környezet adta keretek között tevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együttműködni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartásmintákat. Ez, akárhogyan is nézzük, komplex életfeladat, a szociális tanulás intenzív formája. Ennek egy részét eltérő kulturális színvonalon a családok teljesítik. Az óvoda azonban nem csupán kiegészítő szerepet játszik az elsődleges szocializáció folyamatában, hanem arányos fejlesztését, intenzitásának fokozását, magasabb színvonalra emelését is vállalja, azaz: kiegészíti, kiterjeszti, felerősíti a szociális tanulást. A társadalom és az egyén kölcsönviszonyának valamiképpen a nevelés fogalmában is tükröződnie kell. Felfogásunk szerint a nevelés a társadalom számára szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése, a mi esetünkben a tevékenységközpontú óvodai nevelés célja: A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magában foglalja a Kt. 6..(2) alapján: a.) a teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. b.) az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. Ez a pedagógiai program az óvodás gyermek szociális életképessége növelése érdekében fejlesztő hatásokban gazdag nevelési alaphelyzet megteremtését feltételezi. A nevelési alaphelyzet mindenekelőtt az adott nevelési intézményre jellemző tevékenységek, együttműködési formák, kapcsolatok, fejlesztő hatások és fejlődési lehetőségek összefüggő rendszerében és által létezik. A nevelés, mint tudatos értékválasztás a nevelési helyzetekbe beépített tevékenységek által valósítható meg, hiszen a gyermek állandó tevékenykedés közben fejlődik. A gyermeki megismerés alapja 3-7 éves korban a folyamatos érzékelés, tapasztalás és cselekvés, ezért a nevelési alaphelyzetbe szervesen illeszkedő rendszeres tevékenységeket úgy kell értelmeznünk, mint a pedagógiailag meghatározott szocializáció igazi determinánsait. A tevékenységközpontú óvodai program nem egyoldalú gyermekközpontúságot hirdet, nem abszolutizálja a gyermeki szükségleteket és az óvodáskori adottságokat. Ezeket alapnak tekinti a nevelés alapnormáinak megvalósításához. Programunk vallja, hogy a gyereket minden életkori szakaszban orientálni kell valamire, vezetni kell valahová. Mire orientálhat az óvoda? A szélesen értelmezett életfeladatokra. Az óvoda feladata tehát nem a szűken vett iskolai feladatokra való felkészítés. Mi azt állítjuk, hogy az életfeladatokra orientálás az igazi tennivaló. Azt mondjuk, hogy az életre való felkészítés csak valóságos tevékenységek, csak a tevékeny életre alapozott nevelőmunka útján valósítható meg. A nevelési cél elérésének feltételei: 19

20 Programunk kitűzött nevelési célját a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva lehetséges megvalósítani. 2. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében A gyermek, fejlődő személyiség, ezért a gyermeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs szintér, amely a kisgyermeket formálja. A családi hatások a legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, sokkal inkább jellemző rájuk, hogy spontán módon valósítják meg a társadalomba való bevezetés feladatait. Természetesen a különböző kultúrájú családok másként viszonyulnak a gyerekhez, a gyereknek a családban elfoglalt helyéhez és más-más szerepet szánnak neki a családi életen belül. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van (lehet) az elsődleges szocializáció során. Az óvoda nagy előnye a családdal szemben, hogy a családénál tágabb, tagoltabb szocializációs erőteret hozhat létre. Tudatosan alakítja, építi, kombinálja azokat a nevelő hatásokat, amelyekben az együttműködés és a társas érintkezés elemi formái integráns egységet, szerves, kölcsönös kapcsolatot alkotnak. Az óvoda tehát nem a spontán szocializációnak, hanem a pedagógiailag determinált szocializációnak a színtere, ahol az elemi kooperációs és kommunikációs formák tudatos kibontakoztatása folyik. Az óvodáskorú gyermekek érzelmi állapotát, befolyásolhatóságát nagymértékben az a családi atmoszféra határozza meg, amelyben élnek. Az érzelmi alapigények kielégítése, pl. a biztonságérzet, védettségérzet a feltétele annak, hogy a gyermek a környezete iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen, más emberekhez is kötődjön. Az óvodapedagógus nagyon eltérő érzelmi kívánalmakkal találkozik. Az óvodában a gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadni és empátiakészséget mutatni ugyanúgy hozzátartozik az érzelmi neveléshez, mint a kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulat kialakítása. Az olyan óvodai atmoszféra, amelyik sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé, hozzájárulhat a gyermek boldog alaphangulatának kifejlődéséhez és ezzel együtt a másik megértéséhez. Azok a gyerekek pedig, akik viselkedési nehézségekkel és zavarokkal küzdenek (agresszivitás, gátlás), különösen sok figyelmet és megértő nevelői magatartást igényelnek Az érzelmi nevelés feladatai: - A szeretet és kötődés képességének fejlesztése - A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése - Az élménybefogadás képességének fejlesztése - Az érzelmek kifejező képességének fejlesztése - Az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése - Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése. A fejlesztés tehát azután kezdődik, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba, jól érzi magát, alapvetően derűs, vidám légkör veszi körül, megismerkedett a felnőttekkel és a gyerekekkel, azaz bátran, biztonságosan mozog az őt körülvevő környezetben. A gyermekek gondozása az óvodai nevelőmunka alapvető feladata; olyan sajátos nevelési feladat, melynek színvonalas megvalósítása nemcsak a gyermek személyiségének fejlesztését alapozza meg, de lehetővé teszi annak a kedvező környezeti hatásnak a kialakulását, ami a gyermek további fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul. Módszertani alapelveink: 20

21 - Érzelmi biztonságot nyújtó derűs, nyugodt szeretetteljes, otthonos óvodai légkör kialakítására törekszünk. - Segítjük a családból kikerülő gyermek harmonikus beilleszkedését, az érzelmi biztonságot adó légkör megteremtésével. Lehetővé tesszük a szülők jelenlétét az óvodában a beszoktatás idején. - Szorgalmazzuk a család és óvoda szoros együttműködését, az egyenrangú nevelőtársi viszony, a jó partnerkapcsolat kialakítását. A szorosabb kapcsolat érdekében munkadélutánokat szervezünk, ahol közösen tevékenykedhet szülő gyermek pedagógus; közös kirándulásokat szervezünk. - A felnőttekhez és a társakhoz való pozitív harmonikus érzelmi viszony, helyes szociális viselkedés kialakítására törekszünk. - Minden gyermekkel és differenciáltan, életkori és egyéni sajátosságaihoz igazodva alakítjuk ki a közösségi élet szokás és szabályrendszerét. Megkülönböztetett figyelemmel támogatjuk a lassabban fejlődő, bármilyen okból hátrányos helyzetű, illetve kiemelkedő képességű gyermek beilleszkedését, alkalmazkodását. Fontos számunkra a sajátos nevelési igényű gyermekek problémáinak korai felismerése, a korrekcióba a szakember bevonása. Szükségesnek tartjuk, hogy a Nevelési Tanácsadó fejlesztő foglalkozásain ne csak a tanköteles gyermekek vehessenek részt. Figyelemmel kísérjük a kiemelkedő képességű gyermekeket, fejlesztésük az óvodán belüli meglévő eszközökkel, tárgyi feltételek mellett folyik, illetve tanácsadás a szülőknek az óvodán kívüli speciális fejlesztő lehetőségek ajánlásával. - Megteremtjük a közös tevékenységek zavartalanságának feltételeit. Az eredményes nevelés, fejlesztés alapja a gyermek személyiségének, képességeinek megismerése. Csak ezek tükrében lehetséges a fejlesztés. - Segítjük a gyermeknek a környezetéhez való pozitív viszonyulását, hogy tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben mutatkozó jóra, szépre. A társadalmi igényeknek megfelelően feladatunknak tekintjük az egészséges életmód kialakítását, a környezeti kultúra ápolását a családok bevonásával. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - Önálló a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás következő területein: kérés, köszönés, köszönetnyilvánítás, válaszolás, megszólítás, véleménynyilvánítás. - Ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzéseit, tisztelettudó a viselkedése, igazmondásra törekszik, képes a belátásra, - Szívesen tevékenykedik a csoport érdekében. Vállal rendszeres és alkalmi megbízatásokat (naposság, segítés az óvónőnek). Felajánlja segítségét a felnőtteknek, gyermektársainak, ha ennek szükségét látja. Észreveszi a környezete rendjét megbontó elemeket, korrigálni tudja az ilyen jellegű helyzeteket. Megkezdett munkáit befejezi. Együttműködő, örül a csoport közös sikereinek. - Érdeklődik társai és a felnőttek iránt. Legalább egy társ-kapcsolattal rendelkezik a csoporton belül. Figyelemmel van a felnőttek és a gyerektársak iránt, képes egyéni érdekeit a csoport érdekeinek alárendelni. Igyekszik szituációtól függően elfogadni az alá-fölé és mellérendeltségi helyzeteket. Az óvodapedagógus feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében: - Az egészséges óvodai környezet megteremtése - A nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása - A gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása - A gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése. 21

22 3. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek. 1. A gyermek, tevékenykedő lény. Személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban. A gyermeki tevékenység fogalma összefoglalható az alábbiakban: a.) Valamilyen belső szükséglet kielégítésének vagy külső követelmény teljesítésének eszköze b.) Képesség-felhasználás, képességfejlesztés eszköze 2. A nevelő hatás belső a tevékenység tartalmából eredő feltételei: a.) az egyén számára érdekes, a csoport számára fontos, hasznos tevékenység legyen (aminek hasznosságát egyre szélesebb közösség ítélheti meg ) b.) a célkitűző és a célmegvalósító tevékenység egysége érvényesüljön c.) a tevékenység és az eredmény kölcsönös feltételezettsége biztosítva legyen ( csak a végigvitt, befejezett tevékenységnek van élményereje ) d.) a tevékenységrendszer teljessége zavartalan legyen kettős szempontból: - elégítse ki a gyermekek akciószükségletét - oldja meg az adott gyermekközösség valamennyi feladatát (az önkiszolgálástól a csoportélet kialakításáig a csoportélet kialakításától a környezet formálásáig) 3. A nevelő hatás pedagógiai feltételei: a.) A tevékenység pedagógiai előkészítése ( ráhangolás, tudatosítás stb. ) közös feladata az óvodapedagógusnak, dajkának és az egész óvodai környezetnek. b.) A tevékenység pedagógiai megszervezése az óvoda dolgozói részéről nagy tapintatot igényel ( semmit se végezzünk el a gyerekek helyett, de mindenben segítsünk, amikor arra szükségük van a gyerekeknek ). c.) A tevékenység pedagógiai értékelése ugyancsak alapvető feladata az óvodapedagógusnak. A siker, sikertelenség okai, a jól vagy rosszul megválasztott tevékenységi mód, az együttműködés megléte vagy hiánya stb. lehet az értékelés kiinduló alapja. 4. A személyiség felfogható az egyénre jellemző tevékenységhierarchiaként: A gyermekek számára meg kell adni a lehetőséget az önállóan megválasztott belsőből fakadó tevékenységre. A gyermeki tevékenység szervezésekor szükséges figyelembe venni a 3-7 éves korú gyermekek tevékenységének jellemzőit. A 3-7 éves korú gyermeket tevékenységi vágy jellemzi. Bármilyen mozgás cselekvés változás felkelti a gyermek figyelmét és utánzásra ösztönzi. A megismerési vágy a kíváncsiság életkori sajátossága az óvodáskorú gyermeknek. A gyermek tevékenysége gyakran változik; minél kisebb a gyermek, annál gyakrabban változtatja tevékenységi formáit. Ennek következtében egy adott tevékenység általában rövid ideig tart és nincs mindig összhangban a kitűzött céllal. Az óvodapedagógusnak tudnia kell, hogy az életkor és az egyéni adottság nagymértékben meghatározzák a gyermeki tevékenység minőségét és mennyiségét, tehát ezt figyelembe véve segítheti elő a tevékenységek minél szélesebb kibontakoztatását a csoportban. A 3-7 éves korú gyermek életmegnyilvánulásaiban nem különülnek el élesen a különböző tevékenységek. A gyermek számára a játék lehet munka is és fordítva. A közösségért végzett feladat lehet játék, esetleg a szabadidő kellemes eltöltése. Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében: - Biztosítsa minél változatosabb többfajta tevékenység egy időben történő gyakorlásához a megfelelő feltételeket (idő, hely, eszközök, ötletek) - A tevékenységek megszervezésében támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira, a gyermekek aktuális élményvilágára 22

23 - Élmények nyújtásával segítse elő a minél sokrétűbb és minél komplexebb tevékenységformák kialakulását az óvodai csoportban 4. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében A tevékenységközpontú nevelés olyan képességek fejlesztését jelenti, amelyek a társadalomban létező, elképzelhető pozitív tevékenységek gyakorlásához szükségesek. Végső soron minden alkotó, termelő képesség társadalmilag szükségesnek tekinthető. Az egyéni képesség részben öncél, az önmegvalósítás mértéke, részben a társadalmi létezés eszköze, a társadalmi haladás feltétele, forrása. Ezt a kettős meghatározottságot a pedagógiának nem áll módjában megkerülni, a belső arányokon, a tendenciákon azonban lehet módosítani, az önmegvalósítás és a társadalom érdekeit szolgáló tevékenység teljes vagy részleges egybeesését elő lehet segíteni. A tevékenységszervezés és a képességfejlesztés kölcsönös kapcsolatban áll egymással: A nevelés a társadalmilag szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése. Ebben a minőségében egyszerre több részfunkciót teljesít; a nevelés - orientáló tevékenység is, - tevékenységszervezés is, - képességfejlesztés is. Az első két funkcióval korábban már foglalkoztunk. Most a harmadik részfunkció sajátosságait és teljesítésének feltételeit vizsgáljuk közelebbről. A lehetséges emberi képességek és tulajdonságok száma szinte végtelen; ezeket képtelenség lenne áttekinteni és külön-külön formálni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének a nevelés szempontjából kitüntetett képességosztályok. A társadalmi és egyéni szempontokból lényeges képességek két nagy csoportba sorolhatók: 1. Az első csoportba tartoznak a kooperációs képességek, 2. A második csoportba tartoznak a kommunikációs képességek. Az együttműködési és érintkezési képességek jellegét, tartalmát, színvonalát, hatékonyságát, stb. mindenekelőtt az alapul szolgáló tevékenység társadalmisága (közhasznú volta, kulturális színvonala, relációgazdagsága, stb.) határozza meg. Más szóval: korántsem mindegy, hogy miben kooperálunk, hogy miről kommunikálunk. A tevékenység több szempontból is bázisa a képességfejlesztésnek: - a tevékenység a kifejlesztett képesség forrása (mivel a képességek tevékenység közben fejlődnek) - a tevékenység nemcsak forrása, hanem célja is a képességek fejlesztésének (a képesség, - meghatározott tevékenységekre való alkalmasság) - a tevékenység a képességfejlesztés eszköze (az adekvát képességek csak konkrét tevékenységek által formálhatók) - A tevékenység a kifejlesztett képességek felhasználásának, kifejtésének színhelye (a képességek csak meghatározott tevékenységekben nyilvánulnak meg). A képesség és a tevékenység annyira mély és genetikus kapcsolatban áll egymással, hogy csak a reáltevékenységekre alapozott nevelésnek lehet igazi esélye a sikeres képességfejlesztésre, hiszen minden képesség valamilyen tevékenységre való alkalmasság, és a képességek csak tevékenységekben fejlődhetnek ki és nyilvánulhatnak meg. Ez az általános képességekre is érvényes. Nincs olyan általános képesség, amelynek ne valamilyen konkrét tevékenység lett volna az eredeti forrása. 23