FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKÁPOLÓ

Átírás

1 1 Egészségügyi Minisztérium FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKÁPOLÓ SZAKKÉPESÍTÉS KÖZPONTI PROGRAMJA (SZAKOSÍTÓ KÉPZÉS) Engedélyszám: 20567/99. Érvényes visszavonásig

2 2 Szerkesztette: Dr. Téglásyné Bácsi Mária Dr. Bártfainé Gelencsér Teréz Szerző: Dr. Béleczki Lajos Dr. Grónai Éva Dr. Téglásyné Bácsi Mária Szakmai lektor: Dr. Galgóczy Gábor Kiadó az Egészségügyi Minisztérium II. Ápolási és Egészségügyi Szakképzési Főosztálya

3 3 I. Alapelvek és általános rendelkezések

4 4 Tartalomjegyzék I. Alapelvek és általános rendelkezések 1. A szakképzési program bevezetésének indoklása A szakképzés és szakképesítés megnevezése A szakképzés intézményei A szakképesítéssel betölthető munkakör A szakképzés célja és követelményei A szakképzés előfeltétele A szakképzés tartalmi szerkezete A szakképzés óraterve Az elméleti oktatás óraterve Gyakorlati oktatás óraterve A vizsgák rendje Évközi vizsgák A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei A szakmai vizsga részei A szakmai minősítővizsga sorrendje A szakmai minősítő vizsga tantárgyai, követelménye és a vizsgázók teljesítményének értékelése II. Tantárgyi programok Részletes tantárgyi program (elmélet) Foglalkozás-egészségügyi alapismeretek Munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálatok, rehabilitáció Foglalkozási és foglalkozással összefüggő megbetegedések Munkahigiénés ismeretek Foglalkozásélettan, ergonómia, munkalélektan Számítástechnika, dokumentáció Egészségmegőrzés, egészségnevelés Toxikológia (biológiai-környezeti monitor) Oxyológia Műszeres vizsgálatok Részletes tantárgyi program (gyakorlat) Irányított gyakorlat Laboratóriumi gyakorlat Egyéni védőeszközök gyakorlati alkalmazása Számítástechnika, dokumentáció Műszeres vizsgálatok Sürgősségi ellátás, elsősegélynyújtás Foglalkozás-egészségügyi üzemvizsgálat Munkahelyi gyakorlat III. Melléklet Foglalkozás-egészségügyi szakápolói tevékenységi lista... 76

5 1. A szakképzési program bevezetésének indoklása 5 Számos tényező támasztja alá a változások szükségességét a foglalkozásegészségügyi személyzet oktatásában és képzésében: - új foglalkozással kapcsolatos veszélyek jelennek meg, mint a mikrobiológiai ágensek, kémiai anyagok és a multifaktorális expozíció. Más veszélyeket pszichoszenzoros vagy pszichoszociális típusúnak nevezhetünk és olyan okokból következnek, mint a technológiai és gazdasági változásokból eredő munkabizonytalanság, a kommunikáció hiánya és az elégtelen felvilágosítás a munkahelyeken, - a klasszikus foglalkozási betegségek visszaszorítása terén elért eredmények önmagukban elégtelenek, mert sok káros hatás csak hosszabb időszak után jelentkezik és nem feltétlenül érinti a munkaerő minden tagját, - a demográfiai tényezők, mint a munkaerő férfi-nő arányának vagy kormegoszlásának változása (a nők növekvő száma és az átlagos életkor növekedése), - annak a tendenciának a felismerése, hogy a kisvállalkozások technológiai feltételei kedvezőtlenek, - az életmód befolyásolja az egészséget és a munkateljesítményt, ezért a foglalkozás-egészségügyi szakember feladatai között kell legyen az egészségmegőrzés, egészségnevelés, - a nemzetközi dimenzió, a közös jogi követelményekhez, irányelvekhez, szabványokhoz, betegségkódokhoz, gyakorlathoz való igazodás szükségessége. A munkafeltételek változása a foglalkozás-egészségügy részéről fokozottan multidiszciplináris megközelítést igényel, új követelményeket támaszt a munkaadó - alkalmazott - foglalkozás-egészségügy viszonylatban. A klasszikus foglalkozási megbetegedések, munka-balesetek megelőzésének, diagnosztikájának, kezelésének tudománya mellé a foglalkozás-egészségügyi szakembereknek meg kell szerezniük azokat az ismereteket is, amelyek alkalmassá teszik az új (és folyton változó) kihívásoknak való megfelelőségre, az újabb és gyakran összetett eredetű, több tényezőből fakadó egészségkárosító kockázatok kezelésére. A magyarországi üzemegészségügy foglalkozás-egészségüggyé történő alakítását részben (és elsősorban) a szakterület fejlődése, részben az országban végbement alapvető gazdasági szerkezetváltozás indokolta február 24-én lépett hatályba Magyarországon a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 161-es Egyezménye, mely a foglalkozás-egészségügy (üzemegészségügy) feladatának alapvető megváltozását eredményezte, azaz a munkahelyeken a munkavállalók egészségét és biztonságát elősegítő preventív szolgáltatás kialakítását.

6 január 1-én lépett hatályba az évi XCIII-as törvény a Munkavédelemről, melynek értelmében az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés és munkakörülmények megteremtéséért, fenntartásáért a munkáltató felelős. Erre épült és az július második felében hatályba lépett a 89/1995. (VII. 14.) Kormányrendelet a foglalkozásegészségügyi szolgálatról, a 27/1995. (VII. 25.) NM. rendelet a foglalkozásegészségügyi szolgáltatásról és a 44/1995. (XII. 7.) NM rendelet a foglalkozásegészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet módosításáról, melynek nyomán megindult a foglalkozás-egészségügy átalakulása, átalakítása. A munkavédelmi törvényhez, valamint évi CLIV. egészségügyi törvényhez kapcsolódó jogszabályok meghatározzák a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok létesítésével, működésével kapcsolatos feladatokat illetve meghatározzák a szolgálatok szervezetét. A rendeletek a foglalkozásegészségügyi szolgálatok működési feltételeként előírják a szakképzett ápolók alkalmazását is ban jelent meg a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet "a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről", amely jelentősen hozzájárul a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok szakszerű működésének biztosításához. A jogszabályokban rögzítettek végrehajtása lehetővé teszi., hogy a szolgálatok tevékenysége megfeleljen az új, megváltozott szakmai követelményeknek, előtérbe kerüljenek a preventív feladatok, az ellátás szintjét ne a gazdálkodó szervezet nagysága, hanem a kockázatok jelenléte határozza meg. Mindezek a változások szükségessé teszik a foglalkozás-egészségügy területén működő egészségügyi szakemberek korszerű szakképzését. Új feladatokat kell megoldaniuk a foglalkozás-egészségügyi szakápolóknak is. A foglalkozás-egészségügyi szakemberek oktatásának és képzésének is igazodnia kell a változó munka- és életkörülményekhez. 2. Szakképzés és szakképesítés megnevezése 2.1., A szakképesítés megnevezése: foglalkozás-egészségügyi szakápoló A foglalkozás-egészségügyi szakápoló: az az egészségügyi szakdolgozó, aki foglalkozás-egészségügyi tevékenységet végző szakemberek csoportjának egyik tagja, befejezett egy alap ápolói és egy speciális foglalkozás-egészségügyi szakápolói szakirányú képzési programot, bizonyítványt szerzett, mely feljogosítja őt arra, hogy a megelőzésben, az egészségmegőrzésben, egészséges életmódra nevelésben, a foglalkozási és foglalkozással összefüggő betegségek felismerésében, kezelésében, a kóroki tényezők észlelésében és a munkahelyek közegészségügyi-

7 7 járványügyi, ezen belül munkaegészségügyi feladatainak ellátásában tevékenykedjen. A foglalkozás-egészségügyi szakápoló, mint a foglalkozás-egészségügyi team tagja, feladatait részben önállóan, részben pedig a foglalkozásegészségügyi szakorvos utasítására vagy vele illetve más szakemberekkel (ergonómus, pszichológus, munkabiztonsági szakember, munkahigiénikus) együttműködve végzi. 3. A szakképzés intézményei A foglalkozás-egészségügyi szakápolók képzését azok az egészségügyi szakképzést folytató intézmények végezhetik, amelyek a szakképzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint a központi program követelményei alapján készített, helyi tantervvel rendelkeznek. 4. A szakképesítéssel betölthető munkakör Foglalkozás-egészségügyi szakápoló szakképesítéssel rendelkezők foglalkozásegészségügyi szakápoló munkakör betöltésére jogosultak. A foglalkozás-egészségügyi szakápoló munkaterülete: - foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat, foglalkozás-egészségügyi központ, - foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely A tevékenység fő csoportjai: a foglalkozás-egészségügyi szakápoló 4.1 Foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás keretében - a szolgálat orvosának irányítása és ellenőrzése mellett - résztvesz: - külön jogszabályban meghatározott munkaköri alkalmassági vizsgálatokban, a munkavállalók szakorvosi vizsgálatokra küldésében, - külön jogszabályban meghatározottak szerint a foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentésében és kivizsgálásában, - a munkavégzés egészségkárosító hatásainak vizsgálatában, - az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadásban, - a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos felvilágosításban, - a munkahelyi veszélyforrások feltárásában,

8 8 - foglalkozás-egészségügyi, - fiziológiai, -ergonómiai, -higiénés kérdések tanácsadásában, - az elsősegélynyújtás, sürgősségi orvosi ellátás végzésében, megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében. 4.2 Foglalkozás-egészségügyi Központban: a 4.1 pontban meghatározott feladatokat végzi 4.3. A foglalkozás-egészségügyi szakellátás keretében résztvesz: a 4.1 pontban meghatározottakon túl - a munkaköri alkalmasság másodfokon történő elbírálásában, - a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztó fegyverek megszerzésével és tartásával kapcsolatos egészségi alkalmasság másodfokon történő elbírálásában, - a munkanélküliek beiskolázás előtti és munkaközvetítés előkészítése keretében történő szakmai alkalmassági vizsgálatában, - közhasznú munka előkészítése érdekében a munkanélküliek munkaköri alkalmassági vizsgálatában, - szakellátás nyújtásában foglalkozási megbetegedéssel vagy annak gyanújával beutaltak számára, - konzultatív tevékenységben más szakterületek orvosai számára a foglalkozási megbetegedések köréből, - munkahigiénés tanácsadásban a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat részére, - a megyei tisztifőorvos felkérésére foglalkozás-egészségügyi ellátás megszervezésében, valamint a megyei/fővárosi foglalkozás-egészségügyi szakfőorvos irányításával az alapellátást nyújtó szolgálatok ellenőrzésében, - a szakképzést folytató intézmények tanulóinak és a felsőoktatási intézmények hallgatóinak külön jogszabály szerinti szakmai alkalmassági vizsgálatában, - a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztathatóságával kapcsolatos szakvéleményezésben a munkaügyi központok számára. Tevékenysége során valamennyi területen végzi: = az adminisztrációt, dokumentációt,

9 9 = a korszerű technikai (informatikai eszközök) kezelését, továbbá = a szakmai, etikai, jogi normákat betartja, munkáját hivatásként gyakorolja és = rendszeresen részt vesz továbbképző programokon. 5. A szakképzés célja: A foglalkozás-egészségügyi szakápoló képzés célja felkészíteni a hallgatót, hogy megismerve a foglalkozás-egészségügy - mint multidiszciplináris tevékenység - alapjait, vizsgálati módszereit és azok gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit - a foglalkozás-egészségügyi szakorvos mellett - legyen képes: 5.1. A munkavállalók optimális munkahelyi megterhelésével, igénybevételével, illetve egészségi állapotuk alakulásával kapcsolatos feladatok végzésére A munkahelyi környezet és termelési folyamat egészségügyi vonatkozásaival összefüggő feladatokban résztvenni A munkavállalók egészséges életmódra nevelésében, munkájukkal kapcsolatos felvilágosításban, tanácsadásban, részükre egészségmegörző programok szervezésében résztvenni A foglalkozás-egészségügyi szolgálat technikai működésével kapcsolatos feladatokat, dokumentációs, információs, kommunikációs tevékenységet végezni. Követelmények, feladatcsoportok: 5.1. A munkavállalók optimális munkahelyi megterhelésével, igénybevételével, illetve egészségi állapotuk alakulásával kapcsolatos feladatok A foglalkozás-egészségügyi szakápoló legyen képes: = felismerni és értékelni mindazokat a munkahelyi megterheléseket (fizikai, szellemi, pszichés) és munkakörnyezeti kóroki tényezőket (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai), amelyek a munkavállalók szempontjából kockázatot jelentenek, = a balesetveszély felismerésére és értékelésére, tennivalók kezdeményezésére, = a munkavállalók előzetes, időszakos, soronkívüli munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálatait, záróvizsgálatokat szervezni, vizsgálatok végzésében résztvenni,

10 10 = látásélesség és színlátás vizsgálatot végezni, = szűrőaudiometriás vizsgálatot végezni, = légzésfunkciós vizsgálatot végezni, = oscillometriás vizsgálatot végezni, = doppler vizsgálatot végezni, = biológiai expozíciós mutatók meghatározásához mintát venni, = gázmérgezettek elsődleges ellátását megkezdeni, = ipari oldószermérgezettek, marószer mérgezettek elsődleges ellátását megkezdeni, = növényvédőszer mérgezettek elsődleges ellátását megkezdeni, = gyógyszer-, gomba-, étel-, és egyéb mérgezettek elsődleges ellátását megkezdeni, = közreműködni a nők, terhes, nem régen szült és szoptató nők, fiatalkorúak, idősek, rehabilitáltak munkakörével összefüggő sajátos egészségi problémáik megoldásában, = folyamatosan nyomon követni a felsorolt csoportokhoz tartozók foglalkoztatásának körülményeit, = figyelemmel kísérni az egyéni védőfelszerelések használatát, a védőeszközöket nem használó munkavállalók figyelmét felhívni a káros következményekre, = a foglalkozás-egészségügyi rendelőben megfelelő és biztonságos higiénés munkakörnyezetet megteremteni. A foglalkozás-egészségügyi szakápoló az előzőekben meghatározott feladatok ellátásán túl legyen képes az általános ápolói feladatok körébe tartozó tevékenységek ellátására: = pulzust számolni = vérnyomást mérni = hőmérsékletet mérni = légzést megfigyelni = testsúlyt, testmagasságot mérni = EKG-t készíteni standard és mellkasi elvezetésekben = vizsgálatokhoz vért venni = i.c., s.c., i.m. injekciót beadni = infúziót összeállítani = szem, orr, torok váladékmintát levenni

11 11 - balesetek és egyéb oxyológiai esetek - első szakápolói feladatainak - ellátására illetve az ellátásban közreműködni, így: = újraélesztést megkezdeni, átjárható légutakat, stabil oldalfekvést biztosítani (újraélesztés szabályainak betartásával), = sebellátást végezni (elsősegélynyújtási szinten), = törések, ficamok, rándulások elsődleges ellátását elvégezni, = vérzést csillapítani, = mentőt, betegszállítást megrendelni, = figyelemmel kísérni az orvosi elsősegélynyújtáshoz szükséges gyógyszerek és kötszerek, eszközök készletét a rendelőben, gondoskodni a hiányok pótlásáról, = ellenőrizni a munkahelyi elsősegélynyújtó felszereléseket és gondoskodni azok pótlásáról, = közreműködni a munkatársi elsősegélynyújtók oktatásában, az oktatást szervezni, = intézkedni az orvos távollétében a sérült vagy beteg további szakszerű ellátásáról. - kommunikációs, információs, dokumentációs tevékenységet végezni e feladatok ellátásával összefüggésben A munkahelyi környezet és a termelési folyamat egészségügyi vonatkozásainak folyamatos nyomon követésével kapcsolatos feladatok A foglalkozás-egészségügyi szakápoló legyen képes: - az érvényben lévő közegészségügyi, ezen belül munkaegészségügyi, valamint munkabiztonsági szabályok megsértését felismerni és felhívni a munkáltatók és munkavállalók figyelmét azok gyakorlatban történő betartatására, - a munkahelyek kialakítását közegészségügyi, ezen belül munkaegészségügyi, valamint környezet-egészségügyi szempontból vizsgálni (üzem-telepítés, vízellátás, szennyvízelvezetés, üzemi hulladék és szemétkezelés, üzemi szociális létesítmények, munkahelyek világítása, üzemek szellőztetése, fűtés...), - üzemi étkeztetés higiénés körülményeit ellenőrizni, - foglalkozásból eredő expozíciós tényezőket (fizikai, kémiai, biológiai) felderíteni, az ehhez szükséges műszeres vizsgálatokban közreműködni, - pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőket felderíteni, - munkavállalók személyi higiénéjével kapcsolatos előírások betartását figyelemmel kísérni,

12 12 - munkahelyek, szociális helyiségek, pihenő helyiségek (öltözők, mosdók, fürdők higiénéje) tisztaságát ellenőrizni, - veszélyes anyagok, anyagcsoportok (mérgező hatású, rákkeltő, teratogén, allergizáló, tűz és robbanásveszélyes anyagok) felhasználását ismerni és ezen anyagokkal dolgozók munkavégzését, munkakörülményeit folyamatosan nyomon követni, - a fertőző megbetegedések kockázatával járó munkahelyen járványügyi feladatok ellátásában közreműködni (fertőző beteg elkülönítése, megfigyelése, szállítása, fertőtlenítés, fertőző betegségek be- és kijelentése) A munkavállalók egészséges életmódra nevelése, munkájukkal kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás, részükre egészségmegőrzési programok szervezése A foglalkozás-egészségügyi szakápoló legyen képes: - felvilágosító, tájékoztató előadásokat szervezni, tartani az alábbi témakörökben: = a foglalkozási és foglalkozással összefüggő betegségek, azok megelőzésének lehetőségei, védőeszközök használata, az időszakos vizsgálatok fontossága, = a személyi és környezeti higiene kérdései (a munkahelyi viszonyokhoz adaptálva), = a munkavállalók széles körét érintő egyéb betegségek megelőzése, hangsúlyozva az egészséges életmód (túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás,drog, helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, stressz veszélyei) szerepét is, = a munkavállalók által elvégezhető egyszerű fizikális szűrővizsgálatokat megtanítani (pl. emlővizsgálat, herevizsgálat), - a munkavállalók egészséges életmódra nevelésében közreműködni, 5.4. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat technikai működésével kapcsolatos feladatok, dokumentációs, információs, kommunikációs tevékenység A foglalkozás-egészségügyi szakápoló legyen képes: - a munka megkezdése előtt ellenőrizni a rendelő és a kiegészítő helyiségek állapotát (tisztaság, fűtés, világítás), hiányosságok esetén azok megszüntetése érdekében eljárni, - gondoskodni az ellátáshoz szükséges vizsgáló és kezelő eszközök előkészítéséről, végezni a műszerek, eszközök fertőtlenítését és sterilezését a sterilizálás szabályainak betartásával,

13 13 - a rendelőben a munka során keletkezett hulladékot szakszerűen kezelni, tárolni, - a foglalkozás-egészségügyi szolgálat működéséről - a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok betartásával - információkat gyűjteni, az ehhez szükséges statisztikai adatokat összegyűjteni, összesíteni és a jelentési kötelezettségnek megfelelően továbbítani, - dokumentációs tevékenységet végezni: = munkavállalók egészségügyi törzslapját - orvos utasítása szerint - kitölteni, = foglalkozás-egészségügyi forgalmi naplót vezetni, = munkanaplót vezetni, = expozíciós táblákat vezetni, = higiénés felmérés eredményeit regisztrálni, = gyógyszer-, kötszer-, vegyszerkészletet nyilvántartani, megrendelni, = a foglalkozás-egészségügyi rendelő leltárát vezetni, = gépi adatrögzítést végezni. - kommunikációs tevékenységet végezni e feladatok ellátásával kapcsolatban. A foglalkozás-egészségügyi szakápoló legyen képes ismerni a munkacsoporton belüli szerepét és feladatait annak függvényében - a szakmai illetékesség betartásával - ellátni. Kapcsolatot tartani: = a munkáltatókkal, = a munkavállalókkal, = a munkabiztonsági szakemberekkel, = a munkavállalók érdekképviseleti szerveivel, = szakmai szervekkel (Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Orsszágos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézete, Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat), = szakmai érdekvédelmi egyesületekkel (Magyar Ápolási Egyesület Foglalkozás-egészségügyi Ápolói Szekció, Alapellátási Szekció, Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság, Magyar Munkahigiénikusok Társasága), = az egészségügy egyéb területeivel (háziorvosi szolgálatok, szakrendelések, stb.). 6. A szakképzés előfeltételei: Iskolai végzettség: - középiskolai végzettség (érettségi) Szakmai előképzettség (az alábbi felsoroltak valamelyike): - általános ápolói és általános asszisztens,

14 Szakmában eltöltött gyakorlat 14 - általános betegápoló (1979. előtt), - ápoló (OKJ száma: )* - diplomás ápoló* - üzemi ápoló (aki az 1995./96. tanévben, vagy azt megelőzően végzett)** - üzemi ápoló/foglalkozás-egészségügyi ápoló (aki az 1996./97., 1997./98. tanévben végzett)** Ápolói munkakörben szerzett gyakorlat, foglalkozás-egészségügyi szakápolói munkakörben szerzett legalább 1 év előgyakorlat és a foglalkozás-egészségügy területén történő foglalkoztatás illetve munkaviszony. Megjegyzés: *,** egyes tantárgyakból felmentést kaphat a szakképzést végző iskola engedélye alapján 7. A szakképzés tartalmi szerkezete A képzés előfeltételeként előírt általános ápoló és általános asszisztensi képzés tananyaga az egészségügyi alapismereteket tartalmazza, erre épül és nyújt további speciális ismereteket a foglalkozás-egészségügyi szakápoló képzés programja. A foglalkozás-egészségügyi szakápoló szakképzés ideje 1 tanév, (10 hónap munka mellett), megadott óraszámban és tematika szerint folyó elméleti (előadás, egyéni felkészülés és konzultáció) és gyakorlati (munkahelyi és irányított) képzés. A foglalkozás-egészségügyi szakápoló szakképzés óraszáma 1406 óra (15 % elméleti oktatás, 85 % gyakorlati képzés). A tantárgyi blokkok rendszerén belül: Szakmai elmélet (megadott óraszámban és tematika szerint) Tantárgyai: - Foglalkozás-egészségügyi alapismeretek, - Munkaköri és szakmai orvosi alkalmassági vizsgálatok, foglalkoztathatóság, rehabilitáció, - Foglalkozási és foglalkozással összefüggő megbetegedések, - Munkahigiénés ismeretek, - Foglalkozásélettan, munkalélektan, ergonómia, - Számítástechnika, dokumentáció, - Egészségmegőrzés, egészségnevelés, - Toxikológia (biológiai, környezeti monitor), - Oxyológia, - Műszeres vizsgálatok (audiológia, szűrőaudiometria, légzésfunkció,

15 15 oscillometria, doppler, zajszintmérő, anemometer, persometer, dozimeter, termometer, konimeter,...). Megjegyzés: Az egyes tantárgyaknál a kapcsolódó egészségügyi, társadalombiztosítási, munkabiztonsági, munkaügyi jogszabályok (tanácsadáshoz szükséges szintű) ismertetése a tananyag részét képezi. Szakmai gyakorlat (megadott óraszámban kapcsolódóan az elméleti tantárgyakhoz) A gyakorlatok helye: - saját munkahelyen foglalkozás-egészségügyi szakápolói munkakörben, - szakambulanciákon (fekvőbeteg intézetekben), - mentőállomásokon (akut ellátás gyakorlása), - ÁNTSZ-ek közegészségügyi osztályain, laboratóriumaiban. Kötelező irányított gyakorlat szakterületei: (A szakképző intézmény által kijelölt gyakorlóhelyeken.) - Elsősegélynyújtás, sürgősségi ellátás, - Számítástechnika, dokumentáció, - Egyéni védőeszközök gyakorlati alkalmazása, - Műszeres vizsgálatok (audiológai, szűrőaudiometria, légzésfunkció, oscillometria, doppler), - Laboratóriumi - klinikai és munkahigiénés - ismeretek (biológiai expozíciós mutatók, mintavétel szabályai), bőrgyógyászati tesztek, - Foglalkozás-egészségügyi üzemvizsgálatok. A tantárgyakat oktatók végzettsége A foglalkozás-egészségügyi szakápoló szakképzés programjában a szakmai elmélet tantárgyait üzemorvostan szakorvosok és közegészségtan-járványtan szakorvosok oktassák. A szakmai gyakorlatokat a szakterületen dolgozó - lehetőleg üzemi ápolói, foglalkozás-egészségügyi szakápolói és főiskolai végzettségű egészségügyi szakoktató, intézetvezetői képesítéssel, vagy manager képesítéssel rendelkező gyakorlati képzésbe is bekapcsolódó szakoktató - vezesse.

16 16 8. A szakképzés óraterve 8.1. Az elméleti oktatás óraterve a konzultáció javasolt óraszáma 108 óra I. félév tantárgyai - Foglalkozás-egészségügyi alapismeretek 3 óra - Munkaköri és szakmai orvosi alkalmassági vizsgálatok, foglalkoztathatóság, rehabilitáció 16 óra - Foglalkozási és foglalkozással összefüggő megbetegedések 26 óra - Munkahigiénés ismeretek 20 óra - Foglalkozásélettan, munkalélektan, ergonómia 15 óra - Számítástechnika, dokumentáció 18 óra - Egészségmegőrzés, egészségnevelés 8 óra - Ismétlés, beszámoló 2 óra Összesen: 108 óra II. félév tantárgyai a konzultáció javasolt óraszáma 114 óra - Foglalkozási és foglalkozással összefüggő megbetegedések 19 óra - Munkahigiénés ismeretek 20 óra - Toxikológia (biológiai, környezeti monitor) 15 óra - Oxyológia 20 óra - Egészségmegőrzés, egészségnevelés 6 óra - Számítástechnika, dokumentáció 20 óra - Műszeres vizsgálatok (audiológia, szűrőaudiometria, légzésfunkció, oscillometria, doppler, zajszintmérő, anemometer, persometer, dozimeter, termometer, konimeter...) 10 óra - Ismétlés, beszámoló 4 óra Összesen: 114 óra Mindösszesen: 222 óra

17 Gyakorlati oktatás óraterve ajánlott óraszám 1184 óra - Kötelező irányított gyakorlat - Munkahelyen letöltött gyakorlat Kötelező irányított gyakorlat ajánlott óraszám 90 óra I. félév Laboratóriumi gyakorlatok (klinikai, munkahigiénés, biológiai expozíciós mutatók), bőrgyógyászati tesztek 8 óra Egyéni védőeszközök gyakorlati alkalmazása 6 óra Számítástechnika, dokumentáció 22 óra Összesen: 36 óra II. félév Műszeres vizsgálatok (audiológia, szűrőaudiometria, légzésfunkció, oscillometria, doppler) 18 óra Sürgősségi ellátás, elsősegélynyújtás gyakorlati teendői 12 óra Számítástechnika, dokumentáció 12 óra Foglalkozás-egészségügyi üzemvizsgálatok 12 óra Összesen: 54 óra Munkahelyen letöltött gyakorlat I-II. félév 1094 óra Mindösszesen: 1184 óra

18 18 Elméleti oktatás órabeosztás I. félév 108 óra összesen óra Foglalkozás-egészségügyi alapismeretek Munkaköri és szakmai orvosi alkalmassági vizsgálatok, foglalkoztathatóság, rehabilitáció Foglalkozási és foglalkozással összefüggő megbetegedések értékelés írásbeli feladatlap írásbeli feladatlap írásbeli feladatlap Munkahigiénés ismeretek írásbeli feladatlap Foglalkozásélettan, írásbeli munkalélektan, ergonómia, feladatlap Számítástechnika, gyakorlati dokumentáció feladat Egészségmegőrzés, egészségnevelés Ismétlés, beszámoló Összesen írásbeli feladatlap gyakorlati feladat óra

19 19 II. félév 114 óra összesen óra Foglalkozási és foglalkozással összefüggő megbetegedések értékelés írásbeli feladatlap Munkahigiénés ismeretek írásbeli feladatlap Toxikológiai/biológiai, környezeti monitor Oxyológia Egészségmegőrzés, egészségnevelés Számítástechnika, dokumentáció Műszeres vizsgálatok (audiológia, szűrőaudiometria, doppler, légzésfunkció, oscillometria...) Ismétlés, beszámoló Összesen: óra I. II. félév összesen: 222 óra írásbeli feladatlap írásbeli feladatlap gyakorlati feladat írásbeli feladatlap gyakorlati feladat gyakorlati feladat gyakorlati feladat

20 Kötelező irányított gyakorlat 20 Gyakorlati oktatás órabeosztás I. félév 36 óra Laboratóriumi gyakorlatok (klinikai, munkahigiénés, biológiai expozíciós mutatók), bőrgyógyászati tesztek összesen óra Értékelés gyakorlati feladat Egyéni védőeszközök gyakorlati alkalmazása gyakorlati feladat Számítástechnika, dokumentáció gyakorlati feladat Összesen óra II. félév 54 óra Műszeres vizsgálatok (audiológia, szűrőaudiometria, légzésfunkció, oscillometria, doppler) gyakorlati feladat Számítástechnika, dokumentáció gyakorlati feladat Foglalkozás-egészségügyi üzemvizsgálatok gyakorlati feladat Sürgősségi ellátás, elsősegélynyújtás gyakorlati teendői gyakorlati feladat Összesen óra Munkahelyi gyakorlat 1094 óra Gyakorlat összesen 1184 óra

21 21 9. A vizsgák rendje: A hallgatók az elméleti tantárgyak követelményeiből félévkor és a tanév végén beszámolnak, illetve gyakorlati vizsgát tesznek. A képzést szakmai minősítő vizsga zárja Évközi vizsgák Tantárgyai: I. félév - Foglalkozás-egészségügyi alapismeretek* - Munkaköri és szakmai orvosi alkalmassági vizsgálatok, foglalkoztathatóság, rehabilitáció* - Foglalkozási és foglalkozással összefüggő megbetegedések* - Munkahigiénés ismeretek* - Foglalkozásélettan, munkalélektan, ergonómia * - Egészségmegőrzés, egészségnevelés*,** II. félév - Foglalkozási és foglalkozással összefüggő megbetegedések* - Munkahigiénés ismeretek* - Toxikológia, biológiai környezeti monitor* - Oxyológia*;** - Egészségnevelés, egészségmegőrzés*;** - Számítástechnika, dokumentáció** - Műszeres vizsgálatok (szűrőaudiometria, légzésfunkció, oscillometria, doppler)** A hallgatók teljesítményének értékelése érdemjegyekkel történik. Az eredménytelen beszámoló után a helyi tantervben meghatározott módon és időben van lehetőség a hallgatónak a javításra. * Írásbeli beszámoló ** Gyakorlati vizsga

22 A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei elméleti órákon való aktív részvétel (hiányzások száma nem haladja meg az évi 20 órát) eredményes tantárgyi beszámolók és gyakorlati vizsgák a tanterv központi programjának I. fejezet 8.2. pontjában meghatározott gyakorlati követelmények teljesítése, azok igazolása A szakmai vizsga részei Szakmai elmélet a., írásbeli b., szóbeli Szakmai gyakorlat c., gyakorlati vizsga a vizsgabizottság előtt A szakmai minősítő vizsga sorrendje: írásbeli gyakorlati szóbeli A szakmai minősítő vizsga tantárgyai, követelménye és a vizsgázók teljesítményének értékelése. Szakmai elméleti vizsga Tantárgyai: - Foglalkozás-egészségügyi alapismeretek - Munkaköri és szakmai orvosi alkalmassági vizsgálatok, foglalkoztathatóság, rehabilitáció - Foglalkozási és foglalkozással összefüggő megbetegedések - Munkahigiénés ismeretek - Foglalkozásélettan, munkalélektan, ergonómia - Toxikológia - Egészségmegőrzés, egészségnevelés Írásbeli vizsga: Szakmai elméleti vizsga írásbeli részének vizsgakérdéseit a Egészségügyi Minisztérium központilag határozza meg. A vizsgázók központilag kiadott

23 23 feladatlapot oldanak meg. A feladatlap és a megoldókulcs lektorálását a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézete végzi. Szóbeli vizsga: A szakmai elmélet szóbeli vizsgáján a vizsgázók a tananyagban meghatározott tantárgyak témaköreiből összeállított és húzott tételek alapján válaszolnak meg kérdéseket. A szakmai elméleti vizsga értékelése: a, A szóbeli vizsga feleleteit 1-5-ig terjedő osztályzattal kell minősíteni, a szóbeli vizsga végső eredményeit egy osztályzattal kell értékelni. b, A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga eredményei alapján kell meghatározni. (A szakmai elmélet eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga jegyeinek átlaga adja, a végső eredményjegyet a szóbeli vizsga osztályzata határozza meg.) A szakmai vizsga egyéb értékelésére a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM. rendeletben foglaltak az irányadók. A vizsgázók feleleteik során térjenek ki az adott tantárgyon és témakörön belül a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok preventív feladataira a foglalkozási és a foglalkozással összefüggő betegségek felismerésének, kezelésének fontosságára, a munkahelyek közegészségügyi-járványügyi - ezen belül munkaegészségügyi - feladatainak ellátására, az egészségmegőrzés, egészségnevelés fontosságára a munkavállalók körében. Szakmai gyakorlat Vizsgabizottság előtt végzett gyakorlati vizsga - gyakorlati vizsga azon a gyakorlóterületen szervezhető ahol a gyakorlati feladatok elvégzéséhez szükséges feltételek biztosítottak. A gyakorlati vizsga a gyakorlati képzésbe illeszkedő, a gyakorlóterületen adott vizsganapon végzett gyakorlati feladatok teljesítéséből áll. A gyakorlati vizsga értékelésének szempontjai: - tevékenység előkészítése, a munkaterület megszervezése,

24 - a feladat elvégzéséhez szükséges eszközök kiválasztása, - az ismeretek alkalmazása (a vizsgázó a tudását integrálta, tevékenységét a feladatokhoz adaptálta, munkáját ellenőrizte, értékelte) - a higiénés követelmények, munkavédelmi szabályok betartása, - dokumentációs tevékenység. 24 Elégtelen a vizsgázó gyakorlati vizsgája, ha: - a követelményeknek csak nagy hiányossággal képes eleget tenni, - elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni, - önálló tevékenységre nem képes, - feladatait irányítás mellett sem képes szakszerűen ellátni.

25 25 II. Tantárgyi programok

26 26 1. Részletes tantárgyi program (elmélet)

27 1.1 FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Javasolt óraszám: 3 óra I. blokk 27 A tantárgy tanításának célja: a hallgatók megismertetése a foglalkozás-egészségügy fogalmával, kialakulásával, jogi szabályozásával, céljával, feladatával, a foglalkozásegészségügy multidiszciplináris jellegével, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok helyével az egészségügyi ellátás rendszerében (rövid történeti áttekintés). A hallgatók ismerjék meg, mit jelent a minőségbiztosítás a foglalkozás-egészségügy területén! Követelmények: A hallgató legyen képes: - ismerni a foglalkozás-egészségügy kialakulásának rövid történetét, célját, feladatát, - ismerni és alkalmazni a foglalkozás-egészségügy szervezetére vonatkozó jogi szabályokat, a különböző szervezeti formák működését, - összefüggésében látni a foglalkozás-egészségügy szakirányítását, ellenőrzését végző intézmények tevékenységét, a szakirányítás gyakorlati végrehajtását, - ismerni és értelmezni a társadalombiztosítás aktuális hazai gyakorlatát, a foglalkozás-egészségügy finanszírozását, a biztosítással kapcsolatos legfontosabb alapelveket, - ismerni a munkaadók, munkavállalók kötelezettségeit, felelősségét, jogait, - ismerni a minőségbiztosítás alapját, a minőségbiztosítás jelentőségét a foglalkozás-egészségügy területén. Tananyagtartalom: - a foglalkozás-egészségügy kialakulásának rövid története - a foglalkozás-egészségügy fogalma, célja, feladata, szervezeti formái, - a foglalkozás-egészségügy jogi szabályozása (szakmai irányítás, ellenőrzés), - a munkaadók, munkavállalók kötelezettségei, - minőségbiztosítás a foglalkozás-egészségügyben. Ajánlás a tantárgy tanításához: A foglalkozás-egészségügyi alapismeretek című tananyag előadója ismertesse meg a hallgatókkal az üzemegészségügyi szolgálatok foglalkozás-egészségügyi

28 28 szolgálatokká történő alakulásának rövid történetét, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok célját, feladatát, szervezeti formáit, multidiszciplináris jellegét, jogi szabályozását. Az előadó hangsúlyozza, hogy a magyar üzemegészségügy foglalkozásegészségüggyé történő alakítását részben a szakterület fejlődése, részben az országban végbement alapvető gazdasági szerkezetváltás indokolta. Gazdasági indokok: A piacgazdaságra történő áttérés során, az egyre jobban erősödő privatizációs folyamatok eredményeként az 1990-s évek közepére a magyar gazdaságban túlsúlyra jutott és meghatározóvá vált a kisüzemi gazdálkodás. A kisüzemek értelemszerűen a nagyüzemek, középüzemek felbomlásával jöttek létre. Miután a magyar üzemegészségügy a nagyüzemek, középüzemek dolgozóinak ellátására létesült, nyilvánvaló, hogy az átalakult, elsősorban kislétszámú gazdálkodó szervezetek munkavállalóinak ellátására alkalmatlanná vált. Szerkezeti átalakítást igényelt. Szakmai indokok: Az üzemegészségügyi szolgálatok kuratív feladatával szemben - a nemzetközi trendnek megfelelően - előtérbe kerültek a preventív tevékenységet folytató foglalkozás-egészségügyi szolgálatok iránti szakmai igények. Finanszírozási indokok: Magyarországi üzemegészségügyi szolgálatot az állam működtette. A privatizáció eredményeként létrejött gazdálkodó egységek többsége azonban már nem az állam tulajdona, ezekben nem az állam a munkáltató sem. Az állam nem kívánta egyedül felvállalni a szolgálat finanszírozását február 24-én lépett hatályba Magyarországon a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 161. Egyezménye, mely a foglalkozás-egészségügy (üzemegészségügy) feladatának alapvető megváltoztatását eredményezte, azaz a munkahelyeken a munkavállalók egészségét és biztonságát elősegítő preventív szolgáltatás kialakítását. A dolgozó emberek egészségének megvédését a munkakörnyezeti kóroki tényezőkkel és a munkavégzésből adódó nem kívánatos megterheléssel szemben a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglalt elvekre építkezve, részletekben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló évi XI. törvény fogalmazta meg. Az ÁNTSZ törvényt követte a Munka törvénykönyve (1992. évi XXII. tv.), amely - a munkaviszonnyal összefüggő kérdések szabályozásán túl - kimondja, hogy a munkáltató köteles - az erre vonatkozó szabályok megtartásával - az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka feltételeit biztosítani. A Munka törvénykönyvére épülnek az évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról, valamint az évi XXXIII. törvény a

29 29 közalkalmazottak jogállásáról. Ezek a megjelölt munkavállalói körön belül szabályozzák a munkáltatónak a munkavégzésre vonatkozó, a munkakörülmények kialakításával stb. kapcsolatos kötelezettségeit. A Magyar Parlament 1993-ban fogadta el a munkavédelemről szóló XCIII. törvényt. Az január 1-én hatályba lépett törvény szerint "e törvény alkalmazásában a munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása". A szervezett munkavégzésre vonatkozó egészségügyi követelmények lényegében munkaegészségügyi követelményeket jelentenek, megvalósításuk munkaegészségügyi tevékenység. A munkaegészségügyi tevékenység célja: - a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése, kezelése (munkahigiéne), valamint - a munkavégzésből származó és a munkakörnyezet kóroki tényezői okozta megterhelés illetve igénybevétel vizsgálata és befolyásolása, továbbá a munkát végző személyek munkaköri egészségi alkalmasságának megállapítása, ellenőrzése és elősegítése révén a munkát végző személy egészségének megóvása (foglalkozás-egészségügy). A törvény kimondja azt is, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása a munkáltató kötelessége. A törvény értelmében az állam feladata a munkavédelem irányításával, az ágazati és hatósági tevékenység ellátásával - szervei útján - a munkavédelem megszervezése. A munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elősegítését, valamint ellenőrzését a hatósági jogkörrel rendelkező Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelet, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a bányafelügyelet általános jelleggel látja el. A foglalkozás-egészségügy jogi szabályozása is a Munkavédelmi Törvénnyel kezdődött. A törvény szerint minden munkáltatónak a népjóléti miniszter rendeletében meghatározottak szerint foglalkozás-egészségügyi szolgálatot kell biztosítani valamennyi munkavállalója számára (a törvény szerint munkavállalók alatt azokat a személyeket kell érteni, akiket szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatnak, ezért nem munkavállaló pl. aki családtagként dolgozik).

30 30 A törvény meghatározza azokat a munkáltatói feladatokat is, amelyekhez köteles igénybe venni a szolgálatot. Ebből kiderül a foglalkozás-egészségügy célja: közreműködni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésében és fenntartásában, a munkavállalók egészségvédelmének biztosításában. Az 1997 évi CLIV. törvény az egészségügyről 55. tételesen meghatározza azokat a feladatokat, melyeket a foglalkozás-egészségügyi szolgálatoknak el kell látnia. A Munkavédelmi Törvényre épül az második felében hatályba lépett 89/1995. (VII.14) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról (melyet az 9/1999. (I.27.) Korm. rendelet módosított). Az előadó részletesen ismertesse - a rendelet értelmében - a foglalkozás-egészségügyi osztályokat és a szolgálat által ellátható munkavállalói létszámot. A rendelet részletezi a szolgálat létesítésével, működésével kapcsolatos feladatokat. E szerint - a munkáltató vagy fenntart szolgálatot, vagy térítési díj fejében megvásárolja a szolgáltatást; - a rendelet meghatározza a díjtételeket, amelyeket - egyéb megállapodás hiányában - a munkáltatónak kell fizetnie a szolgáltatás igénybevételéért. A díjtételek nagysága attól függ, hogy az ellátott munkavállaló melyik "foglalkozás-egészségi" osztályba tartozik. A foglalkozás-egészségi osztályokat az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet alakította ki (A,B,C,D osztályok) a munkavállalók egészségét károsító kockázatok (munkabalesetek, foglalkozási betegségek, fokozott expozíciós esetek előfordulása, korkedvezményes nyugdíjat indokló tevékenység) figyelembe vételével. Hangsúlyozni kell a munkáltatók, munkavállalók felelősségét, kötelezettségeit a preventív szemlélet és tevékenység kialakításában, megvalósításában. A rendelet mind a munkáltató, mind a foglalkozás-egészségügyi szolgálat számára jelentési kötelezettséget is előír; - a munkáltatónak a munkavállalók létszámát, tevékenységüket és a foglalkozásegészségügyi szolgálat biztosításának módját be kell jelenteni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) város, fővárosi kerületi intézetének; - a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak évenként két alkalommal kell jelenteni - a rendeletben előírt nyomtatvány felhasználásával - az általa ellátott létszámot, a szabad kapacitását és várható változásokat ugyancsak az ÁNTSZ városi (fővárosi kerületi) intézetének.

31 31 A Munkavédelmi Törvényhez kapcsolódó másik jogszabály a foglalkozásegészségügyi szolgáltatásról szóló népjóléti miniszteri rendelet (27/1995. (VII.25.) NM rendelet, melyet a 44/1995. (XII.7.) NM rendelet, illetve a 30/1998. (XII.27.) EüM rendelet és az 1/1999. (I.27.) EüM rendelet módosított), a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok szervezetét és feladatait határozza meg. A foglalkozás-egészségügy szervezeti felépítése: A szolgálat legnagyobb és az ellátás szempontjából meghatározó része az alapszolgálat, amely egy orvosból és egy ápolóból áll. A másik szervezeti forma a foglalkozás-egészségügyi központ, melynek a foglalkozásegészségügyi alapszolgáltatás mellett munkahigiénés szolgáltatást is kell nyújtania, ezen túlmenően - a munkáltatók igényei szerint - a pszichológiai, ergonómiai és toxikológiai szolgáltatások közül legalább még egyet. Ezért az egészségügyi szakembereken kívül munkahigiénikus, ergonómiai szakember, toxikológus is dolgozhat a központban. Az előadó hangsúlyozza, hogy ez a szervezeti forma a foglalkozás-egészségügyi tevékenység multidiszciplináris (több tudomány területet érintő) jellegét valósítja meg, vagyis azt, hogy a munkavállalók egészségének védelme különböző képességű szakemberek együttműködését igényli. Foglalkozásegészségügyi szakellátó helyek foglalkozás-egészségügyi szakellátást nyújtanak. A szakhelyeken csak 5 éves szakorvosi gyakorlattal rendelkező üzemorvostan szakorvos tevékenykedhet, akinek munkáját foglalkozásegészségügyi szakápoló segíti. A rendeletben nem szerepel, de a szervezet részét képezi az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI), korábban Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet (OMÜI). Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló XI. törvény kimondja, hogy az ÁNTSZ egészségvédelmi tevékenysége keretében szakmai felügyeletet gyakorol - egyebek között - a munka- és üzemegészségügyi szolgálatok felett. Az ÁNTSZ szervezetéről és működéséről szóló 59/1997. (XII.21.) rendelettel módosított 7/1991. (IV.26.) NM rendelet kimondja, hogy az ÁNTSZ központi szervei a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (OKK) és a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ (OEK). Az OKK több országos intézetből, köztük az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézetből (OKK-OMFI) áll. A rendelet lényegében megszabja az OKK-OMFI feladatait is, amennyiben az OKK ellátja a szakmai-módszertani irányítással, a szakmai képzéssel és továbbképzéssel a tudományos kutatással, valamint a nemzetközi kapcsolattartással összefüggő feladatokat, tevékenységi körébe tartozó szakértői és speciális szolgáltatói feladatokat.

32 32 Az OKK-OMFI szervezeti keretében a fekvőbeteg osztály és a járóbeteg szakrendelések működnek a foglalkozási betegséggel vagy annak gyanújával beutaltak számára. Az intézet egyik fontos feladata a módszertani anyagok elkészítése és közreadása, ezzel az egységes szemléletet és szakmai színvonalat kívánja biztosítani. A szakmai felügyelet gyakorlatban történő megvalósításához, a szakmai módszertani irányítás közvetítéséhez a megyei foglalkozás-egészségügyi szakfelügyelő főorvosok nyújtanak segítséget. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok feladatai: A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok feladatai két csoportba sorolhatók. Az első csoportba tartozókat el kell végeznie, a második csoportba tartozó feladatok elvégzésében pedig közreműködik. Az első csoportba tartozó feladatok: - a munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálatok elvégzése, az azokhoz szükséges szakvizsgálatok kezdeményezése, - a foglalkozási betegségek, fokozott expozíciós esetek bejelentése és kivizsgálása, - a munkavégzés egészségkárosító hatásának vizsgálata, - az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadás, - a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos felvilágosítás, - külön jogszabályban meghatározottak szerint az 1. alkalmasssági csoportba tartozó közúti járművezetők egészségi alkalmassági vizsgálata. A második csoportba tartozó feladatok: - a munkahelyi veszélyforrások feltárása, - foglalkozás-egészségügyi, -fiziológiai, -ergonómiai, -higiénés feladatok megoldása, - elsősegélynyújtás és a sürgős orvosi ellátás megszervezése, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítése, - a munkáltató katasztrófa megelőző, elhárító, felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozása. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat feladatai nem írnak ugyan elő tételesen megfogalmazott gyógyító tevékenységet, de a sürgős és heveny esetek ellátása, -ami minden egészségügyi szakember kötelessége - a foglalkozásegészségügyi orvos és ápoló feladatai között is jelentkezik. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat igénybe veheti a mentőszolgálatot, járóbeteg szakellátásra vagy a háziorvoshoz utalhatja a munkavállalót. Kórházi ellátásra - sürgősséggel vagy előzetes helybiztosítás után - az OKK-OMFI

33 33 Fekvőbeteg Osztályára utalhat olyan beteget, akinél foglalkozási vagy foglalkozással összefüggő megbetegedés, illetve annak gyanúja áll fenn. A foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek feladatai: - a munkaköri alkalmasság másodfokon történő elbírálása; - a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésével és tartásával kapcsolatos egészségi alkalmasság másodfokon történő elbírálása; - munkanélküliek beiskolázás előtti és munkaközvetítés előkészítése keretében történő szakmai alkalmassági vizsgálat; - közhasznú munka előkészítése érdekében a munkanélküli munkaköri alkalmassági vizsgálata; - szakellátás nyújtása foglalkozási megbetegedéssel vagy annak gyanújával beutaltak számára; - konzultatív tevékenység más szakterületek orvosai számára a foglalkozási megbetegedések köréből; - munkahigiénés tanácsadás az alapszolgálat részére; - a megyei tisztifőorvos felkérésére közreműködés a foglalkozás-egészségügyi ellátás megszervezésében, valamint a megyei (fővárosi) foglalkozásegészségügyi szakfőorvos irányításával az alapellátást nyújtó szolgálatok ellenőrzésében; - a szakképzést folytató intézmények tanulóinak és a felsőoktatási intézmények hallgatóinak külön jogszabály szerinti szakmai alkalmassági vizsgálata, - a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztathatóságával kapcsolatos szakvéleményezés a munkaügyi központok számára. A munkaadók, munkavállalók általános kötelezettségei: A munkaadók kötelezettségeit a Munkavédelmi Törvény egyértelműen meghatározza, miszerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése és fenntartása a munkáltató kötelezettsége. E feladat ellátásához speciális képzettségű - foglalkozásegészségügyi és munkabiztonsági - szakemberek szolgáltatását veszi igénybe. A munkáltatónak az általános felelősségén túlmenően - rendszeresen meg kell győződnie arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek a követelményeknek, illetve az előírásoknak; - a munkavállalók ismerik és betartják-e a rájuk vonatkozó előírásokat; - használják-e a számukra biztosított védőeszközöket. A munkavállalók kötelezettségei ugyancsak a Munkavédelmi Törvényben szerepelnek. Ezek közül kiemelést érdemel, hogy - csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban végezhetnek munkát; - kötelesek a védőeszközt rendeltetésszerűen használni;

34 34 - kötelesek a részükre előírt orvosi vizsgálaton részt venni; - kötelesek a balesetet, rosszullétet, sérülést azonnal jelenteni. Minőségbiztosítás a foglalkozás-egészségügyben: Minőség fogalma: Minőségbiztosítás fogalma: Bármely szolgálat alkalmassága megítélésének egyik legfontosabb paramétere szolgáltatásainak minősége. A szolgáltató alapvető törekvése, hogy szolgáltatása megfeleljen a vevő (fogyasztó) igényeinek, a szolgáltatással kapcsolatos elvárás és tapasztalat egyensúlyban legyen. Az ellátás, a szolgáltatás (pl. egészségügyi ellátás, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás) jó minőségéről csak akkor beszélhetünk, ha mind az ellátási, szolgáltatási rendszer (amely lehetővé teszi valamennyi arra jogosult ellátását, szolgáltatásban való részesülését) minősége, mind maga az ellátás, szolgáltatás minősége is a vártnak megfelelő, jó. Abból a célból, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás minősége az ország bármely pontján egységes legyen, az ország bármely helységében megfeleljen a munkáltató, a munkavállaló elvárásainak, illetőleg a jogszabályban megfogalmazottaknak, szükséges egy olyan rendszer kiépítése, amely biztosítja a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás jó minőségét. Ez az alábbi követelményeknek kell, hogy megfeleljen: - fejezze ki a munkaadó és a munkavállaló valóságos szükségleteit; - tartalmi szempontból legyen magas színvonalú; - gyakorlati végrehajtása legyen hatékony; - legyen munkavállalóra orientált. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás rendszere az évi XCIII. ún. Munkavédelmi Törvényhez kapcsolódó évi Kormány és NM rendeletek nyomán épült ki. Az új szerkezetű foglalkozás-egészségügyi szolgálatok (beleértve a foglalkozásegészségügyi központokat is) alkalmasak arra, hogy valamennyi munkáltató számára elérhetőek legyenek, s így valamennyi munkavállaló számára biztosítható a kötelezővé tett foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás rendszere tehát biztosítja a hozzáférhetőséget, vagyis a rendszer minősége jó! A szolgáltatás minősége vonatkozásában számos tennivalónk van. A minőségellenőrzéshez egységes és jól ellenőrizhető normarendszer szükséges, aminek egyik eleme a minimális szakmai feltételrendszer, amelynek meglétét a minőségellenőrzést végző szakemberek ítélik meg. A Munka és Foglalkozás-egészségügyi Szakmai Kollégium elfogadott egy egységes ellenőrzési szempontrendszert. Az ellenőrzést kizárólag a