Segít a robotkolléga

Átírás

1 MŰTÉTI ELJÁRÁSOK BIZTONSÁGOSABBAN Segít a robotkolléga Először műtöttek robottal Magyaroszágon március 23-án, a Telki Magánkórházban, prof. dr. Ungár László, a Szent István Kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályvezető főorvosának közreműködésével. A Da Vinci robot bármelyik szervnél alkalmazható. A magyar egészségügyi ellátórendszerben a cseh és román gyakorlattal ellentétben még nincs robotsebész. A berendezés leegyszerűsíti a korábbi gyakorlat szerint alkalmazott minimál invazív sebészeti eljárások többségét, és lehetőséget nyújt új eljárások elvégzésére. A Hotel Héliában tartott ESGO nőgyógyászati daganatos sebészeti továbbképzés keretében bárki megcsodálhatta, és műanyag kúpok és gyűrűk rakosgatásával kipróbálhatta a sebészeti konzolból (vezérlő), betegoldali egységből (beavatkozó) és képalkotó rendszerből álló robotot. Műteni széken ülve is lehet A Da Vinci komputer vezérelte gép, melyet az orvos két joystickszerű karral és négy pedállal irányít. A sebészeti konzol előtt az orvos ülő helyzetben foglal helyet, és a beépített képernyő fölé hajolva háromdimenziós képben látja a műtéti területet, amelyet szükség esetén kétdimenzióssá tehet. A sebész ezen a képernyőn kinagyítva kíséri nyomon az általa irányított történéseket. A felvételt a robot egyik karján lévő kamera rögzíti. Az érdemi munkát az orvos úgy végzi, hogy mindkét kezének két-két ujját bedugja a robot karjait irányító, gyűrű alakú alkatrészbe (a joystick-szerű karok végződésébe), a robot az így végzett mozdulatokat utánozza le. A kamerás melletti három további műszerkar végződése cserélhető (lehet csipesz, fogó, szike stb.). Biztonsági okok miatt ugyanaz az eszköz tíz alkalommal használható beavatkozásra. Mivel a sebész nem a műtőasztalnál áll, hanem külön konzolról operál, amennyiben a távközlési hálózat lehetővé teszi, a beavatkozások akár egy másik helyiségből is elvégezhetőek. A gyakorlatban jelenleg még ez a legkevésbé kihasznált előnye az eljárásnak, pedig annak idején a Da Vinci robot fejlesztésére a NASA éppen emiatt adott megbízást a kutatóknak. A betegnek sem mindegy A robotot lassan egy évtizede alkalmazzák Európa számos országában és az Egyesült Államokban. Sikerét alapvetően annak köszönheti, hogy a sebészeti eljárásokat leegyszerűsítve a beteg gyógyulására is több esélyt garantál. Az eddig tíz-tizenöt centis vágást igénylő műtéteket e műszer segítségével egy-két centis sebet ejtve is el lehet végezni. Az orvos kézmozdulatait tökéletes pontossággal követő műszer alkalmazásával a virtuális térben operáló sebész olyan területeket is elérhet a szervezeten belül, amelyek kézzel csak nagy kockázatot vállalva, vagy egyáltalán nem hozzáférhetők. A páciens szempontjából a kisebb műtéti seb okozta gyors felépülés mellett jelentős előny a kevesebb vérveszteség és a szövődmények, a fertőzés, valamint a későbbi öszszenövések veszélyének csökkenése. A beteg mindeközben kevesebb posztoperatív fájdalmat tapasztal. A műszer speciális módon kiküszöböli az operációt végző orvos kezének esetleges remegését a hét szabadsági fokkal rendelkező robotkarok és beavatkozó eszközök a mozgás precizitását állítható közbeiktatott áttételekkel követik le a sebész karjának, csuklójának és ujjainak mozdulatait. Az eljárás továbbá lehetővé teszi a látás és a manipuláció tökéletes összehangolását. A sebészrobot alapvető használatát egy laparoszkópiás ismeretekkel rendelkező orvos kétnapos kurzus keretében el tudja sajátítani, a területekre való specializálódás ugyanakkor ennél az eljárásnál is további tanulási folyamatot igényel. A robotgeneráció jövője A sebészrobot legnagyobb felhasználási területe az urológia, de ugyanúgy használják a nőgyógyászati műtéteknél és kardiológia beavatkozások során is. Kihasználtságának leginkább az anyagi keretek szabhatnak határt, hiszen egyebek mellett a robotkarok cseréje állandó kiadási kötelezettséget jelent. Magyarországon még kérdéses, hogy a társadalombiztosító milyen mértékű finanszírozással támogatná az eljárás meghonosítását. Balla Gábor, a robotot forgalmazó Dutchmed Kft. ügyvezető igazgatója szerint Magyarország területi méretét és lakosságszámát figyelembe véve tíz robotra lenne szükség a lefedettséghez. Romániában három, Csehországban négy Da Vinci robot segíti az egészségügyben tevékenykedők munkáját és a betegek gyógyulását. A cseh robotok működését a felhasználó intézmények finanszírozzák. A robot diagnosztikai és képalkotó kihasználtsága szintén a jövőben várható tudtuk meg Szabó Tibortól, a forgalmazó cég kereskedelmi képviselőjétől. Az ez ügyben zajló fejlesztések arra irányulnak, hogy az operáció közben a képernyőn az orvos láthassa, illetve bármelyik pillanatban előhívhassa az előzetesen elvégzett diagnosztikus vizsgálatok pontos eredményeit, így az is egyértelművé válhatna számára, hogy mit rejt a műtét során kívülről látható szövet. A tervek szerint arra is lehetőség lesz, hogy a szakemberek létrehozzanak egy virtuális modellt az emberi szervezetről, hogy az operációkat ne csak egyszer élesben, hanem gyakorlás vagy tervezés végett többször is meg lehessen oldani. RADNAI ANNA A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja Kórház 2007/5. 67 újságíró

2 GYÓGYSZER MEGELŐZÉS A világnak szánt vakcinák A védőoltások világszerte növekvő szerepéről, valamint a GSK gödöllői vakcinagyárának globális ellátásban és fejlesztésben betöltött szerepéről Olivier Vanloocke-kal, a GSK Biologicals Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk. A GSK elődvállalatai, a SmithKline Beecham és GlaxoWellcome a kilencvenes évek eleje óta tevékenykednek az országban. Mi az oka a termelési tevékenység fejlesztésének? A GSK Biologicals Kft. létrehozásának elsődleges oka DTP-ellenes (diftéria, tetanusz és szamárköhögés) vakcinánk termelési kapacitásának fejlesztése volt. Globális méretekben gondolkodva a védőoltás fejlesztési és előállítási szaktudás nem tartozik a legszélesebb körű ismeretek közé. Világszerte csupán néhány DTP-vakcina előállító üzem található, és kevés olyan szakember létezik, aki ehhez a speciális gyártási technológiához megfelelő szaktudással rendelkezik. Magyarországon, különösen a Humán Oltóanyagtermelő Vállalat korábbi üzemében a szükséges ismeretek már évtizedek óta rendelkezésre állnak. Ezt a lehetőséget szerettük volna megragadni és továbbfejleszteni, ezért a Humán privatizációs folyamatában megvásároltuk a vakcinaüzemet. A cég többi része pedig a TEVA vállalathoz került. Növekvő kereslet Miért van szükségük a vakcinák területén többletkapacitásra? A GSK stratégiai célja, hogy a világ egyik vezető vakcina gyártójaként biztosítsa a folyamatos ellátást a magas színvonalú védőoltásokból. A védőoltások fejlesztése és a piacon történő megjelentetése hosszú és költséges folyamat, az eredeti ötlettől a piacra kerülésig akár év is eltelik. Az elmúlt években a DTPvakcinák iránti igény jelentős mértékben megnőtt, és elérte az évente több tízmillió adagot. Növelnünk kellett kapacitásunkat, hogy ki tudjuk elégíteni a fejlődő országok igényeit és megfelelő mennyiségű diftéria és tetanusz antigén álljon rendelkezésre a kutatáshoz is. Az új kapacitás 68 Kórház 2007/5. már elegendő ahhoz, hogy megküzdjünk az igényekkel, és jelentős mértékben támogassuk az újgenerációs védőoltások fejlesztését. Ebben az évben ugyanis megjelentetünk egy Streptococcus pneumoniae fertőzések ellen alkalmazható vakcinát. Ez egy folyamat része, hiszen az elmúlt években bevezettünk a tetanusz antigénnel, mint hordozóval létrehozott B típusú Haemophilus influenzae és C típusú meningitis ellenes kombinált vakcinát is. Nagyobb gyártási biztonságot követel a megnövekedett kapacitás? Egy gyár teljesítményének növelése nem csupán kapacitásnövelést jelent, hanem integráns része a létesítmény folyamatainak fejlesztése is. A hatósági követelmények nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon folyamatosan szigorodnak, és ennek meg kell felelnünk. A gödöllői gyárban előállított alapanyagok az európai, amerikai és más nemzetközi országokba is eljutnak, ezért a legszigorúbb vakcina előállítási előírásoknak is meg kell felelnünk. Azok a szabványok, amelyek alapján épületeinket felépítettük, illetve korszerűsítettük, tevékenységüket megszerveztük és a GMP (good manufacturing practice = helyes termelési gyakorlat) szintjét meghatároztuk, összhangban vannak az amerikai FDA előírásaival. A B típusú Haemophilus influenzae, valamint a C és Y típusú meningitis ellen védettséget nyújtó kombinált vakcinánkat 2009-ben vezetjük be az amerikai piacra. A törzskönyvezés iránti kérelmet 2008-ban adjuk be a FDA-nél, és az engedélyezési eljárás része a gyártóhelyek auditja is, amelyre 2009 második negyedévében számítunk. Az üzem Milyen területeken fejleszttették az üzem tevékenységét? 2002-ben vásároltuk meg az üzemet. Azóta cégünk körülbelül 100 millió eurót fektetett a fejlesztésekbe. Első lépésben felújítottuk a meglévő üzemet és továbbfejlesztettük a létesítmény folyamatait. Később, egy zöldmezős beruházás keretében, új raktárt, minőségellenőrzési labort és irodai épületet emeltünk. Ám a legjelentősebb beruházás egy új gyártóüzem felépítése volt, amelyben a diftéria és tetanusz antigének előállítása mellett mikrobiológiai laboratóriumi tevékenység is folyik. Az üzem területe azonban elég nagy ahhoz, hogy további zöldmezős beruházások valósuljanak meg Gödöllőn. Hányan dolgoznak a gödöllői egységben? A gödöllői üzemben kiváló tudományos színvonalat nyújtva, erőteljes nemzetközi együttműködésben és magas fokú munkahelyi biztonságot megvalósítva dolgozik 220 munkatársunk. A GSK Biologicals-nél dolgozni tulajdonképpen azt jelenti, hogy egy különösen dinamikus vállalatnál a gyógyszerek nagyon érdekes és gyorsan fejlődő területével lehet foglalkozni. Egyébként néhány magasan kvalifikált kulcspozícióra még keresünk szakembereket, szóval mindenkit szívesen várunk. Ha már itt tartunk, Ön miért dolgozik a GSK-nál? Az emberek itt igazán azt érzik, hogy valami fontos célért tesznek. Büszke vagyok arra, hogy egy olyan cégnél dolgozom, amely a második leggyakoribb női daganat okának megszüntetésére méhnyakrák ellenes vakcinát fejleszt ki. Szeretem a munkatársaim új munkakörnyezet iránti nyitottságát, elismerem szaktudásukat és azt, hogy folyamatosan fejlesztik készségeiket, ismereteiket. Emellett a vakcinaüzem vezetőjeként azt is fontosnak tartom, hogy mi valóban hozzájárulunk a magyar gazdaság fejlődéséhez. Tapasztalatok Több mint egy éve él Magyarországon. Hogyan tudná összefoglalni az elmúlt időszak szakmai tapasztalatait? Az elmúlt időszakban meglehetősen egyedi tapasztalatokat szereztem, ugyanis elsősorban projekt alapú tevékenységet végeztünk. Építkeztünk, beindítottuk a termelést, megszerveztük a folyamatokat. Lassan átlépünk a rutinszerű tevékenységbe. Augusztusban indult

3 GYÓGYSZER a szamárköhögés antigének termelése, februárban pedig elkezdődött a tetanusz antigének gyártása. Egyébként üzleti modellünk viszonylag egyszerű. Nagy tételben gyártunk és termékünket a belgiumi központú anyacégünk, a GSK Biologicals számára szállítjuk, ahol az antigéneket végső vakcinává formálják. Gödöllőn nem készül piackész termék, a különböző antigének kombinációja egy Brüsszel melletti üzemben történik. Tevékenységünk természetéből adódóan ezért szoros kapcsolatot ápolunk az Országos Epidemiológiai Központtal (OEK), amellyel tökéletesen elégedettek vagyunk. Mi az együttműködés alapja? Az OEK-kel magas technológiai színvonalat megtestesítő kapcsolatban dolgozunk együtt. Nemzeti ellenőrző testületként az OEK felelősségi körébe tartozik minden egyes piacra kerülő vakcinatétel ellenőrzése. Ez a biológiai anyagok magas komplexitású, különböző módszerekkel történő laboratóriumi elemzését igényli. Idén, a termék bevezetésének évében, néhány tíz ilyen tételt kell felszabadítani, ám jövőre már a több száz tétel felszabadítására lesz szükség. Az Unicef számára gyártott DTP-vakcinák hatékony módon történő elkészülésében tehát kulcsszerepet játszik az OEK is. Hogyan értékeli a magyar hatóságokkal való együttműködését? Üzleti folyamataink szerves része a magyar egészségügyi hatóságokkal való együttműködés. Például az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) ellenőrzési részlegével szoros kapcsolatot ápolunk, mivel az ő feladatuk, hogy meggyőződjenek gyártási folyamataink megfelelnek GMP-szerinti elvárásoknak. Ugyanígy kiváló a kapcsolatunk az OGYI azon részlegével, amely a törzskönyvezést végzi. Az utóbbi években az üzem felújításával, az új eszközök engedélyezésével kapcsolatban az OGYI-val intenzív együttműködést alakítottunk ki. Örömmel látjuk, hogy mostanában nagyon komoly erőfeszítéseket tesznek az Európai Közösség törzskönyvezési eljárásainak és GMP ellenőrzésének teljes mértékben történő integrálására. Az elmúlt időszakban számomra világosan kiderült, hogy a hatóság dinamikusan fejlődik. Biztos vagyok benne, hogy a vizsgálatok hatékonysága jelentős mértékben növekedni fog, és a törzskönyvezési és ellenőrzési folyamatok fejlesztése Olivier Vanloocke Olivier Vanloocke ben állatorvosként végez a Liége-i Egyetemen. Három évig állatorvosként PÁLYAKÉP dolgozik, majd 1995-ben csatlakozik a GSK Biologicals-hez. Szakértőként a termelési folyamatokkal és minőségellenőrzéssel foglalkozik, majd a minőségellenőrzési tevékenység vezetője lesz januárjában kinevezik a GSK Biologicals Kft. ügyvezető igazgatójává. Flamand apa és vallon anya gyermekeként Belgium vallon régiójában nő föl, anyanyelve francia, angolul és hollandul beszél, emellett intenzíven tanul magyarul. Nős, két fiú apja. Szabadidejében szívesen kirándul a magyar erdőkben. kölcsönösen előnyös lesz az OGYI-nak és a GSK-nak, de a teljes magyar gyógyszeriparnak is. Milyen személyes tapasztalatokat szerzett Magyarországról az elmúlt időszakban? Amikor 2006 januárjában megérkeztem Magyarországra, első sokként szembesültem a mínusz húsz fokos igazi téllel, ami tökéletes ellentéte volt például az idei télnek. Azóta nagyon sok időt töltöttem családommal együtt az ország megismerésével, és rájöttem, hogy Magyarországnak valójában két arca létezik: Budapest és az ország többi része. Budapest egy igazi európai metropolisz, ahol azon túl, ami az öszszes európai nagyvárosban megtalálható, a magyar történelem nagyon erős építészeti jelenlétét és az intenzív kulturális életet lehet megfigyelni. Amennyiben azonban elhagyjuk ezt a fejlett régiót, óriási különbségekkel szembesülünk, különösen akkor, ha az ember olyan országból jön, amelyben némi túlzással minden lakosra jut egy autópálya. Másrészt, lenyűgöző ez a dinamikus fejlődés, aminek itt tanúja vagyok. Stratégiai célok Visszatérve a GSK-hoz, mi áll a cég stratégiájának középpontjában és milyen szerepet tölt be a gödöllői gyár ennek megvalósításában? A GSK célja, hogy ellássa a világot olyan gyógyszerekkel, amelyek segítik az embereket, hogy többet dolgozzanak, jobban érezzék magukat és tovább éljenek. Ez angolul így hangzik: do more, feel better, live longer. E célok elérésének egyik alapvető eszköze a védőoltások fejlesztése és gyártása. A GSK a következő öt évben több, mint kétmilliárd eurót fektet be e terület fejlesztésébe. A gyógyszeriparban a GSK Biologicals rendelkezik messze a legszélesebb körű vakcina-fejlesztési portfolióval. Több, mint húsz vakcinánk klinikai vizsgálata folyik, ezek közül kilenc Fázis III-ban tart. A világ vakcinagyártását figyelembe véve ez a legszélesebb pipeline. Ráadásul mivel globális szervezet vagyunk, az a lehetőségünk is biztosított, hogy az egész világ, különösen a fejlődő országok számára elérhetővé tegyük vakcináinkat. Például az egyik leginkább ígéretes megoldásunk a fejlesztés alatt lévő malária ellenes vakcinánk. Vakcináink kiváló példái annak a stratégiai iránynak, amelyet cégünk tizenöt éve határozott meg, és jelentős mértékben megkülönböztet bennünket a piac többi szereplőjétől. A húsz új GSK vakcina jelentős részét új adjuváns rendszerrel kombinálva hozzuk létre, ami a vakcina előállítási technológiában igazi áttörést jelent. Ezek az adjuváns rendszerek az immunrendszerben jobb válaszreakciót generálnak, és így hosszabb ideig tart a védelem. Ez a technológia lesz elérhető az új TBC, malária és HPV ellenes védőoltásainkban, valamint új generációs influenza vakcinánkban is. Világviszonylatban ez a lehetőség a GSK-t a vakcinagyártás és fejlesztés csúcsára repíti, és a céget a globális versenytársak elé helyezi a gödöllői gyár aktív közreműködésével. A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja Kórház 2007/5. 69

4 INFEKCIÓKONTROLL MRSA ELLENI KÜZDELEM Fertőtlenítés és antibiotikum politika Az egészségügyben tevékenykedő szakemberek a világon mindenütt a legégetőbb problémák között tartják számon az antibiotikumokra rezisztenssé váló kórházi kórokozók terjedését. A nemzetközi kutatások irányáról és a hazai MRSA-helyzetről Böröcz Karolina, a Országos Epidemiológiai Központ kórházi járványügyi osztályvezető főorvosa nyilatkozott, aki szerint jelenleg a kórházak nem azt mérlegelik, hogy melyik a legjobb fertőtlenítőszer hanem azt a terméket választják, amelyet ki tudnak fizetni. Mennyire gyakori az MRSA-fertőzés Magyarországon? A kórházi fertőzések multirezisztens kórokozói közül a legrégebben felfedezett, talán ezért is a legismertebb, a methicillin/oxacillin rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA), ám e kórokozón kívül számos egyéb multirezisztens baktérium van, mely rendszeresen gondot okoz a betegellátásban. A multirezisztens kórokozók, illetve az általuk kiváltott kórházi fertőzések az egészségügyi ellátás igen kedvezőtlen és ugyanakkor nagyon drága melléktermékei. Azért, mert az ilyen kórokozók által kiváltott fertőzések súlyosabbak, mortalitásuk magasabb. A fertőzések terápiás lehetőségei éppen a kórokozó multirezisztenciája miatt korlátozottak. Ez azt jelenti, hogy az MRSA-fertőzések csupán néhány nagyon drága antibiotikummal, például vancomycinnel, illetve glicopeptiddel kezelhetőek. 70 Kórház 2007/5. Évente hány ilyen fertőzést jelentenek Magyarországon? Az Országos Epidemiológiai Központ által 2004 végén indított Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszer adatbázisába a multirezisztens kórokozók által okozott kórházi fertőzések jelentendők. Az elmúlt évben több mint nyolcszáz multirezisztens kórokozó által kiváltott kórházi fertőzés került az NNSR-be ennek majdnem fele MRSA által okozott fertőzés volt. Az OEK által működtetett országos mikrobiológiai adatbázis szerint ben az MRSA előfordulása az invazív mintákban öt százalék körül volt, tavaly ez az arány már a húsz százalékot is meghaladta. Hazánkban csak az esetek egyharmadában végzik el a mikrobiológiai mintavételt, ami azt jelenti, hogy az MRSA hazai előfordulási gyakorisága meghaladhatja a regisztrált adatokat. Kontroll Dr. Böröcz Karolina Böröcz Karolina közegészségügyi járványügyi szakorvos, egészségügyi szakmenedzser, PÁLYAKÉP az 1990-es évek óta foglalkozik a kórházi fertőzések megelőzésével óta az OEK Kórházi járványügyi osztály vezetője és a Magyar Infekciókontroll Egyesület Elnöke. Mit jelent a helytelen antibiotikum használat a magyar gyakorlatban? Az antibiotikumok helytelen használatán itthon és külföldön is az antibiotikumok túlzó, kontroll nélküli felírását, alkalmazását értik. Antibiotikumot kizárólag akkor szabad adni, ha tényleg szükség van rá, és a készítmény kiválasztásakor lehetőség szerint azt is figyelembe kell venni, hogy milyen rezisztenciája van az adott baktériumnak. Ehhez elengedhetetlenek a mikrobiológiai vizsgálatok. Sajnos, hazánkban kevés a fertőzések célzott kezelését megalapozó mikrobiológiai vizsgálat történik. Az európai antibiotikum rezisztencia surveillance adatai szerint az európai országok között Magyarország csaknem az utolsó helyen áll a haemokultúrák ezerápolási napra történő vételében. A kórházi fertőzések egyes irodalmi adatok szerint harmada, mások szerint fele megelőzhető az infekciókontroll eszközeivel, melynek alapja a probléma feltáró monitor, azaz a surveillance. Európa-szerte milyen mértékű az MRSA előfordulási gyakorisága? Az északi országokban az MRSA előfordulási gyakorisága még mindig egy százalék körüli, és ez az arány dél felé haladva növekszik és eléri akár az 50 százalékot is. Ez az északi népek által ismert adat, így a hollandok például nagyon szeretnek az olasz Alpokban síelni, de ha eltörik a lábuk, már másnap hazamennek. Inkább elkerülik az olasz kórházi ellátást, hiszen nagyobb valószínűséggel kaphatnak ott MRSA fertőzést, mint saját országukban. Stratégia Mi lenne a legoptimálisabb stratégia az MRSA fertőzéssel szemben? A prevenció első lépéseként az orvosnak tisztában kell azzal lennie, hogy az általa felvett beteg mekkora kockázatot jelent a többi betegre nézve. Erre szolgálnak a felvételi szűrővizsgálatok. Amíg a páciens orrából vagy torkából vett mikrobiológiai tenyésztés alapján nem győződtünk meg arról, hogy az adott páciens MRSAnegatív, addig nem szabad a többi beteg között elhelyezni. Szűrni kellene az ápolási otthonokból és a többi kórházakból érkező betegeket, különösen, ha intenzív vagy manuális osztályról érkeztek. Ehhez képest mi a helyzet Magyarországon? Az elkülönítéssel kapcsolatban is komoly nehézségek vannak. Alig van olyan terület, ahol az egy-két ágyas, zuhanyzóval és vécével ellátott kialakítás alapfeltétel. A fertőző osztályoknál jobb a helyzet. Néhány éve vizsgáltuk a fertőző osztályokon körülményeit és megfelelően kialakított viszonyokat találtunk. Az ellátórendszer átalakulásával ugyanakkor az infektológiai osztályok részben ágyszámot veszítenek, részben pedig máshová kerülnek, és nem tudni, hogy a szükséges feltételek mennyi-

5 INFEKCIÓKONTROLL re lesznek adottak az új struktúrába épülő infektológiai ellátásban. Milyen kezelésben részesítik a kórokozók hordozóit? Az MRSA-hordozók az orrukban vagy a bőrükön hordozzák a kórokozót, anélkül, hogy megbetegednének tőle. Az ilyen esetekre vonatkozó szakmai ajánlások szerint ezt a kolonizációt dekolonizációs eljárásokkal kell megszüntetni. A tünetmentes, MRSA-hordozó ápoltak megfelelő gyógyítása tehát nem a szisztémás antibiotikum terápia alkalmazása, hanem a dekolonizáció, vagyis az erre a célra kifejlesztett száj, kéz, test és hajfertőtlenítőszerekkel való mindennapos tisztálkodás. Ezzel a módszerrel általában meg lehet szüntetni a kolonizációt. Küzdelem Milyen eszközökkel lehet küzdeni a fertőzés terjedése ellen? Ezeket a kórokozókat általában az ápolók viszik át kezükkel az egyik betegről a másikra. A kézhigiéné fejlesztéséről a WHOnak és az Európai Uniónak is vannak ajánlásai. A nemzetközi irodalom szerint az egészségügyi dolgozók másmilyen gyakorisággal mosnak kezet a nappali időszakban, mint az éjszakaiban, és a nővérek gyakrabban, mint az orvosok. A kontakt módon terjedő kórházi fertőzéseknél tehát a kéz óriási jelentőséggel bír, ezért világszerte aktív programokat is szerveznek a kézhigiéné fejlesztésére. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban arra jutottak a kézhigiéné fejlesztésével foglalkozó szakemberek, hogy a személyzet kézhigiénés megfelelősége növelhető, ha a kézmosásához és fertőtlenítéshez alkalmazható eszközök a használóhoz közel vannak. Ezzel a módszerrel csökkenthető a kézfertőtlenítésre fordított idő is, hiszen, a publikációk szerint a leggyakrabban elhangzó érv a megfelelő kézhigiénés gyakorlat kivitelezése ellen, hogy sok a beteg és nincsen idő a kézmosásra. 72 Kórház 2007/5. Minél közelebb kell tenni az ágyhoz a fertőtlenítőszert? Például az intenzív osztályokon minden ágy mellé kézfertőtlenítőt helyeznek, és előnyben részesítik az alkohol bázisú szereket, melyekkel a kézfertőtlenítés ideje harminc másodpercre csökken. Az alkohol hatóanyagú fertőtlenítők fejlesztése tehát követendő irány lett a kórházi higiénés eszközök gyártói és forgalmazói számára, így a jelentősebb gyártók, közöttük a B. Braun is piacra dob ilyen készítményeket, illetve teljes termékcsaládokat. Nem elégséges ugyanis a fertőtlenítőszer használata, gondoskodni kell a bőr vízháztartásának és ph értékének helyreállításáról is. Az egészségügyi dolgozó számára a legfontosabb eszköz a keze, érdemes lenne erre minden egészségügyi intézményben odafigyelni. A kézhigénés készítmények fontos tulajdonsága a bőrbarát összetétel? Igen, bőrbarát készítményekről van szó. Az élenjáró cégek odafigyelnek erre a szempontra: a higiénés termékcsaládok a kézfertőtlenítő-szereken kívül, melyekben már kézkímélő összetevők is megtalálhatóak, kézkrémeket is tartalmaznak. A kéz ápolása azért is olyan fontos, mert az ellátás típusától függően kézfertőtlenítést nagy gyakorisággal kell végeznie a személyzetnek. Például jó néhány évvel ezelőtt egy perinatális intenzív centrumban kialakult járvánnyal kapcsolatosan végeztünk vizsgálatokat, ahol azt is megfigyeltük, hogy egy nővérnek egy óra leforgása alatt körülbelül huszonötször kellett kezet fertőtlenítenie. Az ellátás egyéb területein öt-hat kézfertőtlenítés jellemző óránként. Tapasztalható Magyarországon fejlődés a kézhigénében? Tapasztalható bizonyos mértékű fejlődés a kézhigiéne területén: rendkívüli a választék a kézfertőtlenítő-szerekből és az előírások között szerepel az orvosi csaptelepes kézmosó a vizsgálókban, a fali fertőtlenítőszer adagoló és a papírtörlő tartó is. Ahhoz, hogy a magyar egészségügyben meghonosodjon az elvárható megfelelő kézhigiénés gyakorlat és növekedjék a megfelelőség, elsősorban megfelelő számú nővér kellene, különösen az intenzív osztályokon, és olyan kórházi területeken, ahol sok munka és sok beavatkozás adódik. Arra, hogy Magyarországon, de a világon mindenütt az intenzív osztályok a legérintettebbek a fertőzések tekintetében, a nővérek fokozott leterheltsége lehet az egyik magyarázat. Másfelől változnia kellene az egészségügyi személyzet szemléletének is. A személyzetnek tudnia kellene, hogy a nem elvégzett kézmosás veszélyezteti a következő ellátandó beteget. Szabályozási háttér Milyen hatással van az egészségügyi reform erre a problémára? Amikor egy intézmény menedzsmentje döntési helyzetbe kerül, hogy vagy gyógyszert, vagy korszerű fertőtlenítőszert vásároljon, természetes, hogy a gyógyszer mellett dönt és a legolcsóbb fertőtlenítőszert választja. Jelenleg a kórházak nem azt mérlegelik, hogy melyik a legjobb fertőtlenítőszer hanem azt a terméket választják, amelyet ki tudnak fizetni. Antibiotikum politikáról is csak rendkívül korlátozott mértékben lehet beszélni. Azokban az országokban, ahol komolyan foglalkoztak a kórházi fertőzések megelőzésével és az antibiotikum megfelelő alkalmazásával, hosszabb távon meg lehetett állítani a rezisztenciák növekedését és jelentős megtakarítások is elérhetők, ugyanis a kézfertőtlenítő szer ára nagyjából egytizede a terápiás célú antibiotikumok napi adagjának. Az Európai Uniónak hangsúlyos ajánlásai léteznek a rezisztens kórokozók kialakulásának megelőzésével, az antibiotikum rezisztencia növekedésének megállításával és az antibiotikumok helyes alkalmazásával kapcsolatban, és már évekkel ezelőtt is minden tagországtól nemzeti stratégiát kértek a rezisztencia folyamatának visszaszorítására vonatkozóan. Az Európai Betegségmegelőző Központ is egyre többet foglalkozik a kórházi fertőzések kérdéseivel. Idővel a klasszikusnak nevezett fertőző betegségekhez hasonlóan a kórházi fertőzések vonatkozásában is kötelező lesz az adatszolgáltatás az Európai Unió felé. Mennyire korszerű az ide vonatkozó jogszabályi háttér? A kórházhigiénés tevékenységet szabályozó rendelet 1980-ban készült, a iatrogén fertőzések megelőzése nevet viseli. A szakma évek óta küzd egy új, az infekciókontroll struktúráját és folyamatait szabályozó rendeletért, hiszen az elmúlt 17 évben teljes paradigmaváltás zajlott le a területen, mely a legkevésbé sem formalizálódott a jogszabályokban. Amellett, hogy a szakma eszközrendszere kicserélődött, új szakma jelent meg: az infekciókontroll nővéré. Az egészségügy átalakítása során azonban éppen ezeket a szakembereket küldik el először, mert nem kötelezi jogszabály az intézményeket infekciókontroll nővér foglalkoztatására. A köztudatban sincs benne kellő súllyal a kórházi fertőzések megelőzésének problémája. Sokkal jobb helyzetben lehetnénk, ha a lakosság tájékozottabb lenne a kórházi fertőzések témakörében. Amerikában azért is tudtak viszonylagosan jó eredményeket elérni a kórházi fertőzések visszaszorításában, mert az ottani szemlélet szerint a páciens szól, ha azt látja, hogy orvosa nem mosott kezet a vizsgálat vagy a beavatkozás előtt.

6 TUDOMÁNY AZ AGYKÉRGÜNKBEN ZAJLÓ KOMMUNIKÁCIÓ REJTELMEI Az idegsejt, melyet gátlónak hittek A Mindentudás Egyeteme Orvostudományi előadásai közül ezúttal Tamás Gábor egyetemi docens értekezéséből készítettünk összefoglalót. Az agykéregben található idegsejtek közti kommunikáció néhány fontos szabályából kiindulva eljuthatunk az agysejtekkel kapcsolatos legfrissebb tudáshoz, valamint megtudhatjuk, milyen következményei vannak és lehetnek a kandeláber sejtek valódi jellegét feltáró forradalmi eredményeknek. sejt közül az egyikkel, úgy már háromszor kettőre, vagyis nyolcra emelkedik a lehetséges állapotok száma. Az agyban a kapcsolatok csak bizonyos idegsejtek között jönnek létre. Az agy működési állapotainak száma tehát kiszámítható a benne lévő kapcsolatok száma alapján, ha a 2-t a kapcsolatok számának megfelelő hatványra emeljük. Az emberi agy körülbelül tízmilliárd idegsejtet tartalmaz. Egy idegsejtnek ezer és tízezer közti kapcsolata van, így a kapcsolatok összes számát minimálisan ra tehetjük. Ez a szám nagyobb, mint az ismert világegyetemben található elemi részecskék száma. Az idegsejtek közti kapcsolatok (szinapszisok) működését elektródákkal vizsgálhatjuk, amelyeket mikroszkóp alatt az idegsejtekre helyezünk és figyeljük a sejtek által kibocsátott elektromos jeleket. Az idegsejtek közötti kapcsolat lehet serkentő, vagy gátló jellegű, mely alapján meghatározzuk az idegsejtek közötti kommunikáció két számára fontos, hogy hány hasonló bemenet érkezik, mert a plusz bemenetek hatékonyak összegezte az eredményt Tamás Gábor, majd kiemelte, hogy az agykérgi idegsejtek közti serkentő szinapszisok egyedül, de még ketten-hárman összeadódva sem képesek a célsejtet aktiválni, vagyis nem alakul ki akciós potenciál. Ez azt is jelenti, hogy a célsejt egy harmadik sejt felé már nem továbbít jeleket. A gátló jellegű idegi kapcsolatok F unkcionális szempontból két fő területet különböztetünk meg az idegsejteknél: a jelfogadó és a jeladó területet. A jelfogadást a dentrit nevű sejtnyúlványok, valamint az idegsejtek központi része, a sejttest végzi. Míg jelfogadó nyúlványból egy idegsejten több is kialakul, jeladó nyúlvány csupán egy indul ki a sejttestből, melynek axon a neve. A bemenetek első lépésben a dentritekre érkeznek, kölcsönhatásba lépnek egymással és a sejt saját tulajdonságaival, majd az információ az axonon keresztül továbbítódik a többi idegsejt felé. A kommunikáció alapjai Az agyban alapesetben csak az egyik agysejt felől alakul ki kapcsolat a másikkal, ami aktív vagy passzív kapcsolatot eredményez, egy eldöntendő kérdés igenlő, vagy nemleges válaszát eredményezi. (Egy bitnyi információ köthető egy idegi kapocshoz.) Mikor a két sejt közül a másik sejt felől is kialakul a kapcsolat az egyik sejttel, akkor már négy féle állapota lehet a rendszernek. Amennyiben egy harmadik sejt felől is létrejön a kommunikáció az említett két fő irányát, a serkentő és gátló szinapszisokat. Egy idegsejtre ezer-tízezer szinapszis érkezik. Ezek közül egy adott pillanatban általában csak néhány aktív. Azon kérdés eldöntésére, hogy miként működnek együtt ezek a kapcsolatok és milyen hatással vannak a célsejt aktivitására, a kutatók a kísérletes technika fejlődése miatt az utóbbi időben már direkt vizsgálatot végezhetnek. A kísérletek során kiderült, hogy ha egy idegsejt dentritjeire két másik idegsejt axonjáról egyszerre érkezik bemenet, úgy azok hatása összeadódik, vagyis a két bemenet matematikai összege szinte nem különböztethető meg az idegsejt által kiszámított összegtől. Levonhatjuk azt a következtetést, hogy az idegsejtek Az agykéregben lévő gátló idegsejtek jeladó axonjai gamma-amino-vajsavat, GABA-t raktározó hólyagocskákat tartalmaznak. Ha a gátló idegsejt aktív, vagyis akciós potenciál alakul ki benne, akkor a hólyagocskák GABA tartalma az axon és a célsejt közötti résbe szabadul fel. A célsejt sejthártyájában GA- BA-érzékeny molekulák, úgynevezett GABA-receptorok helyezkednek el, amelyek a GABA hatására kloridionokat engednek át a sejthártya egyik oldaláról a másikra. Mivel az idegsejtek körül nagyobb a kloridionok koncentrációja, mint az idegsejtek belsejében, a kloridionok kívülről befelé áramlanak. A kloridionok negatív töltést visznek a sejt belsejébe, így a célsejt állapotát jellemző úgynevezett membránpotenciál negatív irányba tolódik el, a célsejt ezért gátolt állapotba kerül magyarázta Tamás Gábor. A kandeláber sejt Az agykérgi neuronhálózatok egyik jellemző tulajdonsága, hogy számtalan féle gátló természetű sejttípus működik bennük. Ezen terület vizsgálásakor a '70-es évek elején Szenágothai János A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja Kórház 2007/5. 73

7 TUDOMÁNY egy addig ismeretlen sejttípust fedezett fel, s az alakjáról kandeláber sejtnek nevezte el. A kandeláber sejteket a gátló sejtek legintenzívebben ható típusának gondolták. Tamás Gábor tanítómestere, Somogyi Péter később rájött, hogy a kandeláber sejtek az idegsejttípusok között egyedülálló módon az axon kezdeti szakaszán kapcsolódnak a többi idegsejthez. Az axon kezdeti szakasza a tudomány mai állása szerint az a pont, ahol eldől, hogy a sejt aktív állapotba kerül-e, vagyis itt alakul ki az akciós potenciál. A kandeláber sejtek gátló sejtek módjára GABA-t szabadítanak fel a célsejtek legérzékenyebb részére, valamint kizárólag serkentő hatású sejtekhez kapcsolódnak. A többi gátló idegsejt ugyanakkor gátló sejtekhez is juttat jeleket. Tamás Gábor és kollégája, Molnár Gábor a kandeláber sejtek felől az axon kezdeti szakaszára érkező kapcsolatok hatását vizsgálva azt a megfigyelést tették, hogy a kandeláber sejtek egy másik gátló funkciójú sejttel összehasonlítva serkentő jellegűek. Felmerült a kérdés, hogy miként lehetséges mindez, mikor mindkét vizsgált sejt GABA-val hat a célsejtek kloridionokat áteresztő csatornáira. Tamás Gábor előadásában mindjárt meg is adta a választ: A kísérleti eredmény úgy magyarázható, hogy a kloridionok furcsa irányban áramlanak az axon membránján keresztül. Míg a sejttesten a kloridionok a már megismert módon kívülről befelé mozognak a membránon át, addig az axon területén ez az ellenkező irányban történik. Így negatív töltésvesztés tapasztalható az axon belseje felől, ami serkentő, pozitív hatást eredményez. Ezek szerint a sejt belsejében más és más a kloridionok koncentrációja attól függően, mely sejtrégióban vagyunk. A sejttestben viszonylag kevesebb, az axonban pedig több kloridion található. A leghatékonyabb serkentő A kloridionok sejten belüli koncentrációját két molekula szabályozza. Az egyik a nátrium- és káliumionokkal együtt a sejt belseje felé pumpálja a kloridionokat, a másik fehérje viszont eltávolítja a sejtből a kloridionokat a káliumionokkal együtt. Tamás Gábor és munkatársa, Varga Csaba megvizsgálták, hogy az idegsejtek sejttestén és az axon kezdeti szakaszán mennyi klorideltávolító molekula fordul elő, és arra jutottak, hogy 74 Kórház 2007/5. míg egy sejttest keresztmetszetén megtalálható a klorideltávolító molekula, az axon kezdeti szakaszának keresztmetszetén egyáltalán nem, tehát az axonból hiányzik a klorideltávolító molekula. Így érthetővé vált, hogy miért mozognak furcsán a kloridionok az axon sejthártyáján keresztül. Tamás Gábor ezen eredményhez hozzá tette finn kollégáinak kutatási eredményét, mely szerint a kloridionokat a sejtbe szállító molekula megtalálható a sejttestben és az axonban egyaránt. A kandelábersejtek egyéb tulajdonságait is figyelembe véve egyedülálló, serkentő hatását tehát az okozza, hogy az idegsejtek axonjába a kloridionok könnyen bejutnak, ám nehezebben kerülnek ki onnan, mint a sejt más részeiről. Az orvostudomány harminc évig hitte, hogy a kandeláber sejtek a leghatékonyabb gátló neuronok. Az ezen sejtektől érkező, valójában serkentő bemenetek az axonra érkeznek, vagyis a célsejtek legérzékenyebb pontjára, jeladó részük kezdetére. Mivel a többi serkentő hatás ezzel szemben a dendritekre érkezik, érdemesnek bizonyult összehasonlítani a szokványos serkentő bemeneteket a kandeláber sejtek hatásával. Tamás Gábor és kollégája, Oláh Szabolcs kísérleteik útján azt tapasztalták, hogy egy átlagos serkentő hatású bemenet csupán enyhe mértékben tolja el pozitív irányba a célsejt membránpotenciálján az alapvonalat, míg a kandeláber sejtek az axonra bocsátott serkentéssel a célsejtek akciós potenciállal való válaszát érik el. A kandeláber sejtek tehát az agykéreg leghatékonyabb serkentő sejtjei. Az agykéregben tehát egy egyedülállóan nagyhatású sejt működik, mely felfedezés következményeinek Szabadics János járt utána. Mivel a kandeláber sejtek kizárólag serkentő hatású neuronokra adnak jeleket, a kandeláber sejtek által már aktivált idegsejtek hatását keresve a később bekövetkező serkentő jelekre kell koncentrálni az agykérgi hálózatban. Tamás Gábor és kollégái megtalálták ezeket a jeleket. Vizsgálatok útján bizonyították, hogy a kandeláber sejtek több egymás után bekövetkező eseményt képesek előidézni az agykérgi hálózatokban. Az események láncolata azonban már több mint egy bitnyi információt hordoz, ezért a kandeláber sejtek hatása hálózati szinten minőségileg különbözik az eddig ismert idegsejtekétől. Tamás egy nyelvi példával élve úgy világította meg a különbséget, hogy míg egy közönséges serkentő sejt csak egy hang kiadására képes, a kandeláber sejtek képesek az egyes hangokon túl rövid szavak összerakására is. A felfedezés jelentősége A bemutatott eseményláncok jelentőségét az agy működésében Tamás Gábor egy példával világította meg: Több mint fél évszázaddal ezelőtt a híres tengerentúli pszichológus, Donald Hebb javasolt egy azóta már klasszikussá vált modellt az agykérgi memória tárolására és előhívására. A Hebb-féle neuronhálózatokban, a memória hipotetikus agykérgi őrzőiben olyan idegsejtek alkotnak működési egységeket, amelyek egymással nincsenek direkt összeköttetésben. Egy-egy memóriát az így egyszerre aktivált idegsejtek hálózata alakít ki, ami később könnyen előhívható. A kandeláber sejtek felől aktiválható neuronhálózatok a Hebb-féle elven szerveződnek: a bennük résztvevő sejtek nem mindegyike van direkt összeköttetésben a kandelábersejtekkel, de a kandelábersejt jelei könnyen előhívják a "memóriát", vagyis a rövid eseményláncot. Tamás Gábor végül kitért a kandeláber sejtek két idegrendszeri betegségben betöltött esetleges szerepére. Egy kandeláber sejt több száz célsejttel áll kapcsolatban, ám ha valamennyi célsejtet képes lenne aktiválni, epilepsziás gócot alakítana ki az adott agyterületen. A kandelábere sejtek valóságos szerepének felfedezéséig a gátlás leghatékonyabb eszközének tekintették, így antiepileptikus szerepet tulajdonítottak neki. Ma már új, kizárólag a kandeláber sejteken ható gyógyszerek fejlesztése vált megalapozottá. A skizofrén betegekben az agykérgi GABA-val működő kapcsolatok közül egyedül az axonok kezdeti szakaszára érkező szinapszisok változnak meg, a kandeláber sejtek kevesebb GABA-t szabadítanak fel, amit a célsejteken a GABA-ra érzékeny kloridion-csatornák számának növekedése kísér. A kutatók tehát abban reménykednek, hogy a sejten belüli kloridháztartást befolyásoló vagy a kandelábersejtek működését szelektíven változtató gyógyszerek a jövőben segíthetnek a skizofréniában szenvedő embereken. RADNAI ANNA újságíró

8 REHABILITÁCIÓ A SZAKMA ÉS A TÁRSADALOM KÖZÖS KONGRESSZUSA REHA HUNGARY XI. Mindenki érintett A REHA Hungary idén tizenegyedik alkalommal várta látogatóit, ezúttal a SYMA Sportés Rendezvényközpont területén. A Rehabilitációs Idősgondozási Otthonápolási Szakkiállítás és Konferencia a legnagyobb fogyatékosüggyel és rehabilitációval foglalkozó rendezvény Magyarországon. Az eseményre a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ), a Fogyatékossággal Élő Emberek Tanácsa és az Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága szervezésében került sor. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) 2002 óta a REHA Hungary keretein belül tartja az Esélyegyenlőség Napját, ezzel még nagyobb látogatottságot biztosítva a közhasznú rendezvénynek. A REHA Hungary valamennyi programja ingyenesen látogatható. A felmérések szerint évről évre többen kíváncsiak a májusi eseményre, idén több mint kilencezren voltak. A rendezvényt az esemény fővédnöke, Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter nyitotta meg. A szakmai program a REHA hagyományainak megfelelően idén is Szakmapolitikai Kerekasztallal kezdődött, ahol a védnökséget vállaló minisztériumok képviselői, a civil szervezetek, valamint a rehabilitációs intézetek jelen lévő képviselői a fogyatékosügy és a rehabilitáció aktuális kérdéseiről tárgyalnak. Idén a rehabilitációs rendszer teljes átalakítása volt a kerekasztal témája. Az orvostudomány mai állása szerint Az interdiszciplináris jellegű laikus és szakmai továbbképzések a korábbi évek érdeklődésére való tekintettel 2007-ben 10 egészségügyi terület tudásanyagából merítettek, elsősorban a Nemzeti Egészségügyi Programokhoz kapcsolódóan. A tudományos előadásokat az érintett szakmák kiemelkedő képviselői tartották. A rehabilitáció, a sürgősségi ellátás, a szemészet, az inkontinencia, a szív- és érrendszeri betegségek, a gyermekkori bénulásos betegségek, a mozgásszervi megbetegedések, a gyermekonkológia, a fejlődésneurológia, a gyógytornász szakma, a balneológia, a táplálkozástudomány és az onkológia témakörben tartott továbbképzésekre nem kizárólag orvosok és egészségügyi szakemberek voltak kíváncsiak, érintett vagy érdeklődő laikusok egészítették ki a hivatásból jelenlévő hallgatóságot. A szakmai program további rendezvényei, a Közös kincsünk, a gyermek című, és a gyógyászati segédeszköz-rendszer problémáival foglalkozó kerekasztalok sikerét bizonyította, hogy az időkeretet mármár túllépve egy percre sem hagyott alább a vita heve. A tavalyi rendezvény a Millenáris Parkban hez, a munkaképesség fenntartásához, mind fizikai, mind pszichikai értelemben hangsúlyozta köszöntőjében prof. dr. Katona Ferenc, a REHA Hungary 2007 szervezőbizottságának elnöke. A standokon orvosok és szakdolgozók nyújtottak felvilágosítást és vezettek szűréseket a lakosság számára. Néhány fiatal az ingyenes AIDS-szűrésre is vállalkozott, ám a látogatók körében népszerűbbnek bizonyult az allergológia stand, ahol a szakorvosi tanácsadás mellett az allergológiai szűrővizsgálatokat is szép számmal igénybe vették. Az inkontinenciával foglalkozó szakorvosokhoz is bátran fordulhatott minden érintett, ám az intimebb témákban jóval kevesebben kértek tanácsokat, mint például a mozgásszervi betegségek standján, ahol Időtöltési lehetőségek Előzzük meg a bajt! helyszíni rizikófelmérés alapján oszteoporózis-szűrést is végeztek a szakemberek. Az egészségtudatosságot még nem Az előadások nézőtermeit elhagyva a A lakosság, a rehabilitációval foglalkozó prevenciós blokkok szűrő- és tanácsadó erőltető gyerekek a Könnyen érthető orvosok és egészségügyi szakembe- programjai közül válogathattak az ér- sarok standon pihenhették ki a szüleik rek, valamint a civil és állami szervezetek deklődők. A kötelező vizitdíj elhagyásá- tudásszomjával járó fáradalmakat. A képviselői a legkorszerűbb gyógyval szinte teljes kivizsgáláson vehetett gyermekfejlesztő programok jellegüket ászati segédeszközöket és terápiás lehetőségeket részt, aki nem rendelkezett biztos tudás- tekintve inkább szórakoztatónak, mint bemutató szakkiállítás sal egészségi állapotát illetően. A pre- terhesnek bizonyultak. Az onkológia megtekintése mellett prevenciós blokkokon, venció továbbra is kiemelt kérdés a RE- standján a rehabilitáció és a megelőzés szakmai programokon, vala- HA HUNGARY mondanivalójában. A szempontjait hallgató látogatók megcsovenció mint az érintett minisztériumok és az társadalom szemléletének ilyen irányú dálhatták az Ecsettel a rák ellen pályázatra OEP információs standján kihelyezett átalakítása a REHA HUNGARY egyik lényeges beadott műveket. A szemészorvo- ügyfélszolgálatok tájékoztatóin is részt mondanivalója, mert ez szorosan sok legjobb ötlete a vakvezető kutyával vehettek. hozzátartozik az egészség megőrzésé- való közlekedés és a tandem taxi voltak. A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja Kórház 2007/5. 75

9 REHABILITÁCIÓ A szív- és érrendszeri betegségek elleni küzdelemben már megszokott vérnyomás- és vércukorszintmérő programok mellett a perifériás érbetegségek szűrésére is lehetőség adódott. A Tudatos Népszerűek voltak a prevenciós blokkok táplálkozással a jobb életminőségért standon a társadalom teljes körére való tekintettel életkorcsoporttól függő tanácsadás zajlott. A nyitott, sokszínű és vidám hangulat koronájaként a hagyományos kínai orvoslás iránt érdeklődők is kielégíthették kíváncsiságukat, valamint a mozgásszervi betegségek standján kínált masszázstól egy kicsit eltérő stílusú és elvű testgyúrásban lehetett részük. A stand szervezésében megvalósuló tai chi-bemutató kivétel nélkül mindenkit lenyűgözött. Az orvos szakmai standok mellett a RE- HA Hungary legsikeresebb programjának a kihelyezett ügyfélszolgálat bizonyult. Az érintett minisztériumok és az OEP információs standjánál szinte tolongtak a reformprogramot nem egészen értő, vagy a rendszerben személyes problémájának megoldását nem lelő emberek. Tudományosabban A teljes lakosság számára elérhető programok mellett a REHA helyt adott zártabb rendezvényeknek is, többek között itt zajlott az ORFMMT aktuális közgyűlése, valamint a Van ENSZ-konvenciónk, de minek van? című nemzetközi kongresszus a MEOSZ szervezésében, ahová a belépés külön regisztrációköteles volt. Egyenlő esélyekkel A szociális és munkaügyi miniszter a május 5-én reggeltől estig szórakoztató programokat nyújtó Esélyegyenlőség Napján is részt vett, és szignálta a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége által kezdeményezett Írd alá és segíts ívet. Az Esélyegyenlőség Napján koncertekkel, sportolási lehetőségekkel és bemutatókkal, valamint kimondottan a gyermekek ízlésvilágát kiszolgáló programokkal szórakoztatták a lakosságot, azzal a nem titkolt céllal, hogy a rendezvényekkel elősegítsék a fogyatékossággal élő és az ép emberek közötti kommunikációt és megértést. A szervezésben a négy országos szövetségen túl több tucat civil szervezet is hathatós segítséget nyújtott. A REHA Hungary 2007 hatalmas látogatottságának és jól szervezett programjainak köszönhetően a gyakorlatban is sikeresen támogatta a legújabb szakmai szemléletet, miszerint nem az ember a fogyatékos, hanem a társadalom, mely olyan körülményeket teremt, hogy ő abban nem tud megfelelően működni saját képességeivel. RADNAI ANNA újságíró A CSONTRITKULÁSOS BETEG SZOLGÁLATÁBAN OROM XI. A Fővárosi Önkormányzat Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház és Gyógyfürdője tizenegyedik alkalommal szervezte meg az OROM (Oszteológiai Rehabilitációs Országos Munkacsoport) kongresszust Dobogókőn. A tudományos találkozó a Magyar Oszteoporózis és Oszteoarthológiai Társaság és az Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága példamutató együttműködésén alapul. Az eseményt a munkacsoport vezetője, dr. Bors Katalin, a kongresszust szervező Fővárosi Önkormányzat Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház és Gyógyfürdő főigazgatója nyitotta meg. Az első szekcióban prof. Horváth Csaba, a MOOT elnöke és prof. Vekerdy Zsuzsanna, az ORFMMT elnöke tartott beszámolót. Miután az elnökök ismertették az 76 Kórház 2007/5. oszteológia, illetve az orvosi rehabilitáció jelenlegi helyzetét, dr. Harsányi Zsolt, a Magyar Rehabilitációs Társaság következő elnöke a rehabilitációs szakkórházak jelentőségét mutatta be. A délelőtti szekció több érdekes előadása után különösen sok hallgatót vonzott a délutáni kerekasztal. A beszélgetés a várólisták kialakulásáról és pénzügyi vonzatairól szólt. Dr. Bors Katalin moderátor mindenekelőtt felkérte Szendrői Miklóst, az Ortopéd Klinika professzorát, hogy tartsa meg vitaindító előadását, majd dr. Hodinka László, az ORFI főigazgató-helyettese ezt a kérdést a reumatológiai megbetegedések szemszögéből is górcső alá vette. A rehabilitáció speciális szempontjait dr. Dénes Zoltán, a rehabilitáció országos szakfelügyelő főorvosa, dr. Kertész Györgyi, a Rehabilitációs Szakmai Kollégium elnöke, és dr. Fáji Veronika fővárosi szakfelügyelő főorvos ismertette, míg dr. Golub Iván, a kórházszövetség leköszönő elnöke a tárgyaltakat a teljes egészségügyi ellátás helyzetét felölelő szemlélettel elemezte. A csípőtáji törés tragikus következményeinek elkerülése A hozzászólásokban bővelkedő vita végeztével a prof. Kullmann Lajos és dr. Kertész Györgyi által vezetett tudományos program következett. Az előadók a csípőtáji törésekkel kapcsolatos tudásanyagot járták körbe, felölelve a prevenció, a prognosztika és a rehabilitáció szempontjait. Magyarországon ezer csípőtáji törés következik be évente tudhatta meg a hallgatóság, melyeknek leggyakoribb kiváltó oka az oszteoporózisban szenvedő idős emberek esése. A csípőtáji törés mortalitása ijesztő méreteket ölt (az egy éven belüli halálozás százalék). Egy felmérés szerint hat hónappal a törés után tíz betegből öt képtelen volt segítség nél-

10 REHABILITÁCIÓ kül öltözködni, kilenc páciens pedig nem tudott 800 méteres utat gyalog megtenni. A rehabilitáció szempontjából nem mindegy az előzetes műtéti technika sem, erről dr. Kricsfalusy Mihály, az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet főorvosa, illetve dr. Martsa Balázs, a MÁV Kórház traumatológus főorvosa beszélt. A szakemberek képekkel és video-anyaggal gazdagon illusztrált új műtéti technikákat mutattak be, és ismertették a műtéttechnikai trendeket, melyek közös célja a minél korábbi terhelésstabilitás elérése a betegek gyors mobilizációja érdekében. Az új műtéti technikák iránt a rehabilitációs szakemberek osztatlan érdeklődést mutattak, hiszen a betegek minél korábbi talpra állításával elkerülhető az immobilizációs szindróma, és szövődménye, a leggyakrabban idős betegeket fenyegető tüdőgyulladás. testsúly és a csontok állapota között rendkívül szoros összefüggés van. A professzor e tudományos tény élettani, kórélettani és endokrinológiai hátterét ismertette. A kóros soványság és elhízás differenciáldiagnosztikai problémáit dr. Csupor Emőke fejtette ki, majd dr. Huszár Sándor beszélt a kóros soványság és A másik rém: a csigolyakompresszió A következő napon már megszokott alapossággal járták körül a vertebrális törések problémakörét a szakma prominensei. A délelőtti ülést prof. Lakatos Péter és dr. Jakab Gábor, a Gerincgyógyászati Központ főorvosa vezette. A menopauza után bekövetkező oszteoporózisos csigolyakompressziót elszenvedett betegnél 4-5- szörösére emelkedik az esély, hogy újabb csigolyatörést szenvednek. Több csigolyát érintő elváltozás esetén ez az arány akár szoros kockázatot is jelenthet hívta fel a figyelmet dr. Takács István, az SE I. számú Belklinika adjunktusa. Dr. Speer Gábor a gyakorló orvosok számára nélkülözhetetlen információkat közölt a mozgásszervi betegek rehabilitációja során gyakran alkalmazott Orvos beteg kérdezz-felelek fájdalomcsillapítók és reumás gyulladáscsökkentő gyógyszerek kölcsönhatásáról és mellékhatásaikról. Dr. Jakab Gábor vezetésével a Gerincgyógyászati Központ orvosai a gerincsebészet legkorszerűbb műtéti technikáiról tartottak tájékoztatást. A legtöbb kérdés a csigolyakompressziót szenvedett csontritkulásos betegeknél alkalmazott ballonos kifoplasztikával kapcsolatban merült fel. Ezzel a műtéti eljárással a csontritkulás következtében megroppant csigolyák magassági átmérője növelhető, mely által a krónikus fájdalomban szenvedő beteg panaszai szinte azonnal csökkenthetők, vagy teljesen megszüntethetők. A testsúly is számít Prof. Lakatos Péter előadásának a gyakorló orvosok körében a kelleténél kevésbé ismert alapgondolata, hogy a elhízás gasztroenteorológiai okairól és következményeiről. Az orvosi szempontból taglalt témában egy képzeletbeli rehabilitációs team többi tagja is kifejtette véleményét: a dietetikus, a gyógytornász és a pszichológus tanácsai tették teljessé a problémakör elemzését. Az ülésen prof. Szűcs János elnökölt. Gyógyítók és gyógyítottak Az Oszteológiai Munkacsoport konferenciáját az országban elsőként, Dobogókőn immár saját hagyományt követve, összekapcsolták az Osteoporosisos Betegek Magyarországi Egyesületének találkozójával. Az utolsó nap eseményén a tudományos konferencia részvevői és a csontritkulásos betegek együtt beszélhették meg problémáikat. A prevenciós szemléletű előadások több mint 200 jelenlévő beteg érdeklődését váltották ki. A figyelmet végig ébren tartotta a kongresszus szervezőinek kedves ötlete, a kérdezz-felelek játék, mely során a betegek az elhangzott előadások anyagából összeállított kérdéseket húztak, és a helyesen válaszolók túrórudit kaptak. A programot közös séta zárta. RADNAI ANNA Prof. Vekerdy Zsuzsanna beszámolója újságíró A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja Kórház 2007/5. 77

11 KÓRHÁZI VIZIT OKTATÁS ÉS FEJLESZTÉS A KORSZERŰ GYÓGYÍTÁS SZOLGÁLATÁBAN Sikerek és nehézségek Szombathelyen A Vas Megyei Markusovszky Lajos Általános, Rehabilitációs és Gyógyfürdő Kórház, Egyetemi Oktatókórház egyike azon súlyponti kórházaknak, melyek bizonyos szakmákban országos hírű ellátást nyújtanak. Dr. Lakner László főigazgató főorvossal többek között arról beszélgettünk, hogyan lehet a struktúraátalakítással járó kötelezettségeket összehangolni az évtizedek során kialakult régiós szerepvállalással. A Vas Megyei Markusovszky Lajos Általános, Rehabilitációs és Gyógyfürdő Kórház, Egyetemi Oktatókórház az egészségügyi reform és struktúraváltás kapcsán súlyponti kórházzá vált. Hogyan befolyásolja az intézmény jelenlegi struktúráját ez a változás? A reform előtt is terveztük, hogy leadunk 155 aktív ágyat. Akkoriban arra számítottunk, hogy Vas megyében továbbra is működni fog a Körmendi Batthyány Strattmann László Kórház aktív és krónikus ágyaival, valamint a Sárvári Önkormányzati Kórház, illetve a Celldömölki Kemenesaljai Egyesített Kórház szintén továbbra is vállalhatja a betegellátásban eddig betöltött szerepét. Bár Körmenden megmaradt a három aktív szakma krónikus ágyakkal, Sárváron a jövőben csak krónikus ágyak működhetnek. Celldömölkön ötven ágyas három aktív szakmát felölelő kórház lett krónikus ágyakkal a régebbi 84 aktív ágy helyett. Végül a Markusovszky Kórháztól majdnem 200 ágyat vontak el. A városi kórházak ágyszámainak csökkentése miatt az általuk ellátott betegek egy része is ránk hárul. A betegek száma következésképpen nem csökken, hozzávetőleg 900 aktív ággyal kellene rendelkeznünk, hogy maradéktalanul elláthassuk őket. Ehhez képest 857 aktív ágyat kaptunk, s további 421 krónikus ágyunk van a hozzánk csatolt szentgotthárdi Vas Megyei Rehabilitációs Kórház és Gyógyfürdővel együtt. Az igazi gondot azonban az okozza, hogy a csökkent ágyszámmal egyenes arányban határozták meg a súlyszámot. Valamennyi szakterületen túl sok beteg ellátása hárul önökre? 78 Kórház 2007/5. Vannak olyan szakterületek, amelyekben túl sok beteg kerül hozzánk a megyéből, emellett pedig vannak olyan ellátási területeink, melyek minősége regionális ellátási jogot indokolna, ám a TVK miatt finanszírozásuk nem megoldott. Kórházunk országosan kiemelkedő a mellkassebészet és az onkoradiológia területén, melyekre rövid tapasztalataink szerint úgy tűnik elegendő súlyszámot kaptunk. Intézményünkben ugyanakkor van néhány olyan szakma is, melyek eddig régiós ellátási kötelezettségeket jelentettek számunkra. Ilyen az arc-, állcsont- és szájsebészet, a gyermekonkológia, az idegsebészet és a hematológia, melyekre kizárólag Vas megye területén belüli ellátási jogot kaptunk, a betegek azonban továbbra is jönnek hozzánk más megyékből. Bár nem vagyunk kötelesek ellátni őket a megfelelő súlyszám biztosítása nélkül, egyenlőre mégis megtesszük, hiszen az intézményünkben található szakmai színvonal ezt indokolja. A csökkentett aktív ágyak szakmánkénti felosztása sem felel meg a szakmai igényeknek. Ebben az ügyben a miniszter asszonyhoz fordultunk. Mi tudjuk, hogy melyik szakmának milyen az igénybevétele, ezért szeretnénk egy kisebb mértékű változtatást az ágyak szakmai összetételében. A tavalyi megyei önkormányzati fejlesztésként megvalósított hemodinamikai labort az előző évben önerőből és városi támogatással működtettük. A 2007-es évben az OEP befogadta ezt az ellátást, ám egyetlen súlyszámot sem kaptunk rá, bár a Vas megyére vonatkozó ellátási kötelezettséget e tekintetben is ránk rótták. Miként érinti a kórház jövőjét ez a helyzet? Eddig azon kevés kórházak közé tartoztunk, melyek nincsenek csődben, ám év végére mi is egészen biztos, hogy hiánynyal fogunk zárni, mert a tavalyi éves 10 milliárd forintos költségvetéshez képest ez évben mintegy 800 milliós forráskivonással számolunk. A megyei közgyűlés döntése értelmében 130 főt kell elbocsátanunk, de a létszámleépítés sem oldja meg a problémát. Intézményünk már nem bír el további humánerőforrás elvonást, mert 2001-ben, mikor csődben volt a kórház, már mindenkit elküldtünk, akit a biztonságos ellátás megőrzése mellett nélkülözni lehetett. Sajnos a járóbeteg-szakellátás alulfinanszírozott a német pont forint értékének emelése ellenére is. Az egészségügy átalakításának kezdetén jobban érdekeltté kellett volna tenni a járóbetegszakellátást és az alapellátást az ilyen formában ellátható valamennyi beteg gyógyításában. Az önök intézményében egyesül a régi kórházak patinája a legmodernebb kórházstruktúrával, hisz az épületek egy része hamarosan nyolcvanéves lesz, míg a sürgősségi tömb a 21. századot idézi helikopter leszállópályájával. Készültek a regionális vezető szerepre ezekkel a fejlesztésekkel? Sürgősségi ellátásunk fejlesztését eredetileg a megye lakosságára gondolva hajtottuk végre, a helikopter leszállópályát pedig azért terveztük, mert az ide kerülő betegeknek azonnali ellátásra van szükségük. Az intézményünkben megvalósult sürgősségi fejlesztések és a szakember ellátottság (balesetsebész, mellkassebész, arc-, állcsont- és szájsebész, fül-orr-gégész, szemész, haematológus, onkológus, idegsebész, kardiológus, hemodinamikai laboratóriumi orvosok) ugyanakkor valóban képessé tesznek bennünket a régiós ellátásra is. Miután a páciensek megérkeznek a helikopterrel, egy perc alatt a szükséges ellátásban részesülhetnek: sürgősségi műtőbe, CT, röntgen, ultrahang vizsgálatra kerülhetnek, adott a lehetőség az életfunkciók helyreállítására, belgyógyászati kivizsgálásra, sebészeti ellátásra. Természetesen a nem helikopterrel érkező sürgősségi ellátást igénylő betegek is itt kapnak ellátást a nap 24 órájában. Az ambuláns kezelést követően a fekvőbeteg-ellátásra szoruló betegek a sürgősségi betegellátó osztályra nyernek felvételt, s csak a következő műszakban helyezzük át őket az állapotuknak megfelelő osztályokra. Sürgősségi osztályunk tizenhárom ágyas lesz. Egyedül a szülészeti tevékenység és a gyermekgyógyászati sürgősségi ellátás működik más épületben, ez utóbbi csak a nem balesetes gyermekekre értendő. A sürgősségi

12 KÓRHÁZI VIZIT Dr. Lakner László épületben helyezkedik el a sürgősségi betegellátó osztály mellett a baleseti sebészeti osztály is, továbbá két sürgősségi műtő is működik az épületben. A Markusovszky Kórházban nem lesz minden osztályon ügyeletes orvos. Valamennyi tömb műszakban dolgozó orvosok vezetésével lesz ellátva az Európai Uniós normáknak megfelelően, valamint készenléteseket alkalmazunk minden szakmában, akiket csak akkor hívnak be, ha szükség van rájuk. A sürgősségi osztályon éjszaka is orvosi team dolgozik. A sürgősségi ellátás és az új ügyeleti rend az intézmény dolgozóitól is újfajta gondolkozást igényel, ezt nehéz megvalósítani, mint minden változást. Sürgősségi ellátásunk viszont Magyarországon egyedülálló lesz és a világon bárhol megállná a helyét. Önök a Pécsi Tudományegyetem Oktatókórháza. Milyen területeken vesznek részt az orvos-, illetve a szakdolgozói képzésben? A '60-as években arról is szó volt, hogy Szombathelyen orvosegyetem lesz, végül 1967-ben a Pécsi Tudományegyetem első oktatókórháza lettünk. A képzés kórházunkban sokáig kiválóan működött graduális és posztgraduális szinten egyaránt, a rezidensképzés bevezetésével azonban egyre kevesebb hallgatót kapunk Pécsről. A posztgraduális képzésben évente általában tíz rezidens orvos jön hozzánk. A rezidensek gyakran gyökeret vernek az oktató intézményben a két év gyakorlat után, így ha többen választanának bennünket, meg lehetne oldani az orvosutánpótlást is. A Pécsi Tudományegyetemnek egyébként nem lenne feltétlenül szüksége annyi rezidensre, ahányat foglalkoztatnak, mi pedig szívesen vállalnánk újra nagyobb szerepet a képzésben, ezért az Egyetem vezetőivel tárgyalni fogunk intézményünk több szakmai osztályának klinikai tanszékké avanzsálásáról. Tökéletesen el tudnánk látni a gyakorlati oktatás tanszékének feladatait, hiszen tizennyolc minősített orvosunk van: nagydoktorok, PhD végzettségű szakemberek, egyetemi és főiskolai tanárok, docensek. Tíz további kollégám az orvosi PhD doktori iskola hallgatója. Jelenleg azonban leginkább az Egészségtudományi Kar diplomás szakdolgozóinak gyakorlati és elméleti képzésében veszünk részt. A Pécsi Egyetem Egészségtudományi Karához tartozó Szombathelyi Képzési Központ igazgatójaként különösen fájlalom, hogy EU-konform diplomás ápoló képzésünk nappali tagozaton már nem működik, mert az ápolásnak nincs presztízse, és bizony kevesen szándékoznak nettó ezer forintért ilyen kemény munkát végezni. Levelező tagozatunk még létezik, de egyre kevesebb a jelentkező. Szombathelyen védőnő és szociális munkás képzés is folyik, valamint először Magyarországon a szülésznő képzést is vállaltuk. Az oktatás egy részét az intézményünkben tevékenykedő orvosok és diplomás szakdolgozók végzik. Milyen tudományos munka zajlik a Markusovszky Kórházban? Nemrég adtuk ki bibliográfiánkat, melyből kiderül, hogy tíz év alatt 1100 közleményünk jelent meg elismert szakmai lapokban. Komoly tudományos munka folyik nálunk, annak ellenére hogy megyei kórház lévén nincs rá finanszírozási keretünk. A tudományos munka az oktatáshoz hasonlóan szakmai színvonalunkat is növeli, ezért örülök, hogy orvosaink személyes késztetése mégis teret enged a tudományos eredmények követésének. Mely szakmai területeken van országos híre a kórháznak? Az onkoradiológiai gépparkunk európai szintű és a szakembergárdánk is kitűnő, bár az onkológus orvosutánpótlás nehezen biztosítható. Az onkoradiológiai osztályt önerőből és a megyei önkormányzat támogatásából lineáris gyorsítókkal, sugárterápiás eszközökkel és CTszimulátorral szereltük fel. Ezen a területen három megyére kiterjedő ellátást végzünk: Veszprém, Vas és Zala megye lakosai tartoznak hozzánk. Mellkassebészetünk négy megyét lát el, Győr- Moson-Sopron, Veszprém, Zala és Vas megyét. A mellkassebészeti osztály osztályvezető főorvosa országos szakfelügyelő főorvos is egyben. Gyermekonkológiában szintén vezető szerepet töltünk be, hiszen a Dunántúl betegeinek jelentős részét mi kezeljük. Az új ágykijelölésnél meg is döbbentünk, hogy ellátási területünket kizárólag Vas megyére korlátozták. Az arc-, állcsont- és szájsebészettel, az idegsebészettel és a hematológiával kapcsolatban ugyanez a helyzet, más megyékből is jöttek hozzánk a páciensek. Talán két-három hónap alatt kiderül, hogy az elégtelen súlyszám ellenére is el tudjuk látni őket vagy sem. A Nyugat-Dunántúlon működő nagy intézményekkel megegyeztünk, hogy a regionális ellátóhely megjelölést továbbgondolva mindhárom kórház a maga profilját fejleszti a jövőben is, a Zala Megyei Kórház a szívsebészetet és kardiológiát, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház az égéssebészetet, a traumatológiát, a Vas Megyei Markusovszky Lajos Általános, Rehabilitációs és Gyógyfürdő Kórház pedig a mellkassebészetet, az onkoradiológiát. Így a párhuzamos fejlesztéseket is elkerülhetjük. Milyen forrásból fejlesztik az ellátást? Sürgősségi ellátásunk kiépítésére 2,5 milliárd forint összegű címzett állami támogatást kaptunk, melyből 50 millió forint megyei önrész volt. A megyei önkormányzat további 200 millióval segített bennünket, mert a műszerekre már nem volt elegendő az említett keret. Hemodinamikai szívkatéteres laborunk kialakítását szintén a megyei önkormányzat 250 milliós beruházása alapozta meg. Szombathely városa évente 100 millióval támogatta műszerfejlesztésünket három éven keresztül. Ez a juttatás az elmúlt évtől megszűnt, bár a hemodinamikai laborunk működtetésére 2006-ban a várostól továbbra is kaptunk 30 millió forintot. Szűkül a költségvetésünk, egyre kevesebbet fordíthatunk fejlesztésre. Az Európai Uniós pályázatokon is szeretnénk indulni, ám aggályosnak tartom az A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja Kórház 2007/5. 79

13 KŐRHÁZI VIZIT alapfeltételt, miszerint a pályázónak önrészt kell felmutatnia. Egyenlőre nem látom, miként biztosíthatnánk a saját forrást. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk idején úgy tűnt, hogy a forráshiánnyal küszködő önkormányzatok és az intézmények helyett a kormányzat felvállalja a saját erőt. Ma már erről senki sem beszél, így pedig felmerül a kérdés, hogy nem reménytelibb-e a privát szférát bevonni a működtetésbe az állam helyett. A privatizációval kapcsolatban ugyanakkor ott a kétely, hogy a befektető ki akarja venni a profitot, amit pedig jobb volna fejlesztésekre és az intézmény munkatársainak béremelésére fordítani. Nagyon kevés az olyan hosszútávon gondolkodó befektető, aki nem kívánja azonnal kivonni a profitot. Lakner László 1965-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetemen általános orvosi diplomát szer- PÁLYAKÉP zett. Orvosi pályáját körzeti orvosként kezdte Vas megyében ben a Szombathelyi Járási Hivatal Egészségügyi Osztályára került osztályvezető főorvosi, illetve járási főorvosi beosztásba ban a Városi Tanács Egészségügyi Osztályának osztályvezető főorvosa, illetve városi főorvosa lett ben a Vas Megyei Tanács Egészségügyi Osztályának élére került osztályvezető főorvosi, illetve megyei főorvosi beosztásba. Az 1990-es önkormányzati választásokat követően megbízást kapott a Vas Megyei Önkormányzati Hivatal Egészségügyi, szociális és Ifjúságvédelmi Titkárságának vezetésére. Alapítóként részt vett a Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának 1990-es létrehozásában, Szombathelyi Képzési Központjának ma is igazgatója. Tudományos munkássága elsősorban népegészségügyi jellegű, közéleti munkásságának elismeréseként megkapta a Vöröskeresztes Munkáért ezüst és arany fokozatát. Számos egyéb díj tulajdonosa, többek között megkapta a Batthyány Társaság aranygyűrűjét június 1-jétől a Vas Megyei Markusovszky Kórház főigazgatója. 80 Kórház 2007/5. A minisztérium eddig két pályázatot írt ki a struktúraváltással kapcsolatosan. Pályáztak-e, és ha igen, milyen eredménnyel? Részt vettünk az október 15-i határidővel kiírt pályázaton, és 204 millió forintot nyertünk, melyet a hotelellátás komfortosításra fordítottuk, valamint elkezdtük kialakítani a rehabilitációs osztályt és az új szürőközpontunkat. Az elnyert összeggel meg voltunk elégedve, de sajnos nem lesz elég ezekre a fejlesztésekre. A 7,5 milliárdos pályázaton egy 190 milliós csomagot adtunk be a megkezdett munkák folytatására és a nőgyógyászati ambulancia korszerűsítésére. A kórház 1929-ben egy épülettömbbel kezdte működését, majd 1968-ban, 1972-ben, 1975-ben, 1980-ban és ban bővítésekre került sor. Ezek az épületek mára mind amortizálódtak, nem beszélve a gépparkunkról, melynek jelentős része teljesen elavult. A több évtizede vásárolt röntgengépeink cseréjéhez már hozzákezdtünk. A 2000-ben épült onkológiai és az átadás alatt álló sürgősségi épületek még évekig kitűnő állapotban lesznek, de így is a teljes rekonstrukcióhoz több mint 20 milliárd forintra lenne szükségünk. A Vas Megyei Rehabilitációs Kórház és Gyógyfürdő Szentgotthárdon működött. A rehabilitációra specializálódott kórház az új struktúrában egyesült a Markusovszky Kórházzal. Milyen lehetőségeket lát ebben az integrációban, megtartja-e a szentgotthárdi kórház a rehabilitációban kivívott előkelő szakmai pozícióját? Az integráció a reformidőszak közepén történt, nevünk Vas Megyei Markusovszky Lajos Általános, Rehabilitációs és Gyógyfürdő Kórház lett. Szentgotthárdon adottak a feltételek a minőségi rehabilitációs ellátásra a hidroterápia, az úszómedence, az elektroterápia, de elsősorban a kitűnő szakembergárda miatt. Ez a kórház olyan, mint egy ékszerdoboz és intézményünk elkötelezett megőrzésében. Felújítása címzett állami támogatásból valósult meg, ám egymilliárd forintra lenne még szükség ahhoz, hogy hotelellátását is korszerűvé tehessük. Az Európai Uniós támogatás regionális operatív programjaiban lesz lehetőség pályázati úton pénzügyi forrásokhoz hozzájutni a rehabilitációs fejlesztésekre, melyen mindenképpen indulni kívánunk. Az intézmény valaha tizennégy telephelyen működött, ma már csak hét helyszínen látják el a betegeket. Tervezik-e további telephelyek megszüntetését? A szentgotthárdi rehabilitációs ellátóhellyel együtt jelenleg nyolc telephelyünk van. Szakmai és gazdasági okokból arra törekszünk, hogy a rehabilitációs intézetet is számításba véve csupán két telephelyen valósítsuk meg a kórházi ellátást. A külső telephelyeket azonban megtartanánk, és a szociális szférában is szerepet vállalnánk, így több lábon álló kórházzá válnánk. Az ágyszám-csökkentés egyik indokaként a döntéshozók azt az érvet hozták fel, hogy sok szociálisan rászoruló ember tölti meg az aktív kórházi ágyak jelentős részét. Igazuk van, ám nem mi tehetünk róla, hogy számtalan páciensünknek nincs senkije, aki hazavinné, vagy otthon várná, így a szociális szféra beszorult a kórházakba. Magyarországon egyre több a széthulló család. A rendszerváltás előtti időkben az állam elszoktatta a családon belüli felelősségvállalástól az embereket. Csak építsd a szocializmust, mi majd gondoskodunk a betegekről, a gyerekekről és az idős emberekről mondták. Végül persze kiderült, hogy a családi és a civil szféra nélkül semmi sem működik. Ráadásul Magyarországon jelenleg a civil szférának is csak egy része helyezi valóban az emberek érdekeit az anyagi haszon elé. Amennyiben saját szociális részleggel rendelkeznénk, részben megoldhatnánk ezt a problémát is. Vas megyében hétszázan várakoznak a szociális otthoni ellátásra. Megjegyzem, a reformot nem a kórházi ágyak csökkentésével, hanem a szociális szféra rendbetételével kellett volna kezdeni. A szociális szféra fejlesztésével, az egészségügyi alapellátás és a járóbeteg szakellátás financiális megerősítésével a felesleges a kórházi ágyak maguktól szűntek volna meg. Önök közel vannak a nyugati határhoz. Kitűnő szakembereiket nem csábítják külföldre? Aki a nyugati országokban akart dolgozni, Szombathelyről már a '80-as években elment, ezért erre a régióra az utóbbi időszakban nem volt jellemző az elvándorlás. Jelenleg azonban azt tapasztalom, hogy valami megroppant az orvosokban és újra sokan vállalnak külföldön munkát. Anyagi, egzisztenciális szempontból olyan mértékű a gyógyítók kilátástalansága, hogy lassan teljesen elveszítik jövőbe vetett hitüket. Csodálkozom, hogy diplomás szakdolgozóink nem indulnak el tömegesen külföldre, hiszen sokan közülük nyelveket is tudnak, azon kívül a nekik szóló álláshirdetésekben nem is mindig követelmény a nyelvismeret. Attól félek, rövidesen ők is inkább külföldön próbálnak szerencsét, s nem lesz, aki ellássa, gyógyítsa és ápolja a magyar betegeket. RADNAI ANNA újságíró