JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Tótkomlós, augusztus 29. 1

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK oldal 1. Általános rendelkezések oldal 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja oldal 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése oldal 1.3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya oldal 2. Az intézmény feladatellátási rendje oldal 2.1. Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok oldal 3. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata, a használatukra jogosultak köre oldal 3.1. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata oldal 3.2. Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak oldal 3.3. Az iskolai dokumentumokon használatos logók oldal 4. Az intézmény szervezeti felépítése oldal 4.1. Az intézmény vezetője oldal 4.2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend oldal 4.3. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök oldal 4.4. Az intézményvezető közvetlen munkatársai oldal 4.5. Az intézmény szervezeti felépítése oldal 4.6. Az intézmény vezetősége oldal 4.7. A pedagógiai munka értékelése oldal 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok oldal 5.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai oldal Az alapító okirat oldal A pedagógiai program oldal Az éves munkaterv oldal 5.2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje oldal 5.3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje oldal Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje oldal Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje oldal 5.4. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére oldal 6. Az intézmény munkarendje oldal 2

3 6.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása oldal 6.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása oldal A pedagógusok munkaidejének kitöltése oldal 6.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások oldal A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje oldal 6.4. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje oldal 6.5. Munkaköri leírás-minták oldal Intézményvezető-helyettes munkaköri leírás mintája oldal Tanár munkaköri leírás mintája oldal Testnevelő munkaköri leírás mintája oldal Osztályfőnök munkaköri leírás mintája oldal Iskolatitkár munkaköri leírás mintája oldal Rendszergazda munkaköri leírás mintája oldal Takarító munkaköri leírás mintája oldal Karbantartó munkaköri leírás mintája oldal 6.6. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama oldal 6.7. Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények oldal 6.8. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje oldal 6.9. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje oldal A dohányzással kapcsolatos előírások oldal A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok oldal A mindennapos testnevelés szervezése oldal A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások oldal 7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei oldal 7.1 Az intézmény nevelőtestülete oldal 7.2. A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei oldal 7.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei oldal 7.4. A szakmai munkaközösségek tevékenysége oldal A szakmai munkaközösségek feladatai oldal A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai oldal 8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje oldal 8.1. Az iskolaközösség oldal 8.2. Az alkalmazotti közösség oldal 8.3. A szülői közösség oldal 8.4. A diákönkormányzat oldal 3

4 8.5. Az osztályközösségek oldal 8.6. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái oldal 8.7. A külső kapcsolatok rendszere és formája oldal 9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok oldal 9.1. A tanulói hiányzás igazolása oldal 9.2. Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára oldal 9.3. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények oldal 9.4. A tanulói késések kezelési rendje oldal 9.5. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése oldal 9.6. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai oldal A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai oldal 10. Térítési díj oldal Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások oldal Tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások oldal A térítési díj és tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatások megállapításának eljárásrendje oldal 11. Az intézményi hagyományok ápolása oldal A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai oldal Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei oldal A hagyományápolás külső megjelenési formái oldal Az intézmény címere oldal Az iskola tanulóinak ünnepi viselete, sportöltözete oldal 12. Az iskolai könyvtár működési szabályzata oldal A könyvtár működésének célja, a működés feltételei oldal Iskolai könyvtárunk alapfeladata és kiegészítő feladata oldal Tájékoztató a kedvezményes tankönyvellátásról oldal Alapfogalmak oldal Az iskolai tankönyvellátás rendje oldal Hatályba léptető rendelkezések oldal A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok oldal 1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez Gyűjtőköri szabályzat oldal 2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat oldal 3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez Katalógusszerkesztési szabályzat oldal 4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez Tankönyvtári szabályzat oldal 4

5 5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez Munkaköri leírás oldal 13 Iratkezelési szabályzat oldal Az iratkezeléssel kapcsolatos szabályok oldal Az iratkezelést ellátók feladatai oldal Az iratok átvétele és felbontása oldal Az iratokkal kapcsolatos ügyintézés oldal Kiadványozás oldal Az iskola hivatalos iratainak tartalmi és formai követelményei oldal Kiadványok továbbítása oldal Iktatás oldal Irattár oldal Az iratok selejtezése, levéltári átadása oldal Az iskola irattári terve oldal Az iskola bélyegzői oldal 14 Záró rendelkezések oldal 6. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat oldal 15. Hatálybalépés oldal 5

6 1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a fenntartó Békéscsabai Tankerületi Központ hagyja jóvá. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a nevelőtestület, az alkalmazotti közösség és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. 1.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 6

7 2. Az intézmény feladat ellátási rendje 2.1 Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok A évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről alapján az intézményben alapfokú nevelés-oktatás folyik, valamint gimnázium működik. Köznevelési és egyéb alapfeladata Általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, felső tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) integrációs felkészítés Gimnáziumi nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás - esti évfolyamok: négy sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) Kollégiumi ellátás kollégiumi maximális létszám: 16 fő Iskola maximális létszáma: 700 fő Intézményegységenkénti maximális létszám: általános iskola: 460 fő gimnázium: 240 fő Iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása során a következő különleges gondozás valósul meg: azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása 7

8 3. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata, valamint a használatukra jogosultak köre: 3.1. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata Az intézmény hosszú bélyegzőinek felirata és lenyomata: A hosszú bélyegzők sorszámai: 1-3. Jankó János Általános Iskola és Gimnázium Tótkomlós, Erzsébet u. 2. Tel/Fax: 68/ Az intézmény körbélyegzőinek felirata és lenyomata: Jankó János Általános Iskola és Gimnázium Tótkomlós, Erzsébet u. 2. Tel/Fax: 68/ Közepében címer A körbélyegzők sorszámai: Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak Igazgató (2. sz. hosszú és 2. sz. körbélyegző) Igazgatóhelyettesek (3. sz. hosszú és 3. sz. körbélyegző) Iskolatitkár (1. sz. hosszú és 1. sz. körbélyegző) 3.3. Az iskolai dokumentumokon használatos logók Az iskola címere: Jankó János mellképe: Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor. 8

9 4. Az intézmény szervezeti felépítése 4.1 Az intézmény vezetője A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelésioktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. 4.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében az intézményvezető-helyettesek. Az intézményvezető-helyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az intézményvezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az intézményvezető-helyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az intézményvezető-helyettesek felhatalmazását. 9

10 4.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat. a felsős-gimnáziumi intézményvezető-helyettes számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést, az felsős-gimnáziumi intézményvezető-helyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, az alsós intézményvezető-helyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, 4.4 Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: az intézményvezető-helyettesek, az iskolatitkár. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézményvezető-helyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Intézményvezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az intézményvezetőhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az intézményvezető által rájuk bízott feladatokért. Az intézményvezető-helyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az intézmény vezetőjével egyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő intézményvezetőhelyettes hatáskörébe tartozik. 10

11 4.5 Az intézmény szervezeti felépítése INTÉZMÉNYVEZETŐ INTÉZMÉNYVEZETŐ- HELYETTES INTÉZMÉNYVEZETŐ- HELYETTES ISKOLA- TITKÁR MUNKAKÖZÖSSÉG- VEZETŐK MUNKAKÖZÖSSÉG- VEZETŐ PEDAGÓGUSOK PEDAGÓGUSOK DIÁK- ÖNKORMÁNYZAT SZÜLŐI KÖZÖSSÉG 11

12 4.6 Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetői. Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői közösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az intézményvezető feladata. Az intézményvezető felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. 4.7 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az intézményvezető felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területén. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszereit és ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza az iskola éves munkatervének mellékleteként. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Indokolt esetben az ellenőrzési tervben feltüntetett ellenőrzéstől el lehet térni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az intézményvezető dönt. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: az intézményvezető az intézményvezető-helyettesek a munkaközösség-vezetők 12

13 Az intézményvezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Az intézményvezető-helyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál, a szaktárgyakkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról az intézményvezetőnek és helyettesének kérésére beszámolnak. A pedagógiai munka ellenőrzése során kiemelt területek: Az ellenőrzés típusai a pedagógiai program oktatási és nevelési céljainak, feladatainak végrehajtása, a helyi tantervben foglaltak megvalósítása, a tanév munkatervi feladatinak megvalósítása, a pedagógusok ezzel kapcsolatos tevékenységének vizsgálata, a nevelői és oktatói munka tartalmának és színvonalának viszonyítása a követelményekhez, ezzel kapcsolatban a pedagógusok szakmai és módszertani felkészültségének vizsgálata, a kompetencia alapú tanulásirányítás megvalósítása, a korszerű szemléltetőeszközök, IKT eszközök alkalmazása, a tanulók szaktantárgyi és gyakorlati tanulmányi eredményének, magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése, az anyakönyvek, naplók folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése, a túlórák helyettesítésének pontos megállapítása, a napközis nevelő munka hatékonysága, az osztályozó, különbözeti és egyéb vizsgák szabályszerű lefolytatása, Az ellenőrzésnek különböző típusai vannak. Tárgyát tekintve az ellenőrzés lehet átfogó vizsgálat, célellenőrzés, témavizsgálat és utóellenőrzés. Az átfogó ellenőrzés az adott konkrét tevékenység egészére irányul, átfogó módon értékeli a pedagógiai vagy a gazdálkodási feladatok végrehajtását, illetve azok összhangját. A célellenőrzés egy adott részfeladat, s azon belül egy vagy több meghatározott probléma feltárására irányuló eseti jellegű vizsgálat. A témaellenőrzés azonos időben, több érintettnél ugyanazon témára irányuló, összehangolt összehasonlító vizsgálat. Célja, hogy általánosítható következtetéseket lehessen levonni és ennek megfelelő intézkedéseket lehessen hozni. Az utóellenőrzés egy korábban lefolytatott ellenőrzés alapján tett intézkedések végrehajtására, illetve az eredmények felülvizsgálatára irányul. 13

14 Az ellenőrzés formái: tanóra ellenőrzése tanórán kívüli foglalkozások ellenőrzése eredményvizsgálatok, felmérések helyszíni ellenőrzések írásos dokumentumok vizsgálata beszámoltatás szóban és írásban. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat a feladatok egyidejű meghatározásával tantestületi értekezleteken összegezni és értékelni kell. 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje) Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, 2 ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket szeptember 1-jétől a választott kerettanterv megnevezésével. 14

15 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a középszintű érettségi vizsga témaköreit. a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó egyetértésével válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. 3. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 3 Ld. a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. (1)-(2) bekezdésében foglaltakat. 15

16 5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés helyi rendje szabályozására: a évi CCXXXII. törvény 23/2004. (VIII. 27) OM rendelet 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet. 1265/2017. (V.29) Kormányhatározat A szabályzat hatálya kiterjed a közoktatási intézményre: Jankó János Általános Iskola és Gimnázium (Tótkomlós, Erzsébet u.2.) Jankó János Általános Iskola és Gimnázium tanulóira, Jankó János Általános Iskola és Gimnázium pedagógusaira, más alkalmazottaira, Jankó János Általános Iskola és Gimnázium tanulóinak szüleire, a tankönyvellátásban részt vevő forgalmazóra. A tankönyvellátás helyi rendje megtalálható: Az iskolai könyvtár működési szabályzatának 1. számú mellékletében. 5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések az október 1-jei pedagógus és tanulói lista Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető-helyettesek) férhetnek hozzá. 16

17 5.3.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje. Havi gyakorisággal ki kell menteni pdf formátumban a havi munkaidő nyilvántartásból a pedagógusok által bejegyzett órákat. Havi gyakorisággal ki kell menteni pdf formátumban a havi munkaidő nyilvántartásból a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárazni kell. 5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: bombariadó ) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület ezzel ellentétes utasítás hiányában a kézilabdapálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! 17

18 Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az intézményvezető haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. 6. Az intézmény munkarendje 6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az intézményvezető vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől péntekig 7 30 és óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 6.2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai a június hónap kivételével heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, általában hétfői napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8 órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. Június hónapban a szóbeli érettségi vizsgák lebonyolítása érdekében a pedagógusok négyhetes munkaidő-keretben dolgoznak, négyheti munkaidő-keretük általában 160 óra. A június havi munkaidő-keret kezdő időpontja a június 1-jét követő első hétfői nap, befejező napja az ezt követő negyedik hét pénteki napja. A szóbeli érettségi vizsgák ideje alatt a 18

19 szóbeli érettségi vizsgán részvevő pedagógusok napi munkaidő-beosztását napi 10 órában határozzuk meg A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), g) egyéni tanrendű tanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, 19

20 h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői feladatok) ellátása, m) a diákönkormányzatot segítő feladatok n) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, o) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, p) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, q) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, r) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, s) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, t) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, u) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, v) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, w) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, x) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, y) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, z) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok 6 meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: a kötelező óraszámban ellátott tevékenységek mindegyike a munkaidő többi részében meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhető feladatok: a munkaidő többi részében meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról figyelembe véve a köznevelési törvény 62. (5) bekezdésében szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit a pedagógus maga dönt /1992. (X.8.) Kormányrendelet 7. (1) bek. 20

21 6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 00 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az intézményvezető-helyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az iskolatitkárnak. 7 Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményvezetőtől vagy az intézményvezető-helyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az intézményvezető-helyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 7 Ezt az előírást jogszabály nem rögzíti, intézményvezetői döntésen alapul. 21

22 6.3.1 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. Ebben az esetben a munkaidő-nyilvántartás szabályai a következők: A pedagógusok munkaidejének nyilvántartását az e-kreta naplóban vezetjük. Minden pedagógus köteles napi gyakorisággal az e-kreta naplóban pontosan vezetni saját munkaidő-nyilvántartását, melyet az intézményvezető-helyettes ellenőriz és pdf formátumban tárolja. A heti munkaidő minden teljes állásban kinevezett pedagógus számára 40 óra. A hatályos belső rendelkezések szerint munkaidőkeretben dolgozunk, tehát a napi munkaidőnek nem feltétlenül kell minden napon 8 órának lennie, de a heti munkaidő összegzésénél 40 órának kell kijönnie. 6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat a fenntartó megbízásából az intézményvezető készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetője tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az intézményvezető együttesen határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása a technikai dolgozók esetében az intézményvezető vagy helyetteseinek szóbeli vagy írásos utasításával történik. 22

23 6.5 Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását Intézményvezető-helyettes munkaköri leírás mintája A munkakör megnevezése: intézményvezető-helyettes Közvetlen felettese: az intézményvezető Különleges felelőssége: 1. A rábízott tanulók tantárgyi tanulásának irányítása, melyet a pedagógiai program alapján, a tanulók tempójához igazítva végez. A tanórán és a tanórán kívüli programokon egyaránt figyelemmel van a nevelési szempontokra. 2. Felelős a tanulói és szülői személyiségjogok tiszteletben tartásáért, figyelmet kell fordítania az egyenlő bánásmódra. 3. A rábízott leltári tárgyakért felelősséget visel. 4. Bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat. 5. A hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatónak. Munkaideje: Rendes munkaidő: 40 óra/hét Tanítási és egyéb tanórán kívüli foglalkozással lekötött munkaidő: 6 óra/hét Tanítási órákkal le nem kötött munkaidő: 34 óra/hét Többlettanításként elrendelt tanítási óra: legfeljebb napi 2, legfeljebb heti 6, tanévenként legfeljebb 30 nap A munkaidő-beosztást a tantárgyfelosztás és az aktuális órarend részletesen tartalmazza. Általános feladatok A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (Nkt.) , foglalt jogok és kötelességek A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (Nkt.) nevelőtestületi, szakmai munkaközösségi Nevelői tevékenysége és életvitele Munkáját a Jankós szellemiség által elfogadott erkölcsi-etikai normáknak megfelelően végzi. Kollégáiról, munkatársairól a tanulók előtt tisztelettel és megbecsüléssel beszél. Családközpontú szemléletet képvisel, azt kifejezésre juttatja munkájában és szavaiban. Együtt halad az úton a nevelőközösséggel, tanítványaival, felelős a tanulói és szülői személyiségjogok tiszteletben tartásáért. 23

24 Bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, az iskolával és munkájával kapcsolatos szolgálati titkot megőrzi. Szükség esetén támogatással, korrepetálással segíti a lemaradó diákokat. Saját tanítványait az általa tanított tantárgyból magántanítványként sem az iskolában sem azon kívül nem tanítja. Részt vállal a közösségi környezet kialakításában, a bizalomra építő kapcsolatok, a családias és otthonos légkör megteremtésében, a diákcsoportoknak az iskola életébe történő bevonásában. Közreműködik az iskola céljainak megvalósításában. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása Az intézményvezető-helyettes az intézményvezető közvetlen beosztottja. Az intézményvezető távollétében - a beosztás szerinti ügyeleti napon, vagy ha az ügyeletre beosztott kollégája is távol van - teljes jogkörrel irányítja az iskolában folyó munkát. Az intézményvezető-helyettes az intézményvezető feladatköréből is részesedik és a feladatok ellátásához az intézményvezetőtől átruházott jogköröket kap; az így kapott jogosítványokat többi dolgozóval szemben gyakorolja: 2. Az intézményvezető-helyettes irányítói tevékenységet lát el. Utasítási jogkörrel rendelkezik, azaz az iskola dolgozóit (az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek) a különféle munkák elvégzésére utasíthatja. Részt vesz a tanév előkészítésében és lezárásában, a tanévet értékelő munkában. Koordinálja az iskolai ünnepségek szervezését, lebonyolítását. Intézi a helyettesítések beosztását, ügyel ezek szakszerűségére. Meghatározza a vizsga-felügyeletek és a tanári ügyeletek rendjét. Megszervezi és részt vesz a félévi,- ill. év végi osztályozó értekezleteken. Szervezi a tanulmányi versenyekkel, kapcsolatos teendőket. Segíti az iskolai diákmozgalmat. 3. Az intézményvezető-helyettes felelős az iskola folyamatos működéséért Az intézményvezetővel közösen elkészíti az éves munka- és ellenőrzési tervet. A munkaközösség-vezetőktől megkapott anyagok alapján elkészíti a havi munkaterveket. Ellenőrzi a havi elszámolást. Engedélyezi a szükséges és indokolt óra- és teremcseréket valamint a csoportváltásokat. Indokolt esetben engedélyezi a tanulók hosszabb időre szóló távolmaradását. 24

25 Feladatkörébe tartozik az iskolai statisztikák ellenőrzése, elkészítése. Beszámol a tanítási órák ellenőrzési tapasztalatairól. Segítséget ad az igazgatónak az általa látogatott munkatársak minősítésében. A kiemelkedő munkát végző munkatársak jutalmazására javaslatot tesz. Kapcsolatot tart az a szülői közösséggel (Sz. K.). 4. Az intézményvezető-helyettes ellenőrzési jogkörrel rendelkezik. Ellenőrzi a nevelőtestületi határozatok és egyéb előírások végrehajtását. Folyamatosan ellenőrzi a munkatársak munkafegyelmét. Átlagosan heti két órában látogatja a tanítási órákat. Óralátogatáskor ellenőrzi a haladás ütemét, az órákra való felkészülést, a füzeteket, ellenőrzőket, a naplóbejegyzéseket. Ellenőrzi a tanítók tanmeneteit. Figyelemmel kíséri a szakmai munkaközösségek foglalkozásait és rendszeresen ellenőrzi a munkaközösség-vezetők munkáját. Ellenőrzi az anyakönyvek, törzskönyvek folyamatos vezetését. Rendszeresen ellenőrzi a haladási naplók kitöltését. Legalább havonta ellenőrzi az osztályfőnökök adminisztrációs tevékenységét. Ellenőrzi a pedagógusok szabadságának, távollétének nyilvántartását. Aktív résztvevője, koordinátora a belső ellenőrzési csoportnak (BECS) Munkájával segíti az intézményi dokumentum megalkotását, tervezését. 5. Az intézményvezető-helyettes képviseli az iskolát. Felügyeli az iskolán kívüli és a külföldi kapcsolatok lebonyolítását. Szervezi az iskolába érkező vendégek fogadását. Az igazgató megbízása esetén képviseli az iskolát a fenntartó, működtető vagy más külső szerv előtt. Előre megadott beosztás szerint heti fogadóórát tart. 6. Az intézményvezető-helyettes az intézményvezető megbízása alapján ellátja a rá kiosztott eseti feladatokat. Előkészíti a tantárgyfelosztást. Irányítja az órarendkészítést és a tanrend szervezését. Előkészíti, megszervezi az utó- és különbözeti vizsgákat és az ezzel kapcsolatos dokumentációt rendszeresen ellenőrzi. Végzi a végzős diákok továbbtanulásával kapcsolatos szervező és adminisztrációs munka irányítását, lebonyolítását. Segíti az iskolai könyvtár munkáját. 25

26 6.5.2 Tanár munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: tanár/ idegen nyelv-tanár Közvetlen felettese: az igazgató Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak sikeres felkészítése a középfokú intézményekbe való bejutásra, az érettségi vizsgára való sikeres felkészítése. 1.Nevelői tevékenysége és életvitele munkáját, a Jankós szellemiség által elfogadott erkölcsi-etikai normáknak megfelelően végzi, kollégáiról, munkatársairól a tanulók előtt tisztelettel és megbecsüléssel beszél, családközpontú szemléletet képvisel, azt kifejezésre juttatja munkájában és szavaiban, együtt halad az úton a nevelőközösséggel, osztályával, tanítványaival felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, az iskolával és munkájával kapcsolatos szolgálati titkot megőrzi, szükség esetén támogatással, korrepetálással segíti a lemaradó diákokat, saját tanítványait az általa tanított tantárgyból magántanítványként sem az iskolában sem azon kívül nem tanítja, követi a pozitív gondolkodáson alapuló nevelés módszereit, részt vállal a közösségi környezet kialakításában, a bizalomra építő kapcsolatok, a családias és otthonos légkör megteremtésében, a diákcsoportoknak az iskola életébe történő bevonásában, közreműködik az iskola céljainak megvalósításában, hogy az iskola a maga sajátos eszközeivel és lehetőségeivel hozzájáruljon a kultúra, a gazdaság és a társadalom értékek szerinti formálásához 2. A főbb tevékenységek összefoglalása megtartja a tanítási órákat, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak, munkaidejének beosztását az SZMSZ megfelelő szakaszai részletezik, a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor ellenőrizve az állapotokat utolsóként távozik, 26