Borbola János A Rhind Matematikai Papirusz piramispéldáinak hetes egységű modellje
|
|
- Ákos Fekete
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Borbola János A Rhind Matematikai Papirusz piramispéldáinak hetes egységű modellje A matematikai papiruszok szöveges példáinak hatalmas előnye, hogy az olvasott szöveg mellett a matematikai megoldások menetét is leírták. Ezáltal mind az olvasás, mind a számolás ellenőrzi, kiegészíti egymást! Csak a számolást alapul véve sajnos találkozunk a valóságtól eltérő szövegekkel is, a példák feldolgozásában követhető a hieratikus jelek jóhiszemű félreolvasása, esetleg szándékos elferdítése, ill. nagyívű fantáziadús megközelítése is. Ez helyettesíti a pontos hangzósítás hiányát. Idegen ajkú egyiptológusok, nem ismerve az egyiptomi ősmagyar nyelvet, számos esetben a fent jelzett módszert alkalmazták a példák vélt tartalmának leírásakor. A Rhind Matematikai Papirusz B piramisok geometriájával foglalkozó példáiban hasonló jelenséggel állunk szemben. A példák megfejtésekor két úton haladtunk: a jelek ősmagyar hangzósítását és ezáltal pontos értelmezését végeztük ellenőrzésképpen a mellékelt számpárokat tettük nagyítónk alá. Az eredmény egyszerűen elképesztő! Munkánk a piramisok építésének és az ősi geometriai ismereteknek mindmáig feltételezett erdejében teremt tisztaságot. Valós, csaknem 4000 éves matematikai/geometriai adatokat olvasunk (ős)magyarul. I. Kezdjük vizsgálódásunkat a fent tárgyalt példák sokak számára könnyebben követhető adataival, a számokkal: 56. példa: A piramis adatai: 50 egység magas 360 egység oldalszélességű Ha a magasságot egy hét részből álló egységnek tekintjük, akkor mennyi a piramis oldallapjának dőlése, azaz mekkora a derékszögű háromszög rövidebb befogója a hetes egységben? Mint láttuk az alap 360 egységét elfelezte, az így kapott 180-ban megnézte, hogy hányszor fér el a magasság 50 egysége. Az eredmény 1/+1/5+1/50 lett. Mai ismereteink szerint a kapott derékszögű háromszögben kiszámolta a kotangens α értékét. Ezt az értéket vetítette az ún. matematikai modelljére, azaz a derékszögű háromszög hét egységből álló magasságára. Ekkor x(1/+1/5+1/50) eredményeként 5+1/0 kapott. Ez a távolság a modell hetes egységében kifejezett rövidebb befogó mérete. A fentiekből egyenesen következik, hogy Ahmesz nem a mai értelembe vett szögívekkel számolt, hanem a keresett dőlésszöget két hosszmérettel, a jelzett derékszögű háromszög befogóinak hosszúságával határozta meg. 1 x 0,5 x 3,5 1/5 x 1 + 1/3 + 1/15 1/50 x 1/10 + 1/5 Eredmény: 5+1/5
2 A számolás eredménye s-qd Szö-KeD d -Dől mda-f magyar íve Csp-p 1 5+1/5 a csapóban 5,04 A dőlés viszonyszáma: 0, 1/+1/5+1/50 A dőlés nagysága: 5,04 = 5+1/5 5. példa: 10-es csapóban 5+1/5 A piramis adatai: az alap 140 egység A dőlés viszonyszáma 5+1/4 = 5,5 Mennyi a piramis magassága? A számolás csak a szövegben olvasható... A dőlés mértékét, azaz a derékszögű háromszög rövidebb befogóját, az alap fél hosszát megkétszerezi, eredmény 10,5 egység. Ezt a teljes alapot, azaz a 10,5 egységet viszonyítja a -virtuális egységhez. Az eredmény /3. Következésképpen a 140 egységű alaphoz tehát 140x/3 = 93+1/3 magasság tartozik. Az eredmény: m = 93+1/3 A dőlés megadott viszonyszáma: 5,5 58. példa: A piramis adatai: az alap: 140 egység magassága: 93+1/3 egység mennyi a dőlése? A 140 egységű alapot elfelezi, kap 0 egységet. Megkeresi, hogy mennyi a 0:93+1/3 viszonyszáma (osztása). A 93+1/3 Felezve 46+/3, negyedelve 3+1/3. Számolok: fél+negyeden megad 1-et (azaz hetet). Szükséges a magyar feje: ami felezve 3 és fél, negyedelve 1 + fél + negyed, egyenlő 5+1/4. A dőlés szöge (azaz a virtuális alapon fekvő, hét egységben mért távolság) 5+1/4 1 x ½ x 3+1/ ¼ x 1+1/4 (+1/ sic) = az 1 össze-csapóban az 5+1/4, ez A szöged dőlése, a magyar szerint 3
3 A dőlés számított viszonyszáma: 5,5 59.A példa Piramis adatai: az alap 1 egység magasság 8 egység mekkora a dőlése? Keresi mennyi az alap fele és a magasság viszonyszáma 6:8 = 0,5 1 x 8 ½ x 4 ¼ x A kapott háromnegyeddel megszorozza a virtuális magasságot, a hetet: 1 x ½ x 3+1/ ¼ x 1+1/+1/4 5 egész + egynegyed A dőlés számított viszonyszáma: 5,5 59.B példa Piramis adatai: az alap 1 egység a dőlése 5+1/4 mekkora a magassága? A dőlés méretét kétszerezi és megkapja az alapot 10+1/ egység, majd megvizsgálja, hogy mennyi a viszonyszáma a héttel? Ez /3! Ezzel a viszonyszámmal kell szorozza az alapot, hogy a magasságot megkapja: /3x1 = 8 A magasság tehát 8 II. A példák közös vonásai A példák kivétel nélkül a mai értelembe vett aránypárokat tartalmazzák. Az aránypár egyik oldalán a valóságos, esetleg tanméretű piramisok adatai álltak. Az aránypár másik oldalán az ún. hét-egység magasságú piramis-modell adatai sorakoztak. A dőlést/dőlésszöget mindig két mérettel fejezte ki, az egyik méret, a magasság állandó volt, ez a derékszögű háromszög hosszabbik befogója. Nagysága mindig HÉT egység volt. A másik méret ebben a hetedhét egységben kifejezett rövidebb befogó volt, mely nagysága az alapnégyzet méretének függvényében kis határok között változott. Lásd az 56. példában 5,04, a többi példában 5,5 hetedhét egység volt. Mindegyik példában a piramisba írt derékszögű háromszög három jellemzőjét számolta, a valós piramisnál csakúgy, mint az összehasonlí- 4 tásként használt matematikai-modell esetében is, az alap-hossza mellett a piramis magasságát és az oldallapok dőlését (a befogók hányadosát) határozta meg. A példákban csak az oldalfelezőkre helyezhető derékszögű háromszög dőlését számolta, ez az oldallapok dőlésszöge. A piramis sarokéleinek dőléséről nem tett említést. Minden példában a piramis-modell magassága egyöntetűen pontosan hét! Miért? A szakirodalom szerint ez csupán a könyök és a tenyér hosszméretek közötti váltószám. A valóságban pedig a piramis-modell egyik alapszáma. De ennek megértéséhez az ősmagyar olvasat is szükséges. III. A példák hieratikus írása Csak a helyes olvasása esetén válik értelmessé a feladat, s vele a számolási menetek és eredményeik értelmezése. Ehhez az ősmagyar nyelv szük-
4 séges! Az első feltűnő eltérés a s-qd-d SzöKeD, mélyhangzós változatában SzaKaD hangzósítása. Kiegészítve a d -dolni, -dőlni szavunkkal, közös értelmük: dőlés-szöged. Meghatározó az eredményt hetedhét értékben jelző hieratikus jelcsoport is: mda ssp-p-1 MaGyAR (ösze) CSaPó-Ban 1. Az ún. összecsap jeléről már korábbi munkáinkban részletesen is megemlékeztünk, a p/b hangok a -ban/-ben értelműek. Összességében valamilyen szögmérőre emlékeztet, melynek két szára, nyílásszöge, dőlése csukódik/csapódik, esetleg mérhető. A perdöntő mégis a következő jel: Ez az egy szám jele, vonallal a tetején. A példák tárgyalásakor már elmondtuk, hogy ez kalap eredetileg a helyiérték meghatározására használt, itt a tízes számok egyes számban írt megkülönböztető jele, azaz akár a vonallal a tetején a hétrészre osztott 1 egységet írja, akár a tíz egységet jelöl, mindkét esetben ugyanazt az ősi modellt képviseli! Ezzel a hieratikus jellel írta le Ahmesz a piramispéldák matematikai modelljének a nevét. A példákból következtetve: 10 hetedhét egység oldalú négyzet átlója 00, azaz 14, valójában irracionális szám. Kerekítve 14 hetedhét egység. Ennek a fél hossza, azaz a középponttól a sarokig hetedhét egység! Ez az egység a piramis-modell alapja. A modell magassága a példák tanúsága szerint ugyanennyi:. Ez szerepelt a magasság állandójaként, valamint a hetes felosztásából származó hetedhét egységben készült matematikai modellen is. Nevezetesen ez TÍZ hetedhét egység széles, HÉT hetedhét egység magas szabályos gúla matematikai modellje. Részletes bemutatását lásd a következő fejezetben. A csak magyarul érthető hetedhét kifejezés, virtuális egység osztva -tel = 1 egység. Tekintve, hogy a modell magassága minden példában ugyanez a hét egység, törvényszerűen az ősi modell többi hosszmérete is ezt az egységet követi, azaz az ősi gúla/piramis matematikai modelljének alapegysége a népmeséinkben is sze- replő hetedhét kifejezés volt. A megdöbbentő mégis az, hogy ez a virtuális méret a csaknem 4000 éves tekercs adataiban szerepel, azaz a hetedhét egység szemben korunk feltevéseinek tucatjaival NEM MESE, hanem ránk maradt ősi valóság! Az ősi matematikai modellt joggal nevezhetjük a hetedhét egység modelljének is. IV. A hetedhét egységű modell jellemzõi Az ősi Egyiptomban a tízes számrendszerben számoltak. Következésképpen... a Rhind Matematikai Papirusz B terjedő a piramisok dőlésszögével foglalkozó példák közös vonásai alapján megállapíthatjuk, hogy a nagy piramisok építésének alapját az ősi geometria ún. tízeshetedhét-modellje képezte! Megismételjük: az alapmodellben szereplő piramis/gúla magassága hét egység volt. A négyzet alakú, tíz egység oldalszélességű alapterület sarkait összekötő átlók pedig mai számításunk szerint 00, azaz 14,141 nagyságúak voltak 1. Pontos kiszámításához viszont Pitagorasz tétele, a gyökvonás művelete, és az irracionális számok ismerete is szükséges. Hiányában a piramisépítők az átlók hosszát valószínűleg csak mérni tudták, így a példák követésénél ezt a távolságot mi is kereken = 14 egységűnek tekintjük. A saroktól a középpontig ekkor egység a távolság, lásd 1. ábrát. Az AB/BC/CD/DA oldalak 10 egysége esetében a DB átló = 14 egységnek felel meg. Az átlók metszéspontját O-val jelöltük. A szabályos gúla, azaz piramis kialakításához csak ezt az O pontot kellett felemelni a T pontba, mégpedig pontosan az alapot képező átló felének méretével, azaz egységgel, lásd a. ábrát. Ekkor a piramis magassága és alapjának félátlója azonos méretű. Ha ezt a piramist az AC átló mentén függőlegesen elvágjuk, akkor a függőleges síkban keletkezett háromszög további két derékszögű háromszögre osztható. Ezeknek mindkét befogója - egységből áll, lásd. ábra. OT = OA = OC =. 1 Felfoghatjuk ezt az ún. matematikai modellt egy egység oldalszélességűnek is, ekkor az átló. Pontosabban a félátló,0 egység volt. Ha csak a kerek héttel számolunk, akkor az eltérés százszoros nagyításban, azaz 00 egységnél is csak egység volt. 5
5 ábrát. Matematikailag lehetetlen olyan négyzet alapú, szabályos gúlát szerkeszteni úgy, hogy az oldallap emelkedése és az oldalél emelkedése is természetes számok hányadosának feleljen meg; legalább az egyik törtben meg kell jelenni az irracionális számnak. 3 A irracionális szám = 1, ábra 3. ábra. ábra Ebben az estben a piramis sarokéleinek hajlásszöge 45 lett a. ábrán δ-val jelöltük, de ezt ma csak akkor észleljük, ha valamelyik átló meghosszabbításában állunk. Valószínűleg a sarkok felől nem is tudták építeni a piramisokat, lásd Ahmesz B példáiban szereplő derékszögű háromszögek helyzetét. Ezeket az oldalfelezőkre helyezte, és az így adódó, ugyancsak hét egység magasságú, derékszögű háromszögeknek az alapon mérhető dőlését számolta. Következésképpen meghúzta az ehhez szükséges oldalfelezőket összekötő keresztátlókat is. Ekkor 8 derékszögű háromszöget kapott, melyeknek az átfogója az előbb jelzett egység volt, befogói pedig 5-5 egység nagyságúak. Lásd a 3. 6 Ha az OE távolságra helyezett függőleges síkban álló derékszöget vizsgáljuk, lásd 4. ábra OET, akkor az alapon ismét új hajlásszöget kapunk. Ez adja a piramis ma is ismert formáját. Ez az oldalfelezőkön mérhető dőlésszög az α 5, melynek a kiegészítő szöge, a csúcs-szög fele β = 38 lesz. A magasság tehát mindkét esetben a 10-es oldalegységű négyzet átfogójának a fele, azaz a egység marad! Mindez természetesen elmélet, hiszen eddig gondolatban végeztük a lépéseket. A gyakorlatban a piramis-gúla előzetes szerkesztését, számítását, azaz pontos geometriáját kell feltételeznünk, melyhez megítélésünk szerint körző és vonalzó is feltétlenül szükséges volt. Ez idáig még nem találtak kifejezetten szögmérő eszközöket a sivatag homokjában. Számunkra ugyanakkor szinte elképzelhetetlen, hogy az építés folyamatában a dőlésszöget csak trigonometriai úton állították volna be. 3 Kóta Béla: A piramisok tanulsága. 004 január. P6sz.#56
6 4. ábra Hiányzik az optikai szögmérő, a szektáns elődje, pl. az ún. Jákob vesszeje. Egyébként a kör csak körző és vonalzó segítségével végzett geometriai felosztásáról a következőket: bizonyos számú részekre felosztható a kör, bizonyos számú részekre nem. Felosztható többek között:,3,4,5,6,8,10,1,15,1 részre. Nem osztható fel például,9,11,13,14,18 részre. A kör tehát sem hét sem kilenc egyenlő részre szerkesztéssel NEM OSZTHATÓ fel! 4 Az ún. matematikai modell alapján tervezett gúla méreteit az 5. ábrán követhetik. Itt már a piramis alapja köré rajzolt körrel szemléltetjük a piramis oldalszélességéhez képest a magasságának szerkesztését is: 5. ábra TO = egység = m OA = egység 4 Perelman J. I.: Szórakoztató geometria. Budapest, Művelt Nép Könyvkiadó, 48 OD = egység HT = egység OH = 5 egység OE = 5 egység EG = 10 egység= a AB = 10 egység = a BD = 14 egység AC = 14 egység α 5 a = 10 egység OA = r gömb OT = r gömb r gömb = egység Ezen az ábrán könnyen követhető a 10-es, az 5-ös szám, valamint az átlóból származó 14-es és hetes szám viszonya, azaz a nagy piramisok alakjának geometriája. Ha ezt a modellt mai szemünkkel vizsgáljuk, tehát a piramis oldallapjának az alapon mért hosszát EG a-nak jelöljük, valamint az OT távolságot m-nek jelölve azt állandónak tekintjük, akkor a nagy piramisok oldallapjainak dőlésszöge ctg α = a/ : m 0, - 0,5. Az m = állandó mellett, az a/ értékeinek esetenkénti csekély változása okozza az szögek közötti eltérést. Megjegyezzük, hogy a nagy piramisok építői ezzel a modellel a kör egyébként valóban pontos értékeiben körzővel és vonalzóval mindmáig nem szerkeszthető hetes osztását is, az elfogadható hibahatárok között, megoldották. NB.: 360 osztva -tel = 51,486, mely a nagy piramisok oldallapjainak mindmáig a megközelítő hajlásszöge. A meghosszabbított OT keresztátló és a kör metszéspontja a T, valamint a rá merőleges másik keresztátló EG, E pontját összekötő egyenesek adják a kívánt α 5 -os hajlásszög szárait, 5. ábra. Ennek a hajlásszögnek nagyságát a modellen az a/ = 5, m = egységek hányadosa határozza meg. De lépjünk tovább. Ha az 5. ábrán látható AC tengely mentén az O középpontú r sugarú kört megforgatjuk, akkor a gúla körül egy gömböt kapunk. Erre az adj kelő kört olvasat jogosít 56. példa jelei. Ennek a félgömbnek a héján nyugszanak az TABCD piramis/gúla sarokpontjai. Lásd a 6. ábrát. És itt álljunk meg a hetedhét egységű gúla modell jellemzőinek felsorolásával! Ne essen fél-
7 reértés, a sort természetesen akár a csillagos égig is folytathatnánk, hiszen a geometria csaknem minden tételét ezekből az adatokból le lehetne vezetni! De ehhez a Rhind Matematikai Papirusz B példái nem nyújtanak további támpontot. Kételkedőknek kiemeljük a fentebb tárgyalt 48. és 50. példa lényegét, azaz a kör területének ősi meghatározását a számukra ismeretlen π és nélkül! 6. ábra Röviden összefoglalva: az ősi nagy piramisok matematikai modellje egy 10 egység oldalszélességű és egység magasságú szabályos gúla volt. Ehhez az ősi alapegységhez arányosan viszonyították a valóságos, illetve tan-méreteket. Mai rendszerező igyekezetünk alapján a szabályos négyzet alapú nagy piramisok arányainak általános képlete: m pir = a, ahol m a piramis magassága, az a, az alap oldalszélessége. Hangsúlyozzuk, hogy az ősi kőépítők így sohasem számoltak! Ha az a=1, akkor m pir =. Tekintve, hogy így mindig egy irracionális számot kapunk, a hetesmodell tehát nem lehet századokra is lebontva hajszálpontos. A hetedhét-egység a magasság virtuális hetede m = 1 / Ebben az 1 / méretben számolva a ( m x5) ez a keresztátló, azaz az alapnégyzet oldalszélességének virtuális nagysága. A következő számmenetekben, az 56-os példában szereplő 5 1 5,04 5,00 kerekítettük, valamint a hetes modell 10-es oldalszélességéből 5 származó 00 = 14,14 14,00 kerekítettük (irracionális szám, melyeket akkortájt csak mérni tudtak)! A fenti képletbe helyettesítve ha m = 1 egység, akkor az m 5m [( )] 14 bonyolult egyenlőséget kapjuk, mely egyszerűsítve m 4,08m 10m ( ),01m 1,009 m 1,0 m. El- lenőrzésként Pitagorasz tételét használtuk. Végül is az egyenlőség a kerekített hetes-modell értékeivel számolva is fennáll. Sőt! Az elmondottak ismeretében javítanunk kell a szakirodalom mindmáig helytelen értelmezésén is, nevezetesen nem a könyök és a tenyér méret közötti közismert hetes váltószám az oka a piramisok hetes magasság egységének! Ahmesz nem számolta feleslegesen, más-más mértékegységben ugyanazon az alapon fekvő szögnek, az ún. kotangens α-nak nagyságát lásd pl. az 56. példában, hanem az ún. hetedhét-gúla-modelljéhez hasonlította, mai fogalmazásban aránypárba állította a valóságos, illetve tan-méreteket az általa szerkesztett 10-egység oldalú, -egység magasságú matematikai modelljével. A piramis magasságának hetes egysége tehát a szerkesztéséből levezethető, a tíz egység alapszélességű szabályos gúla átlójából adódó érték! Összevetve a Rhind Matematikai Papirusz B terjedő példáival elmondhatjuk, hogy az ősi geometria a π és, pontosabban az irracionális számok ismeretének hiányában a 9-es és a -es modellt használta a kör és a piramis jellemzőinek kiszámításához, építéséhez. 8
EGYIPTOMI ŐSMAGYAR GEOMETRIA
BORBOLA JÁNOS EGYIPTOMI ŐSMAGYAR GEOMETRIA A RHIND MATEMATIKAI PAPIRUSZ 48 60. PÉLDÁI ÉS A MOSZKVAI MATEMATIKAI PAPIRUSZ 14. FELADATA Borbola János Kézirat lezárva: 2013 július A szerző magánkiadása www.
2004_02/10 Egy derékszögű trapéz alapjainak hossza a, illetve 2a. A rövidebb szára szintén a, a hosszabb b hosszúságú.
Geometria háromszögek, négyszögek 2004_01/10 Az ABC háromszög C csúcsánál derékszög van. A derékszöget a CT és CD szakaszok három egyenlő részre osztják. A CT szakasz a háromszög egyik magassága is egyben.
Háromszögek ismétlés Háromszög egyenlőtlenség(tétel a háromszög oldalairól.) Háromszög szögei (Belső, külső szögek fogalma és összegük) Háromszögek
2013. 11.19. Háromszögek ismétlés Háromszög egyenlőtlenség(tétel a háromszög oldalairól.) Háromszög szögei (Belső, külső szögek fogalma és összegük) Háromszögek csoportosítása szögeik szerint (hegyes-,
Geometriai feladatok, 9. évfolyam
Geometriai feladatok, 9. évfolyam Szögek 1. Nevezzük meg az ábrán látható szögpárokat. Mekkora a nagyságuk, ha α =52 o fok? 2. Mekkora az a szög, amelyik a, az egyenesszög 1/3-ad része b, pótszögénél 32
Feladatok. 1. a) Mekkora egy 5 cm oldalú négyzet átlója?
Feladatok 1. a) Mekkora egy 5 cm oldalú négyzet átlója? A háromszög derékszögű, ezért írjuk fel a Pitagorasz-tételt! e 5 5 50 e 50 7,07 cm b) Mekkora egy a oldalú négyzet átlója? e a a a e a. Egy négyzet
Trigonometria. Szögfüggvények alkalmazása derékszög háromszögekben. Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszék 1
Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszék 1 Trigonometria Szögfüggvények alkalmazása derékszög háromszögekben 1. Az ABC hegyesszög háromszögben BC = 14 cm, AC = 1 cm, a BCA szög nagysága
3. A megoldóképletből a gyökök: x 1 = 7 és x 2 = Egy óra 30, így a mutatók szöge: 150º. 3 pont. Az éves kamat: 6,5%-os. Összesen: 2 pont.
. 3650 =,065 0000 Az éves kamat: 6,5%-os I.. D C b A a B AC = a + b BD = b a 3. A megoldóképletből a gyökök: x = 7 és x = 5. Ellenőrzés 4. Egy óra 30, így a mutatók szöge: 50º. írásbeli vizsga 05 3 / 007.
Lehet hogy igaz, de nem biztos. Biztosan igaz. Lehetetlen. A paralelogrammának van szimmetria-középpontja. b) A trapéznak két szimmetriatengelye van.
Geometria, sokszögek, szögek, -, 2004_01/5 Lili rajzolt néhány síkidomot: egy háromszöget, egy deltoidot, egy paralelogrammát és egy trapézt. A következő állítások ezekre vonatkoznak. Tegyél * jelet a
(d) a = 5; c b = 16 3 (e) b = 13; c b = 12 (f) c a = 2; c b = 5. Számítsuk ki minden esteben a háromszög kerületét és területét.
Euklidész tételei megoldások c = c a + c b a = c c a b = c c b m c = c a c b 1. Számítsuk ki az derékszögű ABC háromszög hiányzó oldalainak nagyságát, ha adottak: (a) c a = 1,8; c b =, (b) c = 10; c a
Síkgeometria 12. évfolyam. Szögek, szögpárok és fajtáik
Szögek, szögpárok és fajtáik Szögfajták: Jelölés: Mindkét esetben: α + β = 180 Pótszögek: Olyan szögek, amelyeknek összege 90. Oldalak szerint csoportosítva A háromszögek Általános háromszög: Minden oldala
Pitagorasz-tétel. A háromszög derékszögű, ezért írjuk fel a Pitagorasz-tételt! 2 2 2
1. a) Mekkora egy 5 cm oldalú négyzet átlója? Pitagorasz-tétel A háromszög derékszögű, ezért írjuk fel a Pitagorasz-tételt! e 5 5 50 e 50 7,07 cm b) Mekkora egy a oldalú négyzet átlója? e a a a e a. Egy
EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY
EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY SÍKIDOMOK Síkidom 1 síkidom az a térelem, amelynek valamennyi pontja ugyan abban a síkban helyezkedik el. A síkidomokat
pont százalék % érdemjegy (jeles) (jó) (közepes) (elégséges) alatt 1 (elégtelen
A dolgozat feladatai az órán megoldott feladatok valamelyike, vagy ahhoz nagyon hasonló. A dolgozat 8 feladatból áll. 1. feladat 13 pont. feladat 8 pont 3. feladat 4. feladat 5. feladat 5 pont 6. feladat
L a R a i z A n c e s t r a l Alapító Örökös Főszerkesztő: Badiny Jós Ferenc
2013. XLI. évf. 3. sz. 2013. július - szeptember Megjelenik negyedévente a magyarságtudomány és az ősi magyar nyelv kutatásának szolgálatában Alapítva: 1972 Ára: 1.200,- Ft L a R a i z A n c e s t r a
Egyenes mert nincs se kezdő se végpontja
Szakasz mert van két végpontja Egyenes mert nincs se kezdő se végpontja Tört vonal Szög mert van két szára és csúcsa Félegyenes mert van egy kezdőpontja 5 1 1 Két egyenes egymásra merőleges ha egymással
Kisérettségi feladatsorok matematikából
Kisérettségi feladatsorok matematikából. feladatsor I. rész. Döntse el, hogy a következő állítások közül melyik igaz és melyik hamis! a) Ha két egész szám összege páratlan, akkor a szorzatuk páros. b)
Racionális számok: Azok a számok, amelyek felírhatók két egész szám hányadosaként ( p q
Szóbeli tételek matematikából 1. tétel 1/a Számhalmazok definíciója, jele (természetes számok, egész számok, racionális számok, valós számok) Természetes számok: A pozitív egész számok és a 0. Jele: N
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások
Megoldások 1. Határozd meg a szakasz hosszát, ha a végpontok koordinátái: A ( 1; ) és B (5; )! A szakasz hosszához számítsuk ki a két pont távolságát: d AB = AB = (5 ( 1)) + ( ) = 6 + 1 = 7 6,08.. Határozd
Hatvány, gyök, normálalak
Hatvány, gyök, normálalak 1. Számítsd ki a következő hatványok pontos értékét! 3 5 3 3 1 4 3 3 4 1 7 3 3 75 100 3 0,8 ( ) 6 3 1 3 5 3 1 3 0 999. 3. Számológép használata nélkül számítsd ki a következő
10. Tétel Háromszög. Elnevezések: Háromszög Kerülete: a + b + c Területe: (a * m a )/2; (b * m b )/2; (c * m c )/2
10. Tétel Háromszög Tulajdonságok: - Háromszögnek nevezzük a sokszöget, ha 3 oldala, 3 csúcsa és 3 szöge van - A háromszög belső szögeinek összege 180 o - A háromszög külső szögeinek összege 360 o - A
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Síkgeometria
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Síkgeometria 1) Döntse el, hogy a következő állítások közül melyik igaz és melyik hamis! a) A háromszög köré írható kör középpontja mindig valamelyik súlyvonalra
Követelmény az 5. évfolyamon félévkor matematikából
Követelmény az 5. évfolyamon félévkor matematikából Gondolkodási és megismerési módszerek Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint. Néhány elem sorba rendezése, az összes lehetséges sorrend felsorolása.
Érettségi feladatok: Síkgeometria 1/6
Érettségi feladatok: Síkgeometria 1/6 2005. május 10. 4. Döntse el, hogy a következő állítások közül melyik igaz és melyik hamis! A: A háromszög köré írható kör középpontja mindig valamelyik súlyvonalra
1.Háromszög szerkesztése három oldalból
1 Szerkessz háromszöget, ha három oldala: a=3 cm b=4 cm c=5 cm 1.Háromszög szerkesztése három oldalból (Ugye tudod, hogy az a oldallal szemben A csúcs, b oldallal szemben B stb. van!) (homorú, hegyes,
Megoldások. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
Megoldások 1. Határozd meg az a és b vektor skaláris szorzatát, ha a = 5, b = 4 és a közbezárt szög φ = 55! Alkalmazzuk a megfelelő képletet: a b = a b cos φ = 5 4 cos 55 11,47. 2. Határozd meg a következő
Koordináta-geometria feladatok (emelt szint)
Koordináta-geometria feladatok (emelt szint) 1. (ESZÉV Minta (2) 2004.05/7) Egy ABC háromszögben CAB = 30, az ACB = 45. A háromszög két csúcsának koordinátái: A(2; 2) és C(4; 2). Határozza meg a harmadik
Koordinátageometria. , azaz ( ) a B halmazt pontosan azok a pontok alkotják, amelynek koordinátáira:
005-0XX Emelt szint Koordinátageometria 1) a) Egy derékszögű háromszög egyik oldalegyenese valamelyik koordinátatengely, egy másik oldalegyenesének egyenlete x + y = 10, egyik csúcsa az origó. Hány ilyen
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások
Megoldások 1. Tekintsük az alábbi szabályos hatszögben a következő vektorokat: a = AB és b = AF. Add meg az FO, DC, AO, AC, BE, FB, CE, DF vektorok koordinátáit az (a ; b ) koordinátarendszerben! Alkalmazzuk
4. A kézfogások száma pont Összesen: 2 pont
I. 1. A páros számokat tartalmazó részhalmazok: 6 ; 8 ; 6 ; 8. { } { } { }. 5 ( a ) 17 Összesen: t = = a a Összesen: ot kaphat a vizsgázó, ha csak két helyes részhalmazt ír fel. Szintén jár, ha a helyes
1. Bevezetés a trigonometriába
1. Bevezetés a trigonometriába Ha egy háromszöget nagyítunk vagy kicsinyítünk, a szögei nem változnak. Az aránytartás következtében a megfelelőoldalak aránya szintén állandó. Ebből arra következtethetünk,
Elérhető pontszám: 30 pont
MEGOLDÓKULCS: Elérhető pontszám: 30 pont Dr. Enyedy Andor Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde 3450 Mezőcsát Szent István út 1-. 5.osztály DÖNTŐ 016.március 18. 1. Írj a számok közé megfelelő
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Trigonometria I.
Trigonometria I. Hegyes szögek szögfüggvényei: Az α hegyesszöggel rendelkező derékszögű háromszögek egymáshoz hasonlóak, mert szögeik megegyeznek. Így oldalhosszaik aránya mindig állandó. Az α szögtől
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK EMELT SZINT Koordinátageometria
1) MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK EMELT SZINT Koordinátageometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek
2016/2017. Matematika 9.Kny
2016/2017. Matematika 9.Kny Gondolkodási módszerek 1. Számhalmazok: N, Z, Q, Q*, R a számhalmazok kapcsolata, halmazábra 2. Ponthalmazok: o 5. oldal K I. fejezet: 172-178., 180-185., 191. feladat távolsággal
9. Írjuk fel annak a síknak az egyenletét, amely átmegy az M 0(1, 2, 3) ponton és. egyenessel;
Síkok és egyenesek FELADATLAP Írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét, amely átmegy az M 0(,, ) ponton és a) az M(,, 0) ponton; b) párhuzamos a d(,, 5) vektorral; c) merőleges a x y + z 0 = 0 síkra;
Követelmény a 6. évfolyamon félévkor matematikából
Követelmény a 6. évfolyamon félévkor matematikából Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése. Két véges halmaz közös részének,
A gúla ~ projekthez 1. rész
1 A gúla ~ projekthez 1. rész Megint találtunk az interneten valami érdekeset: az [ 1 ], [ 2 ], [ 3 ] anyagokat. Úgy véljük, hogy az alábbi téma / témakör kiválóan alkalmas lehet projekt - módszerrel történő
Háromszögek, négyszögek, sokszögek 9. évfolyam
Háromszögek, négyszögek, sokszögek 9. évfolyam I. Pontok, egyenesek, síkok és ezek kölcsönös helyzetet 1) a pont, az egyenes, a sík és az illeszkedés alapfogalmak 2) két egyenes metsző, ha van közös pontjuk
HASONLÓSÁGGAL KAPCSOLATOS FELADATOK. 5 cm 3 cm. 2,4 cm
HASONLÓSÁGGAL KAPCSOLATOS FELADATOK Egyszerű, hasonlósággal kapcsolatos feladatok 1. Határozd meg az x, y és z szakaszok hosszát! y cm cm z x 2, cm 2. Határozd meg az x, y, z és u szakaszok hosszát! x
egyenletrendszert. Az egyenlő együtthatók módszerét alkalmazhatjuk. sin 2 x = 1 és cosy = 0.
Magyar Ifjúság. X. TRIGONOMETRIKUS FÜGGVÉNYEK A trigonometrikus egyenletrendszerek megoldása során kísérletezhetünk új változók bevezetésével, azonosságok alkalmazásával, helyettesítő módszerrel vagy más,
54. Mit nevezünk rombusznak? A rombusz olyan négyszög,
52. Sorold fel a deltoid tulajdonságait! 53. Hogy számoljuk ki a deltoid területét? A deltoid egyik átlója a deltoid Átlói. A szimmetriaátló a másik átlót és a deltoid szögét. A szimmetriatengely két ellentétes
MATEMATIKA C 12. évfolyam 4. modul Még egyszer!
MATEMATIKA C 1. évfolyam 4. modul Még egyszer! Készítette: Kovács Károlyné Matematika C 1. évfolyam 4. modul: Még eygszer! Tanári útmutató A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok
Feladatok MATEMATIKÁBÓL II.
Feladatok MATEMATIKÁBÓL a 12. évfolyam számára II. 1. Alakítsuk át a következő kifejezéseket úgy, hogy teljes négyzetek jelenjenek meg: a) x 2 2x + b) x 2 6x + 10 c) x 2 + x + 1 d) x 2 12x + 11 e) 2x 2
1. FELADAT: SZÁMÍTSD KI A KÖVETKEZŐ SZÁMKIFEJEZÉSEK ÉRTÉKEIT:
1. FELADAT: SZÁMÍTSD KI A KÖVETKEZŐ SZÁMKIFEJEZÉSEK ÉRTÉKEIT: a) ( 7) + ( 12) = 19 b) ( 24) + (+15) = 9 c) ( 5) + ( 27) = 32 d) (+19) + (+11) = +30 e) ( 7) ( 25) = +175 f) ( 5) (+14) = 70 g) ( 36) (+6)
EGYBEVÁGÓSÁGI TRANSZFORMÁCIÓK TENGELYES TÜKRÖZÉS
GEOMETRIA 1. Az A, B, C egy egyenes pontjai (ebben a sorrendben), AB szakasz 5 cm, BC szakasz 17 cm. F 1 az AB szakasz, F 2 a BC szakasz felezőpontja. Mekkora az F 1 F 2 szakasz? 2. Az AB és CD szakaszok
Matematika 5. osztály Osztályozó vizsga
Matematika 5. osztály Osztályozó vizsga A TERMÉSZETES SZÁMOK A tízes számrendszer A természetes számok írása, olvasása 1 000 000-ig. Helyi-értékes írásmód a tízes számrendszerben, a helyiérték-táblázat
Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2010/2011-es tanév 1. forduló haladók III. kategória
Bolyai János Matematikai Társulat Oktatásért Közalapítvány támogatásával Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2010/2011-es tanév 1. forduló haladók III. kategória Megoldások és javítási útmutató 1. Határozzuk
I. A négyzetgyökvonás
Definíció: Négyzetgyök a ( a : a a 0 I. A négyzetgyökvonás a ) jelenti azt a nem negatív számot, amelynek a négyzete a. a 0 b : b b R A négyzetgyök-függvény értéke is csak nem negatív lehet. Ha a b-t abszolút
2016/2017. Matematika 9.Kny
2016/2017. Matematika 9.Kny Gondolkodási módszerek 1. Számhalmazok: N, Z, Q, Q*, R a számhalmazok kapcsolata, halmazábra 2. Ponthalmazok: o 4. oldal K I. fejezet: 172-178., 180-185., 191. feladat távolsággal
1. Középpontos tükrözés, középpontos szimmetria 146/1. a) 0; 3; 8; A;B;C; D; E;H; I; M; O; T; U; V; W; X; Y;Z. b) 0; H; I; N; O; S; X; Z
146/1 147/2 1. Középpontos tükrözés, középpontos szimmetria a) 0; 3; 8; A;B;C; D; E;H; I; M; O; T; U; V; W; X; Y;Z b) 0; H; I; N; O; S; X; Z c) 0; O; H; I; X; Z a) kőr dáma b) pikk jumbo; kőr dáma.; káró
2. Síkmértani szerkesztések
2. Síkmértani szerkesztések Euklidész görög matematikus (i. e. 325 körül) szerint azokat az eljárásokat tekintjük szerkesztésnek, amelyek egy egyenes vonalzóval és egy körz vel véges számú lépésben elvégezhet
9. Trigonometria. I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Tegye nagyság szerint növekvő sorrendbe az alábbi értékeket! Megoldás:
9. Trigonometria I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Tegye nagyság szerint növekvő sorrendbe az alábbi értékeket! x = cos 150 ; y = sin 5 ; z = tg ( 60 ) (A) z < x < y (B) x < y < z (C) y < x < z (D) z < y
I. A gyökvonás. cd c) 6 d) 2 xx. 2 c) Szakaszvizsgára gyakorló feladatok 10. évfolyam. Kedves 10. osztályos diákok!
Kedves 10. osztályos diákok! Szakaszvizsgára gyakorló feladatok 10. évfolyam Közeleg a szakaszvizsga időpontja, amelyre 019. április 1-én kerül sor. A könnyebb felkészülés érdekében adjuk közre ezt a feladatsort,
1. A komplex számok ábrázolása
1. komplex számok ábrázolása Vektorok és helyvektorok. Ismétlés sík vektorai irányított szakaszok, de két vektor egyenlő, ha párhuzamosak, egyenlő hosszúak és irányúak. Így minden vektor kezdőpontja az
Tamás Ferenc: Nevezetes szögek szögfüggvényei
Tamás Ferenc: Nevezetes szögek szögfüggvényei A derékszögű háromszögekben könnyedén fel lehet írni a nevezetes szögek szögfüggvényeit. Megjegyezni viszont nem feltétlenül könnyű! Erre van egy könnyen megjegyezhető
Koordináta-geometria feladatok (középszint)
Koordináta-geometria feladatok (középszint) 1. (KSZÉV Minta (1) 2004.05/I/4) Adott az A(2; 5) és B(1; 3) pont. Adja meg az AB szakasz felezőpontjának koordinátáit! 2. (KSZÉV Minta (2) 2004.05/I/7) Egy
TRIGONOMETRIA ISMÉTLÉS DERÉKSZÖGŰ HÁROMSZÖG ÉS A HEGYESSZÖGEK SZÖGFÜGGVÉNYEI
TRIGONOMETRIA ISMÉTLÉS DERÉKSZÖGŰ HÁROMSZÖG ÉS A HEGYESSZÖGEK SZÖGFÜGGVÉNYEI http://zanza.tv/matematika/geometria/thalesz-tetele http://zanza.tv/matematika/geometria/pitagorasz-tetel http://zanza.tv/matematika/geometria/nevezetes-tetelek-derekszogu-haromszogben
A gúla ~ projekthez 2. rész
1 A gúla ~ projekthez 2. rész Dolgozatunk 1. részében egy speciális esetre a négyzet alapú egyenes gúla esetére írtuk fel és alkalmaztuk képleteinket. Most a tetszőleges oldalszámú szabályos sokszög alakú
, D(-1; 1). A B csúcs koordinátáit az y = + -. A trapéz BD
Kör és egyenes kölcsönös helyzete Kör érintôje 7 9 A húr hossza: egység 9 A ( ) ponton átmenô legrövidebb húr merôleges a K szakaszra, ahol K az adott kör középpontja, feltéve, hogy a kör belsejében van
A TERMÉSZETES SZÁMOK
Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium 2600 Vác, Németh László u. 4-6. : 27-317 - 077 /fax: 27-315 - 093 WEB: http://boronkay.vac.hu e-mail: boronkay@vac.hu Levelező Matematika Szakkör 2018/2019.
Helyvektorok, műveletek, vektorok a koordináta-rendszerben
Helyvektorok, műveletek, vektorok a koordináta-rendszerben. Rajzold meg az alábbi helyvektorokat a derékszögű koordináta-rendszerben, majd számítsd ki a hosszúságukat! a) (4 ) b) ( 5 ) c) ( 6 ) d) (4 )
Egy újabb térmértani feladat. Az [ 1 ] könyvben az interneten találtuk az alábbi érdekes feladatot is 1. ábra.
1 Egy újabb térmértani feladat Az [ 1 ] könyvben az interneten találtuk az alábbi érdekes feladatot is 1. ábra. Úgy látjuk, érdekes és tanulságos lesz végigvenni. 2 A feladat Egy szabályos n - szög alapú
10. Koordinátageometria
I. Nulladik ZH-ban láttuk: 0. Koordinátageometria. Melyek azok a P x; y pontok, amelyek koordinátái kielégítik az Ábrázolja a megoldáshalmazt a koordináta-síkon! x y x 0 egyenlőtlenséget? ELTE 00. szeptember
Gyökvonás. Másodfokú egyenlet. 3. Az egyenlet megoldása nélkül határozd meg, hogy a következő egyenleteknek mennyi gyöke van!
1. Melyik a nagyobb? a) 6 5 vagy 5 7 b) vagy 11 10 vagy Gyökvonás 5 11 vagy 6 8 55 e) 7 vagy 60 16 1. Hozd egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket! a) 7 18 b) 1 5 75 8 160 810 650 8a 5 a 7a e) 15a
Gyakorló feladatok a geometria témazáró dolgozathoz
Gyakorló feladatok a geometria témazáró dolgozathoz Elmélet 1. Mit értünk két pont, egy pont és egy egyenes, egy pont és egy sík, két metszı, két párhuzamos illetve két kitérı egyenes, egy egyenes és egy
Az egyenes egyenlete: 2 pont. Az összevont alak: 1 pont. Melyik ábrán látható e függvény grafikonjának egy részlete?
1. Írja fel annak az egyenesnek az egyenletét, amely áthalad az (1; 3) ponton, és egyik normálvektora a (8; 1) vektor! Az egyenes egyenlete: 2. Végezze el a következő műveleteket, és vonja össze az egynemű
1. Mit nevezünk egész számok-nak? Válaszd ki a következő számok közül az egész számokat: 3 ; 3,1 ; 1,2 ; -2 ; -0,7 ; 0 ; 1500
1. Mit nevezünk egész számok-nak? Válaszd ki a következő számok közül az egész számokat: 3 ; 3,1 ; 1,2 ; -2 ; -0,7 ; 0 ; 1500 2. Mit nevezünk ellentett számok-nak? Ábrázold számegyenesen a következő számokat
18. Kerületi szög, középponti szög, látószög
18. Kerületi szög, középponti szög, látószög Középponti szög fogalma: A körben a középponti szög csúcsa a kör középpontja, két szára a kör két sugara, illetve azok félegyenese. Egy középponti szög (ω)
5. osztály. Matematika
5. osztály A természetes számok értelmezése 100 000-ig. A tízes számrendszer helyértékes írásmódja. A A természetes számok írásbeli összeadása, kivonása. A műveleti eredmények becslése. Ellenőrzés 3. A
. Számítsuk ki a megadott szög melletti befogó hosszát.
Szögek átváltása fokról radiánra és fordítva 2456. Hány fokosak a következő, radiánban (ívmértékben) megadott szögek? π π π π 2π 5π 3π 4π 7π a) π ; ; ; ; ; b) ; ; ; ;. 2 3 4 8 3 6 4 3 6 2457. Hány fokosak
2014. évi Bolyai János Megyei Matematikaverseny MEGOLDÁSI ÉS ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 9. osztály
01. évi Bolyai János Megyei Matematikaverseny A közölt megoldási utak a feladatoknak nem az egyetlen helyes megoldási módját adják meg, több eltérő megoldás is lehetséges. Az útmutatótól eltérő megoldásokat
1. Mit nevezünk egész számok-nak? Válaszd ki a következő számok közül az egész számokat: 3 ; 3,1 ; 1,2 ; -2 ; -0,7 ; 0 ; 1500
1. Mit nevezünk egész számok-nak? Válaszd ki a következő számok közül az egész számokat: 3 ; 3,1 ; 1,2 ; -2 ; -0,7 ; 0 ; 1500 2. Mit nevezünk ellentett számok-nak? Ábrázold számegyenesen a következő számokat
Egy feladat megoldása Geogebra segítségével
Egy feladat megoldása Geogebra segítségével A következőkben a Geogebra dinamikus geometriai szerkesztőprogram egy felhasználási lehetőségéről lesz szó, mindez bemutatva egy feladat megoldása során. A Geogebra
Feladatok a szinusz- és koszinusztétel témaköréhez 11. osztály, középszint
TÁMOP-3.1.4-08/-009-0011 A kompetencia alapú oktatás feltételeinek megteremtése Vas megye közoktatási intézményeiben Feladatok a szinusz- és koszinusztétel témaköréhez 11. osztály, középszint Vasvár, 010.
Osztályozóvizsga-tematika 8. évfolyam Matematika
Osztályozóvizsga-tematika 8. évfolyam Matematika 1. félév 1. Gondolkozz és számolj! A természetes szám fogalma, műveleti tulajdonságok Helyiértékek rendszere a tízes számrendszerben: alakiérték, tényleges
MATEMATIKA PRÓBAÉRETTSÉGI 2013 I. rész
MATEMATIKA PRÓBAÉRETTSÉGI 203 I. rész. Oldja meg a következő egyenletet: x 2 25. Az egyenlet megoldása: 2. Egy vállalat 280 000 Ft-ért vásárol egy számítógépet. A számítógép évente 5%-ot veszít az értékéből.
XI.5. LÉGY TE A TANÁR! A feladatsor jellemzői
XI.5. LÉGY TE A TANÁR! Tárgy, téma A feladatsor jellemzői Algebrai, geometriai, kombinatorikai és valószínűségszámítási tipikus gondolkodási hibák, buktatók. Előzmények Mérlegelv, másodfokú egyenletek
TANMENETJAVASLAT. Dr. Korányi Erzsébet MATEMATIKA. tankönyv ötödikeseknek. címû tankönyvéhez
TANMENETJAVASLAT Dr. Korányi Erzsébet MATEMATIKA tankönyv ötödikeseknek címû tankönyvéhez A heti 3 óra, évi 111 óra B heti 4 óra, évi 148 óra Javaslat témazáró dolgozatra: Dr. Korányi Erzsébet: Matematika
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT. Koordináta-geometria
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT 1) Adott két pont: A 4; 1 felezőpontjának koordinátáit! AB felezőpontja legyen F. Koordináta-geometria és B 3 1; Írja fel az AB szakasz 1 3 4
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Koordináta-geometria
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Koordináta-geometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett
1. megold s: A keresett háromjegyű szám egyik számjegye a 3-as, a két ismeretlen számjegyet jelölje a és b. A feltétel szerint
A 004{005. tan vi matematika OKTV I. kateg ria els (iskolai) fordul ja feladatainak megold sai 1. feladat Melyek azok a 10-es számrendszerbeli háromjegyű pozitív egész számok, amelyeknek számjegyei közül
Németh László Matematikaverseny április 16. A osztályosok feladatainak javítókulcsa
Németh László Matematikaverseny 007. április 16. A 9-10. osztályosok feladatainak javítókulcsa Feladatok csak 9. osztályosoknak 1. feladat a) Vegyük észre, hogy 7 + 5 felírható 1 + 3 + 6 + alakban, így
Telepítő programok. Euklides 2.4 (Geometriai szerkesztőprogram) (A makrók megnyitásához szükséges!) Wingeom (Geometriai szerkesztőprogram)
Telepítő programok Euklides 2.4 (Geometriai szerkesztőprogram) (A makrók megnyitásához szükséges!) Wingeom (Geometriai szerkesztőprogram) Súgó Menü Súgó Visszalépés a főmenübe Visszalépés a kiválasztott
Nagy András. Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 2010.
Nagy András Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 010. Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 1) Döntsd el, hogy a P pont illeszkedik-e az e egyenesre
Geometria 1 összefoglalás o konvex szögek
Geometria 1 összefoglalás Alapfogalmak: a pont, az egyenes és a sík Axiómák: 1. Bármely 2 pontra illeszkedik egy és csak egy egyenes. 2. Három nem egy egyenesre eső pontra illeszkedik egy és csak egy sík.
12. Trigonometria I.
Trigonometria I I Elméleti összefoglaló Szögmérés A szög mérésének két gyakran használt módja van: fokban, illetve radiánban (ívmértékben) mérünk A teljesszög 0, ennek a 0-ad része az A szög nagyságát
Exponenciális és logaritmusos kifejezések, egyenletek
Eponenciális és logaritmusos kifejezések, egyenletek. Hatványozási azonosságok. Számítsd ki a következő hatványok pontos értékét! a) 8 b) 4 c) d) 7 e) f) 9 0, g) 0, 9 h) 6 0, 7,, i) 8 j) 6 k) 4 l) 49,.
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) 2. forduló - megoldások. 1 pont Ekkor
Okta tási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 0/0 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA). forduló - megoldások. Az valós számra teljesül a 3 sin sin cos sin egyenlőség. Milyen értékeket
1. Egy 30 cm sugarú körszelet körívének hossza 120 cm. Mekkora a körív középponti szöge?
Matematika A 1. évfolyam II. negyedév témazáró A csoport 1. Egy 0 cm sugarú körszelet körívének hossza 10 cm. Mekkora a körív középponti szöge?. Egy szabályos négyoldalú gúla alakú piramis magassága 76
2018/2019. Matematika 10.K
Egész éves dolgozat szükséges felszerelés: toll, ceruza, radír, vonalzó, körző, számológép, függvénytáblázat 2 órás, 4 jegyet ér 2019. május 27-31. héten Aki hiányzik, a következő héten írja meg, e nélkül
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Trigonometria III.
Trigonometria III. TÉTEL: (Szinusz - tétel) Bármely háromszögben az oldalak és a velük szemközti szögek szinuszainak aránya egyenlő. Jelöléssel: a: b: c = sin α : sin β : sin γ. Megjegyzés: A szinusz -
Orbán Béla EGY CSEPP GEOMETRIA
Orbán Béla EGY CSEPP GEOMETRIA A matematikai feladatok egy része olyan szellemi erőfeszítést igénylő rejtvényként fogható fel, amelynek megoldása jóleső érzést (sikerélményt) biztosít. Fokozott mértékben
Érettségi feladatok: Trigonometria 1 /6
Érettségi feladatok: Trigonometria 1 /6 2003. Próba 14. Egy hajó a Csendes-óceán egy szigetéről elindulva 40 perc alatt 24 km-t haladt észak felé, majd az eredeti haladási irányhoz képest 65 -ot nyugat
Minimum követelmények matematika tantárgyból 11. évfolyamon
Minimum követelmények matematika tantárgyból. évfolyamon A hatványozás általánosítása pozitív alap esetén racionális kitevőre. Műveletek hatványokkal. A, a 0 függvény. Az eponenciális függvény. Vizsgálata
A kör. A kör egyenlete
A kör egyenlete A kör A kör egyenlete 8 a) x + y 6 b) x + y c) 6x + 6y d) x + y 9 8 a) x + y 6 + 9 b) x + y c) x + y a + b 8 a) (x - ) + (y - ) 9, rendezve x + y - 8x - y + b) x + y - 6x - 6y + c) x +
Feladatok MATEMATIKÁBÓL II.
Feladatok MATEMATIKÁBÓL a 12. évfolyam számára II. 1. Alakítsuk át a következő kifejezéseket úgy, hogy teljes négyzetek jelenjenek meg: a) x 2 2x + b) x 2 6x + 10 c) x 2 + x + 1 d) x 2 12x + 11 e) 2x 2
2014. évi Bolyai János Megyei Matematikaverseny MEGOLDÁSI ÉS ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 11. évfolyam
01. évi Bolyai János Megyei Matematikaverseny A közölt megoldási utak a feladatoknak nem az egyetlen helyes megoldási módját adják meg, több eltérő megoldás is lehetséges. Az útmutatótól eltérő megoldásokat
2015. évi Bolyai János Megyei Matematikaverseny MEGOLDÁSI ÉS ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 12. évfolyam
01. évi Bolyai János Megyei Matematikaverseny MEGOLDÁSI ÉS ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. évfolyam A közölt megoldási utak a feladatoknak nem az egyetlen helyes megoldási módját adják meg, több eltérő megoldás
Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2009/2010-es tanév első (iskolai) forduló haladók II. kategória
Bolyai János Matematikai Társulat Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága támogatásával Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 009/00-es tanév első (iskolai) forduló haladók II.