Víziközmű világhíradó 2014/2. Áttekintési időszak Nemzetközi és fontosabb hazai események

Átírás

1 Víziközmű világhíradó 2014/2 Áttekintési időszak Nemzetközi és fontosabb hazai események StockholmWorld Water Week Novoszibirszk SibAqua Lisszabon IWA Világkongresszus Kiev XII. Nemzetközi Víz Fórum és Kiállítás Tirana Water and Energy. Konferencia Saigon VietWater Vietnami nemzetközi vízközmű konferencia Lipcse TerraTec Környezetvédelmi kiállítás Köln FILTECH Berlin Wasser Berlin Daegu-Gyeongbuk (Korea) 7. Világ víz fórum Ankara Első IFAT Eurázsia Amsterdam Aquatech Szakmai irodalom figyelése GWF 2014/4 Schier: PAUL-víz hátizsák katasztrófa esetére A PAUL négy angol szó rövidítése: Hordozható vízkészülék élet mentéshez. A megoldás egy 23 kg súlyú hátizsák, melyben 1200 liter ivóvizet lehet a pocsolyából gyártani naponta, minden szakértelem nélkül. Technológia: membrán szűrés. Nem kell energia, vegyszer, karbantartás, 10 évig biztosan használható. A németországi Kasselben fejlesztették ki. Bemutatkozás a évi chilei földrengésnél volt, azóta mintegy 1100 készülék dolgozik 50 országban. Bemutatásra kerül egy perui és egy kolumbiai akció. Rövid hír: A Veoliával való kapcsolat megszűnése utáni első ülésén a Berlini Vízüzemek Felügyelő Bizottsága a vízdíj két évre / ) szóló 15 %-s csökkentése mellett döntött. Schonlau-Rubach: Vízórák a próbapadon- Megfelelnek a kornak az előírt hitelesítési időszakok? A szerzők nagyon rövidnek találják a Németországban a vízórák számára engedélyezett 6 év hitelességi időt. Azzal együtt, hogy az un. szúrópróbás eljárással a hitelessé még 3 évvel meghosszabbítható. Az órák száma a lakásmérés bevezetésével drasztikusan megnőtt, ugyanakkor a fogyasztás 1

2 csökkent, tehát az órák igénybevétele lényegesen kisebb, mint 20 évvel ez előtt. A Hamburgi Vízműnél egy nagyon alapos számítás alapján bebizonyítják, hogy a fogyasztó rosszabbul jár a 6 évenkénti óra cserével, mintha az óra 6 év múlva 10 %-t tévedne az ő rovására. Bemutatásra kerül egy nemzetközi kép: ugyan azon vízórákkal, ugyan azon beépítés mellett a hitelességi világ átlag 12,3 év. A cikk lefordításra került. Grass és mások: A biocid szabályzás és a vízkezelés-megoldások in-situ berendezések számára? 2013 szeptemberében egy új EU rendelet jelent meg a biociddal kapcsolatban. Érintett szinte minden vízkezelő berendezés, ahol klórral, klórdioxiddal vagy ózonnal fertőtlenítenek. A cikk megoldásokat javasol. Sauer és mások: A Trollmühle Vízmű Társulás-Üzemi tapasztalatok az URANEX és a CARIX eljárásokkal kapcsolatban. Az átlagosan naponta 5400 m 3 -t termelő vízmű 2011 óta sorba kapcsoltan üzemelteti a két kezelési lépcsőt. Mindkét eljárás ion cserére alapul. Az URANEX 12 µg/l-ről 0,1 µg/l-re csökkenti a víz urán tartalmát, a CARIX pedig német keménységi fokról 11,5 fokra csökkenti a keménységet. A cikk részletesen taglalja a beruházás gazdasági és műszaki jellemzőit. GWF 2014/5 Knubbe és mások: Szennyvíz átemelő rendszerek energia hatékonyabb üzeme Az Európai Bizottság 2008-ban tűzte ki a célt, miszerint az elsődleges energia felhasználást 20 %-al csökkenteni kell. A kisebb szennyvíz átemelőknél kerestek a szerzők megoldást a fenti cél érdekében. Ameddig a nagy szennyvíz szállító telepeken a szivattyúkat már régóta a motorok fordulatának változtatásával szabályozzák, a kis átemelők általában az un. két pont szabályozással dolgoznak. Ezen az értendő, hogy a szívózsomp maximális szintjénél bekapcsol a szivattyú, majd a minimális szintre történő leszívás után leáll. A sok kapcsolással járó egyéb kellemetlenségek mellett, ez nem a leghatékonyabb üzem. Egy fejlesztő csoport, melynek a WILO egy mérnöke is tagja volt, kialakított egy stratégiát a leggazdaságosabb szabályozáshoz. Egy északnémet városka (Prerow) szennyvizét egy szennyvíz átemelő gépház szállítja a 2,5 km messze levő tisztítóműhöz. Az esettanulmány leírja a stratégia alkalmazásának lépcsőit, a mért adatok elemzését. A két pont szabályozással szemben egy 2

3 meghatározott időközben a hagyományos rendszer 207-szer, a fordulat szám szabályozó csak 91-szer kapcsolt. Egy év energia felhasználási vizsgálata alapján 20,4 %-al csökkent az energia felhasználás Rödel-Günthert-Bleisteiner: Technológiák antropológ nyomelemek eltávolítására kommunális szennyvíztisztító telepeken-a bajor stratégia Főleg a gyógyszer maradványok kiszűrése céljából mindenütt Európában, így Németországban is megtörténtek az első lépések a negyedik tisztítási fokozat bevezetése tárgykörben. Bajorországban még nincs ilyen fokozat, a szerzők alaposan megvizsgálták a német földön már üzemelő 14, és az építés illetve tervezés stádiumában levő további 12 telep viszonyait. A legnagyobb üzemelő telep LE kapacitású, a tervezett stuttgarti telep 1,2 millió LE teljesítményű. Ismertetésre kerülnek a technológiák (por aktív szén, granulált aktív szén, ózon, ultraszűrés, ezek kombinációja), valamint fajlagos költségek az üzemelő telepek illetve irodalom alapján. Bajorország egy pilot telepet tervez. A szerzők rendkívül részletesen tárgyalják a javasolt 3 eljárás technikai és gazdasági körülményeit. GWF 2014/6 A cikkek többsége esővíz témájú. König: A fele is elég lenne Aki elszigetel és az esővizet elvezeti, valamit rosszuk csinál. Németországban naponta 70 hektárral nő a települési és az útfelületek nagysága. A cél, 2020-ra 30 hektárra csökkenteni ezt a mutatót. A cikk megoldásokat javasol, miként lehet pl. az útfelületeket, tereket kissé vízáteresztővé tenni. Treskatis: Történelmi forrásvíz ellátások tönkremenetele A rendkívül hosszú és alapos cikk a Ciprus északi részén levő Sinai kolostorok karsztra alapozott ősi vízellátó rendszerét ismerteti. A növekvő túrizmus miatt a megnőtt vízigényeket csak új, mélyfúrású kutak építésével lehetett kielégíteni. A száraz nyári időszakokban a források alól kiszívták a vizet a kutak. A szerző javaslatot tesz a megoldásra. Heinrichs és mások: Fekete színű biofilmek az ivóvíz kifolyó szerelvényeken Néhány éve Németországban a csapokon, tussoló rózsákon, WC öblítő tartályokon nyúlós, fekete lerakódásokat észleltek a kifogástalan minőségű ivóvíz ellenére. A biofilmekben Exophiala lecanii-corni elemeket találtak mint okot. Ezeket a fajokat a szokásos minőség ellenőrző helyeken nem mutatták ki. 3

4 Felfoghatóak, mint egy utólagos szennyeződés, amit a környező levegő tápanyag tartalma hoz létre. A szerzők szerint az emberi egészségre semmilyen veszélyt nem jelentenek ezek a fekete, nyúlékony lerakódások. Escavias: Korszerű, rugalmas és teljesen automatizált ivóvíz kezelés Új vízmű Monforte de Lemos-ban (Spanyolország) A régi telep mellé egy teljesen új épületben 18 hónap alatt építették meg a korszerű kezelőtelepet. Technológia: előszűrés- ózonos oxidáció-ph beállításpelyhesítő anyag adagolás-lamellás derítés-kavics, homok, antracit szűrésnátrium hypokloritos fertőtlenítés. Kapacitás: 830 m 3 /óra. Az ózont folyékony oxigénből nyerik. A telep teljesen automatikusan működik. A nyers víz minőségéről sajnos nincs említés (a szerkesztő). GWF 2014/7-8 Brugger: Rozsda mentes acélból készült ivóvíz tárolók tervezése és építése Vasbeton medencékkel kapcsolatban mind Németországban, mind Európában számos szabályzat található. Nem így az acél tárolókra. Jelen cikk egy szabályzat előkészítő lépcsője. Ismertetésre kerülnek a tárolót körülvevő épület elemek fajtái. Tároló anyaga csak nemes, rozsdamentes acél lehet. A beömlést úgy kell kialakítani (pl. mindig tangenciálisan), hogy a teljes vízcsere biztosítva legyen, ugyan akkor más okokból- a betápláló és az elvezető cső ne legyen messze egymástól. A levegőztető csőre egy lépcsős, cserélhető szűrőt kell felszerelni, és gondoskodni kell a hó és az eljegesedés ellen. A túlfolyót úgy kell kialakítani, hogy a max. beáramlást is el tudja vinni. A vezetékbe szifon is beépítendő. A szifonban maradó víz idő szakonkénti leürítését meg kell oldani. A hegesztéseket utólag pácolni kell. A tisztító rendszert úgy kell kialakítani, hogy ne kelljen a tárolóba bemenni. Klór tartalmú vegyszert tikos tisztításra használni. Fertőtlenítésre hidrogén peroxid ajánlott. A cikk több, a beton medencék esetében is szükséges általános javaslatot ismertet. Sandhu, Feistel: Stabil ivóvízellátás parti szűréssel India északi részén (Srinagar környéke) az elmúlt évtizedben a Himalay felől érkező folyók (többek között a Ganges) mellé parti szűrésű rendszereket kezdtek kiépíteni. A termelt vizet csak fertőtleníteni kell, egyébként még monszun időszakban is kiváló a vízminőség. Drezdai vízügyi szakemberek adnak tanácsokat, ők számolnak be egy korszerűsített rendszerről. Egész kis telepek (1 db. csőkút, m 3 /d kapacitással) mellett a legnagyobb telep 22 aknakúttal több, mint m 3 -t termel naponta. A kutak mélysége méter közötti. 4

5 A szerkesztő kiegészítése: Bár Európában-különösen Magyarországon-a parti szűrés mindennapos gyakorlat, a Föld többi részére ez nem jellemző. Ezért különösen érdekes ez a hír. Seifert, Ahrns, Ebermann: Reakció zónák felszínalatti vastalanításnál Habarovszkban Az Arcadis német tervező iroda jelenleg tervezi a világ legnagyobb felszín alatti vastalanító telepét az orosz nagyváros mellett. Elkészülte után a 60 kút m 3 /d ivóvizet fog szolgáltatni. A viszonylag rövid cikk a drezdai műegyetem által pilot kutakon végzett eredményeit mutatja be. Herkner, Otillinger: Kedvező tapasztalatok és számos új ismeret- Víz és szennyvíz benchmarking A Német Energia és Vízgazdálkodási Szövetség 2012-ben 2000 víziközművet kérdezett meg a benchmarkinggal kapcsolatos tapasztalatairól, 415 választ kaptak. 98 % jónak minősítette a tapasztalatokat. A cikk több szempontból minősíti, és százalékosan bemutatja a válaszokat. Glasenapp: A privatizálás következményei- a brit és a német vízellátás vizsgálata A cikk nem mond semmit ki a privatizálás hatásaival kapcsolatban. Egyszerűen csak összehasonlítja két olyan ország vízellátásának színvonalát, ahol az összes rendszer magán kézben van (Anglia és Wales) egy olyannal, ahol alig van privatizált vízmű (Németország). Összehasonlítási területek: csőhálózat állapota, vízórák, veszteségek, vízfelhasználás, vízminőség, vízár, beruházások. Angliában a vízművek (10 région felüli cég), Németországban a 12 tartomány területére vonatkoznak a nagyon érdekes adatok. (A cikk lefordításra került). AQUA&GAS 2014/6 Badertscher-Knauer: Víz és mezőgazdaság A cikk leírja a trágyázás és a növényvédő szerek használati módszereit, majd jövő stratégiákat ismertet. A lényeg az együttműködés. Poiger és mások: Kockázat csökkentő intézkedések növényvédő szerek alkalmazásánál A folyóirat példány végig a felszíni vizek védelmével foglalkozik. 5

6 AQUA&GAS 2014/6 Rieder: Egy ivóvízvezeték belső felújítása A Zürichi Vízmű nagy átmérőjű vezetékei általában acélból készültek. Az 1959 és 69 között épült, a Lengg felszíni vízmű termelését a városba szállító NÁ 1200 mm-s vezetéket belülről megvizsgálták. Az eredeti belső korrózió védelem többnyire bitumenes bevonat volt. A bevonat állapota nagyon rossznak minősült, felújításra szorult. Egy 350 méteres próbaszakasz bonyolítását ismerteti a cikk. A Zürichi Vízmű nem ismerte a cementmalteres bélelési technikát, ezért nagyon alapos vizsgálatokat végeztek. A cél: újabb 50 év élettartam. Két év múlva ismét belebújnak a csőbe, és akkor döntenek a tovább folytatásról. Sorge-Heim: Kockázat alapú karbantartási stratégia A cikk nagyon körültekintően ismerteti a csőhálózatok élettartamával kapcsolatos megfontolásokat. Három vízmű gyakorlata alapján von le következtetéseket. Fuchs-Hanusch és mások: Duktil csövek állapot értékelése a Bécsi Vízművek példáján bemutatva A bécsi csőhálózat 59 %-a különböző korú/generációjú gömbgrafitos anyagú óta egy kérdőívet kell kitölteni minden szabaddá tett duktil csőszakasz állapotáról. Főleg a korróziós befolyás került vizsgálat alá. Az adatok alapján két egyetem, egy csőgyár és a vízmű szakemberei készítettek egy tanulmányt. AQUA@GAS 2015/7-8 A példány főleg energia témájú cikkeket közöl. Különösen hangsúlyt helyez a palagáz kinyerésére és az ezzel kapcsolatos fracking technológiára és annak a vízkinccsel kapcsolatos kockázatára. WATER június Stedman: A sótalanítás globális terjedése A Közel-Kelet és a Karib valamint a Földközi tenger néhány szigete után ma már az egész világ épít tengervíz sótalanító telepeket ivóvíz nyerés céljából. Az elmúlt évek tűzesetei miatt egyedül Kaliforniában 16 telepet terveznek, melyek legnagyobbika ( Carlsbad telep, m 3 /d ) a jövő évben átadásra kerül. Kínában Pekingtől 200 km-re északra m 3 /d telep épül. Izraelben a 6

7 SOREK sótalanító telep lesz a maga m 3 /d teljesítményével a legnagyobb a világon. Az említett sótalanítók szinte mind a fordított ozmózis technológiát alkalmazzák. Force: Egy új éra az okos mérés területén Észak Amerika vízműveinél Toronto város mérőt cserél ki okos mérőre. A hideg miatt csak zárt térben elhelyezett vízórák jelzését minden fogyasztó leolvashatja a számító gépén. A vízmű a hálózatára is új mérőket szerel, a veszteség csökkentése céljából. World Water 2014 március/április Csak IFAT cikkek Aqua Press International 2014/2 Hahn: Egy új technológia cső tok felújításhoz Egy EU által támogatott 4 évig tartó kutató program után elkészült egy tok felújító berendezés. A projektben a bécsi és a pozsonyi vízművek szakemberei mellett a bécsi Műegyetem is résztvett. A robot kitisztítja a tokot a régi tömítéstől, majd egy új, rugalmas tömítő anyagot visz fel. Bécsben és Pozsonyban öv. csövek, az Észak Burgenlandban ac csövek kötéseit javították meg. 3R International 2014/3 Laufle-Frank: Szén-lábnyom termelés- A különböző csőanyagok összehasonlítása A kicsit talán túlbonyolító jellegű cikk a különböző anyagok gyártása, szállítása, beépítése és üzem ideje (ezt a várható meghibásodások kijavítása kapcsán értékeli) alatt keletkező CO 2 kibocsátásokat próbálja összehasonlítani. A nyomócsöveknél a PE bizonyult környezet barátobbnak a duktilnál, a gravitációs csöve közül a legrosszabb minősítést a nagy terhelést elbíró kőagyag cső kapta, legjobb itt is PE. Hamman: A közműves szennyvízből kitermelt hőenergia nyerés befolyása a szennyvíz tisztításra A nitrifikáció-különösen télen- érzékeny a beérkező szennyvíz hőmérsékletére. A cikk szerint 7,3 C o alatt kritikussá válhat a helyzet. Jogi kérdések is 7

8 megtárgyalásra kerülnek. A lényeg: szennyvízből történő hőenergia kivétel elhatározása előtt engedélyt kell kérni a hatóságtól, nehogy télen túlhűljön a tisztítóműbe bejövő szennyvíz. 3R International 2014/4-5 Christ-Mitsdoerfer-Pop: Szennyvíz hő felhasználása Sraubingban: egy új energia hatékony technológia előre halad A cikk 5 pontban ismerteti, mit kell megvizsgálni egy hőnyerő döntés előtt, hogy az gazdaságos legyen. A város 1400 mm átmérőjű főgyűjtője mellé helyezték el a hőcserélőt. Ezen kívül 2 hőszivattyú rendszert is kiépítettek. Az ellátott 102 lakás fűtéséhez csak hideg csúcs időben kell 10 % nagyságig gázt felhasználni. A berendezés 2010 tele óta üzemel. Reinert-Ritz kft. híre: Vízvezeték Törökországból Ciprusra Elkezdték egy 1600 mm külső átmérőjű, PE100 anyagú műanyag cső fektetését a kontinens és az Északciprusi Török Köztársaság között. Feladata: ivóvíz szállítása. A 80 km hosszú vezetéket a parton összeállított 500 méter hosszú szakaszokból erősítik össze. A legmélyebb pontján 1430 méter mély tengerszakaszon a víz szint alatt 280 méter mélyen fog úszni a cső. 3R International 2014/6 Hamann: Szennyvíz hő felhasználása: Európai és német helyzet Érdekes, hogy ez az irodalomban elég gyakran megemlített megoldás egyáltalán nem terjedt el annyira, mint gondolnánk. Svájc volt az úttörő: több, mint 20 éve épült meg az első hőcserélő, ma már több, mint 80 projekt valósult meg. A többi országban 1-7 között mozog a megvalósult beruházások száma. Németországban 30 projekt már elkészült, és 54 van tervezés alatt. A német szennyvíz hőt felhasználó létesítmények 70 %-a középület, 13,3 %-a lakó közösség és csak 10 % a teljesen magán beruházás. A többség kw ó/év teljesítmény alatt van, a hőigények %-t fedezi. 8