DUNABOGDÁNY TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV november. Völgyzugoly Műhely Kft.

Átírás

1 DUNABOGDÁNY TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV november

2 2

3 TARTALOM 01. Bevezetés DUNABOGDÁNY bemutatása ÉPÍTETT Örökségünk TERMÉSZETI Örökségünk Eltérő karakterű településrészek DUNABOGDÁNYBAN 27 Klasszikus bogdányi településközpont 28 Intézményterület 29 Átalakuló kertvárosias területek 30 Bogonhát 31 Gazdasági jellegű területek 32 Különleges területek 33 Egyéb, beépítésre nem szánt területek AJÁNLÁSOK ÉPÍTÉSZETI útmutató 35 Magasság / Tetőhajlásszög / Tetőforma tetőtér beépítése / Telepítés / Kerítések ajtók, ablakok / Homlokzatképzés, színek, anyagok részletek / Kertek / Cégérek, reklámhordozók 07. Utcák, terek Mai jó példák ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK Képjegyzék IRODALOMJegyzék 87 3

4 1. BEVEZETÉS Mi az, amitől hívogató egy településrész? Miben rejlik egy kellemes lakókörnyezet titka? Mitől vonzó egy utca, míg a másik nem? Miért mondjuk egy házról, hogy szép? Fontos, hogy az otthonok, házak, a szűk értelemben vett életterünk a településen egy élő és élettelen szövetet alkosson. A természeti és az épített környezettel való összhang Dunabogdányban már kialakult, ezért fontos a településkép, arculat megtartása, illetve annak további javítása. A község arculatához, településképébe illeszkedő új épületek megjelenése a lakosoknak és a községnek is egyaránt érdeke, hiszen a Dunabogdányban élők magukénak érzik a települést, illetve a község magáénak érzi lakosait. A rendezett, szép lakókörnyezet amellett, hogy a települési identitástudatot, a közösség aktivitását, össztartását, az ingatlanok értékét is növeli. De kinek mit jelent a szép? Általában a tulajdonosok elégedettek saját lakókörnyezetükkel, az otthonuk eléggé kifejezi a saját személyiségüket. Így tekintve a ház tehát önkifejezési forma. A község épített öröksége sajátos, az egyedi településkarakter egyik meghatározó eleme a sváb építészeti elemek és a díszítések jelenléte. Dunabogdányban közel 300 éve él együtt a sváb és a magyar hagyomány, mely különleges bogdányi arculatot ad a községnek. Az együttélés alakította a klasszikus bogdányi házat, mely Dunabogdányban több helyen megtalálható, jellemzően a településközpontban. Az egyedi településkarakter, a megőrzött történetiség egyre jobban felértékelődő adottsága a településeknek. Az egyedi, kellemes arculat kedvezően befolyásolja a község és térségének megítélését, közvetve erősíti annak gazdasági pozícióit, javítja a lakosság életminőségét

5 1. BEVEZETÉS Szemléletformáló dokumentum, mely, felhívja a figyelmet a településkép szépségeire és a településkaraktert alkotó részletek összefüggéseire A kézikönyv célja Jelen kézikönyv Dunabogdány bemutatásán túl a szépségeinek ismertetésén át tárja fel az épített környezet értékeit. Célja, hogy Dunabogdány jelenkori és jövőbeni lakosságának felhívja a figyelmét a meglévő településkép szépségeire, hogy olyan házat tudjon építeni, a meglévőt felújítani, átalakítani, hogy a nyugodt, természetközeli arculata a községnek hosszú távon is megmaradhasson. A kézikönyv szemléletformáló jellegű dokumentum, mely a környezetünkben található apró szépségeket foglalja csokorba, egyúttal felhívja a figyelmet az értékek általános jelenlétére a településen. Fontos, hogy gyarapítsuk értékeinket, illeszkedjünk a településkép, településkarakter kialakult rendszeréhez! Mindezt úgy tegyük, hogy a saját egyéniségünket tükrözzék az építési szándékkal, a megvalósítással kapcsolatos részletek; az épület egésze a környezeti arculathoz illeszkedő, de élhető megoldást biztosítson a településnek és a tulajdonosnak egyaránt. A kézikönyvben található ajánlások nem tekinthetők kötelező jellegűnek, az csupán az értékekre irányuló figyelemfelkeltés, a község karakteréhez illeszkedő választási lehetőségek bemutatása. Ha egy új, szép épület létesül, vagy újabb arculati jellemzők alakulnak az idő elteltével, az ajánlások és a bemutatott példák bővíthetők, akár cserélhetők

6 2. DUNABOGDÁNY BEMUTATÁSA Ideális lakókörnyezet Dunabogdány a Visegrádi hegység lábánál a Dunakanyarban helyezkedik el, a Szentendrei Duna-ág mentén. A község Budapesttől 35 km-re, Visegrádtól 6 km-re fekszik. A községet a Csádri-patak természetes vonala osztja ketté, amely a Dunába torkollik. A községen át halad a 11-es számú főút, mely jó közlekedési és tömegközlekedési kapcsolatot ad a településnek. A nagy forgalmú főút ellenére a település mellékútjai csendesek, nyugodt lakókörnyezetet biztosítanak. Mind a településközpontban elnyúló tornácos, oromfalas otthonok, mind a hegyoldalról tekintő, kiváló panorámával rendelkező családi házak kellemes életteret biztosítanak az itt élőknek, az ide költözőknek. A község sváb és magyar építészeti múlttal rendelkező, klasszikus bogdányi hangulatát leginkább az oromfallal a közterületek felé néző házak sora biztosítja. A harmónia fontos összetevői az egységes tömegformák, az ismétlődő anyaghasználat, a homlokzati díszítő elemek, valamint a a gazdagon tagolt, ívelt szemöldökgerendával lezárt kő kapuk. A Duna-parton mindenki megtalálhatja a kedvenc időtöltését a szabad ég alatt is. Lehetőség van a fürdésre, egyszerű ejtőzésre, vagy aktívabb kikapcsolódásra: a különböző vízi sportok kipróbálására (pl. kajakozásra, kenuzásra) egyaránt

7 2. DUNABOGDÁNY BEMUTATÁSA Dunabogdány községben a lakosság összetartása kiemelkedő, a településen fontos cél, a lakosság, kiemelkedően a gyermekek szempontjainak figyelembe vétele. A községben a civil aktivitás számottevő

8 2. DUNABOGDÁNY BEMUTATÁSA

9 Idegenforgalom Dunabogdány a Duna-part révén és az idegenforgalom fellendülésével vendéglátói-szolgáltató szerepkört tölt be Visegrád mellett a térségben. Számos turistaútvonal vezet a hegységbe a településről. Strandjával közkedvelté vált a strandolók és pihenni vágyók számára. A Szentendrei-sziget csúcsán fekvő Kisoroszival rév köti össze. Az idegenforgalom szerepe a község életében meghatározó, annak hatásai a mindennapi élet részévé váltak. Dunabogdány történelme igen korai időkre nyúlik vissza, már az őskorban is lakott hely volt. A Kalicsa-patak bal partján húzódó Váradok-dűlőben a kutatások már régen tisztázták, hogy a római erődlánc egyik egységeként itt építettek katonai tábort. A római tábort Cirpi néven azonosították. Első írásos említése 1285-ből való, ahol a király pilisi erdőőrei birtokcsere kapcsán leírták a határt.. Dunabogdány mind régészeti, mind műemléki szempontból kiemelkedően értékes. Két világörökségi várományos helyszín, illetve azok védőzónája található a településen: a római birodalom határai - a római limes pannóniai Duna-parti határvonalának magyarországi szakasza helyszín és védőzóna a közigazgatási terület keleti határában, valamint az Esztergom és Visegrád középkori magyar királyi központok, valamint az egykori Pilisi királyi erdőterület védőövezet, mely a település külterületének nagyját lefedi. 2. DUNABOGDÁNY BEMUTATÁSA

10 2. DUNABOGDÁNY BEMUTATÁSA Természeti, táji környezet A település életében másik meghatározó összetevő a természeti, táji környezet, mely a település egész arculatát meghatározza, az épített környezet mellett. A táji környezet megőrzése, védelme a jövőben is kiemelt feladat kell, hogy legyen. Dunabogdány község területe összesen 2549,7756 ha, amelynek 80,8%-a termőterület. Ebből mezőgazdaságilag hasznosított terület ha (ez a teljes terület 34,4 %-a). Dunabogdány község területét számos táji és természetvédelmi elem érinti, mely mutatja kiemelkedő természeti fontosságát.a Duna-Ipoly Nemzeti Park területének részét képezi, az országos előírások alapján a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetébe tartozik, a Duna mente az ökológiai hálózat eleme, a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet értelmében (a Pilis és Visegrádi-hegység (HUDI20039) nevű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, a Börzsöny és Visegrádi-hegység (HUDI10002) nevű különleges madárvédelmi terület) Natura 2000 területek húzódnak a település területén. A hegyoldalban fekvő erdő kiváló termőhelyű és elsődleges rendeltetésű erdőterületként nyilvántartottak. Dunabogdány környezetének sajátossága, hogy több kőbánya kitermeléséből adódóan több tájsebet is láthatunk

11 2. DUNABOGDÁNY BEMUTATÁSA

12 3. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK Dunabogdány hagyományos lakóházai utcafrontra épültek, hézagosan zárt sort alkotnak, gyakran követik a közterületek vonalát. Az oromfalas házaknak utcafronton egy-két ablakuk van, nyújtott, keskeny ablakformákkal, melyek jellemzően osztottak. Az egységes lakóházsorokat egészítik ki az egyéb funkciók. A község harmonikus épített környezetének egyedülálló egységei a templomok, kápolnák, melyek védett értéket is képeznek. Dunabogdány több műemlékkel rendelkezik: a Kálváriakápolna (azaz Szent Donát Kápolna), a Szent Fábián Sebestyén kápolna, a Szent Rókus-kápolna, egy lakóház gazdasági épülete és szintén egy lakóház épületei. Szent Fábián Sebestyén kápolna Ezt a kápolnát láthatjuk meg leghamarabb a 11. sz. főút mellett, ha Budapest felől érkezünk. Így az érkező számára ez az egyik első elem, ami jelzi Dunabogdány történeti hangulatát. A török-kort is túlélő zömmel református magyar lakosság mellé 1723-tól ide települő katolikus német családok erős hatást gyakoroltak a település fejlődésére. A kápolna stílusa későbarokk építészeti stílusjegyeket hordoz (nyeregtető, huszártorony nyolcélű sisakkal) ból arra van adat, hogy a pestis után átépítették a kápolnát és Szent Fábián és Sebestyén tiszteletére szentelték föl ban újabb átépítés következett, majd az 1838-as árvíz elmosta, az 1844-es évszám az újjáépítés évszáma.szent Fábián és Szent Sebestyén tisztelete ott még ma is élő

13 3. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK Szent Rókus kápolna Míg az előző kápolna a Budapesthez közeli településhatár közelében helyezkedik el, addig a Szent Rókus kápolnát a község központjának túlsó oldalán láthatjuk meg - szintén a főút mellett. Köszeghi Imre bogdányi plébános jelentése ( falujában két kápolna van: az egyik a jég zúdulás ellen állíttatott a község felső részén, a Duna partján, ajtaja az utcára néz, 6 embert fogadhat be... ) alapján a kápolna ápr. 22-én már állt. A kápolna alaprajza négyszögletes. Kő kapuzatán hullámvonalas csigás vájatok. Cseréppel borított, egyenes nyeregteteje jó állapotban van. Tornya nyolcélű, bádoggal fedett hagymasisakkal díszített. Református templom A Hunyadi utcában áll a református templom, mely szintén a község történetének fontos része

14 3. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK Szent Donát kápolna Más néven Kálváriakápolna, mivel ez tartozik a a település egyik dombján helyet kapott kálváriához. Késő barokk stílusban épült, tőle (szemből nézve) jobbra, három álló kereszt, attól jobbra emelkedő út, a tizennégy stációépülettel. Kis, klasszicista építményekből áll össze a kálvária rendezett sora. A keresztút állomásait később készült, egyszerű, de annál szebb fafaragványok jelenítik meg

15 3. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK Nepomuki Szent János templom A település központjában a korábbi templom 1724 után épült újjá a középkori templomromokra. A többször átépített és tűzvész által sújtott templomot a később leomló oromfal miatt lebontották és teljesen új templomot húztak fel a helyére. Fábián Gáspár tervei alapján a historizáló stílusban épült templomot 1939-ben szentelték föl. Érdekesség, hogy a templomkerítés falában befalazott nyolc pillérfejezet a régi templomból maradt fenn. A templom kertjében áll az első és második világháború áldozatainak hősi emlékműve és a sváb kitelepülési, illetve elűzetési emlékmű

16 3. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

17 3. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK Dunabogdány számos emlékművel, szoborral rendelkezik, mely a történetiség fontosságát mutatja a községben. Dunabogdányban található az 1997-ben, Kovács Jenő által készített Az elűzöttek emlékműve, valamint az összefogást jelképező Felvidéki emlékmű is, mely bogdányi kőből készült. Az utcákon sétálva egyebek mellett megtalálhatjuk a Fogadalmi oszlopot, a 100 éves iskola emlékoszlopát is. A közterületeken nemcsak a múltra emlékező szobrokra bukkanhatunk, hanem a jelen gondosságát mutató virágágyásokra, virágládákra is

18 3. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK A kápolnákon kívül műemlékvédelem alatt áll a Kossuth Lajos utca 97. szám alatt álló épületegyüttes: lakóház gazdasági épületekkel. Bár számos átalakítást hajtottak végre az épületen, klasszikus szépsége megmaradt. A hozzá tartozó kő kapuzat a dunabogdányi utcakép egyik identitásképző eleme, ugyanis a kőbányászat mellett és ennek következtében hagyományos mesterséggé vált a kőfaragás. A művészi minőségű kőkapuk, ablakok- és ajtókeretek közül néhány ma is megtalálható a településen

19 3. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK További épületek ugyan nem állnak műemlékvédelem alatt, a település szempontjából azonban meghatározóak. Az iparos- parasztházak és a polgári lakok kategóriára bonthatóak a történetileg értékes házak, melyek többnyire lakó funkciót töltenek be. A parasztházak: 1900 előtt épültek a helyi parasztok igényeinek és erőforrásaiknak mérten. Díszítettség csak helyenként, minimálisan jelenik meg, azonban ez az igényes építészeti minőség és a nemzeti identitásunk meghatározó részévé válása miatt jelentőségteljes. Az épületek leggyakrabban az utcavonalra merőlegesen, oromfallal illeszkednek az úthoz (ún. fésűs elrendezés). A parasztházak egyik példája a Kossuth Lajos utca 38. A polgári lakok: az iparosodással megjelenő tehetősebb polgári réteg építtette ezeket az épületeket magának, jellemzően historizáló stílusban, ez azt is jelenti, hogy a hagyományos parasztházakhoz képest díszítettebb, cizelláltabb homlokzati elemekkel, díszítésekkel rendelkeznek. Az épületek többsége hosszanti homlokzatával fordul az utca felé, zárt utcasort képezve. A polgári lakok egyik példája a Kossuth Lajos utca

20 3. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

21 3. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

22 3. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

23 4. természeti ÖRÖKSÉGÜNK Dunabogdányt egyik oldalról a Duna, másikról a Visegrádi-hegység öleli közre. Ennek a két erősen karakteres táji elemnek köszönhető a település természeti adottságainak gazdagsága. A továbbiakban ezekből kerül kiemelésre néhány, hogy a kézikönyv átfogó képet mutasson a település értékeiről. Dunabogdány külterületeit kis részben a Duna-menti ártérben, nagyobbik része a hegységbe benyúló erdőterületek adják, ennek részben néhány kisebb hegycsúcs (Csódi-hegy, Len-hegy, Róka-hegy, Csepri-hegy). A folyó és a hegység közé ékelődött település beépítése méretéhez képest hagyományosan sűrű, kompakt. Ezt a sűrű településszövetet oldják fel a telepített fasorok, s a természeti környezet buja változatossága

24 4. természeti ÖRÖKSÉGÜNK A településnek egyedülálló kapcsolata van a Szentendrei-szigettel: innen indul a Kisoroszi rév, mely a legészakibb kapcsolat a szigettel. Így az önmagában is különleges élményt nyújtó révet használja, aki a Kisoroszi-sziget csúcsára kíváncsi. Dunabogdány közigazgatási területének közel fele erdőterület. A Visegrádi-hegység részét képező területek a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartoznak, így természetvédelmi oltalom alatt állnak. A településközpontból számos turistaút indul, melyek a Visegrádi-hegységet hálózzák be. Ahol akár a legnépszerűbb Rám-szakadékot vagy Prédikálószéket is elérhetjük, vagy csak megcsodálhatjuk a hegység egyedülálló élővilágát. Olyan fajokkal találkozhatunk itt mint az erdei holdviola (Lunaria rediviva), a gímpáfrány (Asplenium scolopendrium) vagy a védett törpe mandula (Prunus tenella)

25 4. természeti ÖRÖKSÉGÜNK Dunabogdány kiemelt természeti értékének számít a Bergmann-tó, mely a Kalicsa-patak mellett található. A tó környékén fekvő területeken a Településszerkezeti terv rekreációs funkciók kialakítását irányozza elő. A település erdeinek jelentős része kiemelt madárvédelmi terület, a kirándulók számos madárfajt figyelhetnek meg természetes élőhelyükön,s a szerencsésebbek akár a fokozottan védett uhut is láthatnak fészkelő helyén, a Csódi-hegy elhagyott bányaudvaraiban

26 4. természeti ÖRÖKSÉGÜNK További erdőterületek a Duna-parti ligeterdők, melyek pihenő parkként is szolgálnak a Dunához látogatók számára. A part bizonyos szakaszai alkalmasak evezős hajók indítására, így vízitúrák gyakori célpontja Dunabogdány, ezzel az ifjúsági táborok is kedvelt célpontja a település. Itt található még a Dunakanyar egyik népszerű, legális szabadstrandja is, ami a környező településekről vagy akár Budapestről is vonzza a fürdőzni vágyó családokat. A Duna menti ligeterdők a hazai ökológiai hálózat fontos elemei, számos védett és értékes, növény-, és állatfaj otthona. Ha csak az előbbiekben kiemelteket nézzük, már így könnyen arra az álláspontja juthatunk, hogy Dunabogdány komoly értékekkel és emiatt a Dunakanyar többi településének viszonylatában is jelentős vonzerővel rendelkezik

27 5. ELTÉRÔ KARAKTERÛ TELEPÜLÉSRÉSZEK Klasszikus bogdányi településközpont Intézményterületek Átalakuló kertvárosias lakóterület Bogonhát Gazdasági jellegű területek Különleges területek Egyéb, beépítésre nem szánt területek Klasszikus bogdányi településközpont szövete Intézményterületek szövete Átalakuló kertvárosias lakóterület szövete Bogonhát szövete Gazdasági jellegű területek szövete Különleges területek szövete A beépített területeken belül Dunabogdány területhasználata változatos, a település fekvése megfelelő hátteret biztosít mind a gazdasági, mind a lakóterületeknek egyaránt. A legnagyobb területen az átalakuló kertvárosias lakóterületek fekszenek, a településközpont őrzi az építészeti értelemben vett sváb hagyományokat is őrző karaktert. Az épített környezeten túl a hétköznapi élet is jól mutatja a Bogdányra jellemző sváb és a magyar lakosság (közel 300 éve együtt élő) közös útját. A település területeinek térsége szorosan összefügg a vegyes funkciójú, településközponti területhasználattal a Kossuth Lajos utca mentén, valamint a Nepomuki Szent János templom környezetében. A lakó és a településközponti funkciók váltakoznak. A lakóterületek jellemzően összefüggő területeket fednek le, míg a különleges területek inkább a település egészén, elszórtan délen találhatók. A gazdasági területek jellemzően a Duna-part közelében és a 11-es út mentén fekszenek. 27

28 5. ELTÉRÔ KARAKTERÛ TELEPÜLÉSRÉSZEK Klasszikus bogdányi településközpont Formális megjelenésében a klasszikus lakóterület jellemzően oldalhatáron álló, előkerttel nem rendelkező családi házakból áll. Az épületek főként földszintes, oromfalasak a telkek mélysége felé, hosszanti irányba nyúlnak el, azonban a főút mentén láthatunk az utcával párhuzamos gerincű épületeket is. A szolgáltatások is főként a főút mentén összpontosulnak (posta, üzletek, Kulturális központ, szolgáltató intézmények). Keskeny, hossztelkes struktúra jellemzi a területet, számos esetben szűk meredek utcákkal. A terület sajátossága, hogy a hegyről lejövő vizek elvezetése miatt egy árokban keresztülfolyik a víz a bogdányi településközponton. A patak az utcakép meghatározó karaktere. Oromfalas, utcára merőleges, nyeregtetős családiházak Utcával párhuzamos, nyeregtetős házak Utcakép a Patak és az Árok utcában

29 5. ELTÉRÔ KARAKTERÛ TELEPÜLÉSRÉSZEK Intézményterület Intézményi terület a Hegyalja utcában a Nepomuki Szent János templom környezete, a Dunabogdányi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola területe, valamint a Hunyadi utcai református templom és a kálvária. Az általános iskola több épületből álló tömegei a tömbbelsőben nem emelkednek ki, egységes szerkezetet alkotnak. Nepomuki Szent János templom A Dunabogdányi Általános Iskola Református templom

30 5. ELTÉRÔ KARAKTERÛ TELEPÜLÉSRÉSZEK Átalakuló kertvárosias lakóterület Átalakuló kertvárosias lakóterület jellemzően oldalhatáron vagy szabadon álló, előkerttel rendelkező családi házakból áll. Széles, keskenyebb telkek jellemzik a területet. A domborzati adottságok miatt számos telekre jellemző a hosszanti előkert, az épületek a telekvégeken, a magasabb ponton épültek. Szintén a domborzat miatt számos épület kő támfallal épült. Az épületek főként földszintes, emeletes, illetve tetőtéri beépítésűek, nagy zöldfelületi aránnyal rendelkeznek. A sraffozott területek mutatják a ma még nem beépült, de várhatóan hasonló jelleggel beépülő területeket. Rálátás a kertvárosias lakóterületre Nyeregtetős, tetőtéri beépítésű családi ház

31 5. ELTÉRÔ KARAKTERÛ TELEPÜLÉSRÉSZEK Bogonhát A település délkeleti részén található Bogonhát elnevezésű településrész. Mindösszesen 12 lakóépület található itt a domboldalra építve, panorámás kilátással a Dunára. Jellemzően nagytelkes terület, szabadon álló beépítéssel, emeletes modern villaépületekkel, saját közterületi tóval, játszótérrel. Az erdővel körülölelt területet nagy zöldfelületi arány jellemzi. Modern építésű villaépületek Bogonháti dísztó és a játszótér

32 5. ELTÉRÔ KARAKTERÛ TELEPÜLÉSRÉSZEK Gazdasági jellegû területek A gazdasági területek a 11-es út mentén, a település kapujában találhatók. A területeken az épületek alakító tényezői legfőképpen a költséghatékonyság és a technológiai kívánalmak, így az építészeti minőség gyakran háttérbe szorul. Alacsony hajlásszögű, több épületből álló komplexumokban egységes megjelenés nem alakult ki. A raktárcsarnokok, telephelyek és egyéb gazdasági épületek kialakításánál azonban, ha azok színvilága a településen jellemző természeteshez idomul, vagy akár csak a homlokzati kiképzésében, anyaghasználatában előtérbe kerül a magasabb esztétikai igényesség az már jelentős településképi előnyökkel jár. A sraffozott területek mutatják a ma még nem beépült, de várhatóan hasonló jelleggel beépülő területeket. Mezőgazdasági gépek tárolása PUSCHO Kft. épülete Kisebb gazdasági épületek

33 5. ELTÉRÔ KARAKTERÛ TELEPÜLÉSRÉSZEK Különleges területek A különleges területek a speciális funkciókat hordozó, így megjelenésükben, kialakításukban is a környezetüktől eltérő területekként jelennek meg a településen. A temető, a majorság területe, a kőbánya, mind sajátos megjelenésű, terület. Legmeghatározóbb karaktere a kitermelésből, gépparkjából adódóan a bánya területének van. Ezeken a területeken az eltérő speciális területfunkciók okán egységes jellemzők nem állapíthatóak meg, azonban az megállapítható, hogy a gondos építészeti megformálással, minőségi munkával kialakított épületek a különleges területek rendezett, kedvező képét segítik elő. A sraffozott területek mutatják a ma még nem beépült, de várhatóan hasonló jelleggel beépülő területeket. Temető Kőbánya

34 5. ELTÉRÔ KARAKTERÛ TELEPÜLÉSRÉSZEK Egyéb, beépítésre nem szánt területek Dunabogdány közigazgatási területének jelentős részét erdők teszik ki. A külterület harmadát nagyparcellás szántóterületek és gyümölcsös kertek adják, amelyeket mezőgazdasági utak tagolnak. Az utak mentén helyenként előfordulnak fasorok, esetenként mezővédő erdősávok. A Csepri dűlőn kisebb méretű, vékony telkek futnak, amelyeknek hasznosítása igen vegyes. Egy részükön szőlő- és gyümölcsültetvények fekszenek. Mindezek mellett a nagyobb telkeken egy-egy szántó és erdőfolt fekszik. Az erdőterületek elszórtan, csupán egyegy kisebb foltban fekszenek. Duna-part és a strand Mezőgazdasági területek Erdőterületek

35 6. AJÁNLÁSOK ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Az egyes eltérő karakterű településrészeken belül a településkép szempontjából meghatározó építészeti elemek nem feltétlenül egyeznek meg, például a klasszikus bogdányi településközpontban a hagyományos magas tetős kialakítás a jellemző, míg a gazdasági területek esetében ezen építészeti elem megjelenése nem feltétlenül jellemző. Klasszikus bogdányi településközpont Intézményterület Átalakuló kertvárosias terület Bogonhát Gazdasági jellegű területek Különleges területek Egyéb, beépítésre nem szánt területek Magasság Tetőhajlásszög Tetőforma Tetőtér beépítése Telepítés Kerítések Ajtók, ablakok Homlokzatképzés, színek, anyagok Részletek Kertek Egyes építészeti elemek, mint például az épületek elhelyezése a telken, azaz a telepítés általában településképet meghatározó jellemzők, mégis az eltérő karakterű településrészeken más szempontból fontosak. Míg a településközpontban az épületek sora a telek oldalhatára mentén nyúlik el, addig a kertvárosias lakóterületen az épületek alapterülete nagyobb és a telken jellemzően szabadon állnak Dunabogdányban. Az eltérő településrészeken az építészeti elemek - településkép szempontjából való - fontosságát a jobb oldali táblázat mutatja. A különleges területeken a minőségi építészet általános elvárásán túl speciális helyzetükből adódóan nehéz lenne építészeti javaslatokat adni. Emellett az egyéb beépítésre nem szánt területek általános jellemzője, hogy nem kerülnek beépítésre, így az ajánlások ezen területeken nem lehetnek azonos súlyúak a beépült területekével. Cégérek,reklámhordozók

36 6. AJÁNLÁSOK ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Klasszikus bogdányi településközpont Bogdányi településközpont építészeti karaktere A klasszikus bogdányi településközpontban kialakult építészeti arculat a település hagyományait mutatja. A karaktert az egymás mellett sorakozó parasztházak ritmusa adja. Az itt található épületek tömege egyszerű, letisztult, jó arányú. Telepítésük oldalhatáron álló - a telek felé elnyúló, földszintes családi ház. A házakat tradícionálisan az utca vonalára építették, az udvar felé gyakran tornác néz. Jellemzőjük az egyszerű nyeregtető oromfalas kialakítással. A tetők hajlásszöge közel azonos. A homlokzatok vakoltak, díszítetlenek, az ablakok kis méretű, hagyományos téglány arányúak. A dunabogdányi utcakép meghatározó eleme a művészi minőségi faragott kő kapu. Őrizzük meg a kialakult építészeti karaktert

37 6. AJÁNLÁSOK ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Klasszikus bogdányi településközpont Építéskor, felújításkor követendő Az épületeknek egyszerű, tiszta tömege legyen! Igényes, minőségi anyagokat alkalmazzunk! Tartsuk meg a jó arányokat: az oromfalas kialakítás esetén az épület szélessége legyen kisebb, mint az épület gerincvonalának magassága (kb.1:1,25 arányban)! Felújításkor az utca homlokzat szélességét ne növeljük és ne emeljük meg a környezetben kialakulthoz képest a homlokzat- és ereszmagasságot! Színek területén a visszafogott föld színeket használjuk! Hagyományos osztású, fa anyagú (vagy a fa anyagúhoz esztétikailag igen hasonló, minőségi) nyílászárót létesítsünk! Épületünket a telek oldalhatárára, valamint az utcavonalra telepítsük! Ha a környező épületek gerincvonala az utcával párhuzamos, kövessük új épületünkkel ezt a beépítést! Kerüljük az összetett, tagolt formákat, az élénk, harsány színeket, a túldíszítettséget! Új házak építése esetén modern eszközökkel is idézhetjük a tradícionális elemeket. Törekedjünk az épület jellegének és értékes részleteinek megtartására!

38 6. AJÁNLÁSOK ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Klasszikus bogdányi településközpont Magasság A klasszikus bogdányi településközpontban az épületek jellemzően földszintesek. A település kialakult arculatának egyik meghatározó eleme ez. Új épületek építésekor és meglévők felújításakor törkedjünk arra, hogy a környező épületekhez, a kialakult utcaképhez igazodjunk! A közterületre merőleges épületek esetén kerüljük a túl széles homlokzat kialakítását! A kialakult utcaképhez igazodó magasságban építkezzünk! Tetőhajlásszög A településközpontban hagyományosan közé esik a tetők hajlásszöge. A karakterhez illő, meglévő magastetők megtartása a településkarakter megtartásának fontos része. A hagyományos sváb parasztházak nagyrészt oromfalas épületek. A kialakulttól eltérő hajlásszögű tetővel rendelkező épületek nem illeszkednek az utcaképbe. Tetőnk hajlásszöge közé essen! Tetőforma A klasszikus sváb parasztházak tetőgerinc vonala jellemzően a közterületre merőleges. A módosabb polgári házak gerincvonala pedig az utcával párhuzamos. A két típus közös jellemzője a nyugodt, sima nyeregtető. Új épületünk tetőformáját és hajlásszögét a kialakult állapotnak megfelelően válasszuk meg! Amennyiben az utcában jellemzően oromfalas épületek állnak, úgy kerüljük a tetők kontyolását, az oromfal tető fölé falazását! Felújításnál, átalakításnál tartsuk meg az eredeti, magastető klasszikus formáját, arányrendszerét! 38 A tető hajlásszöge a hagyományos közé essen! Alkalmazzunk egyszerű nyeregtetőket!

39 Tetősík-ablakok használata javasolt, melyek a tetőforma egyszerűségét nem bontják meg! 6. AJÁNLÁSOK ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Klasszikus bogdányi településközpont Tetőtér beépítése Új házak építésénél, a meglévők felújításánál az egyszerűség megtartására, a tetősík-ablakok használatára kell törekedni. Tetőablakok elhelyezésekor kerüljük a nagy összefüggő üvegfelületet! Az utcával párhuzamos nyeregtetők esetében a tetősík-ablakok elhelyezésénél kerüljük az utcafronti tetőfelületet! Tetőtér beépítés esetén az utcai homlokzaton az emeleti ablak mérete legyen kisebb, mint a földszinti ablakoké vagy ne is tegyünk emeleti nyílászárót az utcai homlokzatra! Az épületek a kialakult beépítési módhoz igazodva kerüljenek elhelyezésre! Telepítés Az épületek telepítése az egyik legmeghatározóbb karakter, melyhez igazodni szükséges. A keskeny telkeken oldalhatárra építkeztek, fésűs beépítés alakult ki. Új házak építésénél a meglévő beépítési mód tartandó - akár szélesebb telkek esetén is! A kialakult beépítési vonalhoz igazodva építsük házunkat! Helyezzük előtérbe az egyszerű, vakolt felületeket! Homlokzatképzés, színek, anyagok A vakolt homlokzatokon a fehér, törtfehér, szürkével tört fehér, homokszínek és halvány föld színek dominálnak. A vakolt felületeket természetes színű kő és tégla lábazatok egészítik ki. A környezethez való illeszkedés érdekében a fehér, törtfehér, szürkével tört fehér, homokszínek, halvány földszínek, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei javasoltak. Épületünk színeinek összeállításakor törekedjünk az egymással harmonizáló, azonos színcsaládba tartozó színek választására! 39

40 6. AJÁNLÁSOK ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Klasszikus bogdányi településközpont Utcai homlokzatok A házak utcai homlokzata jellemzően oromfalas kialakítású, de megjelenik néhány az utcával párhuzamos gerincű, ritkábban kontyolt tetőformájú épület is épület is. Tartsuk meg az üveg és tömör felületek jó arányát! Kerüljük az utcáról látható, de nem utcafronton álló keresztszárnyakat! Amennyiben az utcában jellemzően oromfalas épületek állnak, úgy kerüljük a tetők kontyolását, az oromfal tető fölé falazását! Tornácok Dunabogdány sváb házainak jellemző részlete a tornác, mely munkavégzés, a tartózkodás és tárolás helyéül is szolgált, ugyanakkor szerepe volt a hővédelemben. Új épületek építésekor törekedjünk a tornác kialakítására, felújításkor őrizzük meg azt! Használjuk az udvari fedett-nyitott teret! Tornácunk szín-és formavilágával, részleteivel harmonizáljon az épülettel! Javasolt a zöld és a lazúr barna színek előnyben részesítése. Őrizzük meg a tornácokat!

41 Kerítések A kerítés kapocs az épületek és a közterületek között.így fontos, hogy megjelenésében igazodjon az épülethez. Dunabogdányban hanyománya van a motívummal díszített kőoszlopok között elhelyetett kapuszárnyaknak. Törekedjünk a kőoszlopok megőrzésére, felújítására! A kőoszlopok közti kapuszárnyak lehetőség szerint fából készüljenek! Kerítésünk magassága ne haladja meg a 2 métert! Szintén gyakori a településen, az oszlopok között épített kő lábazatú kerítés. Ebben az esetben a tömör lábazat ne haladja meg az 1 métert! Részesítsük előnyben az oszlopok között a fa anyag használatát. Új építés esetén modern eszközökkel idézhetjük a hagyományos kialakítást. Kerítésünket kombináljuk a kert növényzetével! max. 2,0m 6. AJÁNLÁSOK ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Klasszikus bogdányi településközpont A hagyományos kőoszlopok között kialakított áttört kapuszárnyakat újítsuk fel! Növényekkel kombinált kerítést alkalmazzunk!

42 6. AJÁNLÁSOK ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Klasszikus bogdányi településközpont

43 6. AJÁNLÁSOK ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Klasszikus bogdányi településközpont Alkalmazzunk hagyományos arányú és osztású ablakokat! Ajtók, ablakok Az épületek megjelenését és hangulatát a nyílászárók nagyban befolyásolják. Az osztott téglány alakú fa nyílászárók a hagyományosak. Ügyeljünk a nyílászárók jó arányára! Kerüljük a nagy üvegfelületű osztás nélküli ablakokat! Törekedjünk az igényes anyaghasználatra! Javasolt a faanyagú nyílászárók alkalmazása egyszerű vakolatdísszel keretezve. Gondoljunk az árnyékolásra, alkalmazzunk fa zsalugátereket vagy annak újragondolt formáját! Kerüljük a külső redőnytokok alkalmazását!

44 6. AJÁNLÁSOK ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Klasszikus bogdányi településközpont Ajtók, ablakok Az egykori polgári házak nyílászárói díszesebbek, részletgazdagabbak, a kapuk faragottak. Felújításukkor különösen fontos az igényes anyag -és színhasználat, illetve az épület egészéhez való illeszkedés! Tartsuk meg az értékes kapuzatok díszítését! Őrizzük értékeinket, tartsuk karban őket!

45 6. AJÁNLÁSOK ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Klasszikus bogdányi településközpont Homlokzatképzés, színek, anyagok Az épületeink burkolása, vakolatának színezése, megmunkálása kedvelt tulajdonosi eszköz, az ott élők egyéniségét sugallja. A finom felületű, természetes anyagok használata és az ahhoz illő kiegészítő, pl. kő lábazatok a település klasszikus hangulatát tükrözik. Alkalmazzunk nagy, vakolt felületeket természetes anyagokkal kiegészítve! Tetőfedésnél törekedjünk az égetett agyagcserép használatára! A fehér, törtfehér és halvány földszínek használata mellett nyílászárókon, zsalugátereken, kerítéseken használjuk a zöld és barna árnyalatait! Ügyeljünk, hogy a választott színek egymással harmonizáljanak! Részesítsük előnyben a helyi természetes anyagokat!

46 6. AJÁNLÁSOK ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Klasszikus bogdányi településközpont Részletek Az építészeti minőség a finom részletekben rejlik. A klasszikus bogdányi lakóterületen az épületek egyszerűségét finom részletek egészítik ki, melyek az épületek sajátos elemeivé válnak. A hasonló épületek, ha igényes részletekkel rendelkeznek, máris teljesen egyedivé válnak úgy, hogy a karakterhez igazodnak. Különleges épületrészleteket nagyon sokféleképpen lehet létrehozni: anyaghasználattal (pl.a tégla egyedi rakási módjával), anyagok találkozásával (pl. ereszkialakításnál) és homlokzati díszítéssel stb. A hagyományos építészeti elemeket őrizzük meg, illetve törekedjünk ezek akár újszerű alkalmazására!

47 6. AJÁNLÁSOK ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Klasszikus bogdányi településközpont A hagyományos, őshonos fajok előtérbe helyezése javasolt! Kertek Kertünk teremti meg a kapcsolatot a természettel; a pihenés, kikapcsolódás színtere. Kertünk a növények növekedésével, visszahúzódásával minden évszakban más képet mutat. Kertünk növényzetének kiválasztásakor a hagyományos, őshonos fajok előtérbe helyezése javasolt. A növényfajok telepítése során azok igényeit, tűrőképességét és növekedési ütemüket is fontos szem előtt tartani. Betegségeknek ellenálló növényfajtákat válasszunk, mert a permetezőszerek veszélyeztethetik a környező élővilágot. A burkolt felületek arányát igyekezzünk minél kisebbre csökkenteni. Ne ültessünk a szomszéd telekhatártól 2,5 m-en belül 3,0 m-nél magasabbra növő, terebélyes lombkoronát növesztő fát vagy cserjét, amivel a szomszéd telek benapozását vagy használatát korlátoznánk

48 6. AJÁNLÁSOK ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Klasszikus bogdányi településközpont Cégérek-reklámhordozók A klasszikus sváb településközpotban lévő szolgáltatások hirdetése jellemzően a homlokzaton tör ténik. A finom felületű, természetes anyagok hoz színében és anyagában illő cégérek és rek lám hordozók a klasszikus hangulatot tükröznek. Ne használjunk nagy reklámhordozókat,alkalmazzunk cégér jellegű hirdetőfelületeket! Változatos, de természetes színvilág és anyaghasználat javasolt. Ne fóliázzuk le a portálunkat,kirakatunkat! A homlokzatok vízszintes és függőleges tagolásához illeszkedjenek! Az épülethez és a hirdetett szolgáltatáshoz illő (a tevékenységhez kötődő) cégéreket alkalmazzunk!

49 6. AJÁNLÁSOK ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Intézményterületek Bátran alkalmazzunk egyedi építészeti megjelenést! Az intézményeket szabadabb anyaghasználat és homlokzatképzés jellemzi. Ezen épületek esetében lehetőség nyílik a szabadabb épületformálásra, építészeti megjelenésre. Homlokzatképzés, színek, anyagok A természetes színeket kiegészítve, ahhoz illeszkedve használható kis mértékben élénkebb színvilág is, hogy felkeltse a figyelmet. Vegyük figyelembe a létesítmény forgalomvonzó funkcióját! Figyeljünk az akadálymentességre! Kerítések Az intézmények forgalomvonzó létesítmények. A létesítmény jellegét el nem takaró, a tájékozódást segítő áttört kerítéstípusok javasoltak, melyek növényzettel kombinálhatók. Kerítésünk kialakításával utalhatunk az épület funkciójára

50 6. AJÁNLÁSOK ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Átalakuló kertvárosias területek Magasság Dunabogdány kertvárosias lakóterületein a családi házak fölszintesek, földszint és tetőtér beépítésesek, illetve földszint és egy emeletesek, így a házak magassága közel azonos. Új építés és felújítás esetén igazodjunk a kialakult utcaképhez! Ne építsünk a környező beépítéstől jelentősen eltérő magasságú épületeket! Vegyük figyelembe a lejtős területeken, hogy az épület legmagasabb pontja a környező kialakultnál ne legyen magasabb! A meglévő épületekhez igazodó magasságú épületet építsünk! Tetőhajlásszög A túl magas vagy túl alacsony hajlásszögű tetővel rendelkező épületek nem illeszkednek az utcaképbe. Az új épületek a környező épületekhez igazodó tetőhajlásszöggel épüljenek! Amennyiben magastetős házat építünk, a hajlásszög a hagyományos közé essen! Tetőforma Egy utca nyugodt hangulatát a tetőformák hasonlósága is befolyásolja. Az az utcakép sugároz kellemes érzetet, mely az épületek tetőformájában jellemzően azonos. Új épületünk tetőformáját a kialakult állapotnak megfelelően válasszuk meg! Felújításnál, átalakításnál tartsuk meg az eredeti, magastető klasszikus formáját, arányrendszerét! 50 A tető hajlásszöge a hagyományos közé essen! Alkalmazzunk egyszerű tetőformákat!

51 6. AJÁNLÁSOK ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Átalakuló kertvárosias területek Telepítés A kertvárosias lakóterületen a családi házak nagy többségének telepítése oldalhatáron - vagy szabadon álló. Új házak építésénél a meglévő rendszer megtartására kell törekedni. Az előkert méreténél a környezet figyelembevétele az irányadó. Az épületek a környező rendszerhez igazodva kerüljenek elhelyezésre! Homlokzatképzés, színek, anyagok A színvilág változatos, de a világos, természetes színek jellemzik. A környezethez való illeszkedés érdekében a fehér, szürkével tört fehér, homokszínek, halvány földszínek, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei javasoltak. A kertvárosias lakóterületeken a modern anyagok (pl. korcolt fémlemez-fedés) használata a hagyományos anyagokkal (pl. vakolt és fa felületek) esztétikus megoldásokhoz vezethet. A színvilágban a világos, természetes árnyalatok domináljanak!

52 6. AJÁNLÁSOK ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Átalakuló kertvárosias területek Általános ajánlások az átalakuló területeken! Dunabogdány északnyugati területe folyamatosan fejlődő településrész, ahol a lejtős terep adottság. A telekstruktúra folyamatosan átalakul. Igazodjunk a telek rétegvonalaihoz! Olyan területre építsünk, ahol ez megengedett! Infrastrukturálisan ellátatlan területekre lehetőleg ne építkezzünk! Vegyük figyelembe a telek adottságait és a terepviszonyokat! Előbb rendezzük a telekstruktúrát és csak utána építkezzünk! Az épületet igazítsuk a terephez, ne a terepet az épülethez! Erőteljes lejtés esetén alkalmazzuk a földegyenleg elvét, ahol a kitermelt és visszatöltött föld mennyisége azonos vagy szinteltolással kövessük a telek lejtését! Ne csatlakozzunk túl meredek rézsűvel az utcához! Épületünk telepítésekor vegyük figyelembe a kilátást és a rálátást is! Épületünkkel ne bontsuk meg a hegyoldal zöldfelületét! Gondoljunk a gépkocsi tárolására is! Kerüljük a telken platószerűen kialakított beállót, garázst. Próbáljuk a lakófuncióval egy tömegben elhelyezni garázsunkat! Épületünkkel minimálisan bontsuk meg a hegyoldal zöldelületét! Lehetőleg az épület tömege ne nyúljon el a lejtéssel párhozasan! 52 Házunkat őshonos növényzettel vegyük körül! 178.

53 6. AJÁNLÁSOK ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Átalakuló kertvárosias területek A kő pillérek közötti kapuszárnyak lehetőleg fából vagy fémből készüljenek! Kerítések A kerítések megjelenése a településképet, utcaképet jelentősen befolyásolják. Jellemző hagyományos és modern formában az oszlopok közötti -sokszor tömör lábazatos - kapuszárny kialakítása. Válasszunk áttört megoldást a kapuszárnyakhoz! Kerítésünkkel kövessük a terep lejtését! Ne építsünk 1,5 méternél magasabb támfalat!

54 6. AJÁNLÁSOK ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Átalakuló kertvárosias területek Kertek Kertünk teremti meg a kapcsolatot a természettel; a pihenés, kikapcsolódás színtere. Kertünk a növények növekedésével, visszahúzódásával minden évszakban más képet mutat. Rendezett, rendszeresen fenntartott előkertünkkel jó benyomást kelthetünk, hozzájárulunk utcánk kedvezőbb megjelenéséhez. Kertünk növényzetének kiválasztásakor a hagyományos, őshonos fajok előtérbe helyezése javasolt.a növényfajok telepítése során azok igényeit, tűrőképességét és növekedési ütemüket is fontos szem előtt tartani! Úgy tervezzük a kertet és telepítsük a növényeket, hogy az segítse az épületünk tájba illeszkedését. Bátran alakítsunk ki haszonkerti területrészt, a történetileg kialakult zöldség- és gyümölcsfajokat alkalmazva. Ismerjük meg a környék jó példával elöljáró kertjeit

55 6. AJÁNLÁSOK ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Bogonhát Magasság Bogohát épületei földszintesek - tetőtér beépítéssel, esetleg emelettel. Az épületek tömege inkább alacsonyabb, nagyobb alapterületen elhelyezkedő. Új ház építésekor kövessük a kialakult magasságokat! Lejtős területen ügyeljünk a kilátásra és rálátásra! Homlokzatképzés, színek, anyagok A településrészen épült házak színvilága és anyaghasznlata változatos. Bogonháton a fehér, törtfehér, halvány földszínek mellé választhatunk élénkebb kiegészítő színeket azonos színcsaládból. Nagy felületen kerüljük a harsány, sötét színek használatát! Egymással harmonikus egységet alkotó színeket válasszunk épületünkön! A hagyományos építőanyagok mellett az igényes, modern anyagok használata is kedvező. A meglévő épületekhez igazodó magasságig építkezzünk!

56 6. AJÁNLÁSOK ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Gazdasági területek Kiegészítésként használhatunk elénk színeket! Színek A színvilág igen változatos lehet a gazdasági területeken, de a természettől erősen elütő színeket mellőzzük a nagy felületeken! Figyelemfelkeltés céljából egy-egy élénkebb színként való alkalmazás indokolt lehet. A nagy felületeken használjunk elemes burkolatot! Homlokzatképzés A gazdasági épületek a funkciónak megfelelő, változatos formákban jelennek meg. Az anyagok minőségi használatával a nagy tömegek is széppé varázsolhatók! A nagy felületeket vizuálisan csökkentik az elemes burkolatok

57 6. AJÁNLÁSOK ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Egyéb, beépítésre nem szánt területek Kiskertes, mezőgazdasági területek, dűlők Dunabogdány természetföldrajzi értelemben a Dunamenti-síkság és a Visegrádi-hegység középtájak találkozásánál fekszik. A sík terület felett az erdős hegyoldal alatt kiskertes mezőgazdasági területek is fekszenek a beépített településrészek mellett. A természeti értékek megőrzése érdekében az épített és természeti környezet találkozása különös figyelmet érdemel. Olyan területekre építsünk csupán, ahol az megengedett! Csupán olyan funkciót létesítsünk, ami megengedett! Törekedjünk a természettel való harmóniára! Természetes anyagokat használjunk! Ne szennyezzük környezetünket! Csak oda és annyit építsünk, ahol és amit lehet! Természetes anyagokat használjunk! Tartsuk meg a természettel való harmóniát!

58 6. AJÁNLÁSOK ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Egyéb, beépítésre nem szánt területek Duna menti területek Dunabogdány a Dunakanyar területén fekszik. A folyam életének szerves részét képezi a település, míg a Duna is igen fontos szerepet tölt be a község életében. Az ember, az épített környezet és a természeti környezet harmóniájának fenntartása továbbra is kiemelt szemléletnek kell lennie. A parti sáv természetközeli állapotát tartsuk meg! Ártéren ne építsünk! Természetes anyagokat használjunk az utcabútorok, berendezések létesítésekor! A lakosság és az idelátogatók számára továbbra is tartsuk fent a rekreációs lehetőségeket, bővítsük azok körét! Semmiképpen ne szennyzzük környezetünket! Éljünk együtt a folyammal, annak kedvező és esetleg kedvezőtlen hatásaival! Őrizzük meg a Duna-menti területek természetközeli állapotát! Harmóniában éljünk együtt természeti környezetünkkel! Csupán természetes anyagokat alkalmazzunk!

59 7. UTCÁK, TEREK Dunabogdány közterületei a lakosság gondosságát, lakókörnyezetükre való igényességét tükrözik. Tartsuk rendben, ápoljuk a közterületi zöldsávokat! Virágok ültetésével színesebbé tehetjük utcáinkat, közös tereinket. Fásítsuk köztereinket és az újonnan kialakuló utcákat! Kerüljük a szemmagasságban takaró növényzet alkalmazását, különösen a kereszteződésekben! Ahol lehetséges, épüljenek járdák! Gondoljunk a vízelvezetésre, a telkünkön keletkező vizet igyekezzünk telken belül elszikkasztani! Emellett tartsuk tisztán árkainkat! A települést keresztező patakok, vizesárkok medrét tartsuk tisztán! A rajtuk áthaladó gyalogoshidak állapotát óvjuk! Újak létesítésekor alkalmazhatjuk az egyedi, modern megoldásokat. Gondot kell fordítani a közművezetékek megjelenésére is!

60 7. UTCÁK, TEREK Tartsuk meg a gondosságot, ápoljuk a házunk előtti közterületeket! Fásítsuk közterületeinket! Gondoljunk a vízelvezetésre, tartsuk tisztán az árkokat!

61 7. UTCÁK, TEREK

62 7. UTCÁK, TEREK Közösségi zöldfelületek A község terei a helyi közösségi élet színterei. Ha a parkok, terek fákkal övezettek, utcabútorokkal gazdagítottak, a lakosok szívesen töltik itt idejüket. Ez hozzájárul a kohézióhoz, az idetitástudat fennmaradásához. A gondosság, az ápolt közterületek a lakókörnyezetünk minőségének indikátora. Helyezzünk el minden korosztály számára kikapcsolódást nyújtó kültéri játékokat! Virágok ültetésével színesebbé tehetjük közös tereinket. Helyezzünk el az utcabútorokhoz illő kerékpártárolókat! Használjunk modern, egységes stílusú utcabútorokat, melyek a község egyediségét mutatják!

63 7. UTCÁK, TEREK Duna-part Dunabogdány terei mellett a Duna-part is vonzó találkozási pont a helyi és környékbeli közösségek számára. Gondoljunk az árnyékolásra! Helyezznük el padokat, kerékpártárolókat! Alakítsunk ki kisebb játszótereket! A Duna-parton lehetőség nyílik a szabadabb, játékosabb formák és színek használatára. Lehetőleg természetes anyagokat használjunk! A bemutatott berendezések nem mindegyike Dunabogdányban található. Ezek előremutató minták, melyek a község hangulatához igazodnak

64 7. UTCÁK, TEREK Egyéb építményfajták Dunabogdány közterületeinek meghatározó elemei az általános utcai és játszótéri berendezések, világítótestek mellett a domborzat miatt jelenlévő támfalak, valamint minden közlekedési- és közmű-infrastruktúrákhoz kötődő építmény. A modern, esztétikus jövőbeni megoldások Dunabogdány arculatához pozitívan járul hozzá. A bemutatott képek nem mindegyike Dunabogdányban található. Ezek előremutató minták, melyek a község hangulatához igazodnak

65 7. UTCÁK, TEREK

66 7. UTCÁK, TEREK Kedvesség és biztonság Dunabogdány lakói számára az egyik legfontosabb szempont a faluban élő gyermekek biztonsága, ennek érdekében került kialakításra például a Kiscuki köz. Az iskola és az óvoda összekötésével kialakuló zsákutcában a veszélyek és terhelések jelentősen csökkentek. A közterek tervezett kialakításával, az utcai berendezések megfelelő létesítésével a biztonság növelhető a gyermekek és felnőttek számára egyaránt. A Kiscuki köz kiváló példa erre

67 7. UTCÁK, TEREK Tartsuk szem előtt a bűnmegelőzési, biztonsági szempontokat közterületeink kialakításakor! Láthatóság biztosítása: Közterületeinket megfelelően világítsuk meg! Változatos területhasználat ösztönzése: Az utcák, terek élettel való megtöltését a vegyes területhasználat az elnéptelenedést lehetetleníti el. Az utcákon, tereken mindig legyen élet! Fenntartás és karbantartás: A házak körüli gondozott terület, előkert jelzi, hogy van gazdája, egyértelművé teszi a birtokviszonyokat. Tájépítészet és kerttervezés: Figyeljünk arra, hogy zegzugos tereket, rejtekhelyeket ne létesítsünk! A növényzet gondozása, kialakításakor vegyük figyelembe, hogy ne alakulhassanak ki eldugott sarkok. Információk megosztása: Tájékoztassuk lakosainkat és a településre látogatókat megfelelő táblákkal, hogy ne tévedjenek el, esetleges veszélyekre hívjuk fel a figyelmüket! Közösségépítés, tulajdonosi felelősségérzet: Összetartó lakóközösség figyel egymásra, gyermekeikre. A játszótereket, közösségi tereket úgy helyezzük el, hogy a lakóházakból rá lehessen látni! Az áttört kerítések a rálátást biztosítják, így a szomszédok tudnak figyelni egymás értékeire

68 8. MAI JÓ PÉLDÁK Családi ház a klasszikus bogdányi településközpontban A Hegyalja utcában található családi ház felújítása során megőrizte tradicionális hangulatát. Az azonos színű faburkolat, nyílászárók és kerítés harmonikus egységet alkotnak. Az egyszerű vakolat felületet kő lábazat egészíti ki

69 8. MAI JÓ PÉLDÁK Családi ház a klasszikus bogdányi településközpontban A családi ház egyszerű tömegformálású épület, nagy vakolt fehér felületekkel, finom vakolatdíszekkel. A fa nyílászárók aránya hagyományos téglány alakú. A szép részletekkel megformált tornác hozzájárul a ház egyedi arculatának kialakításához

70 8. MAI JÓ PÉLDÁK Családi ház a klasszikus bogdányi településközpontban Kossuth utcai családi ház földszintes tiszta tömegű, tradícionális parasztház. Egyszerű megjelenésével finoman illeszkedik a kialakult karakterű utcaképbe. Az épület fontos részlete a díszített faragott kő kapukeret, mely hagyományos Dunabogdány településközpontjában

71 8. MAI JÓ PÉLDÁK Családi ház Bogonháton Az épület klasszikus oromfalas kialakítású, egyszerű tömegű, sima nyeregtetős. Nyugodt tömege mellett finom anyaghasználat jellemzi. Megjelenésében mégis modern hangulatot sugall. Tetőtér beépítésénel nem bontja meg a sima tetőformát, tetőablakok kerültek elhelyezésre, kis felületeken. A melléképület az épülettel harmonizál, a két épülettömeg zöldben úszik

72 8. MAI JÓ PÉLDÁK Családi ház az átalakuló kertvárosias területen A Fácános utcai családi ház modern megjelenésű, egyszerű formájú épület. A nagy, fehér vakolt felületeket modern (korcolt fémlemez) - és hagyományos (kő) anyagok egészítik ki. Tetőkertjeivel és dús növényzetével segíti a ház környezetbe való illeszkedését

73 8. MAI JÓ PÉLDÁK Rókus gyógyszertár a klasszikus bogdányi településközpontban Az utcával párhuzamos gerincű egykori polgári ház a felújítás során megőrizte eredeti formáját. Az épületet igényes anyaghasználat és hagyományőrző formák, arányok jellemzik. A színek és anyagok egymással harmonizálnak. A cégér az épülettel egységet képez, rendezett környezet veszi körül

74 8. MAI JÓ PÉLDÁK Óvoda az intézményterületen Az óvoda formavilága egyszerű, modern. Anyaghasználatában a természetes anyagok -fa, kő - mellett megjelenenk az élénk színek, melyek hangsúlyozzák a funkciót. A kerítés és az épület esztétikus egységet alkotnak

75 8. MAI JÓ PÉLDÁK

76 8. MAI JÓ PÉLDÁK Oromfalas családiház A község színvilágához alkalmazkodó, a településképbe simuló új lakóépület bújik meg a Plébánia utcában. Az új épület tetőhajlásszöge alkalmazkodik a környezetében jellemzőhöz

77 8. MAI JÓ PÉLDÁK Hagyományos anyaghasználat az új házban A Hegy utca és Perc utca sarkán épült családi ház a hagyományos fa nyílászárókat és kiegészítő elemeket alkalmazza a természetes kővel és vakolt felületekkel vegyítve

78 8. MAI JÓ PÉLDÁK Új intézmény a fő utcában A Kossuth Lajos utcában álló új épület a Figyelj rám! Egyesület székháza. Az épület tömege, visszafogott, tiszta anyaghasználata illeszkedik az utcában hagyomásan kialakult képhez

79 8. MAI JÓ PÉLDÁK Példaértékű felújítások hagyományos épülettömegek megtartása Dunabogdány lakói gondosak, az utcákon sétálva is látszik, hogy figyelmek hagyományaikra. A község területén számos jó példa mutatja, hogy építészeti értékeinket megújíthatjuk a karakter és az értékek megőrzése mellett

80 8. MAI JÓ PÉLDÁK Példaértékű felújítások tornácok megőrzése A hagyományos fedett-nyitott terek, melyek a hosszanti épület déli oldalán húzódnak, az épülettömeg meghatározó arculati eleme

81 8. MAI JÓ PÉLDÁK Példaértékű felújítások színvilág Dunabogdányban a fehér mellett a föld természetes színei dominálnak. Az épületek színezésekor fontos ezt szem előtt tartani. A községben számos felújított, színvilágban is a hagyományokhoz igazodó épület áll

82 8. MAI JÓ PÉLDÁK Hagyományőrzés Kerítések, támfalak megtartása Dunabogdányban számos értékes kőkerítés maradt meg. A lakók ügyelnek a kerítésük megőrzésére, annak karbantartására

83 9. ELTÉRÔ KARAKTERÛ TERÜLETEK Klasszikus bogdányi településközpont Intézményterület Átalakuló kertvárosias területek Bogonhát Gazdasági jellegű területek Különleges területek Egyéb, beépítésre nem szánt területek 83