Državni izpitni center. Izpitna pola 2 2. feladatlap. Četrtek, 7. junij 2007 / 105 minut június 7., csütörtök / 105 perc

Átírás

1 Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M714111M* SPOMLADANSKI ROK TAVASZI IDŐSZAK F I Z I K A Izpitna pola. feladatlap Četrtek, 7. junij 7 / 15 minut 7. június 7., csütörtök / 15 perc Dovoljeno dodatno gradivo in pripomočki: Kandidat prinese s seboj nalivno pero ali kemični svinčnik, svinčnik HB ali B, radirko, šilček, geometrijsko orodje in računalo brez grafičnega zaslona in brez možnosti računanja s simboli. Priloga s konstantami in enačbami je na perforiranem listu, ki ga pazljivo iztrga. Kandidat dobi dva ocenjevalna obrazca. Engedélyezett segédeszközök: Töltőtoll vagy golyóstoll, HB-s vagy B-s ceruza, radír, ceruzahegyező, grafikus képernyő nélküli és a szimbólumokkal való számításokat lehetővé nem tevő számológép, geometriai mérőeszköz. A képletek és az egyenletek a perforált lapon találhatók, ezt óvatosan ki lehet szakítani a feladatlapból. A jelölt két értékelőlapot is kap. SPLOŠNA MATURA ÁLTALÁNOS ÉRETTSÉGI VIZSGA Navodila kandidatu so na naslednji strani. A jelöltnek szóló útmutató a következő oldalon olvasható. Ta pola ima 3 strani, od tega 5 praznih. A feladatlap terjedelme 3 oldal, ebből 5 üres. RIC 7

2 M M NAVODILA KANDIDATU Pazljivo preberite ta navodila. Ne obra~ajte strani in ne za~enjajte re{evati nalog, dokler Vam nadzorni u~itelj tega ne dovoli. Prilepite kodo oziroma vpi{ite svojo {ifro (v okvir~ek desno zgoraj na prvi strani in na ocenjevalna obrazca). Odgovore vpisujte v izpitno polo z nalivnim peresom ali kemi~nim svin~nikom. Re{itev nalog v izpitni poli ni dovoljeno zapisovati z navadnim svin~mikom. Izpitna pola vsebuje pet enakovrednih strukturiranih nalog. Izberite {tiri naloge in jih po re{evanju ozna~ite v seznam na tej strani, in sicer tako, da obkro`ite {tevilke nalog, ki ste jih izbrali. ^e izbrane naloge ne bodo ozna~ene, bo ocenjevalec ocenil prve {tiri naloge, ki ste jih re{evali Vpra{anje, ki zahteva ra~unanje, mora v odgovoru vsebovati ra~unsko pot do odgovora, z vsemi vmesnimi ra~uni in sklepi. Poleg ra~unskih so mo`ni tudi drugi odgovori (risba, besedilo, graf...). Pri ra~unanju uporabite podatke iz periodnega sistema na tretji strani izpitne pole. Zaupajte vase in v svoje vam veliko uspeha. ÚTMUTATÓ A JELÖLTNEK Figyelmesen olvassa el ezt az útmutatót. Ne lapozzon, és ne kezdjen a feladatok megoldásába, amíg ezt a felügyelő tanár nem engedélyezi. Ragassza vagy írja be kódszámát a feladatlap jobb felső sarkában levő keretbe és az értékelőlapokra. Válaszait töltőtollal vagy golyóstollal írja a feladatlapra. A feladatlapra nem szabad ceruzával írni a megoldásokat. A feladatlap 5 egyenrangú strukturált feladatot tartalmaz. Ebből négyet válasszon, majd megoldásuk után jelölje meg őket ezen oldal jegyzékében úgy, hogy bekarikázza az előttük álló számot. Ha a választott feladatokat nem jelöli meg, az értékelő tanár az első négy feladatot értékeli A számítást igénylő válasznak tartalmaznia kell a megoldásig vezető műveletsort, az összes köztes számítással és következtetésekkel együtt. A számításon kívül más válaszok (rajz, szöveg, grafikon...) is lehetségesek. Számításkor a feladatlap harmadik oldalán levő periódusos rendszer adatait használja fel. Bízzon önmagában és képességeiben! Eredményes munkát kívánunk!

3 M M 3 PERIODNI SISTEM ELEMENTOV I VIII 1,1 4, H He vodik helij 1 II III IV V VI VII 6,94 9,1 relativna atomska masa 1,8 1, 14, 16, 19,, Li Be simbol B C N O F Ne litij berilij ime elementa bor ogljik dušik kisik fluor neon 3 4 vrstno število , 4,3 7, 8,1 31, 3,1 35,5 4, Na Mg Al Si P S Cl Ar natrij magnezij aluminij silicij fosfor žveplo klor argon ,1 4,1 45, 47,9 5,9 5, 54,9 55,9 58,9 58,7 63,6 65,4 69,7 7,6 74,9 79, 79,9 83,8 K Ca Sc Ti V Cr Mn Fe Co Ni Cu Zn Ga Ge As Se Br Kr kalij kalcij skandij titan vanadij krom mangan železo kobalt nikelj baker cink galij germanij arzen selen brom kripton ,5 87,6 88,9 91, 9,9 95,9 (97) Rb Sr Y Zr Nb Mo Tc Ru Rh Pd Ag Cd In Sn Sb Te I Xe rubidij stroncij itrij cirkonij niobij molibden tehnecij rutenij rodij paladij srebro kadmij indij kositer antimon telur jod ksenon (9) (1) () Cs Ba La Hf Ta W Re Os Ir Pt Au Hg Tl Pb Bi Po At Rn cezij barij lantan hafnij tantal volfram renij osmij iridij platina zlato živo srebro talij svinec bizmut polonij astat radon (3) (6) (7) (61) (6) (66) (64) (69) (68) Fr Ra Ac Rf Db Sg Bh Hs Mt francij radij aktinij rutherfordij dubnij seaborgij bohrij hassij meitnerij cerij 58 3 torij prazeodim 59 (31) protaktinij neodim 6 38 uran 9 (145) prometij 61 (37) neptunij samarij 6 (44) plutonij Lantanoidi Ce Pr Nd Pm Sm Eu Gd Tb Dy Ho Er Tm Yb Lu evropij 63 (43) Aktinoidi Th Pa U Np Pu Am Cm Bk Cf Es Fm Md No Lr americij gadolinij 64 (47) kirij terbij 65 (47) berkelij disprozij 66 (51) kalifornij holmij 67 (54) einsteinij erbij 68 (57) fermij tulij 69 (58) mendelevij iterbij 7 (59) nobelij lutecij 71 (6) lavrencij 13

4 4 M M PRAZNA STRAN ÜRES OLDAL

5 M M 5 KONSTANTE IN ENAČBE težni pospešek hitrost svetlobe osnovni naboj Avogadrovo število splošna plinska konstanta g = 9, 81 m s 8 1 c = 3, 1 m s 19 e = 1, 6 1 A s 6 1 N A = 6, 1 kmol 3 1 R = 8, 31 1 J kmol K 1 gravitacijska konstanta G 11 = 6, 67 1 N m kg influenčna konstanta indukcijska konstanta ε = 8, 85 1 A s V m 7 1 μ = 4π 1 VsA m 1 Boltzmannova konstanta k 3 1 = 1, 38 1 J K Planckova konstanta Stefanova konstanta atomska enota mase h = 6, 63 1 J s = 4,14 1 ev s 8 σ = 5, 67 1 W m K 4 7 1u = 1,66 1 kg; za m = 1 u je mc = 931,5 MeV GIBANJE s = vt s = vt at s = v t + v = v + at v = v + as 1 ω = π ν = π t v = ωr a r = ω r s = s sin ωt v = ωs cos ωt a = ω s sin ωt SILA mm F = G r t 3 r F 1 = konst. = ks F = ps F = ktfn F = ρgv F G = ma = mv FΔt = ΔG M = r F M = rf sin α p = ρgh Γ= J ω M t = Γ ENERGIJA A= F s W W k p mv = = mgh ks Wpr = A P = t A= W + W + W Δ k Δ p Δ A= pδv ρv p + + ρgh = konst. pr

6 6 M M ELEKTRIKA e I = t ee F = 4 π F = ee σe ε E = 1 ε r Ae U = E s = e e σe = S e = CU ε S C = l CU We = We we = V ε E we = U = RI ζl R = S P = UI MAGNETIZEM F = Il B F = IlBsin α F = ev B μ I B = π r μ NI B = l M = NISBsin α Φ = B S = BS cos α U i U = ωsbsin ωt U i i = lvb ΔΦ = Δt Φ L = I μ N S L = l LI Wm = B wm = μ NIHANJE IN VALOVANJE m t = π k l t = π g t = π LC c = λν Nλ sin α = d P j = S E = cb j = wc 1 j = ε E c j = jcos α v ν = ν (1 ± ) c ν ν = v 1 c TOPLOTA m n = M pv = nrt Δl = αlδt ΔV = βvδt A+ Q = ΔW Q = cmδt Q = qm 3 W = kt ΔT P = λs Δl 4 j = σt OPTIKA c n = c sin α c n = = sin β c n = + f a b 1 1 MODERNA FIZIKA W f f f min = hν W = A + W W λ Δ W = Δ i 1/ N N N e ln λ = t n k t t 1/ W hc = eu = Δ A= Nλ mc = = λt

7 M M 7 OBRNITE STRAN LAPOZZON!

8 8 M M 1. NALOGA / FELADAT Kovinsko kroglico izstrelimo z vzmetnim topom navpično navzgor. Njena hitrost ob izstrelitvi je v. Gibanje kroglice med dvigovanjem v zgornjem delu tira snemamo s kamero. Iz posameznih sličic filma določimo lego kroglice glede na začetno višino v različnih časih. Izmerjene višine kroglice in ustrezni časi so dani v preglednici. Rugós kiságyúval függőlegesen felfelé kirepítünk egy fémgolyót. A golyó sebessége a kilövéskor v. A pálya felső részén kamerával felvesszük a golyó emelkedését. A filmkockák segítségével meghatározzuk a golyó helyzetét különböző időpontokban. A golyó mért magasságai és a megfelelő idők a táblázatban láthatók. t [] s h [ m], 4, 8, 6, 8, 195, 1, 1, 9 v ms 1, 14, 16, 36 H v, 18,, 4 h v ( t = ), h =, 4, 458, 6 h, 8, Izračunajte hitrosti na posameznih časovnih intervalih in z njimi dopolnite zadnji stolpec v h h1 preglednici (bela polja). Hitrost na intervalu med h1 in h izračunamo z enačbo v = t t1 in jo pripišemo sredini časovnega intervala. Számítsa ki a sebességeket az egyes időközökben, és írja be őket a táblázat harmadik h h1 oszlopába (fehér mezők)! A h1 és h közötti sebességet a v = egyenlettel számítjuk t t1 ki, és az időintervallum közepéhez írjuk.

9 M M 9. Narišite graf, ki bo prikazoval, kako se hitrost kroglice v posameznem časovnem intervalu spreminja s časom. V milimetrsko mrežo z vrisanim merilom vnesite ustrezne točke iz preglednice in narišite premico, ki se točkam, kolikor je mogoče, smiselno prilega. Rajzoljon grafikont, amely megmutatja, hogy az egyes időközökben hogyan változik a golyó sebessége az idő függvényében! A méretarányokkal megjelölt négyzethálóba vigye be a táblázatból a megfelelő pontokat, majd rajzoljon egyenest, amely a pontokhoz, amennyire lehet, értelemszerűen illeszkedik. ( točki/pont) v ms 1 4, 3,5 3,,5, 1,5 1,,5,1,,3,4 t [] s

10 1 M M 3. Iz grafa določite začetno hitrost kroglice (to je hitrost ob času t = ) in čas, v katerem kroglica doseže najvišjo lego, ter ju zapišite. A grafikonból határozza meg a golyó kezdeti sebességét (a t = időpontban levő sebesség) és az időt, amely alatt a golyó eléri a legmagasabb helyzetét, majd írja le őket! ( točki/pont) 4. Izberite in označite dve točki na grafu ter iz njiju izračunajte smerni koeficient narisane premice. Ne pozabite na njegovo enoto. Válasszon ki két pontot a grafikonon, jelölje meg őket, és adataikból számítsa ki a lerajzolt egyenes iránytényezőjét! Ne felejtse el feltüntetni a mértékegységet! ( točki/pont) 5. Katero fizikalno količino predstavlja smerni koeficient premice, ki ste ga izračunali pri prejšnjem vprašanju? Melyik fizikai mennyiséget jelenti az előző kérdésben kiszámított iránytényező?

11 M M Masa kroglice je 15 g. Izračunajte začetno kinetično energijo kroglice. A golyó tömege 15 g. Számítsa ki a golyó kezdeti mozgási energiáját! 7. Kroglico smo izstrelili z vzmetnim topičem. Prožnostni koeficient vzmeti v topiču je 5 N m 1. Izračunajte, za koliko je treba stisniti to vzmet, da ima enako energije, kakor jo je imela kroglica ob izstrelitvi? A golyót rugós kiságyúval lőttük ki. A benne levő rugó rugalmassági tényezője 5 N m 1. Számítsa ki, mennyire kell összenyomni ezt a rugót, hogy energiája ugyanakkora legyen, mint a golyónak volt a kilövéskor!

12 1 M M. NALOGA / FELADAT 1. Zapišite splošno plinsko enačbo. Z besedami pojasnite pomen simbolov, ki ste jih v enačbi uporabili. Írja le az általános gázegyenletet! Szavakkal magyarázza meg az egyenletben felhasznált szimbólumok jelentését!. V sobi je zrak s kilomolsko maso 9 kg kmol, temperaturo C in tlakom 5 1, 1 N m. Izračunajte gostoto zraka v sobi. 1 A szobában levő levegő kilomol-tömege 9 kg kmol, hőmérséklete C, nyomása 5 1, 1 N m. Számítsa ki a szoba levegőjének sűrűségét! 1 V poskusu, ki je opisan v nadaljevanju naloge, smo uporabili gumijast balonček. Masa praznega balončka (to je masa gume) je, 3 g. Gumijasti balonček počasi napihnemo s tlačilko, tako da je temperatura zraka v njem ves čas enaka sobni temperaturi C. Napihnjeni balonček ima prostornino 3, dm. A feladat folytatásában leírt kísérlethez gumiléggömböt használtunk. Az üres léggömb tömege (ez a gumi tömege), 3 g. A léggömböt pumpával lassan felfújjuk úgy, hogy a benne levő levegő hőmérséklete állandóan egyenlő a C -os szobahőmérséklettel. A felfújt léggömb térfogata 3, dm Ali je gostota zraka v napihnjenem balončku večja, manjša ali enaka gostoti zraka v sobi? Svojo trditev utemeljite. Milyen a léggömbben levő levegő sűrűsége: nagyobb vagy kisebb a szoba levegőjének sűrűségénél, vagy egyenlő azzal? Feleletét indokolja meg!

13 M M Napihnjeni balonček miruje na tehtnici (gl. sliko). Na sliko narišite vse sile, ki delujejo nanj. A felfújt léggömb a mérlegen nyugalomban van (lásd az ábrát). Rajzolja rá az ábrára az összes erőt, amelyek a léggömbre hatnak! m =,4 g 5. Izračunajte silo vzgona na napihnjeni balonček. Számítsa ki a felfújt léggömbre ható felhajtóerőt!

14 14 M M 6. Tehtnica, na kateri je balonček, kaže, 4 g. Izračunajte maso zraka v balončku. A mérleg, amelyre ráhelyezték a léggömböt,, 4 g -ot mutat. Számítsa ki a léggömbben levő levegő tömegét! ( točki/pont) 7. Izračunajte tlak zraka v napihnjenem balončku. Számítsa ki a felfújt léggömbben levő levegő nyomását! ( točki/pont)

15 M M V steni balončka naredimo drobno luknjico tako, da pri tem ne poči. Skozi luknjico začne uhajati zrak. Izračunajte povprečni masni tok zraka, ki zapušča balonček, če se ta popolnoma izprazni v 1, 5 minute. A léggömb falába apró lyukat csinálunk úgy, hogy ne pattanjon el. A lyukon át áramlik ki a levegő. Számítsa ki a kiáramló levegő átlagos tömegáramát, ha a léggömb 1, 5 perc alatt teljesen kiürül!

16 16 M M 3. NALOGA / FELADAT 1. Z enačbo zapišite indukcijski zakon in pojasnite pomen količin v enačbi. Egyenlettel írja le az indukciótörvényt, és értelmezze az egyenletben levő mennyiségeket! Žica ima polmer, 1 mm in je dolga, dm. Specifični upor snovi, iz katere je žica, je 1, 6 Ω mm m. A dróthuzal sugara, 1 mm, hosszúsága, dm. A drót anyagának fajlagos ellenállása 1, 6 Ω mm m.. Izračunajte električni upor žice. Számítsa ki a huzal elektromos ellenállását! Žico priključimo na vir enosmerne napetosti 5, V z zanemarljivim notranjim uporom. A dróthuzalt egy elhanyagolható belső ellenállású, 5, V -os egyenáramforrásra kapcsoljuk. 3. Izračunajte električni tok, ki teče po žici. Számítsa ki a huzalon áthaladó áram erősségét!

17 M M Izračunajte električno moč, ki jo troši žica. Számítsa ki, mekkora elektromos teljesítményt fogyaszt a huzal! Žico postavimo med pola podkvastega magneta tako, kakor kaže spodnja slika. Med poloma je magnetno polje z gostoto, T. Magnet ima zgoraj severni in spodaj južni pol. Egy vezetőt úgy helyezünk a patkómágnes pólusai közé, ahogyan az a képen látható. A pólusok közötti mágneses mező sűrűsége, T. A mágnesen felül van az északi és alul a déli pólus. + N S 5. Na zgornjo sliko vrišite silnice magnetnega polja med poloma magneta. Rajzolja rá a fenti képre a pólusok között levő mágneses mező erővonalait!

18 18 M M 6. V spodnjo sliko vrišite, v katero smer deluje magnetna sila na žico. Izračunajte njeno velikost. Az alábbi képen rajzolja le, milyen irányban hat a vezetőre a mágneses erő! Számítsa ki az erő nagyságát! + ( točki/pont) N S Namesto vira napetosti na žico priključimo ampermeter z zanemarljivim uporom. Nato potiskamo žico s stalno hitrostjo 1 cm s 1 v notranjost magneta tako, da žica pravokotno seka silnice magnetnega polja. Az áramforrás helyett a vezetőt most egy elhanyagolható ellenállású ampermérőhöz kapcsoljuk. Ezután a vezetőt állandó, 1 cm s 1 -es sebességgel toljuk a mágnes belsejébe úgy, hogy az merőlegesen metszi a mágneses mező erővonalait. A N v S 7. Izračunajte tok, ki ga kaže ampermeter med premikanjem žice s stalno hitrostjo. Számítsa ki, mekkora áramerősséget mutat az ampermérő a vezető állandó sebességű mozgása alatt! ( točki/pont)

19 M M V katero smer teče električni tok? (Narišite na spodnjo sliko na strani 18.) Odgovor utemeljite. Milyen az áram iránya? (Rajzolja a 18. oldal alsó ábrájára!) Feleletét indokolja meg!

20 M M 4. NALOGA / FELADAT 1. Zapišite enačbo za lastni nihajni čas vzmetnega nihala in poimenujte količine v enačbi. Írja le a rugósinga lengésidejének egyenletét, és nevezze meg az egyenlet mennyiségeit! Na membrano zvočnika je pritrjena lahka vzmet s koeficientom 63 N m 1 kakor kaže slika. Membrana zvočnika niha s frekvenco 4, Hz. in nanjo voziček, 1 A hangszóró membránjára egy 63 N m tényezőjű könnyű rugót erősítettek, erre pedig kiskocsit, amint az az ábrán látható. A hangszóró membránja 4, Hz -es rezgésszámmal rezeg.. Izračunajte nihajni čas membrane. Számítsa kia membrán rezgésidejét! 3. Kolikšen mora biti nihajni čas nihala, ki ga sestavljata voziček in vzmet, da bo nihalo v resonanci? Mekkora legyen a kiskocsiból és rugóból álló rezgő rendszer rezgésideje, hogy az rezonanciában legyen?

21 M M 1 4. Izračunajte, kolikšna mora biti masa vozička, da bo nihalo, ki ga sestavljata voziček in vzmet, v resonanci. Számítsa ki, mekkora legyen a kocsi tömege, hogy a kocsi és rugó alkotta rezgő rendszer rezonanciában legyen! Vzmet odklopimo od membrane in priključimo zvočnik na vir izmenične napetosti. Napetost niha s frekvenco 113 Hz. Zvočnik usmerimo proti 15 cm oddaljeni steni, kakor kaže slika. Hitrost širjenja zvoka v zraku je 34 m s 1. A rugót eltávolítjuk a membránról, és a hangszórót váltakozó feszültségforráshoz kapcsoljuk, amelynek rezgésszáma 113 Hz. A hangszórót a 15 cm -re levő fal felé fordítjuk, ahogy azt az ábrán látjuk. A hang a levegőben 34 m s 1 sebességgel terjed. 15 cm 5. Izračunajte valovno dolžino zvoka, ki ga oddaja zvočnik. Számítsa ki a hangszóró által leadott hang hullámhosszát!

22 M M 6. Izračunajte, koliko hrbtov stoječega zvočnega valovanja nastane med zvočnikom in steno. Upoštevajte, da sta pri zvočniku in steni vozla. Számítsa ki, hány duzzadóhely keletkezik a hangszóró és a fal közötti állóhullámzásban! Vegye figyelembe, hogy a hangszórónál és a falnál csomópont van! Na mesto, kjer je bila prej stena, postavimo mikrofon in ga začnemo oddaljevati od zvočnika. Med oddaljevanjem s konstantno hitrostjo mikrofon zaznava zvok s frekvenco 117 Hz. A fal helyére mikrofont helyezünk, és azt távolítani kezdjük a hangszórótól. Miközben a mikrofon állandó sebességgel távolodik, 117 Hz rezgésszámú hangot érzékel. 7. Izračunajte hitrost, s katero se oddaljuje mikrofon. Számítsa ki, mekkora sebességgel távolodik a mikrofon! ( točki/pont)

23 M M 3 1 Zvočnik oddaja zvok z močjo 3, 1 1 W enakomerno v vse strani. Meja slišnosti 1 človeškega ušesa je pri gostoti zvočnega toka 1, 1 W m. 1 A hangszóró 3, 1 1 W teljesítménnyel közvetíti a hangot minden irányban. Az emberi fül 1 halláshatára 1, 1 W m hangsűrűségnél van. 8. Na kolikšno največjo razdaljo se lahko oddaljimo od zvočnika, da bomo še zaznali zvok? Legföljebb milyen messzire távolodhatunk el a hangszórótól, hogy még érzékeljük a hangot? ( točki/pont)

24 4 M M 5. NALOGA / FELADAT 1. Zapišite enačbo, ki ponazarja zvezo med frekvenco svetlobe in energijo posameznega fotona te svetlobe. Z besedami pojasnite pomen simbolov, ki ste jih uporabili v enačbi. Írja le az egyenletet, amely kifejezi a fény frekvenciája és e fény egyes fotonjának energiája közötti összefüggést! Értelmezze a felhasznált szimbólumok jelentését. Slika kaže spekter energijskih stanj nekega atoma. Energija stanju. Az ábra valamely atom energiaállapotainak spektrumát mutatja. A alapállapotnak felel meg. 15 ev ustreza osnovnemu 15 ev energia az ev 7, ev 7, 8 ev n = 4 n = 3 1 ev n = 15 ev W a n = 1. Kolikšno energijo ima foton, ki ga izseva atom pri prehodu iz stanja n = v osnovno stanje n = 1? Mekkora energiája van annak a fotonnak, amelyet egy atom sugároz ki, miközben az n = állapotból átmegy az n = 1 alapállapotba?

25 M M 5 3. Kolikšni sta valovni dolžini svetlob, ki jih sevajo atomi pri prehodu iz stanja n = 3 v stanje n = (to valovno dolžino označite z λ1 ) in pri prehodu iz stanja n = 4 v n = (to valovno dolžino označite z )? λ Mekkora a hullámhosszuk azoknak a fényeknek, amelyeket az atomok sugároznak ki, miközben az n = 3 állapotból átmennek az n = állapotba (jelölje ezt a hullámhosszt λ1 -vel) és az n = 4 állapotból az n = állapotba (jelölje ezt a hullámhosszt λ -vel)? ( točki/pont) 4. Pri prehodu med katerima dvema stanjema sevajo atomi infrardečo svetlobo? Upoštevajte le stanja, ki so narisana na sliki. Odgovor napišite z besedami (npr.:»iz stanja n = 4 v n = «). Melyik állapotból melyikbe mennek át az atomok, amikor infravörös fényt sugároznak? Csak azokat az állapotokat vegye figyelembe, amelyek az ábrán vannak. A feleletet szöveggel írja le (pl.:»a n = 4 állapotból a n = -be«).

26 6 M M V stekleni cevki je plin, katerega energijski spekter je bil uporabljen pri prejšnjih vprašanjih. V cevki sta tudi dve elektrodi. Ko ju priključimo na napetost, steče skozi plin električni tok, zato plin sveti. Privzemite, da lahko sveti zgolj s svetlobami, ki ustrezajo energijskim prehodom na sliki spektra energijskih stanj. Az üvegcsőben az a gáz van, amelynek az energiaspektrumát felhasználtuk az előző kérdéseknél. A csőben két elektród is van. Ha áramforrásra kapcsoljuk őket, a gázban elektromos áram keletkezik, ezért a gáz világít. Vegye úgy, hogy csak olyan fényekkel világít, amelyek megfelelnek a rajzon látható energiaállapot-spektrumban történő energiaszintek közötti átmeneteknek. Leča / Lencse f Cevko postavimo v gorišče zbiralne leče. Cevka je v primerjavi z lečo zelo majhna, zato privzemite, da sveti kot točkasto svetilo. A csövet a gyűjtőlencse gyújtópontjába helyezzük. A cső a lencséhez viszonyítva nagyon kicsi, ezért vegye úgy, hogy pontszerű fényforrásként világít. 1. Na zgornjo sliko vrišite žarke svetlobe po prehodu skozi lečo. A fenti ábrára rajzolja rá a lencséből kilépő fénysugarakat!

27 M M 7 Svetlobo, ki jo oddajajo atomi v cevki, preoblikujemo v raven svetlobni curek. Ta vpada pravokotno na uklonsko mrežico, ki ima 3 rež na mm in je 45 cm oddaljena od zaslona, na katerem opazujemo interferenčne ojačitve. A csőben levő atomok által kibocsátott fényt átalakítjuk egyenes fénynyalábbá. Ez a nyaláb merőlegesen esik az elhajlási (optikai) rácsra, amelyen mm-enként 3 rés van, és 45 cm -re van a képernyőtől, amelyen megfigyeljük az interferencia okozta erősítéseket. l = Izračunajte, pod kolikšnim kotom nastane ojačitev prvega reda za svetlobo z valovno dolžino λ 1. To valovno dolžino ste izračunali pri 3. vprašanju te naloge. Számítsa ki, milyen szög alatt keletkezik elsőrendű erősítés a hullámhosszt számította ki a feladat 3. kérdésénél. λ 1 hullámhosszú fénynél! Ezt a 7. Ali nastane ojačitev prvega reda za svetlobo z valovno dolžino pod večjim ali pod manjšim kotom glede na kot, pod katerim nastane ojačitev prvega reda za svetlobo z valovno dolžino? Odgovor utemeljite. λ 1 Nagyobb vagy kisebb szög alatt keletkezik-e elsőrendű erősítés a hullámhosszú fénynél, mint az a szög, amelynél elsőrendű erősítés keletkezik a λ 1 hullámhosszú fénynél? A feleletet indokolja meg! λ λ

28 8 M M 8. Kolikšna je na zaslonu razdalja med svetlobnima lisama, ki pripadata prvemu redu ojačitve svetlob z valovnima dolžinama in λ? λ1 Mekkora a távolság a képernyőn azon két fényfolt között, amelyek a λ1 és λ hullámhosszú fények elsőrendű erősítéséhez tartoznak? ( točki/pont)

29 M M 9 PRAZNA STRAN ÜRES OLDAL

31 M M 31 PRAZNA STRAN ÜRES OLDAL