Felvételi útmutató és segédanyag

Átírás

1 Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Kar Felvételi útmutató és segédanyag Közgazdaságtan VÉGHOVÁ Katarína MACHOVÁ Renáta DOBAI KORCSMÁROS Enikő SZABÓ Ingrid SERES HUSZÁRIK Erika 2012

2 SELYE JÁNOS EGYETEM, GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Felvételi útmutató és segédanyag Közgazdaságtan Szerkesztette: Véghová Katarína Dobai Korcsmáros Enikı Komárom 2012

3 Szerzık: Véghová Katarína Machová Renáta Dobai Korcsmáros Enikı Szabó Ingrid Seres Huszárik Erika Recenzensek: prof. habil. Dr. Bencsik Andrea, CSc. prof. habil. Dr. Gaál Béla, CSc. Terjedelem: 6,55 szerzıi ív ISBN EAN

4 Tartalomjegyzék Elıszó Bevezetés a közgazdaságtanba A közgazdaságtan alapkérdései és alapfogalmai A pénz keletkezése és funkciói Termelési tényezık Piac Piaci mechanizmus Piaci verseny A nemzetgazdaság fogalma és felosztása A makrogazdaság egyensúlyzavarai Munkanélküliség Infláció Vállalatok A vállalat a vállalkozás folyamatai, tevékenységi területe és elhelyezkedése Vállalat megalapítása és létrejötte A vállalati célok A vállalat megszüntetése és megszőnése Magánvállalkozó Közkereseti társaság Betéti társaság Korlátolt felelısségő társaság Részvénytársaság Szövetkezet Vállalkozástan A vállalat finanszírozása és irányítása A vállalat hosszúlejáratú vagyona A vállalat forgóvagyona Termelés és felosztása A termék jellemzése A vállalat értékesítési tevékenysége... 54

5 7 Munkajog A munkaviszony keletkezése és a próbaidı A munkaviszony megszőnésének módjai Szabadság és az igazolt munkahelyi hiányzások A munkabér lényege és formái Társadalombiztosítások Az alkalmazott tárgyi felelısségvállalása Adórendszer Az adózás alapfogalmai Közvetlen adók Közvetett adók Bankrendszer Szlovák Nemzeti Bank Kereskedelmi bankok Kereskedelmi bankok aktív mőveletei Kereskedelmi bankok passzív mőveletei Elszámolási rendszerek Bankkártya Hitelkártya Internet-banking Nemzetközi elszámolási rendszer TESZTKÉRDÉSEK... 98

6 Elıszó A Felvételi útmutató és segédanyag Közgazdaságtan c. egyetemi jegyzet a Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Karára alapfokú (bakalár) képzésre jelentkezı diákok felvételire való felkészítését segíti elı közgazdaságtanból. Törekedtünk arra, hogy szem elıtt tartsuk a jegyzet írása során a középiskolai tananyagot, ill. tanmenetet, s így segítsük elı a közgazdaságtan, valamint a Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Kara iránt érdeklıdı diákok felvételi felkészítését. A jegyzet kilenc fejezeten keresztül enged betekintést a gazdaság különbözı területeibe, majd a tízedik fejezetben tesztkérdések segítségével ellenırizhetik a diákok az elméleti részbıl elsajátított ismereteiket. Az ismertetett tesztkérdések találkozhatnak a Gazdaságtudományi Karon való továbbtanulás iránt érdeklıdık a felvételi eljárás során. A tesztkérdéseknél a válaszként felkínált lehetıségek közül mindig csak egy lehetıség a helyes. Bízunk benne, hogy a Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Kara iránt érdeklıdı hallgatók jelen publikáció által egy értékes segédanyaggal gazdagodnak, mely a felvételire való sikeres felkészülést segíti majd közgazdaságtanból. Sikeres felvételi vizsgát kívánnak; A szerzık Előszó 6

7 1 Bevezetés a közgazdaságtanba 1.1 A közgazdaságtan alapkérdései és alapfogalmai A közgazdaságtan alapkérdései (Mit?, Hogyan?, Kinek?) A társadalom szükségletei korlátlanok, míg ehhez képest az erıforrások, a nyersanyagok, az energia, technika, képzett munkaerı adott idıben szőkös mennyiségben állnak rendelkezésre. Ebbıl következıen bizonyos javak megszerzése egyet jelent más javakról való lemondással. Tehát a közgazdaságtan arra próbál tudományos választ adni, hogyan határozódik meg a gazdasági folyamatok során, hogy: a) Mit termeljünk? azaz milyen javakat, milyen mennyiségben állítsanak elı egy gazdaságban. Az ideális az lenne, ha a társadalom minden olyan árut meg tudna termelni, amire az emberiségnek szüksége van, s olyan mennyiségben, hogy minden szükségletet ki tudjon elégíteni. Viszont ez lehetetlen. Mivel a javak mennyisége korlátozott, tehát ha valamilyen javaknak nı a termelése, következésképpen más javak gyártásának csökkennie kell. b) Hogyan termeljünk? milyen módszerrel, azaz az erıforrások milyen kombinációjának felhasználásával termeljen a vállalat (Pl.: A villanyáramot hıerımőben, vízi erımőben vagy atomerımőben állítsák inkább elı?) Minél hatékonyabb (olcsóbb) a termelés, annak könnyebb a vállalatnak helytállnia a konkurenciaversenyben. c) Kinek termeljünk? azaz a társadalom tagjai, csoportjai között milyen elosztás érvényesül. A szőkös javakból egyformán jusson-e mindenkinek (a lustáknak is), vagy jövedelmük alapján (ami viszont szociális igazságtalansághoz vezethet)? A közgazdaságtan alapfogalmai: a) szükségletek b) javak c) fogyasztás Bevezetés a közgazdaságtanba 7

8 SZÜKSÉGLETEK (Potreby) Minden emberi tevékenység szükségleteken alapszik. A szükséglet valaminek a tudatosított vagy nem tudatosított hiánya. Az emberek szükségleteiket felismerik, majd mérlegelik, rangsorolják és kielégítik. A szükségleteket különféle szempontok szerint osztályozhatjuk. Az elsıdleges szükségletek az ember, mint biológiai faj fennmaradásával kapcsolatosak (pl. táplálkozás, a hideg elleni védekezés, nemi ösztön). A szocializáció folyamán jönnek létre az ember másodlagosan szerzett és elsajátított szükségletei: a szociális (a közlés, a siker, az elismerés), a jogi (az emberi jogok és az emberi szabadság), a gazdasági (a termeléssel és fogyasztással kapcsolatos szükségletek), az erkölcsi, a kulturális stb. szükségletek. A szükséglet piramis így csoportosítja a szükségleteket: önmegvalósítás szükséglete: az ember valami nagyot akar véghezvinni, híres akar lenni (pl. feltalál valamit, könyvet ír), halhatatlanná akar válni elismerés szükséglete: dicséret a munkahelyen, sikerek szociális szükségletek: az ember társas lény, szüksége van más emberekre (szórakozási igény, társas kapcsolatok) biztonság szükséglete: saját lakhely, stabil munkahely, biztos jövı érzése fiziológiai szükségletek: ezek nélkül az ember nem tudna létezni (pl. éhség, szomj, szex) JAVAK (Statky) Mindazt, ami hasznos és az emberi szükségletek kielégítését szolgálja, javaknak nevezzük. A javakat hozzáférhetıségük szerint így csoportosítjuk: a) szabad javak a természetben szabadon, viszonylag elegendı mennyiségben fordulnak elı (a forrás vize, levegı, erdei gyümölcs) b) gazdasági javak ritka javak, emberi tevékenység által keletkeznek, szabadon nem találhatók meg a természetben. A gazdasági javakat tovább osztjuk: Bevezetés a közgazdaságtanba 8

9 c) tıke javak a termelés szükségleteit elégítik ki (gépek, berendezések, nyersanyagok, alkatrészek) - fogyasztási javak ezek olyan javak, amelyek az emberek, fogyasztók szükségleteit elégítik ki. - egyszeri fogyasztási cikkek pl. élelmiszerek - tartós fogyasztási cikkek pl. autó, bútor FOGYASZTÁS (Spotreba) Szükségleteik kielégítése során az emberek javakat fogyasztanak, tehát a szükségletek a fogyasztás által vannak kielégítve. 1.2 A pénz keletkezése és funkciói A pénz keletkezése elıtt természetbeni csere létezett, amelynek korszakában bizonyos árut bármilyen más árura cserélhettek csak el, pl. a földmőves posztót vett a posztókészítıtıl, aki a cipésztıl vett cipıt, hogy az megint a földmővestıl vehessen bırt a cipıkészítéshez. A cseregazdaságban a pénz elsı megjelenési formája az árupénz volt, azaz csereeszközként bizonyos áruk szerepeltek (pl. szarvasmarha, vászon, szırme, olívaolaj, nemesfémek). Hátrányuk az volt, hogy nehézkes volt használatuk, nagy terjedelmük, sérülékenységük stb. miatt. Az árupénzek közül késıbb csak a nemesfémeket (arany és ezüst) használták. Sok elınyük volt: tartósak, ritka az elıfordulásuk, jól oszthatók, biztonságosan tárolhatók, kis mennyiségben is nagy az értékük. Elıször volt a két fémrendszer korszaka (arany is, ezüst is), késıbb következett az egy fémrendszer (vagy ezüstre, vagy aranyra alapított pénzrendszer). A papírpénz kezdetben a forgalomban levı arany helyettesítıjeként keletkezett. Egy ideig még az aranypénz és a papírpénz egyszerre volt használatban. Késıbb a papírpénz került túlsúlyba azzal, hogy az emberek bármikor beválthatták aranyra (a papírpénznek aranyfedezete volt). Aztán egy idı után már senkit nem érdekelt az, hogy a pénzt aranyra váltsa, és késıbb erre a lehetıség is megszőnt. A papírpénzek értékkel Bevezetés a közgazdaságtanba 9

10 rendelkeznek, és pénzként mőködnek mindaddig, amíg mindenki elfogadja ıket fizetési eszköznek. A pénz funkciói: a) Csereeszköz a pénzt be tudjuk cserélni árukra és szolgáltatásokra b) Elszámolási egység manapság a javak értékét pénzben fejezzük ki c) Értékhordozó felhalmozása megtakarításként jelenik meg, amely egy késıbbi idıpontban árura és szolgáltatásra cserélhetı. Viszont a pénz nem tökéletes értékmegırzı, hiszen ha az árak emelkednek, akkor a pénznek csökken az értéke. A pénz jelenlegi formái: a) Valuta, ezen belül: Bankjegy (papírpénz) olyan fizetıeszköz, amelyben elıállítási költségeinél nagyobb érték testesül meg. Érmék (váltópénz) fémpénzek, melyeket apró bevásárlások lebonyolításakor veszünk igénybe. b) Deviza Betéti pénz (bankszámlapénz) a pénz a bankban, folyószámlákon található. Nem a készpénzfizetést szolgálja. A fejlett országokban zömében ez alkotja a pénzkínálatot. Banki betétekrıl van szó, amelyek bármikor felhasználhatók átutalásos fizetésre Termelési tényezık A termelés olyan folyamat, amely során az emberek a természeti javakat hasznos javakká alakítják át. Ehhez erıforrásokra van szükség, amelyeket termelési tényezıknek nevezünk. Megkülönböztetünk 3 termelési tényezıt: - föld és más természeti tényezık (pôda a prírodné zdroje) eredeti, természetes formában alkalmasak a termelési folyamatban történı felhasználásra. (szántóföldek, erdık, vizek, bányakincsek, nyersanyagok, napenergia, levegı) Bevezetés a közgazdaságtanba 10

11 - munka (práca) a természeti tényezık átalakításához szükséges az emberi munka. Megkülönböztetünk: fizikai munka, szellemi munka A munkaerı az ember fizikai és szellemi képességeinek összessége. A munka az ember azon céltudatos tevékenysége, amellyel értékeket hoz létre vagy véd meg. Ennek a termelési tényezınek fokozható a hatékonysága, mégpedig a szakképzettség növelésével vagy a mőszaki felszereltség színvonalának javításával. - Tıke (kapitál) a tıke már gazdasági tevékenység eredménye, ezek olyan javak, amelyeket más javak elıállítása céljából gyártottak. A gazdasági gyakorlatban különbözı típusai ismeretesek: a) reáltıke a termelésben alkalmazott mesterséges eszközök; b) fix tıke a termelési folyamatban fokozatosan használódik el, többször vehetı igénybe (gépek, épületek, utak, közlekedési és szállítóeszközök); c) forgótıke egész értékében a termelésbe kerül, egyszerre van elfogyasztva (árukészlet, nyersanyag, alkatrészek); d) pénztıke általában a reáltıke beszerzésére szolgál. A magántulajdonon alapuló társadalomban minden termelési tényezınek megvan a tulajdonosa, akik bizonyos jövedelem reményében kapcsolják be a tulajdonukban levı termelési tényezıt a termelésbe. A munka díja a munkabér, a föld tulajdonosa járadékot élvez, a tıke hozadéka pedig a nyereség, kamat, osztalék vagy egyéb tıkehozam. Bevezetés a közgazdaságtanba 11

12 2 A piac Piac definíciója: az a hely, ahol a legkülönfélébb termékek, áruk vétele, eladása valósul meg. A piacot senki sem találta ki, a történelem fejlıdése alatt alakult ki. A piacon az árucikkek adás - vétele pénz közvetítése során valósul meg. A piacon gazdasági alanyok vannak jelen. A piaci alanyok lehetnek: a) háztartások - a háztartások olyan alanyok, amelyek azért jelennek meg a piacon, hogy saját szükségleteik kielégítésére vásároljanak terméket illetve árukat. A háztartások jelentek meg elsıként eladóként a piacon. b) vállalatok - a piacon értékesítik termékeiket és szolgáltatásaikat. c) maga az állam - a piac sajátos alanya, eladóként és vevıként is megjelenik a piacon. Fı feladata, hogy megteremtse a piac mőködésének feltételeit A piac típusai: 1. felosztás Területi szempontból: a) helyi piac a piac elsı megjelenési fajtája, bizonyos helységben testesíti meg a vételt és az eladást. b) nemzeti piac ez egy fokkal fejlettebb, mint a helyi piac. Itt több helyi piac összekapcsolódása jelen van. c) nemzetközi piac itt több állam belsı piaca összekapcsolódik. d) világpiac piacok kapcsolódnak össze. Egy közös piacként pl. kıolaj piac. 2. felosztás Tárgyi szempontból: a) áru termék és szolgáltató piac pl. autópiac, textíliák piaca, élelmiszer piac, kávépiac, fegyverpiac; b) termelési tényezık piaca - pl. munkaerıpiac - EU-ban szabadon vállalhatunk munkát, nem kell hozzá munkavállalási engedély; c) földpiac - termıföldpiac; d) tıkepiac; e) pénzügyi piac - a pénzügyi piacon belül megkülönböztetünk: - valutapiac: VALUTA - hazai fizetı eszköz A piac 12

13 - devizapiac: DEVIZA - külföldi fizetı eszköz pl. HUF eladása, USD vétele megy végbe - értékpapírok eladása/ vétele - nemesfém piac pl. ezüst, arany, platina eladása és vétele megy végbe. - biztosítási piac - pl. biztosítási kötvények eladása - vétele megy végbe. 3. felosztás Mennyiségi szempont alapján a) részpiac az a hely, ahol egyféle áru adása/ vétele megy végbe, pl. húspiac, kávépiac, textilpiac. b) aggregált piac az a hely, ahol többféle áru adása/vétele megy végbe. A maga valóságában testesíti meg a piacot. Más néven nevezik: az összes áru piacának, pl. élelmiszerpiac, nemesfémpiac. Létezik még a felsoroltakon kívül: - Illegális piac - (törvénytelen piac) Ezek a következık lehetnek: emberkereskedelem, kábítószer-kereskedelem, fegyverkereskedelem. - Legális piac - (törvényes piac). A többi piacot legális piacnak nevezzük. A piacon minden terméknek és szolgáltatásnak van egy piaci ára. A piacon az eladónak az a legmegfelelıbb, hogy minél magasabb áron adjon el terméket/szolgáltatást, a vevınek pedig az a legmegfelelıbb, hogy minél alacsonyabb áron vegye azt meg. Tızsde fogalma a tızsde a piac sajátos, magas szinten szervezett formája, ahol devizával, valutával, értékpapírokkal, biztosítási kötvényekkel kereskednek. A tızsdén alkuszok brókerek dolgoznak. Megkülönböztetünk két fajta tızsdét: a) Árutızsde pl. készáruk adás - vétele megy végbe b) Értéktızsde itt az értéktızsdén értékpapírokkal, kötvényekkel, devizával, valutával kereskednek. A legnagyobb értéktızsdék a következı helyeken vannak: London, Párizs, New York, Brüsszel, Frankfurt, Tokió. Pozsonyban 1993 óta mőködik az értékpapír-kereskedelem. Pozsonyban ezt a tızsdét Pozsonyi Értékpapírtızsdének nevezzük. Ez a tızsde Szlovákia tıkepiacának A piac 13

14 meghatározó egysége. Magyarországi értéktızsde: Budapesti Értéktızsde Indexe: BUX index. A legismertebb árutızsdék: londoni nemesfém tızsde, a londoni gyapjú, tea, kaucsuk, kávétızsde New-yorki gyapot, cukor, kávétızsde, chicagói hús, gabonatızsde. Itt az EU-ban legismertebb az amsterdami gyémánttızsde, és a rotterdami kıolajtızsde. 2.1 Piaci mechanizmus Piaci mechanizmus a termelık és a fogyasztók kölcsönös viszonyának összességét jelenti. A piaci mechanizmus a következı kérdéseket válaszolja meg: Mit termelni? Hogyan termelni? Kinek termelni? A mit termelni kérdésre a kereslet adja meg a választ, tehát azt kell termelni, amit a fogyasztók igényelnek. A hogyan termelni kérdés alatt azt értjük, hogy a termelés alatt milyen technológiát fogunk alkalmazni, milyen nyersanyagot fogunk felhasználni, hány mőszakban fogunk dolgozni. A kinek termelni alatt az értjük, hogy csak hazai piacra vagy külföldi piacra is fogunk szállítani. A piaci mechanizmus fı meghatározói: a) A kereslet b) A kínálat Kereslet kereslet a vásárlókat jelenti, a vásárlóknak azt a döntését, hogy milyen összegért hajlandóak megvásárolni az árut vagy a szolgáltatást. A vásárló a piacon minél többet és minél olcsóbban szeretne vásárolni. Fogyasztónak azt a döntését, hogy a termék árából függıen, hogy milyen mennyiséget vásárol belıle, keresletnek nevezzük. A kereslet grafikus ábrázolását keresleti görbének nevezzük. A keresleti görbe jele: D (Demand) Keresleti görbe jellemzi a vásárlói magatartást. Ha csökken a termék ára, akkor nı iránta a kereslet. A hétköznapi értelemben mindig találkozunk vele. A keresletet a fogyasztás (fogyasztók) szemszögébıl vizsgáljuk. A piac 14

15 Pl.: Búza / kg. Egységárak Mennyiség kg kg kg kg Keresleti görbe Lényege, hogy amennyiben csökken a búza ára, akkor a búzából vásárolt mennyiség fokozatosan növekedni fog. A keresletet az ár mellett még további tényezık is befolyásolhatják, pl. más termékek ára a piacon, ill. azok árának változása. Egy termék árával szorosan összefügg: a) a helyettesítı termékek ára Valószínő, hogy az egyik termék árának növekedésével növekszik a másik iránti kereslet (pl. ha drágul a vaj, a margarin ára pedig változatlan marad, akkor a vaj kereslete csökkeni fog, míg a margariné növekedni). Azért, mert a fogyasztók átpártolnak a drága vajról az olcsóbb margarinra. b) kiegészítı áruk (pl. autó és benzin, síbot és síléc, fényképezıgép és film, videomagnó és - kazetta). Pl. ha a benzin ára növekedni fog, akkor függetlenül attól, hogy az autó ára változatlan marad, az autó iránti kereslet is csökkeni fog. Egy termék keresletét annak árán kívül befolyásolhatja: a) a fogyasztó jövedelme a jövedelmek növekedése általában a kereslet növekedését jelenti A piac 15

16 b) a fogyasztó szokásai, divat vannak termékek, melyeknél az ár nem befolyásoló tényezı (pl. újdonságok, luxustermékek, benzin). c) a háztartások számának mennyisége (ha többen vannak az emberek, összességében a kereslet is nı) d) egyéb tényezık (pl. esı esernyı, kánikula házi ventilátor). Itt nem az ár dönti el, mennyit vesznek a fogyasztók, hanem a szituáció. Kínálat - piaci mechanizmus másik összetevıje a kínálat. A kínálat a termelıket, elıállítókat, vagyis az eladókat jellemzi. Tehát a kínálatot a vállalatok szemszögébıl vizsgáljuk. A piacon az eladással, elıállítással a vállalatok foglalkoznak. A vállalat célja a nyereség profit, tehát olyan termékeket gyárt, amit minél jobban tud a piacon értékesíteni. Az árukínálatot a termék ára és a mennyisége határozza meg. A kínálat grafikus ábrázolását kínálati görbének nevezzük. A kínálati görbe jele: S (Supply) A kínálati görbénél a termék ára és mennyisége között egyenes arány van minél többet, minél drágábban. Tehát, a vállalat azt fogja a legdrágábban eladni, amibıl a legtöbbet elad. Pl.: Cola / liter Egységárak Mennyiség L L L L Kínálati görbe A piac 16

17 A kínálatot az ár mellett még további tényezık is befolyásolhatják: a) mőszaki felszereltség javulása pl. új, jobb gépekkel többet tud termelni a vállalat, növekszik a kínálata b) a termelési tényezık ára a termelési tényezık árának csökkenésével (kisebb munkabérek, olcsóbb nyersanyagok) a vállalat olcsóbban tud termelni, így több árut képes a piacra dobni, tehát növekszik kínálata c) állami beavatkozások pl. környezetvédelmi elıírások miatt különleges berendezéseket kell beszereltetnie, ez a vállalatnak plusz kiadás, és ezért a termelésre kevesebb pénz jut, tehát csökken a vállalat kínálata. A kínálat és kereslet találkozása (a piac egyensúlya) A piacon két szándék kereslet és kínálat találkozik. A kereslet és a kínálat alapján, a piacon egyensúlyi ár ás egyensúlyi árumennyiség alakul ki. Ez olyan ár és olyan árumennyiség, amely a kereslet és a kínálat közötti egyensúlyt fejezi ki. A termék ára és mennyisége mind a vásárlók, mind az eladók részére azonos. Ez azt jelenti, hogy megfelel mindkettıjüknek. A valóságban a piacon a kereslet nem egyezik a kínálattal és ilyenkor egyensúlyhiánya alakul ki, tehát vagy, árufelesleg, vagy áruhiány. Árufelesleg (áru többlet) akkor van, ha a kínálat nagyobb, mint a kereslet. Ilyenkor az ár magasabb az egyensúlyi árnál. A piac 17

18 Áruhiány akkor van, ha a kereslet nagyobb, mint a kínálat. Ilyenkor az ár kisebb, mint az egyensúlyi ár. Kereslet eltolódása A keresleti függvény eltolódhat jobb illetve bal felé. Az eltolódás okai: a) Jövedelem változások - Jövedelem növekszik (fogyasztó), abban az esetben a függvény D 1 irányba eltolódik. b) Vásárlók számának változása - Ha a vásárlók száma növekszik a piacon, abban az esetben a D 1 -be tolódik a függvény. Ha csökken, akkor a D 2 -be. c) Divat - Például, ha egy új textíliát dobnak a piacra, többen fogják vásárolni, több mennyiségben. Nı iránta a kereslet, a függvény a D 1 -be tolódik. d) Helyettesítı áruk esetén - Például a kávé és a tea esete. Ha a kávé árfolyama növekszik, de a tea változatlan, akkor a tea iránt nı a kereslet. Kínálat eltolódása A kínálati függvény eltolódásának okai: a) Termelési tényezık változása (pl. földgáz, nyersanyag) - Ha a nyersanyag megdrágul, a vállalat kevesebb dolgot fog elıállítani, így a függvény S I - be fog tolódni. Ha olcsóbb lesz, akkor a vállalat nagyobb mennyiséget állít elı, így a függvény S II - be tolódik. A piac 18

19 b) Innováció = fejlıdés - Pl. ha egy vállalat új technológiát vezet be (például gépesítés), fejlesztést végez a gyártás folyamatában, akkor hatékonyabban fog mőködni, és több nyereséget fog elıállítani, így a függvény S II -be tolódik. Ha a technológia elavult, akkor az elıállítás kevesebb, így a függvény az S I - be tolódik. c) Idıjárás változás Ez csak a mezıgazdasági termelést befolyásolja. Például, ha az idıjárás kedvezıtlen, akkor nem tudják betakarítani a földeken (pl.) a búzát, kukoricát, tehát csökken a mennyiség, a függvény az S I -be tolódik. Ha az idıjárás kedvezı, akkor több mennyiséget tudnak betakarítani, ebben az esetben a függvény az S II -be tolódik Piaci verseny A piaci mechanizmus mőködésének, vagyis a kereslet és a kínálat és az egyensúlyi ár kialakulásának feltétele a verseny. A verseny különbözı alanyok piacon végbemenı találkozását jelenti. Itt az alanyok mindegyike érvényesíti saját akaratát. Ilyen alanyok a következık: államok, vállalatok, magánvállalatok, fogyasztók. A keresletet megtestesítı fogyasztók a piaci versenyben olcsón akarnak vásárolni, míg a kínálatot megtestesítı vállalatok drágán akarnak eladni. Tehát az érdekeik ellentétesek, ebbıl az következik, hogy kompromisszumot megegyezést kell kötniük. Az eladó itt a vállalat a vevı meg a fogyasztó. Az eladó és a vevı közötti A piac 19

20 megegyezésben piaci ár jön létre. A vállalatnak az a célja, hogy többet akar eladni, hogy több legyen a nyereség profit. I. felosztása a versenynek: Kereslet és kínálat közötti verseny. A keresletet megtestesítı fogyasztók olcsón akarnak vásárolni, viszont a kínálatot jelentı termelık viszont drágán eladni. E két egymásnak ellentmondó érdek közötti egyensúlyt a piaci mechanizmus teremti meg: Kiegyenlíti a kínált áru mennyiségét a keresett áru mennyiségével. a) A keresleti verseny a fogyasztók közötti verseny. Ennek akkor van jelentısége, ha a kereslet meghaladja a kínálatot, tehát ha a piacon áruhiány van. A termelık nem gyızik az árut termelni. Tehát az adott áruból nem juthat mindenkinek, és ez áremelkedéshez vezet. A magasabb ár miatt már csak kevesebb fogyasztó hajlandó vagy képes megvenni a terméket, és így alakul ki újra a piaci egyensúly, vagyis lecsökken a kereslet. b) A kínálati verseny a termelık közötti verseny. A piacon minden termelı a lehetı legtöbbet akarja eladni termékeibıl, mégpedig olyan áron, amely a lehetı legnagyobb nyereséget eredményezi számára. A maximális nyereség elérése minden termelı természetes célja. Egyúttal a versenytársak nyereségét a minimálisra akarja csökkenteni azzal a céllal, hogy kiszorítsa ıket a piacról. A termelık számos módszert alkalmaznak e cél elérésére. Megkülönböztetünk árversenyt és nem ár jellegő versenyt. a) Árverseny keretében a termelık csökkentik termékeik árát azzal a céllal, hogy magukhoz csábítsák a fogyasztókat. Abban a reményben csökkentik áraikat, hogy a konkurenseik képtelenek lesznek alkalmazkodni és tönkremennek. Miután ily módon a termelık megszabadultak versenytársaiktól, jobban uralhatják ezután a piacot, feltételeket diktálhatnak és emelhetik áraikat magasabb árszintre, mint az árverseny elıtti volt. E célból átmenetileg a nyereségrıl is lemondanak. b) A nem ár jellegő verseny során a termelık elsısorban a termékek minıségének és mőszaki mutatóinak javításával stb. csábítják a fogyasztókat. A nem ár jellegő verseny további eszközei közé tartozik a reklám, a csomagolástechnika, menı A piac 20

21 c) dizájn, a termék minısége, a hitelre történı eladás lehetısége, a tökéletesebb szerviz. II. felosztása a versenynek a) Tökéletes verseny - csak elméletben létezik, gyakorlatban nem valósul meg. Egy ideális gazdasági állapotot testesít meg. Itt több termelı vállalat van a piacon, amelyek teljesen egyforma termékeket gyártanak. Ezek minıségében nem különböznek egymástól. Illetve még a piacon megjelenik sok fogyasztó is. Ez a jelenség a mezıgazdasági termékek piacát jellemezheti. b) Nem tökéletes verseny - jellemzése: itt bizonyos terméket korlátolt termelı = vállalat, vagy egy termelı gyárt. Ennek különbözı fajtái vannak: monopol verseny, oligopol verseny. MONOPOL VERSENY ez olyan piacon lép fel, ahol több dolgot állítanak elı. Közelít a tökéletes versenyhez, mivel a piacon sok az eladó, viszont különbözıen állítanak elı különbözı dolgokat. Valamennyijük által kínált dolog kissé különbözik. A monopol verseny fıleg az élelmiszerpiacon nyilvánul meg. Általában a hozzánk legközelebbi boltban veszünk különbözı dolgokat mivel ott a legkedvesebb hozzánk a kiszolgáló személyzet és ez van közel hozzánk. A falu másik pontján lévı pontot nem részesítjük elınyben, mivel az messzebb van. Tehát a monopol helyzetben van a közelebbi bolt, de ha a közelebbi bolt drágává válik számunkra, akkor a falu másik pontján lévı bolt lesz a monopol helyzetben, és itt kezdünk vásárolni. OLIGOPOL VERSENY - jelentése: - több eladó. Ezeknek az eladóknak jelentıs a gazdasági pozíciójuk, akadályozni tudják más eladók illetve vállalatok piaci megjelenését, hatalmi, vezetıi szerepük van ezeknek a vállalatoknak. Itt több vállalat van egyszerre monopol-helyzetben, pl. OMV, MOL. Teljes monopólium - akkor jön létre, ha a gazdasági ágazatban egy bizonyos terméket egyetlen vállalat állít elı. Ennek a vállalatnak hatalmi pozíciója van a piacon, szinte egyeduralkodóvá válik. Nincs konkurenciájuk pl. ilyen vállalat Microsoft, Mc Donald s, COCA-COLA, IBM A piac 21

22 3 A nemzetgazdaság fogalma és felosztása Nemzetgazdaságon egy bizonyos ország gazdasági tevékenységei egyes területeinek történelmi szempontból kialakult összességét értjük. Szlovákia nemzetgazdasága január 1.-jén jött létre, mivel Szlovákia ekkor alakult meg. Egy nemzetgazdaságban gazdasági alanyok vannak jele. Ezek az alanyok befolyásolják a nemzetgazdaság mőködését, pl. a külkereskedelem befolyásolja a mezıgazdaságot és a gépipart. Az egyes ipari ágazatok befolyásolják egymást, és ezek az ágazatok alkotják a nemzetgazdaság összességét. Egy nemzetgazdaságnak nagyon fontosak a nemzetközi kapcsolatok. Célja, hogy egy adott nemzetgazdaság fejlıdni tudjon, jobb életszínvonal legyen az adott államon belül. Az egyes államok, nemzetgazdaságok együttmőködése gazdasági integrációhoz vezet. Az integráció legáltalánosabb értelmezésben egyesülési folyamat, részeknek egésszé való összeolvadása. Felfogható részek együttmőködéseként, egymásra hatásaként és összekapcsolódásként is. Egy másik definíció szerint az integráció általános értelemben a részek alkalmazkodása és összefonódása egy magasabb egészben. Integrációkra példák: - Európai Unió - OPEC - Kıolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezete - EFTA - Európai Szabadkereskedelmi Társulás (Svájc, Izland, Lichtenstein, Norvégia) - NATO - Észak-atlanti Szerzıdés Szervezete - ENSZ - Egyesült Nemzetek Szervezete Egy ország nemzetgazdaságának egyszerősített vázlata GSZ = gazdasági szubjektum (alany) GS GS GS GS GS GS GS GS A nemzetgazdaság fogalma és felosztása 22

23 Világgazdaság egyszerősített vázlata NG = nemzetgazdaság N N Országok integrációs tömörülése N Egy adott ország nemzetgazdasága Nemzetgazdaság ágazati struktúrája Nemzetgazdaság ágazati struktúrája Termelı ágazatok Nem termelı ágazatok Ipar pl. gépipar, Iskolarendszer Mezıgazdaság Kultúra Építıipar Egészségügy Teherszállítás Személyszállítás Termelési szolgáltatások Nem termelı Egyéb Egyéb A nemzetgazdaság fogalma és felosztása 23

24 Nemzetgazdaság szektorstruktúrája A gazdaság fejlıdése folyamán az egyes ágazatok nem egyformán fejlıdtek, így a gazdasági tevékenységeknek több szektora jött létre. Megkülönböztetünk primer, szekunder, tercier és kvarcier szektort. a) Primer (elsıdleges) szektor - A nemzetgazdaság legfontosabb szektora - Alapvetı nyersanyagokat és anyagokat produkáló ágazatok alkotják. pl. bányaipar, mezıgazdaság, energiaipar, erdıgazdaság - Lassú ütemő tudományos mőszaki fejlesztés - Nagy beruházási ráfordításokat igényelnek b) Szekunder (alárendelt) szektor - A primer szektorhoz kapcsolódik, feldolgozóipar, élelmiszeripar, építıipar tartozik ide - Célja, hogy kielégítse a lakosság szükségleteit, fenntartsa a lakosság életszínvonalát - Gyorsan fejlıdik - Kutatások és fejlesztések havonta mennek végbe - Mindenki szakosodott munkát végez c) Tercier (harmadlagos) szektor - Az összes fizetett és ingyenes szolgáltatások, kereskedelem, közlekedés, távközlés tartozik ide - Fejlett országokban a leggyorsabban fejlıdı szektor - Legkisebb a beruházások iránti igény d) Kvarcier (negyedleges) szektor - Egészségügy, tudomány és technika, kutatási tevékenység és az iskolarendszer alkotja - Nagyon pénzigényes szektor A nemzetgazdaság fogalma és felosztása 24

25 Nemzetgazdaság termékminıség szerinti struktúrája A termék minısítése szerint a nemzetgazdaság a következı tevékenységekre osztható: a) Mezıgazdasági termékek Mezıgazdasági terméken a földmővelés, az állattenyésztés, a vadgazdálkodás, a haltenyésztés, a halászat, az erdıgazdálkodás, a növénytermesztés produkcióját értjük. b) Ipari termékek Az ipar produkciójába tartoznak a következık: italok, élelmiszeripari termékek, dohány, textil, bırtermékek, faipari termékek, papír, vegyi anyagok, kıolaj alapú anyagok, nukleáris anyagok, kaucsuk, fém alapú anyagok, elektronikai anyagok, gépek, berendezések, optikai eszközök, és közlekedési eszközök. c) Építıipari termékek Olyan építıipari munkák tartoznak ezen ágazat produkciójának kategóriájába, amelyek eredményeként új építmények jönnek létre, vagy meglévık bıvítésére, átalakítására, korszerősítésére, karbantartására kerítenek sort. d) Kereskedelem A kereskedelembe tartozik: a nagykereskedelem, a kiskereskedelem, a belkereskedelem, a külkereskedelem kereskedelmi termékek lehetnek: - szállítóeszközök: kamion, repülı, hajó, vonat - közlekedési eszközök: autó, busz A kereskedelem alatt különbözı termékek eladása és vétele megy végbe Kereskedelem szolgáltatásai: javítás, karbantartás, szállítás, csomagolás, raktározás e) Szállodai és éttermi szolgáltatások Ezen szolgáltatások közé soroljuk az összes szállásadói tevékenységet, a szállodai étkezést is beleértve. A különbözı szálláshelyek szolgáltatásai is ide tartoznak, valamint az ifjúsági otthonok és a kollégiumok. f) Közlekedés és távközlés A nemzetközi közúti, vízi, vasúti, légi és a csıvezetékes szállítás tartozik ide. Valamint a postai szolgáltatások, távközlési szolgáltatások. g) Pénzintézetek és biztosítók A pénzintézetek és biztosító társaságok pénzügyi közvetítı tevékenységeit és szolgáltatásait foglalják magukba. Ezen tevékenységeket és szolgáltatásokat a A nemzetgazdaság fogalma és felosztása 25

26 kereskedelmi bankok és a jegybank végzi. Banki és biztosítói szolgáltatások: hitelnyújtás, betéti pénzek lekötése, különbözı biztosítások kötése h) Ingatlankezelési szolgáltatások Ezen szolgáltatások közé tartozik: ingatlan eladása / vétele / kiadása / bérbe adása / reklámozása, K+F szolgáltatások, számítógépes szolgáltatások (pl.: PC javítás, programozás) i) Közigazgatás Államigazgatási tevékenységek sorolhatók ide pl.: honvédelmi, bírósági, rendırségi, oktatásügyi, egészségügyi, intézmények felügyelete, szolgáltatásainak ellenırzése, szabályozása j) Oktatásügy Az oktatásügyi rendszerbe a nevelési oktatási rendszer összes fokozata beletartozik pl.: bölcsıde, óvoda, általános / közép / fıiskola, felnıttképzések, speciális iskolák k) Egészségügy és szociális gondoskodás Ezen szolgáltatások közé a kórházakban, rendelıkben való ellátás tartozik Célja az egészség megóvása, betegség meggyógyítása, megelızése, idısek gondozása l) Egyéb szolgáltatások Ilyenek a szociális, közszolgálati szolgáltatások pl.: szennyvíztisztítás, hulladékkezelés, ifjúsági/egyházi/politikai szervezetek tevékenységei Nemzetgazdaság térségi struktúrája Egyes országok nemzetgazdasága tagolható még az adott állam területi-közigazgatási felosztása alapján is, pl. Németország közigazgatásilag 16 szövetségi államra van osztva, Ausztria meg 9 szövetségi államra, USA-ban 50+1 tagállam van, Magyarország pedig 19 megyére tagolódik. Szlovákia az 1996-os közigazgatási reform óta 8 kerületre (kraj), azon belül összesen 79 járásra (okres) oszlik. Kerület Kerületi székhely Pozsonyi (Bratislavský kraj) Pozsony (Bratislava) Nagyszombati (Trnavský kraj) Nagyszombat (Trnava) Nyitrai (Nitriansky kraj) Nyitra (Nitra) Trencséni (Trenčiansky kraj) Trencsén (Trenčín) Zsolnai (Žilinský kraj) Zsolna (Žilina) A nemzetgazdaság fogalma és felosztása 26

27 Besztercebányai (Banskobystrický kraj) Besztercebánya (Banská Bystrica) Kassai (Košický kraj) Eperjesi (Prešovský kraj) Kassa (Košice) Eperjes (Prešov) Nemzetgazdaság mutatószámai / mutatói / mérıszámai bruttó hazai termék (BHT) - gross domestic product (GDP) a mérıszáma egy bizonyos ország gazdasági termelésének egy meghatározott idı alatt. Méri a nemzeti jövedelmet és teljesítményt. Gyakran használják az országban élık átlagos életszínvonalának mutatójaként. GDP jelentése: egy adott állam egy meghatározott idıszak alatt (általában 1 év) elıállított javainak összessége. Javak = termékek, szolgáltatások A GDP amerikai dollárban (USD) fejezik ki, és kétféleképpen meghatározható. USA gazdasága a föld országai közül a kiemelkedı, bruttó hazai terméke (GDP) több mint milliárd amerikai dollár, ami a világ GDP-jének csaknem 21%-a. - Egy fıre jutó GDP - Összes GDP Minél nagyobb a GDP, annál fejlettebb az állam, s minél kisebb a GDP, annál szegényebb az állam. Ország USA Japán Kína Németország Magyarország Szlovákia Zambia Laosz Összes GDP 2010-ben milliárd USD 5068 milliárd USD 4401 milliárd USD 3667 milliárd USD 130 milliárd USD 89 milliárd USD 12 milliárd USD 7 milliárd USD A nemzetgazdaság fogalma és felosztása 27

28 bruttó nemzeti termék (BNT) - gross national product (GNP) BNT minden olyan terméket és szolgáltatást magába foglal, melyet az adott állam állampolgárai produkálnak. BNT-be tehát azt a produkciót is beleszámítják, amelyet az adott ország külföldön élı állampolgárai hoztak létre. BNT = GDP (BHT) + külföldi nettó jövedelem nettó hazai termék (NHT) - net domestic product (NDP) Ha a bruttó hazai termékbıl leszámítjuk az értékcsökkenést amortizációt, akkor eredményként megkapjuk a nettó hazai terméket. NHT = GDP(BHT) amortizáció nettó nemzeti termék (NNT) - net national product (NNP) NNT = BNT amortizáció A nemzetgazdaság fogalma és felosztása 28

29 4 A makrogazdaság egyensúlyzavarai 4.1 Munkanélküliség A munkanélküliség azt jelenti, hogy egy állam munkaképes lakosságának bizonyos százaléka nem dolgozik. Munkanélkülinek (állástalannak) hívunk minden olyan személyt, aki egy adott idıpontban képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát. A munkanélküliséget %-ban határozzák meg. Pontos megnevezése munkanélküliségi ráta. Szlovákiában a munkanélküliségi ráta jelenleg (2011) 14,9%-os. Szlovákia lakossága 5,4 millió, ennek kb. a 60 %-a munkaképes, azaz 3,24 millió, ennek a 14,9%-a kb fı. Tehát jelenleg kb munkanélküli van Szlovákiában. Munkaképesnek minısül az a lakos, aki már betöltötte a 18. életévét, egészséges, fizikailag és szellemileg alkalmas a munkavégzésre emellett nem idıs (nem 65 év feletti - nyugdíjas). Szlovákiában az elmúlt években nıtt a munkanélküliség ez a növekedés a 2007-es gazdasági világválságnak köszönhetı. Munkanélküliség okai: - Gazdasági válság - Szakképzetlen munkaerı - Nyelvi hiányosságok - Különbözı betegségek - Szegénység - Sztrájk - Nincsenek munkaadók-multinacionális vállalatok, nincs megfelelı szabad munkahely a piac telített - Lakóhely változás - Diszkrimináció a törvény tiltja, hogy megkülönböztetve legyen a munkás - Középiskola, vagy fıiskola elvégzése után nem lehet végzettséghez megfelelı munkát találni, olyan szakembereket képeznek, akikre nincs szükség - Vannak olyan egyének, akik nem érdeklıdnek a munka után - Önként elhagyják a munkahelyüket-önkéntes munkanélküliség - Csoportos leépítések a tönkrement cégeknél A makrogazdaság egyensúlyzavarai 29

30 Egy állam lakosságának kb. 40%-át alkotja a nem munkaképes lakosság. Nem munkaképes lakosságnak minısül: - háztartásbeli nık - nyugdíjasok - GYES-en (gyermekgondozási segély), GYED-en (gyermekgondozási díj) lévık - 18-ik életévnél fiatalabbak - Értelmi - szellemi és testi fogyatékosok Szlovákiában a munkanélküliség az elmúlt 10 évben a következıképen alakult: Évek Munkanélküliségi ráta %-ban 18,6 17,4 15, , ,5 10,5 11,5 14,9 Vannak olyan megyék, régiók, ahol a munkanélküliségi ráta meghaladja a 20%-ot is, és vannak olyan megyék ahol csak 7%-os (ilyen pl.: Pozsonyi régió). A Dunaszerdahelyi járásban jelenleg kb.: 8,5 %-os a munkanélküliség. Munkanélküliség fajtái: a) Strukturális, vagy szerkezeti munkanélküliség - A munkahelyek szerkezete és az állást keresık szerkezete, vagyis a szakmastruktúra eltér egymástól. (Például szükség van kétszáz asztalosra, de csak kétszáz bányász szabad.) b) Szezonális munkanélküliség - Mezıgazdaságban jellemzı, vannak kimondottan olyan mezıgazdasági munkák, amelyek csak bizonyos idıszakban végezhetık. c) Konjunkturális munkanélküliség - Rövid távú gazdasági ingadozások eredménye; recesszióba (GDP csökkenés), egy rosszabb esetben válságba torkollik. d) Abszolút munkanélküliség - A társadalomban egy adott régióban a munkát keresık száma nagyobb, mint a munkahelyek száma. Kitörési lehetıség csak munkahely teremtéssel, addig is segélyezéssel és közmunkaprogramokkal van. Ha valaki munkanélküli, akkor a munkaügyi hivatalban kell jelentkezni és munkaügyi hivatal nyilvántartásba veszi ıt. A beregisztrálást követıen a munkanélküli hivatal a szakképzettségéhez megfelelı munkát próbál keresni az illetınek. Amennyiben az egyén nem megfelelıen szakképzett, akkor a munkanélküli hivatal A makrogazdaság egyensúlyzavarai 30

31 továbbképzi. Továbbképzések lehetnek informatikai, számviteli, kommunikációs jellegőek is. Azt az egyént, aki már dolgozott a nyilvántartásba vétel elıtt munkanélküli segély illeti meg. Ha minél több évet dolgoztunk nagy fizetéssel, annál nagyobb lesz a munkanélküli segélyünk összege. Azonban, ha nem dolgoztunk eddig, akkor nem kapunk munkanélküli segélyt. A munkanélküli segélyt nem kapjuk a végtelenségig, csak maximum fél évig. Ha valaki munkanélküli segélyt kap, akkor minden második héten igazolnia kell, hogy keresett munkát valamilyen vállalatnál, intézménynél. A dunaszerdahelyi járásból pl. sokan járnak dolgozni ipari parkokba. pl.: galántai, komáromi, esztergomi, gyıri és a pozsonyi ipari parkokba. A munkavállalók többsége naponta ingázik, kutatások alátámasztják, hogy jelenleg több mint munkavállaló ingázik Szlovákiából Magyarországra nap, mint nap. A legtöbb munkavállalót foglalkoztató MULTINACIONÁLIS VÁLLALATOK: Gyır: Audi, Philips, Rába Komárom: Nokia, Hajógyár, Foxconn Esztergom: Suzuki Galánta: Samsung Pozsony: Volkswagen 4.2 Infláció Jelentése pénz elveszíti az értékét. Ennek a következtében megnı a forgalomban lévı pénz mennyisége. Tehát az árszínvonal tartósan emelkedik, a pénz vásárlóerejének romlása mellett. Megjelennek a piacon nagy címlető bankjegyek. Az infláció egyik típusa a stagfláció. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt. Az inflációt %-ban is meghatározhatják. Infláció okai: a) A gazdaságban jelen lévı pénzmennyiség nagymértékő növekedése b) A fogyasztási cikkeknek az országból való kiáramlása c) lakossági megtakarítások csökkenése d) Hitelállomány növekedése e) A foglalkoztatottak számának csökkenése f) Termelékenységének csökkenése A makrogazdaság egyensúlyzavarai 31

32 Infláció fajtái: a) Mérsékelt / lassú / kúszó infláció - Amennyiben az infláció 1-9% közötti, akkor mérsékelt inflációról beszélünk. A gazdaság számára az a kívánatos, ha az infláció mértéke a lassú (vagy mérsékelt, kúszó) infláció tartományába esik. Ebben az esetben a gazdaság stabil. A lakosság megbízik a pénzében. A lakosság a pénzét bankban helyezi el. Fejlett gazdaságokra jellemzı ez a fajta infláció, ilyen van pl.: EU-ban. Jelenlegi pénzünk az euró, amely minimálisan inflálódik (1,5-2 % között) b) Vágtató infláció - Amennyiben az infláció % közötti, akkor vágtató inflációról beszélünk. Kevésbé stabil a gazdaság. Ez az infláció típus általában a közepesen fejlett államokban és a fejlıdı államoknál jellemzı. Ilyen pl.: Brazília, Mongólia, Argentína. Itt a lakosság kevésbé bízik a pénzében inkább ingatlanokba, ingóságokba fektet. A lakossági hitelek és a vállalkozói hitelek növekedhetnek. c) Hiperinfláció - Amennyiben az infláció 1000 % közötti, akkor hiperinflációról beszélünk. Teljesen nem hisz a lakosság a pénzében. Pénzügyi válság alakul ki. Megjelenik a pénzügyi piacon a több milliós címlető bankjegyek. Ez a fajta infláció szegénységet vonz maga után, munkahelyek megszőnnek és a munkanélküliség nı. A hiperinfláció a gazdaság összeomlásának jele. Hiperinfláció okai: - Az államnak nincs elegendı bevétele - Költségvetési hiányt általában hitelekbıl fedezik De ha egy állam nem tud hitelt felvenni, például mert a hitelezık túl kockázatosnak tartják, akkor kénytelen növelni a pénzkibocsátást, magyarul pénzt nyomtatni. Ha a jegybank megfelelı aranyfedezet nélkül nyomtat pénzt, akkor az elértéktelenedik, ami inflációt okoz. Emiatt az adóbevételek csökkenek, a hiány tovább emelkedik, ezért az állam kénytelen még több pénzt kibocsátani, ami tovább gerjeszti az inflációt. A folyamat öngerjesztı, a végeredmény hiperinfláció. Az egyetlen kiút a szigorú költségvetési reform. A makrogazdaság egyensúlyzavarai 32

33 A világon legnagyobb hiperinfláció Magyarországon volt a 1946-ban a második világháború után. Ekkor az árak 15 óránként duplázódtak augusztus 1-jén a pengıt leváltotta a forint (1 HUF = 240 kvad drillió pengı volt). Hiperinflációnak számító pénzromlás volt a 1980-as években több latin-amerikai országban: Bolíviában, Peruban, Mexikóban, és Argentínában. Brazíliában 1990-es évek elején. Jugoszláviában közötti idıszakban 5 billiárd százalék volt az infláció. A legutóbbi hiperinfláció Irakban volt, 2003 tavaszán, a háború kitörésekor. Defláció Infláció ellentéte itt nı a pénz értéke. Tehát az árszínvonal tartósan csökken. A minimális defláció még egészséges, stabil gazdaságot vonz maga után. A deflációt is százalékban adják meg ugyanúgy, mint az inflációt. Az 1980-as, 90-es években a defláció komoly nehézséget jelentett Japánban, napjainkban pedig fıleg az Amerikai Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Németországot nyugtalanítja. A makrogazdaság egyensúlyzavarai 33

34 5 Vállalatok 5.1 A vállalat a vállalkozás folyamatai, tevékenységi területe és elhelyezkedése A vállalat - egy önálló gazdálkodó egység, amely a termelési tényezık segítségével termékeket gyárt és szolgáltatásokat nyújt, önálló jogalanyisággal rendelkezik, a saját nevében lép fel és a kötelezettségeiért az egész vagyonával, vagy a kötelezı alaptıke nagyságáig felel. A vállalat önállósága és jogalanyisága A vállalat jogalanyisága alatt azt értjük, hogy a vállalat a saját nevében lép fel. Ezt a nevet úgy hívjuk, hogy kereskedelmi név (obchodné meno). Két vállalatnak nem lehet ugyanaz a kereskedelmi neve elég, ha a két név csak egy pontban vagy vesszıben különbözik egymástól. A kereskedelmi név lehet: a) névre utaló az a vállalkozó kereszt és vezeték neve b) tárgyra utaló vállalkozás tárgyára utal, pl. építkezési vállalat, autójavító c) vegyes kettınek a kombinációja A kereskedelmi név lehet kitalált név és a kereskedelmi társaságoknál a kereskedelmi név mellé fel kell tüntetni a jogi formát. A vállalat önállósága alatt azt értjük, hogy a vállalat önálló gazdálkodó egység, az állam közvetlenül nem avatkozik bele a vállalat mőködésébe. Szerepe csak az általános szabályok, törvények megvalósításaira korlátozódik és a vállalkozást ezen törvényeken belül kell megvalósítani. A vállalat mőködésérıl maga a vállalat dönt. A vállalat maga dönt a vállalkozás formájáról, ı maga jelöli ki székhelyét, meghatározza, hogy mit fog gyártani illetve milyen szolgáltatásokat fog nyújtani, hogy szervezi meg a termék menetét és maga dönt a gazdasági eredmény felosztásáról. A vállalat megválasztott kereskedelmi nevét a természetes személyeknél beírják a živnostenský listbe, a kereskedelmi társaságoknál a kereskedelmi cégjegyzékbe (obchodný register). A vállalkozás egy jó ötlettel kezdıdik, amely vállalkozássá, szándékká alakul át. Ha vállalkozni szeretnék, elıször teljesítenünk kell a vállalkozást szabályozó feltételeket. Vállalatok 34

35 Általános feltételek: életév betöltése - feddhetetlenség - jogi döntésekhez való képesség - specifikus feltételek - végzettség - szakmai gyakorlat október 1-tıl változott a vállalkozásról szóló törvény živnostenský zákon. Leegyszerősödött a vállalkozói engedély kiváltása, mivel több mindent egy helyen az ún. živnostenský úradon lehet elintézni. A vállalkozói engedélyt szeretnénk kiváltani akkor nem kell magunkkal vinni a výpis z registra trestu, mert a živnostenský úrad kikéri. Ezen kívül bejelent az egészségügyi biztosítóba és regisztrál az adóhivatalban is, de csak a jövedelemadóra. A bejelentéshez kötött iparoknál az engedélyt a živnostenský úrad öt napon belül kézbesíti. Olcsóbb lett a vállalkozói engedély kiváltása. A szabadiparoknál 100, a kötött iparoknál 500, és a koncessziós levél De egy vállalkozói engedélyre csak egy féle tevékenységet lehet ráírni. Következı változás a szakmai gyakorlat követelménye. Itt változott a kötött iparoknál remeselnícka živnosť. Itt nem követelmény a szakmai gyakorlat, ha az egyén három vagy négy évig tanulta a szakmát az iskolában. Ez a kivétel nem érvényes akkor, ha azt a szakmát ún. alképzéses kurzusokon tanulta. A vállalat megalapításánál eldönthetjük, hogy milyen formában szeretnénk vállalkozni. Vállalkozhatunk, mint fizikai személy egyéni vállalkozás vagy valakivel közösen vállalkozhatok úgy, hogy kereskedelmi társaságot alapítunk közösen, vagy szövetkezetet ilyen esetben a vállalkozás jogi formájáról beszélünk. Négy fajta kereskedelmi társaságot alapíthatunk: - közkereseti társaságot - betéti társaságot - korlátolt felelısségő társaságot - részvénytársaságot. Vállalatok 35

36 Ha kereskedelmi társaságot alapítunk, akkor a kereskedelmi név mellé mindig oda kell írni a jogi formát. Különbséget kell tenni a vállalat megalapítása és létrejötte között. 5.2 Vállalat megalapítása és létrejötte Egyéni vállalkozás során akkor beszélünk a vállalat létrejöttérıl, amikor megkapjuk az iparengedélyt (ha a vállalkozás engedélyhez kötött vagy a bejelentés napjával, ha a vállalkozás bejelentéshez kötött). A kereskedelmi társaságoknál elıször beszélünk a vállalat megalakulásáról, ami azt jelenti, hogy a társtulajdonosok összeülnek és megbeszélik a vállalat mőködésének feltételeit. Megbeszélik, ki fogja a vállalatot vezetni visznek-e be tıkét (ott ahol nem kötelezı az alaptıke). Ki mennyi tıkét visz be kinek mennyi szavazata lesz, és hogyan fognak osztozni a nyereségen. Ezeket a megbeszélt pontokat szerzıdésben írásban leírják majd ezt a szerzıdést minden társtulajdonos aláírja és az aláírásokat közjegyzıvel hitelesíti. A kereskedelmi társaság létrejöttérıl akkor beszélünk, amikor a társaságot beírják a kereskedelmi cégjegyzékbe. Kereskedelmi cégjegyzék: (obchodný register) Ez egy nyilvános lista ahová mindenki belépést nyer. A kereskedelmi cégjegyzék a következıket tartalmazza a) ha a társaságot fizikai személyek alapítják meg, akkor a kereszt és vezetéknevüket és lakcímet b) ha a társaságot jogi személyek alapítják meg, akkor a kereskedelmi nevüket, jogi formájukat és székhelyüket c) az újonnan alakult társaság kereskedelmi nevét és jogi formáját, továbbá - a vállalkozás székhelyét - a vállalkozás tárgyát - az azonosítási számot (IČO) - azoknak a személyeknek a nevét akik a vállalat alapszabály szerinti szerveknél lépnek fel - a cégvezetı nevét Vállalatok 36

37 A vállalat alapszabály szerinti szervei: (Štatutárne orgány firmy) A vállalat alapszabály szerinti szerveinek azokat a munkatársakat nevezzük, akik valamennyi ügyben jogosultak a vállalat nevében cselekedni. Alapszabály szerinti szerv lehet egyéni vagy kollektív. Az alapszabály szerinti szervet úgy is hívjuk, hogy statutáris szerv (štatutárny orgán). Ha a vállalkozó természetes személy (egyén) akkor a vállalat nevében általában személyesen jár el. Jogi személyeknél az alapszabály szerinti szerv lehet ügyvezetı, igazgató vagy igazgató tanács. Ha a vállalat nevében más személy fog eljárni akkor azt a személyt erre fel kell hatalmazni meghatalmazó levél. Ez a meghatalmazó levél két féle lehet: a) speciális ami csak bizonyos konkrét jogügylet lebonyolítására hatalmaz fel b) általános meghatalmazó levél ami minden jogügylet lebonyolítására felhatalmaz (kivéve a vállalat felszámolását és vagyonnak eladását). Cégvezetıi jog a felhatalmazás különleges típusa a cégvezetıi felhatalmazás. Ilyen felhatalmazással a vállalkozó feljogosítja a cégvezetıt, hogy a vállalat vezetésével kapcsolatos összes jogügyletben eljárjon, kivéve a vállalat felszámolását és vagyonának eladását. Úgy ír alá, hogy a neve mellé két kis p betőt ír. 5.3 A vállalati célok A vállalati célok kitőzése nagyon fontos feladat. Valójában meghatározzák a vállalat jövıbeni állapotát és meghatározzák a célok eléréséhez vezetı utakat és módszereket. A vállalat elıször kijelöli a fı célt és utána a részcélokat. A részcélok mindig alá vannak rendelve a fı célnak. A vállalat fı célja lehet pl. a tıke jövedelmezısége, a piac kialakítása és bıvítése, minél nagyobb nyereség elérése a vállalat túlélése. A célokat konkrétan ki kell jelölni, hogy késıbb idıben, helyben, mennyiségben ellenırizhetı legyen. Ez azt jelenti, hogy konkrétan ki kell jelölni hogy mit akarok elérni a vállalat melyik területén akarom elérni (hol?), mikor akarom elérni, tehát milyen idın belül és menyit. Tartalmi szempontból a célok lehetnek: a) gazdasági célok (hospodárske cieľe) pl. nyereség elérése, a vállalat túlélése alatt a vállalat fizetıképességét javítjuk azaz tudja teljesíteni a kötelezettségeit. Vállalatok 37