Erdei Vándor ÚTIKALAUZ

Átírás

1 Erdei Vándor ÚTIKALAUZ 1

2 KEDVES ERDEI VÁNDOR, ÜDVÖZLÜNK A ZEMPLÉNBEN! Személyes adataim Név: Iskola: Vándortáborom időpontja: Az előtted álló hét nap az erdő titkainak és értékeinek megismerésével telik majd. Nagyon reméljük, hogy olyan élményben lesz részed, amely élethosszig összeköt a természet szeretetével és védelmével. Az Erdei Vándortábor Programot azért hívtuk életre, hogy minél több fiatal személyes tapasztalatokat szerezhessen a magyar erdőkről, testközelből találkozhasson mindazzal, amit a természetismeret, a biológia vagy a földrajz órán tanult. Nem túlzás azt mondani, hogy a változó klímában az erdők az egészséges természeti környezet, és így az emberiség fennmaradásának egyik zálogát jelentik. Ismerd meg tehát értékeit, és váljon életed részévé ezeknek az értékeknek a védelme! A varázslatos Zempléni-hegység bizonyára titeket is le fog nyűgözni és egy életre belopja magát szívetekbe. A hegyeket borító vadregényes erdőkben bóklászva számtalan szikláról csodálhatjátok meg a szemetek elé táruló fenséges panorámát, eljuthattok olyan mesebeli szépségű helyekre, mint az István-kúti nyírjes, vagy felfedezhetitek a régmúlt idők megmaradt emlékeit a várakban és a kolostorok romjaiban. Az itt elterülő hatalmas erdőségeit az erdészeti szakma több évszázados tapasztalataira támaszkodva nagyrészt az ÉSZAKERDŐ Zrt. kezeli. Ezen csodákat egy hét alatt ugyan lehetetlen megismerni, de az útvonalat végigjárva ízelítőt kaphattok a Zempléni-hegység különleges élővilágából, a fantasztikus kilátásokból és a táj kultúrtörténetéből is. Az útvonal felelőse, aki a tábor időtartama alatt szükség esetén hívható: Pál János Viktor kozjolet@eszakerdo.hu A Zempléni Erdei Vándortábor útvonal erdész házigazdája a ÉSZAKERDŐ Zrt Miskolc, Deák tér eszakerdo@eszakerdo.hu eszakerdo.hu Az erdei vándortábor során érezd jól magad, élvezd és ismerd meg az erdőt, és térj vissza ide mihamarabb! Országos Erdészeti Egyesület Az Erdei Vándortáborok szervezője az Országos Erdészeti Egyesület 1021 Budapest, Budakeszi út info@erdeivandor.hu erdeivandor.hu 2 1

3 TÚRÁZNI CSAK OKOSAN, SZÉPEN! Az alábbiakban összefoglaljuk az erdőjárással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, hogy saját maga és társai érdekében minden erdei vándor gondos és körültekintő turistaként léphessen be az erdőbe. Ne feledjük: az erdő állatok és növények ezreinek élőhelye, otthona, ezért viselkedjünk benne jó vendéghez illő, kellő tisztelettel! Tájékozódás A biztonságos túrázás legfontosabb eleme a jó tájékozódás. Bár sokaknál lehet digitális eszköz (pl. GPS, mobil applikáció), az út során mindig legyen nálunk papíralapú turistatérkép is, Hiszen nincs mindig elég erős jel, vagy lemerülhet az eszközünk akkumulátora. Ismerjük meg a turistatérképek jelzéseit! Az Erdei Vándortáborok legnagyobb részben jelzett turistaúton haladnak, így a jelzéseket követve eljutunk a napi célunkig. A jelzéseknek négy alapvető színe van: a kék, a piros, a sárga és a zöld. Ezeket a térképek a legtöbbször a szín nagy kezdőbetűjével jelölik (K, P, S, Z). A jelzések alaptípusa a sáv, ami az egyes színekben így néz ki: Kereszt jelzéssel általában a sáv jelzéseket összekötő, vagy a településekhez átkötő utakat jelölik. Így néz ki például a kék kereszt jelzés: Háromszög jelzéssel a hegycsúcsokra vagy kilátókhoz vezető utakat jelölik. Ilyen például a piros háromszög jelzés: A négyzet jelzés a sáv jelzésekről leágazó, fontosabb helyre (pl. szálláshelyre) vezető utakat jelölik. Például a sárga négyzet: Kör jelzéssel a forrásokhoz, kutakhoz vezető utakat jelölik. Így néz ki például a piros kör jelzés: Omega jelzés jelöli a barlangokhoz vezető utakat, mint például a sárga barlang jel: Az L alakú jelzés a romokhoz, műemlékekhez vezető utakat jelöli, mint például a piros L jelzés: Mária Út egy Közép-Európán átívelő zarándok- és turistaút-hálózat. Ennek útvonalát jelöli különböző színekkel ez a jelzés: Mire figyelj a táborhelyen? Egy nyár alatt erdei vándorok százai fordulnak meg a táborhelyeken, ezért mindenkit arra kérünk, hogy hagyja olyan állapotban a táborhelyét, amilyen állapotban át szeretné venni! Ha a felszereléseden bármi igazítanivaló van, vagy meg kell szárítani az elázott ruháid, az érkezés után minél hamarabb láss hozzá, mert a reggeli indulás előtt nem biztos, hogy lesz rá időd! Továbbindulás előtt gondosan pakoljatok be és ellenőrizzétek a felszereléseteket, hogy semmi fontos dolog ne maradjon hátra! Tüzet csak a kijelölt tűzrakóhelyeken szabad gyújtani! Tűzrakás előtt tájékozódjatok a vándortábor vezetőjétől, hogy nincs-e érvényben tűzgyújtási tilalom, ez ugyanis a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik! Legyen ez az év legzöldebb hete! Tartsátok be a kiadvány hátoldalán olvasható javaslatokat, és találjatok ki további vállalásokat a környezet védelme érdekében! Mire figyelj útközben? A kirándulás ütemét a legkisebbek, illetve a gyengébb állóképességűek haladásához igazítsuk. Soha ne hagyjuk magukra a tapasztalatlanabb társainkat még viccből sem! Az erdőterületen előforduló kullancsok elleni legjobb védekezés a megfelelő öltözet (zárt cipő, hosszúnadrág), es a különböző riasztószerek használata. Egyes kullancsok által terjesztett betegségek ellen védőoltással is lehet védekezni. Kirándulás után mindig vizsgáljátok át magatokat! Az erdőterületen előforduló kullancsok elleni legjobb védekezés a megfelelő öltözet (zárt cipő, hosszúnadrág), és a különböző riasztószerek használata. Kirándulás után mindig vizsgáljátok át magatokat! Természetvédelmi területen tilos a növények és az állatok, valamint azok élőhelyeinek veszélyeztetése vagy elpusztítása! Az erdő természeti értékeit mi, emberek veszélyeztetjük a legjobban. Az út során ne térjetek le a kijelölt turistautakról, a felesleges taposás ugyanis évtizedekkel visszavetheti a fiatal erdők növekedését, elpusztítja a védett növényeket és azok élőhelyeit. És végül a legfontosabb: figyelj a társaidra, hogy együtt, közös élményekkel, vidáman válhassatok erdei vándorokká! 2 3

4 1. nap PÁLHÁZA ROSTALLÓ Útvonal: Pálháza Rostalló Napi útvonalhossz: 9,1 km kisvasúttal és 0,5 km gyalog Napi szintemelkedés/lejtés: 100 m/0 Pálháza autóbusz-váróterem megállótól Sátoraljaújhely felé induljatok el a Dózsa György úton, amelyen haladva 200 méter séta után megérkeztek a Pálházi Állami Erdei Vasút induló állomására. Itt a kisvasútra szálljatok fel, amellyel Kishután keresztül a zempléni-hegységbeli Kemence-patak völgyében utazva magatok mögött hagyjátok a civilizációt és megérkeztek a hegyvidék csodálatos erdőségeibe. Negyven perc zakatolás után értek Rostalló állomásra, ahonnan csak 300-métert kell az első táborhelyetekig sétálnotok. Pálházi Állami Erdei Vasút 0 200m 1km A TÉRKÉPSZAKÉRTÔ Kastély látképe, Nagy-Halastó, Füzérradvány Vízimalom, Pálháza 4 5

5 Panoráma a Károlyi-kilátóból, Kis-Milic Füzérradványi Károlyi-kastélypark Hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű, különleges klímájú, és legszebb angolkertje. A XX. század viharos történelme ezt a csodálatos parkot sem kímélte, ám az elmúlt években a kastélypark teljes rekonstrukcióra került sor, aminek köszönhetően a kert ismét régi fényében pompázik. A füzérradványi kastélypark olyan egyedülálló érték, amely szakmai körökben számos világhírű kertész és tájépítész munkáját dicséri. A kastélyt övező közel száz hektár nagyságú arborétum Magyarország legjelentősebb természeti kincsei közé tartozik. A park hajdanán úgy készült, hogy a kastély szomszédságában lévő erdőbe tisztásokat vágtak. A nyiladékokat úgy képezték, hogy a kastélyt, vagy csak tornyát engedjék láttatni, emellett kialakítottak egy gyepes tisztásrendszert, amelyeket különleges fa- és cserjefajtákkal választottak el egymástól. A fák alakja, lombszíne, virágzásuknak és színüknek időbeli játéka a gyűjteményes kert hihetetlenül szép látványát adja. A látónyiladékok metszéspontjainál találhatók az arborétum legcsodálatosabb elemei között a Kis- és a Nagy-Halastó az Ybl Miklós által tervezett kőhíd újjáépített másolatával, valamint itt helyezkedik el a kastély déli oldala előtt kialakított franciakert és itt állnak a Falu-patak partján magasodó platánok, amelyek között hazánk egyik legnagyobb platánja is őrzi a park több évszázados emlékeit. Tudtad? Pálházi Állami Erdei Vasút A PÁEV-menetrend szerinti járatai tavasztól őszig közlekednek a Zemplén szívében fekvő Pálháza város központjából a kőkapui üdülőövezeten át Rostalló végállomásig. A kilenc kilométeres vasútvonalon évente negyvenezer fő utazik. A vonat a pálházi városháza mellől indul, majd első másfél kilométeres szakaszán a néhai Hegyközi Kisvasút vonalán halad Pálháza-Ipartelep állomásig. Rostalló felé haladva a vonatok érintik Kishuta és Kemencepatak mesés hangulatú kisközségeit, majd a Kőkapui-tó partját elhagyva járatunk a kastélyszálló alatt elterülő hegynyúlványba fúrt alagúton halad át, és beérkezik Kőkapu állomásra. Kőkaputól a rostallói végállomás alig egy kilométernyire fekszik, onnan pedig kiváló túrák tehetők a Zempléni-hegység legszebb részeire. Füzér vára A csodálatos környezetben álló füzéri vár azon kevés földesúri vár egyike, amelyek már a tatárjárást megelőzően is álltak. Az erődítményt különleges vulkáni kúpon építették, és a rajta magasodó hatalmas épülettel nemrég Magyarország hét legszebb természeti értékei közé is beválogatták. A történelem folyamán a várnak és a hozzá tartozó uradalomnak számos birtokosa volt, akik hol adományként, hol harcok árán jutottak hozzá a területhez. Kevesen tudják, hogy Perényi Péter koronaőrnek köszönhetően egy évig a Szent Korona is vendégeskedett a vár palotájában. Füzér várát az elmúlt néhány évben újították fel, és azóta teljes pompájában várja látogatóit. Pálháza Magyarország legkisebb városa a Mikóháza Bózsva Hollóháza vonaltól északra, az országhatárig tartó Hegyköz szívében fekszik. A környékén számos látnivaló található, ezek egy részét a füzetben külön is bemutatjuk. A város környékét kevés szántó és rét mellett jellemzően erdők borítják, amely egyszerre jelent megélhetést az itt lakók, és a kikapcsolódási lehetőségét az ideérkező turisták számára. A városban található a környék kultúr- és természeti történetéhez kapcsolódó vadászati- és perlitkiállítás is. Akinek kedve támad hozzá, Pálházán a Középkori Vízimalmot és Sütőházat is meglátogathatja. Károlyi-kilátó 2015-ben a magyarok által Kis-Milicként emlegetett csúcson, az országhatártól néhány méterre építette az ÉSZAKERDŐ Zrt. a faszerkezetű kilátót, amelyről az ország egyik legcsodálatosabb panorámája tárul a turisták szeme elé. A kilátót a terület egykori birtokosairól, a Károlyi-családról nevezték el, hiszen innen az egykori uradalom nagy része jól belátható. Füzér Vára a kis-milici Károlyi-kilátóból 6 7

6 2. nap NAGY-PÉTER-MENNYKŐ KÖRTÚRA KŐKAPUI KÖRTÚRA Útvonal: Rostalló Süveg-hegy Bekecsi elágazás Nagy-Péter-mennykő Mlaka-rét Rostalló Napi útvonalhossz: 16,8 km Napi szintemelkedés/lejtés: 595 m/595 m Ha már a túrátok első teljes napján éreztek magatokban erőt egy csodálatos panorámájú kilátópont elérésére, akkor az erdészeti úton balra induljatok el a jelzést követve. Az aszfaltos utat elérve forduljatok balra, majd a Dérföldi-forrásnál a műútról letérve továbbra is kövessétek a jelzést. A Süveg-hegy melletti nyeregben, ahol öt út találkozik, forduljatok balra és a jelzésen haladjatok felfelé a Szarvaskői úton a bekecsi elágazásig. Itt ismét balra kell fordulni, és az Országos Kéktúra jelzésén haladjatok, amíg balra el nem ágazik a jelzés. Ezen felfelé haladva éritek el a Nagy-Péter-mennykőt, ahol csodálatos panoráma lesz a jutalmatok. Visszafelé a jelzésen menjetek, majd a jelzést elérve ismét balra folytassátok túrátokat immár lefelé a Mlaka-rétig. Rövid pihenő után balra a jelzésre fordulva és lesétálva érkeztek vissza m 1km A TÉRKÉPSZAKÉRTÔ Ha az első teljes napon még csak egy könnyed sétára vágytok, akkor az erdészeti úton balra induljatok el a jelzésen, majd a műutat elérve egyenesen a Páfrány tanösvény jelzését kövessétek, ahol a Bazsa-hegyen keresztül ismerkedhettek meg az erdő világával. A műútra visszatérve a jelzést jobbra követve hamarosan eléritek Kőkaput, amit most alaposabban szemügyre vehettek. Ha kiugrándoztátok magatokat ezen a csodálatos üdülőhelyen, térjetek vissza az aszfaltúton a jelzésen juttok vissza Rostallóra, ahol a jelzésen balra haladva érkeztek meg a táborhelyre. (Útvonalhossz: 3,8 km, szintemelkedés/lejtés: 120 m/120 m) A Zempléni-hegység 8 9 tetején, Nagy-Milic

7 Pálos-kolostorrom, Gönc Tudtad? Hollóháza A füzéri uradalomhoz tartozó község ma már önálló település, amely saját nevezetességeivel is hozzájárul a Hegyköz turisztikai vonzerejéhez. Az ország legészakabbra fekvő települése hírnevét részben annak köszönheti, hogy Európa legrégebbi hosszútávú turistaútjának, az Országos Kéktúrának 2001 óta kezdő- vagy befejező állomása. A legenda szerint a patak fölötti keleti hegyoldalban volt egy kolostor, ahol fehérbarátok (pálos szerzetesek) éltek, akik jó kapcsolatban voltak a helyiekkel. A völgyben fontos út vezetett Kassa felé, amelyen sok kereskedő vitte áruját. A kolostorral szemközti hegyoldalban, az Ördögvárban azonban rablók húzták meg magukat, akik szerzetesruhában állították meg a kereskedőket. Úgy tettek, mintha kéregetni akarnának, ehelyett azonban kirabolták az utazókat. Később a szerzetesek között is akadt, aki gonosz tettet vitt véghez, ezért a történetek szerint Isten elsüllyesztette a kolostort. A falu a nevét a szerzetesek vezetőjéről, Hollóról kapta. Hollóházi Porcelángyár A XVIII. század végén a Károlyi család az uradalmat a Rolly családnak adta bérbe. Rolly József Mária Terézia tiltó rendelkezésére ügyet sem vetve Hollóházán üveghutát alapított, ennek köszönhetően a faluban az erdőben dolgozó munkások mellett az iparosok is megjelentek. A következő évszázadban az üveg iránt megugró igény és az üveggyártás fejlődése válaszút elé állította a birtokot időközben megszerző Károlyiakat, akik az üveghuta fejlesztése helyett inkább kőedénygyártásba kezdtek. A XIX. sz. második felében Istványi Ferenc irányítása alatt jelentős mértékben emelkedett a gyártás művészi színvonala és bevezetett számos technikai újítást is, a két világháború között azonban a gyakori tulajdonosváltások miatt visszaesett a színvonal, és a porcelángyár csak 1939-ben, Szakmáry Károly idején szerezte viszsza régi hírét. A II. világháború után államosították és az első ötéves terv idején az elektromos vezetékeknél használt porcelánszigetelők gyártására tértek át. Az 1970-es évek elejére a gyárat felújították, és Szász Endre dekorációinak köszönhetően újabb művészi fénykor köszöntött be. Telkibánya Az Árpád-korból származó feljegyzések szerint bányatelepként a füzéri uradalomhoz tartozott, az Anjou-korban Nagy Lajos azonban már nemesfémbányászata miatt bányavárossá emelte. Később, a XVI. század vége felé a felszínközeli aranytelérek kimerültek, csak Mária Terézia idején nyitottak meg ismét a bányák. Ekkor a város már a regéci uradalomhoz tartozott. Bretzenheim Ferdinánd herceg itt alapította ben az első magyarországi porcelángyárat. A falut gyakran az aranygombos jelzővel illetik, mivel a szájhagyomány szerint a templom keresztjét tartó gömb aranyból volt, amit csak a gazdagabb települések engedhettek meg maguknak. Telkibánya környékén ásványokban rendkívül gazdag, erdőjárás közben is sokfelé bukkanhatunk rájuk. A környék erdei ugyanakkor számos történeti emléket is rejtenek: ilyen az Amadé-várrom, a gönci Pálos kolostorrom, vagy a középkori duzzasztógát maradványai. Senyő vendégház, Bózsva Hét vezér szobor, Kőkapu, Nagyhuta A év rovara, a havasi cincér 10 11

8 3. nap ROSTALLÓ GERENDÁS-RÉT A útvonal: Rostalló Páfrány tanösvény Kőkapu Komlós-völgy Gerendás-rét Táborhelyváltás Napi útvonalhossz: 8,4 km Napi szintemelkedés/lejtés: 375 m/205 m Ha előző nap a Nagy-Péter-mennykőre mentetek fel, akkor most válasszátok a Kőkaput a 2. napi alternatív útvonalon. (ld. 9. oldal) Miután kipihentétek magatokat, az aszfaltutat folytatva a Kőkapui-tó mellett haladjatok lefelé a jelzésen, míg jobboldalt egy sorompóval lezárt erdészeti aszfaltút ágazik el. Itt forduljatok jobbra és kövessétek tovább a jelzést, amely az aszfaltúton felfelé vezet. Az utatok néhány kilométer elteltével az erdő hűs árnyékába ér, majd később egy erdei tisztáson lyukadtok ki, ahol több út találkozik. Ez a Gerendás-rét, a második táborhelyetek. B útvonal: Rostalló Mlaka-rét Kerek-kő Gerendás-rét Táborhelyváltás Napi útvonalhossz: 9,2 km Napi szintemelkedés/lejtés: 400 m/225 m 0 200m 1km Ha előző nap a rövidebb útvonalat választottátok, akkor első táborhelyváltó túrátok alkalmával az erdészeti úton jobbra induljatok a jelzésen. Az Ördögárokban felfelé haladva kövessétek a jelzést, amíg egy erdei tisztáson található pihenőhelyre értek. Ez a Mlaka-rét, ahol balra forduljatok az Országos Kéktúra jelzésére. Néhány kilométerrel később térjetek le balra a jelzésre, amely a Kerek-kő gyönyörű kilátásához vezet benneteket. Visszafelé a jelzés kétfelé ágazik, ti a balra tartó ágán menjetek, amellyel a jelzésre értek. Ismét balra fordulva kövessétek a jelzést, amíg el nem érkeztek a Gerendás-rétre, második szálláshelyetekre. A TÉRKÉPSZAKÉRTÔ 12 13

9 Regéci várrom Gönci pálos kolostorrom Telkibánya és Gönc között félúton, az erdő lágy ölén helyezkedik el ez a viszonylag jó állapotban megmaradt rom. A kolostort Nagy Lajos király alapította a XIV. század második felében, ám a szerzetesek elszegényedése és a reformáció térhódítása miatt a kolostor XVI. század elején hanyatlani kezdett. Sólyom-kő, Hejce A Zempléni-hegység nyugati vonulatain található ez a 22 méter magas függőleges sziklafal. Csodálatos panoráma nyílik róla nyugat felé a Hernád völgyére, és tiszta időben a Bükk is látható. Tudtad? Regéci vár A Zempléni-hegységben álló vár már messziről látható a Bódva és a Hernád között fekvő tájegységünk, a Cserehát felől. Nevét a szláv rog (jelentése: szarv) szóból kapta, amely a várhegy jellegzetes alakjára utal: két kiemelkedő csúcsát egy nyereg köti össze. A várat vélhetően a tatárjárás után építették, de Károly Róbert elfoglalta és királyi birtokká tette. Akkoriban még csak az északi öregtorony állt az íves várfallal, de később azt is átépítették. A birtok urai ezt követően gyakran változtak, majd az uradalom a XVII. században került a Rákóczi család birtokába. Apja halála után gyermekkorának első éveit itt töltötte II. Rákóczi Ferenc. A várból kuruc támaszpont lett, ezért a XVII. század végén a császári seregek lerombolták. A Rákóczi-szabadságharc után az uradalom visszaszállt a kamarára, majd az öröklések és eladások révén többször is gazdát cserélt, de a várat egyik ura sem építtette vissza. Legutolsó nemesi gazdája a Károlyi család volt, akik emléktáblát helyeztek el az Öreg-torony falán. Mogyoróska a regéci várromból Pihenőhely a Komlós-völgyben Pihenőhely a Mlaka-réten Boldogkő vára 14 15

10 4. nap MLAKA-RÉT - SÓLYOM-BÉRC - SPALENYICA-VÖLGY Útvonal: Gerendás-rét Kerek-kő Mlaka-rét Spalenyica-völgy Gerendás-rét Napi útvonalhossz: 12,4 km Napi szintemelkedés/lejtés: 425 m/425 m A táborhelyről az Országos Kéktúra jelzésén induljatok el az esőbeálló mellett vezető földúton. Körülbelül 3 km múlva a Cserliszka-rétnél forduljatok jobbra, a jelzésen ereszkedjetek le, és nézzétek meg a Kerek-kő csodálatos panorámáját. A visszafelé vezető úton, ahol a jelzés ketté ágazik, a jobb oldali ágon haladjatok és hamarosan eléritek a jelzést. Itt jobbra menjetek és kövessétek a jelzést a Mlaka-rétig. Ezt követően forduljatok balra a és háromszög jelzésen, majd a rövidesen jobbra térjetek le, amelyet követve eljuthattok a Sólyom-bérc szirtjeihez. Ha kigyönyörködtétek magatokat a kilátásban, forduljatok vissza és a jelzésen visszajuthattok a Mlaka-rétre. Innen jobbra kanyarodva kövessétek a jelzést, amíg egy erdészeti út jobbra le nem tér. Ezen az úton vezet a jelzés, amelyen utatok folytatódik. Kiérve az aszfaltútra jobbra forduljatok, majd a Flórika-forrást útba ejtve menjetek tovább, míg a jelzéssel nem találkoztok. Itt balra kanyarodjatok, és a jelzést követve visszajuthattok a gerendás-réti szálláshelyetekre. (Mlaka-réttől vissza a táborhelyig az útvonalhossz: 5,3 km, szintemelkedés/lejtés: 215 m/150 m) 0 200m 1km A TÉRKÉPSZAKÉRTÔ Ha éreztek magatokban erőt és van kedvetek a Nagy-Péter-mennykőhöz is felmenni, akkor a Sólyom-bérc szikláiról visszatérve a Mlaka-rétre balra kanyarodva kövessétek a jelzést. Az erdő hűs árnyékában jártok, utatok keresztülhalad az István-kúti nyírjesen, majd követve a jelzést jobb oldalon nemsokára egy tisztáshoz értek. A mai úticélotokhoz, a Nagy-Péter-mennykőhöz vezető jelzés itt kanyarodik le. Visszafelé ezen az úton haladjatok mindaddig, amíg a jelzést el nem éritek, amelyen balra kanyarodva érhettek vissza a Mlaka-rétig, ahol egyenesen haladva a jelzésen menjetek tovább a fenti útvonalleírás szerint. (útvonalhossz: 6,9 km, szintemelkedés/lejtés: 230 m/230 m) Ha a Mlaka-rétre visszaérve már elfáradtatok, akkor a jelzést követve is visszajuthattok a gerendás-réti táborhelyetekre. (útvonalhossz: 5,7 km, szintemelkedés/lejtés: 120 m/185 m) 16 17

11 Sólyom-bérci panoráma Nagy-Péter-mennykő Ha már az országos Kéktúrán járunk, nem szabad kihagyni ezt a csodálatos panorámát sem. Nevét a nyári viharok idején gyakori villámcsapásokról kapta. A két Péter-mennykő elnevezésű hegycsúcs közül csak a magasabbhoz, azaz a Nagy-Péter-mennykőhöz vezet turistaút. Sólyom-bérc A Zempléni-hegység számos sziklaalakzatainak egyike, amelyet a Mlaka-rétről érhetünk el. Csodálatos panorámája nyugat felé nyílik, amelynek közepében a regéci vár található. Tudtad? Rákóczi-kő Ebben a térségben sok helyen találkozhatunk II. Rákóczi Ferenc nevével, ami nem csoda, hiszen gyermekkorát a közeli regéci várban töltötte. A legenda szerint a híres fejedelem erre a kőre az innen mintegy 3 kilométerre levő várból egyetlen szökkenéssel ugratott át a lovával, aminek nyomait a kemény andezitben a patkónyom őrzi. Mára a Rákóczi család címerét is belevésték a kőbe. Pengő-kő Az Országos Kéktúra mentén található ez a méter magas kőtömb, amely még hasonlóan a Zempléni-hegység többi sziklájához a jégkorszakban keletkezett. A fagy az egykori hegycsúcsot minden oldaláról visszabontotta és csak ez a kőbástya maradt vissza ennek emlékeként. Ma már ez a jellegzetes sziklaalakzat megbúvik az őt körülölelő erdő fái között. Mlaka-rét Kevesen tudják, hogy a rendkívüli élővilággal rendelkező hegyi réteket nem a természet, hanem őseink alakították ki. A hegyvidéken a XVI-XVII. században földművelésre alkalmas területek nem voltak, ezért az emberek számára az állattartás jelentette a megélhetést. A falvak közelében legelőket hoztak létre, míg a felsőbb részeken kisebb-nagyobb erdőirtásokkal kaszálókat nyertek. Ezek a rétek a visszamaradó víz miatt sokszor elmocsarasodtak. Innen kapta a nevét a Mlaka-rét is, hiszen a szláv mlaka szó pocsolyát jelent. István-kúti nyírjes A többi erdei tisztáshoz hasonlóan ez is mesterséges eredetű kaszálórét volt, amelynek különlegessége, hogy a felszabadult területeken az elsők között megjelenő közönséges nyírfák ligetes formában vannak jelen. A fák között két kis ház található egymáshoz közel, amelyek közül a hangulatos kis faházat még a Károlyiak építettek. A mellette zöldellő kis tóval igazi oázisként várja a kirándulókat. Nyírfák a Mlaka-réten István-kúti faház 18 19

12 5. nap GERENDÁS-RÉT - ÚJHUTATÚRA Útvonal: Gerendás-rét Kotliszka-rét Újhuta Táborhelyváltás Napi útvonalhossz: 7,4 km Napi szintemelkedés/lejtés: 235 m/370 m A Gerendás-rétet délnyugati irányban az aszfaltúton hagyjátok el. Az egyik útkanyarban tehettek egy kitérőt a madármegfigyelő állomásra, és ott akár egy-egy különleges madarat is megláthattok a fák ágaira ereszkedni. Utatokat folytassátok lefelé, majd a sorompót elérve forduljatok jobbra a jelzésre. Nem sokkal később forduljatok balra és kövessétek a tanösvény útvonalát a Koltiszka-réten keresztül, majd amikor leérkeztek Újhuta településrészre, az aszfaltúton forduljatok jobbra, melyet az ifjúsági táborig kövessetek, ahol az utolsó két éjszakát töltitek m 1km A TÉRKÉPSZAKÉRTÔ Zempléni hársfa 20 21

13 Kilátás a Sólyom-bérc egyik tömbjéről Háromhutai pálos kolostorrom A Zempléni-hegységben számos helyen alapítottak pálos kolostorokat, amelyek a XVI-XVII. században néptelenedtek el. A Háromhuta részét képező Óhuta mellett található rendház alapítása az Árpád-ház korának legvégére tehető, de építtetőjük nem ismert: vagy a regéci Aba nemzettség, vagy az erdőhorváti Tolcsva nemzettség az építtető. Néhány évszázaddal később a császári seregek megjelenésével a kolostort egyre több csapás érte, így az az 1600-as évek elején az utolsó fehérbarát is elhagyta azt. Tudtad? Háromhuta Ez a csodálatos falu ma már leginkább üdülőterületként ismert, azonban egykoron még a regéci uradalom részét képezte. A Rákóczi család üveghutát alapított a területen, ahol három telepen folyt az üveggyártás: a mai három településrészen, Óhután, Középhután és Újhután. Részben a család kastélyainak ablaküvegeit gyártották a hutákban, Nyugat-Európában azonban ekkoriban kezdett elterjedni a borok palackozása ez lehetett tehát a másik oka annak, hogy Rákóczi a hegyaljai birtokain üveghutákat létesített. Tokaj-hegyaljai borvidék Hazánk egyik legkülönlegesebb borvidéke az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszög területén található. Itt létesítették a világ első zárt borvidékét, ami azt jelenti, hogy más területről származó szőlőt, mustot és bort közel három évszázad óta nem szabad behozni. A speciális mikroklíma, a különleges termőhely és az erre alkalmas szőlőfajták együttese miatt a kedvező időjárású években aszúsodás következik be. Ez a folyamat tulajdonképpen egy speciális penészgomba által előidézett nemes rothadás, amely a vidék egyik legkülönlegesebb borának alapanyagát hozza létre. A borvidék történelme a térség fejlettségére és kultúrájára is hatással volt, hiszen a szőlőműveseken kívül a borászatot kiszolgáló iparosokra (kádárok, üveggyártók) is szükség volt. Eszkálai pihenő a Gerendás-rét közelében Zempléni erdei utakon 22 23

14 6. nap KOMLÓSKAI KÖRTÚRA A útvonal: Újhuta Komlóska Újhuta Napi útvonalhossz: 15,0 km Napi szintemelkedés/lejtés: 500 m/500 m A közúton balra induljatok el. A Waldbott kastély parkjának kerítését elérve hamarosan találkoztok a jelzéssel, ahol jobbra forduljatok és kövessétek a jelzést, amíg Komlóska községet el nem éritek. A faluban a Rákóczi úton, a falu főutcáján induljatok el, majd kb. 2 km megtétele után a ruszin tájházat is megtekinthetitek. Visszafelé a Rákóczi úton kb. 1 km-t haladva a híd után egyből jobbra egy kis utcán végighaladva a jelzésen haladva kiértek a faluból. Ezen az úton menjetek, amíg a jelzéssel nem találkoztok. Itt balra forduljatok, majd a Zsidó-rétnél térjetek le a jelzésre, ami Újhutára vezet le. A közutat a kastélynál éritek el, ahol balra forduljatok és menjetek vissza egészen az ifjúsági táborig. Komlóskán választhattok úgy is, hogy a faluba beérve kb. 500 méter után jobbra a tanösvény jelzését követve felmentek a Szkalka-sziklához. A jelzést követve visszaérve a faluba a főutcán balra forduljatok és kövessétek a fenti útvonalleírást. (útvonalhossz: 3,1 km, szintemelkedés/lejtés: 200 m/200 m) A ruszin tájháznál dönthettek úgy is, hogy a tájháztól visszafelé indulva jobbra letértek a tanösvény jelzését követve és felmentek a Pusztavárhoz. A jelzést továbbra is követve visszaértek a faluba, ott a főutcán jobbra forduljatok és kövessétek a fenti útvonalleírást. (útvonalhossz: 4,6 km, szintemelkedés/ lejtés: 340 m/340 m) 0 200m 1km A TÉRKÉPSZAKÉRTÔ 24 25

15 A komlóskai ruszin tájház Pusztavár Eredeti nevén Solymos vára az Anjou-kor kezdetén épült, amikor a Károly Róbert zempléni hadjárataiban vitézül harcoló Tolcsva-nemzetség tagjai adományul kapták a komlóskai földet. A hegy két kiemelkedő csúcsán egy-egy torony épült, melyeket kőfallal kötöttek össze. Az így kialakult várudvarban később a XIV. század vége felé újabb kőfalat építettek, amellyel a Tolcsva nemzetség tagjai felosztották egymás között a vár területét. Solymos vára ezt követően nem is szolgálta tovább urait, és valamilyen ismertlen okból még az évszázad vége előtt elpusztult, azóta pedig már csak romjai őrzik a valamikori urak emlékét. Tudtad? Komlóska Ez a kis hangulatos falu a Zempléni-hegység egy eldugott szegletében található. Alapítása a XIII-XIV. századra tehető, akkoriban építették Solymos várát, amely ma romjaiban a Pusztavár nevet viseli. Ugyancsak a falu közelében található az egykori premontrei kolostor romja is: a darnói apátság a XVI. században esett áldozatul a reformáció hódításának. A települést azonban a XVIII. században betelepült ruszinok hagyományai teszik különlegessé, Komlóska ugyanis a magyarországi ruszin nemzetiség egyik legjelentősebb kulturális központja. Nagyduglaszos A XIX. sz. második felében a háromhutai birtok a Waldbott család tulajdonába került. A Háromhuta 121/B erdőrészletet még báró Waldbott Frigyes között ültette. Halála után második fia, Kelemen nagy gondot fordított a szülei által ültetett fenyő fiatalosok ápolására és nevelésére, majd később külföldről behozott újabb fenyőfélékkel gazdagította az erdőállományokat. Mintegy másfél hektáron állomány alatti csemetekert is működött, ahová a természetes úton kikelt duglászfenyő csemetéket iskoláztak, majd az erdőfelújításokba ültették át őket. Ebből a csemetekertből keletkezett az óriási, átlagosan 40 m magas duglászfenyőkből álló állomány. Munkában a művész - Énekes rigó Szirti sas a Zempléni hegységben A Cifra-kúti ház a Zemplénben Figyelő szempár - Uhu Foltos szalamandra, a ritka vendég 26 27

16 7. nap ÚJHUTA Útvonal: Újhuta Napi útvonalhossz: 0,5 km Napi szintemelkedés/lejtés: 10 m/0 m Utolsó nap, miután összepakoltátok csomagjaitokat, a közúton forduljatok balra és menjetek el az újhutai buszfordulóig, innen indul a menetrendszerint busz az Olaszliszka-Tolcsva vasútállomásra. Amennyiben még van időtök és kedvetek, akkor a búcsú előtt még tehettek egy rövid túrát. A táborhelyről induljatok a közúton balra és a kastélynál forduljatok jobbra a jelzésen. Ezt a jelzést hamar elhagyva folytathatjátok utatokat a külön a vándortáboroknak szóló jelzésen felfelé a hegyoldalban, míg el nem érkeztek Magyarország legnagyobb átlagmagasságú erdőrészletéhez, a Nagyduglaszoshoz. Itt átlagosan 40 méter magas duglászfenyőket láthattok m 1km A TÉRKÉPSZAKÉRTÔ Megyerhegyi tengerszem 28 29

17 Panoráma Füzér Várából csodája közé is beválogattak. A 300 méternél nem sokkal magasabb domb riolittufa alapkőzete kovasavval van átitatva, ami alkalmassá tette a malomkő gyártására. Már a XV. században elkezdtek itt követ bányászni, és egészen a XX. század elejéig folyt itt a kitermelés. A kőfejtés miatt kialakult igen mély gödörben felgyülemlett víz levezetéséhez az egyik oldalán vágatot nyitottak, mely nem ér le teljesen a meder fenekéig. Az így kialakult kis tó mélysége közel 7 méter, mely fölött 70 méter magas sziklafalak magasodnak. Ma már elsősorban turisztikai jelentősége miatt látogatják a Zempléni-hegység ezen eldugott kis csodáját. Tudtad? Sárospataki vár Bizonyára mindannyian láttátok már ezt a várat: ha ugyanis az 500 forintos hátoldalára néztek, akkor mindannyian megcsodálhatjátok e nagyszerű műemléket. A várat a XVI. században építtette az akkori birtoktulajdonos Perényi család, ám az építményt a Rákócziak tették igazán híressé (ők a birtokhoz és a várhoz hozomány útján jutottak hozzá). A Rákócziak a várat továbbépítették, ám a Wesselényi-féle összeesküvés miatt birtokot császári seregek szállták meg. A Rákóczi-szabadságharc idején a vár többször is gazdát cserélt a felkelők és a császári seregek között ez pedig egyáltalán nem volt jó hatással az épület állagára. A szabadságharc leverése után osztrák-német származású nemesek tulajdonába került, akik a várkastélyt teljesen átalakították. Sátoraljaújhely A város a szlovák határ mellett található, ma leginkább a Zemplén Kalandparkról híres. A terület már az Árpád-korban is lakott volt, de a tatárok támadásának köszönhetően elpusztult. Az újjáépítés időszakában a túlélők a Sátorhegy tövénél telepedtek le. A pálos rend az akkor még külön településnek számító Barátszeren telepedett le, ma ez a város legrégebbi része. Sátoraljaújhely még az Árpád-ház idején városi rangot kapott és ebben az időszakban építették a várát is. A sárospataki vár építése után XVI. századi felépítése után az újhelyi vár jelentősége gyakorlatilag megszűnt, így a császári seregek le is rombolták azt. A várost a XVII-XIX. század eseményei sem kímélték: pestis, kolera, földrengés és árvíz is sújtotta a települést. A kiegyezést követően pezsgő kulturális élet jellemezte. Gibárti vízerőmű A Hernád jobb partján található Gibárt község egykori vízimalmának helyén 1903-ban építették hazánk első váltóáramot termelő vízerőművét. Az ipartörténeti emlék különlegessége, hogy még ma is az eredeti főalkatrészekkel üzemel. A vízierőmű célja a Harkányi uradalom energiaigényének kielégítése volt, de a falut és a Szerencsi cukorgyárat is innen látták el árammal. Boldogkő Vára A Zempléni-hegység nyugati részén épült, minden bizonnyal a tatárjárás után. A nevének eredetét a néphagyomány egy Bodó nevű asztalosmesterhez köti, aki megmenekítette IV. Bélát a tatárok elől. A várat a király engedélyével a Tomaj nembeliek építették fel, majd az Árpád-ház kihalásának idején gyakran cserélt gazdát, többször volt királyi- és magánbirtok, és a török időkben az osztrák császár tulajdonába került. A Rákóczi-szabadságharcot megelőző években a Habsburg seregek felrobbantották a várat, melyet csak a XIX. században építtett vissza az akkori birtokos Péchy család. Utolsó gazdájuka Zichyek voltak, akik egészen a II. világháború végéig élvezhették a tulajdonjogokat KÉREK SZÉPEN MÉG KÉPEKET! Megyer-hegyi tengerszem Sárospatak közelében található Megyer-hegy erdeiben bújik meg ez a csodálatos hely, amelyet Magyarország hét legszebb természeti Gomba bújik az erdő rejtekében 30 31

18 Kedvet kaptal? TOVÁBBI ERDEI VÁNDORTÁBOR HELYSZÍNEK Mátrai Erdei Vándortábor útvonal Mecseki Erdei Vándortábor útvonal A túra a siroki várnál indul, majd a Mátra gerincére felérve, kelet-nyugati irányban haladunk keresztül a hegyen. Utunk során számtalan természeti és földtani értékkel, történelmi emlék-hellyel ismerkedhetünk meg: felkereshetjük a Recski Nemzeti Emlékparkot, az Ilona-völgyi vízesést és a parádfürdői Cifra Istállót. Némi kitérővel az ország legmagasabb pontjára, a Kékesre is feljuthatunk, a galyatetői pihenőnapon pedig elfeledhetjük az emelkedők fáradalmait, majd az Óvár, az Ágasvár és a Csetei-vár romjainak felfedezésével leereszkedhetünk Fenyvespusztára. Itt a Tuzson Arborétum vár ránk, végül a tari vasútállomáson felszállhatunk a hazafelé tartó vonatra. Túránk a Mecseki Láthatatlanok nyomain indul Pécsről Vágotpusztára, az 56-os szabadságharcosok egyik főhadiszállására, majd onnan Sikondára megyünk. Felfedezzük a vadregényes, patakokkal átszőtt Melegmányi és a Nagy-Mély-völgyet, a Rákos-völgyön át kelet felé vándorolva, a Koszonya-tetőnél magunk mögött hagyjuk a karsztfelszínt, hogy megismerkedjünk a mecseki szénmedence rekultivált meddőhányóival. A Mecseki Bányász emlékúton haladva jutunk fel a Máré-várhoz, s némi erdei strandolást követően a Kelet-Mecsek üvegműves kultúráját is megismerjük. A Zengőn át a Dombay-tó érintésével vándorlunk Pécsváradra. Pilisi Erdei Vándortábor útvonal Bakonyi Erdei Vándortábor útvonal A fővárostól Visegrádig tartó látványos történelmi időutazásunkon bepillantást nyerünk a Visegrádi-hegység természeti értékeibe és a magyar történelem emlékeibe. A szentendrei Hév-állomásról indulunk, majd a Kő-hegy megkapó panorámájával búcsút intünk az urbanizált környezetnek, érintjük a Holdvilág-árok szurdokvölgyét és a Dunakanyar legszebb látványát kínáló Prédikálószéki-kilátót. Felfedezzük a vadregényes Spartacus-ösvényt, végül megérkezünk Visegrádra, ahol a Mogyoróhegyi Campingben pihenhetjük ki az elmúlt napok vándorlását. A táborozók megtekinthetik a fellegvárat, és részt vehetnek egy izgalmas erdei iskolai foglalkozáson is. Bakonybélből, Szent Gellért remeteségének földjéről a Szömörke-patak mentén, a vadregényes Kerteskői-szurdok méteres sziklafalai között haladva indul bakonyi vándorutunk. Hamarosan meghódítjuk a Bakony legmagasabb csúcsát, a Kőris-hegyet, majd az Odvaskői-barlangot és a Pannon Csillagdát útba ejtve Táborhegyen át érkezünk Huszárokelőpusztára. Hátra van még a bakonyi Gyilkos -tó, a Szárhegyi-kilátó és a Witt Lajos-kilátópont, majd a bakonyi csodákkal telve visszaérkezünk Bakonybélbe, a túra végállomására

19 Jegyzeteim Börzsönyi Erdei Vándortábor útvonal A Diósjenői Erdei Szabadidőparktól kapaszkodunk fel a legendák földjére, a Kámorra, ahol bepillanthatunk a Róka-lyukba és a Csepegő-kői barlangba. A Pénzásási Turistaháztól egyenesen Drégely várát célozzuk meg, ahonnan a Kútbereki Turistaház felé vesszük utunkat. A vadregényes Börzsönyben megismerkedhetünk a Lohanci Sziklakápolna történetével, ellenőrizhetjük gps-ünk adatait a börzsönyi szintezési főalappontnál, de utunk az Ozmotring, a Csipcsina és a Dorottyin-oldal, valamint az Asztal-kő felfedezését is tartogatja. A börzsönyi vándortábor útvonalát pedig mi más is zárhatná, ha nem a Kemencei Erdei Múzeumvasút. Megfigyeltél néhány érdekes bogarat útközben? Vadregényes szurdokokban jártál? Jól érezted magad a barátaiddal? Örökítsd meg néhány sorban az élményeidet, hogy könnyebben be tudj számolni róluk, és később is visszaemlékezhess rájuk, hogy mi volt a Zempléni Erdei Vándortábor során számodra a legérdekesebb! A legérdekesebb állat: A legszebb növény: Vasi Hegyháti Erdei Vándortábor útvonal A leginkább vadregényes hely: A Vasi-Hegyháton a természeti kincseken túl számos történelmi és kulturális látnivaló vár bennünket. Az út Vasvárról indulva járja be ezt az egyedi hangulatú vidéket, Oszkón át a Szajki-tavakig vezetve ad mélyebb betekintést a térség történetébe, értékeibe és hagyományaiba. A hét során kirándulhatunk a környék parkerdeiben, megtekinthetjük a Vasvári Sáncot és a Vaskaput, a Vasvári Helytörténeti Múzeumban és az oszkói Hegypásztor Kör programjain megismerhetjük a helyi hagyományokat és megcsodálhatjuk a Jeli Varázskert botanikai értékeit, nem utolsó sorban pedig csobbanhatunk egy jót a Szajki-tóban. A legemlékezetesebb pillanat: SZERETNÉD MEGOSZTANI A NAGYVILÁGGAL A TÁBORI ÉLMÉNYEIDET? Kövesd az Erdei Vándor oldalt Facebook-on és Instagramon, töltsd fel a fotóidat, és meséld el, mit éltél át az év legzöldebb hetén! Ne felejtsd el használni az #erdeivandor és #erdeivandortabor hashtageket! 34 35

20 AZ ERDEI TŰZGYÚJTÁS SZABÁLYAI Talán nem is gondolnád, de Magyarországon évente több mint erdő- és vegetációtűz keletkezik. Magyarországon a tüzek 99 százaléka ráadásul emberi gondatlanság miatt keletkezik! Az okok között előkelő helyen szerepelnek a rosszul eloltott, vagy a nem jó helyen rakott tábortüzek. Tartsd tehát be a szabályokat és fogadd meg az alábbi tanácsokat, hogy gondtalanul élvezhesse mindenki az esti tábortüzek hangulatát! Mikor nem gyújthatok tüzet az erdőben? Kiemelten tűzveszélyes, száraz, meleg időszakokban tűzgyújtási tilalmat rendelnek el. Ekkor az erdőben mindenütt, még a kijelölt tűzrakóhelyeken is tilos a tűzgyújtás! Az első lépés tehát a tájékozódás, hogy nincs-e tilalom. Ezt megteheted a oldalon, vagy az útvonalfelelősnél. Hol gyújthatok tüzet? Az erdőben az arra kijelölt és kiépített tűzrakóhelyeken szabad tüzet gyújtani. A legtöbb táborhelyen van ilyen, ha nem találod, akkor kérdezd a táborhely gondnokát! Hogyan gyújtsam meg a tüzet? Tüzet mindig csak felnőtt jelenlétében gyújts! Első lépésben készíts egy kis kupacot a gyújtósból (pl. papír, száraz levelek), majd apró ágakból egy kis sátrat a gyújtós fölé. Gyufával vagy öngyújtóval több oldalról is gyújtsd meg a gyújtóst, majd ha az ágak is lángra kaptak, óvatosan tápláld a tüzet további aprófával, később nagyobb tűzifával. Ne feledd, hogy a tűzhely nem szemetes! Csak az ártalmatlanul égő hulladékot dobd bele (papír, hagymahéj). Az egészségre ártalmas (pl. műanyag zacskó), vagy el nem égő hulladékot (pl. konzervdoboz, üveg) a szelektív hulladékgyűjtőkbe helyezd! Hogyan oltsam el a tüzet? Lehetőleg hagyd teljesen leégni a tüzet, majd locsold le minél több vízzel. A vizet keverd össze a még forró hamuval, és figyelj a tűzrakóhely széleire is! Mielőtt ott hagyod, ellenőrizd, hogy teljesen kialudt-e a tűz: tartsd a kezed a hamu fölé, és ahol még forrónak érzed, oda önts újból vizet. Ha a hamu forró, ne indulj el, ne hagyd magára! AZ ÉV LEGZÖLDEBB HETE! Az erdők közös örökségünket jelentik, egészséges megmaradásuk a változó klímában az élhető természeti környezet fennmaradásának záloga. Ezért egész úton figyelj oda, hogy közösen megőrizhessük a Zemplén erdeit az utókornak: Csak a lábnyomodat hagyd az erdőben! Vagyis ne szemetelj, a napi hulladékot összegyűjtve vidd el a táborhelyig, ahol megfelelően válogatva helyezd el a szelektív hulladékgyűjtőkben. Minél kevesebb szemetet termelj! A napi élelem csomagolásához használd az út elején kapott táskát és az ivóvizet mindig a kulacsodba töltsd újra. Takarékoskodj a vízzel! Túrázás közben természetesen fontos a folyamatos folyadékbevitel, és a meleg nyári napokon jólesik egy gyors mosdás a faluszéli nyomós kutaknál. De ne feledd: a víz az egyik legfontosabb kincsünk, ezért ne folyasd fölöslegesen a kút vizét, és ne bánj pazarlóan a források vizével sem! Az esti mosdásnál is takarékoskodj a táborhelyre sokszor nehezen eljuttatott vízzel: próbálj három perc alatt alaposan lezuhanyozni. Hidd el, egy kis odafigyeléssel menni fog! Vigyázz az erdei élőlényekre, növényekre és állatokra! Az egészséges erdőben az élőlényeknek megvan a maguk fontos szerepe, így minden letört faág, eltaposott rovar gyengíti az életközösség egészének működését. Válj tudatos energia-felhasználóvá! Takarékoskodj az elektromos árammal, ne használd túl gyakran a telefonod, és ha teheted, környezetbarát módon (gyalog és kerékpárral) közlekedj nemcsak az Erdei Vándortábor ideje alatt, hanem később a mindennapokban is! További információk:

21 Kiadja: Országos Erdészeti Egyesület, Design: Promotheos Lamlengék promotheos.com