Erdei Vándor ÚTIKALAUZ

Átírás

1 Erdei Vándor ÚTIKALAUZ 1

2 KEDVES ERDEI VÁNDOR, ÜDVÖZLÜNK A MÁTRÁBAN! Személyes adataim Név: Iskola: Vándortáborom időpontja: Az előtted álló hét nap az erdő titkainak és értékeinek megismerésével telik majd. Nagyon reméljük, hogy olyan élményben lesz részed, amely élethosszig összeköt a természet szeretetével és védelmével. Az Erdei Vándortábor Programot azért hívtuk életre, hogy minél több fiatal személyes tapasztalatokat szerezhessen a magyar erdőkről, testközelből találkozhasson mindazzal, amit a természetismeret, a biológia vagy a földrajz órán tanult. Nem túlzás azt mondani, hogy a változó klímában az erdők az egészséges természeti környezet, és így az emberiség fennmaradásának egyik zálogát jelentik. Ismerd meg tehát értékeit, és váljon életed részévé ezeknek az értékeknek a védelme! A mátrai út az egyik legtöbb kihívást tartalmazó hazai turisztikai útvonal. Tiszteletet parancsoló bércek, békés gerincek, fel és le hullámzó turistautak jellemzik és számos olyan látnivaló, amelyek magyar kultúránk szerves részét képezik. A térség állami erdeit az EGERERDŐ Zrt. szakemberei kezelik: gondozzák és hasznosítják a faállományt, fenntartják a pihenőhelyeket és a kirándulásokhoz szükséges berendezéseket. Az erdei vándortábor során érezd jól magad, élvezd és ismerd meg az erdőt, és térj vissza ide mihamarabb! Országos Erdészeti Egyesület Az útvonal felelőse, aki a tábor időtartama alatt szükség esetén hívható: Grédics Szilárd gredics.szilard@egererdo.hu A Mátrai Erdei Vándortábor útvonal erdész házigazdája az EGERERDŐ Zrt Eger, Kossuth L. u egererdo@egererdo.hu egererdo.hu Az Erdei Vándortáborok szervezője az Országos Erdészeti Egyesület 1021 Budapest, Budakeszi út info@erdeivandor.hu erdeivandor.hu 2 1

3 TÚRÁZNI CSAK OKOSAN, SZÉPEN! Az alábbiakban összefoglaljuk az erdőjárással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, hogy saját maga és társai érdekében minden erdei vándor gondos és körültekintő turistaként léphessen be az erdőbe. Ne feledjük: az erdő állatok és növények ezreinek élőhelye, otthona, ezért viselkedjünk benne jó vendéghez illő, kellő tisztelettel! Tájékozódás A biztonságos túrázás legfontosabb eleme a jó tájékozódás. Bár sokaknál lehet digitális eszköz (pl. GPS, mobil applikáció), az út során mindig legyen nálunk papíralapú turistatérkép is, Hiszen nincs mindig elég erős jel, vagy lemerülhet az eszközünk akkumulátora. Ismerjük meg a turistatérképek jelzéseit! Az Erdei Vándortáborok legnagyobb részben jelzett turistaúton haladnak, így a jelzéseket követve eljutunk a napi célunkig. A jelzéseknek négy alapvető színe van: a kék, a piros, a sárga és a zöld. Ezeket a térképek a legtöbbször a szín nagy kezdőbetűjével jelölik (K, P, S, Z). A jelzések alaptípusa a sáv, ami az egyes színekben így néz ki: Kereszt jelzéssel általában a sáv jelzéseket összekötő, vagy a településekhez átkötő utakat jelölik. Így néz ki például a kék kereszt jelzés: Háromszög jelzéssel a hegycsúcsokra vagy kilátókhoz vezető utakat jelölik. Ilyen például a piros háromszög jelzés: A négyzet jelzés a sáv jelzésekről leágazó, fontosabb helyre (pl. szálláshelyre) vezető utakat jelölik. Például a sárga négyzet: Kör jelzéssel a forrásokhoz, kutakhoz vezető utakat jelölik. Így néz ki például a piros kör jelzés: Omega jelzés jelöli a barlangokhoz vezető utakat, mint például a sárga barlang jel: Az L alakú jelzés a romokhoz, műemlékekhez vezető utakat jelöli, mint például a piros L jelzés: Mária Út egy Közép-Európán átívelő zarándok- és turistaút-hálózat. Ennek útvonalát jelöli különböző színekkel ez a jelzés: Mire figyelj a táborhelyen? Egy nyár alatt erdei vándorok százai fordulnak meg a táborhelyeken, ezért mindenkit arra kérünk, hogy hagyja olyan állapotban a táborhelyét, amilyen állapotban át szeretné venni! Ha a felszereléseden bármi igazítanivaló van, vagy meg kell szárítani az elázott ruháid, az érkezés után minél hamarabb láss hozzá, mert a reggeli indulás előtt nem biztos, hogy lesz rá időd! Továbbindulás előtt gondosan pakoljatok be és ellenőrizzétek a felszereléseteket, hogy semmi fontos dolog ne maradjon hátra! Tüzet csak a kijelölt tűzrakóhelyeken szabad gyújtani! Tűzrakás előtt tájékozódjatok a vándortábor vezetőjétől, hogy nincs-e érvényben tűzgyújtási tilalom, ez ugyanis a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik! Legyen ez az év legzöldebb hete! Tartsátok be a kiadvány hátoldalán olvasható javaslatokat, és találjatok ki további vállalásokat a környezet védelme érdekében! Mire figyelj útközben? A kirándulás ütemét a legkisebbek, illetve a gyengébb állóképességűek haladásához igazítsuk. Soha ne hagyjuk magukra a tapasztalatlanabb társainkat még viccből sem! Az erdőterületen előforduló kullancsok elleni legjobb védekezés a megfelelő öltözet (zárt cipő, hosszúnadrág), es a különböző riasztószerek használata. Egyes kullancsok által terjesztett betegségek ellen védőoltással is lehet védekezni. Kirándulás után mindig vizsgáljátok át magatokat! Az erdőterületen előforduló kullancsok elleni legjobb védekezés a megfelelő öltözet (zárt cipő, hosszúnadrág), és a különböző riasztószerek használata. Kirándulás után mindig vizsgáljátok át magatokat! Természetvédelmi területen tilos a növények és az állatok, valamint azok élőhelyeinek veszélyeztetése vagy elpusztítása! Az erdő természeti értékeit mi, emberek veszélyeztetjük a legjobban. Az út során ne térjetek le a kijelölt turistautakról, a felesleges taposás ugyanis évtizedekkel visszavetheti a fiatal erdők növekedését, elpusztítja a védett növényeket és azok élőhelyeit. És végül a legfontosabb: figyelj a társaidra, hogy együtt, közös élményekkel, vidáman válhassatok erdei vándorokká! 2 3

4 1. nap SIROK Útvonal: Sirok buszmegálló Vár-Camping Siroki Vár Napi útvonalhossz: 1,7 km Napi szintemelkedés/lejtés: 112/112 m Első táborhelyetek a mátrai útvonalon a Siroki Vár-Camping lesz. Tömegközlekedéssel a falut csak menetrend szerinti buszjárattal lehet megközelíteni. Ha ezzel érkeznétek, akkor egy rövid sétával értek el a Vár-Campingbe, ami a Dobó utca 30. szám alatt található. A táborhely elfoglalása után lehetőségetek nyílik kicsit közelebbről megismerkedni a nagy történelmi múlttal rendelkező Sirok és környéke természeti és kulturális értékeivel. Érdemes ellátogatnotok a Siroki Várba, amelyet a program részeként megtekinthettek. A vár alatt elhelyezkedő parkolótól egy kisebb, körülbelül 500 méteres kaptató leküzdése után jutunk a várfalakhoz. Siroki Vár-Camping 0 200m 1km A TÉRKÉPSZAKÉRTÔ 4 5 Siroki Vár Barát és Apáca-sziklák

5 Siroki vár Barát és Apáca-sziklák A sziklaalakzatok a vulkáni működés során kiszóródott riolittufából keletkeztek. A laza anyagba vulkáni bombák hullottak és ágyazódtak be, melyek ellenállóbb anyaga később megvédte az alattuk levő puhább kőzeteket az eróziótól. Egy, az 1980-as évek közepén készült felvételen még jól látható a harmadik, nyugati tufatorony fejrésze, amely azonban az 1988-ban készült fényképekről már hiányzik. Sérülését minden bizonnyal az es földrengés-sorozat okozta, ezen belül a harmadik, parádi epicentrumú, szeptember 9-i földrengés rázta meg leginkább. Tudtad? Siroki vár A vándortábor első napját a Bükk és a Mátra találkozásánál elhelyezkedő Sirok településen töltöd, amely Egertől 20 km-re található. A község legismertebb látnivalója a siroki vár: már messziről látszódik, ahogy a település fölé magasodik. A várat a XIII. században építette az Aba nemzetségbe tartozó Bohr-Bodon család. Mivel a család a felvidéki kiskirály Csák Máté mellé állt, Károly Róbert 1320-ban a királyi seregek segítségével bevette, s néhány évtizedig királyi vár volt. A XIV. század végén a Tari család kezébe került, majd a török veszélyig többször is gazdát cserélt. Az 1552-es egri várvédők diadala után katonai funkciója jelentősebb lett, meg is erősítették, viszont 1596-ban, Eger várának eleste után, harc nélkül került török kézre. A törökök 90 évig birtokolták, ez idő alatt a környező templomok köveiből megerősítették. Jelenleg kiállítóhely, 2012-ben felvonóhídjával együtt rekonstruálták. A várból szép kilátásban lehet részünk a Mátra keleti oldalára, északkeletnek fordulva pedig a Barát és Apáca-sziklákat is megcsodálhatjuk, amelyek a legenda szerint egymást szerető szerzetes és apáca kővé vált alakjai. A vár látogatása a Vándortábor Program keretében ingyenes. Tölgyesek Hazánk legelterjedtebb erdőtársulásai a különféle tölgyesek. A hegyés dombvidéki tájakon elsősorban kocsánytalan és csertölgy alkotta állományokat találunk, amelyben gyakori elegyfák a gyertyán, a hársak, juharok és kőrisek. A laza koronájú tölgyesek aljára sok fény jut le, ezért cserjefajokban és lágyszárú növényekben is gazdag élőhelynek számítanak. Az őshonos tölgy fajokhoz hatszáz fogyasztó szervezet (pl. ízeltlábúak, madarak, emlősök) kötődik, így kiemelt szerepük van az élővilág változatosságának fenntartásában. Sirok Siroki vár rekonstukció Siroki vár Kilátás a várból Barát és Apáca-sziklák 6 7

6 2. nap SIROK CSEVICE ERDEI ISKOLA Útvonal: Sirok Jóidő-kút Domoszlói-kapu Vár-kút Várbükk Ilona-völgy Csevice Erdei Iskola Napi útvonalhossz: 19,1 km Napi szintemelkedés/lejtés: 625/528 m A második nap úti célja a következő táborhelyetek, a Csevicei Erdei Iskola. A kemping utcájából forduljatok balra a Petőfi utcán, majd a főút túloldalán, a Borics Pál utcán haladjatok tovább. Az utca végén jobbra, a Nyírjes utcán keresztül visszajuttok a főútra, majd az Országos Kéktúra nyomvonalát, a jelzést kövessétek, amely bevezet a Mátra erdeibe. A gerincen haladva hamarosan a Jóidő-nyakhoz értek, ahol utatokba a turistaút csatlakozik. A két jelzés nyomvonala a Jóidő-kútnál kettéválik, de ti haladjatok csak tovább a jelzésen. A Domoszlói-kaput elérve forduljatok jobbra, és kövessétek jelzést észak felé. A Vár-kutat elérve haladjatok továbbra is a szervizúttal egybeeső jelzésen. A jelzés tovább vezet a várbükki turistaházig, ahonnan utatok balra, nyugat felé folytatódik a jelzésen, amelyet követve eljuttok az Ilona-völgybe. A völgyben jobbra kell fordulnotok, továbbra is a jelzésen haladva, egészen a Csevice Erdei Iskola útjáig, amelyet bal kéz felé, közvetlenül a híd előtt fogtok találni. Ezen kb. 100 métert haladva érkeztek meg a Csevice Erdei Iskolához. Ha a KO- KOSZ-tábor az úticélotok, akkor a hídon átkelve tovább kell haladnotok az Ilona-völgyben még egy kilométert, majd a Mária-képoszlopnál balra, az Ilona-patakon átkelve éritek el a parádi tábort m 1km A TÉRKÉPSZAKÉRTÔ 8 9

7 Csevice-patak Tudtad? Borics Pál A 20. században élő szobrász, aki szülőhelyén, Sirokon tanulta a kőfaragás alapjait. Főként kővel dolgozott, szobrait általában közvetlenül kőbe faragta, az előkészítő agyagmintákat elhagyva. Számos karakteres paraszt- és munkásszobrot, portrékat, állatfigurákat faragott. Készített köztéri plasztikákat is. Művészi kifejezőerejének népi gyökerei vannak. Az erőteljes, zárt, tömbszerű formák jellemzik kisméretű szobrait. Alakjai tele vannak belső dinamizmussal, a kőanyag színét állandóan a kifejezés szándékának megfelelően választotta meg. Faragott fémplasztikákat ólomból, rézből és bronzból. Mintázott bronzérmeket is művész barátairól. Szent István-csevicekút Az Ilona-völgybe érve utunkat öreg vadgesztenyeallé kíséri. Kisvártatva egy fahíd vezet át a völgyben csobogó Ilona-patak fölött, amely a Szent István-csevicekúthoz vezet. A csevice szó szláv eredetű, jelentése: savanyú. A Mátrában több ilyen savanyúvízforrás található, amik utóvulkáni működés következményeként alakultak ki: miközben a szénsavas gázok feltörésükkor vízrétegen pezsegnek át, a vizet szénsavval dúsítják, illetve ízesítik. Az Ilona-völgyi csevicét mindenképpen érdemes megkóstolni, még akkor is, ha íze és illata az avatatlan ember számára elsőre kicsit furcsa lehet. Ivókúra formájában a savanyúvizet egyébként bélés gyomorrendszeri problémákra alkalmazzák. Csevice-patak A Csevice-patak a Mátrában ered, Recsk településtől délnyugatra, Heves megyében, mintegy 430 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északi irányban halad, majd Recsk délkeleti részénél éri el a Parádi- Tarnát. A Csevice-patak mellékvizei a Miklós-patak és a Györke-patak, benne bodorkák, domolykók, fenékjáró küllők, kövi csíkok és küszök úszkálnak. Gazos-kő A második nap útvonala egy hosszú szakaszon a Mátra gerincvonalán halad. A Gazos-kőre érve páratlan látványban lehet részed: Siroktól-Galyatetőig egészen ellátni észak felé. Érdemes itt egy kis időt eltölteni, hiszen ez a Keleti-Mátra egyik legszebb pontja. Útközben a Remete-forrást és a Jóidő-forrást is érinted, de ezek nyáron, száraz időben nem jelentenek vízvételi lehetőséget. Szent István-csevicekút Ilona völgyi pihenő Gazos-kő Kilátás a Gazos-kőről Ilona-völgyi gesztenyesor Csiklósd-kút 10 11

8 3. nap CSEVICE ERDEI ISKOLA NAGYBÜKKFAI-TISZTÁS Útvonal: Csevice Erdei Iskola Ilona-völgy Ilona-völgyi vízesés Markazi-kapu Nagybükkfai-tisztás Napi útvonalhossz: 7,0 km Napi szintemelkedés/lejtés: 449/76 m A harmadik nap útvonala az Ilona-völgyben vezet, ám ezúttal felfelé. A táborhelytől kiérve jobbra, dél felé haladjatok a és jelzésen a várbükki elágazásig. Innen kicsit tovább haladva a jelzésen folytassátok utatok, balra, az Ilona-völgyi vízesés felé, amely körülbelül 2 kilométer múlva visszatér a jelzésbe. Haladjatok tovább a -on, ami a Markazi-kapuhoz vezet. Innen balra, a jelzésen juttok el a következő táborhelyre, a Nagybükkfai-tisztásra m 1km A TÉRKÉPSZAKÉRTÔ Ilona-völgyi vízesés 12 13

9 Ilona-völgyi vízesés Tudtad? Ilona-völgyi vízesés Harmadik napunkon egy rövidebb, 7 kilométeres túraszakaszt jársz be, amely az Ilona-völgyi vízesés mellett visz, a jelzésen. A völgyben, az Ilona-patak mentén, geológiai tanösvény található, amely ércbányászati emlékeket és a Keleti-Mátra földtani értékeit mutatja be. Nyomvonalát jelöli. A jelzést elhagyva, a jelzésen jutsz el az Ilona-völgyi vízeséshez, amely hazánk legnagyobb esésű természetes vízesése. A vízesés csapadékos, hóolvadásos időszakban nyújtja a legmegkapóbb látványt, ahogy az andezitsziklafalon, egy V alakú hasadékon keresztül zuhog alá, csaknem 10 méter magasból. Felsőtarjánkai erdészház Az erdészházat a Nagybükkfa-tisztás bekötőútjától körülbelül 100 méterre, az út alatt találod. Az erdészház (más néven hármashatári erdészház) lakója a Károlyiak drótosnak nevezett erdőire vigyázott. A Károlyiak a parádi erdőgazdasághoz tartozó, tömböt alkotó erdőket 3 méter magas drótfonattal kerítették el. A körülkerített erdőket nevezték drótnak, vagy drótosnak. A markazi erdők földrajzi nevei között található drótos, oszlopos, Markazi-kapu elnevezések a kerítésből eredeztethetőek. Minderre azért volt szükség, mert az 1890-es években Olaszországból hozatott muflonokat telepítettek be a területre. A muflonok viszont túljártak a kerítést készítők eszén: az 1920-as és 30-as években már ugyanannyi volt belőlük a kerítésen kívüli erdőkben egy-egy sziklás bércen, mint a drótban. A hármashatári őrházat a 18. század kilencvenes éveiben építették, 1935-ben pedig felújították. Markazi várrom A községtől északnyugatra fekvő 631 méter magas Hegyes-hegy déli nyúlványán, a Várbércen (460 m) találjuk a markazi vár romjait. A köves Tatár-mezőből (korábban lőtér) három oldalról meredeken emelkedik ki a Várbérc, amely csak északról kapcsolódik közvetlenül a Hegyes-hegyhez. Megközelítése a és a jelzésen lehetséges. A várat a hagyomány szerint a tatárjárás idején építették. Valószínűbb azonban, hogy a tatárjárás után meginduló nagy várépítkezés során a 14. század első felében, vagy még valamivel később épült. Korai története is minden bizonnyal a Kompolti családhoz kapcsolódik, akik Markaz környékén már a 13. században birtokokat szereztek. Legjobban a keleti fal maradt meg, mintegy 9 m magasságig. A század első negyedében e falban lőréseket és ablaknyílásokat említettek. Nyugati fala 1,8 m vastag, s a század 30-as éveiben még majdnem 1,5 m magasságú volt. A déli falon nagy törések vannak, az északi pedig csaknem teljesen elpusztult, maradványait nagy omladékréteg takarja. Ilona-völgyi vízesés Markazi várrom Markazi kapu 14 15

10 4. nap NAGYBÜKKFAI-TISZTÁS GALYATETŐ Útvonal: Nagybükkfai-tisztás Markazi-kapu Rózsaszállási-forrás Pisztrángos-tó Hidasi erdészház Mátra-nyereg Galyatető Napi útvonalhossz: 15,3 km Napi szintemelkedés/lejtés: 646/352 m Reggel vándorutatok Galyatető felé folytatódik. A tisztásról indulva menjetek vissza a jelzésen a Markazi-kapuhoz, majd ugyanezen a jelzésen tovább egészen a jelzésig. Itt a jelzést jobbra, a jelzést elhagyva kell követni a Rózsaszállási-forrásig, ahonnan a jelzésen haladjatok tovább a Hurok-úton. Az jelzés hamarosan belefut a jelzésbe, amin balra kell tovább mennetek, elhaladva a Pisztrángos-tó mellett. A Hidasi-erdészház után jobbra, északnyugati irányba kövessétek a jelzést, amelyen eléritek a Mátra-nyerget. Innen haladjatok tovább a jelzésen. A Csór-hegy, Vércverés és Mogyorós-orom mellett haladva eléritek a galyatetői Kodály-sétányt, és a Galyatető Turistacentrum épületét, ami két éjszakára táborhelyetek lesz. Ha némi kitérővel a Kékesre is el szeretnétek jutni, akkor a Markazi-kapu után ne térjetek le a -ról: a Disznó-kő mellett továbbhaladva érhetitek el az ország legmagasabb pontját. Innen a jelzésen haladjatok északi irányba, majd jobbra a jelzésen a Hidasi Vendégházig. Innen a fenti leírás szerint folytathatjátok utatok m 1km A TÉRKÉPSZAKÉRTÔ 16 17

11 Disznó-kő Tudtad? Disznó-kő Ha a Kékest választod, akkor a Markazi-kaputól folyamatosan emelkedik a térszint, s nemsokára fel is érsz a Disznó-kőre. A csúcson jobb oldalt rejtőzik a jelzés, amely kivisz arra a sziklára, ahonnan belátható az egész Parádi-medence. Erre a kilátásra mindenképpen érdemes egy kis időt szánni! Sas-kő A Disznó-kőtől nem messze újabb csodás panoráma tárul elénk a Sas-kőről, melyen az emlékmű az I. világháborúban elhunyt magyar turisták hősi halálának állít emléket. A Kékes, mint gyógyhely A Kékes klimatikus viszonyai gyógyító hatással vannak az asztmatikus betegségekre, idegkimerültségre, emiatt települt ide a csúcshoz közel található Mátrai Gyógyintézet kékesi egysége. A kékestetői gyógyszálló, amely egykor a legmodernebbnek számított az országban, 1933-ban épült fel egy 30 hektáros területen, Miskolczy László tervei alapján. Az 1950-es években állami tulajdonba és a mátraházai egységgel közös kezelésbe került, szanatóriumi funkciót kapva. A tévétorony Kékestetőn már 1958-ban épült egy antennatorony, az azonban később kevésnek bizonyult, elavulttá vált. A régi torony tőszomszédságában 1981-re megépült az új tévétorony és hozzá a kiszolgáló épület. Tengerszint felett 1200 méteres magasságig nyúlik a karcsú antennatorony, amely építéséhez 1300 köbméter vasbetont és 500 tonna acélszerkezetet használtak fel. A kilátó részét csak jóval később alakították ki. Bükkösök Hazánkban főképp a méter tengerszint feletti magasságban kialakuló erdőtársulás. Az állományalkotó bükk mellett jellemző elegyfa a gyertyán, a hegyi juhar, a magas kőris, a hegyi szil és a nagylevelű hárs, alacsonyabb területeken a kocsánytalan tölgy, a kislevelű hárs, a korai juhar és a madárcseresznye. A sűrű lombozat miatt a talaj fényben szegény, ezért cserjeszint nem alakul ki. Gyepszintjükre jellemző az ún. koratavaszi aspektus, ami azt jelenti, hogy bizonyos lágyszárúak (pl. hóvirág, keltike) még azelőtt virágoznak, hogy az erdő kilombosodna. A felmelegedés miatt térfoglalása egyre csökken. A Kékes csúcsán Továbbhaladva, s az Erzsébet-keresztet elérve méltóságteljesen magasodik előttünk a Kékestető csúcsa, amely kitartásra sarkallja, és alázatra tanítja a természetjárókat: nemsokára felérsz az ország legmagasabb pontjára! Megérkezve a TV-torony tövébe étterem, illetve kávézó is felfrissülést kínál az utazónak. A 178 méter magas torony fantasztikus kilátást nyújt minden égtáj felé. Sas-kő Tévétorony Pisztrángos-tó 18 19

12 5. nap GALYATETŐI PIHENŐNAP Túralehetőség: Péter-hegyese-kilátó, Piszkéstetői Obszervatórium A mai napon ismét a Galyatetői Turistacentrumban töltitek az éjszakát. Reggeli után pihenésre, vagy egy kisebb körtúrára van lehetőségetek, aminek keretében ellátogathattok a Péter-hegyese-kilátóba és a Piszkéstetői Obszervatóriumba (csillagvizsgálóba) is a Galyatetői Turistacentrum kollégáinak vezetésével. A Galyatetői Turistacentrumból kilépve, észak felé kapaszkodva, kiépített ösvény visz a Péter-hegyese-kilátóba. A Piszkéstetői Obszervatórium innen balra, nyugatra található, a jelzés mellett, Mátraszentimre irányába. Galyatetői Turistacentrum A kilátó tetején Péter-hegyese-kilátó 20 Péter-hegyese-kilátó 21

13 Kilátás a Galyatetőről Tudtad? Galya-kilátó Sokan nem tudják, de a kilátó nem a 965 méter magas Galyatető csúcson található (ezen az URH adótorony áll), hanem a 960 méter magas Péter-hegyesén. A kilátó 2014-ben újult meg; a 30 méter magas építményről körpanorámán keresztül tárul szemünk elé többek között a Gerecse és a Magas-Tátra is. Piszkés-tetői csillagvizsgáló Galyatető közelében található a Piszkés-tetői csillagvizsgáló, ahol a Magyar Tudományos Akadémia munkatársai végeznek megfigyeléseket. Az elkerített csillagvizsgálóban világszínvonalú kutatói munkákat végeznek. Galyatetőről gyalogosan, a jelzésen közelíthető meg. Felső-Mátra festői falvai A körtúra során érinted a Felső-Mátra falvait. A kis hegyi falvak eredetéről a mai napig megoszlanak a vélemények, az egyik nézet szerint német, a másik szerint döntően szlovák eredetű népesség élt itt. (Vélhetően mind a két népcsoportból érkeztek ide betelepülők.) Az első telepesek üvegfúvással kezdtek foglalkozni, amelyhez a környező erdők biztosították az alapanyagot. Ennek állít emléket a mátraszentimrei üveghuta. Erre utal a települések régi neve is: Ötházhuta-Mátraszentimre, Fiskalitáshuta-Mátraszentlászló, Felsőhuta-Mátraszentistván. Az első családok leszármazottai a ma is a falvakban élő Gubolák, Stullerek, Szabadok, Randliszekek és Szőkék. Ma is az eredeti szlovák nevek vannak többségben, hiszen a helyben élő őslakosokhoz beházasodottak hamar asszimilálódtak. A Mátrán belül is sajátos helyet foglalnak el a felső-mátrai falvak, hiszen lakói - eltérően a Mátra más részeitől - döntően szlovák ajkúak voltak. A települések jelentős része havasi jellegű legelő-és rétgazdálkodásra volt alkalmas. Szinte minden portán szarvasmarhát, lovat és kecskéket tartottak. A családok női tagjai és a gyerekek rőzsét, gombát, szedret, hecsedlit azaz csipkebogyót gyűjtöttek és értékesítettek. A földművelést a domborzat, a köves terméketlen talaj és a közel hat hónapos tél alig tette lehetővé. A 70-es évek második felében központi rendelkezés tiltotta meg az állattartást, a legelők, a rétek elcserjésedtek, elgazosodtak. Rehabilitálásuk különböző EU-s források felhasználásával részben már elkezdődött. Szanatórium Az 1930-as években egy sor szállodát, szanatóriumot emeltek a Mátrában, amely ennek is köszönhetően hamar az úri középosztály körében kedvelt klimatikus üdülőhellyé vált. Ebben az időszakban épült a mátraházai és a kékestetői szanatórium, a galyatetői Nagyszálló, hogy csak néhányat említsünk. Ugyanebben az időben emelték a mára jelképpé vált Három falu templomát, illetve a galyatetői templomot is. Piszkés-tetői csillagvizsgáló Látkép a Péter-hegyese-kilátóból Szanatórium 22 23

14 6. nap GALYATETŐ FENYVESPUSZTA Útvonal: Galyatető Mátraszentlászló Mátraszentistván Ágasvár Fenyvespuszta Napi útvonalhossz: 13,0 km Napi szintemelkedés/lejtés: 160/792 m A Galyatetői Turistacentrumból elindulva a következő úti cél Fenyvespuszta. Először a jelzést kövessétek nyugat felé, majd 2 km megtétele után térjetek rá a jelzésű ösvényre, és ezen a jelzésen haladjatok tovább. A megyehatárig haladjatok ezen, majd Mátraszentlászlónál északnyugat irányba, a jelzésre térjetek rá. Ezen az útvonalon Varga Mihály kopjafája mellett haladtok el, majd Mátraszentistvánt észak felől kerülő ösvényen mentek tovább, egészen addig, míg el nem éritek a jelzést balról, a falu határában. Kéktúra A jelzésen haladjatok, miközben jobbra a Kis-kő magasodik (787 m), majd az Ágasvári-úttal párhuzamosan futó szakaszon megláthatjátok az északnyugat felé eső Ágasvárat (788 m) is. Rövidesen eléritek az Ágasvári Turistaházat, ahol picit megpihenhettek. Innen haladjatok tovább a jelzésen Agyagos-tetőig, ahol le kell térnetek balra, a sárgával jelölt erdei kerékpáros útra. Ez levisz benneteket Fenyvespuszta melletti táborhelyetekre: a Cseresznyés-torokba. A táborhely közelében működik a Fenyvespusztai Erdészeti Erdei Iskola, ahol a tábor keretében egy izgalmas erdőpedagógiai foglalkozáson vehettek részt m 1km A TÉRKÉPSZAKÉRTÔ 24 25

15 Mátraszentistváni Sípark tavasszal Tudtad? Három falu temploma A Mátraszentistvánon található Sípark mellett jelentősebb turisztikai érték a közelben az úgynevezett Három falu temploma, amely a Felső-Mátra első temploma (1942) és különlegessége, hogy a környékbeli három falu (Mátraszentlászló, Mátraszentimre, Mátraszentistván) mértani középpontjában épült az egri érsek rendelkezésére, mivel a lakosság sehogyan sem tudott megegyezni, hogy melyik faluba épüljön föl. A ház hivatalos átadására augusztus elsején került sor, amelyen megjelent a magyar turista társadalom színe-java. A turistaházat Ágasvári Báró Hatvany Endre Menedékház névre keresztelték, felszereltsége mintaszerűen tükrözte a menedékházak jellegét ban állami kezelésbe került, és a Turistaellátó Vállalat üzemeltette ben új szárny épült a meglévő ház mellé. Az akkor modernnek számító épületben, nyolc szobában harminckét vendéget lehetett elszállásolni. A hetvenes évek közepén a Parádi ÁFÉSZ lett a ház tulajdonosa, majd 1989-ben a Magyar Természetbarát Szövetség tulajdonába került óta magántulajdonban van. A hegyoldalban fakadó gyérvizű forrás, amelyet a Pannonia Turista Egyesület tagjai foglaltak 1935-ben, a kezdetek óta biztosítja a Turistaház vízellátását. Ha felkapaszkodunk Ágasvárra, onnan szép kilátás nyílik a Csörgő-patak völgykatlanára. Tuzson Arborétum Fenyvespusztán található a Tuzson-arborétum. Nevét dr. Tuzson János egyetemi tanárról, kutatóról kapta, aki 1925-ben vette meg az itteni birtokot. Az arborétumot kísérleti területként használta; a Föld minden vidékéről örökzöld fajokat telepített ide, illetve szaporítóanyaguk előállításával foglalkozott. Az arborétum legimpozánsabb faegyede a növénykert közepén található, hatalmas atlaszcédrus. Ágasvári Turistaház Utunk már-már kötelező pihenőpontja az Ágasvári Turistaház. Korábbi tulajdonosa, báró Hatvany Endre saját költségén új szobákkal bővítette, majd 1925-ben a budapesti Pannonia Turista Egyesület számára átadta azzal a megállapodással, hogy azt az egyesület menedékházként tovább üzemelteti. Az egyesület az épületet berendezte, és még az 1925-ös évben a turistaközönség részére 28 fekvőhelyet biztosítva meg is nyitotta. Tuzson Arborétum, fenyves Három falu temploma Ágasvári Turistaház Tuzson Arborétum, Atlasz-Cédrus Vörös-kő kilátó 26 27

16 7. nap FENYVESPUSZTA TAR Útvonal: Fenyvespuszta Felső-Csevice-kút Tar, vasútállomás Napi útvonalhossz: 5 km Napi szintemelkedés/lejtés: 1/140 m Vándortáborotok utolsó útja Fenyvespusztáról a tari vasútállomásra vezet a jelzésen. Utatok során a Felső-Csevice-kútban meríthetitek meg utoljára kulacsotokat. A turistaút bevezet a faluba, ahol a jelzést tovább követve elértek a vasútállomásra m 1km A TÉRKÉPSZAKÉRTÔ Tar Lőrinc udvarházának romja és a tari római katolikus templom 28 29

17 Tar község, háttérben a Mátrával Tari római katolikus templom Az udvarház falmaradványának közvetlen közelében látható a római katolikus templom, amely háromkaréjos szentélyével országunkban igen ritka műemléknek számít. A templom XIII. századi román eredettel bír. Béke-sztúpa További látnivaló a dalai láma által 1992-ben felszentelt Béke-sztúpa, amely a tibeti buddhista kultúrához tartozik. A sztúpa és a környező épületek kiállításai többek között Kőrösi Csoma Sándor keletkutatónknak állítanak emléket. Tudtad? Csevicei kutak Az utolsó napunkon utunk a Csevice-völgyön végig vezet, a Csevice-patak mentén. Az Ilona-völgyi kúthoz hasonlóan itt is ihatunk a hegység mélyéből feltörő savanyúvízből, mely a korábbihoz képest sokkal kevésbé kénes. Több kút is található a völgyben, érdemes a Felső-Csevice-kutat választani, amelynek kifolyócsövéből a dugót kihúzva élvezhetjük vizét. A völgyben lentebb lévő Alsó-Csevice-kút merítéses rendszerű, így könnyebben szennyeződhet. Pokoljáró Tar Lőrinc udvarháza A vándortábor utolsó pontja Tar. A községben található Pokoljáró Tar Lőrinc udvarházának romja, amelyhez a jelzésen lehet eljutni. Tar Lőrinc a 14. században élt kalandos életet Zsigmond király udvari lovagjaként. Több bárói lázadás idején saját testével védte a királyt, aki jutalomból pohárnokmesteri hivatallal ruházta fel, majd a Sárkány Lovagrend tagjává avatta. A kor divatja szerint elzarándokolt a sponyolországi Santiago de Compostelába, valamint Írországban Szent Patrik barlangjához. Ez utóbbi útjáról, és az ott átélt látomásairól készült beszámolója a középkori latin nyelvű magyar irodalom becses emléke. A beszámoló szerint a barlangba alászállva négy látomást látott, majd Szent Mihály angyal megmutatta neki a Purgatóriumot, más néven a Tisztítótüzet, ahol az életükben bocsánatos bűnöket elkövető lelkek vezekeltek. Lőrinc azonban élve visszatért a barlangból, és a különös látogatásról igazolást is kapott a helyi kolostor vezetőjétől. A beszámoló legrégebbi középkori másolatát tartalmazó kódexet a British Library őrzi, míg Magyarországon Tinódi Lantos Sebestyén közvetítésével Tar Lőrinc pokoljárása beépült a néphagyományba. Tari római katolikus templom Felső Csevice-kút Béke-sztúpa 30 31

18 Kedvet kaptal? TOVÁBBI ERDEI VÁNDORTÁBOR HELYSZÍNEK Pilisi Erdei Vándortábor útvonal Mecseki Erdei Vándortábor útvonal A fővárostól Visegrádig tartó látványos történelmi időutazásunkon bepillantást nyerünk a Visegrádi-hegység természeti értékeibe és a magyar történelem emlékeibe. A szentendrei Hév-állomásról indulunk, majd a Kő-hegy megkapó panorámájával búcsút intünk az urbanizált környezetnek, érintjük a Holdvilág-árok szurdokvölgyét és a Dunakanyar legszebb látványát kínáló Prédikálószéki-kilátót. Felfedezzük a vadregényes Spartacus-ösvényt, végül megérkezünk Visegrádra, ahol a Mogyoróhegyi Campingben pihenhetjük ki az elmúlt napok vándorlását. A táborozók megtekinthetik a fellegvárat, és részt vehetnek egy izgalmas erdei iskolai foglalkozáson is. Túránk a Mecseki Láthatatlanok nyomain indul Pécsről Vágotpusztára, az 56-os szabadságharcosok egyik főhadiszállására, majd onnan Sikondára megyünk. Felfedezzük a vadregényes, patakokkal átszőtt Melegmányi és a Nagy-Mély-völgyet, a Rákos-völgyön át kelet felé vándorolva, a Koszonya-tetőnél magunk mögött hagyjuk a karsztfelszínt, hogy megismerkedjünk a mecseki szénmedence rekultivált meddőhányóival. A Mecseki Bányász emlékúton haladva jutunk fel a Máré-várhoz, s némi erdei strandolást követően a Kelet-Mecsek üvegműves kultúráját is megismerjük. A Zengőn át a Dombay-tó érintésével vándorlunk Pécsváradra. Börzsönyi Erdei Vándortábor útvonal Bakonyi Erdei Vándortábor útvonal A Diósjenői Erdei Szabadidőparktól kapaszkodunk fel a legendák földjére, a Kámorra, ahol bepillanthatunk a Róka-lyukba és a Csepegő-kői barlangba. A Pénzásási Turistaháztól egyenesen Drégely várát célozzuk meg, ahonnan a Kútbereki Turistaház felé vesszük utunkat. A vadregényes Börzsönyben megismerkedhetünk a Lohanci Sziklakápolna történetével, ellenőrizhetjük gps-ünk adatait a börzsönyi szintezési főalappontnál, de utunk az Ozmotring, a Csipcsina és a Dorottyin-oldal, valamint az Asztal-kő felfedezését is tartogatja. A börzsönyi vándortábor útvonalát pedig mi más is zárhatná, ha nem a Kemencei Erdei Múzeumvasút. Bakonybélből, Szent Gellért remeteségének földjéről a Szömörke-patak mentén, a vadregényes Kerteskői-szurdok méteres sziklafalai között haladva indul bakonyi vándorutunk. Hamarosan meghódítjuk a Bakony legmagasabb csúcsát, a Kőris-hegyet, majd az Odvaskői-barlangot és a Pannon Csillagdát útba ejtve Táborhegyen át érkezünk Huszárokelőpusztára. Hátra van még a bakonyi Gyilkos -tó, a Szárhegyi-kilátó és a Witt Lajos-kilátópont, majd a bakonyi csodákkal telve visszaérkezünk Bakonybélbe, a túra végállomására

19 Jegyzeteim Zempléni Erdei Vándortábor útvonal Fedezd fel az ország legizgalmasabb hegységét, a Zemplént! Utunk Pálházáról kellemes kisvasutazással indul, majd rögtön utána választhatunk egy keményebb, de a Nagy-Péter-mennykőről csodás panorámát kínáló túra vagy a lazább kőkapui bevezető kirándulás között. Aztán elkezdenek száguldani a napok, fogynak a kilométerek, és sorra felfedezzük a Mlaka-rétet, a Gerendás-rétet, a Flórika-forrást, Háromhuta környékét, valamint a Páfrány tanösvényt is. Mivel a legtöbb napon két útvonal-lehetőség közül választhatunk, garantáltan új élmények várnak ránk akkor is, ha másodjára is végigjárnánk a zempléni túraútvonalat! Megfigyeltél néhány érdekes bogarat útközben? Vadregényes szurdokokban jártál? Jól érezted magad a barátaiddal? Örökítsd meg néhány sorban az élményeidet, hogy könnyebben be tudj számolni róluk, és később is visszaemlékezhess rájuk, hogy mi volt a Mátrai Erdei Vándortábor során számodra a legérdekesebb! A legérdekesebb állat: A legszebb növény: Vasi Hegyháti Erdei Vándortábor útvonal A leginkább vadregényes hely: A Vasi-Hegyháton a természeti kincseken túl számos történelmi és kulturális látnivaló vár bennünket. Az út Vasvárról indulva járja be ezt az egyedi hangulatú vidéket, Oszkón át a Szajki-tavakig vezetve ad mélyebb betekintést a térség történetébe, értékeibe és hagyományaiba. A hét során kirándulhatunk a környék parkerdeiben, megtekinthetjük a Vasvári Sáncot és a Vaskaput, a Vasvári Helytörténeti Múzeumban és az oszkói Hegypásztor Kör programjain megismerhetjük a helyi hagyományokat és megcsodálhatjuk a Jeli Varázskert botanikai értékeit, nem utolsó sorban pedig csobbanhatunk egy jót a Szajki-tóban. A legemlékezetesebb pillanat: SZERETNÉD MEGOSZTANI A NAGYVILÁGGAL A TÁBORI ÉLMÉNYEIDET? Kövesd az Erdei Vándor oldalt Facebook-on és Instagramon, töltsd fel a fotóidat, és meséld el, mit éltél át az év legzöldebb hetén! Ne felejtsd el használni az #erdeivandor és #erdeivandortabor hashtageket! 34 35

20 AZ ERDEI TŰZGYÚJTÁS SZABÁLYAI Talán nem is gondolnád, de Magyarországon évente több mint erdő- és vegetációtűz keletkezik. Magyarországon a tüzek 99 százaléka ráadásul emberi gondatlanság miatt keletkezik! Az okok között előkelő helyen szerepelnek a rosszul eloltott, vagy a nem jó helyen rakott tábortüzek. Tartsd tehát be a szabályokat és fogadd meg az alábbi tanácsokat, hogy gondtalanul élvezhesse mindenki az esti tábortüzek hangulatát! Mikor nem gyújthatok tüzet az erdőben? Kiemelten tűzveszélyes, száraz, meleg időszakokban tűzgyújtási tilalmat rendelnek el. Ekkor az erdőben mindenütt, még a kijelölt tűzrakóhelyeken is tilos a tűzgyújtás! Az első lépés tehát a tájékozódás, hogy nincs-e tilalom. Ezt megteheted a oldalon, vagy az útvonalfelelősnél. Hol gyújthatok tüzet? Az erdőben az arra kijelölt és kiépített tűzrakóhelyeken szabad tüzet gyújtani. A legtöbb táborhelyen van ilyen, ha nem találod, akkor kérdezd a táborhely gondnokát! Hogyan gyújtsam meg a tüzet? Tüzet mindig csak felnőtt jelenlétében gyújts! Első lépésben készíts egy kis kupacot a gyújtósból (pl. papír, száraz levelek), majd apró ágakból egy kis sátrat a gyújtós fölé. Gyufával vagy öngyújtóval több oldalról is gyújtsd meg a gyújtóst, majd ha az ágak is lángra kaptak, óvatosan tápláld a tüzet további aprófával, később nagyobb tűzifával. Ne feledd, hogy a tűzhely nem szemetes! Csak az ártalmatlanul égő hulladékot dobd bele (papír, hagymahéj). Az egészségre ártalmas (pl. műanyag zacskó), vagy el nem égő hulladékot (pl. konzervdoboz, üveg) a szelektív hulladékgyűjtőkbe helyezd! Hogyan oltsam el a tüzet? Lehetőleg hagyd teljesen leégni a tüzet, majd locsold le minél több vízzel. A vizet keverd össze a még forró hamuval, és figyelj a tűzrakóhely széleire is! Mielőtt ott hagyod, ellenőrizd, hogy teljesen kialudt-e a tűz: tartsd a kezed a hamu fölé, és ahol még forrónak érzed, oda önts újból vizet. Ha a hamu forró, ne indulj el, ne hagyd magára! AZ ÉV LEGZÖLDEBB HETE! Az erdők közös örökségünket jelentik, egészséges megmaradásuk a változó klímában az élhető természeti környezet fennmaradásának záloga. Ezért egész úton figyelj oda, hogy közösen megőrizhessük a Mátrai erdeit az utókornak: Csak a lábnyomodat hagyd az erdőben! Vagyis ne szemetelj, a napi hulladékot összegyűjtve vidd el a táborhelyig, ahol megfelelően válogatva helyezd el a szelektív hulladékgyűjtőkben. Minél kevesebb szemetet termelj! A napi élelem csomagolásához használd az út elején kapott táskát és az ivóvizet mindig a kulacsodba töltsd újra. Takarékoskodj a vízzel! Túrázás közben természetesen fontos a folyamatos folyadékbevitel, és a meleg nyári napokon jólesik egy gyors mosdás a faluszéli nyomós kutaknál. De ne feledd: a víz az egyik legfontosabb kincsünk, ezért ne folyasd fölöslegesen a kút vizét, és ne bánj pazarlóan a források vizével sem! Az esti mosdásnál is takarékoskodj a táborhelyre sokszor nehezen eljuttatott vízzel: próbálj három perc alatt alaposan lezuhanyozni. Hidd el, egy kis odafigyeléssel menni fog! Vigyázz az erdei élőlényekre, növényekre és állatokra! Az egészséges erdőben az élőlényeknek megvan a maguk fontos szerepe, így minden letört faág, eltaposott rovar gyengíti az életközösség egészének működését. Válj tudatos energia-felhasználóvá! Takarékoskodj az elektromos árammal, ne használd túl gyakran a telefonod, és ha teheted, környezetbarát módon (gyalog és kerékpárral) közlekedj nemcsak az Erdei Vándortábor ideje alatt, hanem később a mindennapokban is! További információk:

21 Kiadja: Országos Erdészeti Egyesület, Design: Promotheos Lamlengék promotheos.com