Magyarországon készült jelentések

Átírás

1 Magyarországon készült jelentések Rehabilitációs alapismeretek /Komplex rehabilitáció MSc Debrecen Kontra Andrea

2 Háttér: Az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretében a részes tagállamok ban írták alá a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló Egyezményt, amely az Európai Unió jogrendjének is részévé vált. Magyarország az Egyezményt 2007-ben elsők között ratifikálta és vállalta, hogy az abban foglaltaknak eleget tesz, és a követelményeit jogrendjébe illeszti. Az Egyezményt és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív jegyzőkönyvet az Országgyűlés évi XCII. törvénnyel ismerte el. Az Egyezmény 2008 májusában lépett hatályba hazánkban. Az ENSZ Egyezmény értelmében a tagállamok vállalták, hogy a hatályba lépést kővető két évben beszámolót készítenek a meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében végzett intézkedéseikről, valamint az azok végrehajtásában megvalósított lépések eredményéről. 2

3 Háttér: Hazánkban két jelentés készült. Az első 2010 augusztusában került nyilvánosságra, melyet a 13 civil szervezet együttműködéséből létre jött Magyar Fogyatékosügyi Civil Causus készített Fogyatékos személyek jogai vagy fogyatékos jogok címmel ez az un. Árnyékjelentés. A másik a Magyar Kormány Nemzeti jelentése, amelyet októberében készített el. A két jelentésről összehasonlító tanulmány készült a Hilschler Rezső Szociálpolitikai Egyesület Önálló Életvitel Műhely tagjainak együttműködésében novemberében. Az ENSZ egyezményben vállaltak teljesítése hiányos. 3

4 Caucus; jelentése: választási gyűlés, átvitt értelemben pedig olyan civil csoportosulás, amely a kormányzati szervek tevékenységét vizsgálja, vagy/és tiltakozik valamely intézkedése ellen. Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ), Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány (MDAC), MEOSZ, AOSZ, FESZT, Csupaszívek Társasága, Lélek-Hang Egyesület, ÉFOÉSZ, TASZ és az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és hivatala. 4

5 Magyar Fogyatékosügyi Civil Causus: Fogyatékos személyek jogai vagy fogyatékos jogok ez az un. Árnyékjelentés. A Caucus ismerteti a magyarországi fogyatékossággal élők helyzetét és a rájuk vonatkozó főbb statisztikai adatokat (létszám, iskolázottság, lakóhelyi környezet). A fogyatékosság definícióját az ENSZ Egyezmény alapján részletesebben járja körül és rámutat a magyar jogrendszer fogalmi elavultságára. Az Árnyékjelentés révén a szervezeteknek lehetősége nyílt, hogy közös erővel, a mai magyar fogyatékosügy legsürgetőbb kérdéseire vonatkozó észrevételeiket dolgozzák ki és javaslatokat tegyenek, és mindezt közvetítsék a kormány felé. Minden cikkely egy összefoglalóval, valamint ajánlással zárul, amely egyben, az Egyezménnyel való összehasonlítást is tartalmazza. A Jelentés internetes hivatkozásokat, lásd még alapon; jogszabályokat, a különböző esetekre vonatkozó példákat, híreket vagy tanulmányokat tüntet fel. Az Árnyékjelentés rávilágít arra, hogy a fogyatékos kérdés nem szűkíthető le kizárólag néhány szakterületre. 5

6 Árnyékjelentés A Caucus civil árnyékjelentése egy széles spektrumú képet fest a hazai fogyatékosügy helyzetéről. Szinte szóról szóra követi az Egyezmény (magyar) szövegét (felhívja a fordítási hibákra is a figyelmet), reflektál minden fontos kifejezésre, elemzi a hazai gyakorlatot mind az odaillő jogszabályok elemzésével, mind számos résztvevő, így kormányzati, államigazgatási, civil szervezetek munkájának bemutatásával. Jogsértésekről is beszámol 6

7 Árnyékjelentés ( jogi statusa) A Caucus civil jelentése jogi értelemben nem tekinthető hivatalos Országjelentésnek, mégis mérföldkő ez a dokumentum a magyar fogyatékosügy történetében. A dokumentum adottságainak köszönhetően oktatási anyagként is alkalmazható, szakmai konferenciák vitáinak alapjául, illetve előadásanyagaként is szolgálhat. A dokumentum egy nemzetközileg is vállalható jelentés, mely hitelesen mutatja be a magyar fogyatékossággal élők helyzetét. Olyan nemzetközileg használatos és egyben hazánkban is kívánatos fogyatékossággal kapcsolatos fogalmakat határoz meg, melyeket a magyar köztudatban is meg kellene honosítani, valamint be kellene építeni a hazai jogrendszerbe. Ilyen fogalmak például az inkluzivitás, autonómia, önálló életvitel, közösségi ellátás stb. 7

8 Nemzeti jelentés szükségszerű lenne, hogy a Kormány megfogalmazza véleményét a magyarországi fogyatékossággal élők helyzetéről, valamint képet adjon a magyarországi fogyatékosügyről, mielőtt részleteiben beszámolna róla. Nem egyértelmű, mely jogszabályok irányadóak a kérdésben, valamint az, hogy megindult-e az elmúlt három évben a jogharmonizáció, és ennek milyen tényezőket kellene érintenie Az Egyezmény 1-4 cikkben foglaltakra nincs Kormányzati reflektáció, olyan alapelvek hiányoznak, mint ésszerű alkalmazkodás, az egyetemes tervezés elvei, esélyegyenlőség az információkhoz való hozzáférésben vagy az antidiszkrimináció elve. A Nemzeti Jelentésben nem látható jövőkép, nem fogalmazódnak meg célok,.elsősorban jogalkotási kérdésként tekinti a fogyatékosügyet, A szabályozások eredményei, következményei, hatásai, beleértve magának az Egyezménynek az aláírásának a gyakorlatban is érzékelhető hatásait nem kerülnek ismertetésre. 8

9 Nemzeti jelentés A Kormányjelentés átfogó módon gyűjti egybe a fogyatékossággal élő személyeket érintő alapjogokat. A Jelentés leíró jellegű, részletesen tárgyalja többek között a fogyatékosság definícióit a különböző szakterületek mentén (pénzbeli szociális ellátás, közoktatás, nyugdíjellátás, stb.). A Magyarországon hatályos jogszabályokon keresztül ismerteti a fogyatékossággal élők jogait, a különböző ellátásokra való jogosultságukat és kötelezettségeiket. Sem az érintettek szocio-ökonómiai helyzetéhez, sem az általuk esetleg megfogalmazott igényekhez vagy az Egyezmény előírásaihoz képest nem helyezi azt el egy dinamikus mezőben Nem ad képet számszerű célkitűzéseiről és azok teljesítéséről az Egyezmény aláírását követő időszakban. Jogszabályok egyfajta gyűjteménye, taxatív felsorolás 9

10 Nemzeti jelentés Közigazgatási dokumentum, nyelvezetét tekintve Egyharmada a terjedelme az Árnyékjelentésnek státuszát illetően hivatalos kormánydokumentum, felhasználhatóságát illetően inkább egydimenziósnak tekinthető ismerteti a Magyarországon működő, vagy már lezárult modellprogramokat, elmarad azonban ezek értékelése. Az ellátó struktúra bemutatása is hiányos a hiányos számadatokból következően nem tudja megfelelően érzékeltetni az elmúlt években a fogyatékosügyben megtett pozitív és negatív változtatásait, illetve azok hatásait. Alkalmazhatósága szűk körű elsősorban szakemberek és szakpolitikusok számára érthető és elérhető 10

11 Nemzeti jelentés Pozitívumként fogható fel, hogy több kérdés esetében a Kormányjelentés elismeri a radikális lépések szükségességét, megfogalmazza az Egyezmény ratifikálása óta végbement változásokat is Adatok, kínos ügyek elhallgatása Nem kísérte diszkussziónak teret adó esemény, sajtóközlemény 11

12 HRSZE A Hilscher Egyesület 20 évvel ezelőtt azzal a céllal jött létre, hogy támogató közössége legyen az ELTE szociálpolitikus hallgatóinak és oktatóinak. Az Egyesület célja, hogy olyan aktív szakmapolitikai szereplővé váljon, amely képes formálni a közéletet és a szakma értékeinek mentén befolyásolni a társadalom szociálpolitikai gondolkodását. Részt vesz a társadalmi kérdések nyilvános diskurzusaiban, törekszik arra, hogy állásfoglalásait, elemzéseit a megfelelő kommunikációs csatornákon eljuttassa, mind a szakmai, mind pedig a széles értelemben vett közvéleményhez. Összehasonlító elemzést végeztek az Árnyékjelentés és a Magyar Kormány Nemzeti jelentése között 12

13 Tudatosság növelése. lényege, hogy a tagállamok tegyenek lépéseket abba az irányba, hogy a társadalom tudomást szerezzen a fogyatékos emberekről, jogaikról, szükségleteikről, képességeikről, és lehetséges hozzájárulásukról a társadalom életéhez. Ez magába foglalja az oktatási és a munkaerő-piaci integráció egészét, a közlekedési feltételek javítását is. Széleskörű tájékoztatással arra kell törekedni, hogy egyre több fogyatékossággal nem élő gyermek és felnőtt pozitív élményként élje meg a fogyatékossággal élő emberekkel való napi kapcsolatait. 13

14 Mind a kormányzati Jelentésben, mind a Caucus Árnyékjelentésben a 8. cikk foglalja magában a tudatosság növelésére vonatkozó témakört. számos példán keresztül szemlélteti a tudatosságnövelés elősegítése érdekében tett lépéseket. Megvalósítsák, elősegítsék, a fogyatékossággal élő emberekkel kapcsolatos sztereotípiák megváltoztatását, és a kialakult társadalmi gondolkodást átalakítsák. Rendezvények, kiadványok bemutatása Kormány jelentés kis részt szán ennek a jelentős témakörnek, nem tisztázza a fogalmat, a célkitűzéseit, a tervezett tevékenységeket 14

15 Mind a kormányzati Jelentésben, mind a Caucus Árnyékjelentésben a 8. cikk foglalja magában a tudatosság növelésére vonatkozó témakört. Beszámol a szakmai szervezetek és kormányzat együttműködéséről Fogyatékosságtudományi Fogalomtár Konkrét ajánlások Új Országos Fogyatékosügyi Program Hiányzik a jelentősebb, de elsősorban közvetlenebb szerepvállalás 15

16 Foglalkoztatás Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése foglalkozási rehabilitáció akkor lehetne eredményes, ha a rehabilitációban résztvevők, szereplők koherens rendszert alkotnának. Sajnos a szervezett, intézményesített, jogilag szabályozott együttműködési rendszer teljesen hiányzik, ez nem biztosít kellő lehetőséget a fogyatékossággal élőknek a valódi integrációra. megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci aktivitása alacsony, csupán 10%- os A Kormány a Jelentésében nem tesz említést a rokkantnyugdíjasok foglalkoztatásának rehabilitációjáról, nem kerültek kidolgozásra az ehhez szükséges konkrét, rehabilitációs célú foglalkoztatáspolitikai programok. Ehhez képest nem sokkal később az eddigi rokkantnyugdíjak felülvizsgálatáról hozott döntést a kormány. 16

17 A két Jelentés megjelenése óta bekövetkezett események a Caucus szerzőinek aggodalmait látszanak igazolni. A 2010 nyarán lezajlott kormányváltást követően a Fogyatékosügyi Tanács hosszú hónapokig nem került összehívásra, annak ellenére, hogy azt az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) már 2010 szeptemberében kérte a nyilvánosság bevonásával áprilisában a magyar kormány Budapesten, egy nemzetközi fogyatékosügyi konferenciát tartott, melynek helyszínére 4 fogyatékossággal élő emberek érdekvédelmével foglalkozó szervezet demonstrációt szervezett. Nyílt levelet tettek közzé a Miniszterelnöknek címezve, melyben többek között az érdekvédelmi szervezetek kiszolgáltatott helyzetbe taszítására hívták fel a figyelmet. 17

18 Összefoglalva Semmit rólunk, nélkülünk elv,-et igazolja jelentések elkészülte. Egyértelmű a jelentések összehasonlítása során, hogy a fogyatékos embereket közvetlenül képviselő szervezetek bevonása a helyzetértékelésbe, álláspontjaik, javaslatait beépítése a szakmapolitikai folyamatok alakításába nagymértékben javíthatja a szféra teljesítményét. ugyanazt a valóságot, két különböző, egy politikai- és egy civil apparátus, mennyire eltérő módon érzékeli. 18

19 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 19