c) a Magyarországon született és ismeretlenként anyakönyvezett gyermekre.

Átírás

1 T~ 8g 6 Jr [ rk 20P9 FEBR 2 3. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Képviselői önálló indítvány évi... törvény az állampolgársággal összefügg ő egyes törvények módosításáró l 1. A magyar állampolgárságról szóló évi LV. törvény 3. -ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki : [Ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni:] c) a Magyarországon született, ismeretlen állampolgárságúként anyakönyvezett é s ideiglenes hatállyal a gyermekvédelmi szakellátás rendszerében, otthont nyújtó ellátásba n elhelyezett, első életévét betöltött gyermeket. 2. (1) A gyermekek védelmér ől és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény ( a továbbiakban: Gyvt.) 4. -ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki : [A törvény hatálya kiterjed] c) a Magyarországon született és ismeretlenként anyakönyvezett gyermekre. (2) A Gytv. 9. -a a következő (5) bekezdéssel egészül ki : (5) A Magyarországon született, ismeretlen állampolgárságúként anyakönyvezett és ideiglene s hatállyal a gyermekvédelmi szakellátás rendszerében, otthont nyújtó ellátásban elhelyezett gyermek joga, hogy külön törvény alapján egy év után magyar állampolgárságot szerezzen. (3) A Gytv a (2) bekezdésének b) pontjának utolsó mondata helyébe a következ ő rendelkezés lép : Az otthont nyújtó ellátás során a gyermekek helyzetét folyamatosan figyelemmel kell kísérni, illetve az e törvényben meghatározott megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye alapján évente, a három éven aluli gyermek esetében félévente, az ismeretlen 2

2 állampolgárságúként anyakönyvezett, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek esetén negyedévente felül kell vizsgálni." (4) A Gytv a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : [A gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata a gyermek örökbefogadásának, illetve az átmenet i és a tartós nevelésbe vett gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánításának és örökbe adásána k szakmai előkészítése, az örökbefogadási eljárások lebonyolítása érdekében] d) az eseti gondnoki jogkörben a szükséges intézkedések megtétele az ismeretlen állampolgárságúként anyakönyvezett ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy a tartós nevelésbe vett gyermek esetén. (5) A Gytv ának b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : [A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a gyermekotthon e törvényben meghatározott feladatár a tekintettel az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek gyámja (hivatásos gyámja), gondozój a egyéni program szerinti gondozási, nevelési tevékenységének segítése és szakmai ellen őrzése érdekében] b) a gyámhivatal megkeresésére, ennek hiányában félévenként, az ismeretle n állampolgárságúként anyakönyvezett, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek eseté n negyedévenként hivatalból tájékoztatja a gyámhivatalt a gondozással-nevelésse l kapcsolatos feladatok ellátásáról, a gyermek és a szülő kapcsolattartásának alakulásáról, illetve a szül őnek a gyermekét gondozó intézménnyel vagy személlyel val ó együttműködéséről, (6) A Gytv a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : [Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban : beutaló szerv) a gyermeket ideiglenesen] b) a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszül őnél, vagy ha erre nincs lehetőség az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt gyermekotthonban helyezi el, és err ől haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt, illetve az ismeretlen állampolgárságúként anyakönyvezett és a külföld i állampolgárságú gyermek esetében ide nem értve a 4. (1) bekezdésének b) pontj a szerinti személyt a Kormány által kijelölt gyámhivatalt. 3

3 (7) A Gytv a a következő (5) bekezdéssel egészül ki : (5) A Kormány által kijelölt gyámhivatal a Magyarországon született, ismeretle n állampolgárságúként anyakönyvezett gyermek ideiglenes elhelyezését hivatalból negyedévente felülvizsgálja, és amennyiben a gyermek els ő életévét betöltötte és ideiglenes elhelyezése egyéb módon nem szüntethet ő meg, határozatában intézkedik magyar állampolgárként val ó anyakönyvezésér ől és egyéb gyermekvédelmi intézkedés megtételér ől, illetve esetlege s örökbefogadásáról. 3. Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésr ől szóló évi 17. törvényerejű rendelet 13. -a a következő (8) bekezdéssel egészül ki : (8) A Magyarországon született, ismeretlen állampolgárságúként anyakönyvezett, a gyermekvédelmi szakellátás rendszerében, otthont nyújtó ellátásban ideiglenesen elhelyezet t gyermeket törvényben meghatározott esetekben az illetékes gyámhivatal határozata alapjá n magyar állampolgárként kell anyakönyvezni. 4. Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben jelölje ki a Magyarországon született, ismeretlen állampolgárságúként anyakönyvezett gyermek ideiglenes elhelyezéséne k felülvizsgálatára, magyar állampolgárként való anyakönyvezésére és egyéb gyermekvédelm i intézkedés megtételére, illetve esetleges örökbefogadásáról való intézkedésre illetéke s gyámhivatalt. 5. E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy a törvény hatálybalépésekor a Magyarországon született, ismeretlen állampolgárságúként anyakönyvezett és ideiglenes hatállya l a gyermekvédelmi szakellátás rendszerében, otthont nyújtó ellátásban elhelyezett gyermeke k esetében is alkalmazni kell. 4

4 ÁLTALÁNOS INDOKOLÁ S Az a gyermek, aki nem magyar állampolgárságú anyától Magyarországon születik, és az édesanyja szülés után a gyermeket a kórházban hagyva ismeretlen helyre távozik, ismeretlen állampolgárságúként ideiglenes beutalással bekerül a magyar gyermekvédelm i szakellátás rendszerébe. E gyermekek nagy valószínűséggel magyar állampolgárságú apák gyermekei, és többségükben édesanyjuk is magyar nemzetiségű. Ezeknek a gyermekeknek a helyzete évtizedek óta rendezetlen, magyar állampolgárságo t nem szerezhetnek, nem fogadhatóak örökbe, kés őbb, nagykorúságukkor nem jogosultak a hasonló helyzetű magyar állampolgárságú fiatalok által igénybe vehető juttatásokra. Hazánkban jelenleg közel 40 gyermek él ismeretlen állampolgárságú ideiglene s beutaltként gyermekotthonban vagy nevelőszülői ellátásban, és számuk a statisztikai adatokat tekintve várhatóan évente 5-10 fővel növekszik. Ellátásukat hosszú évek óta részben a Magyar Allamkincstár biztosítja, részben pedig a főváros, illetve a megyé k egészítik ki a fenntartási költséget. A törvényjavaslat alapján az ismeretlen állampolgárságú, gyermekvédelmi szakellátásba n lévő gyermekek egyéves koruk betöltésekor magyar állampolgárságot kapnának, amennyiben ideiglenes elhelyezésük másként nem szüntethető meg. Ezzel az örökbefogadásuk is lehet ővé válik, családba kerülésük lehet ősége segítené az évek óta csökken ő örökbefogadási számok javulását, és megtakarítást jelentene a Magya r Allamkincstár számára is. A feltételezett származási országok ezen gyermekek esetében késlekednek a visszajelzésben, és több esetben éves korukban jelzik, hogy repatriálnák a gyerekeket. Semmiképpen sem lehet cél azon gyermekek repatriálása, akik évek ót a megszokott stabil, szeretetteli környezetben nevelkednek és fejl ődnek. Az egy éves vagy annál id ősebb gyermekek lelki fejlődésének alakulásában már nem csak a gondoz ó személye játszik fontos szerepet, hanem a küls ő környezet is. Ebben a korban a környezetváltozás nemcsak a kötődési képesség kárára, de a beszélt nyelv fejl ődésének és a szociális beilleszkedési hajlam rovására is megy. 5

5 RÉSZLETES INDOKOLÁ S A törvényjavaslat 1. -ához A javaslat az állampolgársági törvényben határozza meg, hogy a Magyarországon született, ismeretlen állampolgárságúként anyakönyvezett és ideiglenes hatállyal a gyermekvédelm i szakellátás rendszerében, otthont nyújtó ellátásban elhelyezett gyermek els ő életévének betöltésekor tulajdonképpen megkapja a magyar állampolgárságot, és ezzel a helyzete rendez ődik állampolgársági és minden egyéb szempontból. A törvényjavaslat 2. -áho z A Gyvt. módosítása arra irányul, hogy a gyermek jogaként rögzítse az állampolgársá g megszerzését. A javaslat további garanciákat rögzít az egy év alatt végzend ő felülvizsgálat i eljárásokban, meghatározza azok gyakoriságát, szabályozza a gondnokrendelés feltételeit, valamint a kijelölt gyámhivatal illetékességi körét. A törvényjavaslat 3. -ához A javaslat meghatározza az anyakönyvezés megfelelő szabályait. A törvényjavaslat 4. -ához A javaslat megadja a további jogalkotáshoz szükséges felhatalmazást. Hatályba léptető rendelkezés. Budapest, február A törvényjavaslat 5. -áll«fidesz 7 i'', X,ü 1x I, KDNP. J l L.. MSZ P K (c. C,2 SZDSZ 6

6 rllllki A A rcr yoa7]~l A A ICA ~ wnl 4eF *~ ~4gqi ilüüüu"iüroü f9 iiuiuidlituiuinü~53ijci PlinűuinTi L?iiuinü ( l mnnmünn ~ ` I 1~1) 11 1 lill jl_111 I ~ R 1 f] 1 I (1VI i I I 1 Ifi... _ ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISELŐ Törvényiavaslat kezdeményezés e Dr. Szili Katalin az Országgy űlés elnöke Helyben Tisztelt Elnök Asszony! Mellékelten a Házszabály 85. -ának (2) bekezdése alapján benyújtjuk az állampolgárságga l összefügg ő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat általános és részletes indokolását mellékelten csatoljuk. Budapest, február )7 r u;,í.~ descl c` KDNP I t-llf MSZP ' F-! SZDSZ t G'tl(~KiLL 1 A