KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ

Átírás

1 HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ

2 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 3 A TÁRSASÁG BEMUTATÁSA... 3 EUROCONTROL LÉGIFORGALMI DÍJAK SPECIÁLIS ELSZÁMOLÁSI RENDSZERE... 6 A SZÁMVITELI POLITIKA ISMERTETÉSE Az éves beszámoló készítése Alkalmazott értékelési eljárások és módszerek Amortizációs politika Céltartalék képzési szabályok Változások a Számviteli Politikában II. SPECIFIKUS RÉSZ MÉRLEGHEZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉS IMMATERIÁLIS JAVAK BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK KÉSZLETEK KÖVETELÉSEK ÉRTÉKPAPÍROK PÉNZESZKÖZÖK AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK SAJÁT TŐKE CÉLTARTALÉKOK KÖTELEZETTSÉGEK PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE EGYÉB BEVÉTELEK ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE TÁRSASÁGI ADÓ VAGYONI, PÉNZÜGYI ÉS JÖVEDELMI HELYZET ÉRTÉKELÉSE III. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZ MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK MÉRLEGFORDULÓNAPON NYITOTT HATÁRIDŐS ÜGYLETEK PÉNZÜGYI SZEMPONTBÓL JELENTŐS, MÉRLEGBEN NEM SZEREPLŐ MEGÁLLAPODÁSOK BEMUTATÁSA VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK, IGAZGATÓSÁG ÉS FELÜGYELŐ BIZ. TAGJAINAK JÁRANDÓSÁGA, ELŐLEGEI, KÖLCSÖNEI MUNKAVÁLLALÓK ÁTLAGOS STATISZTIKAI LÉTSZÁMA, BÉRKÖLTSÉGE ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ EGYÉB KIFIZETÉSEI KAPOTT TÁMOGATÁSOK ( ÉV ESEMÉNYEI) KÖRNYEZETVÉDELEM KUTATÁS-FEJLESZTÉS TÁMOGATÁSA IV. MELLÉKLETEK CASHFLOW KIMUTATÁS IMMATERIÁLIS JAVAK ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSA TÁRGYI ESZKÖZÖK ÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSA LÉGIFORGALMI IRÁNYÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK ÁRBEVÉTELE FÖLDRAJZI MEGBONTÁSBAN IMPORTBESZERZÉSEK TÁRSASÁGI ADÓALAP MÓDOSÍTÓ TÉTELEK A KÖRNYEZET VÉDELMÉT KÖZVETLENÜL SZOLGÁLÓ IMMATERIÁLIS JAVAK ÉS TÁRGYI ESZKÖZÖK A VESZÉLYES HULLADÉKOK, KÖRNYEZETRE KÁROS ANYAGOK MENNYISÉGI ÉS ÉRTÉKADATAI EGYÉB KÖRNYEZETVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK SZAKMAI RÖVIDÍTÉSEK MAGYARÁZATA

3 I. Általános Rész A társaság bemutatása A Társaság cégneve: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság rövidített elnevezése: HungaroControl Zrt. alapításának időpontja: november 22. cégbírósági bejegyzés időpontja: december 13. cégjegyzékszáma: székhelye: 1185 Budapest, Igló u telephelye: fióktelepei: alaptőkéje: ezer forint tulajdonosa: Magyar Állam (100%) alapítói és részvényesi jogok gyakorlója: statisztikai számjele: adószáma: A Társaság működési formája: A Társaság zártkörűen működő, egyszemélyes részvénytársaság. Részvények fajtája, száma és névértéke: 1185 Budapest, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Kőrishegyi radarállomás HU-8572 Bakonyszücs, Hrsz.: 0129 Püspökladányi radarállomás HU-4150 Püspökladány, Hrsz.: 0915/4 nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter A Társaságnál kibocsátott részvények fajtája törzsrészvény. A Társaság alaptőkéje darab, egyenként ezer forint, azaz Egymillió forint névértékű A részvénysorozatba tartozó részvényben, amelyek kibocsátási értéke részvényenként ezer forint, azaz Egymillió forint, továbbá 16 db 100 ezer forint, azaz Egyszázezer forint névértékű B részvénysorozatba tartozó részvényben testesül meg, amelyek kibocsátási értéke részvényenként 100 ezer forint, azaz Egyszázezer forint. A Társaság elektronikus elérhetősége: Honlap: info@hungarocontrol.hu 3

4 A légiközlekedésről szóló törvény értelmében a Társaság feladatai: A légiközlekedésről szóló évi XCVII. törvény a 61/A..-ában a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a Társaság) jelöli ki a légiforgalmi szolgálatok ellátására. A törvény értelmében a Társaság feladatai: a) a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató és riasztó szolgálat ellátása aa) - a katonai körzetek kivételével - Magyarország ellenőrzött légterében, ab) a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és légterében, valamint ac) azon nemzetközi kereskedelmi repülőtéren és annak légterében, amelyen a tárgyévet megelőző két év statisztikai adatai alapján számított átlagos éves utasforgalom meghaladja az évi százezer főt, amennyiben a repülőtér üzemben tartója vagy tulajdonosa a szolgáltatásra való felkészülés költségeit és a szolgáltatás díját megfizeti a Társaság részére, továbbá Magyarország légterében a légiforgalmi navigációs, távközlési, légtérellenőrző szolgálat ellátása, és az ezekhez szükséges berendezések (kivéve a repülőtéri műszeres leszállító rendszert) működésének biztosítása; b) a nemzetközi polgári repülés részére repülésbejelentő és tájékoztató szolgálat ellátása; c) a rendelkezésre álló információk alapján adatszolgáltatás a Magyar Honvédség erre kijelölt szervezete részére, a légtérfelügyelethez szükséges azonosítás elősegítése érdekében; d) légtérgazdálkodás, közreműködés a stratégiai légtérgazdálkodási feladatokban; e) a légi forgalom áramlásának szervezése; f) légi jármű eltűnése, vagy kényszerhelyzetbe kerülése esetén a szükséges intézkedés - kutatás-mentés, valamint egyéb segítségnyújtás - kezdeményezése; g) központi légiforgalmi tájékoztató szolgálat (AIS) ellátása, a légiközlekedéssel kapcsolatos tájékoztató anyagok kiadása; h) - a repülőtéri körzetek kivételével - az ellenőrzött légtéren kívül Magyarország légterében légi járművek részére tanácsadói, repüléstájékoztató és riasztó szolgálat ellátása; i) a feladatainak ellátásával kapcsolatos fejlesztés; j) a légiforgalmi irányító és körzeti repüléstájékoztató szakszemélyzet munkahelyi képzése, illetve továbbképzése; k) műszaki dokumentációs és ahhoz kapcsolódó tájékoztató tevékenység ellátása; l) a koordinált és menetrend-egyeztetett repülőtereken a résidőkiosztás és menetrendegyeztetés; m) a magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjjal összefüggő - nemzetközi szerződésben meghatározott - költségalap kezelése; n) Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és légterében repülésmeteorológiai feladatok ellátása; o) Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér légterében, valamint a külön jogszabályban meghatározott Budapest közelkörzet légtereiben alkalmazott műszer szerinti repülési eljárások tervezése. Egyéb jogszabály alapján ellátott feladatok: A Magyarország Kormánya és a Koszovói Nemzetközi Bizottsági Erő (KFOR) között a Koszovó felett kijelölt légtérben egyes léginavigációs szolgálatok nyújtásáról és egyéb kapcsolódó tevékenységek ellátásáról szóló Végrehajtási Megállapodás kihirdetéséről rendelkező évi CCXLVIII. törvényben a Társaság számára meghatározott feladatok ellátása. 4

5 A Társaság tevékenysége A Társaság TEÁOR szerinti főtevékenysége: (5223) Légi szállítást kiegészítő szolgáltatás. A Társaság a főtevékenysége ellátását elősegítő szolgáltató tevékenységeket is elláthat. A HungaroControl Zrt. a főtevékenységét jelentő légiforgalmi szolgáltatás keretében végzi: a Magyarország légterében átrepülő forgalom irányítását, valamint a Budapest/Liszt Ferenc repülőtér érkező-induló forgalmának kiszolgálását, ezek mellett egyéb piaci alapon működő kiegészítő szolgáltatásokat is nyújt (például vidéki repülőtereken repüléstájékoztató és légiforgalmi irányítási tevékenység; oktatás). Az Éves Beszámoló összeállítása Az Éves Beszámolót a Társaság vezérigazgatója: Szepessy Kornél önállóan írja alá. A Társaságnál a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy: Lepres Orsolya, bejegyzett könyvvizsgáló, MKVK tagsági száma: A Társaság könyvvizsgálóinak adatai: Ernst & Young Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság (1132 Budapest, Váci út 20.), MKVK nyilvántartási száma: A könyvvizsgálatért a könyvvizsgáló által kijelölt felelős személy Bartha Zsuzsanna, MKVK tagsági száma: A üzleti évre vonatkozó beszámoló könyvvizsgálatáért szerződésben megállapított összeg ezer forint. Az egyéb szolgáltatásokért felszámított díjak összege ezer forint. 5

6 Eurocontrol légiforgalmi díjak speciális elszámolási rendszere A HungaroControl Zrt. főtevékenységén belül a három fő üzletág: Útvonalirányítás (En Route): a Magyarország felett átrepülő forgalom irányítása, Terminálirányítás (TNC): a Budapest közelkörzetében működő Budapest/Liszt Ferenc repülőtéren le- és felszálló légiforgalom irányítása, A Koszovó felett kijelölt légtérben egyes léginavigációs szolgálatok nyújtása és egyéb kapcsolódó tevékenységek ellátása. Az üzletágak bemutatása Útvonalirányítás Magyarország légterében Magyarország 1992-ben lett tagja az Eurocontrol Multilaterális Egyezménynek, amelynek keretében a szerződő államok vállalták, hogy összehangolt politikát léptetnek életbe közös elszámolási rendszer felállításával az útvonaldíjak megállapítására, kiszámlázására, beszedésére és nyilvántartására. Az útvonal irányítási díjak meghatározását a léginavigációs szolgálatok közös díjszámítási rendszerének létrehozásáról szóló 391/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet szabályozza. Az Eurocontrol Központi Útvonaldíj Iroda (Central Route Charges Office CRCO) a tagországok repülési adatszolgáltatásai alapján számlázza a légitársaságok felé az általuk végrehajtott repülésekkel kapcsolatos légiforgalmi díjakat, beszedi azokat, majd átutalja a légiforgalmi szolgáltatóknak. Mindezen tranzakciókról részletes nyilvántartást vezet, amelyet a tagállamok részére havi rendszerességgel elérhetővé tesz. Ezen tevékenység után az útvonalirányítás (En Route) esetében adminisztrációs díj kerül felszámításra, amelyet az adott repülésekkel kapcsolatos útvonaldíjon felül a légitársaságok megfizetnek a havi kiszámlázás során, a Multilaterális Egyezménynek megfelelően. Terminálirányítás Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren és Budapest közelkörzetében A léginavigációs szolgálatok közös díjszámítási rendszerének létrehozásáról szóló 391/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet szabályozza a terminálirányításhoz kapcsolódó közelkörzeti díjszámítási körzet költség-alapjának (terminal navigation charges, vagy TNC) és egységes díjainak meghatározását is. A TNC díjakkal kapcsolatos követelések kezelésére az Eurocontrol és Magyarország között létrejött bilaterális megállapodás alapján kerül sor, amellyel kapcsolatban a HungaroControl egy évre vonatkozóan előre meghatározott összeget fizet, és a terminál-költségalapban felszámít a légitársaságok felé. Koszovói magas légtér irányítása A Koszovó felett kijelölt légtérben egyes léginavigációs szolgálatok nyújtásáról és egyéb kapcsolódó tevékenységek ellátásáról szóló, Magyarország Kormánya és a Koszovói Nemzetközi Biztonsági Erő (KFOR) között létrejött Végrehajtási Megállapodás alapján a Társaság végzi a Megállapodásban kijelölt légtérben az átrepülő forgalom irányítását. A koszovói irányítás a közös Szerbia-Montenegró-KFOR En Route díjszabási zóna keretein belül működik. A szolgáltatásnyújtás bevételeinek és költségeinek elszámolása a közös Szerbia-Montenegró-KFOR költségalapon keresztül történik valamennyi érintett fél szoros 6

7 együttműködésében, az Eurocontrol útvonal-használati díjak fizetésre vonatkozó elveivel összhangban. Elszámolási rendszerek Teljes költségmegtérítési rendszer A légiforgalmi szolgáltatás költségei a kezdetekben az úgynevezett teljes költségmegtérítési rendszer keretein belül térültek meg és üzleti években már csak a Koszovói irányítás költségeinek elszámolása történt a teljes költségmegtérítéses rendszeren belül. A teljes költségmegtérülési elszámolási rendszer sajátossága, hogy az egységdíjtétel meghatározásához előzetesen meg kell határozni a következő évre várható forgalom és a szolgáltatás nyújtásához szükséges költségek nagyságát, azonban a forgalom tényleges alakulása, illetve a tényleges költségek nagysága a tervezettől mindig eltér, így az egyes tagállamok esetében a költségek teljes megtérülése adott évre vonatkozóan nem érhető el teljes pontossággal. Bizonyos években bevételhiány, máskor bevételtöbblet keletkezik. A hiány és a többlet kiegyenlítése az úgynevezett kiigazító mechanizmus alkalmazásával történik, melynek keretében az adott év (n) bevételének hiánya/többlete elszámolásra kerül, ettől eltérő tagállami szándék hiányában főszabály szerint az n+2 -ik évben az egységdíjtétel kalkulációja során. Az adott évben keletkező bevételi többlet/hiány árbevétel a mérlegben elhatárolásra kerül, majd n+2 évben kerül feloldásra. Ebben az elszámolási rendszerben a légiforgalmi szolgáltatók nem viselnek sem költség-, sem forgalmi kockázatot. Teljesítmény tervezési rendszer A teljes költségmegtérítéses rendszert az Európai Unión belül 2012-t követően felváltotta a kockázatok megosztását előtérbe helyező teljesítményrendszer, melyet jelenleg a 390/2013/EU Rendelet szabályoz. Az útvonalirányítási szolgáltatás (En Route) esetében január 1. óta, a terminálirányítás (TNC) esetében pedig január 1-től kezdődően lépett életbe a teljesítményrendszer, amely bizonyos paraméterek mentén kockázati (költség- és forgalomkockázat) elemeket vezetett be a díj meghatározása során. Ez azt jelenti, hogy a tervtől való meghatározott eltérések többé nem számolhatók el, hanem a Társaság egyes kockázatokat maga visel, annak költségei őt terhelik, illetve ő rendelkezik az extra bevételekkel. A teljes költségmegtérülés rendszerében keletkezett egyenlegeket a teljesítményrendszer keretein belül továbbra is el lehet számolni, meg lehet téríttetni. A teljesítményrendszerben az érintett EU-s országoknak előre meghatározott tervezési időszakokra (ún. referencia időszak) teljesítménytervet, azaz költség és forgalmi tervet, és ezekkel együtt négy teljesítményterületen (repülésbiztonság, környezetvédelem, kapacitás, költséghatékonyság) teljesítménycélokat kell meghatározniuk. Az adott ország teljesítménytervében meghatározott teljesítménycélok kialakítása során figyelembe kell venni az adott teljesítményterületre uniós szinten kitűzött teljesítménycélokat is. A teljesítményterületek közül kiemelkedik a költséghatékonyság, elsősorban az ehhez kapcsolódó kockázatok, illetve pénzügyi hatások miatt. A legfőbb kockázatok, melyek a teljesítményrendszerben a légiforgalmi szolgáltatókra hárulnak: 7

8 1. Költség kockázat A teljesítménytervben meghatározott reál költségszinthez képest magasabb költséget csak a jogszabályban (391/2013 EU rendelet) meghatározott korlátozott számú esetben van mód érvényesíteni (ezek az ún. költség-kockázatot nem viselő, vagy nem kontrollálható költségek ), ellentétben a teljes költségmegtérüléses rendszerrel, ahol az összes tevékenységgel összefüggésben felmerült költséget át lehetett hárítani a szolgáltatást igénybe vevő légitársaságokra. Előbbiekből kifolyólag, az árfolyam-mozgásokból adódó kockázatokat sem lehet már az új rendszerben áthárítani a légtérhasználókra. Annak eredményeképp azonban, hogy a teljesítményrendszerben a költség kockázat a reál költségszinthez kapcsolódik, az infláció tervtől eltérő alakulásának kockázatát továbbra is a légiforgalmi irányítást igénybe vevő légtérhasználók viselik. 2. Forgalmi kockázat A teljesítménytervben meg kell határozni az adott referencia időszakra vonatkozóan becsült forgalom nagyságát is. A teljesítményrendszer keretei között a forgalmi szint eltéréséből adódó bevétel kiesést, illetve többletet egy bizonyos szintig már a szolgáltatóknak kell viselniük. Erre egy sávos kockázatmegosztás keretében kerül sor az alábbiak szerint: Forgalom eltérés nagysága a tervhez képest Szolgáltató viseli Légtérhasználó viseli ±0-2% 100% 0% ±2-10% 2% fölötti rész 30%-a 2% fölötti rész 70%-a ±10%- 10% fölötti rész 0%-a 10% fölötti rész 100%-a A forgalmi eltérés hatásának számítása során vannak olyan úgynevezett nem kontrollálható tételek, amelyeket nem kell figyelembe venni, azaz ezen esetekben a légtérhasználók viselik teljes mértékben az eltérés kockázatát (meteorológiai költségek, hatósági költségek, nemzetközi hozzájárulások és elszámolási egyenlegek esetében). A terminálirányítási szolgáltatás tekintetében a vonatkozó uniós jogszabályok alapján 2015-től a Terminálirányítási üzletág is a teljesítményrendszer hatálya alá került. Azonban, a 391/2013 EU Rendelet alapján tagállami bejelentés esetén a mozgásszám alatti repülőterek esetében (ilyen a Liszt Ferenc reptér is) nem kötelező a forgalmi kockázat viselése, az továbbra is a légtérhasználóknál maradhat. Magyarország az erre vonatkozó bejelentést az Európai Bizottság felé 2013 júniusában megtette, így a második referencia periódusban a terminál irányítás kapcsán a forgalmi kockázatot a Társaságnak nem kell viselnie. 8

9 A számviteli politika ismertetése Az éves beszámoló készítése A HungaroControl Zrt. a többször módosított, számvitelről szóló évi C. törvény (Számviteli törvény, a továbbiakban: Szt.) alapján könyvvezetésében a kettős könyvvitelt alkalmazza, és éves beszámolót készít december 31-i fordulónappal. Az éves beszámolóval egyidejűleg a Társaság üzleti jelentést is készít. A mérlegkészítés időpontját a Társaság az üzleti évet követő év március 15. napjával határozza meg. A Társaság üzleti éve a naptári év. A Társaság A típusú mérleget készít. A Társaság az eredménykimutatását összköltség eljárással állítja össze. A Társaság nem él a Szt. által biztosított összevonási, részletezési lehetőségekkel, azaz mérlegében, eredménykimutatásában sorokat nem von össze, új sorokat nem szerepeltet. A Társaság könyveit forintban vezeti, az éves beszámoló pénzneme a forint. Az Eurocontrol részére készítendő költségalap-elszámolás is forintban készül. A Társaság az Szt ) alapján könyvvizsgálatra kötelezett Alkalmazott értékelési eljárások és módszerek A Társaság az eszközeit és a forrásait a Számviteli törvénynek megfelelően egyedileg értékeli. A tárgyi eszközöknél és immateriális javaknál az egyedi értékelés egyedi és csoportos nyilvántartásra épül. Csoportot képeznek azok az eszközök, amelyek fajta, hasznosítási cél, üzembe helyezési időpont, beszerzési érték, illetve előállítási költség, költséghely és felelős megőrző szempontjából azonosnak tekinthetők. A terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenési leírás módjára, az értékvesztés elszámolásának és visszaírásának eseteire, valamint az egyes tárgyi eszközök esetében a leírási kulcsok meghatározására vonatkozó részletes szabályokat az Amortizációs politika tartalmazza. A befektetett pénzügyi eszközök között a tulajdoni részesedés nyilvántartásba vételének időpontja: részvény, üzletrész vásárlása esetén a tulajdonjog megszerzés időpontja. A tulajdonjog megszerzésének időpontja alapítás, tőkeemelés esetén a tulajdoni részesedés cégjegyzékbe való bejegyzésének dátuma. A tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékelése egyedileg, mérlegelt átlagár alapján történik. A mérleg fordulónapján értékvesztést számol el a Társaság, ha: a tőzsdén és egyéb tőkepiacon jegyzett részesedés esetében kellően aktív piac esetén a jegyzési árfolyam tartósan és jelentősen a könyv szerinti átlagos árfolyam alá csökken (a leértékelés a mérlegkészítés időpontjában érvényes jegyzési átlagárfolyamra történik), nem jegyzett részesedés esetén a Társaság részesedésére jutó saját tőke értéke tartósan és jelentősen a könyv szerinti érték alá csökken (az értékvesztést a részesedésre jutó saját tőke összegéig számolja el). Leányvállalatnak vagy közös vezetésű vállalkozásnak minősülő befektetés esetében a részesedés (üzleti- vagy cégértékkel, illetve a vállalkozásnak adott kölcsönnel korrigált) értéke 9

10 a befektetés realizálható értékével kerül összevetésre. Amennyiben a részesedésre jutó saját tőke összege alacsonyabb, mint a részesedés üzleti- vagy cégértékkel, illetve a vállalkozásnak adott kölcsönnel korrigált könyv szerinti értéke, meghatározásra kerül a részesedés realizálható értéke. Értékvesztés elszámolására akkor kerül sor, ha a realizálható érték tartósan alacsonyabb, mint a részesedés üzleti- vagy cégértékkel korrigált, illetve a befektetés részére adott kölcsönnel növelt könyv szerinti értéke; és a részesedés jövőbeli üzleti kilátásai vagy a működésével kapcsolatos stratégiai tényezők sem támasztják alá a befektetés megtérülését. A befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott egyéb, nem kereskedési célúnak minősített értékpapírok bekerülési értéke: a vételár, illetve a szerzési érték. Az azonos nemű, több beszerzésből származó értékpapírok elidegenítése, bevonása során a könyv szerinti érték csökkentése FIFO módszerrel történik. Abban az esetben, ha a könyvekben szereplő befektetett pénzügyi eszköz piaci értéke tartósan a könyv szerinti érték alá csökken, a Társaság értékvesztést számol el a piaci érték szintjéig. Az értékvesztést a pénzügyi ráfordítások között kell elszámolni. A Társaság egyedileg minősített lényeges eszközei azok, amelyek a mérlegsor 20%-ának értékét képezik és nagyobbak ezer forintnál, továbbá minden, egyedileg lényegesnek minősített eszköz. A készleteket egyedileg értékeli a Társaság. Egyedi értékelésnek minősül a csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközök átlagos beszerzési áron történő értékelése is. A Számviteli törvény szerinti bekerülési értéket a vásárolt anyagok, áruk esetében mérlegelt átlagáras eljárással határozza meg. A Társaság a vásárolt készletek beszerzési árát csökkenti: ha a készlet nem felel meg a készletekre vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltételek, szakmai előírás, stb.), az eredeti rendeltetésének, vagy megrongálódott, vagy ha a készlet eredeti állapotában nem következett be változás, azonban a Társaság a tevékenységének, az alkalmazott technológiának vagy a piaci körülményeknek a megváltozása miatt a készletet nem tudja az eredeti céljának, rendeltetésének megfelelően felhasználni, és emiatt feleslegessé válik. Ekkor a készlet értékének csökkenését a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával a becsült eladási ár szintjéig kell elszámolni. A mérlegben a követelést az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értéken kell kimutatni. A vevők és adósok egyedi minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést számolunk el a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A Társaság a minősítést a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján végzi, amelynek során megbecsüli a követelés befolyásának várható százalékát. A minősítés során a követeléseket, kölcsönöket, előlegeket: problémamentesnek / határidőn túlinak / kétesnek / illetve behajthatatlannak minősítjük. Problémamentes az a követelés, amely esetében egyrészt a fizetési határidő még nem járt le, másrészt a határidőre történő pénzügyi teljesítést információink, ismereteink szerint semmilyen körülmény nem gátolja. 10

11 Határidőn túli követelésnek minősül az a követelés, amelynél a megállapodás (szerződés, számla) szerinti, vagy egyéb jogszabály alapján előírt fizetési határidő lejárt. Kétesnek akkor tekinthető a követelés, ha annak realizálása az időpont, illetve az összegszerűség tekintetében a megismert körülmények miatt bizonytalanná vált. Behajthatatlannak a Szt. 3. (4) 10. pontja alapján minősíthető a követelés. A mérleg fordulónapon fennálló határidőn túli, valamint a kétesnek minősített követelések után, a vevők, adósok egyedi minősítése alapján elszámolandó értékvesztés mértéke: a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Az értékvesztés számviteli elszámolása szempontjából Társaságunk vevőnként, adósonként együttesen kisösszegűnek tekinti a 100 ezer forintot meg nem haladó követeléseket. Az értékvesztést egyéb ráfordításként számoljuk el. Amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege tartósan és jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkentjük. A légitársaságokkal szemben felmerülő követeléseket az Eurocontrol Központi Útvonaldíj Iroda (CRCO) kezeli, ő számolja ki, számlázza ki és szedi be a légtér igénybevételéért fizetendő díjakat. A követelések kezelésének keretein belül a CRCO tesz javaslatot a behajtásra teendő intézkedésekre. Az esedékes összeg behajtásával kapcsolatban vagy az Eurocontrol vagy az Eurocontrol kérésére egy Szerződő Állam indíthat peres eljárást. A behajtást vagy peres, vagy peren kívüli eljárással kell végrehajtani. A kétesnek minősített követelésekre 100 % értékvesztés kerül elszámolásra. Egyéb kétes kintlévőség esetében a rendelkezésre álló ismeretek, a vevő minősítése, valamint egyedi mérlegelés alapján kerül meghatározásra az értékvesztés mértéke. A behajthatatlannak minősített követelések 100% értékvesztés elszámolását követően leírásra kerülnek. Behajthatatlan követelést a mérlegben a Társaság nem mutat ki. A forgóeszközök közt nyilvántartott értékpapírokat, melyeket a Társaság nem kereskedési célú pénzügyi instrumentumként minősít, beszerzési értékükön (vételár) vesszük nyilvántartásba. A Társaság által választott egyedi beszerzési áras nyilvántartás beszerzési árai: vételár, sajátos bekerülési értékek. Az azonos nemű, több beszerzésből származó értékpapírok elidegenítése, bevonása során a könyv szerinti érték csökkentése FIFO módszerrel történik, vagyis az először beszerzett eszközök könyv szerinti értéke kerül először kivezetésre. A kamatozó értékpapír bekerülési (beszerzési) értéke nem tartalmazza a felhalmozott kamat összegét. Minden olyan gazdasági eseményt, melynek hatása a mérlegkészítésig ismertté vált és a mérleg fordulónapon meglévő eszközöket érinti az értékelés során figyelembe veszünk. A Társaság a valutapénztárba bekerülő valutát, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a teljesítés napjára vonatkozó, Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon számítja át forintra. A beruházásokhoz kapcsolódó, devizakészlettel nem fedezett devizahitelek, devizakötelezettségek évközi realizált és év végi nem realizált árfolyam-különbözeteit a Társaság a beruházások értékének részeként számolja el. 11

12 Valós értékelés A Társaság az európai közösségi szabályozáshoz való közelítés érdekében alkalmazza a kereskedési célú pénzügyi instrumentumok, valamint a fedezeti célú származékos ügyletek körére a valós értékelés elvét. Az értékesíthető pénzügyi eszközök esetében a Számviteli Törvény lehetőséget ad a valós értékelés alkalmazására, ezzel a lehetőséggel a Társaság nem él. A Társaság csak olyan pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek, illetve ügyletek esetében alkalmazza a valós értéken történő értékelést, amelyek esetében a valós érték megbízhatóan meghatározható. A valós értéken történő értékelést a havi és éves zárások során, a mérleg fordulónapján fennálló információk alapján végzi el. A fedezeti célú származékos ügyletek értékelése valós értéken történik. A valós érték megállapítása az alábbiak alapján történik (a felsoroltak egyben sorrendet is jelentenek abban az esetben, ha egy adott instrumentum valós értéke több módon is megállapítható): tőzsdei jegyzési ár, kellően aktív piac esetén, tőzsdén kívüli piaci ár, amely a partner értékelése (Mark-to-Market érték) vagy független felek szabad megállapodása alapján, illetve korábbi tranzakciókkal, árajánlatokkal megfelelően alátámasztva a piaci értékítéletet az értékelés időpontjában megbízhatóan jelzi. A piaci érték a hozamgörbék alapján a várható pénzmozgások diszkontált nettó jelenértékével egyezik meg. Amennyiben ilyen érték rendelkezésre áll, az jobb becslést nyújt a valós értékhez, mint a spot árfolyamok, mivel figyelembe veszi a piac jövőre vonatkozó objektív előrejelzéseit is: a pénzügyi instrumentum összetevőinek a piaci ára alapján számított érték, a pénzpiaci értékelések során rendszerint használt értékelési eljárásokkal (pl. pénzáramok diszkontált jelenértéke), külső premisszák alkalmazásával számított érték mérleg fordulónapján fennálló piaci értékviszonyok alapján. Cashflow fedezeti ügyletek valós értéken történő értékelése A devizaárfolyam-kockázat kezelése céljából a Társaság cashflow fedezeti ügyleteket köt, mivel a teljesítményrendszer keretein belül a Társaságra hárul - egyéb kockázatok mellett az árfolyamkockázatok viselése. Annak érdekében, hogy a magyar számviteli törvény szerint készített beszámoló a fedezeti ügyletek bemutatásában ne mutasson lényeges eltérést az IFRS beszámolási standardok szerint elkészítendő beszámolóban történő bemutatástól, a Társaság a származékos ügyleteit a Számviteli Törvény 59/A-59/F. -okban szereplő valós értéken történő értékelés szabályai szerint értékeli. Az átértékelési különbözetet a saját tőkén belül, az értékelési tartalék részét képező, valós értékelés értékelési tartalékában kell kimutatni a cashflow fedezeti ügylet esetén, jellegétől függően, az ügylethez rendelt követelések, illetve kötelezettségek között kimutatott pozitív, illetve negatív értékelési különbözettel szemben, az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum aktuális értékelés napján érvényes piaci értéke (valós értéke) és kötési (határidős) árfolyama közötti különbözetnek a megelőző utolsó értékelés napján érvényes piaci értéke (valós értéke) és kötési (határidős) árfolyama közötti különbözethez képest fennálló eltérése összegében (előjelének megfelelően). A Társaság a cashflow fedezeti ügyleteket minden hónap végén értékeli. A tranzakció értékelését a valós értékelés szabályai alapján végezzük lejáratig minden hónap végén a bankok által ügyletenként közölt Mark-to-Market (MtM) értéken értékelve. A Társaság a teljes valós értéket alkalmazza értékeléshez. A valós érték különbözet az ügylet várható eredménye: Valós érték különbözet = kötési (határidős) ár ügylet értékelés napjára vonatkozó piaci ára (valós értéke) 12

13 Az értékeléskor keletkezett valós érték különbözet elszámolása hatékony fedezeti kapcsolat esetén csak a mérleget érinti, eredményhatása nincs. A saját tőkén belül a valós értékelés értékelési tartalékaként illetve a származékos ügyletek +/- értékelési különbözeteként mutatjuk ki. A fedezeti ügylet nem hatékony részének valósérték-változása közvetlenül az eredménykimutatásban kerül elszámolásra, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy egyéb ráfordításai között. Az ügyletek zárásakor az ügyletekkel kapcsolatban a mérlegben és mérlegen kívül felvett követeléseket, kötelezettségeket és a hozzájuk kapcsolódó értékelési tartalékokat és különbözeteket mind vissza kell forgatni. Az ügylet zárásakor keletkezett eredmény elszámolása hatékony kapcsolat esetén a fedezett ügyleten keletkezett árfolyamkülönbözettel szemben nettó módon történik. Az ezen felüli nyereség/veszteség a pénzügyi műveletek nyereségét/veszteségét növeli Amortizációs politika A Társaság a tárgyi eszközöket és az immateriális javakat a Szt. szerinti bekerülési értéken értékelte, csökkentve a Számviteli Politika alapján meghatározott értékcsökkenés összegével. A terv szerinti értékcsökkenés megállapítása, elszámolása a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték alapján lineáris leírással történik az üzembe helyezés, használatba vétel napjától. Immateriális javak A hasznos élettartam, valamint a maradványérték megállapítása amortizálható eszközönként egyedileg történik. A Szt. 3. (4) bekezdés 6. pontjában foglaltak szerint a maradványérték nulla is lehet. A Társaság mérlegében megjelenő immateriális javak jellemző értékcsökkenési kulcsai: - Vagyoni értékű jogok: 20% - 33% - Szellemi termékek: várható hasznos élettartam alapján, jellemzően 14,5% - 33% A terv szerinti értékcsökkenés megállapítása, elszámolása a jelentős maradványértékkel csökkentett bekerülési érték alapján lineáris leírással történik az üzembe helyezés, használatba vétel napjától. Az értékcsökkenés elszámolására havonta kerül sor a tárgyhónap utolsó napjával. Negatív üzleti vagy cégértéket a Társaság a könyveiben nem mutat ki. Tárgyi eszközök A tárgyi eszközöket beszerzési, előállítási költségen, illetve apportértéken kell állományba venni. A hasznos élettartam, valamint a maradványérték megállapítása amortizálható eszközönként egyedileg történik. A Szt. 3. (4) bekezdés 6. pontjában foglaltak szerint a maradványérték nulla is lehet. A 100 ezer forint egyedi beszerzési értéket meg nem haladó tárgyi eszközök értékcsökkenése a használatba vétel időpontjában, egy összegben kerül elszámolásra. 13

14 A Társaság mérlegében megjelenő tárgyi eszközöknél a hasznos élettartam megállapítása alapján jellemzően a következő értékcsökkenési kulcsok kerülnek alkalmazásra: Épületek és építmények: 2,5% Idegen tulajdonú ingatlanon végzett beruházások: 6% Műszaki és számítástechnikai berendezések: 14,5% - 33% Járművek: 10%-20% Bútorok: 10% Egyéb berendezések: 14,5% - 33% A terv szerinti értékcsökkenés megállapítása, elszámolása a jelentős maradványértékkel csökkentett bekerülési érték alapján lineáris leírással történik az üzembe helyezés, használatba vétel napjától. A terv szerinti értékcsökkenési leírást megváltoztatja a Társaság, amennyiben az eszközöknél az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor figyelembe vett körülményekben (bruttó érték, hasznos élettartam, rendeltetésszerű használat) lényeges változás következik be. Lényegesnek tekinthető az a változás, amelynek hatására az egyedi eszköz hasznos élettartama legalább (+/-) 2 évvel, de az éves értékcsökkenési leírás összege minimum 1 millió forinttal megváltozik. A Társaság nem számol el terv szerinti értékcsökkenést azokra az eszközeire, amelyeknek értéke a használat során nem csökken. Terven felüli értékcsökkenést számol el a Társaság, ha a vagyoni értékű jog a várható leírási időn belül csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető, ha a szellemi termék és a tárgyi eszköz hiányzik, megrongálódott vagy megsemmisült, ha az immateriális javak és tárgyi eszközök piaci értéke tartósan és jelentősen alacsonyabb a könyv szerinti értéknél. Az elszámolt piaci értékelésen alapuló terven felüli értékcsökkenést visszaírja, ha az alacsonyabb értékelés okai már nem, vagy csak részben állnak fenn. A Társaság visszaírást csak az eszközök év végi értékeléséhez kapcsolódóan számol el Céltartalék képzési szabályok A Társaság az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot képez a várható kötelezettségekre, illetve a várható jövőbeni költségekre. a. Céltartalék képzés a várható kötelezettségekre Peres ügyekből származó várható kötelezettségek fedezetére képzett céltartalék A le nem zárt peres ügyekből származó várható kötelezettségek fedezetére céltartalék képzésre kerül sor a várható összegben (a perérték és a per várható kimenetelének függvényében meghatározott arány alapján), abban az esetben, ha a mérlegkészítéskor valószínűsíthető, hogy a Társaságnak pénzügyi kötelezettsége keletkezik a jogvita lezárásakor. b. Hosszú távú munkavállalói juttatásokkal kapcsolatos biztos jövőbeni kötelezettségek fedezetének biztosítására képzett céltartalék A Társaság céltartalékot képez hosszú távú munkavállalói juttatásokkal kapcsolatos biztos jövőbeni kötelezettségek fedezetének biztosítására. Az így megképzett és beállított céltartalék 14

15 a Kollektív Szerződés, illetve az Irányítói Életpálya Megállapodáson és jogszabályon alapuló azon juttatásokat öleli fel, amelyek az Szt a alapján a tárgyévi mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan. A céltartalék meghatározása aktuáriusi számítás alapján, a meglévő dolgozói állomány korának és juttatási körének megfelelően, a mintegy 40 éves életpályamodell figyelembevételével történt. A juttatásokra kimutatott biztos jövőbeni kötelezettségek értéke a magyar számviteli előírásoknak megfelelően nem a diszkontált értéken került elszámolásra. c. Céltartalék képzés várható jövőbeni költségekre A Társaság céltartalékot képez olyan várható, jelentős költségekre, amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. A Társaság a fentiek szerint meghatározott jogcímeken képzett valamennyi céltartalékot mérlegkészítéskor a rendelkezésre álló információk alapján értékhatártól függetlenül felülvizsgálja, és a felülvizsgálat eredménye alapján értéküket aktualizálja Változások a Számviteli Politikában 2018-ban a Társaság Számviteli Politikájában nem történt változás. 15

16 II. Specifikus Rész Mérleghez kapcsolódó kiegészítések TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉS IMMATERIÁLIS JAVAK Immateriális javak Megnevezés Változás % Vagyoni értékű jogok % Szellemi termékek % Immateriális javakra adott előleg % Immateriális javak % A Társaság a vagyoni értékű jogok között mutatja be azon tevékenységét segítő szoftvereket is, melyek tulajdonjogával nem rendelkezik. Legjelentősebb ezek közül a MATIAS légiforgalmi irányító szoftver-rendszer, mely folyamatos fejlesztés által az európai jogszabályi követelményeknek megfelel és Európa egyik lefejlettebb légiforgalmi irányító rendszere. Az immateriális javak nettó értékét a Társaság a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően szinten tartotta, a nettó érték mindössze 3%-kal csökkent, mely csökkenés fő oka az elszámolt 2,3 milliárd forint értékcsökkenési leírás volt. Ezzel párhuzamosan új vagyoni értékű jogként 2,1 milliárd forint értékű beruházás valósult meg, melyen belül legjelentősebb fejlesztés a MATIAS rendszer legújabb verziójának 1,3 milliárd forint értékű további beszerzése volt. A szellemi termékek nettó értéke 36%-os csökkenést mutat, melynek oka egyrészt a 13 millió forint értékű új beszerzés, másrészt a 31 millió forint értékben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés. Az Immateriális javak mérlegértékében szereplő főbb befejezetlen fejlesztések: december 31-én folyamatban lévő fejlesztések Befejezetlen beruházások állománya MATIAS rendszer fejlesztése AWOS rendszer fejlesztése Egyéb még nem aktivált immateriális javak Jelszómenedzsment rendszer kiépítése Központi felügyeleti rendszer kiépítése IMMATERIÁLIS JAVAK FEJLESZTÉSEI Az immateriális javak részletes állományváltozását a 4.2. sz. melléklet tartalmazza. 16

17 Tárgyi eszközök Megnevezés Változás % Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok % Műszaki berendezések, gépek, járművek % Egyéb berendezések, felszerelések, járművek % Beruházások, felújítások % Beruházásokra adott előleg % Tárgyi eszközök % A tárgyi eszközök nettó értéke 6%-os csökkenést mutat a december 31-hez viszonyítva. A csökkenés főként a műszaki berendezések, gépek nettó értékében, valamint a befejezetlen beruházások állományában következett be. A Tárgyi eszközök évi állományváltozásait a 4.3. sz. melléklet tartalmazza. A Társaság üzembe helyezett eszközeire kizárólag lineáris módszerrel számol el terv szerinti értékcsökkenési leírást. A tárgyévben tárgyi eszközökre elszámolt értékcsökkenési leírás értéke millió forint. Ingatlanok A Társaság alapításakor az irányításhoz használt épületeit és építményeit a Kincstári Vagyon Igazgatóságtól vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelésbe kapta. A Társaság a kincstári vagyon részét képező eszközöket vagyonkezelésbe vételkor az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között kimutatott ezer forint kötelezettséggel szemben vette állományba. A Társaságnak a vagyonkezelési szerződése és a 254/2007. (X.4.) az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendelet alapján a fennálló hosszú lejáratú kötelezettség és a vagyonkezelt eszközök nettó értékének különbözetéig visszapótlási kötelezettsége keletkezett. Ebben június 28. hatállyal az Állami Vagyonról szóló évi CVI. törvény módosulása változást hozott, miszerint az alapfeladatként vagy főtevékenységként közfeladatot ellátó vagyonkezelő a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól a törvény erejénél fogva mentesül. Ennek eredményeképpen a Társaságnál a június 28-tól elszámolt értékcsökkenés összegével párhuzamosan keletkező új visszapótlási kötelezettség értéke elengedett kötelezettségnek minősül, azt a Társaság a hosszú lejáratú kötelezettség csökkentésével szemben az egyéb bevételek között mutatja ki. Az MNV Zrt. felé fennálló hosszú lejáratú kötelezettség értéke december 31-én ezer forint, a kincstári vagyon részét képező, vagyonkezelésben lévő eszközök záró bruttó értéke ezer forint, záró nettó értéke ezer forint. (Évközi mozgásaikat a 4.3. sz. mellékletben mutatjuk be részletesen.) A évben keletkező visszapótlási kötelezettség elengedése miatt elszámolt egyéb bevétel értéke: ezer forint. Az ingatlanok nettó értéke 2%-os csökkenést mutat. Ennek oka, hogy az eszközcsoportra tárgyévben elszámolt 545 millió forint értékcsökkenési leírás meghaladta a tárgyévben aktivált fejlesztések 420 millió forintos értékét (190 millió forint értékben a saját ingatlanok fejlesztése, 230 millió forint értékben pedig a vagyonkezelésbe vett ingatlanokon végzett beruházások 17

18 aktiválása történt meg, melyek közül a legnagyobb tétel 130 millió forint értékben az ANS I. épület tetőszigetelése volt). Műszaki Berendezések A műszaki berendezések, gépek, járművek nettó értéke 13%-os csökkenésének oka, hogy az eszközcsoportra elszámolt millió forint tárgyévi értékcsökkenési leírással szemben az aktivált beruházások értéke 408 millió forint volt, így a műszaki berendezések nettó értéke millió forintról, millió forintra csökkent A legnagyobb aktivált beruházások között szerepelt a légiforgalmi irányításhoz alkalmazott speciális monitorok cseréje 60 millió forint, a légiforgalmi irányításhoz szükséges szerverek fejlesztése 59 millió forint, GNSS (műholdas jelfedettség és interferencia mérésére szolgáló) monitoring rendszer 57 millió forint, valamint a repülőtéri gurítóradarok fejlesztése 44 millió forint értékben. Egyéb Berendezések Az egyéb berendezések, gépek, járművek nettó értéke 1%-os csökkenést mutat, melynek oka a 722 millió forint éves terv szerinti értékcsökkenési leírás mellett aktivált összesen 708 millió forint értékű eszköz ban aktiválásra kerültek például hálózati eszközök 186 millió forint értékben, informatikai eszközök 185 millió forint értékben, hűtést szolgáló berendezések 127 millió forint értékben, biztonságtechnikai berendezések 86 millió forint értékben, egyéb eszközök 124 millió forint értékben. Befejezetlen Beruházások A tárgyi eszközökön végzett befejezetlen beruházások értéke 14%-os csökkenést mutat december 31-hez képest, melynek oka, hogy a folyamatosan végzett beruházási tevékenység mellett 2018-ban millió forint értékű beruházás került aktiválásra. A december 31- én még folyamatban lévő, nem aktivált tárgyi eszköz beruházások értéke a következő: december 31-én folyamatban lévő beruházások Befejezetlen beruházások állománya AWOS rendszer MATIAS rendszer hardver elemei Egyéb ingatlanokon végzett beruházások Data center switchek beszerzése Egyéb beruházások TWR rádiók cseréje ADS-B system vételi képesség kiterjesztése Jotron rádiók átalakítása VoIP üzemre ANS-III jégakkumulátor rendszer Hálózati modulok fejlesztése Gyengeáramú és optikai hálózat bővítése Hálózati switchek beszerzése SMR radarok felújítása TÁRGYI ESZKÖZÖK BEFEJEZETLEN BERUHÁZÁSAI

19 2.1.2 BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatásra kerül a HungaroControl Zrt. tartós részesedése kapcsolt vállalkozásban, egyéb tartós részesedése, valamint a hosszú lejáratra befektetett pénzügyi eszközök összege. Egyéb tartósan adott kölcsön soron megjelenik az adott bankgaranciák fedezetére zárolt hosszú lejáratú banki óvadék, illetve hosszú lejáratú bankbetétek. A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között az éven túli lejáratú állampapírokat mutatja be a Társaság. (A rövid lejáratú pénzügyi befektetések bemutatása a pontban történik.) Befektetett pénzügyi eszközök Megnevezés Változás % Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban % Egyéb tartós részesedés % Egyéb tartósan adott kölcsön % Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír % Befektetett pénzügyi eszközök % Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Az Entry Point Central Korlátolt Felelősségű Társaság (EPC Kft.) a HungaroControl Zrt. és a svéd Entry Point North AB közös vezetésű vállalata, mely a légiforgalmi irányító szakszemélyzet alapképzését végzi. Adatait az alábbi táblázat tartalmazza: EPC Kft. Gazdasági társaság neve Adatok Entry Point Central Kft. Székhelye: 1185 Budapest Igló u Alapítás: május 26., csütörtök Tőkeszerkezet: Saját tőke (eft) Jegyzett tőke (eft) Tőketartalék Eredménytartalék Adózott eredmény Tulajdonosok részesedés aránya: HungaroControl Zrt. 49% 49% Entry Point North AB 51% 51% A HungaroControl Zrt. tulajdonosi részesedése az EPC Kft-ben 49%, mindazonáltal a társasági szerződés alapján a jogokat a két tulajdonos egyenlő arányban gyakorolja, így az EPC Kft. közös vezetésű vállalkozásnak minősül. A Társaság a Szt ) bekezdésében adott felmentési lehetőséggel élve nem készít konszolidált beszámolót, mivel a társasági beszámoló az EPC Kft. konszolidálásba történő bevonása nélkül is megbízható és valós képet ad a csoport vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről. 19

20 Egyéb tartós részesedés A FAB CE Aviation Services Ltd. a HungaroControl Zrt, valamint az osztrák, a cseh, a horvát, a szlovák és a szlovén légiforgalmi szolgáltatóval közösen alapított vállalat. A közös vállalat feladata a FAB CE Program végrehajtásának támogatása, a régió közös légiközlekedési projektjeinek menedzselése. A vállalat törzstőkéje: euró, melyből a HungaroControl Zrt. részesedésének értéke: euró, a mérlegben december 31-én ezer forint. A vállalat székhelye: Szlovénia, Ljubjanai Repülőtér, Zgornij Brnik 130 N, 4210 Brnik. Egyéb tartósan adott kölcsön Az egyéb tartósan adott kölcsönök között a hosszú lejáratra lekötött bankbetétek jelennek meg. A 2,4 milliárd forintnyi növekedés oka, hogy a Társaságnak 2018 során végzett éven túli befektetései esetében néhány alkalommal hosszú lejáratú bankbetétekbe kellett fektetnie az éven túli likviditást biztosító pénzeszközeit, mivel az állampapír piacon nem volt elérhető megfelelő időtávon lejáró állampapír kínálat. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír A Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között az éven túli lejáratú állampapír befektetések kerülnek bemutatásra. Az éven túli lejáratú állampapír befektetések az Egyéb tartósan adott kölcsönök között bemutatott bankbetét befektetésekkel együtt mutatják a Társaság hosszú távon befektetett pénzeszközeit, mely összességében 15,2 milliárd forintról 18,5 milliárd forintra, 3,3 milliárd forinttal emelkedett. Ezen pénzügyi befektetések hosszú távon, a 2020-tól kezdődő harmadik teljesítménytervezési időszak likviditását hivatottak biztosítani. A végén a Társaság felülfinanszírozási pozíciója 19,4 milliárd forint, mely kis részben 2019-ben, nagyobb részben a közötti 3. teljesítmény időszak elején kerül elszámolásra KÉSZLETEK Készletek Megnevezés Változás % Tartalék alkatrészek % Befejezetlen termelés Egyéb anyagok % Készletek % A készletek december 31-i záró állománya 71% növekedést mutat. A növekedés fő oka, hogy a évben megvalósult gurítóradar felújítást követően a gurítóradar rendszerhez ban tartalék alkatrészek kerültek beszerzésre, melyekből az időszak végén ezer forint értékű készlet még nem került felhasználásra. A tartalékalkatrészek készletcsoport a vidéki (püspökladányi és kőrishegyi) és budapesti repülőtéren üzemeltetett radarokhoz, illetve a navigációs állomások működtetéséhez beszerzett tartalék anyag készleteket tartalmazza éves beszámolóban a budapesti radarhoz tartozó tartalék alkatrész készlet az Egyéb anyag soron került bemutatásra ezer forint értékben, melyet a fenti táblázat 2017-es adatában korrigáltunk a két sor között. 20

21 A befejezetlen termelés soron megjelenő ezer forint a saját fejlesztés alatt lévő repülési eljárások értéke. A Társaság az egyéb anyagok között jeleníti meg a cég működéséhez beszerzett és raktározott készleteket. Az Egyéb anyagok növekedésének oka ezer forint értékű számítástechnikai anyagok évi készletre vétele év során a Társaság nem számolt el a készletekre értékvesztést KÖVETELÉSEK Követelések Megnevezés Változás % Vevők % Követelések kapcsolt vállalkozással szemben % Egyéb követelések % Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete % Követelések % A Társaság követeléseit a Vevőkkel szembeni követelések, a Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések, az Egyéb követelések, valamint a Társaság fedezeti céllal kötött Származékos ügyleteinek pozitív értékelési különbözet mérlegsorok alkotják. A Társaság Követeléseinek 2%-os csökkenése egyrészt a Vevők értékének 4%-os, ezer forint összegű csökkenésére, másrészt a Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete ezer forint és az Egyéb követelések ezer forint összegű növekedésére vezethető vissza. A Követelések egyes tételeit az alábbiakban mutatjuk be: Vevők Megnevezés Változás % Belföldi egyéb vevők % Belföldi egyéb vevők értékvesztése % Nettó belföldi vevők % Külföldi vevők % Külföldi vevők értékvesztése % Nettó külföldi vevők % VEVŐKÖVETELÉSEK ÖSSZESEN % A Belföldi vevők között megjelenő vevőkövetelések értékében az egyéb értékesítésekből származó követelések jelennek meg. A mérlegben a vevőkövetelések a megképzett értékvesztés-állománnyal csökkentve kerülnek kimutatásra. A Társaság külföldi vevőállományának több mint 99%-át a légitársaságokkal szemben fennálló légiforgalmi díjkövetelések jelentik, a következő táblázatban részletezettek szerint: 21

22 Légitársaságokkal szembeni követelések Megnevezés EUR eft Záróárfolyam Eurocontrol követelésállomány , , ig elszámolt értékvesztés , ,14 Eurocontrol Nettó követelés , ,14 Eurocontrol követelésállomány , , ig elszámolt értékvesztés , ,51 Eurocontrol Nettó követelés , ,51 A légiforgalmi díjkövetelések mérlegben kimutatott értékének 4%-os csökkenését több, különböző irányú hatás eredményezte: Jelentős forgalmi növekedés: az évvégi nyitott állomány jelentős részét kitevő, a novemberi-decemberi repülésekből származó fizető forgalom szolgáltatási egységszáma (service units, vagy SU ) növekedett minden üzletágban. Viszont, a kiszámlázáshoz használt éves egységdíjak minden üzletágban csökkentek 2017-hez képest. Így a követelések euróban kiszámlázott értéke 7,47%-kal csökkent, Az eurós egységdíjak csökkenésének hatását a forintban megjelenő mérlegértékben részben ellensúlyozta, hogy az évvégi euró záróárfolyam 310,14 forintról 321,51 forintra növekedett. Az évvégi, le nem járt követelések kiszámlázási alapját képező november-decemberi légiforgalmi irányítási szolgáltatási egységek (SU) száma és a kiszámlázáshoz használt éves forint egységdíjak a következőképpen alakultak az egyes üzletágakban: Nov.-dec. forgalom (SU) Változás En Route , ,20 6,06% TNC , ,64 12,51% KFOR , ,00 18,22% Éves Forint Egységdíj Változás En Route , ,17-7,65% TNC , ,49-3,47% KFOR 634,81 20,13-96,83% Tehát, a jelentős forgalom-növekedés ellenére az év végén még nyitott, le nem járt novemberidecemberi követelések értéke 4%-kal alacsonyabb, mint az előző év végi nyitott, le nem járt követelések értéke. A légitársasági követelések mérlegben kimutatott értékét jelentősen befolyásolja a kétes követelésekre képzett értékvesztés állománya. Az év során az Eurocontrol javaslatára a légitársasági követelések közül kivezetésre került ,28 euró értékű behajthatatlan követelés, amelyekre a korábbi években 100%-ban értékvesztés került már elszámolásra. Továbbá, az Eurocontrol hatékony követeléskezelésének köszönhetően több mint 200 ezer euró értékben folyt be korábban értékvesztett követelés, így az értékvesztés visszaírás meghaladta az 1 millió eurót végén a behajthatatlan követelésekre ,29 euró értékvesztés került elszámolásra. Így a légitársasági követelésekre elszámolt értékvesztés értéke ,55 22

23 euróra változott. Összefoglalva, a lejárt és minősített vevői követelésekre megképzett értékvesztés állománya a következők szerint alakult: Légitársasági követeléseken elszámolt értékvesztés Légitársasági követeléseken elszámolt értékvesztés EUR eft Záróárfolyam évi záró állomány , , évi feloldás , évi kivezetés , évi képzés , évi záró értékvesztés állomány , ,51 Egyéb követelések bemutatása Megnevezés Változás % Általános Forgalmi Adó Követelés % Egyéb (adók, egyéb különféle követelés, előleg) % Társasági adó elszámolása Kifizetőhely TB-vel szembeni elszámolási számla % Helyi adók elszámolása TNC elszámolásból eredő, Eurocontrollal szembeni követelés % Külföldön felszámított adó elszámolásából követelés % GKM-HC előtti kötelezettségek elszámolása % Egyéb követelések % Az egyéb követelések értéke december 31-hez viszonyítva 41 millió forinttal növekedett. Ennek egyik oka, hogy a Társaság a 2018-as adófizetéseinél visszaigényelhető adó keletkezett, ÁFÁ-ban, Társasági adóban és a helyi adókban is, míg 2017 végén a Társaságnak nem volt társasági adó és iparűzési adó túlfizetése. Továbbá az egyéb szolgáltatásokra adott előleg év végén 15 millió forint egyenleggel szerepel követelésként. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete A rövid lejáratú követelések között kimutatott Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete a december 31-én nyitva álló cashflow fedezeti ügyleteink mérlegfordulónapi pozitív valós értéke, mely a saját tőkén belül megjelenő Cashflow fedezeti ügyletek valós érték értékelési tartalékával szemben kerül elszámolásra az Szt. 59/E. értelmében. A fedezeti ügyletek, mint mérlegen kívüli tételek, részletes bemutatása a pontban található. 23

24 2.1.5 ÉRTÉKPAPÍROK Értékpapírok Megnevezés Változás % Diszkont kincstárjegyek % Államkötvények % Értékpapírok % A banki partnerkockázat mérséklése érdekében a Társaság az éven belüli, rövid távú finanszírozáshoz szükséges pénzeszközök jelentős részét különböző - éven belüli lejáratú, a Magyar Állam által kibocsátott diszkontkincstárjegybe, illetve rövid lejáratú Magyar Államkötvényekbe fektette. Az év végén meglévő rövid lejáratú állampapír állomány millió forint, amely december 31-i állományhoz képest 10%-os csökkenést mutat. A különbözet a befektetett pénzügyi eszközök között megjelenő Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között, éven túli lejáratú állampapír befektetésként jelent meg PÉNZESZKÖZÖK Pénzeszközök Megnevezés Változás % Pénztár, csekkek % Pénztár % Valuta pénztár Bankbetétek % Elszámolási betétszámla (HUF) % Lekötött betétek (HUF) % Devizás lekötött betétek % Deviza elszámolási betétszámla % Pénzeszközök % A Társaság pénzügyi, likviditási helyzete stabil. A rendelkezésre álló pénzeszközállomány kimutatott növekedése a bázis évhez képest millió forint, amelynek oka, hogy a Társaság rövid távú finanszírozáshoz szükséges szabad pénzeszközeit az állampapír piaci kínálat hiánya miatt nem tudta rövid lejáratú értékpapírba fektetni, így azok rövid lejáratú bankbetétekben kerültek lekötésre 2018 végén. A Társaság Számviteli törvény szerinti, évi Cashflow kimutatását a 4.1. sz. melléklet tartalmazza. 24

25 2.1.7 AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK A Társaság és december 31-i aktív időbeli elhatárolás állománya a következő: Aktív időbeli elhatárolások Megnevezés Változás % Bevételek aktív időbeli elhatárolása % Elszámolási egyenlegek % Felmentett repülések % Kamat elhatárolások % Bevételek egyéb aktív elhatárolásai % Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása % Költségek, ráfordítások elhatárolása % Aktív időbeli elhatárolások % Az aktív időbeli elhatárolások tételeinek magyarázata: Az aktív időbeli elhatárolások 42%-os növekedésének fő oka az alulfinanszírozás típusú költségalap elszámolási egyenlegek összértékének növekedése. Amint azt az alábbi táblában is bemutatjuk, év során az előző években megképződő alulfinanszírozási egyenlegek összesen 554 millió forint értékben kerültek feloldásra, azaz a évi egységdíjakban visszatérítésre (2014. és évek során megképzett alulfinanszírozási egyenlegek), míg a 2018-ban a különböző jogcímeken megképzett alulfinanszírozási egyenleg értéke összesen millió forint, amely a jövőbeni egységdíjakban kerül majd visszatérítésre. Bár a év összesített költségalap finanszírozási pozíciója 4,06 milliárd forint felülfinanszírozási egyenleget mutat (részletesen a pontban), a évben keletkező alulfinanszírozási egyenlegek alapvető oka, hogy a korábbi években keletkező felülfinanszírozási összegek a évi díjakban a teljesítmény időszakra tervezett forgalom alapján kalkulálva kerültek érvényesítésre. Mivel a évi átrepülő forgalom 31,9%-kal meghaladta a teljesítmény tervben tervezett forgalmat, így ebben az arányban nagyobb összeg került a légtérhasználók felé visszaadásra, amelyből 2018-ra alulfinanszírozási egyenleg keletkezett. Az aktív időbeli elhatárolások között megjelenő, alulfinanszírozásból származó költségalap elszámolási egyenlegek évi alakulása a következő táblázatban kerül bemutatásra: Költségalapok alulfinanszírozás típusú elszámolási egyenlegei Megnevezés Egyenleg évi feloldás évi képzés Egyenleg évi Koszovó feletti irányítás elszámolási egyenlege évi Útvonal elszámolási egyenleg évi TNC elszámolási egyenleg évi Útvonal elszámolási egyenleg évi TNC elszámolási egyenleg évi Útvonal elszámolási egyenleg évi TNC elszámolási egyenleg Elszámolási egyenlegek

26 A kiegészítő melléklet 1.2 pontjában részletesen bemutattuk az Eurocontrol speciális elszámolási rendszerét, illetve a velejáró speciális elszámolási egyenlegek keletkezésének okát. A pontban pedig részletesen bemutatjuk a évben feloldásra, illetve megképzésre került elszámolási egyenlegeket. Felmentett repülések elhatárolt bevétele Megnevezés Egyenleg évi befolyás évi képzés Egyenleg évi felmentett repülések évi felmentett repülések évi felmentett repülések Felmentett repülések összesen A léginavigációs szolgálatok közös díjszámítási rendszerének létrehozásáról szóló 1794/2006/EK rendelet 9. cikk (4) bekezdése, illetve az azt követő 391/2013/EU bizottsági rendelet 10. cikk (5) bekezdése alapján a tagállamok biztosítják a léginavigációs szolgáltatók számára a léginavigációs díjak fizetése alól mentességet élvező repülésekkel kapcsolatban felmerült költségeinek megtérülését. A 1086/2010. (IV.9.) Kormányhatározat a magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjak fizetésével és a léginavigációs szolgálat biztosításának költségeivel összefüggő feladatokat szabályozza. A nevezett kormányhatározat alapján a n. év felmentett repüléseinek díját n+2. évben kell megtérítenie az érintett Minisztériumoknak. A felmentett repülések díjszámítása az Eurocontrol által a HungaroControl részére külön igazolt szolgáltatási egység számok alapján az auditált költségalap elszámolás során keletkező egy szolgáltatási egységre jutó költségek figyelembevételével történt. A felmentett repülésekből nyitva álló költségtérítési igények közül ezer forint ban befolyt. A évi elszámolás során megállapított, díjfizetés alól felmentett repülések költségeinek megtérítése a 1086/2010. (IV.9.) Kormányhatározat alapján 2019-ben esedékes, a évi díjfizetés alól felmentett repülések költségeinek megtérítése pedig 2020-ban várható. 26

27 A felmentett repülések egyéb bevételként elszámolt összege 2017 és 2018 év vonatkozásában a következő táblázatban felsorolt jogcímek szerint történt: Felmentési jogcímek Repülési Érték Repülési Érték egység (ezer Ft) egység (ezer Ft) Útvonalirányítás jogcímenként Körrepülések 442, , Két tonna alatti légijárművek 353, , Tagállamok Katonai repülései 8 554, , Navigációs berendezések kalibrálása 6, ,47 23 Kutató-Mentő repülések 1, ,93 27 Diplomáciai repülések 1 794, , VFR (Látvarepülés) 31, , Nem tagállamok mentesített katonai repülései , , Egyéb 0,00 0 0,00 0 Útvonalirányítás- Felmentett repülések , , Terminálirányítás jogcímenként Körrepülések 31, , Két tonna alatti légijárművek 3, ,18 88 Tagállamok Katonai repülései 47, , Navigációs berendezések kalibrálása 0,00 0 0,75 56 Kutató-Mentő repülések 0,00 0 0,00 0 Diplomáciai repülések 39, , VFR (Látvarepülés) 0,00 0 0,00 0 Nem tagállamok mentesített katonai repülései 29, , Egyéb 0,00 0 4, Terminálirányítás - Felmentett repülések 151, , Felmentett repülések összesen , , Kamat elhatárolások Megnevezés évi feloldás évi képzés évet érintő kamat elhatárolások évet érintő kamat elhatárolások Kamat elhatárolások Az év végén elhatárolt kamatbevételek december 31-én 270 millió forint, december 31-én 268 millió forint értéken kerültek bemutatásra. Ezen összegek a pénzügyi befektetések időarányosan járó, de még nem kifizetett kamatát jelentik. 27

28 Bevételek egyéb aktív elhatárolásai Megnevezés évi feloldás évi képzés évet érintő elhatárolások évet érintő elhatárolások Bevételek egyéb aktív elhatárolásai A december 31-én megjelenő egyenlegben a 2018-ra még járó, de a mérleg fordulónapig ki nem számlázott árbevétel, illetve mérlegkészítésig pénzügyileg rendezett egyéb bevétel jelenik meg. Költségek, ráfordítások elhatárolása Megnevezés évi feloldás évi képzés Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Költségek, ráfordítások elhatárolása Az anyagjellegű ráfordítások között azok a költségek szerepelnek, melyek tárgyidőszakban kerültek számlázásra, de következő időszakok költségeit terhelik. Ilyenek többek között a folyóirat előfizetések, on-line szolgáltatások, ingatlanok bérleti díjai, szoftvertámogatások, biztosítási díjak, tagdíjak stb. Az anyagjellegű ráfordítások év végi elhatárolás állománya 123 millió forinttal alacsonyabb a év végi záróállománynál, melynek fő oka, hogy a 2017 év végén már kiszámlázott, de nagy részben a következő időszakokra vonatkozó bérelt vonali szolgáltatás 171 millió forintos összege nem jelenik már meg a év végi elhatárolások között. A személyi jellegű ráfordítások aktív időbeli elhatárolásaként december 31-én 63 millió forinttal jelennek meg azon tárgyévben számfejtett költségek, melyek a következő időszak költségeit terhelik december 31-én nem voltak a munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó olyan költségek, járulékok, amelyek esetében a munkaviszony befejező időpontja átnyúlt volna a következő időszakra. 28

29 2.1.8 SAJÁT TŐKE Saját tőke Megnevezés Saját tőke ÖSSZESEN Jegyzett tőke Eredmény tartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Adózott eredmény Egyenleg én évi adózott eredmény átvezetése eredménytartalékba évi eredmény terhére évben jóváhagyott osztalék Cash-Flow fedezeti ügyletek valós értékelési tartaléka évi adózott eredmény Záró állomány én Jegyzett tőke A Társaság jegyzett tőkéje sem 2017-ben, sem 2018-ban nem változott. Eredménytartalék Az eredménytartalék a következő tényezők miatt változott: eredménytartalékba került a évi adózott eredmény (1.140 millió forint), majd a felhalmozott eredménytartalékot a évre jóváhagyott és kifizetett osztalék (1.000 millió forint) csökkentette. Cashflow fedezeti ügyletek valós érték értékelési tartaléka A saját tőkén belül kimutatott Cashflow fedezeti ügyletek valós érték értékelési tartaléka soron szereplő ezer forint a Társaság december 31-én nyitva álló, hatékony cashflow fedezeti ügyleteinek pozitív valós érték különbözete, mely az Szt. 59/E.. értelmében a tőkében a Cashflow fedezeti ügyletek valós érték értékelési tartalékával szemben kerül elszámolásra mérlegfordulónapi értékeléskor. A fedezeti ügyletek, mint mérlegen kívüli tételek részletes bemutatása a pontban található. Adózott eredmény A évi adózott eredmény ezer forint, mely alapján ezer forint osztalék került a tárgyévben jóváhagyásra. A évi adózott eredmény ezer forint CÉLTARTALÉKOK A céltartalékok évi záró állománya 211 millió forinttal magasabb, mint a évi záróállomány. A céltartalékok kategóriánkénti nyitó állományát, évi feloldását, képzését és záró állományát összefoglalva az alábbi táblázat mutatja be: Céltartalékok Megnevezés évi feloldás évi képzés Hosszútávú munkavállalói juttatásokra képzett céltartalék Egyéb képzett céltartalékok Jogi perekre képzett céltartalékok Céltartalék várható kötelezettségekre

30 A Céltartalékok fő kategóriáiban történő változásokat az alábbiakban mutatjuk be részletesen: Hosszútávú Munkavállalói juttatásokra képzett céltartalék Ügy a) KSZ és IÉM alapján a munkavállalóknak járó "Induló összeg" fedezetére képzett céltartalék b) IÉM alapján a megszolgált összegek fedezetére képzett céltartalék c) KSZ alapján az "Üzemi balesetek" fedezetére képzett céltartalék évi feloldás évi képzés d) KSZ életpálya juttatás céltartaléka (5 évet el nem érők) e) Felmondási bérekkel kapcsolatban képzett céltartalék f) Hjt. alapján a vezényelt katonák jubileumi jutalmára képzett céltartalék g) IÉM alapján Határozott idejű szerződést aláíró munkavállalók többletjuttatására képzett céltartalék h) Megtartó juttatásra képzett céltartalék Összesen - Munkavállalói juttatásra képzett céltartalék A Beszámoló pontja alatt bemutatott módszer alapján a Társaság céltartalékot képez a hosszú távú munkavállalói juttatásokkal kapcsolatos biztos jövőbeni kötelezettségek fedezetének biztosítására. A fenti táblázatban bemutatjuk a céltartalék évben történt változását. A Társaság munkavállalói juttatási- és életpálya-rendszerét a Kollektív Szerződés (KSZ) és az új Irányítói Életpálya Megállapodás (IÉM) határozzák meg. Ezen megállapodások alapján az új hosszútávú munkavállalói juttatások (HungaroControl Életpálya program) jellemzői a következők: a) A megállapodások évi aláírását követően a Induló Összeg -re voltak jogosultak a Társaság december 31-én állományban lévő munkavállalói. Mivel ezen juttatási elem bruttó összegben lett meghatározva, kifizetésük időpontja pedig későbbre lett eltolva, a munkavállalók által később kiválasztandó instrumentumok függvényében adózásuk, a munkavállalóknak kifizetendő nettó összeg, és a kifizetés időpontja is bizonytalan, így a Társaság céltartalékot képez ezen biztos jövőbeni kötelezettségeinek fedezetére. b) Az irányítói munkakörben dolgozó munkavállalók esetében éves egyösszegű munkáltatói hozzájárulás kerül kifizetésre, melynek mértéke az éves személyi alapbér 9,3%-a. Tekintettel arra, hogy a munkavállalók által később kiválasztandó instrumentumok függvényében adózása, a munkavállalóknak kifizetendő nettó összeg, és a kifizetés időpontja is bizonytalan, így a Társaság céltartalékot képez ezen biztos jövőbeni kötelezettségeinek fedezetére. c) A Kollektív Szerződés alapján üzemi balesetből származó halál esetén a Társaság a család számára megfizeti azt az összeget, amely abban az esetben illette volna meg a munkavállalót, ha a halál időpontjában munkáltatói felmondást közöltek volna vele, így ezen becsült kötelezettség fedezetére is céltartalék képzésre kerül sor. d) A Kollektív Szerződés alapján a Társaság életpálya juttatás kifizetést vállal minden nem légiforgalmi irányítói munkakörben dolgozó munkavállalóra Ezt a juttatást a Társaság alapvetően éves költségnek tekint, így csak azon munkavállalók megszolgált juttatásaira képez 30

31 céltartalékot, akik munkaviszonya az 5 évet még nem érte el, mivel a kifizetésre való jogosultság feltétele a legalább 5 éves munkaviszony. e) A Kollektív Szerződés alapján a Társaság a nyugdíjba menő munkavállalói részére biztosítja azon felmentési időtartamra járó juttatásokat, amelyek munkáltatói felmondás esetén illeték volna meg őket. A tárgyévben nyugdíjba vonulásukat jelző munkavállalók következő időszakban kifizetendő juttatásaira a Társaság céltartalékot képez. f) A Honvédek jogállásáról szóló évi CCV. törvény (Hjt.) 132. alapján a Társasághoz vezényelt katonák részére járó jubileumi juttatások a Társaságot terhelik, így ezekre a kötelezettségekre is céltartalékot képez a Társaság. g) Az irányítói életpálya megállapodás célja, hogy a légiforgalmi irányítókat arra ösztönözze, hogy 60 éves korukig az irányításból visszavonuljanak. Az IÉM alapján az 55 évet betöltő, vagy betöltött, illetve a legalább 15 éves szakszolgálati engedéllyel rendelkező irányítók részesülhetnek ún. többletjutatásban, ha a munkaviszonyát határozott idejűvé alakítja, amely legkésőbb a 60. életév betöltése félévének a végéig véget ér. Az ilyen kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos jövőbeni kifizetések fedezetére céltartalék kerül megképzésre. h) A Társaság évi gazdasági teljesítmény elismeréseként, továbbá a munkaerőpiaci változásokra reagálva megtartó juttatásra vonatkozó megállapodást kötött a munkavállalók érdekképviseleti szerveivel, mely juttatás kifizetésének időpontját a hosszútávú bérmegállapodások jövőbeni aláírása fogja meghatározni, így a Társaság céltartalékot képez ezen biztos jövőbeni kötelezettségeinek fedezetére. A céltartalékok évi állományában változásokat jelentett a 2018-ban megszolgált összegek fedezetére történő céltartalék képzés, valamint az, hogy a kifizetések és a kilépő munkavállalókra eső céltartalék-összegek feloldásra kerültek. A hosszútávú munkavállalói juttatásokra képzett céltartalékok állománya 2018-ban az alábbi táblázatban látható módon alakult: 31

32 Hosszútávú Munkavállalói juttatásokra képzett céltartalék Céltartalék - KSZ és IÉM megállapodások alapján Nyitó Céltartalék január 1-én as feloldás kifizetés, kilépés alá-nem-írás miatt ban megszolgált juttatások fedezetére képzett céltartalék Feltételezés változások hatása KSZ és IÉM megállapodások alapját képzett céltartalék december 31-én Céltartalék - Htj. alapján vezényelt katonák juttatásaira Nyitó Céltartalék január 1-én ban megszolgált juttatások fedezetére képzett céltartalék as feloldás kifizetés miatt Feltételezés változások hatása Vezényelt katonák juttatásaira képzett céltartalék december 31-én Határozott idejű szerződést aláíró munkavállalók többletjuttatásaira képzett céltartalék Nyitó Céltartalék december 31-én Céltartalék feloldás (járulékváltozás, kifizetés) Céltartalék új képzés (megszolgált összeg) Feltételezés változások hatása Határozott idejű szerződést aláíró munkavállalók többletjuttatásaira képzett céltartalék december 31-én Légiforgalmi irányítók megtartó juttatására képzet céltartalék Nyitó Céltartalék december 31-én 0 Céltartalék új képzés (megszolgált összeg) Légiforgalmi irányítók megtartó juttatására képzet céltartalék december 31-én Hosszútávú munkavállalói juttatásokra képzett céltartalék összesen A céltartalékok évi megképzésében az előző évihez képest megváltozott feltételezések a következő hatást okozták: Feltételezés változások hatása Béremelési feltételezések változásának hatása Feltételezett kilépések megváltozásának hatása Kilépési valószínűség változásának hatása Új járulék mértékek hatása Egyéb változások Feltételezés változások hatása összesen

33 Egyéb céltartalékokat képeztünk a jövőbeni kötelezettségek fedezetére a következők szerint: Egyéb Céltartalékok Megnevezés évi feloldás évi képzés Vezetői prémiumokra képzett céltartalék Nem kontrollálható költségek elszámolására képzett céltartalék Egyéb jogcímen képzett céltartalék Egyéb céltartalékok Az előző évekre jóváhagyott vezetői prémiumokra képzett céltartalék feloldásra került, majd megképzésre került a évi prémiumokra ezer forint céltartalék és december 31-én a Társaság céltartalékot képzett a nem kontrollálható költségekkel kapcsolatban, melyről bővebben a fejezetben a Finanszírozási egyenleg hatása az árbevételre alcím alatt írunk. A Társaság által egyéb jogcímen képzett céltartalékok összege december 31-én ezer forint. A évet érintő, de pénzügyileg el nem számolt kötelezettségek fedezetére a következők szerint történt céltartalékképzés: a évben felmerült közigazgatási költségek fedezetére 54 millió forint, a évi teljesítmény értékeléshez, kitűzött kulcsfeladatokért járó juttatások fedezetére 574 millió forint, a 2018-as teljesítmények után megállapított megtartó juttatás fedezetére 171 millió forint, a teljesítménytervben meghatározott késési célértéktől való eltérés miatt fizetendő teljesítményösztönző büntetés összegére 147 millió forint, valamint egyéb tételek fedezetére 93 millió forint került megképzésre. Jogi perekre képzett céltartalékok Megnevezés évi feloldás évi képzés Jogi perekre képzett céltartalékok Összesen december 31-i egyenleg ezer forint, amelyhez további céltartalék került képzésre ezer forint összegben. 33

34 KÖTELEZETTSÉGEK Hosszú lejáratú kötelezettségek A hosszú lejáratú kötelezettségek között a következő tételek kerülnek kimutatásra: Hosszú lejáratú kötelezettségek Megnevezés Változás % Vagyonkezelt eszközökhöz kapcsolódó kötelezettség % Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben % Egyéb hosszú lejáratú kötelezettség % Hosszú lejáratú kötelezettségek % A Társaság szeptember 5-én vagyonkezelési szerződést kötött a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal a tevékenység ellátása érdekében szükséges ingatlanok, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok vagyonkezelésére. Az induláskor átadott eszközök és befejezetlen beruházások összes bruttó értéke ezer forint, mely összeget a Társaság a vagyonkezelt eszközök állományba vételével szemben a hosszú lejáratú kötelezettségek között jelenített meg június 28-i hatállyal az Állami Vagyonról szóló évi CVI. törvény módosulása az alapfeladatként vagy főtevékenységként közfeladatot ellátó vagyonkezelőket a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól a törvény erejénél fogva mentesítette. Ennek eredményeképpen a Társaság a június 28-tól elszámolt értékcsökkenés összegével párhuzamosan keletkező új visszapótlási kötelezettséggel a hosszú lejáratú kötelezettségét csökkentette. Így az MNV Zrt. felé fennálló hosszú lejáratú kötelezettség értéke december 31-én ezer forint. A kapcsolt vállalkozással szembeni tartós kötelezettségek között az EPC Kft.-től kapott 3 havi bérleti díjnak megfelelő óvadék került kimutatásra. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettség az éven túli fizetési határidejű szállítói megállapodások értéke ezer forint összegben. Rövid lejáratú kötelezettségek A rövid lejáratú kötelezettségek december 31-én fennálló összege 17%-os csökkenést mutat év végéhez képest. Rövidlejáratú kötelezettségek Megnevezés Változás % Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) % Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben % Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben % Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek % Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete % Rövidlejáratú kötelezettségek % 34

35 Szállítók A szállítói kötelezettségek állománya 2017 végéhez képest ezer forintra, 34%-kal csökkent, amelynek oka, hogy 2017 végén lényegesen magasabb beruházási szállítói állomány volt nyitva köszönhetően a beruházási projektek 2017 végi teljesítésének. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból Megnevezés Változás % Beruházási szállítók % Egyéb szállítók % Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból % Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben az EPC Kft.-vel szemben fennálló évvégi szállítói tartozást tartalmazza. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek értéke december 31-hez képest 6%-kal magasabb, összetételüket a következő táblázat mutatja be: Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek Megnevezés Változás % Folyósított támogatás előlegek % Jövedelem elszámolás munkavállalókkal szemben % Szociális hozzájárulási adó % Iparűzési adó % Társasági adó fizetési kötelezettség % Munkavállalóktól levont nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok % Személyi jövedelemadó % Egészségügyi hozzájárulás % Rehabilitációs hozzájárulás % Szakképzési hozzájárulás % Különféle hatóságokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek % Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek munkavállalókkal és tagokkal szemben % Különféle egyéb kötelezettségek % Szakszervezetekkel, érdekképviseletekkel kapcsolatos elszámolás % Innovációs járulék % Összesen: % A folyósított támogatási előlegek az elnyert uniós támogatások előfinanszírozásként megkapott összegeit tartalmazzák: december 31-én összesen ezer forint ( euró) előfinanszírozási összeg jelenik meg előlegként, melyek a CEF-, a SESAR 2020 projektek, illetve a BEYOND-Horizon 2020 támogatási projektek keretében kerültek folyósításra. 35

36 2018. december 31-én összesen ezer forint ( euró) előfinanszírozási összeg jelenik meg előlegként, melyek a CEF-, a SESAR 2020, illetve SDM támogatási projektek keretében kerültek folyósításra. Az uniós támogatások részletesen a 3.4. pont alatt kerülnek bemutatásra. Fentieken kívül az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek értéke tartalmazza még a decemberre számfejtett béreket, a hozzájuk, illetve a decemberi egyéb személyi jellegű kifizetésekhez kapcsolódó adókból és járulékokból származó kötelezettségeket. Az iparűzési adó és társasági adó tekintetében december 31-én követelés mutatkozik, míg december 31-én kötelezettségként jelentkezett mindkét adónem. Ennek indoka a tárgyévi magasabb adóelőleg összegek megfizetése, amely miatt túlfizetési pozícióban van a Társaság december 31-én. (bemutatva a alatt az Egyéb követelések részben). A Különféle hatóságokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek december 31-én a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak fizetendő hatósági díjak 4. negyedéves összegeit jelentik. A légiközlekedésről szóló évi XCVII. törvény 61. (5) bekezdésében foglaltak szerint a magyar légtér légiforgalmi irányításának felügyeleti díja maximálisan 500 millió forint, a koszovói irányítási tevékenység felügyeleti díja 101 millió forint. Míg az előző évben a negyedik negyedéves összeg a tárgyévet követő évben került utalásra, 2018-ban decemberben megtörtént a kifizetés, így ezen a soron nincs a Társaságnak kötelezettsége. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete A rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatott Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete a december 31-én nyitva álló cashflow fedezeti ügyleteink mérlegfordulónapi negatív valós értéke, mely a saját tőkén belül megjelenő Cashflow fedezeti ügyletek valós érték értékelési tartalékával szemben kerül elszámolásra az Szt. 59/E. értelmében. A fedezeti ügyletek, mint mérlegen kívüli tételek, részletes bemutatása a pontban található PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Passzív időbeli elhatárolások Megnevezés Változás % Bevételek passzív időbeli elhatárolása % Elszámolási egyenlegek % Bevételek egyéb passzív időbeli elhatárolása % Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása % Mérlegfordulónap előtti időszakot terhelő költségek, ráfordítások % Halasztott bevételek % Fejlesztési célra kapott támogatások elhatárolása % Egyéb halasztott bevételek % Passzív időbeli elhatárolások % Elszámolási egyenlegek A bevételek passzív időbeli elhatárolásai között a december 31-én elhatároláson lévő felülfinanszírozás típusú költségalap-elszámolási egyenlegek évben részben feloldásra 36

37 kerültek. A december 31-i egyenleg a években keletkezett felülfinanszírozási egyenlegeket tartalmazza. A december 31-i egyenleghez hozzáadódtak a évben mindhárom üzletágban megképződött éves felülfinanszírozási egyenlegek. Ezen tételek a következő táblázatban láthatóak: Költségalapok felülfinanszírozás típusú elszámolási egyenlegei Megnevezés évi feloldás évi képzés évi Útvonal elszámolási egyenleg évi TNC elszámolási egyenleg évi Koszovó feletti irányítás elszámolási egyenleg évi Koszovó feletti irányítás elszámolási egyenleg évi Útvonal elszámolási egyenleg évi TNC elszámolási egyenleg évi Koszovó feletti irányítás elszámolási egyenleg évi Útvonal elszámolási egyenleg évi TNC elszámolási egyenleg évi Koszovó feletti irányítás elszámolási egyenleg évi Útvonal elszámolási egyenleg évi TNC elszámolási egyenleg évi Koszovó feletti irányítás elszámolási egyenleg Elszámolási egyenlegek A évi elszámolási egyenlegek jellegüktől függően jelennek meg az aktív, illetve a passzív időbeli elhatárolások között. Az útvonalirányítási és terminálirányítási üzletágakban érvényben levő teljesítmény rendszerből kifolyólag egyes jogcímeken alulfinanszírozási egyenlegek, más jogcímeken felülfinanszírozási egyenlegek keletkeznek. Az alulfinanszírozási egyenlegek az aktív időbeli elhatárolások között, a megképzett felülfinanszírozási egyenlegek a passzív időbeli elhatárolások között kerülnek bemutatásra. Az elhatárolt egyenlegek feloldása (érvényesítése az irányítási díjakban) nem ugyanabban az időszakban történik, ezért a különböző jogcímeken keletkező elszámolási egyenlegek jellegük szerint külön kerülnek elhatárolásra. A évi finanszírozási egyenlegek összefoglaló bemutatása - a évi költségalap elszámolások alapján - a fejezetrészben a Finanszírozási egyenleg hatása az árbevételre alcím alatt található. 37

38 Költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások elhatárolása Megnevezés Változás Változás % Anyagjellegű ráfordítások % Személyi jellegű ráfordítások % Egyéb ráfordítások Pénzügyi ráfordítás % Költségek, ráfordítások elhatárolása % Az anyagjellegű ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának értéke december 31-én 690 ezer forinttal volt magasabb, mint a december 31-én elhatárolásként kimutatott érték, amely a szokásos tételek elhatárolását takarja (közmű díjak, szoftver követési díjak, adatátviteli díjak, reklámköltségek, szakértői díjak, decemberi bankköltség). A személyi jellegű ráfordítások elhatárolásai között év végén a 2017 évre járó, de még ki nem fizetett inflációs elszámoló juttatás és annak adói 125 millió forint értékben, valamint egyéb évet terhelő, de csak 2018-ban kifizetett személyi jellegű juttatások 7 millió forint értékben szerepeltek év végén a tárgyévre járó inflációs elszámoló juttatás és kapcsolódó adója 162 millió forint, az egyéb tárgyévet terhelő, de csak 2019-ben kifizetett személyi jellegű juttatások év végi elhatárolt értéke 1 millió forint. A passzív időbeli elhatárolások között megjelenő pénzügyi ráfordítások elhatárolása az évközben névérték feletti árfolyamon vásárolt államkötvények időarányosan elhatárolt árfolyamkülönbözete. Halasztott bevételek Fejlesztési célra kapott támogatások elhatárolása A fejlesztési célra kapott támogatások passzív időbeli elhatárolása a 2007-ben a Kohéziós Alapból a radarfelújításokra kapott beruházásokra kapott támogatások, a 2013-ban megítélt TEN-T EERP (ANS III beruházásra kapott) támogatás, a 2016-ban lezárult TEN-T CPDLC beruházásra kapott támogatás, valamint a 2017-ben lezárult ACDM beruházásra kapott, támogatás elszámolását tartalmazza. A évi 318 millió forint értékű feloldás a támogatások értékcsökkenési leírással arányos bevételként történő elszámolása. Fejlesztési célra kapott támogatások Megnevezés évi feloldás évi képzés Fejlesztési célra kapott támogatások Fejlesztési célra kapott támogatások

39 Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE Értékesítés nettó árbevétele Megnevezés Előző év 2017 Tárgyév 2018 Változás % Útvonalirányítás % Terminálirányítás % Koszovó feletti irányítás % Egyéb értékesítés % Szimulációs és projekt tanácsadói szolgáltatások % Értékesítés nettó árbevétele % A Társaság főtevékenysége a légiforgalmi irányítás, melyen belül három fő üzletága: Magyarország felett átrepülő forgalom irányítása: Útvonalirányítás (En Route) Budapest/Liszt Ferenc Repülőtér Közelkörzeti és Terminálirányítása (TNC) Koszovói magaslégtér átrepülő forgalmának irányítása A Társaság évi árbevételeinek több mint 98,7 %-a légiforgalmi díjakból származik ban ezer forint, (2017-ben ezer forint). A légiforgalmi díjbevételt egyrészt meghatározza a légiforgalom alakulása, és ehhez kapcsolódóan a szolgáltatási egységek alakulása, másrészt az elszámolási rendszer keretein belül kalkulált finanszírozási egyenleg. Légiforgalom alakulása Magyarország évi összforgalma abszolút rekordév, nemcsak éves összesítésben kimagasló a növekedés, de valamennyi hónap egyedileg is rekordot hozott júliusában és augusztusában a magyar magas légtér forgalma először haladta meg a es mozgásszámot. A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt évben légijárművet irányított az ellenőrzött légtérben, mely 9,8%-os növekedést jelent a évhez képest. Az átrepülő forgalom 2018-ban mozgásszámmal 9,5% növekedést realizált az előző évhez képest. Az európai gazdasági fejlődés kedvező hatással volt Magyarország átrepülő forgalmára is. Az átrepülő forgalom dinamikáját továbbra is meghatározta, hogy 2014 júliusa óta az ukrajnai események miatti légtérzárást elkerülő forgalom egy része a magyar magas légtér irányába terelődött. Az Ukrajnát elkerülő forgalom megjelenése forgalomemelkedést hozott. Továbbra is jelentős hányadot képvisel a magyar légtér forgalmában az öböl-térségből, illetve oda tartó légiforgalom, ami a bevételben még jelentősebb hányadot képvisel, mivel ezen légitársaságok jellemzően az átlagosnál nagyobb méretű gépeket üzemeltetnek ban a törökországi forgalom vonatkozásában egyértelmű emelkedés volt tapasztalható a nyár folyamán, ami a nyugat-európai turisták bizalmának köszönhető. Összességében a nyári menetrendi időszakban a charter forgalom hozta a legnagyobb mértékű növekedést. A forgalomnövekedés motorja továbbra is a low cost légitársaságok térhódítása volt. Mind a Wizzair, mind pedig a Ryanair nagyszámban indított új járatokat a balkáni, illetve közép-kelet 39

40 európai térségből, és immár második éve a Wizzair megelőzve a Turkish Airlines-t üzemelteti a legtöbb járatot a magyar légtérben. Az átrepülő forgalom erős dominanciája mellett Budapest Liszt Ferenc repülőtér forgalma 2018-ban közel mozgásszám volt. A HungaroControl Zrt. által irányított budapesti érkező - induló forgalom 2018-ban az előző évhez képest 12%-os növekedést realizált. A légitársaságok újabb és újabb repülőtereket kapcsolnak be a Budapestről elérhető városok hálózatába és - köszönhetően a LOT lengyel légitársaságnak - ezek között ismét találhatunk tengerentúli célállomásokat is április 3-tól a HungaroControl Zrt. irányítja a Koszovó feletti magaslégtérben (KFOR szektor) az átrepülő polgári légiforgalmat. A KFOR szektor forgalma a tőlünk délre megnyitott free route légtereknek köszönhetően is igen jelentősen megnőtt. Mozgásszámban megközelítette a t, ez az előző évhez képest 21%-os növekedést jelent. Szolgáltatási egységek alakulása A HungaroControl Zrt. bevételeit (útvonaldíj, közelkörzeti díj) csak közvetetten alakítja a mozgásszám. A bevételeket közvetlenül alakító mutatószám, az úgynevezett szolgáltatási egység (service unit SU). Értéke a terminál forgalomban a légijármű súlyának, az átrepülő forgalomban pedig a jármű súlyának, illetve a belépési és kilépési pontok közötti főköri távolságnak a függvénye. Átrepülő szolgáltatási egységek alakulása A évi en-route totál szolgáltatási egységek száma volt, ez 8,9%-os növekedést jelent az előző évi értékhez képest. A bevétel alapját képző fizető szolgáltatási egységek száma pedig volt, 9,1%-os növekedéssel ban a szolgáltatási egységek növekedése egyrészt az ukrán légteret elkerülő többlet forgalomnak köszönhető, másrészt az Északnyugat - Délkelet irányú forgalom növekedésének, harmadrészt pedig a rendkívül dinamikusan bővülő charter és fapados ( low-cost ) forgalomnak. 40

41 Budapest le- és felszálló szolgáltatási egységek alakulása évben a terminál forgalomban a szolgáltatási egységszámok jelentősen növekedtek. A szolgáltatási egységek száma a mozgásszámnál nagyobb mértékben nőtt, köszönhetően az egyre nagyobb méretű repülőgépeknek. A totál szolgáltatási egységszám egység volt 14,5%-os növekedéssel, a fizető szolgáltatási egységszám pedig egység 14, %-os növekedéssel 2017-hoz képest. A növekedés legjelentősebb okozója a fapados légitársaságok még mindig növekvő budapesti forgalma, ezek közül meghatározó volt a Wizzair balkáni járatnyitásainak a hatása. Emellett a 2018-as növekedésben meghatározó jelentőséggel bírtak a LOT új észak-amerikai járatai. Koszovói üzletág szolgáltatási egységek alakulása A KFOR szektorban április 3. óta nyújt léginavigációs szolgáltatást a HungaroControl Zrt. A Koszovó feletti magas légtérben nyújtott szolgáltatás pénzügyi elszámolása a Szerbiával, illetve Montenegróval alkotott közös díjzóna alapján történik. Emiatt a koszovói üzletág esetében, a szolgáltatási egységszámok elemzése során a teljes díjzóna forgalmát kell vizsgálni. A teljes díjzóna fizető szolgáltatási egységben kifejezett forgalma minden hónapban növekedést mutatott, éves szinten , ami 12,4% növekedés a bázishoz képest. A növekedés oka a magyar légtérhez hasonlóan, részben a lezárt ukrán légtereket elkerülő forgalom, részben pedig a fapados és charter légitársaságok egyre növekvő forgalma. 41