Mulcsozzunk! A talajtakarás napos és árnyékos oldala

Átírás

1 Ha a sorok alatt, vagy a sorközökben takarni tudjuk a talajfelszínt, a gyomosodás megakadályozása és a víztakarékosság mellett megváltoztatjuk a hőmérsékleti és fényviszonyokat is. Fóliával, vagy hosszabb kultúráknál vastagabb műanyag szövetekkel (agroszövettel) az egész talajfelszín is takarható Ahol növények borítják a talajt, annak vízforgalma és így a felszínhez közeli részek nedvességviszonyai is egészen mások. Bár a növények saját felépítésükre és az életfolyamataik fenntartására, párologtatásra nagy mennyiségű vizet fogyasztanak, árnyékolják is a talajt, gyökereikkel annak mélyebb rétegeiből is felhozzák a vizet, és a felszínhez közeli, azzal párhuzamosan futó leveleik által elpárologtatott víz sok esetben jól benedvesíti a talaj felső rétegét. Nagylevelű káposztafélék esetében például ez olyan jelentős lehet, hogy a levelek alatt a legszárazabb időszakokban is akár a déli órákig nedves még a talajfelszín. Ahol nincsenek növények, sok esetben azt a részt érdemes letakarnunk. Mulcsozó anyagok 1. oldal (összes: 8)

2 Sortakarás fekete polietilén fóliával Az üzemi méretű zöldségtermesztésben a műanyagból készülő talajtakaró anyagok használata a legelterjedtebb. Egyéves kultúráknál egyszer használatos, vékony polietilén vagy polipropilén fóliát alkalmaznak. A polietilén fólia nem engedi át a vizet, sortakaráskor az öntözőcsövet (csepegtető vagy szivárogtató öntözés) a fólia alá kell helyezni. Ritkán (pl. korai csemegekukorica- termesztésben) a fóliát lyuggatják (perforálják), így a csapadék átjut a fólián, és alkalmazható felső öntözés is. A perforálást vagy a fólia lefektetése előtt, még a tekercsen végzik el, vagy a talajra fektetett és rögzített anyagot lyuggatják ki, akár vasvillával. Polipropilén szellőző fólia esetében a fólia alatti talaj levegőzik, ami kedvező a talajéletre nézve, valamint a felülről érkező öntözővíz vagy csapadék is átjut a takaróanyagon, miközben a talajból a levegőbe szökő víz mennyisége csekély. Ennek ellenére nagyüzemben ezt is csepegtető öntözéssel együtt használják. Az is előfordul, hogy a jól lefektetett polipropilén fólia fölé helyezik el az öntözőcsövet. Fóliafektetés 2. oldal (összes: 8)

3 Ha nem rögzítjük megfelelően a talajtakaró fóliát, a szél megemelheti, ami károsíthatja a palántákat A fóliával való sortakarás ültetés előtt kivitelezhető a legkönnyebben. Üzemi méretekben a fóliafektetés géppel történik, korszerű gépeknél a csövet és a fóliát egy menetben húzzák ki. Kisebb felületen a legjobb az alábbi lépések szerint haladni: 1. Kijelöljük a fóliacsík egyik szélét a sorral párhuzamosan, hosszanti irányban kifeszített madzaggal. 2. Hosszanti irányban végigvezetünk egy madzagot ott, ahol a fóliaszalag közepe (és a csepegtetőszalag) lesz. 3. Lefektetjük a fóliát, és a széleit rögzítjük (általában földdel, esetleg műanyag tiplivel vagy drótkampóval). 4. A fólián kijelöljük és kivágjuk a növények helyét. 5. A középen végigvezetett madzag egyik végére rákötjük a csepegtetőszalagot, és a madzag közepén áthúzzuk a sor másik végéig. 6. Ültetünk vagy vetünk. 7. Palántaültetés esetén, ha polietilén fólia a talajtakarónk, kevés földdel betakarjuk a palánták tövét, lezárva a fólián a lyukat. 3. oldal (összes: 8)

4 Polipropilén talajtakarás hagymaágyásban A csepegtetőszalag utólagos áthúzása a fólia alatt különösen akkor javasolt, ha gyakorlatlanok vagyunk, és félünk attól, hogy elvágjuk a csepegtetőcsövet, amikor kivágjuk a fólián a növények helyét. Ha ezt a műveletet ki szeretnénk hagyni, és az öntözőszalagot kihúzzuk a fóliafektetés előtt, érdemes néhány helyen U alakban meghajlított dróttal rögzíteni, hogy ne mozduljon el a további ültetés-előkészületnél. Ültetést követően a palánták körül azért érdemes lezárni a lyukat, mert a fólia alatt felmelegedő levegő a palánták közvetlen közelében szökik ki a fólia alól, közben megégetve a fiatal növények szárát. Fóliával, vagy hosszabb kultúráknál vastagabb műanyag szövetekkel (agroszövettel) az egész talajfelszín is takarható, de az általában csak kisebb felületen gazdaságos. Földön fekvő terméseknél azonban kétségtelen előnye, hogy a termés tiszta marad. Környezetkímélő szemléletű gazdálkodóknak lehetőségük van papírtakaró használatára is. A papír ebben az esetben fehérítés nélküli, újrahasznosított papír, amit tekercsben vásárolhatunk. A papírmulcs a növénykultúra hosszától függően többféle vastagságban beszerezhető. Természetesen a beszerzési ár a vastagsággal és így az időtállósággal együtt nő. Szerves mulcs Ha a növényeket kiültettük, a sorok alját jól fedő fóliatakarást nehéz kivitelezni, ezért vagy sorköztakarást érdemes használni, vagy valamilyen nem folytonos takaróanyagot. Ilyenkor kerülhet sor a sorok aljának vagy a sorközöknek, esetleg az egész felületnek a takarására, legtöbbször 4. oldal (összes: 8)

5 lebomló, szerves anyagokkal, amik később a talajba bedolgozva a talaj szervesanyag-tartalmát, szerkezetét, vízgazdálkodását javíthatják. A zöldségtermesztésben a legkedveltebb a szalmamulcs használata, de széna, házikertben a fűkaszálék, ha elérhető, komposztfélék vagy állati eredetű szerves trágyák is jó szolgálatot tehetnek. Egyes esetekben használhatók más növénymaradványok is, de mindig gondolni kell arra is, hogy a lomb kártevőket, kórokozókat is rejthet és terjeszthet. Nem tanácsos pl. a lelevelezéskor lekerülő paradicsom- vagy zellerleveleket mulcsozó anyagként fölhasználni ugyanabban a növénykultúrában! 5. oldal (összes: 8)

6 szalmatakarás kedvelt a zöldség- és fűszerágyásokban, támrendszeres termesztésben és a szamócatermesztésben is A szerves mulcsok megválasztásakor érdemes átgondolni, hogy az ilyen takarót gondozni kell hosszabb-rövidebb idő alatt bomlásnak indul, ami egyben nitrogénelvonást is okozhat termesztett növényeinknél. Ez azt is jelenti, hogy a mulcs vastagsága csökken, amit pótolni kell, hogy kedvező hatásait (talajhőmérséklet beállítása, nedvességtartás, gyomelnyomás) megtarthassa. Fűkaszálék esetén pl. általában 2-3 hetente frissíteni kell a mulcsot. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a könnyű, száraz mulcsot a szél megbolygathatja, és száraz időben a szalma- vagy szénamulcs könnyen meggyulladhat, tűzkárokat okozva. A fűkaszálék-mulcs hamar összeesik. Ha nem kellően vastag, a gyomok könnyen átjutnak rajta A szerves mulcsokban időnként rágcsálók is megbújnak, károsíthatják a termést is. Díszkertekben kedvelt a háncs vagy faapríték mulcsként való használata is, de az egyéves zöldségkultúráinkban használatuk drága és nehézkes, továbbá egyes fafajok akár káros anyagokat is tartalmazhatnak. Milyen színű a legjobb takaróanyag? A mulcsozóanyag színe befolyásolja a talaj hőgazdálkodását, valamint főként sorköztakarásnál a növényállomány fényellátottságát is, ezért az anyagon kívül a szín megválasztásán is érdemes elgondolkodni. A sötét vagy fedett színű fólia, vagy pl. egyes állati eredetű trágyák, vagy sötét színű komposztok a talajt hőátadással melegítik: felmelegszenek, majd a szomszédos talajmorzsákat melegítik fel, amelyek aztán ugyanígy, főként érintkezéssel adják át a hőt, ami viszonylag lassú folyamat. 6. oldal (összes: 8)

7 Áttetsző talajtakaró fólia a kelő gyomok a nagy melegben megfőnek alatta Az áttetsző fóliákon a fénysugarak egy része átjut, így azok sugárzással is melegítik a fólia alatti talajrészeket és a köztük levő levegőt. Tavaszi időszakban ez kedvező lehet, nyáron azonban túlzott felmelegedést, akár a gyökerek pusztulását is okozhatja. Az átjutó fénysugarak a hullámhosszuktól függően segíthetik vagy gátolhatják a fólia alatt kicsírázó gyomok fejlődését. Egyes színezett áttetsző (transzparens) fóliáknál a kicsírázó gyomok azért nem tudnak tovább fejlődnek, mert nem megfelelő a sugárzás a fotoszintézishez, mások alatt a nagy hő főzi meg a gyomnövényeket. Ez utóbbi esetben (pl. színtelen vagy csak enyhén szürke fóliáknál) előfordul, hogy a gyomok a fólia alatt képesek nőni, megemelik a fóliát akár annyira, hogy a kiültetett palántáink teljesen a fólia alá kerülnek, ahol elpusztulnak. Ha a mulcsozó anyag világos színű, a fényvisszaverés miatt több fényhez juttatja a növényeket (pl. az alsó leveleket), ami a legtöbb esetben hasznos, néha azonban káros is lehet. A műanyag takaróanyagok közül a fedett fehér vagy világos színű fóliák általában drágábbak, vagy nem olyan tartósak, mint a fekete takarófóliák. Kedvező tapasztalatok vannak azonban pl. a levegőző polipropilén fóliák esetében a drapp színű változattal, ami viszonylag tartós, és kedvező a fényellátásra gyakorolt hatása is. Mire figyeljünk még? A talajtakarásnál nagyon fontos figyelembe venni, hogy a mulcsozó anyagoknak köszönhetően a talajban maradó víz miatt a növényállományban a páratartalom alacsonyabb lesz, így különösen fóliás talajtakaráskor, csepegtetőöntözés mellett főként meleg nyári időszakban felső párásításra is szükség van. Ilyenkor a szabadon maradó talajfelszín (sorközök), vagy szerves mulcsok használatakor a mulcs nedvesítése átmeneti segítséget nyújthat az ún. légköri aszály elleni küzdelemben. Fóliás talajtakarásnál a tavaszi hideg reggeleken számolni kell azzal, hogy a talaj melege nem jut ki gyorsan a fólián, így előfordulhat, hogy a melegigényes növények megfáznak, vagy akár megfagynak akkor is, ha közben a 7. oldal (összes: 8)

8 fedetlen területeken nincs túl nagy mértékű lehűlés. Műanyag, nem lebomló takaróanyagok esetén külön munkával is számolnunk kell: a növényállomány felszámolásakor a fóliát össze kell gyűjtenünk a területről. Lebomló fóliák használatakor is gondolnunk kell arra, hogy a talajban levő (leföldelt) fólia nem, vagy lassan bomlik le. A szerves takaróanyagokat a termesztés végén érdemes bedolgozni a talajba. Szerző: Dr. Slezák Katalin Közzététel ideje: , hétfő, 17:00 A forrás webcíme: 8. oldal (összes: 8)