Fenyőmagvetések vegyszeres gyomirtásának újabb lehetőségei

Átírás

1 egyrészt azt, hogy az erdőhasználati járulékot a termelés volumenétől valószínűleg függetleníteni kell, s ezáltal fokozni kell a fakitermelés növelésére irányuló ösztönzést; másrészt a fafajpolitikai célkitűzések érvényesítése és a meglevő tartalékok kihasználása érdekében az erdőfenntartási járulék átcsoportosítása révén előreláthatólag növelni kell a cser, akác, és a gyertyán, viszont csökkenteni kell a tölgy, bükk és a fenyő jövedelmezőségét; harmadsorban a fenyő fűrészáru árát egyéb tényezők mellett a nyárral, forgácslappal és farostlemezzel való kiterjedtebb import-helyettesítés érdekében is előrelátffatólag jelentősen emelni kell. Xanac A. Kosira B. Beuiuiev T.: HEKOTOPbIE COOTHOUIEHMfl HAUIEfi X03JJÍÍCTBEH- HOfl nojlhthkh C 3KOHOMH<JECKHMH PEryJlflTOPAMH B HOBOÍÍ CHCTeMe ynpabjiehhh OKOHOMHKOÖ B jiechoe XO3HÜCTBO OBI BBeneHbi B öojrbiiioh Mepe OKOHOMHqecKHe peryjijrropbi. riocjie BBeAeHHH HX bum HanaTbi ahajih3bi rjih onpeaejiehwíi B/IHHHHH HX Ha AoxoAHOCTfo np0h3b0flctba ApeBeCHblX npo^yktob H H3AejTHH. CoMKHyTblií ahajih3 yctahabjlhbaet HaCTOHIHHH nop^aok 3K0- HOMH^HOCTH BblpaiUHBaHHH TJiaBHblX ApeBeCHblX nopoa H np0h3b0flctb0 JieCHblX COpTHMeHTOB. AHaJlH3 yka3bi- BaeT Ha paccmotpehhe peryjiíitophbix cpeactb. Hx HaAO pa3bhbatb Aajibme H MOAHctiHunpoBaTb, MToGbi OHH öojtee 3cj)(j5eKTHBH0 cjiy>khah ueajímh JiecHoro xo3híctba H Bbiöopy BbipaujHBaeMbixflpeBecHbix nopoa, nobbliiiehhhm pasmepa 3aroroBKH TaKHX MeHee uehhbix nopoa, KaK öejioíí anauhh, Av6a abcrphöckoro H rpaua, a TaKwe samehe XBOHHoro nn.nomatepha.na AHCTBeHHbiM. Halász A.Kozma B.Véssey T.: EINIGE BEZIEHUNGEN ZWISCHEN UNSERER WIRT- SCHAFTSPOLITIK UND DEN ÖKONOMISCHEN HEBELN. Im neuen System der Wirtschaftsführung wurden in der Forstwirtschaft in grösserem Masse ökonomische Hebel eingeführt. Nach ihrer Einleitung wurden Untersuchungen zur Kontrolié ihrer Wirkung auf die Rentabilitát der Holzprodukte und Massenbedarfsgüter vorgenommen. Die Analyse, die in einem geschlossenen System erfolgte, stellt die gegenwártige Wirtschaftlichkeitsreihenfolge der wichtigeren Baumarten und Sortimente fest. Aus dieser Reihenfolge ergibt sich sogleich die Nötigkelt einer Uberprüfung der ökonomischen Hebel. Diese sollen weiterentwickelt und modifiziert werden, um die Erhöhung des Einschlages bei den minderwertigen Baumarten Zielsetzungen der Forstwirtschaft und der Baumartenpolitik sowie die Erhöhung des Einschlages bei den minderwertigen Baumarten Robinie, Zerreiche und Hainbuche, ferner die Ersetzung des Nadelschnittholzes durch Laubschnittholz wirksamer dienen zu können. Fenyőmagvetések vegyszeres gyomirtásának újabb lehetőségei OZEBEISÁNDOR Az erdőgazdálkodás egészének és ezen belül a csémetetermelési ágazatnak állandó jellegűvé váló problémája a munkaerő-hiány. A csemetetermelésben ez a helyzet különösen kritikussá válik a tavaszi időszakban, amikor a csemetekertekben egyszerre jelentkezik vetések, iskolázások ápolása és közülük mint legmunkaigényesebb a fenyőmagvetések gyomlálása. Érthető, hogy már régóta foglalkoznak belföldi és külföldi szakemberek, kutatók vetések vegyszeres gyomtalanításának kérdésével. Hazánkban dr. Vlaszaty Ödön, az ERTI tudományos főmunkatársa sok éves munkája alapján bizonyos eredményekről is számot adhatunk. Megfelelő időjárási körülmények között az Alipur" nevű vegyszer néhány hetes (35 hét) gyommentességet biztosított. A kísérleti és üzemi eredmények azonban a nagyon eltérő időjárási- és talajviszonyok között az elmúlt években nem adtak egyöntetű eredményt. Kísérletek folytak a Pyramin" nevű vegyszerrel is, azonban ennek üzemi alkalmazására nem került sor, mert már a kísérletek olyan eltérő eredményt hoztak, hogy bevezetését ajánlani nem lehetett. Összefoglalva a kérdést, jelenleg erdőgazdaságainak legnagyobbrészt ma is kézzel gyomlálják vetéseket és a munkák munkaerőhiány miatti - késése nagy károkat okoz.

2 Mindezek ismeretében 1967 tavaszán kísérleteimet az alábbi elvi álláspontok szem előtt tartásával állítottam össze: 1. A fenyők közül hazánkban a vetések volumene alapján az erdeifenyő és részben a feketefenyő az, amelyekre a vizsgálatokat koncentrálni kell. 2. A magvetések gyomtalanításában a fő feladat nem a sorközök, hanem a sorok (vetőágy) tisztántartása. 3. Előző pont szerint tehát a teljes terület permetezése szükséges, lehetőleg kelés előtt, mert a gyommagvak egyrésze előbb csírázik, mint a fenyőmag. 4. Célszerű minél több, a mezőgazdaságban alkalmazott gyomirtószert kipróbálnunk kísérleti parcellákon, a fenyő magvetések gyomtalanítására. A vázolt elgondolások alapján 4 erdőgazdaságban állítottunk be kísérleti sorokat erdei- és feketefenyő magvetésekben. A kísérleti parcellák területe 25 m 2 volt; a permetezést középnyomású, háti permetezővel végeztük el. Öt vegyszer közül négynél (Venzár, Afalon, Karmex, Patorán) az eredmények egyöntetűen negatívak voltak. Laza és középkötött talajon a gyomirtó hatás tökéletes, de a csemetékre is olyan mértékben káros, hogy gyakorlati alkalmazásuk nem ajánlható. Az ötödik vegyszer, a Tenorán azonban további vizsgálatra érdemesnek mutatkozik. A négy terület közül kettőnél pozitív, egynél vegyes, egynél negatív eredményt hozott. A részletes eredményekről az alábbiakban számolok be. Kiskunsági Erdőgazdaság, Lászlófalvai csemetekert A csemetekert talajának adatai (0 cm) Vályogos homok Kötöttség 30 ph 7,5 CaC0 3 6% Humusz 2% hy érték 2% Csapadék áprilisban 27 mm májusban 81 mm júniusban 34 mm júliusban 24 mm Erdei- és feketefenyő magvetés. A magvetés ideje IV. 14. A permetezés ideje IV. 26. A fenyőmagvak erős. Permetezéskor a talaj nedves volt. Az idő hűvös, felhős. A kísérleti parcella területe: 25 m 2. A kipermetezett vegyszer 8 g és g. Mindkét dózisnál 1,5 1 vízben oldva és kipermetezve. A kiértékelés eredménye: Fafaj Vegyszer Gyomosodás, % Csemete pusztulás Megmaradt esem. g V. 3. V. 9. V. 30. V. 3. V. 9. V. 30. % IX. 15-én Ef Ef Ff Ff

3 Az első ápolásra július elején került sor. Cserháti Erdőgazdaság, Dejtári csemetekert. A csemetekert talajának adatai: Ef táblán Ff táblán Laza homok Kötöttség 22 ph 6,8 5,0 CaC0 3 0,33% Humusz 1,% 1,1% hy érték 0,59% 0,44% Csapadék adatok: áprilisban 66,6 mm májusban 39,9 mm júniusban 73,5 mm júliusban,2 mm Erdei- és feketefenyő magvetés. (Parcella területe m 2 ) A magvetés ideje: IV. 11. Permetezés ideje: IV. 19. Permetezéskor derült idő, a talaj száraz. IV. 22-én 19 mm eső esett. 1. ábra: Tenoránnal kezelt Ff magvetés (első parcella) a dejtári csemetekertben június -án A kiértékelés Fafaj Ef* Ff Vegyszer g eredménye: Gyomosodás, % IV. 25. V. 9. V. 19. VI Csemete pusztulás, IV. 25. Yo V. 9. IV. 19.IVI.: *A kontrol l területeke n i s alig marad t él ő csemete (dőlé s miatt. ) 5 Megmaradt C\T\ A o

4 Első ápolás június végén történt. Ezeken kívül a Délsomogyi Erdőgazdaság vadasi csemetekertjében, Ef magvetésben az eredmény a csemeték pusztulása miatt negatív volt, míg az Északsomogyi Erdőgazdaság tardi csemetekertjében (középkötött talaj) az Ef és Ff csemete nem károsodott, a gyomosodás 50%-os június hó elején. Az eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy az erdeifenyő és feketefenyő magvetések vegyszeres gyomtalanítása céljából Tenoránnal érdemes további késérieteket végezni. Ugyancsak tavaszán állítottunk be erdeifenyő és feketefenyő magvetésekben kísérletsorozatot újabb négy vegyszerrel, melyeket eddig csak a mezőgazdaságban alkalmaztak nagyüzemi méretekben. A vegyszerek hatóanyagának, a vegyszer hatásmechanizmusának ismeretében több sikert vártunk tőlük, mint az előzőktől. A négy vegyszer a következő volt: Arezin: Gyökéren keresztül felszívódó, szelektív gyomirtószer. Merkazin: Gyökéren keresztül felszívódó szelektív gyomirtószer. K-64: Gyökéren és részben lombon át felszívódó, hormonhatású gyomirtószer. Burgonya G. Szerkombináció. Gyökéren és lombon át felszívódó, részben hormonhatású gyomirtószer. A Délsomogyi és Cserháti Erdőgazdaságban végzett kísérletek eredményéről részletesen számolok be, a Tolnamegyei és Magasbakonyi Erdőgazdaságban elért eredményeket csak röviden ismertetem. Délsomogyi Erdőgazdaság. Vadasi csemetekert. A csemetekert talaja: vályogos homok. Arezin: m 2 -es parcellákon. 8 és g (46 kg/ha) 2 liter vízzel kipermetezve. Erdei fenyő magvetés: IV. 9. A permetezés ideje: IV.. Permetezéskor a terület gyommentes volt. IV. 15-én mm eső esett. V. 13-án a kikelt Ef csemeték sárgultak, pusztultak. VI. 6-án Ef 0%-ban elpusztult. Merkazin: (A 1114) ( m 2 -es parcellákon, 8 és g (4. és 6 kg/ha) 2 1 vízzel kipermetezve A terület, a vetés, a fafaj, a permetezés ideje és a csapadék azonos, mint ;az előző vegyszernél. V. 13. A kikelt Ef csemete üde zöld. VI. 6. gyomosodás 30%-os. Ef csemete egészséges. VII.. gyomosodás 60%-os. Első ápolást elvégezték. Az Ef csemete egészséges a vegetációs idő (X. hó) végén is. K-64: m 2 -es parcellákon, 8 és g (4 és 5 kg/ha) 2 lit. vízben kipermetezve. A parcellákon a gyomok és a csemete azonos képet mutatott, mint az Arezinnel kezelt parcellák. A csemeték elsárgultak és kipusztultak, a gyomirtó hatás erősebb volt.

5 Burgonya G.: m 2 -es parcellákon, 8 és g (4 és 5 kg/ha) 2 1 vízben kipermetezve. Az eredmény azonos, mint a Merkazinnal kezelt parcellákon, a gyomirtó hatás azonban erősebb. VII. hó elején kapta a terület az első gyomlálást, kapálást ábra: Burgonya G-vel kezelt Ff magvetés a vadast csemetekertben. Elől a kézzel ápolt, mögötte a vegyszerezett, oldalt a kontroll parcella Cserháti Erdőgazdaság Szécsényi csemetekert. A csemetekert talajviszonyai: Csapadék: Középkötött vályog április 73 mm Kötöttség május 30 mm ph 6, június 6 mm CaC0 3 0,22% július 3 mm Humusz 1,96% Erdei fenyő vetés: (I. b. tábla) Arezin: m 2 -es parcellákon, 8 és g (4 és 5 kg/ha) 1,2 liter vízben kipermetezve. Vetés ideje: IV. 18. Permetezés: IV. 24. A talaj erősen gyomos, a mag volt. A magtakarás vastagsága egyenetlen. Permetezés előtti napon eső (8 mm), a következő napokon száraz idő, újabb csapadék V. 4-én (14 mm). Eredmény: V. 9-én Ef egyenletes kelésben, a gyomok sárgultak, pusztultak. VI. -én gyomosodás erőteljesen kezdődött, a kontrollhoz képest a csemete 30%-kai kevesebb és sárga. A nagyobb dózissal kezelt parcellán sok az elpusztult csemete. Az ápolást június végén hajtották végre először. Merkazin: Teljesen azonos eredményt adott, mint az Arezinnel kezelt parcellák.

6 Az ápolást június végén kellett először végezni. Feketefenyő vetés. (I. a. tábla) Arezin: m 2 -es parcellákon, 8 és g (4 és 5 kg/ha) 1,2 liter vízben kipermetezve. Vetés ideje: IV. 11. Permetezés IV. 25-én. Csapadék viszonyok azonosak az erdeifenyőnél leírtakkal. A mag erős csírázásban volt, permetezéskor. V. 30-án a terület gyomtalan, a csemetepusztulás 30%-os. VI. -én a gyomosodás megindult. A csemeték egy része sárgás színű, fejlődésben kissé visszamaradt. A kép mindkét dózisnál azonos. VI. hó második felében az ápolást el kellett végezni. 3. ábra: 4 kg/ha Arezinnal kezelt Ff magvetés a szécsényi csemetekertben, mögötte a gyomos kontroll terület Merkazin: m 2 -es parcellákon, 8 és g (4 és 5 kg/ha) 1,3 1 vízben kipermetezve. Az eredmény azonos az Arezinnal kezelt parcellákon tapasztaltakkal. A Magasbakonyi Erdőgazdaság három csemetekertjében végzett kísérletekben a K-64 az Ef magvetést erősen, az Arezin közepesen károsította, a Burgonya G-nek és a Merkazin-nak káros hatása nem volt. 4. ábra: 5 kg/ha Merkazinnal kezelt Ff magvetés a szécsényi csemetekertben a két kontroll parcella között

7 A Tolnamegyei Erdőgazdaság nagydorogi csemetekertjének futóhomok jellegű talaján az Arezin teljesen kipusztította a feketefenyő magvetést, a Merkazinnal permetezett parcellákon július végéig egészséges volt a csemete és csak augusztus eljén pusztult ki. Beszámolómban igyekeztem minden rendelkezésemre álló adatot, körülményt ismertetni. Természetesen további kísérletekre lesz szükség, mielőtt az üzemi alkalmazást javasolni lehetne. Az eredmények részletes elemzésével és értékelésével a cikk keretében nem kívánok foglalkozni, azonban néhány sorban mégis szeretném a kísérletek alapján előzetes következtetéseimet összefoglalni. K-64: A vegyszer laza és kötött talajon egyaránt tartós gyomirtó hatást mutatott, de az erdei- és feketefenyő csemetéket gyakorlatilag teljesen elpusztította. Alig van remény arra, hogy esetleg kisebb dózis alkalmazásával eredményt érhetünk el vele. Arezin: A vegyszer laza talajon nagyon jó gyomirtó hatást mutatott több hónapon át. Lényegében 80% körüli csemetepusztulást okozva, alkalmazásától el kell tekintetenünk. Kötött talajon a csemetepusztulás lényegesen gyengébb volt, de a gyomirtó hatás is csökkent. Burgonya O: A vegyszer laza és vályogos talajon kifogástalan gyomirtó hatású több hónapon át. Az erdeifenyő csemete nem károsodott az egész tenyészeti időszakban és a terület ápolását csak júliusban és augusztusban kellett részlegesen elvégezni. Úgy látszik, hogy eredményesen alkalmazható az erdeifenyő és valószínűleg a feketefenyő magvetések gyomtalanítására is. Különösen nagy előnye, hogy belföldi előállítású vegyszer. Merkazin: A vegyszer laza és kötött talajon egyaránt jó gyomirtó hatást mutatott. A nagydorogi csemetekert kivételével (futóhomok) a fenyőcsemete sehol nem károsodott. A Burgonya G-vel azonosan alkalmasnak látszik a fenyő magvetések gyomtalanítására. Beszámolok még arról, hogy októberében a vadasi csemetekertben megvizsgáltuk a Merkazinnal és Burgonya G-vel kezelt parcellán levő Ef csemeték gyökér és törzs méreteit és összehasonlítottuk a kontroll, illetve a kézzel ápolt területen nőtt csemetékkel. Eltérés nem mutatkozott, tehát a vegyszeres kezelés a növekedést hátrányosan nem befolyásolta. A kísérleti parcellák kicsiny méretei miatt gazdaságossági számításokat nem végeztünk, de úgy gondolom, ha a fenyő magvetések kétszeri gyomlálását és kapálását üzemi méretekben megtakaríthatjuk, akkor ennek gazdaságossági és munkaerőgazdálkodási jelentőségót könnyű lesz bebizonyítani. UeCeu Ül.: HOBblE B03M0WH0CTH HCTPEE/IEHHH COPHHKOB XHMHMECKHMH CPEfl- CTBAA1H nph BblPAIUHBAHMH CEflHIJEB XBOflHblX UOPOR B rpflflax xboühbix nopoa H3 rep6nu,hflob npenapat,,tehopah" 0Ka3ajiCH Sonee nepcnekthbhmm HJIH flajibheöuiero HcnbiTaHHH. Han6o.nee onpabflajia ceöh KOMÖHHauHH xhmhcpeactb EyproHfl". Ha cyxhx H cyrjihhhctbix nombax B TeqeHHH MHorcix MecflueB 3( )4)eKTHBHOCTb eé no yhhhtowehhio COPHHKOB 6bi/ia 6e3ynpeiHOií, cehhubi He notepnexth BpeAa, OHH B pocte He OTCrajTH OT cehhueb, 3a KOTOPHMH npoboshjich pyqhoft yxofl. IN Czebei S.: DIE JÜNGSTEN MÖGLICHKEITEN DER CHEMISCHEN UNKRAUTBEKAMPFUNG KIEFERNSAATEN. Bei der chemischen Unkrautbekámpfung in Saaten der gémemen Kiefer und der Schwarzkiefer erwies sich von mehraren MMrteln das Práparat Tenoran für weitere Erprobung geeignet. Am bestén bewáhrte sich die als Burgonya G" bezeichnete Herbizidenkombinatíon. Diese ergab auf lockeren und auf Lehmböden Monate hindurch eine einwandfreie Herbizidwlrckung, ohne die Kiefernpflanzen zu beschadigen. Die behandelten Pflanzen blieben im Wachstum hinter den manuell gepflegten nicht zurück.