AZ EGYLET TÁRGYALÁSAI.

Átírás

1 AZ EGYLET TÁRGYALÁSAI. XII. (rendes) közgyűlés évi május 28-kán. Elnök: Hollán Ernő egyleti elnök. Jegyző : Ambrozovics Béla titkár. Jelenvolt mintegy 140 egyleti tag. I. Az elnök üdvözölvén az egybegyűlt egyleti tagokat, a közgyűlést megnyitja és felhívja a titkárt, hogy az egylet lefolyt évi működéséről jelentését felolvassa. II. Ambrozovics Béla titkár olvassa a idecsatolt jelentést, mely helyeslőleg tudomásul vétetik. III. Ugyanaz részletes jelentést tesz a választmány nevében a múlt évi közgyűlés által eszközölt alapszabály-módosítás ügyében, melyet a felolvasott titkári jelentésben csak röviden érintett volt. Előadja, hogy a nm. belügyminisztérium részéről a módosított alapszabályokra vonatkozólag a következő észrevételek tétettek: A 26..-ba felveendő: a) Hogy minden oly esetben, midőn valamely jogszerűen létező hasonczélu egylet fiókegyletnek ismertetik el, annak alapszabályai megfelelőleg módosítandók, a módosított alapszabályok pedig az anyaegylet által saját közgyűlési határozatával együtt a kir. belügyminiszter elé terjesztendők. b) Midőn a m. mérnök- és építész egylet alakít fiókegyletet, tartozik annak alapszabály tervezetét hasonlóan a kir. belügyminiszter elé terjeszteni. c) Az ily közgyűlési határozatokhoz ugyan oly szavazási arány szükséges, mint az alapszabály-módosításhoz.

2 403 d) Mindkét esetben a fiókegyletek működése és eljárása iránt, a felelősség az anya-egyletet terheli. 2-szor. A 13. -nak a választott bíróságról szóló pontja aként módosítandó, hogy az egyleti tagok közt az egyleti viszonyból eredő viszályokat egy az évi LIV. t. czikk 9. czím 3. fejezet értelmében alakult és eljáró választott biróság intézendi. 3-szor. Felveendő az alapszabályokba a folyó évi május hó 2-ikán elnöki szám alatt kelt szabályrendelet mellékletének IX-ik pontja (mely így szól: Minden egyleti alapszabályba felveendő, hogy az esetben, ha az alapszabályokban meghatározott czélt ós eljárást illetőleg hatáskörét meg nem tartja a kir. kormány által a mennyiben további működésének folytatása által az állam, vagy az egyleti tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék, haladéktalanul felfüggesztetik, s a felfüggesztés után elrendelendő szabályos vizsgálat eredményéhez képest végleg fel is oszlattatik, vagy esetleg az alapszabályok legpontosabb megtartására kölönbeni feloszlatás terhe alatt köteleztetik«). A választmánynak az 1) a) b) és c), valamit a 3) alatti feltételek ellen nem volt észrevétele. Ellenben a 2) alattira nézve abban a véleményben lévén, hogy az idézett törvény határozatára való hivatkozás csak anyagi kérdések körüli viszályokra való tekintettel mutatkozhatik szükségesnek; annak kitüntetésére, hogy itt csak a személyes érintkezésből eredhető viszályok kiegyenlítésére hivatott békéltető bíróságról van szó, elégségesnek tartotta az alapszapályok 13. -sa 4. bekezdésének»az egyleti tagok közt«szavakkal való kiegészítését, mellőzésével a törvényre való hivatkozásnak. A leirat 1) d) alatti pontját pedig elfogadhatlannak tartotta a választmány. Ezen értelemben tett felterjesztésére azonban a nm. minisztériuma 13. -t illetőleg vagy az említett törvényre való utalást (a mennyiben a békebiróság döntvényei a felekre kötelezők volnának, vagy ha nem) a békebiróságra vonatkozó intézkedésnek is kihagyását kívánja ; a fiók-egyletekre vonatkozólag pedig a minisztérium ragaszkodván az először kimondott feltételhez, annak az alapszabályokba való felvételét ismételten is kívánja vagy ha e feltételt az egylet elfogadhatlannak találná a»fiók-egyletekre«vonatkozó intézkedés kihagyásával czélszerüleg felvehetőül a következőt ajánlja: A magyar mérnök és építész egylet mindazon magyarországi egyletekkel, melyek hasonló czélból alakulván, hasonló irányban működnek azon esetre, ha azok alapszabályaikba következő pontokat (a módosított alapszabályok 26. -anak 1 3 pontjai) felveszik, kész egyenes összeköttetésbe, s szorosabb (csere sat.) viszonyba lépni, azt működésében támogatni, nevezetesebb tárgyalásairól értesíteni sat. A választmány mindkét pontot illetőleg a második alternatívát ajánlja elfogadásra a közgyűlésnek, és magát az ez értelemben módosítandó és a nm. belügyminisztérium máj. 2-án eln. sz. a. kelt szabályrendelet mellékletének IX. pontjában foglalt és fentebb az 1. c. pont alatt idézett határo-

3 404 zftttal kiegészítendő alapszabályoknak a szokásos láttamozási záradékkal leendő ellátás végetti felterjesztésére felhatalmaztatni kéri. A választmány eljárása helyeseltetvén a kivánt felliatalmazás egyhangúlag megadatik. Suján Ferencz Il-ik titkár felolvasta az évi pénztári számadást és a könyvtárt megvizsgált bizottság idemellékelt jelentését. Tudomásul vétetett és a pénztárnoknak és könyvtárnoknak a felmentvény megadatott, V. Ezek. után az elnök megköszönvén a lefolyt 3 éves időszak alatt irányában és a titkár irányában nyilvánult bizalmat ugy maga, mint a 23.. d) pontja értelmében tiszttársai nevében lemond, s felhívja a közgyűlést a napirendre tűzött új valasztások megejtésére, javasolván, hogy időkímélés ós a választási actus egyszerűsítére tekintetéből, ügy az üj tiszti karra, mint a 8 választmányi tagra egy íven történjék a szavazás; felhívja továbbá a közgyűlést, hogy a választás vezetésére elnököt válaszszon. A helyesléssel fogadott elnöki kijelentésre választási elnökül közfelkiáltással Várnay Adám választatott meg. VI. A választási elnök elfoglalván helyét: A szavazatok összeszámlálására Yukovics István elnöklete alatt. Benkár Dénes, Pech József, Kocsis Pál, Kossina Károly, Blumenthal János és Gonda Béla, tagokból álló bizottság küldetett ki. VII. Az elnök a szavazás idejére a közgyűlést felfüggesztette. VIII. A szavazatok megszámláltatván az elnök a közgyűlést ismét megnyitja, a szavazatszedő bizottság elnöke pedig a szavazás eredményét felolvassa, mely szerint a beadott 136 szavazatból nyert: Az elnökségre: Hollán Ernő 131, Tolnay Lajos 3, Hieronymi Károly 2 szavazatot. Az I. alelnökségre: Hieronymi Károly 94, Ybl Miklós 18, Sztoczek József 12 szavazatot, A II. alelnökségre: Ybl Miklós 112, Hieronymi Károly 9, Sztoczek József 6 szavazatot. Az igazgatóságra: Metzner Antal 120, Hajnal Antal 4, Bodoky Lajos 3 szavazatot. A titkárságra: Ambrozovics Béla 91, Suján Ferencz 44, Bodoky Lajos 1 szavazatot. A könyv tárnokságra: Ercley Benedek 123, Bodoky Lajos 7 szavazatot, A választmányi tagságra: Lechner Gyula 112, "Weber Antal 108, Nagy Dezső 100, Ambrozovics Béla 98, Hajnal Antal 96, Halácsy Sándor 82, Száhlender Károly 80, Sztoczek József 77, Suján Ferencz 39, Schwarczel Sándor 38, Tarafás József 29, Erdey Benedek 26, Karnay László 18, Micskey Imre 13 szavazatot.

4 405 Ezek folytán elnökké megválasztatott: Hollán Ernő. Alelnökökké: Hieronymi Károly és Ybl Miklós. Igazgatóvá: Metzner Antal. Titkárrá: Ambrozovics. Béla. K ö 11 y v t á r n o k k á: Erdey Benedek. Választmányi t a g o k u 1: Lechner Gyula, Weber Antal, Nagy Dezső, Ambrozovics Béla, Hajnal Antal, Halácsy Sándor, Száhlender Károly, Sztoczek József. Választmányi póttagokul: Suján Ferencz, Schwarczel Sándor, Tarafás József, Erdey Benedek, Karczag László, Micskey Imre. IX. A választási elnök lelépett elnöki székéről, és az újra megválasztott tisztikar eredményes működéséért a közgyűlés nevében köszönetet mondván, X. A választási elnöknek úgy, mint a szavazatszedő bizottságnak köszönet szavaztatott. XI. Az egylet elnöke távollétében az elnöki széket Hieronymi Károly alelnök foglalja el, s megköszönvén a tisztikar iránt tanúsított bizalmat, felhívja a közgyűlést az évi számadás- és könyvtár-vizsgálók, úgy szintén a XII. közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítők megválasztására. Számadás- és könyvtár-vizsgálókká és jegyzőkönyv hitelesítőkké: Arkay Jakab, Landau Gusztáv és Wachsmann Ferencz választattak meg. XII. A netalán teendő indítványok tárgyalása kerülvén sorrendre Domaniczky István indítványozza, hogy az alapszabályok, a belügyminiszteri jóváhagyás után nyomassanak ki, s az egyleti tagoknak küldessenek meg. Elfogadtatott. XIII. Hieronymi Káro'y indítványozza, hogy az elnök a választás eredményéről küldöttségileg értesíttessék, s e küldöttségbe a két alelnököt, a választott elnököt és Tolnay Lajost hozza javaslatba. Az indítvány közhelyesléssel elfogadtatott, XIV. Egyéb tárgy nem levén, az elnök a XII. közgyűlést bezárta. Titkári jelentés. Tisztelt Közgyűlés! Ismét egy éve záródik le, a mai nappal egyletünk életének. Az őszinte igyekezetnek eredményben gazdag éve volt ez is, melyre megelégedéssel, örömmel tekinthetünk vissza. Egyletünk buzgó tagjai versenyezve hozták meg munkájok termékeiben a szellemi adót, melylyel, bár nem meghatározott mértékben, de körülményei, tehetsége szerint, mindegyikünk tartozik az egyletnek. És a működés folytonossága, melynek huzamosb idő óta tanúi vagyunk, s mely már magában véve is eredménynek tekinthető, nyert értékben az által, hogy e működés új térfoglalással tett szerencsés kísérletet.

5 406 Egyletünk már a megelőző évben mint ezt akkor jelezni szerencsém volt oly pontra jutott, a melyen tül, a megkezdett irányban, nagyobb haladás már alig volt várható, s mely ponton ennélfogva a további fejlődés f< 1- tételéül, első sorban: figyelmünknek az intensivebb működésre hivatott osztályülésekre való kiterjesztése és a bizottsági munkálkodás kínálkoztak. És e tekintetben az épen lefolyt év már csakugyan néhány örvendetes mozzanat feljegyzésre nyújtott alkalmat a nélkül, hogy ez által előbbi irányban való működésűnk bármi tekintetben is csökkent volna. De szóljanak az adatok. A múlt közgyűlés óta 45 ülés tartatott; és pedig 17 választmányi, 22 egyetemes szakülés és 6 osztályülés. Egyetemes szaküléseken értekeztek : Hajnal Antal, egyszer: a Duna folyamról hydrographiai szempontból, egyszer a photographiai rajzmásolás legújabb módjáról. Hegedűs Károly: Magyarország nagyobb vasműveiről, két ülésen át; ezenfölül egyszer e czím alatt: Czélszerű volna-e, hogy az állam a rhonitzbrezovai és diósgyőri vasgyárakat eladja? Erdey Benedek: asz. Gotthard alagútról. Szumrák Pál: az artézi kutakról. Stromszky Sándor: a How-féle hidak övgerendáinak általa ajánlott kiváltási módjáról. Péch József: a bolgár kertészek föld-öntözéséről. Feketeházy János: a sűrített léggel való alapozásról. G-onda Béla egyszer : a torontálmegyei tiszai zsilipekről; egyszer : a tisza-marosi ármentesítő társulat eddigi működéséről és szervezetéről, és egyszer : a rétek és szántóföldek öntözéséről. Fekete Zsigmond két ülésen át: Magyarország vizépítészetének történetéről. Seefehlner Gyula: a budapesti összekötő vasút Duna-hídjának munkálatairól. Schulek Frigyes: a budavári főegyházról. Glück Bernát: a Siemons-féle olvasztó kemenczékről. N e y Béla: a be- és ki-felé nyiló ablakok előnyeiről és hátrányairól. M aurer Vilmos: a mozdonyok tüzelőszer fogyasztásáról. Bodoky Lajos: a budapesti Duna-szabályozásról. Dr. Szabó József egyetemi tanár (mint vendég); a kőzettan jelen állásáról. Könyves Tóth Mihály: egy saját találmányú kézi kőfuró gépről, melyet be is mutatott, s a melylyel utóbb kísérleteket is tett, Biedermann Albert: a»közép ázsiai«vasútról, végre: Horváth Farkas: az árnyékszék-rendszerekről.

6 407 Két egyetem es szak ülés a méter-mértékre vonatkozó javaslat tárgyában tartatott, miről alább is említést teszek. Ezen felül még Horváth Ignácz tartott egy kísérlettel összekötött előadást az új vámházban, a midőn az ott elhelyezett Verder-féle gépet bemutatta. A szakosztályok működése a következőkben nyilvánult: Az I. vagy is az út, vasút és hídépítészeti szakosztály egy ülést tartott melyben Stromszky Sándornak a How-íéle hidak gerendáinak általa ajánlott kiváltási módja vitattatott meg. A II. vagy is a vizépítészeti szakosztály szintén egy ülést tartott, melyben Herrieh Károly Wex Gusztávnak a források és folyók vizeinek folytonos csökkenéséről írt, s egyletünknek véleményezés végett beküldött müve felett terjedelmes bírálatát, illetőleg a műben foglalt nagyfontosságú kérdésre nézve véleményét olvasta fel. E munkánál Bodoky Lajos és Hajnal Antal tagtársak is közreműködtek. A IY. vagyis a földmérés és mezőgazdasági ipar szakosztálya három ülést tartott. Az egyikben Kruspér István bemutatta és ismertette a Wittmann-fele mérőkereket, mely alkalommal e műszer Devecis Ferencz tagnak adatott ki próbamérések megtételére. A másodikban Bende Andor az általa feltalált, és közlönyünkben is ismertetett, utólag azonban lényegesen javított lejt, magasság ós távmérőt bemutatván s annak elméletét is kifejtvén, előadta azon módot, mely szerint e műszerrel úgy a magasságokat, mint a távolságokat egyszerű leolvasással igen nagy pontossággal meg lehet mérni. A szakosztály e műszerrel egy kirándulásban gyakorlati méréseket tett s további kisérletek tételével Kruspér István és Devecis tagtársakat bízta meg. Az osztály harmadik ülésében Devecis az említett Wittmann-féle műszerrel tett kisérletek eredményéről tett jelentést, Kruspér István pedig a mérő lánczoknak a méterrendszer szerinti átalakítására nézve tett javaslatot. A VI. és VII. vagyis a köz- és müépítészeti szakosztályok egy (közös) ülést tartottak.-mauch»die Architectonischen Ordnungender Griecben, Itömer und der neueren Meister«czímű hires művének magyar nyelvre leendő lefordíttatása és egy Kelemen Lajos által feltalált új házfedési mód megbirálása tárgyában. Ezekben nyilvánult az osztályok működése. Igaz, hogy az nem oly nagy, hogy ne hagyna kivánni valót hátra. De a kezdet megvan, s remélhető, hogy a jövő többet hoz. Ha megalakult 6 osztályunk mindegyike egy évben csak négy-öt ülést tartana: egyletünk tudományos működésének eredménye csupán csak ez által körülbelül megkétszereződnék. Összefoglalva az eddig kimutatott eredményt: Értekezés összesen 29 tartatott 25 tárgyban, 20 egyleti tag és egy vendég által. Ezen értekezések 23

7 408 ülésben tartattak; tudományos kérdések megvitatása pedig 5 ülést vett igénybe (a számos bizottsági üléseket bele nem értve). A szakülések látogatóinak száma, ós pedig az egyetemes szaküléseké 19 és 110 közt váltakozott 53 átlag számmal, az osztály üléseké pedig 12 és 64 közt mozgott 22 átlag számmal. Az egylet közlönyének múlt évi folyama 34 ívnyi szöveggel és 20 rajzlappal, a szokásos füzetekben, rendesen jelent meg. Volt benne 19 eredeti, 12 ismertető czikk, 2 könyvismertetés és a»vegyesed rovatában 56 kisebb közlemény. A szövegből az eredeti dolgozatokra 19, az ismertető nagyobb czikkekre T x i2, a vegyesekre 4 iv esik. Megemlitendőnek tartom, bogy a közlönyünkben megjelent dolgozatok a külföldi szaklapok figyelmét is magukra vonták. így a többi közt a hannoverai mérnök- és építész-egylet közlönye, egyike a legelterjedtebb és legtekintélyesebb német szakfolyóiratoknak, állandóan közül Seefehlner Gyula tagtársunk tollából többé kevésbbé terjedelmes kivonatokat közlönyünk czikkeiből. A bizottsági munkálkodást, valamint egyletünknek egyéb, szakkörébe eső ügyekben tevékenységét feltüntetendő, kapcsolatosan a választmánynak ez irányban tett intézkedéseit kell és fogom érinteni. E tekintetben a nevezetesb mozzanatok a következők: 1) Domaniczky István tagtársunk a máit közgyűlésen a nonnál-téglák és falvastagságoknak méter mértékben leendő megállapítására nézve tett indítványt. A választmány egy bizottságot küldött ki azon utasítással, bogy a méter mértéknek, átalában az építési gyakorlatban leendő alkalmazása iránt javaslatot készítsen. Az Ybl Miklós, Weber Antal, Nagy János, Szumrák Pál, Pártos Gyula, Ney Béla, Lechner Lajos, hocloky Lajos és Éltető Elek egyleti tagokból álló bizottság Ybl Miklósnak e tárgyban benyújtott dolgozatát vévóii alapul, egyelőre az anyagok és építési alkatrészek méreteire nézve készített egy terjedelmes javaslatot, mely két egyetemes szakülésen át behatóan megvitattatván, mint az egylet javaslata a kormányhoz terjesztetett fel azon kérelemmel, hogy azt zsinórmértékül a törvényhatóságoknak kiadni méltóztassék, mi a földmívelés, ipar és kereskedelmi minisztérium egy leiratából ítélve, mely javaslatunkat egész terjedelmében helyesli, eddig már meg is történhetett. 2) Hajnal Antal tagtársunk indítványt tett, hogy az egylet javaslatot készítsen arra nézve: mi módon volna Magyarország niveau-hálózata, esetleg az egylet közreműködésével egybeállítandó? Az indítvány hót tagból és pedig az inditványozón kivűl Herrich Károly, Bodoky Lajos, Ghiczy Béla, Metzner Antal, Gulácsy Kálmán és Kőszeghy Antal tagtársakból álló bizottságnak adatott ki, melynek terjedelmes javaslata alapján a választmány elhatározta, hogy e munkára: Magyarország niveautérképének elkészítésére, maga az egylet is vállalkozik, ha a kormány e czélra három éven át évenként 6000 ftnyi segélyt nyújt az egyletnek.

8 _ 4o9 Az ügy fontosságát, valamint az egylet ezen vállalkozásának, ka a döntő helyen elfogadtatik, horderejét nem szükséges hosszasan bizonyítanom. Ez volna az első eset, hogy egyletünk egyik legszebb hivatását: a kormány ezéljait a műszaki téren, társadalmi úton előmozdítani, egy nagyszabású mü létrehozásával teljesítené. 3) Kassa városa a Hernádon át építendő közúti híd pályázati terveinek megbirálására kérvén fel egyletünket, a választmány egy bizottságot küldött ki, melynek tagjai voltak: Kherndl Antal, Erdey Benedek, Meissner Sándor, Seefehlner Gyula és Czekelius Aurél tagtársak. A bizottság az öt tervet behatóan megbírálván, a bírálat eredménye indokolt jelentés alakjában Kassa városának megküldetett. 4) A fővárosi tanács felkérte egyletünket, hogy az árviz által szenvedett épületeknek biztossági szempontból való megvizsgálásában segédkezet nyújtson. A választmány 42 illetékes egyleti tagot kért fel e munkára kik legnagyobb részt ezt el is vállalták. 5) Az országos Deák síremlék - bizottság felkérte egyletünket, hogy kebeléből egy vagy két tagot küldjön ki, kik a bizottságot a síremlék alakja, anyaga és egyéb kellékei, valamint a pályázati feltételek szabatos megállapítása körül szakértő tanácsukkal támogatnák, és hogy az egylet a pályázatra vonatkozó programm és tervrajzok kiosztását magára vállalja. A választmány erre kézséggel vállalkozott, a bizottságba pedig Weber Antal és Steindl Imre tagtársakat küldte ki. 6) A magyar tudományos Akadémia Wex Gusztáv műve megbirálására, illetőség az abban foglalt fontos kérdés megvitatása végett kiküldött bizottságban való részvétre, továbbá, három gazdasági vizműtani pályamunka megbirálására kérvén fel egyletünket; a választmány az elsőre Herrich Károly, a másodikra Bodoky Lajos, Lechner Gyula és Micskey Imre tagtársakat küldötte ki. Múlt évi jelentésemben volt szerencsém egy mozdulatot jelezni, egy a k<" zgyülésen is kifejezést nyert oly eszme érdekében, mely kellőleg felkarolva, újabb és hatalmas lökést adna egyletünk további fejlődésének. Ertem: a könyvkiadásra való vállalkozás eszméjét, A lefolyt évben már néhány határozott lépes történt ez irányban. Ugyanis : A mű- és középítészeli szakosztály indítványára a választmány Mauch fentebb megnevezett művének az egylet által magyar nyelven leendő kiadását határozta el, a végrehajtással az erre, valamint a fordításra vállalkozott Ney Béla, Pártos Gyula és Schulek Frigyes tagtársakat bizván meg. A költségelési Tanácsadó melynek kiadását a múlt évi közgyűlés alkalmával Ney Béla tagtársunk indítványozta, már munkában van, az indítványozó és Éltető Elek tagtársunk szerkesztése alatt.

9 41o i A Lederer Ede által ugyanazon alkalommal kiadatni indítványozott» Mérnök és épitész-egyleti Naptár«megjelenésére is alapos kilátásunk lehet, a mennyiben egy ilyen Naptár összeállítására is vállalkozott két buzgó tagtársunk : Éltető Elek és Suján Ferencz. Az idegen jelesebb műveknek magyar nyelven leendő kiadása kérdésével, a múlt évi közgyűléstől Péch József tagtársunk indítványa folytán nyert utasítás értelmeben, általában is foglalkozott és tüzetesen a választmány. A választmány elérkezettnek véli az időt arra, hogy egyletünk ezen szép és hozzá méltó feladattal megpróbálkozzék. A sikerre azonban okvetlenül szükségesnek tartja, hogy a dolog a szellemi munkára és az egész ügy kezelésére önkénytesen ajánlkozó buzgó tagtársak részéről indíttassék meg. Anyagi tekintetben alig fog nehézségbe ütközni a vállalat; de kívánatosnak tartja a választmány, hogy a könyvkiadás mindjárt kezdetben széles alapokra fektettessék illetőleg, a müveknek egész cyclusára kiterjedjen mert ezen esetben oly szakmabeli munkák is megjelenhetnének, melyek egyenként nagyobb kelendőségre nem számíthatnak. Annyi tisztelt Közgyűlés kétségen felül áll, hogy ha tagtársaink ezen eszme körül csoportosáivá, azt kellőleg felkarolják, ha az egyik szellemi munkáját, a másik erkölcsi közreműködését ajánlja fel. anyagilag pedig mindannyian készek leszünk a vállalatot azon csekélységgel, mi egyre-egyre esnék, támogatni, szóval: ha az egyletnek ez irányban való vállalkozása sikerül: ez által oly lendületet nyernének ügyeink, oly virágzást érne el egyletünk a milyenre azelőtt még nem is gondoltunk, s melynek csak elképzelése is elég arra, hogy ez eszme mellett lelkesedésre buzdúljunk. Ezen az egylet szakkörébe vágó munkálkodás és az ennek érdekében tett választmányi intézkedések felsorolása után a választmánynak még némely más intézkedéseiről kell jelentést tennem. Mindenekelőtt egy oly tárgyat kell érintenem, mely magának az egylet ügyei legfőbb intézőjének, a közgyűlésnek egy közvetlen cselekvényére vonatkozik. A múlt évi közgyűlés ugyanis egy fontos módosítást igtatott be alapszabályainkba, a melynek erejénél fogva egyletünk fiók-egyletek alakítására jogosíttatnék fel. Ezen ügyben, mert részletesb előadást igényel, szóval fogok a választmány nevében előterjesztést tenni: egyelőre csak azt említvén meg, hogy módosított alapszabályaink nem nyerték meg belügyminisztérium jóváhagyását. Ugyancsak a múlt évi közgyűlés Tolnay Lajos tagtárs indítványa folytán utasította a választmányt, hogy a közlekedési vállalatok megmagyarosítása érdekében feliratot intézzen a közmunka és közlekedési miniszter úrhoz.

10 411 A választmány a kellő adatok összegyűjtésével és a felirati javaslat elkészítésével Tolnay Lajos, Perczel Mór, Bodoky Lájos és Lechner Gyula választmányi tagokat és a titkárt bízta meg. Minthogy azonban a miniszter úr a bizottság jelentése szerint időközben oly intézkedéseket tett, melyek az e részben méltányosan tehető követeléseket kielégítőknek találtattak: a választmány szükségtelennek tartotta ezen tény után is felterjesztést intézni ő nagyméltóságához. A választmánynak az egylet anyagi ügyeire vonatkozó intézkedései közül különösen az egyleti házra vonatkozókat kell kiemelnem. Múlt évi jelentésemben említettem azon jelentékeny összegre rugó differentiákat, melyek az egylet és az egyleti ház építő \állalkozói közt a korhadt gerendák kiváltására nézve íenforogtak. A választmánynak sikerült az ügyet a per folyama alatt barátságos egyezkedés utján, az egylet érdekei megóvása mellett kiegyenlíteni úgy, hogy az építő vállalkozók a szükséges helyreállításokat jelentéktelen kivétellel saját költségükön eszközölték s csak az eredeti tervvel szemközt kivánt jobbításból származott munkatöbbletet fizettették meg. Az utómunkálatokra vonatkozó elszámolás is rövid idő múlva be lesz fejezve. Egyébként az eddig tényleg befektetett s kevés híján az egész házépítési tőkét magában foglaló összeg az évi jelentéshez csatolt számadásokból kivehető, s csak azt kell még megjegyeznem, hogy a ház jövedelme az egylet tagjaitól vett kölcsön kamatait és a kereskedelmi banktól felvett kölcsön egész törlesztési járadékát födözi, és még marad körülbelül 400 forint. A nyagi ügyeink kezeléséről és állásáról egyébként az itt kiosztott évi jelentéshez csatolt a múlt évi közgyűlésből kiküldött bizottság Által megvizsgált számadás nyújt tájékozást. E szerint a múlt naptári évben a forgótőke pénztári számlája 106 frt 84 kr. maradványnyal záródott, az egylet vagyona pedig, mely jelenleg 65,653 fr. 48 krra rúg, 844 fr. 33 krral növekedett. Ugyancsak az évi jelentéshez mellékelve a folyó évi előirányzatot terjeszt; a tisztelt közgyűlés elé a választmány. Ezen előirányzat szerint bár ez pénzügyi viszonyaink számbavételével a legszigorúbb takarékossággal állapíttatott meg, leginkább a múlt évekről fenmaradt tartozásaink kiegyenlítése miatt fölöslegre nem számíthatnánk; sőt az egyensúly is csak a tagdíjhátralékok behajtása iránt tett intézkedések remélt nagyobb sikerétől függ. Könyvtárunk ajándékozások által 22 munkával s a folyóiratból újabb köteteivel együtt 111 kötettel gyarapodott, és áll jelenleg 714 munkából 1868 kötettel. Egy igen becses ajándékról kell már itt megemlékeznem, melylyel a köz-

11 412 munka és közlekedési miniszter úr tisztelte meg egyletünket. Ez egy 288 darabból álló vas-, aczél- és ércz-gyüjtemény, melylyel e nemben czélbavett gyűjtéseink alapja vettetett meg. A tagok létszámában nincs nagy változás. A mi van, előnyünkre van. Kilépett ugyanis 23, meghalt 6, s így összes veszteségünk 29 tag, kikkel 36 új tag áll szemközt. Ma tehát 1205 tagot számlál egyletünk; 7-tel többet, mint a múlt évben ilyenkor. Meghalt tagtársainkról kegyelettel megemlékezve, különösen ki kell emelnem Szabó Gyula műegyetemi tanárt, kiben egyletünk, ügy mint szakirodalmunk egy kitűnő és pályatörő munkásukat vesztették el. Ezzel, tisztelt közgyűlés, végezhetném jelentésemet, ha nem kellene, hogy előadásom hű legyen a valósághoz, visszatérnem egy tárgyhoz, melyet talán nagyon is gyöngén érintettem. Jelentésemből ugyanis azt hihetné valaki, hogy dolgaink tökéletesen rendben vannak, minden jól megy, s hogy nincsen, egyáltalában nincs semmi baj. Pedig van! Az a baj, tisztelt közgyűlés, hogy az anyagi támogatás, melyben részesül egyletünk, nem tart lépést a szellemivel. Föntebb érintém, hogy folyó évi költségelőirányzatunkban, bár az a legszigorúbb takarékossággal állapíttatott meg, az egyensúly csak alig hogy helyre volt állítható. Ez azt jelenti, tisztelt közgyűlés, hogy szellemi haladásunk elé is korlátot kell állítanunk; holott, hogy egyebet ne említsek, mondhatom, hogy ha csak a szellemi támogatás mértéke döntene: közlönyünk füzetei máris legalább két akkorák lehetnének, mint amilyenek. Pedig a szellemi erő fékezése, előbb-utóbb annak zsibbadását idézi elő. És korlátoznunk kell baladásunkat nem azért, mintha kevesen volnánk, mert hiszen szép számmal vagyunk, hanem azért, mert a tagok jelentékeny része nem felel meg pontosan a tagsággal járó anyagi kötelezettségnek. A választmány ezúttal nem tesz indítványt szigorúbb rendszabályok alkalmazása iránt; mert egyrészről e tekintetben mégis némi javulás constatálható, s mert másrészről abban a hitben él, hogy ezen nyilt seb egyletünk testén, a kötelességérzetre való hivatkozással még gyógyítható; de nem mulaszthatja el ez alkalmat felhasználni arra, hogy újabban is felkérje az egylet buzgó tagjait, hogy ezen kötelességérzet felébresztése körüli törekvésében a választmányt lehetőleg támogatni szíveskedjenek. Jelentésemet alig zárhatnám be jobb kívánsággal, mintázzál: vajha a jövő év e tekintetben is teljesen kielégítő eredményt hozna!

12 413 Tisztelt Közgyűlés! Alulírottak a magyar mérnök és építész-egylet évi május kó 23-kán tartott közgyűlése által az 1875-ik évi pénztári számadások-, és az egyleti könyvtár megvizsgálásával bizatván meg, van szerencsénk eljárásunk eredményét a következőkben előadni: T. Az 1875-ik évről szóló számadás az előterjesztett, s általunk részletesen átvizsgált kiadási okmányok, s bevételi nyilvántartási könyvvel összehasoníttatván helyesen, s elismerésreméltó pontossággal vezetettnek találtatott, s eredményül mutatkozott: hogy az 1875-ik évi bevétel fr. 24 kr. hogy az 1875-ik évi kiadás fr. 81 kr. -s ennélfogva a maradvány 2487 fr. 43 kr. azaz: kétezer négyszáz nyolczvanhét forint negyvenhárom krajczárt tészen, mely maradvány az 1876-ik évre lett átvíve. II. A könyvtár, az 1874-ik év végén 692 önálló munkából 1757 kötetben állott, az 1875-ik év alatt a folyóiratok és ajándékok által 111 kötettel, s 22 munkával gyarapodott, s így az 1875-ik év végén 714 munkából, 1868 kötetben állott, melyek a következő osztályokba vannak sorolva: I) Magyar irodalom 110 munka 184 kötet 2) Folyóiratok » 717» 3) Mennyiségtan » 47» 4) Physica, Mechanica és Technologia 50» 90 s> 5) Mértan » 35» 6) Út-, vasút-, liid-épít észét. 106» 174» 7) Vizépítészet » 108» 8) Középítészet » 206» 9) Kajzok » 115» 10) Vegyesek. 93» 192» összesen 714 munka 1868 kötet A múlt évi könyvtár-vizsgálás alkalmával hiányzottnak talált könyvek közül Jowitsch Etnografisches Gemalde der slavischen Militargrenze. 1875" 1 kötet, előkerült. r Uj hiány: Weisbachs Ingenieur. Auflage kötet és Perrot. Der Wagenraumtarif. 1 kötet. Egyébként alülirottak a könyvtárt minden tekintetben rendben levőnek találták. Budapesten, évi april hó 20-kán. Wa 11er Ágoston, Klasz Márton, S z o m b a t h y Károly. A raagy. meni. ds cpít.-egyl. közi. VIII. es IX. füzet. 29

13 414 CXXXV-ik Választmányi ülés, évi junius 12-én. Elnök: Hollán Ernő egyleti elnök. Jelenvolt: Ambrozovics Béla, Éltető Elek, Fábián János, Lechner Gyula, Lcutner Károly, Metzner Antal, Ney Béla, Tolnay Lajos választmányi tagok, és Suján Ferencz másodtitkár. 1) Az elnök a választmány működésének újból megkezdése alkalmából üdvözölvén a jelenlevőket, az ülést megnyitottnak nyilvánítja. 2) A titkár felolvassa a legközelebbi közgyűlés határozata alapján szerkesztett alapszabály-módosítás szövegét, mely elfogadtatott és a nméltóságu belügyminisztériumhoz megerősítés végett felterjesztetni rendeltetett. 3) Ugyanaz felolvassa a párisi» Societé centrale des Architectes«f. hó 9-én érkezett levelét, melyben egyletünket a franczia építészek f. évi jun. 12-ón Párisban megnyitandó congressusára meghívja, mellékelvén a meghívót, és a congressus programmját; egyúttal kéri, hogy egyletünk szervezete ós működésének rövid ismertetése küldetnék meg a végre, hogy ez a junius 16-kán tartandó ülésen felolvastassák; jelenti egyúttal, hogy megköszönvén a társegylet ebbeli szíves figyelmét, a kívánt ismertetést már f. hó 12-én elküldötte. A jelentés örvendetes tudomásul vétetett és a tett intézkedés helyeseltetett. 4) Bemutattatott Basch és Schwarz vállalkozók és tagtársaink által az egyletnek ajándékozott a budapesti összekötő vasút építésénél a közvágóhíd és a Duna-híd közt folyamatban lévő töltés munkálatok díszesen kiállított fényképe. Köszönettel fogadtatott. 5) Metzner Antal igazgató jelenti, hogy az egylet házában levő kávéházi helyiségek bérlője a bérletet felmondotta, azonban hajlandó ezen bérletet évi 1900 forintér továbbra is megtartani. Tájékozásul előadja, hogy a bérlet szerződés szerint ezen helyiségek évre 2000, évre 2200, évre 2400 forintért lettek a szabályszerű kölcsönös felmondási jog kikötése mellett bérbe adva. Tekintve a jelenlegi általánosan rosz üzletviszonyokat, s azon sajnos körülményt, hogy a házbérek folytonosan alászállnak, nincs kilátás arra, hogy ezen magasabb házbért megkaphassuk: ennélfogva javaslatba hozza, hogy a kávéházi helyiségek bérösszege, nehogy a bérbe nem vevés folytán veszteségünk még nagyobb legyen, 2000 forintban állapíttassék meg; kér felhatalmazást arra, hogy ezen helyiségeket 2000 forinton bérbe adhassa. A javaslat elfogadtatott és a kért felhatalmazás megadatott.

14 Leutner Károly pénztárnok jelenti, hogy az újabban tett felszólitás folytán f. hó 16-ikán a régibb tartozásokból 586 frt fizettetett be. Örvendetes tudomásul vétetett. 7. Olvastatott D. F. Siegel mint Szokoly Károly elhunyt tagtársunk családja gyámjának levele, melyben előadván, hogy f. é. február 10-ikén elhunyt Szokoly Károly özvegyet öt gyermekkel minden vagyon nélkül hagyott maga után, s ingóságai értéke a biróságnál bejelentett követeléseket felülhaladják, kéri az egyletet, hogy az elhunyt iránti, különben is behajthatlan követelését engedje el; kész ha kivántatik az egyleti közlöny és évi folyamait visszaszolgáltatni. Tekintettel az előadott sajnos körülményre a 36 ftnyi tartozás, mint behajthatlan elengedtetik, és ezen követelés könyveinkből törültetni rendeltetett. 8. Kilépésüket bejelentették Kammermayer Lénárd és Kari Györgykiknek az 5 évi cyclusok letelvén, kilépésük elfogadtatott. 9. Új tagokul bejelentettek, Zitterbarth Ágoston ajánlja: Schmidt Ferencz, Fischer Sándor ajánlja: Weber Antal, Losonczy Dénes ajánlja: Horváth Samu, Hoffman Pál ajánlja: Benkár Dénes. A mérnök és épit. egylet tagjai sorába felvétettek. 10. Jegyzőkönyv hitelesítésre Ney Béla és Fábián János választmányi tagok kérettek fel. CXXXYI-ik Választmányi ülés évi julius 10-ikén. Elnök: Hollán Ernő, egyleti elnök, Ybl Miklós alelnök. Jelenvoltak: Ambrozovics Béla, Bodoky Lajos, Fábián János, Lechner Gyula, Leutner Károly és Száhlender Károly választmányi tagok, és Suján Ferencz másodtitkár. 1. Olvastatott a IX. nemzetközi statisztikai kongressus előkeszítő bizottsága elnökének levele, melyben felhívja az egyletet, hogy ezen kongressuson választott tagja által magát képviseltesse, s megválasztott képviselője nevét vele közölje. Az egylet képvisel őjéül Ambrozovics Béla egyleti titkár egyhangúlag megválasztatott. 2. Bemutattatott a magy. földhitel intézetnek értesítése az egyletünk által Toldy Ferencz emlékére gyűjtött 47 for. átvételéről. Tudomásul vétetett. 28*

15 Olvastatott Blaskovics Viktor egyleti tag levele, melyben előadván, kogy tagsági dijait utóbbi években azon okból nem fizethette meg, mert minden kereset nélkül volt, s az eddig táplált reménye, hogy sorsának jobbrafordultával ezen kötelezettségének eleget fog tehetni, mai napig nem teljesült, kéri a választmányt, hogy eddigi tartozásának kegyes elengedése mellett az egyleti tagok sorából törülje ki. Suján Ferencz előadására, mely szerint kérelmező tagtársunk számos tagból álló családjával, kereset nélkül, súlyos nélkülözések közt él, s teljes siketsége miatt keresetre jövőben is csekély kilátása lehet, a választmány ezen súlyos körülmények tekintetbe vételével kivételkópen megengedte, hogy a folyamodónak 1875 végéig számított 42 forintnyi tagdij tartozása elengedtessék és ezen követelés könyveinkből törültessék. Az egyleti tagok sorából bejelentett kilépésé jóváhagyólag tudomásul vétetett. 4. Olvastatott a Király-fürdő ügyvivőjének ajánlata, mely szerint az egyleti tagok részére a I. oszt. kő- és kád-fürdőket 50 fürdőjegy egyszerre vételénél 25 kr. rendes ár helyet 17 kr. kész számítani. Köszönettel fogadhatott. 5. Kilépésüket bejelentették : Ivauzsay Dániel és Faváry József. Tagsági kötelezettségeiknek eleget tettek, kilépésük tudomásul vétetett. 6. Új tagokul bejelentettek : Pfaff Ferencz, Ottinger Béla, ajánlja Platzer Antal, Zichermann Mihály, ajánlja Ambrozovics Béla azon megjegyzéssel, hogy tagdíj hátralékát, melyért kötelező tagsági nyilatkozat hiányában 1873-ban a tagok sorából töröltetett, ezúttal lefizette ; kik is az egyleti tagok sorába felvétettek. 7. Jegyzőkönyv hitelesítésre Bodoky Lajos és Fábián János választmányi tagok kérettek fel.