Frissítve: szeptember :49 Netjogtár Hatály: 2019.VII XII.31. Magyar joganyagok - 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet - a zajkiboc

Átírás

1 Magyar joganyagok - 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet - a zajkibocsátási határértékek 1. 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 110. (8) bekezdés m) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró egészségügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el: 1. (1)1 E rendelet hatálya nem terjed ki a) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti stratégiai zajtérkép készítésével kapcsolatban, b) a stratégiai környezeti vizsgálat keretében, illetve c) a stratégiai dokumentumok előkészítése keretében és a stratégiai dokumentumokhoz készített hatásvizsgálat érdekében végzett mérésekre és számításokra. (1a)2 Üzemi és szabadidős zajforrás zajkibocsátási határértékét (a továbbiakban: zajkibocsátási határérték) az 1. számú mellékletben meghatározott módon a zajforrás hatásterületére kell megállapítani. (2) zokra a zajtól védendő épületekre, amelyeket csak bizonyos napszakban vagy szezonálisan használnak, csak a használat időtartamára kell zajkibocsátási határértéket megállapítani. (3) z üzemi létesítmény zajkibocsátását a rendszeresen (évente legalább tizenkét alkalommal) előforduló legnagyobb környezeti zajkibocsátású üzemelési állapot alapján kell értékelni. (4)3 2. (1) zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet a 2. számú melléklet szerinti űrlapon kell benyújtani. (2) mennyiben külön jogszabály vagy a környezetvédelmi hatóság előírása értelmében a zajforrás hatásterületét méréssel vagy számítással kell meghatározni és a környezetvédelmi hatóságnál még nem áll rendelkezésre, a zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell: a) a tervezett állapotot megelőző háttérterhelés mértékére irányuló vizsgálat eredményeit, valamint b) a hatásterület számítására vonatkozó eredményeket. (3)4 Ha az üzemeltető a zajkibocsátási határérték megállapítását a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet [a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet] 1. melléklet 2. pontja alapján kéri, a kérelemhez mellékelni kell: a) a nemzetközi licenc másolatát és annak hiteles magyar nyelvű fordítását, b) a 4. (1c) bekezdése szerinti zajmonitoring rendszer leírását, valamint Megállapította: 33/2019. (VII. 9.) M rendelet 1.. Hatályos: VII. 17-től. Beiktatta: 33/2019. (VII. 9.) M rendelet 1.. Hatályos: VII. 17-től. Hatályon kívül helyezte: 70/2017. (XII. 29.) FM rendelet 8.. Hatálytalan: I. 1-től. Beiktatta: 91/2015. (XII. 23.) FM rendelet 2.. Hatályos: II. 1-től.

2 Magyar joganyagok - 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet - a zajkibocsátási határértékek 2. c) a zajkibocsátás csökkentése érdekében tervezett intézkedéseket, azok várható eredményét, és az intézkedések műszaki és adminisztratív megvalósításához, szükséges időtartamot (1) zajkibocsátási határérték megállapítása után minden olyan, az üzemi és szabadidős zajforrás területén bekövetkező változást, amely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja, a zajforrás üzemeltetője a 3. számú melléklet szerinti tartalommal köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. (2) Nemzetközi licenccel rendelkező versenypályák esetén a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet] 11. (5) bekezdés b) pontja szerinti bejelentésnek tartalmazni kell: a) az üzemeltető és a versenypálya azonosítására szolgáló adatokat, b) az adott naptári évben - a bejelentést megelőzően - a zajkibocsátási határérték alóli felmentéssel érintett napok dátumát és az azokon mért megítélési szinteket a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet szerinti kritikus pontra vonatkoztatva, c) azoknak a napoknak a dátumát, amelyen az üzemeltető a zajkibocsátási határérték alóli felmentéssel élni kíván, d) a felmentéssel érintett napokon megtartásra kerülő rendezvény vagy esemény megnevezését, jellegét, rövid leírását, e)2 a felmentés idején a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet szerinti kritikus ponton várható zajkibocsátás mértékét az alábbi sávok egyikének megadásával: ea) db, eb) db, ec) db, ed) db, f)3 az e) pont ed) alpontjának alkalmazása esetén az üzemeltető nyilatkozatát arról, hogy a felmentés ideje alatt megtartásra kerülő eseti rendezvény a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet szerinti nemzetközi versenynek minősül. (3) (2) bekezdés b) pontja szerinti felmentéssel érintett napok dátumának megadásakor a korábbi felmentésre irányuló bejelentésekben szereplő napok közül csak azokat kell figyelembe venni, amelyeken a zajforrás zajkibocsátása ténylegesen túllépte a környezetvédelmi hatóság által a felmentéssel nem érintett napokra megállapított zajkibocsátási határértéket. 4. (1)4 z üzemi vagy szabadidős zajforrás zajkibocsátását e rendelet előírása vagy a környezetvédelmi hatóság döntése esetén - az (1c) bekezdésben foglalt kivétellel - eseti méréssel kell meghatározni. (1a) 5 nnak a nemzetközi licenccel rendelkező versenypályáknak az üzemeltetője, aki a zajkibocsátási határérték megállapítását a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. melléklet 1. pontja alapján kéri és a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2/B. (1) bekezdése szerinti menetességet igénybe veszi, a felmentéssel érintett napokon eseti zajmérést végez Megállapította: 91/2015. (XII. 23.) FM rendelet 3.. Hatályos: II. 1-től. Megállapította: 8/2019. (III. 26.) M rendelet 1.. Hatályos: IV. 3-tól. Beiktatta: 8/2019. (III. 26.) M rendelet 1.. Hatályos: IV. 3-tól. Megállapította: 91/2015. (XII. 23.) FM rendelet 4. (1). Hatályos: II. 1-től. Beiktatta: 91/2015. (XII. 23.) FM rendelet 4. (2). Módosította: 8/2019. (III. 26.) M rendelet 3..

3 Magyar joganyagok - 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet - a zajkibocsátási határértékek 3. (1b)1 z (1a) bekezdésben foglaltaktól eltérő esetben az eseti zajmérés elvégzésére való kötelezésről a környezetvédelmi hatóság a) a technológia és egyedi zajforrásainak jellege, b) a védendő épületektől és területektől való távolság, valamint c) a zajméréssel már vizsgált zajforrások vonatkozásában a rendelkezésére álló zajmérési eredmények mérlegelésével dönt. (1c)2 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. melléklet 2.1. pontjában foglalt zajterhelési határértékek alkalmazását megelőzően a nemzetközi licenccel rendelkező versenypályák zajkibocsátásának ellenőrzésére az üzemeltető folyamatos mérésre alkalmas monitoring rendszert épít ki és helyez üzembe. (1d)3 z (1c) bekezdés szerinti monitoring rendszert az üzemeltető köteles minden nap 8:00-22:00 között folyamatosan üzemeltetni. (1e)4 z üzemi és szabadidős zajforrás zajkibocsátásának és a zajkibocsátási határérték teljesülésének ellenőrzésére vonatkozó vizsgálat módszerét a 4. számú melléklet tartalmazza. (1f)5 Üzemi és szabadidős létesítmények által okozott környezeti zajterhelés számításához, a létesítmények hatásterületének számítással történő lehatárolásához a létesítmény zajkibocsátását a 10. számú mellékletben foglaltak szerint kell meghatározni. (2)6 Vonalas közlekedési zajforrás kibocsátását az 5., 6., 8. és 9. számú mellékletben megadott mérési, számítási módszerrel kell meghatározni. végeredményt LM zajmutatóban a 11. számú mellékletben meghatározott megítélési pontra kell megadni. (2a)7 csendes övezet, fokozottan védett terület és fokozottan zajos terület kijelölése érdekében végzett mérés, számítás eredményeinek zajtérképen való megjelenítése esetén a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 2. -ának, 7. (2)-(5) bekezdésének, valamint 8. (1)-(4) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) rezgésterhelési határértékek ellenőrzését az MSZ :1998 számú szabvány alapján vagy azzal egyenértékű eredményt adó mérési módszerrel kell elvégezni. (4) légiközlekedési zaj mérését az MSZ :1992 számú, illetve az MSZ :1992 számú szabvány alapján vagy azzal egyenértékű eredményt adó mérési módszerrel kell elvégezni. (5)8 (2) bekezdésben meghatározott számítási és mérési módszertől eltérő módszer csak abban az esetben alkalmazható, ha az pontosabb eredményt ad és a mérést, illetve számítást végző ezt bizonyítja (1) villamos- és a HÉV-közlekedés adatait az 5. számú melléklet szerint kell számításba venni. (2) Ha jogszabály zajtérkép készítését írja elő, a vizsgált területen átmenő a) közúti közlekedési hálózatot, illetve b) teljes vasúti hálózatot Beiktatta: 91/2015. (XII. 23.) FM rendelet 4. (2). Hatályos: II. 1-től. Beiktatta: 91/2015. (XII. 23.) FM rendelet 4. (2). Hatályos: II. 1-től. Beiktatta: 91/2015. (XII. 23.) FM rendelet 4. (2). Hatályos: II. 1-től. Beiktatta: 91/2015. (XII. 23.) FM rendelet 4. (2). Hatályos: II. 1-től. Beiktatta: 33/2019. (VII. 9.) M rendelet 2. (1). Hatályos: VII. 17-től. Megállapította: 33/2019. (VII. 9.) M rendelet 2. (2). Hatályos: VII. 17-től. Beiktatta: 33/2019. (VII. 9.) M rendelet 2. (2). Hatályos: VII. 17-től. Módosította: 91/2015. (XII. 23.) FM rendelet 8. a). Megállapította: 33/2019. (VII. 9.) M rendelet 3.. Hatályos: VII. 17-től.

4 Magyar joganyagok - 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet - a zajkibocsátási határértékek 4. közel egyenes vonalakkal az akusztikai középvonalban x-y-z koordinátákkal kell digitalizálni. (3) repülőterektől származó zaj zajtérképezését a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének szabályairól szóló jogszabályokban foglaltak szerint kell elvégezni. (4) zajterjedést - a légiközlekedési zaj kivételével - a 11. számú melléklet szerinti zajterjedés-számítási módszerrel kell kiszámítani. (5) Ha a zajforrás speciális jellege miatt a 11. számú melléklet nem alkalmazható, a számítás más módszerrel is elvégezhető. 5/. 1 (1)2 nnak a nemzetközi licenccel rendelkező versenypályáknak az üzemeltetője, aki a 4. (1a) és (1c) bekezdése alapján zajmérés végzésére kötelezett, a tárgyévet követő év március 31-ig - a 7. melléklet szerinti tartalommal - adatot szolgáltat a környezetvédelmi hatóságnak (a továbbiakban: éves adatszolgáltatás). (2) Ha a környezetvédelmi hatóság a nemzetközi licenccel rendelkező versenypályák zajkibocsátásnak ellenőrzésére hatósági ellenőrzés keretében zajmérést végez, az éves adatszolgáltatás azon adatait, amelyek a környezetvédelmi hatóság mérési jegyzőkönyvében szerepelnek vagy az alapján előállíthatók, a mérési jegyzőkönyv alapján kell meghatározni. 6. Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni (1) 4. (1c) bekezdése szerinti monitoring rendszert az üzemeltetőnek a zajkibocsátási határértékek valamint a zajés rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet, valamint a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet módosításáról szóló 91/2015. (XII. 23.) FM rendelet (a továbbiakban: R1.) hatálybalépésekor már működő vagy engedélyezés alatt álló versenypályák környezetében december 31-ig kell kiépíteni és üzembe helyezni december 31. előtt a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11. (5) bekezdés b) pontja szerint bejelentett napokon eseti mérést kell végezni. (2) 2. (3) bekezdésének b) pontját az R1. hatálybalépésekor már működő vagy engedélyezés alatt álló versenypályák esetében a január 1-től induló eljárásokban kell alkalmazni. 1. számú melléklet a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelethez4 zajkibocsátási határérték megállapításának módszere 1. Üzemi és szabadidős zajforrás zajkibocsátási határértéke (LKH) megegyezik a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabály szerinti zajterhelési határértékkel, ha: a) közvetlen hatásterülete nem áll fedésben más üzemi vagy szabadidős zajforrás közvetlen hatásterületével, b) a zajforrás zajkibocsátási határértékét a környezetvédelmi hatóság a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. melléklet 2.1. pontja vagy 2. (4) bekezdése alapján állapítja meg, Beiktatta: 91/2015. (XII. 23.) FM rendelet 5.. Hatályos: II. 1-től. Módosította: 8/2019. (III. 26.) M rendelet 4.. Beiktatta: 91/2015. (XII. 23.) FM rendelet 6.. Hatályos: II. 1-től. Megállapította: 91/2015. (XII. 23.) FM rendelet 7. (1), 1. melléklet. Hatályos: II. 1-től.

5 Magyar joganyagok - 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet - a zajkibocsátási határértékek 5. c) a zajforrás közvetlen hatásterülete olyan zajforrással áll fedésben, amelyre a zajkibocsátási határértéket a környezetvédelmi hatóság a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. melléklet 2.1. pontja vagy 2. (4) bekezdése alapján állapítja meg. 2. Ha több, olyan zajkibocsátási határértékkel még nem rendelkező üzemi vagy szabadidős zajforrás határterülete áll fedésben, amelyek mindegyikére a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. melléklet 1. pontja vagy 2. (3) bekezdése szerinti zajterhelési határérték vonatkozik, akkor a zajkibocsátási határértékét az alábbi képlet segítéségével kell meghatározni: LKH = LTH - KN (db) ahol - LKH: az üzemi vagy szabadidős zajforrás zajkibocsátási határértéke, - LTH: a védendő területen a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló miniszteri rendelet szerinti zajterhelési határérték, - KN = 10 lgn, de legfeljebb 5 db, - N: azon üzemi vagy szabadidős zajforrások száma, beleértve az eljárások tárgyát képező zajforrásokat is, amelyek közvetlen hatásterülete az üzemi vagy szabadidős zajforrás közvetlen hatásterületével fedésben áll. 3. mennyiben határértékkel rendelkező üzemi vagy szabadidős zajforrás hatásterülete fedésben áll a zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelem tárgyát képező üzemi vagy szabadidős zajforrással, és az érintett zajforrásoktól származó zajra a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. melléklet 1. pontja vagy 2. (3) bekezdése szerinti zajterhelési határérték vonatkozik, a kérelmező részére megállapított határérték: LKH = LTH - 5 (db) ahol - LKH: az üzemi vagy szabadidős zajforrás zajkibocsátási határértéke, - LTH: a védendő területen a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló miniszteri rendelet szerinti zajterhelési határérték és a 3. pont szerinti számítási módszertől abban az esetben kell eltérni, ha: a) valamennyi érintett üzemi vagy szabadidős zajforrástól származó zajra ugyanolyan mértékű zajterhelési határérték vonatkozik, b) az érintett üzemeltetők közös kérelmet nyújtanak be a zajkibocsátási határérték megállapítására vagy módosítására, és c) a b) pont szerinti kérelemben számszerűen megjelölik az egyes üzemeltetők által kért zajkibocsátási határértéket. zajkibocsátási határértéket ebben az esetben úgy kell megállapítani, hogy a zajforrásoktól származó együttes zajterhelés ne haladja meg a 2. pont szerint megállapítható zajkibocsátási határértékek összegét. 2. számú melléklet a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelethez

6 Magyar joganyagok - 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet - a zajkibocsátási határértékek 6. KÉRELEM Üzemi, szabadidős létesítmény zajkibocsátási határértékének megállapítására..., mint I. fokú környezetvédelmi hatóság részére.... sz. rendelet... alapján kérem a zajkibocsátási határérték megállapítását az alább megnevezett üzemi, szabadidős1 zajforrásra. 1. kérelmező (üzemeltető) neve: KSH száma: székhelye: ügyintéző neve: telefonszáma: KÜJ szám: 2. Üzemi, szabadidős zajforrás, amelyre a zajkibocsátási határértéket meg kell állapítani: megnevezése: címe: telephely EOV koordinátái: KTJ száma: 3. kérelem indoka2: a) új üzemi, szabadidős zajforrás létesítése, b) az üzemelés közben bekövetkezett változások miatt a hatásterület és ezzel együtt a védendő területek, épületek megváltoztak, c) a településrendezési tervben bekövetkezett változások miatt a védendő területek, épületek köre megváltozott, d) a településrendezési tervben bekövetkezett változások miatt a védendő területek, épületek zajvédelmi besorolása megváltozott, e) üzemeltető személyben változás következett be, f) egyéb: zajforrás (a tervezett, illetve a meglévő létesítményben folytatott tevékenység, alkalmazott technológia, helyhez kötött vagy mozgó berendezés, üzemi, szabadidős zajforrásnak minősülő tevékenység) rövid leírása, ismertetése: 5. z üzemi, szabadidős zajforrás működési rendje: a) Műszak vagy nyitvatartási, működési idő Technológia Zajforrás jele Zajforrás elnevezése elnevezése 1 2 megfelelő válasz aláhúzandó! megfelelő válasz aláhúzandó! zajforrás működési helye Zajforrás működési ideje nappal éjjel -tól, -ig -tól, -ig

7 Magyar joganyagok - 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet - a zajkibocsátási határértékek 7. b) Szezonális (nyári, téli vagy más) működési rend: c) Nem rendszeresen működő zajforrásokra szükségáramforrások) Technológia elnevezése Zajforrás jele Zajforrás elnevezése vonatkozó zajforrás működési helye adatok (pl. Zajforrás működési ideje (h/év) 6. zajforrás hatásterületén elhelyezkedő ingatlanok felsorolása: Ingatlan helyrajzi száma Közterület elnevezése Házszám védendő épület Építményjegyzék szerinti besorolása kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Kelt: cégszerű aláírás 3. számú melléklet a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelethez JELENTÉS üzemi, szabadidős zajforrás1 zajkibocsátásának megváltozásáról..., mint I. fokú környezetvédelmi hatóság részére.... számú rendelet... alapján bejelentem, hogy az alább megjelölt üzemi, szabadidős zajforrás működési területén - a zajkibocsátási határérték megállapítását követően - a határérték mértéke és teljesülése tekintetében változás következett be. 1. bejelentő (üzemeltető) 1 megfelelő válasz aláhúzandó.

8 Magyar joganyagok - 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet - a zajkibocsátási határértékek 8. neve: KSH száma: székhelye: ügyintéző neve: telefonszáma: KÜJ szám: 2. z üzemi, szabadidős zajforrás (ahol a változás történt) megnevezése: címe: EOV koordinátája: KTJ azonosító száma: 3. zajkibocsátási határértéket megállapító határozat (ha volt II. fokú határozat, úgy annak is) száma és kelte: 4. változás időpontja: 5. változás oka1: a) új zajforrás (üzemrész, gép, hangosító berendezés stb.) üzembe helyezése, b) új zajos vagy a korábbinál zajosabb tevékenység kezdése, c) zajforrás cseréje zajosabbra, d) zajforrás áthelyezése, e) a telekhatáron, illetve azon belül a zaj terjedését befolyásoló változtatások (épületbontás, -építés, tereprendezés stb.), f) a műszak vagy működési idő megváltozása, g) egyéb változás: 6. változás részletesebb leírása: bejelentésben közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Kelt: cégszerű aláírás bejelentéshez mellékelni kell (ha van) a változás előtti és a változást követő zajkibocsátás vizsgálati eredményét és a vizsgálatról készült szakvéleményt. 4. számú melléklet a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelethez z üzemi, szabadidős és építési zajforrás zajkibocsátásának ellenőrzési (vizsgálati és értékelési) módszere 1. vizsgálat előkészítése méréssel vizsgált terület kijelölése 1 2 megfelelő(k) aláhúzandó(k). Módosította: 91/2015. (XII. 23.) FM rendelet 7. (2), 2. melléklet 3.

9 Magyar joganyagok - 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet - a zajkibocsátási határértékek 9. méréssel vizsgált terület a zajforrás hatásterületén belül elhelyezkedő terület. méréssel vizsgált terület annyi részterületre oszlik, ahányszor megváltozik a zajforrás zajkibocsátási határértéke a 2. (1) bekezdése szerint, illetve ahány eltérő mértékű zajkibocsátási határérték került a környezetvédelmi hatóság által megállapításra mérési pontok kijelölése a méréssel vizsgált területen Eseti mérés esetén a mérési pontokat a zajforrás hatásterületén kell kijelölni folyamatos mérésre szolgáló monitoring rendszer mérési pontjait úgy kell elhelyezni, hogy a mérési eredményekből a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló rendelet szerinti kritikus pont megítélési szintje közvetlenül vagy számítással megállapítható legyen mérési pontok számát a vizsgálat céljának megfelelően (üzemi vagy szabadidős zajforrás zajkibocsátásának meghatározása, értékelése, a környezetvédelmi hatóság által megállapított zajkibocsátási határérték teljesülésének ellenőrzése) kell megválasztani, de a vizsgálat céljától függetlenül legalább annyi mérési pontot kell kijelölni, hogy a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló rendelet szerinti kritikus pont minden egyes részterületen kiválasztható legyen Kiegészítő mérési pontok Ha a vizsgált zajforrás működési körülményeinek esetleges későbbi igazolása szükségessé teszi (például szórakozóhelyek vagy más, az üzemeltető által befolyásolható zajkibocsátású létesítmények zajkibocsátásának vizsgálatakor) kiegészítő mérési pont jelölhető ki a létesítmény meghatározó zajforrása által keltett zaj ellenőrzésére, illetve dokumentálására alkalmas, a vizsgálatot végzők által meghatározott helyen z üzemi létesítmény működési körülményének megválasztása zajforrás vizsgálatát e rendelet 1. (3) bekezdése szerinti rendszeresen előforduló, legkedvezőtlenebb üzemelési állapotban vagy ilyen üzemelési állapot számításba vételével kell elvégezni. Ha a létesítmény, illetve annak a zajkibocsátást döntően meghatározó zajforrásai a megítélési időtartamban folyamatosan vagy szabályozott (meghatározott, illetve meghatározható) módon szakaszosan üzemelnek, akkor a mérés elvégezhető az üzemeltető személyes közreműködése, személyes jelenléte nélkül is. Ebben az esetben a mérés során vagy - az üzemeltető távollétében - a mérést követően, az ellenőrző zajmérést végző nyilatkozatot köteles kérni az üzemeltetőtől, amely szerint a mérés ideje alatt nem fordult elő a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemelési, működési körülmény. Vitás esetben a mérést az üzemeltető jelenlétében vagy más alkalommal, az üzemeltető előzetes értesítése után meg kell ismételni. Ha a létesítmény zajkibocsátását döntően meghatározó zajforrások működése a tevékenység igényének megfelelően változik, vagy ha a vizsgálat időtartamában ezek nem működnének, akkor a mérés elvégezhető az üzemeltető közreműködésével úgy, hogy a zajforrásokat egyenként vagy meghatározott összetételben működtetik, és a zajkibocsátásra jellemző mennyiséget az üzemeltető nyilatkozata alapján, az 1. (3) bekezdése szerinti legkedvezőtlenebb üzemelési állapotra határozzák meg. 1 Megállapította: 91/2015. (XII. 23.) FM rendelet 7. (2), 2. melléklet 1. Hatályos: II. 1-től.

10 Magyar joganyagok - 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet - a zajkibocsátási határértékek10. Ha az érintett lakosság a működési körülményekről eltérően nyilatkozik, akkor az értékelést ennek megfelelően is el kell végezni, és ezt a jegyzőkönyvben, szakvéleményben rögzíteni kell. Ha a zajforrás vagy annak egy része épületben helyezkedik el és ezen épület nyílászárói nyithatók, akkor azokat, illetve azok szellőztetésre használt részét a mérés alatt nyitva kell tartani. Vitás esetben a mérést nyitott és csukott nyílászárók mellett is el kell végezni. 2.1 mérés lefolytatása 2.1. z eseti mérés folyamán (a mérőberendezés kiválasztásánál, a mérési pont és időtartam megválasztásánál, a mérési eredmények meghatározásánál, beleértve a háttérterhelés és a zaj esetleges impulzusos vagy keskenysávú jellege miatt szükséges kiegészítő mérési eredményeket is stb.) az MSZ vonatkozó előírásai, lőterek zajkibocsátásnak vizsgálata esetén az MSZ szabvány szerint kell eljárni Folyamatos mérés esetén az MSZ szabvány előírásai közül azokat kell alkalmazni, amelyek folyamatos mérésre is értelmezhetők mérés a 2.1. és 2.2. ponttól eltérő módszer szerint is lefolytatható, ha az az MSZ szabvány vagy lőterek zajvizsgálata esetén az MSZ szabvány módszerével bizonyítottan egyenértékű eredményt ad. 3.2 meghatározandó zajjellemzők vizsgálat eredményeként minden mérési ponton a vizsgált üzemi vagy szabadidős zajforrás zajkibocsátására jellemző LM megítélési szintet kell meghatározni. 4.3 vizsgálat eredményének értékelése vizsgálati eredményeket az üzemi vagy szabadidős zajforrás zajkibocsátási határértékével vagy a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2/B. (1) bekezdése szerinti felmentés alkalmazása esetén a felmentés idejére vonatkozó zajterhelési határértékkel kell összehasonlítani vizsgálati eredmények értékelését a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló rendelet szerinti kritikus pontra vonatkozó vizsgálati eredmény pontosságától függően, az MSZ szabvány vonatkozó előírásai szerint, vagy azzal egyenértékű eredményt adó módszerrel kell elvégezni. 5. számú melléklet a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelethez5 Közúti közlekedés zajkibocsátásának számítása 1. táblázat: közúti forgalom (nem z út B Szakasz Megállapította: 91/2015. (XII. Megállapította: 91/2015. (XII. Megállapította: 91/2015. (XII. Módosította: 8/2019. (III. 26.) Megállapította: 33/2019. (VII. C D E Forgalom (Q jm/napszak) 23.) FM rendelet 7. (2), 2. melléklet 2. Hatályos: II. 1-től. 23.) FM rendelet 7. (2), 2. melléklet 2. Hatályos: II. 1-től. 23.) FM rendelet 7. (2), 2. melléklet 2. Hatályos: II. 1-től. M rendelet ) M rendelet 4. (1), 1. melléklet. Hatályos: VII. 17-től. F

11 Magyar joganyagok - 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet - a zajkibocsátási határértékek Útneve számakezdete vége Hossz-burkolat x, y, esés x, y, z z % nappal I. II. este III. I. II. Sebessé km/ór éjjel III. I. II. III. I. II táblázat: közúti kötöttpályás forgalom a 1. z út (viszonylat) B Szakasz C Villamos (HÉV-) típus D Forgalom E Sebesség* F L (7,5) eq db km/óra 2. neve száma vége kezdete x, y, z este nappal x, y, z éjjel este nappal jm/napszak * e melléklet 1.16 pontja szerint 1. Fogalommeghatározások 1.1 Vonatkoztatási egyenértékű -hangnyomásszint Leq(7,5), db kadálytalan hangterjedés esetén a vonatkoztatási távolságban, a terepszint felett 1,2 m magasságban, e melléklet szerint számított egyenértékű -hangnyomásszint. 1.2 Számított egyenértékű -hangnyomásszint Leq(d,h), db számítási (észlelési, megítélési, terhelési) pontban e melléklet szerint számított eredő -hangnyomásszint. 1.3 Egyidejűség (szinkronitás) Feltétel, amely szerint az 1.4 és az 1.5 pontok szerinti egyenértékű -hangnyomásszintek vonatkoztatási időtartama(i) egymás között egyenlő(ek), és a számításhoz felhasznált, az egyes akusztikai járműkategóriákhoz, valamint a kötöttpályás közlekedéshez tartozó forgalomnagyság ehhez a vonatkoztatási időtartamhoz tartozik. 1.4 Évi átlagos napi forgalom ÁNF, j/nap hivatalos keresztmetszeti forgalomszámlálás szerint a vizsgált útvonalszakaszra vonatkozó, j/nap-ban megadott forgalomnagyság (amely az út keresztmetszetén áthaladó napi forgalom éves átlaga), járműkategóriánkénti bontásban.

12 Magyar joganyagok - 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet - a zajkibocsátási határértékek12. keresztmetszeti forgalomszámlálási adatokat az Országos Közúti datbank (OK-ÁKMI) adja közre. z ÁNF-adathoz hozzátartozik, és a számítás eredményeinek felhasználásával készített dokumentációban fel kell tüntetni a számlálóállomás kódját. 1.5 kusztikai járműkategória keresztmetszeti forgalomszámlálás adataiból a 4. pont szerinti összevonással meghatározott három járműkategória. továbbiakban a három akusztikai járműkategória jele: I., II., III. z i -edik akusztikai járműkategóriához tartozó adatot az i alsó index jelöli. 1.6 z egyes akusztikai járműkategóriákhoz tartozó évi átlagos forgalomnagyság keresztmetszeti forgalomszámlálás során alkalmazott járműkategóriákhoz tartozó évi átlagos napi forgalomnagyságból a 4. pont szerinti összegzéssel, akusztikai járműkategóriákra meghatározott mennyiség. 1.7 z egyes akusztikai járműkategóriákhoz tartozó évi átlagos forgalomnagyság adott vonatkoztatási időre z egyes akusztikai járműkategóriákhoz tartozó járművek évi átlagos napi forgalmi adatából képzett, az adott vonatkoztatási időhöz tartozó összforgalom. 1.8 dott vonatkoztatási időhöz tartozó évi átlagos óraforgalom Qix j/óra z egyes akusztikai járműkategóriákhoz és Tx óra vonatkoztatási időtartamhoz tartozó évi átlagos napi forgalomnagyság (ÁNF) 1/Tx-ed része. x az adott vonatkoztatási időre utaló jelölés, amit a felhasználó határoz meg. Általában nappal x = nappal és Tnappal =16 óra napközben x = napköz és Tnapköz = 12 óra este x = este és Teste = 4 óra éjszaka x = éjjel és Téjjel = 8 óra. 1.9 Vonatkoztatási távolság dref, m közút, illetve a vágány akusztikai tengelyétől mért 7,5 m távolság, azaz d ref = 7,5 m Látószög ß, fok Egy útszakasznak a raszterhálópontban vett látószöge. z útszakasz látószögétől függő korrekciót a 11. számú melléklet 9. pontja szerint kell számolni Útszakasz (szakasz): Általában

13 Magyar joganyagok - 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet - a zajkibocsátási határértékek13. a) közút esetén az út akusztikai középvonalának azon szakasza, amelyen belül mindegyik akusztikai járműkategóriára nézve a forgalomnagyság, a mértékadó sebesség, továbbá az útburkolat fajtája és a hosszesés mértéke állandó, valamint az útszakaszhoz tartozó látószög által meghatározott tartományon belül a terjedés feltételei azonosak (azonos kialakítású, úthoz képesti helyzetű zajárnyékoló fal, azonos hangelnyelő-tulajdonságú terep); b) városi kötöttpályás jármű (villamos) esetén a vágány akusztikai középvonalának azon szakasza, amelyen belül mindegyik kötöttpályás járműkategóriára nézve a forgalomnagyság, továbbá a vágányrendszer állandó, valamint az útszakaszhoz tartozó látószög által meghatározott tartományon belül a terjedés feltételei azonosak (azonos kialakítású, úthoz képesti helyzetű zajárnyékoló fal, azonos hangelnyelő-tulajdonságú terep) Ha a számítás kiindulási adata az éves átlagos napi forgalomnagyság (azaz ÁNF adott járműkategóriánként, napszakonként a 4. pont szerint), akkor a) közút esetén a közútnak az a szakasza, amelyre a számításba vett ÁNF-adat vonatkozik, az útburkolat fajtája, a hatóságilag engedélyezett haladási sebesség és a lejtés állandó, valamint az útszakaszhoz tartozó látószög által meghatározott tartományon belül a terjedés feltételei azonosak (azonos kialakítású, úthoz képesti helyzetű zajárnyékoló fal, azonos hangelnyelő-tulajdonságú terep); b) városi kötöttpályás jármű (villamos) esetén az b) ponttal azonos z esetben a) szintbeni kereszteződést egy adott számítási útszakaszra vonatkozóan két olyan egymást követő útszakasszal kell figyelembe venni, amelynek az egyik határa az adott forgalmi irányra vonatkozó stopvonal, illetve stopvonal hiányában a kereszteződés belátását már lehetővé tevő keresztmetszet; b) a körforgalmat egy adott számítási útszakaszra vonatkozóan két olyan egymást követő útszakasszal kell figyelembe venni, amelynek az egyik határa az adott forgalmi irányra vonatkozó stopvonal, illetve a kereszteződés belátását már lehetővé tevő keresztmetszet. körforgalomban mindig több számítási vagy teljes útszakasz találkozik. Ezek mindegyikéhez található olyan útszakasz, amelyik a megfelelő belépő keresztmetszettől indulva és a körgyűrű egy részén áthaladva valamelyik ágon kilép a csomópontból. körgyűrű forgalmát külön nem kell figyelembe venni z esetben a kereszteződés és a körforgalom hatása nem vehető figyelembe j-edik útszakaszhoz rendelt adatok jelölése j alsó index és összesen n darab útszakaszból áll a számítási vagy a teljes útszakasz Számítási vagy teljes útszakasz számítás során figyelembe vett közútnak, illetve vágánynak az adott akusztikai középvonalát felépítő n darab egymáshoz fűzött szakasza. a) z adott megítélési pont zajterhelését egynél több ilyen számítási útszakasz is meghatározhatja (így például: széles út, párhuzamosan futó utak, vágányok, egymást keresztező utak, vágányok). b) z s-edik számítási útszakaszhoz rendelt adat jelölése s alsó index és összesen r darab számítási útszakasz - azaz figyelembe veendő akusztikai középvonal - van.

14 Magyar joganyagok - 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet - a zajkibocsátási határértékek Végtelen hosszú, egyenes vonalforrás Ha a számítási útszakasz akusztikai középvonala az 1/a. ábrán feltüntetett távolságarányokkal meghatározott tartományon belül helyezkedik el, akkor a számítási útszakasz végtelen hosszú egyenes vonalforrásnak tekinthető kusztikai középvonal z útburkolat, illetve a sínkorona szintje fölött 0,5 m magasan a) közút esetén aa) irányonként egy forgalmi sávnál az út geometriai tengelyében, ab) irányonként kettő vagy kettőnél több forgalmi sávnál az egyes forgalmi irányokhoz tartozó forgalmi sávok összefüggő burkolt felületének a geometriai középvonalában; b) városi villamos- és HÉV-vágány esetén a vágány geometriai középvonalában húzódó végtelen hosszú egyenes vonalforrás Szétosztott forgalom a) közút esetén aa) irányonként egy forgalmi sávnál a számításba vett teljes forgalom, ab) irányonként kettő vagy kettőnél több forgalmi sávnál a számításba vett teljes forgalomnagyság irányonként és akusztikai járműkategóriánként 50-50%-ban megosztott mennyisége, illetve az irányonkénti és akusztikai jarműkategóriánkénti forgalomnagyság (ha ismert); b) városi kötöttpályás közlekedés esetén kötöttpályás járműkategóriánként és vágányonként ismert forgalom Mértékadó sebesség v, km/óra z egyes akusztikai járműkategóriáknak a számításhoz alapul vett forgalomnagyságához tartozó sebesség. a) Gyorsuló, illetve lassuló forgalom esetén az útszakasz határait úgy kell megállapítani, hogy az így kijelölt útszakaszon a járművek gyorsulása, illetve lassulása állandó legyen. Ekkor a mértékadó sebesség az útszakaszon várható (kialakuló) legkisebb és legnagyobb járműsebesség számtani átlaga. b) Ha a számítás kiindulási adata az éves átlagos napi forgalomnagyság (ÁNF járműkategóriánként, napszakonként, a 4. pont szerint), akkor mértékadó sebességnek minden járműkategóriában az adott útés időszakaszra érvényes, hatóságilag engedélyezett, illetve előírt vmegengedett legnagyobb (esetenként legkisebb) haladási sebesség korrigált értéke alkalmazandó és a forgalmat egyenletesen áramlónak kell tekinteni. korrigált sebesség: dott x vonatkoztatási időre: ahol = 0,07 vmegengedett + 20 Qsáv,x = (Q1x + Q2x + Q 3x)/FS és

15 Magyar joganyagok - 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet - a zajkibocsátási határértékek15. Q1x, Q2x, Q3x a pont szerint FS a forgalmi sávok összes száma, ahol a forgalom lebonyolódik. c) Kötöttpályás közlekedés esetén villamosnál v = 40 km/óra HÉV-nél v = 60 km/óra Időszakasz, 1 órás időszakasz: Időtartam, amelyben a közút, illetve a vágány akusztikai középvonalának adott szakaszán mindegyik akusztikai- és kötöttpályás járműkategóriára nézve a forgalomnagyság és a mértékadó sebesség állandó. a) leghosszabb figyelembe vehető időszakasz 1 óra tartamú (ekkor f = l, a jelöléseknél). megítélési időben tehát, például a nappali időszakban legalább 16 db, az éjszakai időszakban pedig legalább 8 db időszakasz van. b) t-edik időszakaszhoz rendelt adatok jelölése t alsó index és összesen f darab Tt másodpercben megadott időszakaszból tevődik össze 1 óra. megítélési időtartam összesen u darab Tg = 1 órás időszakaszból tevődik össze kopóréteg akusztikai érdességi kategóriája kopórétegnek a forgalom zajhatását jelentősen befolyásoló érdessége és hangelnyelő tulajdonsága. számítási eljárásban a kopóréteget az - E kategóriák valamelyikébe soroljuk. számítási modell az -típusú kopórétegen lebonyolódó forgalomra vonatkozik, így a burkolatra vonatkozó korrekció az -akusztikai érdességi kategóriába tartozó kopórétegen lebonyolódó forgalom esetén nulla. 2. számítás alkalmazhatósága 2.1 számítás akkor alkalmazható, ha a) a számítási útszakasz (akár közúti, akár kötöttpályás) végtelen hosszúságú egyenes vonalforrásnak tekinthető, és b) a számítási útszakaszon belül meghatározott útszakaszokra, mindhárom akusztikai járműkategóriára érvényes a következő: Q/v < 43 ahol Q jármű/óra az adott akusztikai járműkategóriához tartozó forgalomnagyság; v km/óra az adott akusztikai járműkategóriához rendelt mértékadó sebesség. 2.2 számítás a közúti forgalomból (beleértve a városi kötöttpályás közlekedést is) adódó, az észlelési pontra vonatkozó egyenértékű -hangnyomásszintet adja eredményül. számítás a mértékadó sebesség km/óra közötti tartományában, a forgalomnagyságnak a gyakorlatban megvalósuló minden értékére elvégezhető. 2.3 számítás során a rendelkezésre álló forgalmi adatok (Q és v) térbeli és időbeli felbontásához illeszkedő módon alkalmazni kell a szakaszokra bontás módszerét.

16 Magyar joganyagok - 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet - a zajkibocsátási határértékek Ha a számítás kiindulási adata az éves átlagos napi forgalomnagyság (ÁNF járműkategóriánként, napszakonként, a 4. pont szerint), akkor nem lehet figyelembe venni a kereszteződés hatását vagy a forgalom napi menete hatását, mivel nem lehet a kiindulási adatnál finomabb út- és időszakasz-felbontást alkalmazni. z útszakaszt ilyenkor jellemzően az ÁNF-adat érvényességi szakasza adja meg, az időszakasz 1 óra. számítás közbülső eredményeként adódó, (napszakonként) 1 órás időtartamra vonatkozó egyenértékű -hangnyomásszint egyben a kérdéses napszakra vonatkozó megítélési időre is érvényes lesz, mivel az ÁNF-adat jelen előírás szerinti alkalmazásában az adott napszak (napközben, este, éjjel) minden egyes órájához azonos forgalomnagyság tartozik. 3. számítás menete 3.1 Általános előírások számítás során figyelembe kell venni az összes olyan közutat és villamos vágányt, amelynek a forgalma befolyásolhatja a végeredményt z egyes közutak, vágányok számítási szakaszát (szakaszait) meghatározva el kell végezni a közút (vágány) összes akusztikai középvonalának a szakaszokra bontását Ha a felhasznált forgalmi adatok időfüggése indokolja, akkor el kell végezni az egyes érintett útszakaszokra nézve az időszakaszokra bontást is (például, ha kereszteződés hatását kell figyelembe venni). szakaszokra bontást a szakaszok fogalmának meghatározásánál ismertetett feltételek megtartásával kell elvégezni z út- és időszakaszokra egyenként kell meghatározni a megítélési pontban számított egyenértékű -hangnyomásszinteket. számítási eljárás mindegyik út- és időszakaszra nézve azonos. meghatározott adatokból az eredő zajszintet több lépcsőben kell képezni, a következők szerint. 3.2 g-edik 1 órás időtartamra vonatkozó számított egyenértékű -hang-nyomásszint meghatározása g-edik 1 órás időtartamra vonatkozó számított egyenértékű -hangnyomás szint meghatározása a pontok alapján történik t-edik időszakaszra és j-edik útszakaszra vonatkozó egyenértékű -hang-nyomásszint meghatározása z egyes útszakaszokhoz tartozó vonatkoztatási egyenértékű -hangnyomásszintet a vonatkoztatási távolságban [a g-edik órán belül, az s-edik számítási útszakaszhoz tartozó, j-edik út- és t-edik időszakasz esetén az Leq (7,5)g,s,t,j mennyiséget] az útszakaszra megállapított (Q és v) forgalmi adatokból kell meghatározni a 4. pont szerint. Ha a zajszámító programban kiinduló adatként a 25 m-es egyenértékű -hangnyomásszintet alkalmazzák, akkor azt az Leq(7,5)g,s,t,j mennyiségből a következő összefüggéssel kell számítani:

17 Magyar joganyagok - 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet - a zajkibocsátási határértékek dott számítási pontban az egyes útszakaszokhoz tartozó számított egyenértékű -hangnyomásszintet [a g-edik órán belül, az s-edik számítási útszakaszhoz tartozó, j-edik út- és t-edik időszakasz esetén az Leq(d,h)g,s,t,j mennyiséget] az útszakaszra már kiszámított Leq(7,5)g,s,t,j vonatkoztatási egyenértékű -hangnyomásszintből a 11. számú melléklet szerinti zajterjedés-számítással kell meghatározni z s-edik számítási útszakaszhoz tartozó, t-edik időszakaszra vonatkozó eredő számított egyenértékű -hangnyomásszint g-edik órán belül, az s-edik számítási útszakaszhoz és a t-edik időszakaszhoz tartozó eredő számított egyenértékű -hangnyomásszintet a számítási pontban a következő összefüggéssel kell meghatározni (összesen n darab szakasz van): z s-edik számítási útszakaszhoz tartozó, 1 órás időtartamra vonatkozó eredő számított egyenértékű -hangnyomásszint g-edik órán belül, az s-edik számítási útszakaszhoz és az összes időszakaszhoz tartozó eredő számított egyenértékű -hangnyomásszintet a számítási pontban a következő összefüggéssel kell meghatározni (összesen f darab Tt másodperc időtartamú időszakasz van): z összes számítási útszakaszhoz tartozó, 1 órás időtartamra vonatkozó eredő számított egyenértékű -hangnyomásszint g-edik órán belül, az összes számítási útszakaszhoz és az összes időszakaszhoz tartozó eredő számított egyenértékű -hangnyomásszintet a számítási pontban a következő összefüggéssel kell meghatározni (összesen r darab számítási útszakasz van): 3.3 megítélési időtartamra vonatkozó számított egyenértékű -hangnyomásszint meghatározása megítélési időtartamra vonatkozóan az összes számítási útszakaszhoz és az összes 1 órás időszakaszhoz tartozó eredő számított egyenértékű -hangnyomásszintet a számítási pontban a következő összefüggéssel kell meghatározni (összesen u darab 1 órás időszakasz van): Leq (d,h)nappal esetén u = 16 Leq (d,h)éjjel esetén u = 8

18 Magyar joganyagok - 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet - a zajkibocsátási határértékek18. Leq (d,h)napköz esetén u =12 Leq (d,h)este esetén u = z indexek elhagyhatósága Ha akkor - a nappali/éjszakai/napközbeni/esti megítélési idők minden u=1 órájában azonos forgalomnagysággal számolunk - egyetlen számítási útszakasszal kell számolni r=1 - az aktuális, s-edik számítási útszakaszon az aktuális, g-edik órán f=1 belül a forgalom időfüggésével nem számolunk - az aktuális, s-edik számítási útszakaszon az aktuális, g-edik órán n=1 belül a forgalmi jellemzők, az útburkolat, az emelkedési viszonyok, a vágány típusa, a kötöttpályás forgalom, a terjedést befolyásoló tényezők (például végig van/nincs zajárnyékoló fal stb.) a teljes számítási útszakaszon egyaránt állandóak 3.5 hosszútáv, nagytáv forgalmának figyelembevétele z 5. pont szerint alkalmazandó. 4. z egyes útszakaszokhoz tartozó zajszint számítása 4.1 forgalmi adatokra vonatkozó feltételek z alkalmazott forgalmi adatok feleljenek meg az egyidejűség (szinkronitás) követelményének (1.8 pont) számítás alapját képező forgalmi adatok a) közúti forgalom esetén a 4.3 pont szerint képzett forgalmi adat és az 1.16 pont szerinti mértékadó sebességadat; b) városi kötöttpályás közlekedés esetén a figyelembe vehető járműtípusok (jelölés: v alsó index) és forgalmi irányok (vágányok) szerinti forgalmi adat, a vágánytípussal együtt. Sebesség az 1.16 pont szerint számításnál az 1. táblázat szerinti kötöttpályás járműtípusok vehetők figyelembe Jelölés v= B Rövidítés ICS1 ICS2 UVMM UVMPM T5C5 TW MX+P+MX 1. táblázat: Kötöttpályás járműtípus C Leírás Ganz Ipari csuklós x 1 (kocsi) Ganz Ipari csuklós x 2 (szerelvény) UV(MM) (2 motorkocsiból álló szerelvény) UV(MpM) (2 motorkocsiból és közöttük 1 pótkocsiból álló szerelvény) TTR T5C5 szerelvény Hannoverből beszerzett szerelvény (2001-től) HÉV HÉV (dupla szerelvény) 2x(MX+P+MX) z 1. táblázatban nem szereplő kötöttpályás járműtípusok esetén a térképet készítő szakértő megítélése szerint az 1. táblázat megfelelő vvk jelű sora használható, más esetekben a számításokhoz szükséges 7. táblázat szerinti Cvk állandókat méréssel kell meghatározni.

19 Magyar joganyagok - 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet - a zajkibocsátási határértékek forgalmi járműkategóriák összevonása akusztikai járműkategóriákká z I-II. és III. jelű akusztikai járműkategóriákba a 2. táblázat szerinti, az ÚT Útügyi előírásban meghatározott járművek tartoznak (Jelölésük: k alsó index). 2. táblázat: kusztikai járműkategóriák meghatározása B C D E 1. Jelölés: Járműkategória kusztikai Járművek főbb jellemzői megnevezése járműk= kategória (ÚT ) személy- és I. személygépkocsi vontatmánnyal kistehervagy anélkül, kis autóbusz 16 gépkocsi férőhely alatt, tehergépkocsi, amelynek megengedett legnagyobb össztömege kisebb 3500 kg-nál (kb kg-nál kisebb hasznos teherbírású) szóló II. a közúti közlekedés szabályairól autóbusz szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) szerint meghatározott (kivéve a 16 férőhely alattiakat) csuklós III. KRESZ szerint meghatározott autóbusz könnyű II. tehergépkocsi, kg tehergépkocsi össztömegű (kb kg hasznos teherbírású) szóló nehéz III. tehergépkocsi pótkocsi vagy tehergépkocsi vontatmány nélkül, 7000 kg-nál nagyobb össztömegű (kb kg-nál nagyobb hasznos teherbírású) III. tehergépkocsi pótkocsival, tehergépkocsi nyergesvontató szerelvény II. KRESZ szerint meghatározott motorkerékpár és segédmotoros kerékpár Jel szgk busz cs-busz ktgk ntgk tgk-szer mkp 4.3 Forgalmi adatok képzése a mértékadó zajterhelés számításához mértékadó zajterhelés számításának alapját képező, adott vonatkoztatási időhöz tartozó óraforgalmat közúti közlekedés esetén a következők szerint kell megállapítani: z egyes akusztikai járműkategóriákhoz tartozó, a napközben napszakra vonatkozó évi átlagos óraforgalom Qi,napköz Q1,napköz = 1,napköz * ÁNF1/12 Q2,napköz = 2,napköz * (ÁNF2 + ÁNF4 + ÁNF7)/12

20 Magyar joganyagok - 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet - a zajkibocsátási határértékek20. Q3,napköz = 3,napköz * (ÁNF3 + ÁNF5 + ÁNF6)/ z egyes akusztikai járműkategóriákhoz tartozó, az este napszakra vonatkozó évi átlagos óraforgalom Qi,este Q1,este = 1,este*ÁNFi/4 Q2,este = 2,este * (ÁNF2 + ÁNF4 + ÁNF7)/4 Q3,este = 3,este * (ÁNF3 + ÁNF5 + ÁNF6)/ z egyes akusztikai járműkategóriákhoz napszakra vonatkozó évi átlagos óraforgalom Qi,éjjel tartozó, az éjszaka Q1,éjjel = 1,éjjel*ÁNF 1/8 Q2,éjjel = 2,éjjel * (ÁNF2 + ÁNF4 + ÁNF7)/8 Q3,éjjel = 3,éjjel * (ÁNF3 + ÁNF5 + ÁNF6)/ pontok szerinti összefüggésekben: ÁNFk = a k-adik járműkategória (4.2 pont) ÁNF-adata, jármű/nap z i,napköz, i,este és i,éjjel tényezők a 3. táblázat szerint. 1. Út-/forgalomjelleg kategória* M1, M5 autópályák M0-n kívüli szakaszai M0 és az M3, M7 autópályák M0-n kívüli szakaszai M0-n belüli autópálya szakaszok Jelleg2=1 (Nagyarányú nemzetközi forgalmat lebonyolító főutak) Jelleg2=2 (átlagos éjszakai forgalmú utak) Jelleg2=3 (kis éjszakai forgalmú utak) 3. táblázat: Napszak forgalom aránya (i,x) az ÁNF-hez képest B C D E F G H I J Napszak forgalom aránya ( ) az ÁNF-hez képest i,x Napközben Este óra Éjszaka óra óra kusztikai járműkategória jele I. i=l 0,699 II. i=2 0,618 III. i=3 0,590 I. i=1 0,164 II. i=2 0,162 III. i=3 0,160 I. i=1 0,137 II. i=2 0,220 III. i=3 0,250 0,745 0,660 0,612 0,162 0,160 0,158 0,093 0,180 0,230 0,765 0,747 0,743 0,150 0,148 0,145 0,085 0,105 0,112 0,750 0,743 0,736 0,162 0,160 0,158 0,088 0,097 0,106 0,780 0,777 0,773 0,150 0,148 0,145 0,070 0,075 0,082 0,802 0,799 0,795 0,139 0,138 0,136 0,059 0,063 0,069 * ÚT :2004 szerinti forgalomjelleg kategóriák 4.4 z egyes út- és időszakaszokhoz tartozó vonatkoztatási egyenértékű hang-nyomásszint (Leq(7,5)g,s,t,j) számítása

21 Magyar joganyagok - 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet - a zajkibocsátási határértékek z egyes út- és időszakaszokhoz tartozó vonatkoztatási egyenértékű -hangnyomásszintet a vonatkoztatási távolságban, -típusú akusztikai érdességi kategóriába tartozó kopórétegen (a g-edik órán belül, az s-edik számítási útszakaszhoz tartozó j-edik út- és t-edik időszakasz esetén az Leq (7,5)g,s,t,j mennyiséget) a szakaszra megállapított forgalmi (Q és v) adatokból a következő összefüggéssel kell meghatározni: ahol a g-edik órán belül az s-edik számítási útszakaszhoz tartozó j-edik útés t-edik időszakaszban Leq (7,5)g,s,t,j,i az i-edik akusztikai járműkategória forgalmától származó kiindulási egyenértékű -hangnyomásszint Leq (7,5)g,s,t,j,v az egyes villamos típusoknak (összesen n -féle típus a j-edik vágánytípuson) -hangnyomásszint forgalmától származó kiindulási egyenértékű z Leq(7,5)g,s,t,j,i kiszámítása: Leq (7,5)g,s,t,j,i = [Kt + KD]g,s,t,j,i [K t] g,s,t,j,i számítása: ahol: a) az adott akusztikai járműkategóriához tartozó i Bi Ci Di Ei Fi állandókat a 4. táblázat szerint kell behelyettesíteni: 4. táblázat i= B i C Bi D Ci E Di F Ei G Fi b) vg,s,t,j,i az adott akusztikai járműkategóriához rendelt mértékadó sebesség, km/óra, c) pg,s,t,j,i az adott akusztikai járműkategóriához tartozó terhelési paraméter az 5. táblázat szerint. 5. táblázat 1. kusztikai járműkategória B C Pg,s,t,j,i értéke

22 Magyar joganyagok - 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet - a zajkibocsátási határértékek I. II. és III. I. II. és III. I. II. és III. [K]g,s,t,j,i útburkolat emelkedő esetén lejtő esetén (c%<0) (c%>0) egyenletesen áramló forgalom esetén c c c -c gyorsuló forgalom esetén c+2 c+2 c+4 c+4 lassuló forgalom esetén c-1 c-1 c-3 -c-3 miatti korrekció értékét az adott akusztikai járműkategóriához tartozóan az adott kopórétegre az OK adatbázisából kell venni. Ha az OK adatbázisának a [K]g,s,t,j,i útburkolat miatti korrekcióval való kiegészítése az adott járműkategóriához tartozóan az adott kopórétegre nem történt meg, akkor a zajtérkép készítőjének szakmai döntésétől függően a kopóréteg a) vagy besorolható a 6. táblázat szerinti kategóriákba, és ha a kopórétegen (a kopóréteg életkorától függetlenül) nincs felfagyástól, az alépítményen pedig nincs vetemedéstől vagy egyéb okból származó, kiterjedt folytonossági hiány vagy törés, akkor a 6. táblázat megfelelő [K]g,s,t,j,i értéket kell behelyettesíteni és a 4. táblázat szerinti i Bi regressziós állandókat kell használni; b) vagy ha az a) pont szerinti besorolás nem hajtható végre, akkor [K]g,s,t,j,i = 0 és az i Bi regressziós állandók értékeit a 4. táblázat szerinti értékek helyett az adott járműkategóriához tartozóan az adott útburkolatra méréssel kell meghatározni. mérésekért a zajtérkép előállítója a felelős. z i Bi regressziós állandók mért értékei nem lehetnek 5 évnél régebbiek. z i Bi regressziós állandók méréssel való meghatározásánál az MSZ EN ISO z útburkolatok közlekedési zajra gyakorolt hatásának mérése. 1. rész: Statisztikus elhaladási mérési módszer előírásai szerint eljárni. Ez a szabványnak a regresszió alapjául szolgáló adatgyűjtésre (mérésre) vonatkozó előírásai, továbbá a műszerezésre és a regresszió-analízisre vonatkozó követelményei teljesítését jelenti. vizsgálatok során az MSZ EN ISO szerinti 1. járműkategóriát az I. akusztikai járműkategóriának, a 2. járműkategóriát a II. akusztikai járműkategóriának és a 2.b. járműkategóriát a III. akusztikai járműkategóriának kell megfeleltetni. z i Bi regressziós állandók értékeként a vizsgálattal meghatározott ai és bi állandók tizedrészét kell alkalmazni, azaz i = ai/10 és Bi = bi/10. Megjegyzés: szabvány szerinti SPBI (statisztikus elhaladási index) meghatározása nem feladat, mivel az alkalmatlan a sebesség hatásainak a becslésére.