2. Kemence vidékének földtani viszonyai Hont megyében.

Átírás

1 164 PR. SZENTPÉTERY ZSIGMOND (1) 2. Kemence vidékének földtani viszonyai Hont megyében. írta: D e. Szentpétert Zsigmond. Az évben a m. kir. Földtani Intézet megtisztelő megbízása alapján a Börzsönyi hegység E-i részén végeztem petrogenetikai megfigyeléseket. Mivel azonban a rendelkezésre állő régi, Ott, Stache1stb. fölvételeit ábrázoló geológiai térkép használhatatlannak bizonyult, vizsgálataim közben részletesen föl is kellett vennem a vidéket. A gyászos trianoni béke által kijelölt csodálatosan lehetetlen határ, amely Hazánk eme részét bűnös tudatossággal zárta el természetes közlekedési vonalaitól, nagyon megnehezítette a bejárást. Részben ez is az oka, hogy csak Kemence közvetlen déli környékét vehettem töl a Réclli, Várbükk, Csóványos és Orosz hegyek által bezárt háromszögön belül. A vidéket a Kemence- és Csarnapatakok, valamint mellékvizeik csak kis mértékben tárták föl. A fölvett vidék részletes leíró földtani ismertetését a mai nehéz nyomdai viszonyokra való tekintettel most nem adhatom, azért az alábbiakban csak rövid összefoglalásra szorítkozom. A terület felépítésében a különböző andezit fajtákon és ezek tufáján kívül csak igen kis helyen lép föl a lajtamészkő, az ENyi szegélyen, Kemence községtől DDK-re vékony sávként. A z andezitek területe túlnyomóan tömeges kőzetekből áll. Két különböző természetű erupciós terület van itt. Az egyiket úgy foghatjuk föl, mint a Csóványos hatalmas sztratovulkáni tömegének ENy-i lejtőjét, ahol még a mai térszíni viszonyok mellett is lehet az egyes lávaáraknak némi váltakozását észlelni, a másik pedig a Csamapatak nyugati oldalán húzódó perőcsényi dombsorozat, ahol az andezittömegek külső megjelenése is egészen más. A Csóványos E-i részén, a kemencei fővölgyben a Malomkő, Csonkakő és Barátkő hatalmas breccsás sziklafala, valamint innen K-re pl. a Bacsinaszirtek valóban könnyen tévedésbe ejthették a régi kutatókat, hogy az egész vidéket vulkáni törmelékből állónak ítéljék. A közelebbi vizsgálatnál azonban 12 Wien, : es mértékben. Leírása: Verb. d. K. k. geol. Reichsanst. Bd Földtani Közlöny, XXV. k., p Budapest, 1895.

2 ( 2) FELVÉTELI JELENTÉS 165 kiderül, hogy ezek a breccsák andezitbe vannak ágyazva s meg ott is láva a ragasztóanyag, ahol a breccsák mennyisege igen nagy. Pontos az is, hogy úgy a bezáró kőzet, mint a ragasztó anyag a legtöbb esetben olyan kőzet, mint a breccsa. Ugyancsak sok helyütt, mint pl. a Sásaskő, Godó vár, Cukorhát stb. erdőrészletekben szintén láva ragasztja össze az elszigetelt, bár olykor tekintélyes nagyságú fof/brészleteket is. Agglomerát aránylag csak kevés helyen fordul elő, legnagyobb területen a Kemencepatak feltárásában, mint azt már S zabó is észlelte ;2 itt főleg a völgynek E-i részén találunk nagyobb agglomerátos helyeket. De másutt is főleg a mélyebb völgybevágások mentén fordul elő, ami arra a gondolatra vezet, hogy a jelenleg eltakart mélyebb részeken talán nagyobb területű ilyen vulkáni törmelék van és pedig elsősorban a vidék E-i Mén, amely távolabb esik a vulkán centrumától. A fenti andezit-tömegek megjelenéséből természetszerűleg következik, hogy a Csóványos kráteréből, helyesebben krátereiből kinyomult láva nem valami vastag fedőket alkotott és megmerevedése alkalmával tömbökre rögökre szakadt széjjel. Az újabban kiömlött lávatömegek, amelyeknek anyaga ugyanolyan vagy különböző volt, összefoglalták, tehát újból összeragasztották ezeket a tömböket és rögöket, részben azonban tovább is hurcolhatták és mozgásuk közben szét is tördelhették az egyes darabokat. A kialakult szerkezet néha látszik élesen, néha azonban csakis a legbehatóbb vizsgálat alapján ismerhető föl. A felnyomuló lávatömegek, legalább is a hasonló anyagúak gyorsan követték egymást, ami a sok helyütt tapasztalható részleges felolvadást is érthetővé teszi. Az elszigetelt tufarészieteknek láva által való összeragasztását szintén így magyarázhatjuk meg. A z eddig bejárt hegységrészen arra lehet következtetni, hogy az egyes lávaömlési periódusok között kevés hamu hullott alá s így a hatalmas lávatömegek lefelé való folyásukban nagyon könynyen megsemmisíthették, magukba gyúrhatták a vékony tufaleplet. Nagyobb területű és vastagabb tufarétegek csakis az erupciós ciklus végéről maradtak meg a bejárt területen, amikor a kiömlő lávafolyás már nem téphette szét. Az andezittufák legfontosabb előfordulási helye Kemence községtől DDK-re, a Felsőcsapás dombon van, ahol jól látni, hogy az amfibólandezittufak és a biotitamfibolandezit-tufák, amelyek kövületekben gazdagok3, legfelső részükön többszörösen váltakoznak a lajtamészkővel. A z andezitek explóziós jelenségeinek végső fázisa tehát egybeesett a lajtamészkő lerakódásának kezdetével, így a kitörés a középső miocénben végződött.4 E hatalmas 3 E kövületek vizsgálatával dr. Sümeghy József intézeti tanársegédet bíztam meg, ki a hálás anyagot jórészben fel is dolgozta. 4 Amint azt dr. M ájer István is megállapította. (Földtani Közlöny, XLY. k. p. 89. Budapest, 1915.)

3 166 DR. SZENTPÉTERY ZSIGMOND ( 3 ) tufatömeg (kb. 40 m vastag) még hatalmasabb agglomerát tömegen nyugszik, amely alatt D-re a Kővágón túl láva következik. A Csóványos vidéktől Ny-ra, a Csarnapatak fölött emelkedő vulkáni vidéken, a perőcsényi Csamak, Marnon, Jancsi és Gátolla erdőrészletekben hatalmas amfibolandezit falakat találunk, amelyek csakis a Marnon végén és a Gátolla alsó részén breccsásak egy kissé. Ennek a nagyon egyöntetű tömegnek megjelenése arra vall, hogy hosszú repedés mentén felnyomult erupciós anyagról van itt szó, nem pedig centrális kitörésekről, mint a Csóványos körüli hegységrészen. Az andezit-fajták petrográfiai és különösen érdekes petrogenetikai sajátságait más helyütt fogom közölni. Itt csak a következőket említem. A felvett területen 3 jó típus van: 1. biotitamfibolandezit, 2. amfibolandezit, 3. hiperszténaugit andezit. A keverékfajták száma igen nagy, ugyancsak nagy szerepet játszanak az utólagos fajták is. Leggyakoribb keveréktípus az amftbolhiperszténaugitandezit, az a kőzet tehát, melyben az amfibol egyenértékű az eredeti hiperszténnel és augittal. A biotitamfibolandezit csakis agglomerátként fordul elő a felső tufarétegekben és pedig meglehetős mennyiségben. Egy esetben azonban hatalmas tömbszerü zárvány alakjában megtaláltam az amfibolandezit egyik mélyebb lávaárjában a Remetekőnél. A tiszta típusú amfibolandezit eredeti (nem piroxénesedett) állapotban főleg az üveges alapanyagú lávák között fordul elő kevés helyen, míg piroxénesedett fajtái, hatalmas tömegeket formálva, félkörben veszik körül a csak valamivel nagyobb földtani szerepű amfibolpiroxénandezit tömegeket. A z amfibolandezitek a csóványosi oldalon általában a hegyek felső részét alkotják, így abból állanak a Magosfa (906 m), a Magyaros (777 m), Kuruc (676 m),hajagos (630 m) stb. hegységrészek. A perőcsényi oldalon az amfibolandezit alkotja a főgerincet, melyet mindkét oldalon a kevés piroxént tartalmazó amfibolandezit határol. Egyes elszigetelt helyeken a mélyebb részeken is előfordul az amfibolandezit és itt-ott, mint a Pleska (420 m) és a Dosnya (486 m) hegyen, áttöri az amfibolpiroxénandezitet. Az amfibolpiroxénandezit főtömege mélyebb szinteken van, mint az amfibolandezit, így fő előfordulási helye a Miklósaljától (220 m), a Godóbércen (480 m), Miklósbércen (723 m), Tamásváron (665 m), Köpíigödörön (710 m) és az Oroszbércen (648 m) át a Bacsinakútig (304 m) húzódik a felvett területen. Ilyen kőzetből, ill. vulkáni törmelékéből áll a Kemencepataktól E-ra eső alacsony dombvidék legnagyobb része is. Megtaláljuk e képződményt az amfibolandezitnél magasabb szinten is, a Viskibércen és a Csóványos északi oldalán. A Kemencepatak D-i oldalán alatta mindjárt saját agglomerátja következik. Tiszta hiperszténaugitandezit igen kevés van. Telérszerű áttörés alakjában találjuk a Godóvár Ny-i gerincén, míg a felső Drinóban kisebb foltokat

4 ( 4 ) FELVÉTELI JELENTÉS 167 képez. Sokkal nagyobb, de a többi andezithez mérve még mindig csekély szerepe van a kevés amfibolt tartalmazó piroxénandezitnek, amelynek fő előfordulási helye a Csarnavölgy mente. Érdekes, hogy a tiszta piroxénandeziteket rendesen ilyen amfibolos kőzet övezi. A kitörési sorrend pontos megállapítására még nincs elég adatom. Nagyon megnehezíti a meghatározást az amfibol különböző mértékű piroxénesedése, t. i. a típusok felismerése tekintetében. Az bizonyos, hogy a sorrend nagyon bonyolult és az, hogy a típusok megismétlődve is képződtek, rendesen különböző mértékű tisztaságban. Eddig a biotitamfibolandezit főtömegét vagyok hajlandó a legfiatalabbnak tartani e területen, viszont az amfibolpiroxénandezit egyik faja látszik legidősebbnek. Kis mértékű ércesedésre mindössze a Drinóhegy alsó részén bukkantam az ottani amfibolandezitnél. A Nagy és Kishideghegyeknek, valamint a Pintérbércnek, ahonnan bő érces darabokat mutattak, kikutatása a jövő évre marad. * Klárik Ferenc kemencei köqegyző úrnak, ki minden tekintetben a legnagyobb készséggel sietett segítségemre ezen a mindenünnen elzárt területen, ez alkalommal is a legőszintébb köszönetéinet fejezem ki.

5 TARTALOMJEGYZÉK. Lap I. Igazgatósági jelentés évekről dr. Pálfy M óric-tói.* II. Titkári jelentés az évekről dr. M arzsó L a jo s-tó HL Országos földtani felvételi jelentések: 1. D r. Liffa A u rél: Geológiai jegyzetek Telkibánya-, Gönc és Hejce környékéről... * D r. Schréter Z oltán: Adatok a Sajómedence és a Bükk DK-i oldalának geológiai viszonyaihoz D r. Ferenczi Istvá n : A tinnyevidéki harmadkori medencerészlet földtani v i s z o n y a i Rozlozsnik P á l : Földtani jegyzetek az esztergomvidéki paleogén medence nyugati rész é rő l D r. Vigh G yu la : Földtani jegyzetek a Gerecse-hegységből D r. telegdi JRóth K á ro ly : A tokod dorogi és a tatabányai barnaszénmedencék között elterülő yidék és a móri árok környéke Rozlozsnik P á l : Adatok Ajka vidékének geológiájához D r. Kadic Ottokár: Szekszárd, Tevel és Bonyhád vidékének földtani v i s z o n y a i D r. Toborffy G éza : Jelentés az években Tolna megye területén végzett részletes geológiai fe lv é t e lr ő l D r. Vogl Viktor: Adatok Dunaföldvár vidékének földtani ismeretéhez. 191 IY. Agrogeológiai felvételek: 1. Tim kó I m r e : Felvételi jelentés é v e k r ő l D r. László G á bor : Részletes újrafelvételek Pest- és Fejérmegyében Horusitzky H enrik : Győr és Győrszentmárton környékének agrogeológiai viszonyai M aros Imre : A déli Balatonpart egy részének geológiai és agrogeológiai v i s z o n y a i Treitz P éter: Jelentés az években végzett agrogeológiai munkálatokról Y. Jelentés a m. kir. Földtani Intézet chemiai laboratóriumának évi működéséről dr. E m szt K á lm á n -t 6 \ YL Egyéb jelentések: 1. D r. Schafarzik F eren c : Adatok a Csemavölgy és Mehádia geológiájához D r. Szentpétery Zsigm ond: Kemence vidékének földtani viszonyai Hont m e g y é b e n

6