SZAKDOLGOZAT. Szécsi Nóra

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Szécsi Nóra 2009

2

3 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar A magyarországi barlangok kalandturisztikai hasznosítása Konzulens: Készítette: Nagy Adrienne Szécsi Nóra Főiskolai tanársegéd IV. évfolyam Idegenforgalmi és szálloda szak dr. Tardy János 2009.

4 NYILATKOZAT Alulírott Szécsi Nóra, a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar, Idegenforgalmi és szálloda szakos, nappali tagozatos végzős hallgatója nyilatkozom, hogy A magyarországi barlangok kalandturisztikai hasznosítása címmel bírálatra és védésre benyújtott szakdolgozat saját munkám eredménye, amelynek elkészítése során a felhasznált irodalmat a szerzői jogi szabályoknak megfelelően kezeltem (a szükséges hivatkozásokat, valamint az ábrák hivatkozását megfelelően helyeztem el). Budapest, április 27.

5 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS A KALANDTURIZMUS ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSE Nemzetközi turisztikai trendek Társadalmi-gazdasági változások Az új irányzatok Élményturizmus A kalandturizmus A kalandturizmus térhódítása A kalandturizmus fogalma és fajtái Aktív-, sport-, kockázatturizmus A kaland lélektana, motivációk Vendégszegmens A kalandturisztikai piac kínálati elemei A kaland és a természetvédelem A hazai kalandturizmus A BARLANGOK KALANDTURISZTIKAI HASZNOSÍTÁSA Barlangturizmus Magyarországon A hazai barlangok A kaland-barlangok Csodabogyós-barlang és a Mátyás-hegyi-barlang Barlangi kalandturizmus a nagyvilágban A barlangi kalandtúrák Szervezési kérdések Veszélyforrások Természetvédelem a barlangban A barlangi kalandturizmus ökoturisztikai vetülete A KALAND-BARLANGOK LÁTOGATOTTSÁGI STATISZTIKÁI A kaland-barlangok összehasonlítása vendégforgalom alapján A Csodabogyós-barlang látogatottsága A Mátyás-hegyi-barlang látogatottsága A BARLANGLÁTOGATÓKKAL VÉGZETT KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK A Mátyás-hegyi-barlang belföldi látogatói A Mátyás-hegyi barlang külföldi látogatói A Szemlő-hegyi-barlang látogatói ÖSSZEFOGLALÁS MELLÉKLET IRODALOMJEGYZÉK

6 2 TÁBLÁZAT- ÉS ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Társadalmi-gazdasági változások és a turizmusban megfigyelhető trendek összefüggései ábra: A kalandturizmus viszonyrendszere az alternatív turizmuson belül táblázat: A kalandturisztikai piac kínálati elemei táblázat: A barlangturizmus fajtái Magyarországon ábra: Magyarország kaland-barlangjainak földrajzi elhelyezkedése ábra: A látogatók számának éves változása a kiemelt kaland-barlangokban ábra: A látogatók számának éves változása a Mátyás-hegyi- és Csodabogyós-barlangokban 2004 és 2008 között ábra: A Csodabogyós-barlang látogatottsága 2006-ban túratípus szerint ábra: A Csodabogyós-barlang látogatottsága 2007-ben túratípus szerint ábra: A Mátyás-hegyi-barlang látogatottsága havi bontásban 2005-ben korosztály szerint ábra: A Mátyás-hegyi-barlang látogatottsága havi bontásban 2007-ben korosztály szerint ábra: A földalatti földrajzórák száma 2005-ben és 2007-ben a Mátyás-hegyi-barlangban ábra: A Mátyás-hegyi-barlang látogatóinak demográfiai jellemzői ábra: A Mátyás-hegyi-barlangra vonatkozó információk forrása a belföldiek szemszögéből ábra: A Mátyás-hegyi-barlangban túrázó belföldiek motivációinak megoszlása ábra: A Mátyás-hegyi-barlangra vonatkozó információk a külföldiek szemszögéből ábra: A külföldi látogatók motivációinak a megoszlása... 57

7 3 BEVEZETÉS Kutatásom témája a barlangi kalandturizmus Magyarországon. Minthogy a 21. század jellemző nemzetközi trendje, az élményorientáltság hazánkat is elérte, és az utóbbi években újabb és újabb barlangok kapták meg a kalandturisztikai hasznosítás engedélyét, így a növekvő kereslet az extrém típusú túrákra és az egyre bővülő kínálat megkívánja a jelenség szakmai vizsgálatát. A kalandturizmus fogalma a nemzetközi szakirodalomban már évek óta vizsgálódás tárgya, egyre több olyan elemzés lát napvilágot, amely a trend társadalmi hátterét, motivációit és főbb célcsoportjait vizsgálja. Dolgozatom célja, hogy a nemzetközi szakirodalmon alapuló elméleti feldolgozás mellett (1. fejezet) egy konkrét területen keresztül mutassam be a kalandturizmus helyzetét és jellemzőit Magyarországon. Tehát elsősorban a barlangturizmus új formájával foglalkozom, a barlangászatot mint új kínálati elemet jellemzem és kiemelem jövőbeli lehetőségeit (2. fejezet). A kalandturizmus jogi hátterére és feltételeire vonatkozó információim forrásául a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Barlangtani Osztályvezetőjével folytatott interjú szolgált. Elemzem a Mátyás-hegyi-barlang és a Csodabogyós-barlang látogatottsági statisztikáit az éves változás, a szezonalitás és a helyrajz szempontjából, és összevetem más idegenforgalmi barlangokra vonatkozó statisztikákkal (3. fejezet). Emellett kérdőíves vizsgálatot végzek a Mátyás-hegyi-barlangban overállos túrán résztvevőkkel (4. fejezet). Célom, hogy azonosítsam a konkrét vendégszegmenst, feltérképezzem a túraszervezők marketingtevékenységének eszközeit és hatékonyságát, valamint felmérjem a szerzett élmény intenzitását és következményeit. Az adatok alapján a következő téziseket szeretném vizsgálni. Először is, a kalandturizmus a belföldi és beutazó idegenforgalom gyorsan növekvő szegmense. Másodszor, itt is megfigyelhető a Magyarországot jellemző centralizáltság, Budapest és a Balaton dominanciája. Harmadszor, a tömegturizmus és a marginalizált extrémturizmus közötti határvonal az utóbbi években elmosódott, és a határmezsgyéjén egyre nagyobb szerephez jut a soft kalandturizmus.

8 4 Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom Takácsné Bolner Katalinnak, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Barlangtani Osztálya vezetőjének a barlangok statisztikai adatainak és térképeinek rendelkezésemre bocsátásáért, valamint a kalandturisztikai hasznosítás jogi hátterére vonatkozó személyes interjúért. A barlangfotók a Barlangtani Osztály egy másik munkatársától, Egri Csabától származnak. A Csodabogyós-barlanggal kapcsolatos adatokat és információkat Korbély Barnabástól, a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park geológiai és barlangtani szakreferensétől kaptam. Statisztikai adatokat szolgáltatott még Gruber Péter, az Aggteleki Nemzeti Park barlangtani referense, valamint Ferenczy Gergely, a Bükki Nemzeti Park barlangtani referense. Köszönet illeti Vörös Péter és Turi László barlangtúra-vezetőket a kérdőívek kitölttetésében nyújtott segítségükért a Mátyás-hegyi-barlang esetén, illetve Hegedűs Andrást a Szemlő-hegyi-barlang esetén. Pete Kenyon és Sthepen A. Craven, továbbá Charles J. Yonge, a Nemzetközi Szpeleológiai Unió tagjai a külföldi esetekre vonatkozó kutatásaimhoz nyújtottak jelentős segítséget. Végül, de nem utolsó sorban a dolgozat megszületését segítették Nagy Adrienne és Tardy János konzulensek is, akiknek iránymutatását ezúttal is köszönöm.

9 5 1. A KALANDTURIZMUS ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSE Társadalmi-gazdasági változások 1.1. Nemzetközi turisztikai trendek A mai értelemben vett turizmus a 20. század második felében jelent meg, és az azóta eltelt időben gyökeres átalakulásnak lehetünk a szemtanúi. A változásokat nem csak a fő fogadó országok és régiók esetén érzékeljük, hanem ehhez szorosan kapcsolódva a preferált terméktípusok piaca is folyamatosan módosul (Aubert-Berki [2007]). A technika újabb és újabb vívmányaival párhuzamosan a desztinációk köre is fokozatosan bővült. Az utazások mind könnyebbé, egyszerűbbé, és ami még fontosabb, a hétköznapi ember számára is elérhetővé váltak. De az okokat másban is kereshetjük: a legegyszerűbb motiváció maga az emberi kíváncsiság. A turisták igénylik az újdonságot, az ismeretlent, így jelenhettek meg a klasszikus úti célok mellett az egyre szokatlanabb és messzebb található helyszínek is. Napjainkban, a 21. század küszöbén a változások még gyorsabban és intenzívebben jelentkeznek a társadalmi és gazdasági környezetben, így az idegenforgalom piacán is. A turizmust a demográfia, a környezeti kérdések, a kultúra, de a politika és közbiztonság kérdése is egyaránt befolyásolja. Tehát a társadalmi-gazdasági változások és a turizmusban megfigyelhető trendek szorosan összefüggnek. A trendek mindig az emberi élet keretfeltételeinek a változását jelzik, amelyek hatására az életvitel, a prioritások és a döntések megváltoznak. Ennek megfelelően a keresleti oldalon megjelenő növekvő fogyasztói elvárások, az értékekben bekövetkező eltolódások, a demográfiai változások, új igények érdemi kihívást jelentenek a kínálati oldal szereplőinek (1. ábra).

10 6 1. ábra: Társadalmi-gazdasági változások és a turizmusban megfigyelhető trendek összefüggései Forrás: Aubert Berki [2007] Az új irányzatok A legalapvetőbb, főbb trendek között is tetten érhetők az extrémitás, a kaland irányába ható tényezők. A hagyományos sportágak és a passzív pihenés iránti érdeklődés csökkenése egyértelműen befolyásolja a turisztikai termékstruktúra alakulását. Emellett a természet és az élmény jelenik meg kulcspozícióban az urbanizált ember szabadidő-eltöltési motivációi között. A modern társadalmakban bár az előírt munkaidő csökkent az emberek többségénél a munkával töltött órák száma megnőtt, így a hétköznapokban fokozódó nyomás ellensúlyozására alkalmas rekreáció egyre fontosabbá válik a mindennapokban és utazások során is. Ennek megfelelően a természetorientált, az egészségközpontú és az aktív időtöltéssel kombinált utazások kereslete egyértelmű pozitív változást mutat. Ellentmondás, hogy éppen az urbanizáció hatására csökkenő zöldterületekkel párhuzamosan jelenik meg ezeknek a természeti értékeknek az idegenforgalmi hasznosítása. A turizmus megatrendjei közé illeszkedik az individualizáció igénye is. A tömeges mennyiségben előállított standardizált termékeket egyéniesíteni kell. A nyugati társadalmakat már nem fenyegeti a napi megélhetés kockázata, így fokozott figyelem koncentrálódik a szabadidő eltöltésére. Az individualizáció lényegében azt

11 7 jelenti, hogy mindenki azt tegye utazásai közben is, amit csak akar. Az utazásszervezőktől megkövetelik, hogy az élmény személyre szabott legyen és az egyedi szükségleteiket elégítse ki (Rupe [2000]). Fontos mindazonáltal megemlíteni, hogy ezek a változások természetesen nem okozták a csoportos utazások megszűnését, csupán arról beszélhetünk, hogy ezek a csoportok kisebbé, intimebbé váltak. Az alkalmazkodás életbevágó az utazásszervezők szempontjából, mivel egyre többen maguk szervezik meg az utazásaikat, elsősorban az Interneten keresztül, így nem megfelelő kínálat esetén lemaradhatnak magukról a vevőkről. A fent említett trendekhez kapcsolódik az a nemzetközi irányzat is, hogy ezt a nagyobb jelentőséggel bíró szabadidőt az emberek több részletben töltik el, nem korlátozódik a pihenés a nyárra. A főüdülések hosszának a rövidülésével egyre gyakoribbak az elő- és utószezont érintő szabadidős utazások, melyek során az aktív programok szerepe növekszik. Az az ember, akinek a mindennapi életét az egészséges életmód jellemzi, és akinek a sport, a mozgás tevékenysége napi rutinná vált, a nyaralásai során is törekedik arra, hogy a turisztikai tevékenységét aktív testmozgással párosítsa. Azonban ebben az esetben már nem elégszik meg a szokásos sporttevékenységek felsorakoztatásával, hiszen ezeket otthon is bármikor igénybe veheti. Az utazások célja a 21. században az élményszerzéssel párosuló fizikai aktivitás, ily módon az ökoturizmus és a kalandturizmus szervezői számára is további lehetőségek nyílnak a potenciális vendégkör bővülésével Élményturizmus A tapasztalatok azt mutatják, hogy a turizmus motivációi között napjainkban az első helyen az élményszerzés áll. Az európai turisztikai piac változása is követi ezt a trendet, az élménymarketing vált a turizmuspolitika legfontosabb fogalmává, hiszen ezek az újfajta élmények jelenthetik a piac fokozatos bővülését is (Jandala [1997]). A hagyományos utazások ma már nem tudnak megfelelni a követelményeknek, elvesztették az újdonság varázsát, így a figyelem a turizmus alternatív formái felé irányult. A felpörgetett életvitel a nyugalmas tengerparttal, a Sun, Sea, Sand and Sex kombinációval nem összeegyeztethető. A jólétben felnőtt új generációk és az idősebb korosztályok is mind több élményt várnak el a nyaralásoktól (Bokor [2000]).

12 8 De mi is az élmény? Olyan benyomások sorozata, melynek során a hétköznapitól eltérő, különleges valamit tapasztalunk meg, azáltal, hogy kilépünk a megszokott környezetből és körülményekből. Ennek a feltételnek a tömegturizmus nem tud megfelelni, a jól szervezett programok, a tökéletes helyszín idővel kérlelhetetlenül unalmassá válik. Emiatt az élménymarketingnek a stratégiai turizmustervezés központi elemévé kell válnia. Ez utóbbi megállapítás figyelembe vétele különösen a turisztikai vállalkozások számára fontos, hiszen a tartós versenyben maradásnak elengedhetetlen követelménye a színvonalas szolgáltatásokon kívül az egyre magasabb élménytartalmú kínálat nyújtása. Mindezek az igények is jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy mára a Föld egésze a turisztikai élményszerzés zónájává alakult. Az élmény legbiztosabb forrása maga a kaland. Amikor eltérünk a hétköznapi kulturális szabályoktól, kiszakadunk a megszokott környezetből, nem élhetünk a modern civilizációk megszokott technikai kellékeivel, próbára tesszük a teljesítőképességünket: ez mindenki számára egyértelműen a kalandot jelenti. Az magasabb élményértéket pedig a fokozódó veszély jelenti. Fontos megjegyezni, hogy a turizmus keretei között zajlódó kaland során mindig kontrollált, szabályozott veszélyforrásokról beszélünk A kalandturizmus A kalandturizmus térhódítása A nemzetközi szakirodalom egybehangzó véleménye szerint a kalandipar a turizmus piacán belül gyorsan növő szektor. A növekedés okai a kiterjedt vendégkörben rejlenek. Több társadalmi változás is elősegíti az egyre népszerűbbé válást. Az első fontos tényező, hogy eltolódott a gyermekvállalás időszaka, így a fiataloknak több ideje és felhasználható jövedelme marad a kalandok kipróbálására. A másik tényező, hogy a korábbi kalandorok a gyerekvállalás után is szeretnék a családi életüket aktívan tölteni. Végül, de nem utolsó sorban, az öregedő társadalmakban az idősebb generációknak is egyre nagyobb az igénye a sportos szabadidőtöltésre. A növekvő keresletnek és a széleskörű elvárásoknak meg kell felelni, ami biztosítja a piac folyamatos bővülését (Dunford [2008]). A

13 9 kalandturizmus jelentőségének növekedése azt is magával vonja, hogy egyre komolyabb szakmai érdeklődés övezi. Nemzetközi szervezetek például: Adventure Travel Trade Association és konferenciák például: Adventure Travel World Summits (Nemzetközi Kalandturisztikai Csúcstalálkozó) jöttek létre az utóbbi években. Angliában a 2008-as Adventure Travel Show kiállítói már több mint 200-an voltak. A helyzet hasonló a szakmai oktatásban is, Kanadától kezdve Anglián át több főiskolán lehetőség van kalandturisztikai szakosodásra A kalandturizmus fogalma és fajtái Utasok és utazásszervezők tömegei vesznek részt a kalandutazásokon, illetve ezek a lebonyolításban, mégis alig még van a turizmusnak más olyan szegmense, amelyik ennyire kevéssé ismert és tanulmányozott volna a szakirodalomban. Pontos, jól körülhatárolt definícióról nem beszélhetünk, gyakran már az is gondot okoz, hogy elhelyezzük a turizmus más típusain belül. Sokan összekeverik a kockázat-, az aktív-, vagy éppen a sportturizmussal, de a kalandturizmus egy önálló turizmuságazat, amely emellett természetesen magában hordozza a fent említett turizmusfajták több jellemzőjét is. Az általánosan elfogadott definíció szerint a kalandturizmus olyan aktív utazásokat foglal magába, amelyek a legtöbb esetben természeti környezetben mennek végbe, és a fő cél egy veszélyérzettel, izgalommal kombinált élmény szerzése. Azonban ennek a megfogalmazásnak a gyengeségét az adja, hogy a kaland szubjektív fogalom, minden embernek mást jelent, így nehezen meghatározható, hogy mi is az az izgalmas élmény, ami már kalandnak számít. Az Amerikai Egyesült Államokban alapított Adventure Travel Trade Association (Kalandturisztikai Szakmai Szövetség) megállapítása szerint minden olyan tevékenység kalandturizmusnak számít, amelyik az alábbi három feltétel közül legalább kettőnek megfelel: 1. fizikai tevékenység, 2. természeti környezetben megy végbe, 3. kulturális értékcsere és kölcsönhatás jön létre (Dunford [2008]). Azzal a kitétellel kiegészítve, hogy a kalandturizmus mindenkor a napi rutintól való elszakadást szolgálja azáltal, hogy a biztonságos komfort környezet elhagyásával az ember valami újat fedez fel, miközben próbára teszi, feszegeti a saját korlátait.

14 10 A viszonylag tág definíció következtében a kalandturizmus számtalan formát ölthet, a vadvízi evezést éppúgy magában foglalja, mint a hagyományos gyalogtúrázást. Nehéz felosztani különböző típusokra, mégis alapvetően két jól elkülöníthető fajtáról beszélhetünk a veszélyességi fokozat és a fizikai teljesítmény szerint. Az első a soft kalandturizmus, amely mindenki által elérhető és teljesíthető. Az utazásszervezők célja, hogy a soft ajánlatokkal az idősebb korosztályokat, a családokat, vagy éppen a hölgyeket célozza meg. A másik a hard kalandturizmus, amely már magasabb veszélyességi fokozatot jelent. Ez jó fizikai kondíciót feltételez a résztvevők részéről, ezzel együtt az adrenalin-szintet igazán fokozó élményt nyújtja Aktív-, sport-, kockázatturizmus Az elmúlt évtizedek gazdasági-társadalmi változásai során bekövetkezett szemléletváltásra a turizmus alternatív formái adtak választ. Az újfajta, magasabb minőségű, kultúra- és környezettudatos turizmusfajták közé sorolható az aktív turizmus is. Definíció szerint ez olyan utazás, amely során a turista a hétköznapitól eltérő, intenzív mozgást végez, miközben valamilyen fajta árut vagy szolgáltatást is vásárol (Michalkó [2002]). E meghatározás alapján megállapítható, hogy a kalandturizmus is az aktív turizmus fajtái közé sorolható, azzal a kitétellel, hogy az utóbbinak szerves része a mesterséges veszélyérzet és feszültség. Tévesek azonban azok a megállapítások, amelyek túlzott párhuzamot vonnak a sport és a kaland között. A sportturizmus alatt mindenkor a versenysportot értjük, ahová résztvevőként a versenyzők, szurkolók és edzők tartoznak. Tehát minden esetben sportturizmusról beszélünk, amikor az utazás nem kedvtelésből, hanem a teljesítmény összemérése érdekében történik. Ebben az értelemben itt nemcsak kaland-, hanem aktív turizmusról sem beszélhetünk, hiszen a tevékenység nem tér el a megszokottól (Michalkó [2002]). Ha az élményturizmus által kínált korlátozott veszélyhelyzetek sem elégítik ki a turistát, akkor nem marad más hátra, mint a valódi életveszély. A 21. században kialakult a kockázatturizmus, amelynek helyszínei a harci frontok, katasztrófahelyzetek, válságövezetek. Elegendő pénz és vakmerőség esetén az ember

15 11 ma már bárhova eljuthat. Nem véletlen, hogy a külügyminisztériumok külön tanáccsal látják el a katasztrófa által sújtott térségekbe utazókat, hiszen szükség van az ilyen támogatásra is, mivel ma már él és virul a katasztrófaturizmus, ahol az élményt mások tragédiája adja és ellentétben a kalandturizmussal a veszélyhelyzet nincsen kontrollálva (Jandala [1997]). Összefoglalva, a kalandturizmust tekinthetjük az aktív turizmus egy bizonyos, a mesterséges veszélyérzet élményének megszerzésére irányuló típusának, azonban különbözik a sport- és kockázatturizmustól, hiszen nem beszélhetünk sem versenysportról, sem pedig valóban életveszélyes szituációkról. A kalandturizmussal járó kockázat szabályozott, és a biztonság a legfontosabb kritériumok között szerepel. A következő ábra a turizmus viszonyrendszerében helyezi el a kalandturizmust, és demonstrálja, hogy ez a turizmusfajta elkülönül az alternatív turizmus típusain belül. 2. ábra: A kalandturizmus viszonyrendszere az alternatív turizmuson belül Forrás: a szerző Bár az ábra azt sugallja, hogy az öko-, aktív, kaland-, vagy éppen a kockázatturizmus között egyértelmű határ húzható, valójában a folyamatábra nyilainak a célja, hogy szemléltesse, hogy ezek a típusok egymásból alakultak ki, így a gyakorlati alkalmazás során az elméletben definiált típusok keverednek, egy

16 12 utazásnak egyszerre lehetnek például öko-, illetve kalandturisztikai aspektusai is, ahogy a fejezetből részletesebben is kiderül A kaland lélektana, motivációk A kalandturizmus megértéséhez vagy éppen a piacon való részvételhez elengedhetetlen a jelenség pszichikai hátterét, speciális szükségleteit és motivációit is vizsgálni, hogy ezáltal pontosabb képet kapjunk, kik is azok a kalandorok és mi jellemző rájuk. A kalandturizmus jelenségével párhuzamba állíthatók az olyan trendek, melyek során felértékelődik maga az ember, és az egészség vagy éppen maga a test kerül a középpontba. Az újfajta életmód megköveteli az egot, az önmagunkra figyelést, ahol egyszerre ápoljuk a lelkünket és a testüket, ám ez számtalan különböző módon történhet. Ebből adódóan a kalandorok részéről is többféle fizikaipszichikai motivációról beszélhetünk. Fizikai-fiziológiai szükséglet a menekülés a monotonitásból, ahol a cél a hétköznapok ellensúlyozása. Fontos a testi épség megőrzése, a test karbantartása a fizikai aktivitás során. Erősíti a valahová tartozás érzését, hiszen a kaland társas program, gyakran csapatmunka. Növeli az önbecsülést, ugyanis a kívülállók is elismerik a teljesítményt, az emberben pedig a megcsináltam! -érzés okoz eufórikus örömet. A kalandor által megtapasztalható természeti környezet vagy éppen kulturális sokszínűség esztétikai élményt nyújt. A kaland tehát az önmegvalósítás, önkifejezés egyik kiváló, hatékony eszköze, amelynek pozitív hatásai a megszokott otthoni életbe való visszatérés után is érezhetők. A fizikai vagy szellemi kihívás teljesítése a magabiztosság megnövekedését eredményezheti a mindennapokban is. Olyan egyedülálló tapasztalatot és emléket biztosít a résztvevőknek, amelyet később is újra át akarnak élni (Sung [2004]). De mi is adja a kaland-érzetet a teljesítményen kívül? A szükséges technikai felszerelés és a ruházat több célt is szolgál. Természetesen a fizikai aktivitás elengedhetetlen kelléke, de több is annál. A kalandfelszerelés a hőszigetelő ruha, overáll, sisak, viharsátor, fejlámpa, kötél, túrabakancs stb. tovább erősíti a hétköznapi sémáktól való eltérést, a ruházat mint jelmez segít a tömegtől való elszakadásban (Jandala [1997]).

17 13 Manapság már az outdoor kifejezés a köztudatba is átkerült, a reklámokból és plakátokról számtalan kép és film buzdít a speciális ruhák viselésére. Önálló iparág épült ki, hogy kiszolgálja az outdoor-boom által növekvő igényeket (Buckley [2003]) Vendégszegmens A kalandturizmus életkortól független, különbség csak abban látszik, hogy kik választják a hard vagy a soft fajtáját. Mindenki megtalálhatja a maga szintjén a saját kalandját, így a keresleti oldalon nem beszélhetünk egy jól meghatározott csoportról. A fenti állításokat bizonyítja két felmérés is. Az egyiket a Kalandturisztikai Kereskedelmi Szövetség (ATTA) végezte 2006-ban a legnagyobb amerikai kalandutazás-szervezők között. A felmérés megállapította rácáfolva a fiatalabbak szerepével kapcsolatos sztereotípiákra, hogy az átlagéletkor a különböző vállalatoknál év közé esett, és a legnagyobb számban a év közé eső korosztály képviseltette magát a résztvevők között. Hasonló eredményre jutunk a Adventure Travel Show (Londoni Kalandturisztikai Kiállítás) látogatóinak a vizsgálatakor is, a fiatalabb, év közé eső korosztályok mellett a 41 évtől fölfelé eső korúak száma az összes látogató számának több, mint 55 %-át tette ki. Szintén kiegyensúlyozott megoszlást tapasztalhatunk akkor, amikor a nemek arányát vizsgáljuk. A 2006-os ATTA felmérés szerint a résztvevők 55%-át alkották a hölgyek, és az ő átlagéletkoruk is év közé esett, míg a es Londoni kiállításon a látogatók 51 %-a volt nő. A női vásárlók inkább a soft túrákat, míg a férfi résztvevők a hard kalandokat kedvelték (Dunford [2008]). Megállapíthatjuk, hogy a világszerte tapasztalható demográfiai változások hatása a kalandturizmus piacát is befolyásolja. Jól látszik, hogy az ún. szeniorturizmus nem csak a gyógy- és egészségturizmus részeként jelenik meg, hanem létezik az az aktív idősebb réteg, amelynek igénye van a szabadidő egyedi, sportosabb eltöltésére. Az utazásszervezőknek tehát diverzifikált kínálatot kell biztosítaniuk, extrém túrák mellett meg kell jelenniük a soft kalandtúráknak is. Hangsúlyt kell fektetni a külön családosoknak, az idősebbeknek, vagy éppen a hölgyeknek szánt túrákra.

18 A kalandturisztikai piac kínálati elemei A kaland mint idegenforgalmi termék sokféleképpen jelenhet meg a piacon. A kalandturizmust nem csak a nehézség, hanem a terméktípusok alapján is lehet osztályozni. Az összeállításból is megállapítható, hogy a piac kínálati oldala megosztott. A széles termékválasztékot a sportszövetségektől kezdve a kisebb privát utazásszervezők tömegein át a nagy idegenforgalmi vállalatok is kínálják. Az utazások a rövid akciókon át a több hetes expedíciókig is tarthatnak (1. táblázat a következő oldalon). Jól látszik az az új igény is, hogy az utazó egyedül kívánja felfedezni a kalandot, így jelenhettek meg a piacon az egyénileg összeállított, személyre szabott túrák. Az ilyen utazásokra jellemző, hogy gyakran órákra lebontott napirendet bíznak az utazókra a szervezőirodák. Emellett azonban többségben vannak a szervezett utazások, hiszen a kivételektől eltekintve pont a túrák speciális volta miatt szükséges a szakképzett vezetés, hogy a veszélyhelyzet valóban szabályozott legyen. Az expedíciós utazásoknál különösen jellemző a kis létszám, azonban ez a többi túratípus esetén is elmondható. A létszám minden esetben korlátozott a résztvevők biztonsága érdekében. Kiegészítésül fontos megemlíteni, hogy a kaland gyakran incentive utazások vagy csapatépítő tréningek része is. Utóbbinak elsődleges célja a csoportkohézió növelése, a csoporttagok kapcsolatrendszerének tökéletesítése és a csapatszellem kialakítása, egyszóval a szociális viszonyok fejlesztése abban a reményben, hogy ez közvetett módon növelni fogja a munka hatékonyságát. E célok megvalósítására tökéletesen megfelel a kalandturizmus, hiszen társas programokról beszélünk, melyek során a teljesítéshez általában a kalandorok együttműködése, egymás segítése szükséges.

19 15 A kalandturisztikai piac kínálati elemei 1. táblázat Kínálati elem Jellemzői Szervezők Példa Expedíciós utazások Extrémsport utazások Fun & Action Tanfolyamok Olyan utazások, amelyek egzotikus országokba vagy érintetlen természeti környezetbe vezetnek. Jelentős fizikai teljesítményt követel a résztvevőtől. Elsősorban veszélyes extrémsportok űzésére ad alkalmat. Olyan, rövid időre szóló ajánlatok, ahol a cél a veszély érzetének kipróbálása. Nem igényel jelentős fizikai teljesítményt. Adott sportág továbbképzési lehetősége. Általában nagy utazásszervezők kínálják, a magas utazási költségek és a kis létszám miatt. Kisebb, akár privát utazásszervezők kínálata. Gyakran helyi, kisebb, privát vagy nyilvános túraszervezők kínálata. Különböző sportszövetségek, egyesületek és iskolák kínálata. Himalájai expedíció, kutyaszánnal Grönlandon keresztül Mountainbiketúra, hegymászás, rafting Bungee jumping, tandem-ugrás Vadvízi evezés-, sziklamászás-, ejtőernyősugrástanfolyam Vezetett túrák Egyéni utazás (FIT) Szakképzett túravezető által vezetett kalandtúrák. Utazásszervezők által személyre szabottan összeállított túrák, ahol egyénileg kell utazni. Forrás: Rupe [2000], ford.: a szerző. Különböző sportszövetségek és egyesületek, vagy kisebb, akár privát utazásszervezők kínálata. Speciális utazásszervezők- és közvetítők kínálata. Hegymászás, barlangászat

20 A kaland és a természetvédelem A kalandturizmus során általában a táj sajátos arculata és az abban végezhető tevékenység jelenti az egyik legfőbb vonzerőt. A táj sajátos arculata azt jelenti, hogy az egyes tájaknak külön látványa, illata, hangulata van, ezek összességéből formálódik ki az ún. hely szelleme, ami a turisztikai kínálat és kereslet sarkalatos eleme (Szalai-Szilágyi [2007]). A kaland során az érintetlen természeti környezet esztétikai értéke keveredik a kihívással, így alkotva egyedi élményt. Ugyanakkor kalandturizmus számtalan veszélyt hordoz magában, hiszen a nem megfelelően tervezett és szervezett utazások esetén a helyi ökoszisztémák is károsodhatnak, megjelenhetnek a nemkívánatos negatív hatások, és a kaland a természet pusztítását eredményezheti. A kalandturisztikai hasznosítás során tehát nem szabad elhanyagolni a fenntarthatóság kritériumát. Az új erőforrások kiaknázása mellett a megóvásra is gondolni kell, hiszen a cél, hogy a kaland élményét a jövő generációi is élvezni tudják. Az International Ecotourism Society (Nemzetközi Ökoturisztikai Társaság) meghatározása szerint az ökoturizmus olyan felelősségteljes utazásokat foglal magában, amelyek gyakorlatilag érintetlen természeti területek megismerésére irányulnak, ugyanakkor aktívan igyekeznek megőrizni a természeti és kulturális értékeket, és hozzájárulnak a helyi lakosok jólétéhez. Ennek megfelelően egyre általánosabban felismert igény, hogy az ún. viselkedési kódex (Code of Conduct) szabályainak ismeretét és betartását maguk az utazásszervezők is kötelezővé tegyék az utasaik számára. Ez utóbbi alapján került kidolgozásra a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban A felelős ökoturista etikai kódexe (lásd Melléklet I.), természetesen a hazai viszonyokat és különbségeket mindenkor figyelembe véve. Magyarország területének közel 10 %-a természetvédelmi oltalom alatt áll (és ahogy látni fogjuk, minden barlangot valamely területileg illetékes nemzeti parki igazgatóság kezel), így különösen fontos egy központilag meghatározott, egységes ajánlás megjelenése és kommunikálása a turisták felé a kívánt magatartási formákról. A kulcsszó jelen esetben az ajánlás, hiszen ez a kódex nem kötelező érvényű, kivételt csak a természetvédelmi törvényben meghatározott szigorúan védett természeti jelenségek, növények és állatok képeznek. Ennek ellenére a tiltást sohasem nyíltan megfogalmazó, a