A ROBBANÓANYAGOK KEZELÉSBIZTOSSÁGÁRÓL
|
|
- Jázmin Szalai
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A ROBBANÓANYAGOK KEZELÉSBIZTOSSÁGÁRÓL Dr. BOHUS Géza*, BŐHM Szilvia* * Miskolci Egyetem, Bányászati és Geotechnikai Tanszék ABSTRACT By emitted blasting materials, treatment-safeness is required. These obviously simply assumptions are depended on a lot of conditions. We would like to call the attention to some important blasting-physical coherence regarding to treatment-safeness in this short -but not full- paper. 1. BEVEZETÉS Egy robbantástechnikai feladat elvégzéséhez szükséges robbanóanyagok kiválasztása rendkívül gondos körültekintést igénylő feladat. A legfontosabb követelmények a robbanóanyagokkal szemben: Elegendő energiájuk és teljesítményük legyen a szükséges hatás biztosítására. Érzékenységük külső hatásokkal szemben jól definiált határok között legyen, egyrészt a kezelés biztossága, másrészt a könnyű iniciálhatóság céljából. Meghatározott ideig tartó tárolásuk alatt kémiai, fizikai és robbantástechnikai tulajdonságaik ne változzanak. Előállításuk nyersanyagai hozzáférhetők, gyártásuk biztonságos és gazdaságos legyen, alkalmazásuk során megfelelő teljesítményűek legyenek. Megfelelő fizikai tulajdonságúak legyenek. A robbanóanyagok legfontosabb jellemzői: érzékenység; detonációátadó képesség; detonációsebesség; stabilitás; oxigénegyenleg; robbanáshő; robbanási hőmérséklet; robbanási nyomás; brizancia; munkavégző képesség; a robbanási termékek mérgezőgáz-tartalma. 2. ÉRZÉKENYSÉG Kezelésbiztosság: A robbanóanyagok és a robbantószerek tűrőképessége a szállítás, tárolás és felhasználás során fellépő igénybevételekkel szemben. A kezelésbiztos robbanóanyag a szállítás, tárolás és felhasználás során a durva hatásokat elkerülve, a forgalmazó utasításait betartva, biztonságosan kezelhető robbanóanyag
2 Ütésérzékenység: A robbanó anyagok mechanikai hatások iránti érzékenységének kifejezője. Az adott robbanóanyag hatályos műszaki követelményében meghatározott tömegű és kialakítású ütőkalapács használata esetén a megengedett tűréssel megadott átlagmagasság m- ben, amelynél a le-fel módszer szerint végzett vizsgálattal a berobbanás valószínűsége közelít az 50%-hoz. A le-fel módszer szerinti vizsgálat az a vizsgálat, amellyel legalább 26 ejtésből meghatározható az adott robbanóanyag 50%-os berobbanási valószínűségéhez közelítő ejtési magasság, valamint a legkisebb ejtési magasság. A robbanóanyag felrobbanásának az előírt vizsgálati körülmények közötti bekövetkezését, a szabadon eső test tömegével és az esés magasságával jellemezhető mérőszám mutatja. Az ütésérzékenységet ún. ejtőkészülékkel határozzák meg, ami függőleges helyzetben rögzített két párhuzamos irányítósínből áll. A vezetősínek között szabadon csúszik az 1, 2, 5 vagy 10 kg-os acélsúly, aminek fejrészét rugós kapcsoló rögzít. A vizsgálandó robbanóanyagot a készülék talpazatán megfelelő hengeres furatba helyezik el, majd a furatra megfelelő acélból készült üllő kerül, amelyre megfelelő magasságból esik rá az ejtőkalapács. A legkisebb magasság öt egymás utáni ejtés során biztos robbanást idéz elő és megállapítják azt a legnagyobb magasságot is, amelyről öt egymást követő ejtés robbanást még nem idéz elő. Az ütés, illetve az ejtési érzékenység a két érték számtani középarányosa. Az ütésérzékenység vizsgálat alapján a robbanóanyagok kezelésbiztosság szempontjából az alábbi osztályokba sorolhatók: 1. osztály: ütésre érzéketlen robbanóanyagok; ütési energiájuk: >30 J 2. osztály: ütésre mérsékelten érzékeny robbanóanyagok; ütési energiájuk: J 3. osztály: ütésre érzékeny robbanóanyagok; ütési energiájuk: 5-20 J 4. osztály: ütésre fokozottan érzékeny robbanóanyagok; ütési energiájuk: <5 J 3. A ROBBANÓANYAGOK ÉGÉSÉNEK ÉS ROBBANÁSÁNAK GERJESZTÉSE 3.1. Az indító impulzus és a robbanóanyagok érzékenysége A robbanóanyagra olyan hatást kell gyakorolni, amely képes robbanást előidézni. Az ilyen hatást nevezzük indító impulzusnak. Különböző robbanóanyagoknak más és más az érzékenysége a külső behatásokkal szemben. Az érzékenység a robbanóanyagok reagáló képessége a külső hatásokra égés vagy robbanás keletkezésével. A robbanóanyag érzékenységét az indító impulzus minimális nagyságával jellemzik, amely ahhoz szükséges, hogy a robbanóanyagban a robbanási folyamat meginduljon. Az előállítás, a szállítás és a felhasználás folyamatában elkerülhetetlen, hogy a robbanóanyagot lökés, vagy ütés ne érje. Az iparban és a haditechnikában azokat az anyagokat használják, melyek viszonylag alacsony érzékenységűek a hő- és az ütés iránt, és rendszerint meggyújtva sem robbannak. Egyes esetekben szükség szokott lenni az érzékenység csökkentésére, azaz flegmatizálására, vagy az érzékenység növelésére, ez a robbanóanyag szenzibilizálása A robbanás gerjesztésének indító impulzusa és mechanizmusa A robbanás gerjesztésére különböző hatásokat lehet felhasználni: hő, mechanikus, elektromos, kémiai, robbanó, sugárzó. A robbanóanyagok különbözőképpen érzékenyek a behatás egyes - 2 -
3 formái iránt. Az energia befogadási képesség a különféle robbanóanyagoknál különböző, a fizikai tulajdonságaiktól és azoktól a feltételektől függ, melyek között a hatás történik. Az iniciáló robbanóanyagok könnyen gerjeszthetők a legkülönfélébb impulzusokkal. Hőimpulzussal nehezen hozható létre kis méretek esetén a szekunder robbanóanyagok detonációja. A nem illó és nem olvadó robbanóanyagok felmelegítésekor az egész bevitt hőenergia elfogy a hőmérséklet emelésére. Ha hőt vezetünk az illó robbanóanyaghoz, akkor a forráspont elérésénél a további hőmérsékletemelkedés megáll addig, míg az egész anyag át nem alakul párává. Ha ugyanezt az illó robbanóanyagot magas nyomás alatt hevítjük, akkor a forráspont emelkedik, a robbanóanyag átmenetele gőzhalmazállapotba megnehezül és a belevitt energia nagyobb fokban használódhat fel a molekulák aktiválására. A sugárzó energia hatásának eredménye függeni fog a robbanóanyag elnyelési együtthatójától a spektrum adott területén és azon kívül, az adott hosszúságú hullám fénykvantumának nagysága és a robbanóanyag átalakulási reakciójának aktiválási energiája közötti viszonytól. Ütés esetében az a mechanikus energiarész, amelyet az anyag elnyelt, nagyon különböző lehet a robbanóanyag tulajdonságaitól és az ütés körülményeitől függően. Különbségek mutatkoznak meg az iniciáló és a szekunder robbanóanyagok között mechanikai behatásokkal szemben. Lényeges, hogy miként oszlik el az elnyelt energia. Egyenletes eloszlása káros a robbanás gerjesztésére. Előnyös, ha az előidézett reakció fejlődése nyomás alatt megy végbe, ez elősegíti az égés és a robbanás keletkezését. A meghatározott energiamennyiségnek a robbanóanyagba való bevitelekor az anyag által való elnyelésének foka és benne való eloszlásának jellege nagy mértékben függhet a robbanóanyag tulajdonságaitól és a feltételektől, amelyek között a hatás történik. A különböző robbanóanyagoknál a behatás körülményei sem mindig egyenlők, amivel magyarázható a robbanóanyag érzékenységének különböző jellege. Ha megváltoztatjuk a hatás feltételeit, megfelelően meg lehet változtatni a robbanóanyagoknak mind az abszolút, mind a viszonylagos érzékenységét, vagyis helyzetét az érzékenységi skálában az impulzus adott formája iránt. A gyakorlatban munkavégzésre használt robbanóanyagok általában szekunder típusúak, amelyek detonációjának előidézése, pl. hőimpulzussal nagyon nehéz. Kellő erősségű lökéshullám közlésével a felszabaduló energia elegendő a detonáció kialakítására, ugyanis a lökéshullám még áthaladása alatt képes annyi molekulát aktiválni, amely a hatást kiváltja. A robbanóanyagban a lökéshullám és a detonáció együtt jelentkezik. A kezdő impulzus különböző formái abban is különböznek, hogy a kémiai átalakulás melyik formája zajlik le a robbanóanyagban. A gyújtóláng mindig először a robbanóanyag folyamatos vagy nem folyamatos égését indítja meg, amely azután robbanásba megy át. Az indító impulzus alapvető formái a következők: hőimpulzus (robbanóanyag melegítése és meggyújtása); mechanikai impulzus (ütés és dörzsölés); megrázkódtatás a kilövéskor és akadályba ütközéskor; robbantó impulzus; ionok, elektronok, neutronok, atommaghasadási termékek és ultrahang hatása robbanóanyagra
4 4. A ROBBANÓANYAG ÁTALAKULÁS KIVÁLTÁSA HŐIMPULZUSSAL 4.1. A robbanóanyag fellobbanásának kialakulása állandó hőmérsékleten és lassú felmelegítésnél Amennyiben a robbanóanyagot egy állandóan vagy lassan növekvő hőmérsékletű hőszabályozóba helyezzük, akkor bizonyos idő múlva megfigyelhető a lángralobbanás. A termosztátnak azt a legalacsonyabb hőmérsékletét, amelynél a lángralobbanás bekövetkezik, az anyag elpuffanási pontjának nevezik. Ez a hőmérséklet a robbanóanyagnak a melegítéssel szembeni érzékenységét mutatja. Az elpuffanási pont az a legalacsonyabb hőmérséklet, amely felett a hőtermelés görbéje a robbanóanyag exoterm átalakulásának eredményeként felülmúlja a hőleadás egyenesét. Az elpuffanási hőmérséklet függ a töltet méreteitől is. A hőtermelés a robbanóanyag térfogatával arányos, a hőleadás pedig a felületével. A felület és a térfogat aránya annál nagyobb, minél kisebb a töltet adott alakjánál a robbanóanyag mennyisége. Az elpuffanási hőmérsékletre hatással van a felhevítés sebessége is. Ha lassan hevítjük a robbanóanyagot, akkor a lobbanás alacsonyabb hőmérséklet mellett keletkezik. Ebben az esetben a hevítési idő növekedésekor egy bizonyos adott hőmérsékletig a szétesési reakció nagy mértékben mehet végbe, magasabb lesz a szétesési termékek koncentrációja, amelyek meggyorsítják a reakciót és megfelelően nagyobb az utóbbinak a sebessége. Ha azonban túl lassan végezzük a melegítést, akkor megtörténhet, hogy egyáltalán nem jön létre lobbanás, minthogy a robbanóanyag nagy része alacsony hőmérsékletű területen bomlik szét. Magas hőmérséklet elérésénél a robbanóanyag mennyisége már olyan kicsi lesz, hogy már nincs mi robbanjon. A robbanóanyagok elpuffanási hőfoka nem állandó érték, hanem több tényezőtől függ, melyek befolyással vannak a hőleadásra és a reakció sebességére Robbanóanyag égésátvitele meggyújtásnál (A robbanóanyag gyúlékonysága) Ha az illó robbanóanyag felületéhez lángot viszünk, akkor hőmérséklete gyorsan fog emelkedni és hamarosan el fogja érni a forráspontot, gőzök képződnek. További hevítés a gőzök meggyulladására vezet, a gőzök égésétől fog kezdődni a robbanóanyag égése. A robbanóanyag felületi rétegének hőmérsékletét a külső láng eltávolítása után két folyamat fogja meghatározni, a meggyulladt gőzök által bevitt hő és a hőelvezetés az anyag belsejébe. A robbanóanyag gyúlékonyságának mértéke a robbanóanyagba bevitt áttüzesedett réteg előállításához szükséges hőmennyiség. Minél kisebb ez a mennyiség, annál könnyebben gyullad meg a robbanóanyag, annál nagyobb a gyúlékonysága. 5. ROBBANÁSI FOLYAMATOK GERJESZTÉSE MECHANIKUS IMPULZUSSAL A robbanás keletkezésének mechanizmusa ütésnél és dörzsölésnél A leghelytállóbb elmélet a helyi felhevülések elmélete, amelyek a robbanóanyagban dörzsölés és ütés hatására keletkeznek. Ha a felhevülési gócok és a bennük elért hőmérséklet elég nagy, akkor a robbanóanyag meggyulladása következik be. A megindult égés átmehet robbanásba
5 Felhevülési gócok képződésének útjai a robbanóanyagra gyakorolt mechanikus hatásnál A felhevülési gócok keletkezésének mechanizmusai különbözőek lehetnek. Az alapvetők a következők: 1. Súrlódás a robbanóanyag részecskéi vagy rétegei között egymásközt való keveredésükkor, amelyet normális vagy csúszó ütéssel idéznek elő. 2. Súrlódás szilárd fém felületek között, amelyek között vékony robbanóréteg van, a fém felhevülése, amelyet ez a súrlódás idézett elő, kiváltja a robbanóanyag felhevülését. 3. A súrlódás a szilárd és a nehezen olvadó részecskék között, ha ilyenek vannak a robbanóanyagban, amelyet normális vagy súrlódó ütés idézett elő. A felhevülések keletkezhetnek az említett részecskéknek a fémhez való súrlódásától is. A részecskék felhevülése idézi elő a robbanóanyagok felmelegedését. 4. A robbanóanyagban lévő gáz vagy gőzbuborékok összepréselése, a robbanóanyagnak ütéssel történő összenyomásakor. Felhevülési gócok keletkezése a robbanóanyag részecskéi vagy rétegei közötti súrlódás miatt a súrlódás folyamán. Az üllő és az ütőszerkezet sima felületei között lévő vékony robbanóanyagrétegnek ütéssel való felrobbantásánál a robbanás kifejlődése több fokozatban történik. Első a robbanóanyag összepréselése. Abban az esetben, ha az összepréselés elég nagy mértékű, de nem minden oldalról történik, akkor a robbanóanyagnak van hova folynia, bekövetkezik a megömlés. Nem mozdulnak el az anyagnak azon rétegei, amelyek az üllővel és az ütőszerkezettel érintkeznek. A leggyorsabban a tőlük legtávolabb fekvő réteg mozog. A különböző folyási sebesség miatt a robbanóanyag rétegei között súrlódás keletkezik, ebből következően felhevülés is. Ott keletkezik a legnagyabb felhevülés, ahol legnagyobb a folyási sebességek közötti különbség. A folyási sebesség különbsége mellett, a felhevülés nagyságát meghatározza a robbanóanyag belső súrlódásának koefficiense is, amely maga részéről függ a nyomástól és annak növekedésével együtt növekszik. A mechanikus hatások iránti érzékenység csökkentésére gyakran használnak parafint és más hozzá hasonló anyagokat, amelyek bevonják a robbanóanyag kristályait inert hártyával, és csökkentik a súrlódást köztük. Abban az esetben, ha az elegyben cseppfolyós részek vannak, akkor a súrlódás csökken, ugyanis ez nagy mértékben befolyásolja a belső súrlódási együtthatót. A robbanóanyag érzékenysége emelkedik, ha ez a csökkenés elősegíti a gyulladási gócok keletkezését. A robbanóanyagban az ütés folytán keletkezett nyomás tartóssága és az égés gyorsasága nagymértékben befolyásolják az érzékenységet. A nyomás háromféle hatást gyakorol a robbanás keletkezésére ütéskor: előidézi a robbanóanyag folyását, megváltoztatja a belső súrlódási együtthatót és hatással van a folyáskor keletkezett kémiai reakciós góc sorsára is. A robbanóanyagra való ütéskor az ütésenergiának csak egy részét nyeli el maga a robbanóanyag. Az elnyelt energia mennyiségén kívül, lényeges jelentősége van az elnyelés sebességének és a robbanóanyagban való elosztásának. Minél gyorsabban történik az energia elnyelése, és az energia minél egyenlőtlenebbül oszlik el, vagyis minél nagyobb lesz a lokális koncentrációja, annál könnyebben keletkezik a robbanás
6 Helyi felhevülések keletkezése szilárd felületek súrlódásakor, amelyek között a robbanóanyag elhelyezkedik. Egy kísérlet kimutatta, hogy fémrúdnak üvegkoronghoz való dörzsölésekor helyi rövid időtartalmú, de erős felhevülések keletkeznek. Ez igazolta, hogy ha a robbanóanyag súrlódó felületek között helyezkedik el, akkor a robbanást, amely a súrlódáskor keletkezik, a felhevülés okozta. Felmelegedési gócok keletkezése a robbanóanyagban lévő idegen szilárd részecskék súrlódásakor. Felmelegedések keletkezhetnek a súrlódási vizsgálatok során normális ütésnél is, melyek szilárd idegen alkatrészeket tartalmazó robbanóanyag folyását idézik elő. Bizonyos szilárd alkatrészek a keverékekben már kis mennyiségben is erősen emelhetik az ütésérzékenységet. A szilárd részecskék érzékenyítő hatásánál szerepet játszik az olvadási hőfok, valamint a nehezen olvadó részecskék hővezetőképessége is. Minél magasabb a hővezetőképesség, annál kisebb az érzékenyítő hatás. Felmelegedési gócok keletkezése a robbanóanyagban lévő gáz- vagy gőzbuborékok gyors összenyomásakor. Légbuborékoknak vagy más gáznak az összenyomása és adiabatikus felmelegedése ütéskor alapvető oka lehet felmelegedési gócok megjelenésének. Gázzárványok is lehetnek a robbanóanyag égésének keletkezési gócai, amelyek az ütésnél előálló hirtelen magas nyomás hatására robbanásba mennek át. Amennyiben a robbanóanyag gyúlékonysága nagy, vagyis, ha az égésnél a felmelegített rétegben nem nagy a hőmennyiség és ha a robbanóanyag képes kis nyomásnál is égni, akkor az égés és robbanás felhevített gázbuboréktól is bekövetkezhet. Ha a folyadék teljesen mentes gáz- vagy gőzzárványoktól, akkor ütésnél felmelegedések keletkezhetnek a folyadékban az összeütődő felületek közti gyors folyás következtében. Ebben az esetben sokszorosan több ütésenergiára van szükség. A robbanóanyag átmenete folyékony halmazállapotba az ütés körülményei között az érzékenység igen nagy növekedésére vezethet, minthogy így a robbanást a gázbuborékok összepréselése által lehet kiváltani. 6. KÖVETKEZTETÉSEK A robbanóanyagok (idézett) kezelésbiztossága természetes követelménye minden forgalomba hozott robbanóanyagnak. Ezek az egyszerűnek látszó feltételek viszont igen nagy számú körülménytől befolyásolva alakulnak ki. Ezzel a rövid egyáltalán nem teljes összefoglalóval a robbanóanyagok kezelésbiztosságát érintő néhány fontos robbanásfizikai összefüggésre szerettük volna felhívni a figyelmet
7 FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Bassa, R. Kun, L.: Robbantástechnikai kézikönyv, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1965, old. [2] K. K. Andrejev A. F. Beljajev: A robbanóanyagok elmélete, Budapest, 1965, old. [3] Bohus, G. Horváth, L. Papp, J.: Ipari robbantástechnika, Műszaki Könyvkiadó, 1983., old. [4] Bohus, G.: Robbantástechnikai terminológia, Bányászati és Kohászati Lapok Bányászat, N o
Elektromágneses sugárözönben élünk
Elektromágneses sugárözönben élünk Az Életet a Nap, a civilizációnkat a Tűz sugarainak köszönhetjük. - Ha anya helyett egy isten nyitotta föl szemed, akkor a halálos éjben mindenütt tűz, tűz lobog fel,
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 17 KRISTÁLYFIZIkA XVII. Hőtani, MÁGNEsEs, ELEKTROMOs, RADIOAKTÍV TULAJDONsÁGOK 1. Hőtani TULAJDONsÁGOK A hősugarak a színkép vörös színén túl lépnek fel (infravörös
RészletesebbenMerő András. A tűz oltása. A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok
Merő András A tűz oltása A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok A követelménymodul száma: 0110-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:
RészletesebbenElektromágneses hullámok, a fény
Elektromágneses hullámok, a fény Az elektromos töltéssel rendelkező testeknek a töltésük miatt fellépő kölcsönhatását az elektromos és mágneses tér segítségével írhatjuk le. A kölcsönhatás úgy működik,
RészletesebbenDr. Kuti Rajmund Miben rejlik a vízköd tűzoltási hatékonysága?
Dr. Kuti Rajmund Miben rejlik a vízköd tűzoltási hatékonysága? Az utóbbi években környezetvédelmi szempontok, a környezettudatosság került előtérbe a tűzoltás területén is. Miután a halonokat kivonták
Részletesebbenτ Γ ħ (ahol ħ=6,582 10-16 evs) 2.3. A vizsgálati módszer: Mössbauer-spektroszkópia (Forrás: Buszlai Péter, szakdolgozat) 2.3.1. A Mössbauer-effektus
2.3. A vizsgálati módszer: Mössbauer-spektroszkópia (Forrás: Buszlai Péter, szakdolgozat) 2.3.1. A Mössbauer-effektus A Mössbauer-spektroszkópia igen nagy érzékenységű spektroszkópia módszer. Alapfolyamata
RészletesebbenEGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára
EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára Zagyvai Péter - Osváth Szabolcs Bódizs Dénes BME NTI, 2008 1. Bevezetés Az izotópok stabilak vagy radioaktívak
RészletesebbenIdő és tér. Idő és tér. Tartalom. Megjegyzés
Tartalom Az idő és tér fogalma és legfontosabb sajátosságaik. Megjegyzés Ez egy rövid, de meglehetősen elvont téma. Annyiból érdekes, hogy tér és idő a világunk legalapvetőbb jellemzői, és mindannyian
RészletesebbenNEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997
NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba, Balázs László BME NTI 1997 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. 2. Elméleti összefoglalás 3. 2.1. A neutrondetektoroknál alkalmazható legfontosabb
Részletesebben1. Prefix jelentések. 2. Mi alapján definiáljuk az 1 másodpercet? 3. Mi alapján definiáljuk az 1 métert? 4. Mi a tömegegység definíciója?
1. Prefix jelentések. 10 1 deka 10-1 deci 10 2 hektó 10-2 centi 10 3 kiló 10-3 milli 10 6 mega 10-6 mikró 10 9 giga 10-9 nano 10 12 tera 10-12 piko 10 15 peta 10-15 fento 10 18 exa 10-18 atto 2. Mi alapján
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 17. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika
RészletesebbenBudapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Gépjárművek Tanszék
Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Gépjárművek Tanszék Gépjármű elektronika laborgyakorlat Elektromos autó Tartalomjegyzék Elektromos autó Elmélet EJJT kisautó bemutatása
RészletesebbenHőtechnikai berendezések 2015/16. II. félév Minimum kérdéssor.
1. Biomassza (szilárd) esetében miért veszélyes a 16 % feletti nedvességtartalom? Mert biológiai folyamatok kiváltója lehet, öngyulladásra hajlamos, fűtőértéke csökken. 2. Folyékony tüzelőanyagok tulajdonságai
Részletesebben1. Atomspektroszkópia
1. Atomspektroszkópia 1.1. Bevezetés Az atomspektroszkópia az optikai spektroszkópiai módszerek csoportjába tartozó olyan analitikai eljárás, mellyel az anyagok elemi összetételét határozhatjuk meg. Az
RészletesebbenElektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik
Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer
Részletesebben1. gy. SÓ OLDÁSHŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA. Kalorimetriás mérések
1. gy. SÓ OLDÁSHŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA Kalorimetriás mérések A fizikai és kémiai folyamatokat energiaváltozások kísérik, melynek egyik megnyilvánulása a hőeffektus. A rendszerben ilyen esetekben észlelhető
Részletesebben6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA
6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás
RészletesebbenKözponti Bányászati-. Fejlesztési Intézet
Központi Bányászati-. Fejlesztési Intézet OMBKE Bányászati Robbantástechnikai Szakbizottság A ROBBANTÁSTECHNIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI 5.sz füzet ROBBANTÁSTECHNIKAI TERMINOLÓGIA / tervezet / Összeállitotta:
RészletesebbenMUNKAANYAG. Szám János. Furatesztergálás technológiai tervezése, szerszámok, készülékek megválasztása, paraméterek meghatározása
Szám János Furatesztergálás technológiai tervezése, szerszámok, készülékek megválasztása, paraméterek meghatározása A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló)
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 15. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 15. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM
RészletesebbenHidraulika. 5. előadás
Hidraulika 5. előadás Automatizálás technika alapjai Hidraulika I. előadás Farkas Zsolt BME GT3 2014 1 Hidraulikus energiaátvitel 1. Előnyök kisméretű elemek alkalmazásával nagy erők átvitele, azaz a teljesítménysűrűség
RészletesebbenMűanyagok galvanizálása
BAJOR ANDRÁS Dr. FARKAS SÁNDOR ORION Műanyagok galvanizálása ETO 678.029.665 A műanyagok az ipari termelés legkülönbözőbb területein speciális tulajdonságaik révén kiszorították az egyéb anyagokat. A hőre
RészletesebbenS Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A
S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla
RészletesebbenI. rész Mi az energia?
I. rész Mi az energia? Környezetünkben mindig történik valami. Gondoljátok végig, mi minden zajlik körülöttetek! Reggel felébredsz, kimész a fürdőszobába, felkapcsolod a villanyt, megnyitod a csapot és
RészletesebbenA vas-oxidok redukciós folyamatainak termodinamikája
BUDAESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék Anyag- és gyártástechnológia (hd) féléves házi feladat A vas-oxidok redukciós folyamatainak termodinamikája Thiele Ádám WTOSJ Budapest, 11
RészletesebbenMUNKAANYAG. Macher Zoltán. Járművek villamossági berendezéseinek, diagnosztikája és javítása I. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I.
Macher Zoltán Járművek villamossági berendezéseinek, diagnosztikája és javítása I. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I. A követelménymodul száma: 0675-06 A tartalomelem azonosító száma és
RészletesebbenAz elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok
TÓTH.: Dielektrikumok (kibővített óravázlat) 1 z elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok z elektrosztatika alatörvényeinek vizsgálata a kezdeti időkben levegőben történt, és a különféle
RészletesebbenKötő- és rögzítőtechnológiák
Kötő- és rögzítőtechnológiák Szilárd anyagok illeszkedő felületük mentén külső (fizikai eredetű) vagy belső (kémiai eredetű) erővel köthetők össze. Külső erőnek az anyagok darabjait összefogó, összeszorító
RészletesebbenMezôgazdasági fúvókák és tartozékok. Katalógus L 2006
Mezôgazdasági fúvókák és tartozékok Katalógus L 2006 Lechlerfúvókák az Ön sikeréért, a környezet hasznára A modern növényvédelem több pusztán környezetbarát készítmények használatánál. A cseppeknek lehetõség
RészletesebbenKuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai
Kuti Rajmund A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai A tűzoltóság a bevetések 90%-ban ivóvizet használ tűzoltásra, s a legtöbb esetben a kiépített vezetékes hálózatból kerül a tűzoltó
RészletesebbenMűszaki Biztonsági Szabályzat
Műszaki Biztonsági Szabályzat 2. Fogalommeghatározások 2.1. Általános fogalommeghatározások Almérő: olyan gázmérő, mely a joghatással járó elszámolási mérő által mért gázfogyasztások, vagy gázfogyasztó
RészletesebbenI. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!
I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és
RészletesebbenA villamos érintkező felületek hibásodási mechanizmusa*
t DR. DÉKÁNY BHG LÁZLÓNÉ- DR. TKI K O R M Á N Y T E R É Z A villamos érintkező felületek hibásodási mechanizmusa* ETO 621.3.066.6.004.62 A gyengeáramú érintkezők megbízhatóságát a felületükön lejátszódó
RészletesebbenA TERMÉK. A termék marketing szempontból:
A TERMÉK A termék marketing szempontból: Termék mindaz, ami a piacon figyelemfelkeltés, megszerzés, felhasználás, vagy fogyasztás céljából felkínálható, és amely valamilyen szükségletet vagy igényt elégíthet
RészletesebbenSE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)
SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat) A sugárzások a károsító hatásuk mértékének megítélése szempontjából
RészletesebbenA fékezési energiát hasznosító hibrid hajtás dízelmotoros vasúti kocsikban
RACIONÁLIS ENERGIAFELHASZNÁLÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG 3.8 4.9 A fékezési energiát hasznosító hibrid hajtás dízelmotoros vasúti kocsikban Tárgyszavak: hibrid hajtás; üzemanyag-megtakarítás; dízelmotor; fékezési
RészletesebbenSZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS. Dr. Szabó József Zoltán Egyetemi docens Óbudai Egyetem BDGBMK Mechatronika és Autótechnika Intézet
SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS Dr. Szabó József Zoltán Egyetemi docens Óbudai Egyetem BDGBMK Mechatronika és Autótechnika Intézet ALKATRÉSZFELÚJÍTÁS I. Termikus szórások Termikus szórás A termikus szórásokról
RészletesebbenM szaki Biztonsági Szabályzat. 1. A M szaki Biztonsági Szabályzat alkalmazási területe
1132 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 22. szám 5. melléklet a 7/2016. (II. 22.) NGM rendelethez 2. melléklet a 11/2013. (III. 21.) NGM rendelethez M szaki Biztonsági Szabályzat 1. A M szaki Biztonsági
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. amely a következő dokumentumot kíséri:
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 19.12.2007 SEC(2007) 1724 BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM amely a következő dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG JAVASLATA AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
RészletesebbenJelentés a friss beton konzisztenciájának (folyósságának) mérésére vonatkozó vizsgálatokról
- 1 - Jelentés a friss beton konzisztenciájának (folyósságának) mérésére vonatkozó vizsgálatokról Budapest, 1952. szeptember 29. Az Építéshelyi anyagvizsgálati módszerek kutatása témakörben kísérleteket
RészletesebbenSpeciálkollégium. Dr. Fintor Krisztián Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Szeged 2014
Speciálkollégium Dr. Fintor Krisztián Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Szeged 2014 A beton öregedése A öregedés egy olyan természetes folyamat
Részletesebbenű Ö ű ű Ú Ú ű
ű Ö ű ű Ú Ú ű Á Á Ö Ö Ö Ö Ö Ö Á Ö Á Á Á Ú Á Á Á Á Ö ű ű Á ű ű ű Ö Ö Á Á Á Á Á ű Ú Ö ű Ú Ú ű Ú Á Á ű ű ű ű ű ű Á ű ű Á Á Ő Á Á Á Á Á Á Ö Á ű ű Ö Ö ű Ú Ö Ú ű Ú ű ű ű ű ű Ö Á Ú ű Á Ö Á Ú Á Á Á Á Á Á Ö Ö Á
RészletesebbenÁramvezetés Gázokban
Áramvezetés Gázokban Líceumban láthattuk több alkalommal az elektromos áram hatásait, mikor fémes vezetőre egyen-, vagy váltóáramot kapcsolunk. Megfigyelhettük a hőtermelés és hő elnyeléssel kapcsolatos
Részletesebben4. Sajtolás és fröccs-sajtolás
4. Sajtolás és fröccs-sajtolás Sajtolás A sajtolás a legrégibb feldolgozási módszer formadarabok készítésére. Elsősorban a termoreaktiv (térhálósodó) anyagok feldolgozására használják. A sajtolás folyamata:
RészletesebbenBF 400. H Diagnosztikai mérleg. Használati utasítás
BF 400 H H Diagnosztikai mérleg Használati utasítás Beurer GmbH Söflinger Str. 218 89077 Ulm (Germany) Tel. +49 (0) 731 / 39 89-144 Fax: +49 (0) 731 / 39 89-255 www.beurer.de Mail: kd@beurer.de Magyar
RészletesebbenA GÁZ CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FOGYASZTÓI BERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI MŰSZAKI-BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA Lezárva: 2005. november 23. I.
1 A GÁZ CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FOGYASZTÓI BERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI MŰSZAKI-BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA Lezárva: 2005. november 23. I. FEJEZET...5 A SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSI TERÜLETE...5 II. FEJEZET...5
RészletesebbenAtommag, atommag átalakulások, radioaktivitás
Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenA víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai
Kuti Rajmund Szakál Tamás Szakál Pál A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Bevezetés Az utóbbi tíz évben a klímaváltozás és a globális civilizációs hatások következtében Földünk
RészletesebbenHASZNÁLATI ÚTMUTATÓ. Összecsukható Dobson-távcsövek
HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Összecsukható Dobson-távcsövek TARTALOMJEGYZÉK A távcsõ összeállítása............................................. 3 Alkatrészjegyzék (8 és 10 ).....................................
RészletesebbenMiskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
6. MENETMEGMUNKÁLÁSOK A csavarfelületek egyrészt gépelemek összekapcsolására (kötő menetek), másrészt mechanizmusokban mozgás átadásra (kinematikai menetek) szolgálnak. 6.1. Gyártási eljárások a) Öntés
Részletesebben(1. és 2. kérdéshez van vet-en egy 20 oldalas pdf a Transzformátorokról, ide azt írtam le, amit én kiválasztanék belőle a zh-kérdéshez.
1. A transzformátor működési elve, felépítése, helyettesítő kapcsolása (működési elv, indukált feszültség, áttétel, felépítés, vasmag, tekercsek, helyettesítő kapcsolás és származtatása) (1. és 2. kérdéshez
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
É RETTSÉGI VIZSGA 2015. október 22. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenTöbbkomponensű rendszerek I.
Többkomponensű rendszerek I. Műszaki kémia, Anyagtan I. 9. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Többkomponensű rendszerek Folytonos közegben (diszpergáló, ágyazó
Részletesebben2.9.38. RÉSZECSKEMÉRET ELOSZLÁS
Becslése szitaanalízissel Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.2-1 2.9.38. RÉSZECSKEMÉRET ELOSZLÁS 07/2008:20938 BECSLÉSE SZITAANALÍZISSEL A porok és granulátumok részecskeméret eloszlás alapján való osztályozásának egyik
RészletesebbenA szárazmegmunkálás folyamatjellemzőinek és a megmunkált felület minőségének vizsgálata keményesztergálásnál
1 A szárazmegmunkálás folyamatjellemzőinek és a megmunkált felület minőségének vizsgálata keményesztergálásnál A keményesztergálás, amelynél a forgácsolás 55 HRC-nél keményebb acélon, néhány ezred vagy
RészletesebbenKözbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak
Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak ALAPKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA I. A gazdasági törvények lényege:
RészletesebbenA foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők
Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató
RészletesebbenPRÓBAMÉRÉSEK TEREPI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT KÖNNYŰ EJTŐSÚLYOS DINAMIKUS TERHELŐTÁRCSÁVAL
Miskolci Egyetem, Multidiszciplináris tudományok, 1. kötet (011) 1. szám, pp. 75-8. PRÓBAMÉRÉSEK TEREPI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT KÖNNYŰ EJTŐSÚLYOS DINAMIKUS TERHELŐTÁRCSÁVAL Makó Ágnes PhD hallgató, I. évfolyam
RészletesebbenTamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai
Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai A radioaktivitás a nem stabil magú atomok (más néven: radioaktív) természetes úton való elbomlása. Ez a bomlás igen nagy energiájú ionizáló sugárzást
RészletesebbenEgy matematikai módszer tutajos feladatok
Egy matematikai módszer tutajos feladatok általános megoldására Scipiades Ármin 2010. szeptember 12. 1. Tutajos feladatok Létezik a logikai feladványoknak egy jól felismerhető típusa, melyben azt kell
RészletesebbenAspektus könyvekben gyakran használt újszerű megfogalmazások szójegyzéke
Aspektus könyvekben gyakran használt újszerű megfogalmazások szójegyzéke A szószedetnek nem célja, új fizikai, kémiai értelmező szótár felállítása, ezért mindenekelőtt javasolja a Fizikai fogalomgyűjtemények
RészletesebbenT Ö R P E M O T O R O K
VILLANYSZERELŐ KÉPZÉS 2 0 1 5 T Ö R P E M O T O R O K ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR - 2 - Tartalomjegyzék Törpemotorok fogalma...3 Reluktancia motor...3 Árnyékolt pólusú motor...3 Szervomotorok...4
RészletesebbenSZŰRÉS 2014.10.21. 1. Típusai: A vegyipari és vele rokonipari műveletek csoportosítása
SZŰRÉS A vegyipari és vele rokonipari műveletek csoportosítása Hidrodinamikai műveletek (folyadékok és gázok mozgatása) Folyadékok és gázok áramlása csőben, készülékben és szemcsehalmazon. Ülepítés, szűrés,
RészletesebbenSzupernova avagy a felrobbanó hűtőgép
Szupernova avagy a felrobbanó hűtőgép (a csillagok termodinamikája 3.) Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula 2013. 09. 19. 1 Szupernova avagy a felrobbanó hűtőgép (a csillagok termodinamikája 3.) Az atomoktól
Részletesebben5 Egyéb alkalmazások. 5.1 Akkumulátorok töltése és kivizsgálása. 5.1.1 Akkumulátor típusok
5 Egyéb alkalmazások A teljesítményelektronikai berendezések két fõ csoportját a tápegységek és a motorhajtások alkotják. Ezekkel azonban nem merülnek ki az alkalmazási lehetõségek. A továbbiakban a fennmaradt
RészletesebbenMágneses hűtés szobahőmérsékleten
TECHNIKA Mágneses hűtés szobahőmérsékleten Tárgyszavak: mágnes; hűtés; magnetokalorikus hatás; gadolínium. Már 1881-ben kimutatta E. Warburg német fizikus, hogy bizonyos anyagok felmelegednek, ha mágneses
Részletesebbentöltéssel rendelkező vagy semleges részecskék kinetikus energiája és (vagy) impulzusa a kondenzált közegek atomjaival ütközve megváltozhat.
Néhány szó a neutronról Különböző részecskék, úgymint fotonok, neutronok, elektronok és más, töltéssel rendelkező vagy semleges részecskék kinetikus energiája és (vagy) impulzusa a kondenzált közegek atomjaival
RészletesebbenDokumentum száma. Oktatási segédlet. ESD Alapismeretek. Kiadás dátuma: 2009.10.20. ESD alapismeretek. Készítette: Kovács Zoltán
Oktatási segédlet ESD Alapismeretek Dokumentum száma Kiadás dátuma: 2009.10.20. ESD alapismeretek Készítette: Kovács Zoltán 1 Kivel nem fordult még elő, hogy az ajtókilincs megérintésekor összerándult?
Részletesebbenü ű ö Á ö Ü Ú Ö Á Á ö ő ö ö ö ű ű ö ő ő ö ő ü Ú ú ü ö ö ő Ö ö ő ö ő ő ö ú ö ő ő ö ö ú ö ő ö ö ő ö ö ő ö ő ö Ö ö ö ö ő ö ő ö ö ö ü ű ö ö ő ö ö ű ö ő ö ö ű ö ü ö ö ö ő ö ö ő ű ö ö ü ű ö ö ő ö ö ü ő ő ő ő
RészletesebbenA magvak életképességétiek meghatározása festési eljárással
A vegyszer kiszórására, a vegyi védekezés végrehajtására ezért csak a kézi porozó vagy permetezőgépek alkalmasak, mivel ezekkel lehet legjobban hozzáférni a tuskóhoz, a hajtások alsó részéhez és vegyszer
RészletesebbenMerülőmotoros szivattyú S 100D; UPA 100C. Üzemeltetési/összeszerelési útmutató. Anyagszám: 01463365
Merülőmotoros szivattyú S 100D; UPA 100C Üzemeltetési/összeszerelési útmutató Anyagszám: 01463365 Impresszum Üzemeltetési/összeszerelési útmutató S 100D; UPA 100C Eredeti üzemeltetési útmutató KSB Aktiengesellschaft
RészletesebbenOrszágos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 54/2014. (XII.5.) BM rendelet
Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 54/2014. (XII.5.) BM rendelet Tüzek okai (többségük építményekhez köthető) 1. Természeti okok: villám öngyulladás Öngyulladás: A gyulladást nem külső hőforrás okozza.
RészletesebbenXIII. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA
XIII. FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 2008. március 14-15. FLÜLTKZLÉSI LJÁRÁSOK TÖBB SZPONTÚ RNDSZRZÉS Bagyinszki Gyula, Bitay nikő Abstract Surface treatments belong to the most important
RészletesebbenX. Fénypolarizáció. X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata
X. Fénypolarizáció X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata A polarizáció a fény hullámtermészetét bizonyító jelenség, amely csak a transzverzális rezgések esetén észlelhető. Köztudott, hogy csak a
RészletesebbenACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS
Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Intézet Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Oktatási segédlet Szerző: Dr. Somosvári Zsolt DSc professzor emeritus Szerkesztette:
RészletesebbenAnyagismeret. 4. előadás
Anyagismeret 4. előadás Egyfázisú fémes anyagok mechanikai tulajdonságait befolyásoló tényezők Alakváltozás mechanizmus térkép Rugalmas alakvátozás Ha a terhelő erő viszonylag kicsi, az alakváltozás úgy
RészletesebbenHASZNÁLATI ÚTMUTATÓ. Tisztelt Vásárló!
HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Tisztelt Vásárló! Sok éve már, hogy először használtam munkámhoz műgyantát, mely sokoldalúságával azonnal lenyűgözött. A felhasználási felsorolás csak az én fantáziám korlátait, és
RészletesebbenA DIFFÚZIÓS KÖDKAMRA ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A KÖZÉPISKOLAI MAGFIZIKA OKTATÁSBAN
A DIFFÚZIÓS KÖDKAMRA ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A KÖZÉPISKOLAI MAGFIZIKA OKTATÁSBAN USING DIFFUSION CLOUD CHAMBER IN THE TEACHING OF NUCLEAR PHYSICS AT SECONDARY SCHOOLS Győrfi Tamás Eötvös József Főiskola,
RészletesebbenYXpvlMlG., ^ ' '' Í. Í \ o i» P / r/ J i J K /, /, J V C S S f c / ^
YXpvlMlG., ^ ' '' Í DAJttJBXA SKABADAlil.il XKODA B u d a p e e t fhd 4 Í \ o i» * \ I U - f * ^ P / r/ J i J K /, /, J V C S S f c / ^.Nü
RészletesebbenPLAZMAVÁGÁS GÁZELLÁTÁSI KÉRDÉSEI
XII. Nemzetközi Hegesztési Konferencia Budapest, 2008. május 15-16. PLAZMAVÁGÁS GÁZELLÁTÁSI KÉRDÉSEI Fehérvári Gábor, Gyura László Linde Gáz Magyarország Zrt. Absztrakt: A plazmavágás technológiáját már
RészletesebbenGépek biztonsági berendezéseinek csoportosítása, a kialakítás szabályai. A védőburkolatok fajtái, biztonságtechnikai követelményei.
A munkaeszköz és a gép (mint technikai rendszer) definíciója, osztályozása az átalakítás jellege és az átalakítandó közeg szerint. A gép fogalma és jellegzetes veszélyforrásainak csoportosítása. A gép,
RészletesebbenVezető tisztségviselő felelőssége
Vezető tisztségviselő felelőssége az új Polgári Törvénykönyv alapján 2013. évi V. törvény Hatálybalépés: 2014. március 15. Szabályozási igény (1.) 1. Korlátlan felelősség: Aki egy vállalkozásban korlátlan
RészletesebbenTananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok
KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005
Részletesebben2. MODUL Gazdasági és pénzügyi ismeretek Elméleti rész
2. MODUL Gazdasági és pénzügyi ismeretek Elméleti rész Tökéletes verseny A tökéletes verseny fogalma egy olyan, versenyalapú piac feltételezéséből indul ki, amelyben: megfelelően magas számú vásárló és
RészletesebbenKOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA
KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás
RészletesebbenMUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése:
Szabó László Szilárdságtan A követelménymodul megnevezése: Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője és vegyipari technikus feladatok A követelménymodul száma: 047-06 A tartalomelem azonosító száma
RészletesebbenIdőjárási ismeretek 9. osztály
Időjárási ismeretek 9. osztály 4. óra AZ ÁLTALÁNOS LÉGKÖRZÉS A légkörben minden mindennel összefügg! Az elmúlt órákon megismerkedtünk az időjárási elemekkel, valamint azzal, hogy a Nap sugárzása hogyan
RészletesebbenSzigetelők Félvezetők Vezetők
Dr. Báder Imre: AZ ELEKTROMOS VEZETŐK Az anyagokat elektromos erőtérben tapasztalt viselkedésük alapján két alapvető csoportba soroljuk: szigetelők (vagy dielektrikumok) és vezetők (vagy konduktorok).
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 28. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 28. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenA CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2
A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének
RészletesebbenA Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása
Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió
RészletesebbenA Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében
1 A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében Előszó A jelen javaslat összeállításánál nem tekintettük feladatunknak, hogy elméleti és szabályozási modelleket,
RészletesebbenMŰANYAGOK ALKALMAZÁSA
MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA Geoműanyagok A környezetszennyeződés megakadályozása érdekében a szemétlerakókat környezetüktől hosszú távra el kell szigetelni. Ebben nagy szerepük van a műanyag geomembránoknak.
RészletesebbenTERVEZET. 1. A rendelet hatálya. 2. Értelmező rendelkezések
A nemzetgazdasági miniszter.../2012. (...) NGM rendelete a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról A földgázellátásról
RészletesebbenA TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN
A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Csoma Zoltán Budapest 2010 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője: Témavezető:
RészletesebbenMUNKAANYAG. Macher Zoltán. 3500 kilogramm alatti összgördülő súlyú. járművek kormányberendezéseinek. diagnosztikája, javítása, beállítása
Macher Zoltán 3500 kilogramm alatti összgördülő súlyú járművek kormányberendezéseinek diagnosztikája, javítása, beállítása A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I. A követelménymodul száma: 0675-06
RészletesebbenAz oszcillátor olyan áramkör, amely periodikus (az analóg elektronikában általában szinuszos) jelet állít elő.
3.8. Szinuszos jelek előállítása 3.8.1. Oszcillátorok Az oszcillátor olyan áramkör, amely periodikus (az analóg elektronikában általában szinuszos) jelet állít elő. Az oszcillátor elvi elépítését (tömbvázlatát)
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szennyezőanyag transzport a talajban I. 56.lecke Transzport folyamatok ismeretének
RészletesebbenSZÍVINFARKTUS. Készítette: Molnár Dávid 11/i
SZÍVINFARKTUS Készítette: Molnár Dávid 11/i Szív feladata A szív fő funkciója a kamrákból a vér folyamatos kipumpálása a nagyerekbe, ezzel a szervezet egészének vérellátásában központi szerepet tölt be.
Részletesebben