X. Fénypolarizáció. X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata
|
|
- Aurél Papp
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 X. Fénypolarizáció X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata A polarizáció a fény hullámtermészetét bizonyító jelenség, amely csak a transzverzális rezgések esetén észlelhető. Köztudott, hogy csak a transzverzális hullámok polarizálhatók, mivel a rezgés a terjedési irányra merőleges sík minden lehetséges iránya szerint történhet. Az elektromágneses hullám az E elektromos és B mágneses térerősségvektorok transzverzális rezgését jelenti, amelyek a terjedés irányára merőleges síkban, de ugyanakkor egymásra is merőleges irányokban rezegnek. Ha a rezgés csak egy meghatározott irányban megy végbe, akkor azt mondjuk, hogy a hullám lineárisan polarizált. A fényhullámok transzverzális jellegét éppen a polarizációs kísérletek igazolták. Ha a természetes fényhullámok dielektrikum felületére esnek és azon visszaverődnek, ekkor a visszavert hullámok polarizált fényként viselkednek. Ez abban nyílvánul meg, hogy a visszavert fény többé nem mutat hengerszimmetrikus viselkedést a terjedési irány mentén. Az intenzításeloszlás aszimmetriája abból fakad, hogy az elektromos térerő E vektora állandó jelleggel a beesési síkra merőleges irányban rezeg, azaz síkban polarizált fényt hoztunk létre a dieleketrikumon való visszaverődés által (1. ábra). 1 ábra. Fénypolarizáció jelensége dielektrikum felületén fényvisszaverődéssel és fénytöréssel: a polarizálatlan fény hengerszimmetrikus rezgést mutató E vektora lineárisan polarizált fény formájában halad tovább, amelynél az elektromos térerővektor csak adott rezgési iránnyal rendelkezik A dielektrikum polarizátor szerepét töltötte be, amely teljes polarizációt akkor eredményez a visszavert sugárzás számára, ha a beesési szög értéke eleget tesz a Brewster-törvénynek (1812): tgi = n,
2 ahol i a beesési szöget, n a dielektrikum törésmutatójának értékét jelöli. Ez akkor következik be, ha a dielektrikum felületéről visszavert hullám terjedési iránya éppen merőleges a közegen áthaladó, megtört sugár irányára. Közönséges üveg esetében, amelynél n=1,5, teljes polarizációt akkor nyerünk, ha a megfelelő beesési szög közel 57º az ún. Brewster-szög értékű (2 ábra). 2. ábra. Teljes polarizáció jelensége Brewster-törvénye értelmében Az átlátszó dielektrikumok fénytöréssel szintén okoznak részleges polarizációt, amely esetben a fényrezgés a beesési síkban történik, tehát a rezgések iránya merőleges a visszavert hullámok rezgési irányára. Fényhullámok esetében a polarizáció jelensége nem okoz észlelhető változást szemünk számára. Egyes rovarfajták összetett szeme érzékeli a fény polárosságát, amely segíti őket a tájékozódásban. Az emberi szem számára ugyanazt a fényérzetet kelti a polarizált fény is mint a természetes fény, amelynek rezgésiránya a haladás irányára merőleges síkban bármely lehet. Az égboltról érkező fény, amely szemünket éri, részben polarizált fény. A napfény sugárzása a levegőben levő molekulák elektronjait rezgésbe hozza és ezek dipólantennaként sugároznak úgy, hogy a rezgés merőleges lesz a napsugár terjedési irányára (az antenna saját irányában nem sugároz!). Ha napkeltekor vagy napnyugtakor függőleges irányban felfelé nézünk, ekkor a napsugarak tekintetünk irányára merőlegesek és a szórt fény rezgéskomponenseinek járuléka adja a megfigyelt intenzítást. Ekkor a többszörös szóródás miatt szemünkbe részlegesen poláros fény érkezik. Mivel a Napból érkező összetett fény kék komponense a levegő molekulákon jobban szóródik vagy verődik vissza, mint a nagyobb hullámhosszúságú vörös fény, ezért az égboltot részben polarizált kék fényben látjuk. Aszimmetrikus kristályszerkezettel rendelkező anyagok anizotróp viselkedésűek mert a fizikai tulajdonságok irányfüggősége mutatkozik. Az elektromágneses hullámok terjedése során az anyagok belsejében levő elektronok a hullámokat elnyelik, majd újból kisugározzák. Viszont, ha a kristályos anyagban az atomok aszimmetrikus elrendeződést mutatnak, az elektronokra ható kötőerők irányfüggősége miatt a beeső gerjesztő sugárzás másként érvényesül az elektronok szintjén. Ez határozza meg azt a tényt, hogy a hullámok különböző irányokban különböző sebességgel terjednek tova. Bizonyos kristályok, pld. a kvarc (kristályos SiO 2 ), a mészpát (kristályos CaCO 3 ), a jég, stb. a fényterjedéssel szemben anizotróp viselkedést mutatnak. Ezek az anyagok optikailag anizotróp kristályok, ún. kettősen törő anyagok mivel két törésmutatójuk van: n E extraordinárius (rendellenes)-sugárra és n O ordinárius (rendes)-sugárra érvényes
3 törésmutatóval rendelkeznek. Például, a kvarc esetében n O =1,544 illetve n E = 1,533. Ilyen természetű átlátszó kristályokon áthaladó fénynyaláb két, egymástól eltérő terjedési irányban halad (3. ábra). Ezek a kristályok rendelkeznek egy vagy két kitűntetett iránnyal, amely mentén nem lép fel kettőstörés jelensége., ezt az irányt/irányokat/ a kristály optikai tengelyének nevezzük. Az egytengelyű kristályok családjába tartoznak a trigonális, a tetragonális és a hexagonális rendszerben kristályosodó anyagok. A kéttengelyű kristályok családjába tartoznak a rombikus, a monoklináris és triklináris rendszerbe tartozó kristályok. 3. ábra Polarizálatlan beeső fény útja a kettőstörést mutató kristályban: (O) ordinárius és (E) extraordinárius nyalábra válnak szét, amelyek kölcsönösen egymásra merőlegesen polarizáltak Ezt a jelenséget kettőstörésnek, birefrigenciának nevezzük, amelyet hatékonyan tanulmányozhatunk pld. Izlandi-mészpát kristály esetében. Ezekben az anyagokban a hullám ordinárius sugara követi a Snellius-Descartes törvényt, míg az extraordinárius sugár nem követi azt. Az optikai tengely irányában a két sugár egymásra tevődik és azonos terjedési sebességgel haladnak, általában ez az irány egyben a kristály szimmetria tengelye is. A két fénysugár egymásra merőleges síkban polarizált fényt eredményez: az extraordinárius sugár rezgési síkja a főmetszet síkjában talalható, míg az ordinárius sugár rezgési síkja merőleges a fősíkra. A főmetszet síkját az optikai tengely és az extraordinárius sugár iránya határozza meg. Vannak olyan kristályos anyagok, amelyek természetes polarizátorként viselkednek azáltal, hogy a polarizáció egyik komponensét elnyelik és csak a másik komponensét engedik át. Ha a polarizálatlan fénysugár merőlegesen esik az optikai tengelyre, a kristályon áthaladó fény tökéletesen polarizált fényként lép ki belőle. A Polaroid néven ismert polivinil-alkohol hosszú láncú molekulákat tartalmazó műanyaglemez esetében a perjód-kinin-szulfát kristályoknak ugyancsak ilyen tulajdonságuk van, az egyik sugarat elnyelik, a másikat pedig áteresztik. A polaroid - szűrő milliárdnyi apró, tűkristályból áll, amelyek optikai tengelyükkel párhuzamosan helyezkednek el a műanyaglapba beágyazva. Ezért a polaroid lemezen áthaladó fény csaknem tökéletesen polarizált, miáltal a rezgések síkja párhuzamos a beágyazott kristályok iránytengelyével (4. ábra).
4 4. ábra. Polarizátor és analizátor közé elhelyezett optikailag aktív közeg a beeső sugár rezgési síkjának θ viszonylagos elforgatását eredményezi A kristályos anyagok optikai aktivítása az illető anyag kristályszerkezetével hozható összefüggésbe. A kristályszerkezet roncsolása során egyes anyagok elveszítik aktivításukat, pld. olvadáskor illetve oldatba való átvitelük alkalmával. Más anyagok esetében az optikai aktivítás megmarad függetlenül halmazállapotuktól, ezeknél az anyagoknál az optikai aktivítás az anyag molekulái illetve ionjaihoz kötődő tulajdonságból fakad. Így a polarizációs sík forgatását nemcsak egyes kristályos anyagoknál tapasztalták, hanem folyékony állapotban levő tiszta anyagok, illetve kristályos anyagok vizes oldata esetében is megfigyelhető. Például, a cukoroldat, ahol a cukor molekulában aszimmetrikus elhelyezkedésű C atomot találunk, optikailag aktív és megfigyelhető a polarizációs sík elforgatása. X.2. Optikailag aktív közegek forgatóképességének meghatározása polariméter segítségével Optikailag aktív közegeken áthaladó, síkban polározott fény elforgatási szöge függ a közeg fajlagos forgatási képességétől, valamint közegben megtett út hosszától: α = [ α] d Például, kvarclemeznél az 1 mm vastagságra eső elforgatás szöge, a fajlagos forgatási képesség vörös fénynél 15º, míg az ibolyánál 51º, azaz hullámhossztól függően változik. Cseppfolyós állapotú optikailag aktív anyagoknál megkülönböztetünk dextrogír (jobbra forgatás) illetve levogír (balra forgatás) tulajdonsággal rendelkező anyagokat. Oldatok esetében Biot fogalmazta meg azt a törvényt, amely értelmében adott hullámhosszra a forgatási aktivítás értéke egyenes arányban változik a közeg l vastagságával és az oldat C koncentrációjával: α = [ α] l C ahol, a C koncentráció az adott mennyiségű oldatban levő optikailag aktív anyagmennyiség grammban kifejezett értékét jelöli meg. A optikailag aktív oldatok T fajlagos forgatási képessége [ α] = α λ annak az elforgatásnak a szöge, amelyet a l C
5 köbcentiméterenként 1 g optikailag aktív anyagot tartalmazó 10 cm rétegvastagságú oldat okoz, ha az oldószer optikailag inaktív. A fajlagos forgatási szög értéke függ az anyag természetétől, a hőmérséklettől valamint a hullámhossztól (rotációs diszperzió) is. A gyakorlatban fajlagos forgatási képességet általában a nátrium D vonalának megfelelő λ= 5893 Å hullámhosszra szokták vonatkoztatni. Ha a koncentrációt tömegszázalékosan fejezzük ki, amely a 100 g oldatban (m oldat =100 gramm) feloldott anyagmennyiség (m feloldott ) értékét jelenti, akkor a fenti m feloldott képletet a tömegszázalékos koncentráció kifejezésével C = 100, az alábbi moldat formában írhatjuk: [ α] l m feloldott α = 100 moldat A rezgési sík forgatását Fresnel azzal magyarázta, hogy a lineárisan polarizált fény az optikailag aktív közegben két körkörösen polarizált hullámra bomlik fel, amelyek ellentétes irányú forgatást mutatnak, illetve a terjedési sebességük eltérő értékű. Dextrogír viselkedésű optikailag aktív közeg esetében a jobbra, cirkulárisan polarizált hullám terjedési sebessége v j nagyobb mint a balra, cirkulárisan polarizált hullám v b terjedési sebessége: v j > v b, mivel n j < n b Grafikus értelmezés szerint a beeső lineárisan polarizált hullámot jelző OR vektor felbontható a két körkörösen polarizált hullámot ábrázoló OS és OD vektorokra (5. ábra). 5 ábra. Polarizációs sík elforgatása optikailag aktív közegen való áthaladás esetén Az optikailag aktív közegen való áthaladás után a hullámok bal, illetve jobb irányú cirkulárisan polarizált komponensének összetevődéseképpen, egy jobbra forgatott OR eredővektort nyerünk, mivel a jobbra forgatás intenzitása nagyobb értéket mutat. A forgatási szög nagysága kifejezhető mint: π l α = ( n j n b ) λ 0 A polarizációs sík forgatási szögét, illetve az anyagok fajlagos forgatóképességét az ún. polariméterekkel mérjük meg. A legegyszerűbb polariméter felépítésében tartalmaz egy polarizátort és egy analizátort, ahol az analizátor elforgatható a fénysugár terjedési iránya körül.
6 A fény útjában elhelyezett optikailag aktív közeg hatására a rezgési síkok α szögelforgatást szenvednek. Ennek kompenzálása céljából az analizátort ugyancsak α szögmértékben kell elforgatnunk. A módszer eredményesen hasznosítható az optikailag aktív anyagok fajlagos forgatóképességének meghatározása, illetve az ismeretlen koncentrációjú oldatok tanulmányozása céljából. Például, szacchariméter nevű berendezést a cukoroldatok koncentrációjának meghatározására használják a gyakorlatban, ismertnek tekintve a 20 0 répacukor vizes oldatának fajlagos forgatási képességét [ α ] D = 66,523. Az orvosi gyakorlatban fontos szerepet kap a szőlőcukor (más néven glukóza) koncentrációjának pontos meghatározása, pld. vizeletben és vérben a cukorbetegség diagnosztizálása céljából Ez esetben ismertnek tekintve a fajlagos forgatóképesség [ α] D = 52,607 értéket, a koncentráció meghatározható az alábbi kifejezéssel: = α C ,607 ahol, C a 100 g oldatban levő tiszta glukóza mennyiségét jelenti. A polarizált monokromatikus fénysugár miután áthalad az optikailag aktív közegen, a látómező fényereje maximum és minimum értékek között változhat, az analizátor forgatási szöghelyzetének függvényében. A látómező megvilágításának változása, amelyet az optikailag aktív közegen áthaladó fényhullám rezgési síkjának forgatása eredményezett, meghatározható az analizátor α elforgatási szögének pontos mérésével. A megfigyelő szeme igen érzékenyen azonosítja a látómező különböző tartományainak megvilágításában jelentkező intenzítás különbségeket, amely kompenzálható az analizátor forgatásával. Az elforgatási szög tized-foknyi pontossággal meghatározható a nóniusz körskála segítségével, pld. a látómező megfelelő beállításához az extinkció helyzetét használva. Ezt a célt jól szolgálják az ún. félárnyék polariméterek (pld. 6. ábrán látható Laurent-féle polariméter), amelyeknél a látómező különböző tartományainak egyenlő intenzítású megvilágítását azonosítjuk az optikailag aktív anyag jelenlétében, illetve annak hiányában. 6. ábra. Laurent-féle polariméter: 1, 2 az analizátor Nicol-prizma szögelfordulását szabályozó csavarok, 3- csavarmikrométer rúdja, 4, 5 lupé a nóniusz szögleolvasásához,
7 6- rögzitőkar, 7- polarizátor Nicol-prizma helyzete, 8- küvettát tároló állvány, 9- monokromatikus spektrál-lámpa Ezeknél a készülékeknél a polarizátor és analizátor közé a fénysugár útjában egy a monokromatikus sugárzás félhullámhosszával egyező vastagságú kvarclemezt helyeznek. Pld. a nátrium sugárzásának hullámhosszára méretezett lemezvastagság esetén, a λ=5893 Ǻ monokromatikus sugárzásnak megfelelően választják meg a kvarc lemez vastagságát. Optikai tengelyével párhuzamosan kimetszett kvarclemez a rajta áthaladó lineárisan polarizált fény ordinárius és extraordinárius komponense között δ=λ/2 útkülönbséget, vagy annak többszörösét eredményezi. A Laurent-féle félárnyék polariméter felépítésében 2 darab Nicol-féle kettősprizmát találunk, egyik prizma a polarizátor míg a másik az analizátor szerepét tölti be. A Nicol-kettősprizma megfelelően csiszolt és ragasztott prizmarendszerből áll, amelyek segítségével a polarizált nyalábok szétválaszthatóak és így polarizált fényt nyerhetünk. 7. ábra. Nicol-féle kettősprizma ábrázolása A Nicol-féle kettősprizmák között ismert hosszúságú mérőtubusban (küvettában) mérendő folyadékot helyezzük el és optikai lencsék segítségével a fénynyalábot átvezetjük a tanulmányozandó folyadékon. A polarizátor rögzített helyzetű, míg az analizátor elforgatható a tengelye körül, amelynek forgatási szöge nóniusszal ellátott körskála segítségével pontosan meghatározható. Ha a polarizációs síkok egymásra merőleges helyzetben vannak, akkor a látómező teljesen sötétnek látszik. A tanulmányozandó optikailag aktív oldatnak a fény útjában való elhelyezése folytán a látómező kivilágosodik az oldat forgatóhatása következtében. Az analizátor forgatási szöge, amely eredményeként a látómező újból elsötétül, meghatározza az illető anyag forgatási képességét. A gyakorlatban meghatározható valamely ismeretlen C x koncentrációjú optikailag aktív oldat koncentrációja, ha ismert annak fajlagos forgatási képessége: α x 100 Cx = α [ ] l Megemlítjük, hogy a folyadékkristály kijelzők (Liquid Crystal Displays, LCD) az optikai aktivítás jelenségét hasznosítják az ún. folyadékkristály molekulák rendezett állapotba való irányításukkal. A folyadékkristályok a fény polarizációs síkját elforgatják, viszont ez a tulajdonság befolyásolható egy külső elektromos tér alkalmazásával. Az
8 elektromos teret vákuumpárologtatással készült átlátszó elektródákkal valósítják meg. Ezek az elektródák sűrűn elhelyezett sorokat és oszlopokat alkotnak, ezáltal igen kis méretű pontokból lehet képeket kialakítani az LCD kijelzők segítségével. A fénypolarizáció jelenségének fontos gyakorlati alkalmazási területét képezi a feszültségoptika, amely keretében az ún, fotoelasztikus anyagokból készült modellek segítségével vizsgálják a mechanikai szerkezetekben kialakuló mechanikai feszültség eloszlását.
2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika
2. OPTIKA 2.1. Elmélet Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert fényt bocsátanak ki, vagy a rájuk eső fényt visszaverik, és ezt a fényt a szemünk érzékeli. A
RészletesebbenMikrohullámok vizsgálata. x o
Mikrohullámok vizsgálata Elméleti alapok: Hullámjelenségen valamilyen rezgésállapot (zavar) térbeli tovaterjedését értjük. A hullám c terjedési sebességét a hullámhossz és a T rezgésido, illetve az f frekvencia
RészletesebbenSíkban polarizált hullámok síkban polarizált lineárisan polarizált Síkban polarizált hullámok szuperpozíciója cirkulárisan polarizált
Síkban polarizált hullámok Tekintsünk egy z-tengely irányában haladó fénysugarat. Ha a tér egy adott pontjában az idő függvényeként figyeljük az elektromos (ill. mágneses) térerősség vektorokat, akkor
RészletesebbenMit mond ki a Huygens elv, és miben több ehhez képest a Huygens Fresnel-elv?
Ismertesse az optika fejlődésének legjelentősebb mérföldköveit! - Ókor: korai megfigyelések - Euklidész (i.e. 280) A fény homogén közegben egyenes vonalban terjed. Legrövidebb út elve (!) Tulajdonképpen
RészletesebbenElektromágneses hullámok, a fény
Elektromágneses hullámok, a fény Az elektromos töltéssel rendelkező testeknek a töltésük miatt fellépő kölcsönhatását az elektromos és mágneses tér segítségével írhatjuk le. A kölcsönhatás úgy működik,
RészletesebbenA 34. Nemzetközi Fizikai Diákolimpia mérési feladata 1 : Lézerdióda és nematikus folyadékkristály optikai tulajdonságai 2
A 34. Nemzetközi Fizikai Diákolimpia mérési feladata 1 : Lézerdióda és nematikus folyadékkristály optikai tulajdonságai 2 A mérés során a fényképen látható eszközök és anyagok álltak a versenyzők rendelkezésére:
RészletesebbenGyémánt Mihály 2-14-B Cukorinverzio sebesse gi á llándo já nák meghátá rozá sá polárimetriá s me re ssel
Cukorinverzio sebesse gi á llándo já nák meghátá rozá sá polárimetriá s me re ssel Bevezetés A szacharóz inverziója szőlőcukorrá (D-glükóz) és gyümölcscukorrá (D-fruktóz) vizes közegben lassú folyamat.
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Csordásné Marton Melinda. Fizikai példatár 1. FIZ1 modul. Optika feladatgyűjtemény
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Csordásné Marton Melinda Fizikai példatár 1 FIZ1 modul Optika feladatgyűjtemény SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999
RészletesebbenOPTIKA. Teljes visszaverődés plánparallel lemez, prizma. Dr. Seres István
OPTIKA Teljes visszaverődés plánparallel lemez, prizma Dr. Seres István Snellius-Descartes törvény, fénytörés sin sin c c 1 n 2,1 2 Ha a fény optikailag ritkább közegből sűrűbb közegbe jut (n 21 >1): Levegő
RészletesebbenAz optikai jelátvitel alapjai. A fény két természete, terjedése
Az optikai jelátvitel alapjai A fény két természete, terjedése A fény kettős természete 1. A fény: - Elektromágneses hullám (EMH) - Optikai jelenség Egyes dolgokat a hullám természettel könnyű magyarázni,
RészletesebbenEÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK FIZIKA. 11. évfolyam. Gálik András. A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja
FELADATLAPOK FIZIKA 11. évfolyam Gálik András ajánlott korosztály: 11. évfolyam 1. REZGÉSIDŐ MÉRÉSE fizika-11-01 1/3! BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK A mérés során használt eszközökkel
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 17 KRISTÁLYFIZIkA XVII. Hőtani, MÁGNEsEs, ELEKTROMOs, RADIOAKTÍV TULAJDONsÁGOK 1. Hőtani TULAJDONsÁGOK A hősugarak a színkép vörös színén túl lépnek fel (infravörös
RészletesebbenO 1.1 A fény egyenes irányú terjedése
O 1.1 A fény egyenes irányú terjedése 1 blende 1 és 2 rés 2 összekötő vezeték Előkészület: A kísérleti lámpát teljes egészében egy ív papírlapra helyezzük. A négyzetes fénynyílást széttartó fényként használjuk
RészletesebbenFénytörés vizsgálata. 1. feladat
A kísérlet célkitűzései: A fény terjedési tulajdonságainak vizsgálata, törésének kísérleti megfigyelése. Plánparallel lemez és prizma törőtulajdonságainak vizsgálata. Eszközszükséglet: főzőpohár 2 db,
RészletesebbenFelületi feszültség és viszkozitás mérése. I. Felületi feszültség mérése. Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2. Fizikai kémia gyakorlat 1
Fizikai kémia gyakorlat 1 Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2 I. Felületi feszültség mérése 1. Bevezetés Felületi feszültség és viszkozitás mérése A felületi feszültség fázisok határfelületén
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŰSZEREK. 2004. 11.9-11.-12. Meteorológia-gyakorlat
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŰSZEREK 2004. 11.9-11.-12. Meteorológia-gyakorlat Sugárzási fajták Napsugárzás: rövid hullámú (0,286 4,0 µm) A) direkt: közvetlenül a Napból érkezik (Napkorong irányából) B) diffúz
RészletesebbenUV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA
SPF UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA A GYAKORLAT CÉLJA: AZ UV-látható abszorpciós spektrofotométer működésének megismerése és a Lambert-Beer törvény alkalmazása. Szalicilsav meghatározása egy vizes
Részletesebben1. Ha két közeg határfelületén nem folyik vezetési áram, a mágneses térerősség vektorának a(z). komponense folytonos.
Az alábbi kiskérdéseket a korábbi Pacher-féle vizsgasorokból és zh-kból gyűjtöttük ki. A többségnek a lefényképezett hivatalos megoldás volt a forrása (néha még ezt is óvatosan kellett kezelni, mert egy
RészletesebbenOptoelektronikai Kommunikáció. Optikai alapismeretek
Optoelektronikai Kommunikáció Optikai alapismeretek (OK-4) Budapesti Mûszaki Fõiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Fõiskolai Kar Számítógéptechnikai Intézete Székesfehérvár 2002. Budapesti Mûszaki Fõiskola
RészletesebbenA fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával
Optika Fénytan A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete Sokkal nagyobb összemérhető A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával rádióhullám infravörös látható ultraibolya röntgen gamma sugárzás
RészletesebbenKísérletek mikrohullámokkal I-II.
A kísérlet célkitűzései: Az elektromágneses hullámok tulajdonságainak vizsgálata Diákradar készülékkel. Eszközszükséglet: TZA 1996 Diákradar készlet vonalzó Eszközismertető Kísérletünkhöz a Diákradar készüléket
Részletesebben4. elıadás A KRISTÁLYFIZIKA ALAPJAI
4. elıadás A KRISTÁLYFIZIKA ALAPJAI KRISTÁLYFIZIKA ANIZOTRÓPIA IZOTRÓPIA JELENSÉGE Izotrópia (irányok szerint egyenlı): ha a fizikai sajátságok függetlenek az iránytól. Ide tartoznak a köbös rendszerbe
Részletesebben8. Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése jegyzőkönyv
8. Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése jegyzőkönyv Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 11. 05. Leadás dátuma: 2008. 11. 19. 1 1. Mikroszkóp
RészletesebbenOptika Gröller BMF Kandó MTI. Optikai alapfogalmak. Fény: transzverzális elektromágneses hullám. n = c vákuum /c közeg. Optika Gröller BMF Kandó MTI
Optikai alapfogalmak Fény: transzverzális elektromágneses hullám n = c vákuum /c közeg 1 Az elektromágneses spektrum 2 Az anyag és s a fény f kölcsk lcsönhatása Visszaverődés, reflexió Törés, kettőstörés,
RészletesebbenAkuszto-optikai fénydiffrakció
Bevezetés Akuszto-optikai fénydiffrakció A Brillouin által megjósolt akuszto-optikai kölcsönhatást 1932-ben mutatta ki Debye és Sears. Az effektus felhasználását, vagyis akuszto-optikai elven működő eszközök
RészletesebbenFénysugarak visszaverődésének tanulmányozása demonstrációs optikai készlet segítségével
Fénysugarak visszaverődésének tanulmányozása demonstrációs optikai készlet segítségével Demonstrációs optikai készlet lézer fényforrással Az optikai elemeken mágnesfólia található, így azok fémtáblára
RészletesebbenGeometriai optika. A fénytan (optika) a fényjelenségekkel és a fény terjedési törvényeivel foglalkozik.
Geometriai optika A fénytan (optika) a fényjelenségekkel és a fény terjedési törvényeivel foglalkozik. A geometriai optika egyszerű modell, amely a fény terjedését a fényforrásból minden irányba kilépő
RészletesebbenSPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK
SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK Elméleti bevezetés Ha egy anyagot a kezünkbe veszünk (valamilyen technológiai céllal alkalmazni szeretnénk), elsı kérdésünk valószínőleg az lesz, hogy mi ez az anyag, milyen
Részletesebben2010. november 10. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Horváth András: Égi szín-játék c. előadását hallhatják!
KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Horváth András: Égi szín-játék c. előadását hallhatják! Égi szín-játék Vörös az ég alja: Aligha szél nem lesz! Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, De ha kinyílnak ősszel
RészletesebbenAz elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok
TÓTH.: Dielektrikumok (kibővített óravázlat) 1 z elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok z elektrosztatika alatörvényeinek vizsgálata a kezdeti időkben levegőben történt, és a különféle
RészletesebbenDefiníció (hullám, hullámmozgás):
Hullámmozgás Példák: Követ dobva a vízbe a víz felszíne hullámzani kezd. Hajó úszik a vízen, akkor hullámokat kelt. Hullámokat egy kifeszített kötélen is kelthetünk. Ha a kötés egyik végét egy falhoz kötjük,
RészletesebbenB2. A FÉNY FOGALMA, FÉNYJELENSÉGEK ISMERTETÉSE,
B2. A FÉNY FOGALMA, FÉNYJELENSÉGEK ISMERTETÉSE, FÉNYVISSZAVERŐDÉS, FÉNYTÖRÉS, FÉNYINTERFERENCIA, FÉNYPOLARIZÁCIÓ, FÉNYELHAJLÁS Fény: elektromágneses sugárzás (Einstein meghatározása, hogy idesorolta a
RészletesebbenSzínminták előállítása, színkeverés. Színmérés szín meghatározás. Színskálák, színrendszerek.
Színminták előállítása, színkeverés. Színmérés szín meghatározás. Színskálák, színrendszerek. A szín, a színinger, a színérzet A színinger összetett fogalom, többféle mérhető jellemzőt kapcsolhatunk hozzá,
RészletesebbenAz infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása
Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Egy molekula nemcsak haladó mozgást végez, de az atomjai (atomcsoportjai) egymáshoz képest is állandó mozgásban vannak. Tételezzünk fel egy olyan mechanikai
RészletesebbenFizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/
Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/. Coulomb törvény: a pontszerű töltések között ható erő (F) egyenesen arányos a töltések (Q,Q ) szorzatával és fordítottan arányos a
RészletesebbenKörmozgás és forgómozgás (Vázlat)
Körmozgás és forgómozgás (Vázlat) I. Egyenletes körmozgás a) Mozgás leírását segítő fogalmak, mennyiségek b) Egyenletes körmozgás kinematikai leírása c) Egyenletes körmozgás dinamikai leírása II. Egyenletesen
RészletesebbenCCD detektorok Spektrofotométerek Optikai méréstechnika. Németh Zoltán 2013.11.15.
CCD detektorok Spektrofotométerek Optikai méréstechnika Németh Zoltán 2013.11.15. Detektorok Működésük, fontosabb jellemző adataik Charge Coupled Device - töltéscsatolt eszköz Az alapelvet 1970 körül fejlesztették
Részletesebbend) Az a pont, ahova a homorú tükör az optikai tengely adott pontjából kiinduló sugarakat összegyőjti.
Optika tesztek 1. Melyik állítás nem helyes? a) A Hold másodlagos fényforrás. b) A foszforeszkáló jel másodlagos fényforrás. c) A gyertya lángja elsıdleges fényforrás. d) A szentjánosbogár megfelelı potrohszelvénye
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
A fény Abszorpciós fotometria Barkó Szilvia PTE ÁOK Biofizikai ntézet 2011. február E A fény elektromos térerősségvektor hullámhossz A fény kettős termzete: Hullám (terjedkor) Rzecske (kölcsönhatáskor)
RészletesebbenIX. Az emberi szem és a látás biofizikája
IX. Az emberi szem és a látás biofizikája IX.1. Az emberi szem felépítése A szem az emberi szervezet legfontosabb érzékelő szerve, mivel a szem és a központi idegrendszer közreműködésével az elektromágneses
RészletesebbenMiért használjuk? Ásványok keresztezett nikolnál
Ásványok keresztezett nikolnál Miért használjuk? Ásványmeghatározás (nem találgatás) Kızettípus meghatározása Kristályosodási sorrend meghatározása Deformációtörténet Kızetelváltozások jellemzése Élvezetes,
RészletesebbenFIZIKA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete
A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete FIZIKA munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 8. osztálya számára 8. o s z t ály CSODÁLATOS TERMÉSZET TARTALOM 1. Elektrosztatika
RészletesebbenKészítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01.
VILÁGÍTÁSTECHNIKA Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. ANYAGOK FELÉPÍTÉSE Az atomok felépítése: elektronhéjak: K L M N O P Q elektronok atommag W(wolfram) (Atommag = proton+neutron protonok
RészletesebbenElektrokémiai fémleválasztás. Az elektrokémiai fémleválasztás speciális fogalmai és laboratóriumi kísérleti módszerei Galvántechnikai alapok
Elektrokémiai fémleválasztás Az elektrokémiai fémleválasztás speciális fogalmai és laboratóriumi kísérleti módszerei Galvántechnikai alapok Péter László Elektrokémiai fémleválasztás Fémleválasztás speciális
RészletesebbenStatisztika I. 6. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre
Statisztika I. 6. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre GYAKORISÁGI SOROK ELOSZLÁSA KONCENTRÁCIÓ ELEMZÉSE GYAKORISÁGI SOROK ELOSZLÁSA KONCENTRÁCIÓ ELEMZÉSE szorosan kapcsolódik a szóródás elemzéshez, elméleti
Részletesebbena fizikai (hullám) optika
A fény f hullám m természete a fizikai (hullám) optika Geometriai optika Optika Fizikai optika Fény-anyag kölcsönhatás Összeállította: CSISZÁR IMRE SZTE, Ságvári E. Gyakorló Gimnázium SZEGED, 006. szeptember
RészletesebbenMBD50R és MBD100R Reflexiós infravörös sugaras füstjelző
Tulajdonságok: MBD50R és MBD100R Reflexiós infravörös sugaras füstjelző Mikroprocesszorvezérelt Hatótávolság: 5 50 méter Hatótávolság: 50 100 méter Egyszerű beüzemelés A táplálás a tűzjelző központról
RészletesebbenGYÓGYSZERTECHNOLÓGIA 1. MUNKAFÜZET
GYÓGYSZERTECHNOLÓGIA 1. MUNKAFÜZET 0 TARTALOMJEGYZÉK FELADATLAPOK 1 Vizek paramétereinek vizsgálata és összehasonlítása 1 A ph befolyása az oldékonyságra 3 Hidrotróp és komplexképző anyagok oldásközvetítése
RészletesebbenTanulói munkafüzet. FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. egyetemi docens
Tanulói munkafüzet FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Lektorálta: Dr. Kornis János egyetemi docens Tartalomjegyzék 1. Egyenes vonalú mozgások..... 3 2. Periodikus
RészletesebbenKör-Fiz 3 gyak.; Mérések refraktométerekkel; PTE Környezetfizika és Lézersp. Tanszék
3. Folyadékok törésmutatójának mérése refraktométerekkel, refraktométer alkalmazása célkészülékként A MÉRÉS CÉLJA: Az oldatok törésmutatójának mérésére szolgáló alapkészüléknek (Abbé-féle refraktométer)
RészletesebbenI. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!
I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és
RészletesebbenKörnyezetvédelmi mérések fotoakusztikus FTIR műszerrel
Környezetvédelmi mérések fotoakusztikus FTIR műszerrel A légszennyezés mérése nem könnyű méréstechnikai feladat. Az eszközök széles skáláját fejlesztették ki, hagyományosan az emissziómérésre, ezen belül
RészletesebbenKonfokális mikroszkópia elméleti bevezetõ
Konfokális mikroszkópia elméleti bevezetõ A konfokális mikroszkóp fluoreszcensen jelölt minták vizsgálatára alkalmas. Jobb felbontású képeket ad, mint a hagyományos fluoreszcens mikroszkópok, és képes
RészletesebbenTevékenység: Olvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDEO (A ragasztás ereje)
lvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDE (A ragasztás ereje) A ragasztás egyre gyakrabban alkalmazott kötéstechnológia az ipari gyakorlatban. Ennek oka,
RészletesebbenIX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok)
IX Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok) A szénhidrátok polihidroxi-aldehidek, polihidroxi-ketonok vagy olyan vegyületek, amelyek hidrolízisekor az előbbi vegyületek keletkeznek Növényi és
RészletesebbenCsavarkötés mérése ), (5) μ m a menetes kapcsolat súrlódási tényezője, β a menet élszöge. 1. Elméleti alapok
GEGE-AGG labormérések Csavarkötés mérése. Elméleti alapok Csavarkötéseknél az összekapcsolt alkatrészek terhelés alatti elmozdulásának megakadályozása céljából előfeszítést kell alkalmazni, amelynek nagyságát
Részletesebben1. gy. SÓ OLDÁSHŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA. Kalorimetriás mérések
1. gy. SÓ OLDÁSHŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA Kalorimetriás mérések A fizikai és kémiai folyamatokat energiaváltozások kísérik, melynek egyik megnyilvánulása a hőeffektus. A rendszerben ilyen esetekben észlelhető
RészletesebbenRutherford-féle atommodell
Rutherfordféle atommodell Manchesteri Egyetem 1909 1911 Hans Geiger, Ernest Marsden Ernest Rutherford vezetésével Az arany szerkezetének felderítésére irányuló szóráskísérletek Alfarészecskékkel bombáztak
Részletesebben2.1 Fizika - Mechanika 2.1.5 Rezgések és hullámok. Mechanikai rezgések és hullámok Kísérletek és eszközök mechanikai rezgésekhez és hullámokhoz
Mechanikai rezgések és hullámok Kísérletek és eszközök mechanikai rezgésekhez és hullámokhoz Rugós inga, súlyinga (matematikai inga), megfordítható inga P0515101 Állványanyagokból különböző felépítésű
RészletesebbenNyomó csavarrugók méretezése
Nyomó csavarrugók méretezése 007 Összeállította: Móka József . Rugó műszaki ábrázolása A körszelvényű hengeres nyomó csavarrugót az MSZ EN ISO 6-000 előírásai szerint ábrázoljuk. Eszerint ötnél kevesebb
Részletesebben7. előad. szló 2012.
7. előad adás Kis LászlL szló 2012. Előadás vázlat Lemez hidak, bordás hidak Lemez hidak Lemezhidak fogalma, osztályozása, Lemezhíd típusok bemutatása, Lemezhidak számítása, vasalása. Bordás hidak Bordás
RészletesebbenModell DISCOVERY Hűtőközeg-szivárgásdetektor. Használati utasítás
Modell DISCOVERY Hűtőközeg-szivárgásdetektor Érzékel minden CFC, HVC, HCFC hűtőközeget, beleértve a keverékeket is Használati utasítás Certifikáció SAE J2791 és EN14624 BEVEZETÉS A DISCOVERY egy hosszú
RészletesebbenFény kölcsönhatása az anyaggal:
Fény kölcsönhatása az Fény kölcsönhatása az : szórás, abszorpció, emisszió Kellermayer Miklós Fényszórás A fényszórás mérése, orvosi alkalmazásai Lord Rayleigh (1842-1919) J 0 Light Fényforrás source Rayleigh
RészletesebbenMAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT. 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu
MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu Tartalom 1. A villamos csatlakozások és érintkezôk fajtái............................5 2. Az érintkezések
Részletesebben1. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz FIZIKA 1. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT 2015 Az írásbeli vizsga időtartama: 120
RészletesebbenFIZIKA Tananyag a tehetséges gyerekek oktatásához
HURO/1001/138/.3.1 THNB FIZIKA Tananyag a tehetséges gyerekek oktatásához Készült A tehetség nem ismer határokat HURO/1001/138/.3.1 című projekt keretén belül, melynek finanszírozása a Magyarország-Románia
RészletesebbenGeodézia 4. Vízszintes helymeghatározás Gyenes, Róbert
Geodézia 4. Vízszintes helymeghatározás Gyenes, Róbert Geodézia 4.: Vízszintes helymeghatározás Gyenes, Róbert Lektor: Homolya, András Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027 Tananyagfejlesztéssel
RészletesebbenFizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés
Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés A gyakorlatra vigyenek magukkal pendrive-ot, amire a mérési adatokat átvehetik. Ajánlott irodalom: P. W. Atkins: Fizikai
RészletesebbenFÉNYKÉPEZŐGÉPEK. Készítette: Musza Alexandra Anyagtudomány MSc
FÉNYKÉPEZŐGÉPEK Készítette: Musza Alexandra Anyagtudomány MSc A fotográfia vagy fényképészet a fény által közvetített képi információk rögzítése technikai eszközök (fényképezőgép, fényérzékeny anyag stb.)
RészletesebbenE G Y F Á Z I S Ú T R A N S Z F O R M Á T O R
VILLANYSZERELŐ KÉPZÉS 0 5 E G Y F Á Z I S Ú T R A N S Z F O R M Á T O R ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR - - Tartalomjegyzék Villamos gépek fogalma, felosztása...3 Egyfázisú transzformátor felépítése...4
RészletesebbenACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS
Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Intézet Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Oktatási segédlet Szerző: Dr. Somosvári Zsolt DSc professzor emeritus Szerkesztette:
RészletesebbenOptika feladatok (szemelvények a 333 Furfangos Feladat Fizikából könyvből)
Fénytan 1 Optika feladatok (szemelvények a 333 Furfangos Feladat Fizikából könyvből) Feladatok F. 1. Vízszintes asztallapra fektetünk egy negyedhenger alakú üvegtömböt, amelynek függőlegesen álló síklapját
RészletesebbenA VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL
A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL ELTE Szerves Kémiai Tanszék A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG -TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL Bevezetés A természetes vizeket (felszíni
RészletesebbenSZABADALMI LEÍRÁS 771H7. szám.
Megjelent 1 í>1920. évi szeptember hó 18-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 771H7. szám. VII/a. OSZTÁLY. Eljárás és kéazülék rendszerestávlati (torzított)átvitelreoptikai vagyfényképészeti
RészletesebbenAkusztika terem. Dr. Reis Frigyes előadásának felhasználásával
Akusztika terem Dr. Reis Frigyes előadásának felhasználásával Hangenergia-eloszlás a különböző jellegű zárt terekben - a hangteljesítményszint és a hangnyomásszint közötti összefüggést számos tényező befolyásolja:
RészletesebbenAbszorbciós spektroszkópia
Abszorbciós spektroszkópia (Nyitrai Miklós; 2011 január 31.) A fény Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal Az abszorbció definíciója Az abszorpció mérése Speciális problémák, esetek Alkalmazások
RészletesebbenSzáloptika, endoszkópok
Száloptika, endoszkópok Optikai mikroszkópok a diagnosztikában Elektronmikroszkópia, fluorescens és konfokális mikroszkópia PTE-ÁOK Biofizikai ntézet Czimbalek Lívia 2009.03.16. Száloptika, endoszkópok
RészletesebbenMéréstechnika 5. Galla Jánosné 2014
Méréstechnika 5. Galla Jánosné 014 A mérési hiba (error) a mérendő mennyiség értékének és a mérendő mennyiség referencia értékének különbsége: ahol: H i = x i x ref H i - a mérési hiba; x i - a mért érték;
RészletesebbenKeverék összetételének hatása a benzinmotor üzemére
Keverék összetételének hatása a benzinmotor üzemére Teljesítmény Dús Szegény Légviszony Összeállította: Szűcs Gábor Dr. Németh Huba Budapest, 2013 Tartalom 1. Mérés célja... 3 2. A méréshez áttanulmányozandó
RészletesebbenElektromágneses hullámok - Hullámoptika
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (c) Elektromágneses hullámok - Hullámoptika Utolsó módosítás: 2015. január 17. 1 Az elektromágneses hullámok visszaverődési és törési törvényei (1) Kérdés: Mi történik
RészletesebbenFireray 2000 vonali füstérzékelő
Tűzjelző rendszerek Fireray 2000 vonali füstérzékelő Fireray 2000 vonali füstérzékelő Bővített megfigyelési terület A szabályozott erősítésnek köszönhetően nagyobb a téves riasztásokkal szembeni védelem
RészletesebbenFeladatok GEFIT021B. 3 km
Feladatok GEFT021B 1. Egy autóbusz sebessége 30 km/h. z iskolához legközelebb eső két megálló távolsága az iskola kapujától a menetirány sorrendjében 200 m, illetve 140 m. Két fiú beszélget a buszon. ndrás
RészletesebbenRadarmeteorológia. Makra László
Radarmeteorológia Makra László TARTALOM Bevezetés Interpretáció A radarok története Radar hardver Hogyan működik? Elmélet Gyakorlat Visszaverődési kép Radartípusok 1-2. Hagyományos radar Doppler radar
RészletesebbenA lineáris programozás 1 A geometriai megoldás
A lineáris programozás A geometriai megoldás Készítette: Dr. Ábrahám István A döntési, gazdasági problémák optimalizálásának jelentős részét lineáris programozással oldjuk meg. A módszer lényege: Az adott
RészletesebbenLeképezési hibák. Főtengelyhez közeli pontok leképezésénél is fellépő hibák Kromatikus aberráció A törésmutató függ a színtől. 1 f
Leképezési hibák A képalkotás leírásánál eddig paraxiális közelítést alkalmaztunk, azaz az optikai tengelyhez közeli, azzal kis szöget bezáró sugarakra korlátoztuk a vizsgálatot A gyakorlatban szükség
RészletesebbenKondenzátorok. Fizikai alapok
Kondenzátorok Fizikai alapok A kapacitás A kondenzátorok a kapacitás áramköri elemet megvalósító alkatrészek. Ha a kondenzátorra feszültséget kapcsolunk, feltöltődik. Egyenfeszültség esetén a lemezeken
RészletesebbenPóda László Urbán János: Fizika 10. Emelt szintű képzéshez c. tankönyv (NT-17235) feladatainak megoldása
Póda László Urbán ános: Fizika. Emelt szintű képzéshez c. tankönyv (NT-75) feladatainak megoldása R. sz.: RE75 Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest Tartalom. lecke Az elektromos állapot.... lecke
RészletesebbenL Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció
A 2008-as bajor fizika érettségi feladatok (Leistungskurs) Munkaidő: 240 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia) L Ph 1 1. Kozmikus részecskék mozgása
RészletesebbenA poláros fény rejtett dimenziói
HORVÁTH GÁBOR BARTA ANDRÁS SUHAI BENCE VARJÚ DEZSÕ A poláros fény rejtett dimenziói Elsõ rész Sarkított fény a természetben, polarizációs mintázatok Mivel az emberi szem fotoreceptorai érzéketlenek a fény
RészletesebbenFénytechnika. A fény. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Budapest, 2013.
Fénytechnika A fény Dr. Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. A fénnyel kapcsolatos szabványok Az elektromágnenes MSZ 9620 spektrum: Fénytechnikai
RészletesebbenA projekt eredetileg kért időtartama: 2002 február 1. 2004. december 31. Az időtartam meghosszabbításra került 2005. december 31-ig.
Szakmai zárójelentés az Ultrarövid infravörös és távoli infravörös (THz-es) fényimpulzusok előállítása és alkalmazása című, T 38372 számú OTKA projekthez A projekt eredetileg kért időtartama: 22 február
RészletesebbenSzigetelők Félvezetők Vezetők
Dr. Báder Imre: AZ ELEKTROMOS VEZETŐK Az anyagokat elektromos erőtérben tapasztalt viselkedésük alapján két alapvető csoportba soroljuk: szigetelők (vagy dielektrikumok) és vezetők (vagy konduktorok).
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Gyenes Róbert. Geodézia 4. GED4 modul. Vízszintes helymeghatározás
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Gyenes Róbert Geodézia 4. GED4 modul Vízszintes helymeghatározás SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény
RészletesebbenDiagnosztikai röntgen képalkotás, CT
Diagnosztikai röntgen képalkotás, CT ALAPELVEK A röntgenkép a röntgensugárzással átvilágított test árnyéka. A detektor vagy film az áthaladó, azaz nem elnyelt sugarakat érzékeli. A képen az elnyelő tárgyaknak
RészletesebbenAz optikai szálak. FV szálak felépítése, gyakorlati jelenségek
Az optikai szálak FV szálak felépítése, gyakorlati jelenségek Egy kis történelem 1. - 1930 Norman R. French szabadalma optikai távbeszélő rendszerre (merev üvegrudak kötege) - 1950-es évek: 1-1,5m hosszú
RészletesebbenEGYEZMÉNY. 52. Melléklet: 53. számú Elõírás. 2. Felülvizsgált változat
E/ECE/324 E/ECE/TRANS/505 } Rev.1/Add.52/Rev.1 2002. október 1. ENSZ-EGB 53. számú Elõírás EGYEZMÉNY A KÖZÚTI JÁRMÛVEKRE, A KÖZÚTI JÁRMÛVEKBE SZERELHETÕ ALKATRÉSZEKRE, illetve A KÖZÚTI JÁRMÛVEKNÉL HASZNÁLATOS
Részletesebben19. Az elektron fajlagos töltése
19. Az elektron fajlagos töltése Hegyi Ádám 2015. február Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. Mérési összeállítás 4 2.1. Helmholtz-tekercsek.............................. 5 2.2. Hall-szonda..................................
RészletesebbenBiofizika tesztkérdések
Biofizika tesztkérdések Egyszerű választás E kérdéstípusban A, B,...-vel jelölt lehetőségek szerepelnek, melyek közül az egyetlen megfelelőt kell kiválasztani. A választ írja a kérdés előtt lévő kockába!
RészletesebbenElektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése
Elektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése Név: Neptun-kód: mérőhely: Labor előzetes feladatok A vezetőképesség változása kémiai reakció közben 10,00 cm 3 ismeretlen koncentrációjú sósav oldatához
RészletesebbenModern műszeres analitika számolási gyakorlat Galbács Gábor
Modern műszeres analitika számolási gyakorlat Galbács Gábor Feladatok a mintavétel, spektroszkópia és automatikus tik analizátorok témakörökből ökből AZ EXTRAKCIÓS MÓDSZEREK Alapfogalmak megoszlási állandó:
Részletesebben