Vidékföldrajz és vidékfejlesztés

Átírás

1 Vidékföldrajz és vidékfejlesztés Varga Ágnes egyetemi tanársegéd Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2018/19. II. félév BCE Geo Intézet

2 Vidék fogalma rural (vidék) szóból származó rurális= vidékies Komplex fogalom természeti-táji, társadalmi-kulturális és gazdasági vonatkozás Vidékkutatások jelentősége Vidékkutatások :

3 Vidék értelmezése Nincs egységes vidékfogalom Város vidék dichotómia Urbanizáció ruralizáció Idillikus vidék imázsok

4 Vidéki terek átalakulása a történelem folyamán Urbanizáció szakaszai és változó vidékfogalom Archaikus társadalmak Ókori civilizációk Földalapú, feudális társadalom Ipari társadalom Posztindusztriális társadalmak Információs és tudás alapú társadalmak

5 XX. századi paradigmaváltások a vidékkutatásban Modern paradigmaváltás: II. vh után nyugatnémet és francia kisparaszti mg.-ba betört a kapitalizmus átalakult a vidéki élet, klasszikus parasztság eltűnése Birtokkoncentrálódás (elaprózott kisparaszti gazdaságok felszámolódtak) nagyobb családi gazdaságok elengedhetetlen a mg. modernizálásához, termelés maximalizálásához 5

6 Változó vidékfogalom: 70-es, 80-as évek eleje Konceptuális vákuum idilli vidék helyére a konfliktusos vidék kutatása kerül Agrármodernizáció Mg. Vállalkozók és bérmunkások közötti osztálykonfliktusok Városiak tömeges kitelepedésének kérdései (dezurbanizáció) Vidék (a kutatásokban) a modernizáció társadalmi és térbeli megvalósulási helye nem egyedi és sajátos terület

7 XX. századi paradigmaváltások a vidékkutatásban Posztmodern paradigmaváltás: 1980-as évektől Posztfordista átmenet (rural restructuring) vidéki átalakulás Fő hangsúlyok: Termelés hogyan csökkenthető Megélhetésről az életstílusra Termelésről (iparszerű mezőgazdaság) a fogyasztásra (tömegturizmus) Vidéki gazdaságában diverzifikáció ment végbe Új foglalkozások Vidéki tér funkciói differenciálódtak 7

8 Változó vidékfogalom: 80-as évek közepe Agrártermelés átszervezésének és a vidéki társadalom és gazdaság átrendeződésének együttes kutatása (rural restructuring) Szembefordulás az agrár-ipari modernizáció monopolisztikus fejlesztési elvével Vidéki átrendeződés kutatási elve Multidimenzionális vidékfogalom Vidékszociológiában: vidéki társadalom osztályelemzése, stratifikációs fogalmak és módszerek Vidéki változásokat sokdimenziós jelenségként értelmezik

9 Új kutatási paradigma új politikai gazdaságtan Kritika a városokból történő kiköltözés (ellenurbanizáció) és a fogyasztásorientált idillikus vidékkép (városi középrétegek részéről) Mezőgazdaság súlya csökken változik a vidékfunkció fogyasztói vagy szolgáltató vidék Termelés politikai gazdaságtanának helyére a fogyasztás politikai gazdaságtana került. További témák: környezettel, fenntarthatósággal kapcsolatos elemzések, genderkutatások, rurális szegénység

10 Új kutatási paradigma új politikai gazdaságtan Fordista vagy termelésközpontú, produkcionista vidékfelfogást felváltja a posztprodukcionális vidékkoncepció Gazdaság a termeléstől a szolgáltatás irányába mozdul el városi fogyasztás és kitelepülés sok szálon határozza meg a vidéki társadalom szerveződését közösségek zárt és osztályokra tagozódó egysége felbomlik, helyére a versengő (contested), kulturális és fogyasztói hatásoknak alávetett ruralitás kerül.

11 Vidék hatalmi felértékelődése Európai Unióban a forrásallokáció megkívánja a vidéki térségek pontos kijelölését kvantitatív vidéklehatárolások Vidékfogalom a fejlesztési források felosztásáért folytatott hatalmi küzdelem tárgyává vált (Kovách, p.17)

12 Fejlesztési orientáció vs. változó valóság Agrárgazdaság fejlesztését felváltja a komplex fejlesztési szemlélet Társadalmi és politikai tényezőket is a fejlesztés hajtóerőinek tekint Összetett változások kutatása nehezen strukturálható eredményeket hoz a fejlesztés számára Fejlesztési orientáció struktúrákba rendezhető érveket, tudást kíván Új vidékmodell és vidékfogalom kísérletek: Szolgáltató/fogyasztó vidék Versengő (contested) vidék Poszt-produkcionista vidék

13 Poszt-produkcionista vidék 4 ideáltípusa Flynn, Lowe, Marsden 1. Megőrzött vidék (preserved countryside) Fogyasztói irányultságú természet- és környezetvédelem Helyi politikai elitben: városi beköltözők Érdekeltek az állapot megőrzésében Konfliktus: beköltözők vs. őslakosok, termelők 2. Paternalista vidék Nagybirtok az uralkodó politikai szereplő fejlesztési döntések tőle függnek (lobbyerő és egyéb erőforrás birtokosa) 3. Kliensi vidék Külső erőforrások megszerzésének képességétől függ a fejlődés 4. Versengő vidék Belső erőforrásokat használnak Távol esnek a nagyvárostól Lokalitás megőrzését emelik értékké

14 Vidéktípusok elkülönítésének egyes szempontjai Terry Marsden javasolt szempontjai: Élelmiszer tömegtermelés Minőségi élelmiszertermelés Mezőgazdasághoz kapcsolódó változások Nem mezőgazdasági vidék szerkezetváltásának alkotóelemei Keith Halfacree javasolt szempontjai vidék jövőjének lehetőségeit jeleníti meg Szuper-produktivizmus Fogyasztói idill területe Elfeledett hely Radikális víziókat megvalósító alternatív életformák Vidék jellegétől különböző időleges aktivitásformák (fesztiválok, versenyek)

15 Vidékkutatások - Marsden Interdiszciplináris és kritikai vidéktudomány javasolt Élelmiszertermelés és a rurális/regionális újrarendeződés dinamikájára összpontosító Vidékfejlesztés szempontjából legfontosabb kutatási területek (ún. rurális háló): Helyi forrásokra történő építkezés és kölcsönös kapcsolatok a tágan értelmezett vidéki gazdasággal A termelés megújítása A piacok irányítása Új intézményi keretek létrehozása Együttműködés és fenntarthatóság megteremtése Társadalmi tőke Kutatásokban az erőforrásokat, tevékenységformákat, tranzakciókat és hálózatokat alakító folyamatokat és kapcsolataikat keresik.

16 Vidékföldrajz Tárgya: vidéki térségek komplex kutatása interdiszciplináris, szintetizáló es évektől Nyugat-Európában Mo-on 1990-es évek közepétől Előfutárai: agrár- és faluföldrajz, faluszociológia, tájföldrajz Eltérő térben és időben okai: eltérő vidéklehatárolások; eltérő politikai hatások a II. vh után II. vh-ig magyar vidékkutatás párhuzamosan haladt a nyugateurópaival 16

17 Gazdaságföldrajz ágazati szempontú megközelítés HAGYOMÁNYOS Mezőgazdaság földrajza (agrárföldrajz) regionális szempontú megközelítés Agrárkörzetek, termelési típusok kutatása INTEGRÁLT Komplex területfejlesztési (vidékfejlesztési) kérdések megválaszolása komplex regionális analízis (elméleti kutatás) Társadalomföldrajz Faluföldrajz Falutájak, falutípusok kutatása vidékföldrajz (rural geography) Természetföldrajz Tájföldrajz Tájföldrajz (kultúrtáj) vidékfejlesztés (alkalmazott kutatás) Karácsonyi D., Haggett alapján 17

18 Koraszakok és hangsúlyeltolódások a vidékkutatásban 1. szakasz (agrárgeográfia): A mező- és erdőgazdálkodással szorosan kapcsolatba hozható problémák, hatások vizsgálata és megoldása (Csatári, 2005) A vidék és a falvak jövője a különböző természeti környezeti, gazdasági és szociális körülmények között folytatható agrártermelés objektív nehézségeinek megoldásától függ. (George, P. 1963) 18

19 Koraszakok és hangsúlyeltolódások a vidékkutatásban 2. szakasz (rurálgeográfia): A vidéki tér gazdasági és társadalmi struktúrájának változásaiból következő a területi szolidaritás által is erősen áthatott vidéki ellátás fejlesztése (Csatári, 2005) 19

20 Koraszakok és hangsúlyeltolódások a vidékkutatásban 3. szakasz (vidékfejlesztés rural development): Az új falusi/ vidéki funkciók megjelenése nyomán a modern fenntartható vidékfejlesztés értelmezése és az e területek sokszínűségének megfelelő alkalmazása (Csatári, 2005) 20

21 Mi a vidék? 1. Mo-on, minden ami nem Budapest 2. Minden vidék, ami nem város viszonylagos 3. Sajátosságok alapján történő lehatárolás: a. Beépítettség jellemzői ( sűrűség, átlagszintszám) b. Alacsonyabb népsűrűség c. Élő környezet, a megújuló energia- és nyersanyagforrások közelsége d. Mezőgazdaság jelentősége (foglalkoztatásban, jövedelemtermelésben) Kovács Teréz (1998): 5 statisztikai mutató alapján! mg.-i foglalkoztatás, jellemző településtípus, népsűrűség, őstermelők, elnéptelenedés 21

22 Mi a vidék? 4. Érzékelésen alapuló megközelítés: Cloke: vidék az a tér, melyről az ott élők többsége azt gondolja, hogy vidéki Fehér Alajos (2004): A vidék sajátos körzet, a természeti-, gazdasági- és társadalmi tér része. Csak verbálisan megközelíthető fogalom, kétségesnek tartom hogy általánosan és adekvát módon parametizálható-e egyáltalán (idézi: Karácsonyi, 2010) 22

23

24 Cloke (1985) szerint: a vidékre általánosan jellemző a mezőgazdasági, erdészeti célú és extenzív földhasználat, a kihasználatlan földterületek nagy aránya és azok a kistelepülések, amelyek épített környezete szorosabb kapcsolatban áll a tájjal, valamint a lakosság identitása és attitűdje a természeti környezetet tisztelő magatartásmód

25 Európai gyakorlat Természeti léptékek és társadalmi jellemzők eltérnek az amerikai gyakorlattól Alapvetően kétféle uralkodó elgondolás: 1. Ruralitás objektív mutatók segítségével leírható 2. Ruralitás fogalmak nem időtállóak, létük is megkérdőjelezhető ruralitás, mint térkategória nem határozható meg

26 Vidéki Térségek Európai Chartája Új hangzatos fejlesztési célok a fókuszban többfunkciós rurális térségfejlesztés ; összhangban és egyensúlyban az európai városi régiók kezelésével ; új fenntartható fejlődés valósítható meg Szubszidiaritás elve! Rurális térség meghatározása: falvak és kisebb városok, gazdaságilag és szociálisan egységes egészet alkotnak, ahol a városokhoz képest Számottevően alacsonyabb a lakosság, a gazdasági, szociális és kulturális struktúrák koncentrációja A terület nagyobb részét mezőgazdasági, erdőgazdasági, természetvédelmi és kikapcsolódási célokra használják. Többváltozós vidékiség indexek 26

27 Relatív ruralitási index (Brigitte S. Waldorf) Urbánus rurális térségek elkülönítése hibás koncepció térségek vidékiség fokozatának megállapítása Mutatószám előnyei: Bármilyen területi szintre alkalmazható Nem kell új küszöbértékeket meghatározni A ruralitás fokát időben is összehasonlíthatóvá teszi Integrálja a vidékiség összetettségét További olvasmányok: Waldorf, B. S. (2006): A Continuous Multi-dimensional Measure of Rurality: Moving Beyond Threshold Measures

28 OECD vidékiség kritériumai OECD - Vidéki régiók azonosításának két lépcsője I. Vidéki az a település, ahol a népsűrűség 150 fő/km 2 alatti II. NUTS3 szinten a ruralitás foka alapján (adott régiónak mekkora hányada él vidéki településen) Alapvetően/Túlnyomórészt rurális térség: 50% fölött Jellemzően rurális térség:15-50% Alapvetően/Túlnyomórészt városi térség: 15% alatt 28

29

30 A lehatárolás problémái Vidékek népsűrűség szerinti lehatárolása kevéssé alkalmazható a fejlett világon kívül Dél-Ázsia és Trópusi-Afrika vidékei: agrártúlnépesedés nagy népsűrűség, de nem urbanizált térségek Az ilyen térségekben még mindig használható a mezőgazdasági keresők súlya a városok és falvak elkülönítésében A posztszocialista országokon belül Koszovó valamennyi helyhatóságában 150 fő/km 2 feletti a népsűrűség OECD alapján 100 százalékban urbánusnak tekinthető Európa legurbanizáltabb országának számíthatna

31 EU lehatárolás módosítása Az OECD módszere a fejlett országok esetében is kiigazításra szorult Az Európai Unió megtartotta a népsűrűségre alapozott meghatározást számos ponton finomította Ezek közül a legfontosabb finomítások az alábbiakban foglalható össze: Az Európa-szerte változó településméretek (LAU2) miatt a városi alapegységek kijelölésénél a valódi településhatárok helyett egy 1 km 2 - es cellákból álló négyzethálóból indultak ki Akkor vidéki egy alapegység, ha népességsűrűsége < 300 fő/km 2 ÉS népességszáma < 5000 fő A túlnyomórészt városi régiók esetén 15-ről 20 százalékra emelték a vidéki alapegységek kritikus népességarányát

32

33 VIDÉKKUTATÁSOK HAZÁNKBAN

34 Magyarországi helyzet Megkésettség! Ezredfordulón még a mezőgazdaság és agrártársadalom oldalról közelítik Ellentét! Tudományos besorolás és egységesítésre való törekvés vs. Gazdasági és politikai érdekek Egyetértés! Kistérség, mint térkategória terén! (Megyék helyett!) (Vidéki Térségek Európai Chartája) 34

35 Magyarországi vidéki kistérségek (Csatári Bálint szerint) Mo. népsűrűségi határ vizsgálat esetén: 120 fő/km 2 92 jellemzően vidéki kistérség; 32 erőteljesen vidéki kistérség Vidékiségi településszerkezeti kritériumok alapján Aprófalvas vidéki kistérségek (20%) Tanyás vidékies kistérségek (16%) Mezővárosias kistérségek (18%) Kisvárosias kistérségek (43%) Ezekből levezetett kombinált térségi besorolás Települési alapszerkezet és térségközponti városok jellege alapján 35

36 Aprófalvas vidéki kistérségek Meghatározó településforma: aprófalu Minden régióban (kiv. D-Alföld) van olyan kistérség, mely településsűrűsége > 4 db/ 100 km 2 Elöregedés kiv. D-Baranya, Borsod-Abaúj, Szatmár-Bereg Lokális gazdasági erő minimális Leépült intézményrendszer Önkormányzatok működőképessége kétséges Nyugat- Dunántúl, Balaton-régió, Bp-i agglom. rekreációs, v sajátos lakófunkció (második otthon), szuburbanizációs jelenségek. 57%-uk valóban vidékies, 19% erőteljesen vidékies kategóriába esik 36

37 Tanyás vidékies kistérségek Külterületi népesség aránya > 3% Két alföldi régió, Pest déli része Tanyás térségek 50%-a erőteljesen vidékies Tanya: szórványos településforma Alföldre egyedülállóan vidékies településformája részben megszűntek, átalakultak sokszínűség elvére épülő vidékfejlesztés számára fontos célterületek Elmúlt négy évtizedben a népesség negyedére csökkent, tanyák számának csökkenése mérsékeltebb Helyzetük: az ideológiai alapon létrehozott, a nagyüzemek kiszolgálására alakított tanyaközségek (üzemüket vesztve) csak tengődnek 37

38 Mezővárosias kistérségek Azok a vidéki kistérségek ahol a lakosság > 50% él városban Mezővárosok vidékies jellegű települések Olykor valódi városi funkciók hiányában nem zárhatók ki a vidékfejlesztésből méretük, vagy rangjuk alapján Csökkenő, elöregedő népesség Alacsony jövedelemtermelő képesség Mérsékelt életszínvonal 43% erőteljesen vidékies mezőváros fejlesztése kulcs 38

39 Kisvárosias kistérségek Azok a vidéki kistérségek ahol a lakosság < 50% él városban A magyar városfejlődés sajátos településformája rendkívüli diverzitás a kategóriáján belül Kis méret ellenére nagy településhálózati jelentőségtöbblet Erőteljesen vidékies 30,5%-uk egyenletes eloszlás országosan 39

40 A magyarországi kistérségek elérhetőséggel együtt számított társadalmi-szociális helyzetének összevetése a vidékies kistérségek településszerkezeti típusok szerinti kombinált besorolásával 40

41 Magyarországi kistérségek fejlődési típus szerinti besorolása (Csatári) Hat faktor alapján: Városias/vidékies Idegenforgalmi vállalkozói Jó elérhetőség városias intézményellátottság Kedvező vitalitás (demográfia; lakásépítés dinamikája) Munkanélküliség Szélsőséges gazdasági szerkezet 41

42 Kistérség típusok, arányuk Kifejezetten városias kistérségek (29%) Agglomerálódó kistérségek (4%) Sajátos idegenforgalmi kistérségek (3%) Fejlődő (elsősorban) ipari kistérségek (11%) Agrárius kistérségek (eukonform vidékfejlesztés fő célterületei) (31%) Periférikus kistérségek (LHH-leginkább halmozottan hátrányos helyzetű lsd: Abaúj LEADER három kistérsége: Encsi, Szikszói, Abaúj-hegyközi) (20%) 42

43 Magyarországi kistérségek komplex fejlődési típusai Forrás: Csatári,

44 Szakirodalom KOVÁCS A. D. FARKAS J. ZS. PERGER É. (2015): A vidék folgalma, lehatárolása és új tipológiai kísérlete, Tér és társadalom, 29. évf. 2015/1., pp CSATÁRI B. 2013: Vidékföldrajz. In: JENEY L. KULCSÁR D. TÓZSA I. (szerk.): Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak. Budapest: BCE Gazdaságföldrajzi és Jövőkutatási Tanszék NGM, pp ISBN: ingyenesen letölthető: G. FEKETE É. 2013: Integrált vidékfejlesztés. Miskolc: Miskolci Egyetem 178 p. ingyenesen letölthető: KARÁCSONYI D. 2010: Ukrajna vidékföldrajza. Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanulmányok. Budapest: Trefort Kiadó 186 p. ISBN:

45 Szakirodalom SZABÓ SZ. (szerk) 2011: Vidéki térségek Magyarországon. Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanulmányok. Budapest: Trefort Kiadó, 269 p. ISBN: CSATÁRI B. (2000): Kísérlet a magyarországi kistérségek komplex fejlődési típusainak meghatározására CSATÁRI B. (2000): A vidéki sokszínűség és a magyar területfejlesztési kistérségek, In: Kovács Teréz (szerk): Integrált vidékfejlesztés, V. Falukonferencia, pp CSATÁRI B. (2005): A vidék földrajza és az átalakulás rejtett dimenziói Magyarországon, In: IV. Magyar-Spanyol Szeminárium, pp

46

47 Vizsgára történő felkészüléshez 1. Ismertesse a vidék fogalmát, időben változó jelentőségét és megközelítéseit! Különböző meghatározása, lehatárolása Időben változó jelentősége a város-vidék dualitás mentén Paradigmák változása és hatásuk a vidékkutatásokban Szakirodalom a felkészüléshez: G. FEKETE É. 2013: Integrált vidékfejlesztés. Miskolc: Miskolci Egyetem 178 p. ( Kovách Imre (2012): A vidék az ezredfordulón, Argumentum Kiadó, pp (

48 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! varga.agi14@gmail.com