Vidékföldrajz és vidékfejlesztés

Átírás

1 Vidékföldrajz és vidékfejlesztés Varga Ágnes egyetemi tanársegéd Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2017/18. II. félév BCE Geo Intézet

2 Vidék fogalma rural (vidék) szóból származó rurális= vidékies Komplex fogalom természeti-táji, társadalmi-kulturális és gazdasági vonatkozás Vidékkutatások jelentősége Vidékkutatások :

3 Vidék értelmezése Nincs egységes vidékfogalom Város vidék dichotómia Urbanizáció ruralizáció Idillikus vidék imázsok

4 Vidéki terek átalakulása a történelem folyamán Urbanizáció szakaszai és változó vidékfogalom Archaikus társadalmak Ókori civilizációk Földalapú, feudális társadalom Ipari társadalom Posztindusztriális társadalmak Információs és tudás alapú társadalmak

5 Mi a vidék? 1. Mo-on, minden ami nem Budapest 2. Minden vidék, ami nem város viszonylagos 3. Sajátosságok alapján történő lehatárolás: a. Beépítettség jellemzői ( sűrűség, átlagszintszám) b. Alacsonyabb népsűrűség c. Élő környezet, a megújuló energia- és nyersanyagforrások közelsége d. Mezőgazdaság jelentősége (foglalkoztatásban, jövedelemtermelésben) Kovács Teréz (1998): 5 statisztikai mutató alapján! mg.-i foglalkoztatás, jellemző településtípus, népsűrűség, őstermelők, elnéptelenedés 5

6 Mi a vidék? 4. Érzékelésen alapuló megközelítés: Cloke: vidék az a tér, melyről az ott élők többsége azt gondolja, hogy vidéki Fehér Alajos (2004): A vidék sajátos körzet, a természeti-, gazdasági- és társadalmi tér része. Csak verbálisan megközelíthető fogalom, kétségesnek tartom hogy általánosan és adekvát módon parametizálható-e egyáltalán (idézi: Karácsonyi, 2010) 6

7 Vidékföldrajz Tárgya: vidéki térségek komplex kutatása interdiszciplináris, szintetizáló es évektől Nyugat-Európában Mo-on 1990-es évek közepétől Előfutárai: agrár- és faluföldrajz, faluszociológia, tájföldrajz Eltérő térben és időben okai: eltérő vidéklehatárolások; eltérő politikai hatások a II. vh után II. vh-ig magyar vidékkutatás párhuzamosan haladt a nyugateurópaival 7

8 Gazdaságföldrajz ágazati szempontú megközelítés HAGYOMÁNYOS Mezőgazdaság földrajza (agrárföldrajz) regionális szempontú megközelítés Agrárkörzetek, termelési típusok kutatása INTEGRÁLT Komplex területfejlesztési (vidékfejlesztési) kérdések megválaszolása komplex regionális analízis (elméleti kutatás) Társadalomföldrajz Faluföldrajz Falutájak, falutípusok kutatása vidékföldrajz (rural geography) Természetföldrajz Tájföldrajz Tájföldrajz (kultúrtáj) vidékfejlesztés (alkalmazott kutatás) Karácsonyi D., Haggett alapján 8

9 Koraszakok és hangsúlyeltolódások a vidékkutatásban 1. szakasz (agrárgeográfia): A mező- és erdőgazdálkodással szorosan kapcsolatba hozható problémák, hatások vizsgálata és megoldása (Csatári, 2005) A vidék és a falvak jövője a különböző természeti környezeti, gazdasági és szociális körülmények között folytatható agrártermelés objektív nehézségeinek megoldásától függ. (George, P. 1963) 9

10 Koraszakok és hangsúlyeltolódások a vidékkutatásban 2. szakasz (rurálgeográfia): A vidéki tér gazdasági és társadalmi struktúrájának változásaiból következő a területi szolidaritás által is erősen áthatott vidéki ellátás fejlesztése (Csatári, 2005) 10

11 Koraszakok és hangsúlyeltolódások a vidékkutatásban 3. szakasz (vidékfejlesztés rural development): Az új falusi/ vidéki funkciók megjelenése nyomán a modern fenntartható vidékfejlesztés értelmezése és az e területek sokszínűségének megfelelő alkalmazása (Csatári, 2005) 11

12 Koraszakok és hangsúlyeltolódások a vidékkutatásban Brundtland jelentés: A vidékfejlesztést kompromisszumok nélkül s úgy kell elvégezni, hogy a jövő generációja számára is biztosítsa mindazokat az értékeket, lehetőségeket és szükségleteket, amelyek elvárhatók. Fenntarthatóság: gazdasági különbségek kiegyenlítése mellett új prioritások földrajzi környezet szerepének felértékelődése azonos értékű életkörülmények megteremtése 12

13 XX. századi paradigmaváltások a vidékkutatásban Modern paradigmaváltás: II. vh után nyugatnémet és francia kisparaszti mg.-ba betört a kapitalizmus átalakult a vidéki élet, klasszikus parasztság eltűnése Birtokkoncentrálódás (elaprózott kisparaszti gazdaságok felszámolódtak) nagyobb családi gazdaságok elengedhetetlen a mg. modernizálásához, termelés maximalizálásához 13

14 XX. századi paradigmaváltások a vidékkutatásban Posztmodern paradigmaváltás: 1980-as évektől Posztfordista átmenet (rural restructuring) vidéki átalakulás Fő hangsúlyok: Termelés hogyan csökkenthető Megélhetésről az életstílusra Termelésről (iparszerű mezőgazdaság) a fogyasztásra (tömegturizmus) Vidéki gazdaságában diverzifikáció ment végbe Új foglalkozások Vidéki tér funkciói differenciálódtak 14

15 VIDÉK ÉRTELMEZÉSE AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN ÉS EURÓPÁBAN

16 US Census 1910

17 US Census 1910 Vidék az, ahol. Lakónépesség < 2500 fő (legtöbb államban mai napig) Földhasználatot a beépítetlen tájak határozzák meg ÚJ KRITÉRIUM: Népsűrűség < 999 fő/négyzetmérföld

18 USA - vidékfejlesztés 1940-es évek támogatási rendszer 1972 első vidékfejlesztési törvény Rural Development Policy Act of nemzeti szintű vidékstratégia megalkotását írta elő Jimmy Carter írta alá:

19 VITÁK Vidék lehatárolások kritikái (USA) Rossz kérdésfeltevés Alkalmazott küszöbértékek alkalmatlansága További olvasmányok: Cromartie, J., Bucholtz, S., (2008): Defining the rural in rural %E2%80%9Crural%E2%80%9D-in-rural-america.aspx#.Vq9ksj_2bIV

20 Relatív ruralitási index (Brigitte S. Waldorf) Urbánus rurális térségek elkülönítése hibás koncepció térségek vidékiség fokozatának megállapítása Mutatószám előnyei: Bármilyen területi szintre alkalmazható Nem kell új küszöbértékeket meghatározni A ruralitás fokát időben is összehasonlíthatóvá teszi Integrálja a vidékiség összetettségét További olvasmányok: Waldorf, B. S. (2006): A Continuous Multi-dimensional Measure of Rurality: Moving Beyond Threshold Measures

21 Európai gyakorlat Természeti léptékek és társadalmi jellemzők eltérnek az amerikai gyakorlattól Alapvetően kétféle uralkodó elgondolás: 1. Ruralitás objektív mutatók segítségével leírható 2. Ruralitás fogalmak nem időtállóak, létük is megkérdőjelezhető ruralitás, mint térkategória nem határozható meg

22

23 Cloke (1985) szerint: a vidékre általánosan jellemző a mezőgazdasági, erdészeti célú és extenzív földhasználat, a kihasználatlan földterületek nagy aránya és azok a kistelepülések, amelyek épített környezete szorosabb kapcsolatban áll a tájjal, valamint a lakosság identitása és attitűdje a természeti környezetet tisztelő magatartásmód

24 Vidéki Térségek Európai Chartája Új hangzatos fejlesztési célok a fókuszban többfunkciós rurális térségfejlesztés ; összhangban és egyensúlyban az európai városi régiók kezelésével ; új fenntartható fejlődés valósítható meg Szubszidiaritás elve! Rurális térség meghatározása: falvak és kisebb városok, gazdaságilag és szociálisan egységes egészet alkotnak, ahol a városokhoz képest Számottevően alacsonyabb a lakosság, a gazdasági, szociális és kulturális struktúrák koncentrációja A terület nagyobb részét mezőgazdasági, erdőgazdasági, természetvédelmi és kikapcsolódási célokra használják. Többváltozós vidékiség indexek 24

25 OECD vidékiség kritériumai OECD - Vidéki régiók azonosításának két lépcsője I. Vidéki az a település, ahol a népsűrűség 150 fő/km 2 alatti II. NUTS3 szinten a ruralitás foka alapján (adott régiónak mekkora hányada él vidéki településen) Alapvetően/Túlnyomórészt rurális térség: 50% fölött Jellemzően rurális térség:15-50% Alapvetően/Túlnyomórészt városi térség: 15% alatt 25

26

27 A lehatárolás problémái Vidékek népsűrűség szerinti lehatárolása kevéssé alkalmazható a fejlett világon kívül Dél-Ázsia és Trópusi-Afrika vidékei: agrártúlnépesedés nagy népsűrűség, de nem urbanizált térségek Az ilyen térségekben még mindig használható a mezőgazdasági keresők súlya a városok és falvak elkülönítésében A posztszocialista országokon belül Koszovó valamennyi helyhatóságában 150 fő/km 2 feletti a népsűrűség OECD alapján 100 százalékban urbánusnak tekinthető Európa legurbanizáltabb országának számíthatna

28 EU lehatárolás módosítása Az OECD módszere a fejlett országok esetében is kiigazításra szorult Az Európai Unió megtartotta a népsűrűségre alapozott meghatározást számos ponton finomította Ezek közül a legfontosabb finomítások az alábbiakban foglalható össze: Az Európa-szerte változó településméretek (LAU2) miatt a városi alapegységek kijelölésénél a valódi településhatárok helyett egy 1 km 2 -es cellákból álló négyzethálóból indultak ki Akkor vidéki egy alapegység, ha népességsűrűsége < 300 fő/km 2 ÉS népességszáma < 5000 fő A túlnyomórészt városi régiók esetén 15-ről 20 százalékra emelték a vidéki alapegységek kritikus népességarányát

29

30 VIDÉKKUTATÁSOK HAZÁNKBAN

31 Magyarországi helyzet Megkésettség! Ezredfordulón még a mezőgazdaság és agrártársadalom oldalról közelítik Ellentét! Tudományos besorolás és egységesítésre való törekvés vs. Gazdasági és politikai érdekek Egyetértés! Kistérség, mint térkategória terén! (Megyék helyett!) (Vidéki Térségek Európai Chartája) 31

32 Magyarországi vidéki kistérségek (Csatári Bálint szerint) Mo. népsűrűségi határ vizsgálat esetén: 120 fő/km 2 92 jellemzően vidéki kistérség; 32 erőteljesen vidéki kistérség Vidékiségi településszerkezeti kritériumok alapján Aprófalvas vidéki kistérségek (20%) Tanyás vidékies kistérségek (16%) Mezővárosias kistérségek (18%) Kisvárosias kistérségek (43%) Ezekből levezetett kombinált térségi besorolás Települési alapszerkezet és térségközponti városok jellege alapján 32

33 Aprófalvas vidéki kistérségek Meghatározó településforma: aprófalu Minden régióban (kiv. D-Alföld) van olyan kistérség, mely településsűrűsége > 4 db/ 100 km 2 Elöregedés kiv. D-Baranya, Borsod-Abaúj, Szatmár-Bereg Lokális gazdasági erő minimális Leépült intézményrendszer Önkormányzatok működőképessége kétséges Nyugat- Dunántúl, Balaton-régió, Bp-i agglom. rekreációs, v sajátos lakófunkció (második otthon), szuburbanizációs jelenségek. 57%-uk valóban vidékies, 19% erőteljesen vidékies kategóriába esik 33

34 Tanyás vidékies kistérségek Külterületi népesség aránya > 3% Két alföldi régió, Pest déli része Tanyás térségek 50%-a erőteljesen vidékies Tanya: szórványos településforma Alföldre egyedülállóan vidékies településformája részben megszűntek, átalakultak sokszínűség elvére épülő vidékfejlesztés számára fontos célterületek Elmúlt négy évtizedben a népesség negyedére csökkent, tanyák számának csökkenése mérsékeltebb Helyzetük: az ideológiai alapon létrehozott, a nagyüzemek kiszolgálására alakított tanyaközségek (üzemüket vesztve) csak tengődnek 34

35 Mezővárosias kistérségek Azok a vidéki kistérségek ahol a lakosság > 50% él városban Mezővárosok vidékies jellegű települések Olykor valódi városi funkciók hiányában nem zárhatók ki a vidékfejlesztésből méretük, vagy rangjuk alapján Csökkenő, elöregedő népesség Alacsony jövedelemtermelő képesség Mérsékelt életszínvonal 43% erőteljesen vidékies mezőváros fejlesztése kulcs 35

36 Kisvárosias kistérségek Azok a vidéki kistérségek ahol a lakosság < 50% él városban A magyar városfejlődés sajátos településformája rendkívüli diverzitás a kategóriáján belül Kis méret ellenére nagy településhálózati jelentőségtöbblet Erőteljesen vidékies 30,5%-uk egyenletes eloszlás országosan 36

37 A magyarországi kistérségek elérhetőséggel együtt számított társadalmi-szociális helyzetének összevetése a vidékies kistérségek településszerkezeti típusok szerinti kombinált besorolásával 37

38 Magyarországi kistérségek fejlődési típus szerinti besorolása (Csatári) Hat faktor alapján: Városias/vidékies Idegenforgalmi vállalkozói Jó elérhetőség városias intézményellátottság Kedvező vitalitás (demográfia; lakásépítés dinamikája) Munkanélküliség Szélsőséges gazdasági szerkezet 38

39 Kistérség típusok, arányuk Kifejezetten városias kistérségek (29%) Agglomerálódó kistérségek (4%) Sajátos idegenforgalmi kistérségek (3%) Fejlődő (elsősorban) ipari kistérségek (11%) Agrárius kistérségek (eukonform vidékfejlesztés fő célterületei) (31%) Periférikus kistérségek (LHH-leginkább halmozottan hátrányos helyzetű lsd: Abaúj LEADER három kistérsége: Encsi, Szikszói, Abaúj-hegyközi) (20%) 39

40 Magyarországi kistérségek komplex fejlődési típusai Forrás: Csatári,

41 Szakirodalom KOVÁCS A. D. FARKAS J. ZS. PERGER É. (2015): A vidék folgalma, lehatárolása és új tipológiai kísérlete, Tér és társadalom, 29. évf. 2015/1., pp CSATÁRI B. 2013: Vidékföldrajz. In: JENEY L. KULCSÁR D. TÓZSA I. (szerk.): Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak. Budapest: BCE Gazdaságföldrajzi és Jövőkutatási Tanszék NGM, pp ISBN: ingyenesen letölthető: G. FEKETE É. 2013: Integrált vidékfejlesztés. Miskolc: Miskolci Egyetem 178 p. ingyenesen letölthető: KARÁCSONYI D. 2010: Ukrajna vidékföldrajza. Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanulmányok. Budapest: Trefort Kiadó 186 p. ISBN:

42 Szakirodalom SZABÓ SZ. (szerk) 2011: Vidéki térségek Magyarországon. Társadalomés Gazdaságföldrajzi Tanulmányok. Budapest: Trefort Kiadó, 269 p. ISBN: CSATÁRI B. (2000): Kísérlet a magyarországi kistérségek komplex fejlődési típusainak meghatározására CSATÁRI B. (2000): A vidéki sokszínűség és a magyar területfejlesztési kistérségek, In: Kovács Teréz (szerk): Integrált vidékfejlesztés, V. Falukonferencia, pp CSATÁRI B. (2005): A vidék földrajza és az átalakulás rejtett dimenziói Magyarországon, In: IV. Magyar-Spanyol Szeminárium, pp

43

44 Ellenőrző kérdések Mit értünk az alatt, hogy a vidék komplex fogalom? Miért nincs egységes vidék fogalom? Soroljon fel egy-két vidék imázst, a hozzá tartozó országokkal! Hogyan változott a vidék szerepe a történelem során? Két-három mondatban határozza meg az urbanizáció szakaszaihoz kapcsolódó változó vidék fogalmat! (Szakirodalom: Fekete Éva: Integrált vidékfejlesztés: ) Mi a vidék? Milyen meghatározásokat tanultunk a vidék fogalmára, sorolja fel? (4 db) Mi a vidékföldrajz tárgya? Milyen tudományok a vidékföldrajz előfutárai? Milyen korszakokat különítettek el a vidékkutatásokban? Mi jellemezte e korszakokat? Mi volt a hangsúlyeltolódás iránya? Mi az a Brundtland jelentés?

45 Ellenőrző kérdések Milyen paradigmaváltások voltak és mikor a XX. században a vidékkutatásokban? Mi jellemezte a modern és mi a posztmodern paradigmaváltást? Milyen társadalmi-gazdasági folyamatok álltak ennek hátterében? Miről szól a relatív ruralitási index, ki dolgozta ki? A Vidéki térségek Európai Chartája milyen új fejlesztési célokat helyzet a fókuszba? Mi az OECD vidéki régiók azonosításának két szintje? Adja meg a küszöbértékeket! Mi a gond a népsűrűség szerinti vidék lehatárolásokkal? EU hogyan módosította az OECD lehatárolást? Legfőbb 3 pont! Sorolja fel, hogy Csatári Bálint, a hazai vidékkutatások ismert alakja, milyen vidéki kistérségi kategóriákat állapított meg! Nevezze meg hol található az adott kistérségi kategória, mi a meghatározó településformája, és 2-3 társadalmi jellemzőjét. Csatári Bálint milyen fejlődési típusba sorolta be a Magyarországi kistérségeket?

46 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! varga.agi14@gmail.com