A BIZOTTSÁG SZERVEZETI EGYSÉGEINEK MUNKADOKUMENTUMA A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, SEC(2011) 1417 végleges A BIZOTTSÁG SZERVEZETI EGYSÉGEINEK MUNKADOKUMENTUMA A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról [valamint az 1198/2006/EK tanácsi rendelet, a 861/2006/EK tanácsi rendelet és az integrált tengerpolitikáról szóló XXX/2011/EU tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről] {COM(2011) 804 végleges} {SEC(2011) 1416 végleges}

2 1. A KHP ÉS AZ ITP KÖZPÉNZBŐL NYÚJTOTT TÁMOGATÁSI ESZKÖZEI A közös halászati politika (KHP) a következő pénzügyi eszközökkel rendelkezik a közötti időszakban: A megosztott irányítás keretébe tartozó Közös Halászati Alap (EHA) a KHP legjelentősebb pénzügyi pillére. Költségvetése: 4304 millió EUR. A második, közvetlen irányítás keretébe tartozó pénzügyi eszköz az ellenőrzést és a végrehajtást (345 millió EUR), az adatgyűjtést és a tudományos szakvélemények kibocsátását (360 millió EUR), az irányítást (45 millió EUR), valamint a regionális halászati gazdálkodási szervezeteknek nyújtott önkéntes és kötelező hozzájárulásokat (2010-ben 9,8 millió EUR) támogatja. A közvetlen irányítás keretébe tartozó Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezését (évi 15 millió EUR), valamint a legkülső régiókból származó halászati termékek értékesítése során felmerült többletköltségek ellentételezését (évi 15 millió EUR) finanszírozza. A közvetlen irányítás keretébe tartozó integrált tengerpolitika (ITP) céljára biztosított finanszírozás a közötti időszakban 20,4 millió EUR volt. A jelenleg együttdöntési eljárás alatt lévő új rendelet elfogadására várhatóan 2011 végéig sor kerül az ITP közötti finanszírozása érdekében. A második pénzügyi eszköz a halászati partnerségi megállapodásokat is finanszírozza. Ezek a megállapodások a regionális halászati gazdálkodási szervezeteknek nyújtott kötelező hozzájárulásokhoz hasonlóan saját jogalappal rendelkeznek, és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) hatályán kívül maradnak. 2. A PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA A KHP-reform hatásvizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy a 2002 óta elért eredmények ellenére a KHP nem tudta teljesíteni a környezeti, a gazdasági és a társadalmi fenntarthatóságra vonatkozó célkitűzéseit. A kudarc részben a KHP finanszírozásának tulajdonítható. Ez a pénzügyi eszközök különösen az EHA kialakításához és megvalósítási mechanizmusához kapcsolódó problémákkal, valamint tartalmi eredménytelenségükkel magyarázható. Ami a kialakítást illeti, mindegyik pénzügyi eszköz saját programozási, monitoring-, értékelési és ellenőrzési rendszerekkel rendelkezik, és az eszközökről külön-külön folytatnak tárgyalásokat. Ez megnehezíti a koordinációt és a kritikus tömeg elérését. A más strukturális alapokkal demarkációs vonalak mentén folytatott koordináció sem elegendő a szinergiák biztosításához és a párhuzamosságok elkerüléséhez. Ráadásul az EHA nem összpontosít a KHP stratégiai prioritásaira. Az operatív programok gyakran a tagállamok által választható intézkedések készletét jelentik. Számos tagállam a pénzeszközök felhasználását elősegítő beruházást részesíti előnyben ahelyett, hogy a KHP prioritásaira összpontosítana. Ezt fokozza az említett prioritások betartásához kapcsolódó feltételrendszer hiánya, valamint a gyenge és heterogén nyomon követés és értékelés: az HU 2 HU

3 egyes tagállamok saját mutatókat állapítottak meg, ami gátolja az összesítést és az összehasonlításokat. Ezen túlmenően az EHA-ból nyújtott finanszírozás 75 %-át a halászat kohéziós politikából való korábbi részesedése alapján osztják el. A fennmaradó 25 % (nem konvergenciacélkitűzés szerinti régiók) esetében az elosztás a halászati ágazat méretén alapul. Ez hatalmas akár 30:1 arányú eltéréseket eredményezhet az egy főre jutó támogatás tekintetében, azoknak a Konvergencia célkitűzés keretén kívüli tagállamoknak a rovására, ahol jelentős a halászat és az akvakultúra, míg más tagállamok jelentős pénzügyi juttatásához viszonylag kisméretű halászati és akvakultúra-ágazat társul. Az irányítási és ellenőrzési rendszerek létrehozásának és az operatív programok előkészítésének hosszú folyamata mellett melyek az EHA végrehajtásának előfeltételét jelentik ez a legfőbb magyarázat az EHA pénzeszközeinek jelenlegi alacsony felhasználására (2011 októberéig 20 %). A stratégiai megközelítés hiánya magyarázatot ad arra is, hogy számos projekt nem éri el a kritikus tömeget, és alig használják ki az EHA környezetvédelmi téren adódó lehetőségeit. Ezek a kialakítási problémák többnyire az EHA-ból nyújtott finanszírozás megosztott irányítású részére vonatkoznak, amely a rendelkezésre álló összes finanszírozás nagyobb részét teszi ki. A közvetlen irányítás keretébe tartozó eszközök esetében a legnyilvánvalóbb probléma a KHP és az ITP céljára nyújtott támogatás szétaprózottságához és a központi költségvetési irányítással összefüggő súlyos adminisztratív terhekhez kapcsolódik. Ami az eredménytelenséget illeti: a környezetvédelem tekintetében a KHP finanszírozása nem szüntette meg a túlzott kapacitást. A selejtezésre 1994 óta elköltött 1,7 milliárd EUR ellenére a tényleges halászati kapacitás az uniós flották többségében nem csökkent. A túlzott kapacitás a túlhalászás és az alacsony gazdasági jövedelmezőség egyik legfontosabb kiváltó tényezője. A közfinanszírozás sok uniós halászati tevékenység visszadobott halmennyiségeinek magas szintjére is igen korlátozott hatást gyakorolt. A KHP reformjára irányuló új javaslatban szerepel a visszadobás tilalma, amely várhatóan növelni fogja a szelektív halászeszközök és az új halászati technikák iránti keresletet. A megreformált KHP sikerének másik kulcstényezője a tudományos szakvélemények kibocsátása és a gazdaságiadat-szolgáltatás. Tudományos szakvélemények jelenleg az Unió felelősségi körébe tartozó kereskedelmi állományok 45 %-a esetében állnak rendelkezésre; ennek a számnak jövőre növekednie kell a fenntartható halászatra való áttérés biztosítása érdekében. A tengerügyi területekről származó egyéb adatokkal való összehangolás rossz, a követelmények betartása pedig nem megfelelő. Az akvakultúra egy másik olyan terület, ahol a közfinanszírozásnak eredményesebbnek kell lennie. Több hangsúlyt kell fektetni az akvakultúra területén a környezetbarát növekedést előmozdító stratégiai megközelítésre. A közpénzből nyújtott támogatásnak elő kell segítenie az extenzív akvakultúra környezetmegőrzési szolgáltatásait is a veszélyeztetett élőhelyeken (például a biológiai sokféleség növelését). Végezetül a tengeri területrendezés jelenlegi fejlettsége nem elegendő a tengeri tevékenységek térért folytatott kedvezőtlen környezeti és gazdasági hatásokkal járó versenyének kezeléséhez. Gazdasági tekintetben a közfinanszírozási eszközök nem hidalták át az Unió halászati és akvakultúra-ágazatán belüli innovációs szakadékot (a munkaerő termelékenysége 25 %-kal elmarad az uniós átlagtól). Az innováció alacsony szintje részben magyarázatot ad az uniós flották rossz teljesítményére és az akvakultúra-termelés stagnálására az elmúlt 15 évben. Az innovációs szakadék gyakran a vállalkozások kis méretével függ össze: a halászati HU 3 HU

4 vállalkozások 91 %-a egyetlen hajóval rendelkezik, és az akvakultúra-ágazati vállalkozások 98 %-a kkv. A kis méret korlátozza a finanszírozás és a biztosítás hozzáférhetőségét. A szakadék az értékesítés és a forgalmazás területén különösen mély. Egy másik problémás terület a magas energiafogyasztás, amely különösen a halászati ágazatra jellemző. Végezetül a tengerpolitikák széttagoltsága következtében előfordulhat, hogy a lehetséges szinergiákat nem használják ki, és a technológiai innovációra irányuló kutatás támogatása nem megfelelő. Ez gátolja annak egyértelmű megértését is, hogy ténylegesen miben rejlik a tengerhez kapcsolódó növekedés lehetősége. Szociális tekintetben a halfogási ágazat kínálta munkahelyek nem vonzóak. A halászat jelentősége számos tengerparti közösségben csökken. Sok közösségben a halászatot új tevékenységek váltják fel jövedelem- és foglalkoztatási forrásként, egyes közösségeknek azonban nincs lehetőségük diverzifikálásra. Ezen túlmenően az új KHP rövid távon további munkahelyek megszűnéséhez vezethet a fogási és a kisegítő szolgáltatások területén. Ezért egyes közösségek középtávon nem feltétlenül életképesek. 3. KIK AZ ÉRINTETTEK? A sikeres KHP és ITP a közpénzből nyújtott támogatás végső létjogosultsága. Erre való tekintettel az érintett érdekelt felek megegyeznek a KHP-reformhoz kapcsolódó hatásvizsgálati jelentésben meghatározottakkal. Érdekelt Az érdekelt leírása Kulcsfontosságú érdekek Az Unió fogási Halászhajók tulajdonosai, üzemeltetői és A jövedelmezőség és a megélhetés fenntartása. ágazata legénysége. Akvakultúraágazat Akvakultúra-termelők. A halászattól A halászattól függő vállalkozások és közösségek. függő vállalkozások és közösségek Feldolgozóipari Uniós vizeken importált és fogott nyersanyagok ágazat feldolgozói. Ágazati A halászatot szabályozó nemzeti, regionális és szabályozó helyi szervek. hatóságok Kutatási ágazat Az állományvédelemhez és az állománygazdálkodáshoz hozzájáruló tudományos testületek. Ugyanaz. Ugyanaz. A halászati területeken élő közösségek életképessége. A hozzáadott érték növelése. Stabil készletekhez való hozzáférés. A közpénzből nyújtott támogatás optimalizálása a szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében. Az élelmiszerellátás garantálása. Eredményes halászati gazdálkodáshoz való hozzájárulás kiváló minőségű adatokhoz kellő időben történő hozzáféréssel. Fogyasztók A halászati és akvakultúra-termékek fogyasztói. A halászati termékek elérhetősége, költsége, minősége és tápértéke, változó mértékű környezetvédelmi ellenőrzés mellett. Harmadik országok Nem kormányzati szervezetek, a civil társadalom és az uniós polgárok Az uniós flottákkal versenyt folytató halászati ágazat. Akvakultúra-termelők, exportőrök. A fenntartható gazdálkodást támogató nem kormányzati szervezetek. A halászat és a tengeri környezet vonatkozásában érdekelt és a tengeri környezetért aggódó nagyközönség. Ütköznek az Uniót exportpiacnak tekintők érdekei és a helyi halászati közösségek érdekei, amelyek a helyi erőforrásokhoz való hozzáférés tekintetében az uniós flották versenyével szembesülnek. Az óceánok, a folyók és a tavak halpopulációinak, biológiai sokféleségének és rekreációs értékének fenntartása, emellett egy gazdasági és társadalmi szempontból fenntartható iparág megőrzése. Megfelelő élelmiszerellátás. HU 4 HU

5 4. FELLÉPÉSI JOG Az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik a tengerek biológiai erőforrásainak megőrzése. Ezen azaz a KHP megosztott irányítás keretébe tartozó részein túlmenően a szubszidiaritás és az arányosság elve alkalmazandó. Az Unió jövőbeli költségvetésére irányuló javaslat határozottan a szubszidiaritást támasztja alá, mivel már középpontba helyezi azokat a szakpolitikai területeket, ahol az Unió úgy lehet eredményesebb, ha uniós szinten lép fel az egyes országok megszorító intézkedései és pénzügyi konszolidációjának jelenlegi légkörében. A halászati és a tengeri tevékenységek tekintetében a javaslat egy új ETHA-t tartalmaz, amely a következő négy pillérre épül: intelligens, környezetbarát halászat, intelligens, környezetbarát akvakultúra, fenntartható és inkluzív területfejlesztés és integrált tengerpolitika. Az első három pillér irányítása várhatóan megosztott irányítás keretében történik, az utolsóé közvetlen centralizált irányítás keretében. Ezen túlmenően az ETHA kísérő intézkedéseket is tartalmaz az adatgyűjtés, valamint a tudományos tanácsadás, az ellenőrzés, az irányítás, a halászati piacok (ideértve a legkülső régiókat is), a regionális halászati gazdálkodási szervezeteknek nyújtott önkéntes kifizetések és a technikai segítségnyújtás terén. 5. AZ ETHA CÉLKITŰZÉSEI Az ETHA a következőket támogatja: az új KHP célkitűzései, fenntartható és versenyképes halászat és akvakultúra; az ITP továbbfejlesztése; a halászati területek kiegyensúlyozott fejlődése. E célkitűzések megvalósításával az ETHA hozzájárul az Európa 2020 stratégiához is, különösen annak három kiemelt célkitűzéséhez: az erőforrás-hatékony Európához, az innovatív Unióhoz, valamint az új készségek és munkahelyek menetrendjéhez. Az ETHA az alábbi konkrét célkitűzéseket határozza meg Az ETHA kialakításához kapcsolódó konkrét célkitűzések Az elosztási kritériumok felülvizsgálata; az intelligens, környezetbarát beruházásokra és a területfejlesztésre helyezett hangsúly; a stratégia és a programozás javítása; kollektív megközelítések előmozdítása; közös mutatókon alapuló monitoring- és értékelési keret létrehozása; a feltételrendszer szigorítása; a KHP és az ITP pénzügyi eszközei közötti szinergiák kiaknázása; a megvalósítás egyszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése, valamint HU 5 HU

6 más uniós alapokkal (például a LIFE pénzügyi eszközzel) fennálló szinergiák kiaknázása Az ETHA tartalmához kapcsolódó konkrét célkitűzések A hatástalan támogatások felszámolása; a halászat környezeti hatásának csökkentése; a fenntartható halászat keretében hozzájárulás a tengeri ökoszisztémákkal való gazdálkodáshoz és azok kezeléséhez, valamint a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv és a Natura 2000 célkitűzéseihez; az akvakultúra környezetbarát növekedésének előmozdítása; a tudományos tanácsadás és adatok hozzáférhetőségének javítása; a halászati és ITP-vonatkozású adatok összehangolása; a KHP betartásának biztosítása; az Unión belüli tengeri medencék határokon átnyúló, illetve ökoszisztémaalapú kezelésének előmozdítása; az innováció fokozása; az állategészségügy és az állatjólét előmozdítása; a tengerpolitikák széttagoltságának kezelése és hozzájárulás a növekedési lehetőségek feltárásához; az energiafogyasztás csökkentése, valamint a munkahelyek vonzerejének és a tengerparti közösségek életképességének javítása. 6. SZAKPOLITIKAI LEHETŐSÉGEK Három reformlehetőség kidolgozására került sor. A KHP-reformmal és az Unió jövőbeli költségvetésére irányuló javaslattal összhangban a hatásvizsgálat elveti a szakpolitikai fellépés elmaradására és a jelenlegi helyzet fenntartására vonatkozó lehetőséget. Ez utóbbit azonban alapforgatókönyvnek tekinti Közös elemek A reformlehetőségeknek vannak az új KHP-ra irányuló javaslatban és a többéves pénzügyi keretről szóló bizottsági közleményben előre meghatározott közös elemei: az ETHA szerepel a közös stratégiai keretben, és a közös rendelkezések megállapításáról szóló rendelet hatálya alá tartozik; az elosztási kritériumok igazodnak a halászati ágazat méretéhez; a flottatámogatások többsége megszűnik; HU 6 HU

7 a közös piacszervezés beépül az ETHA-ba, a hat intervenciós intézkedésből csak a tárolási támogatás marad fenn; a legkülső régiók ellentételezését célzó rendszer beépül az ETHA-ba; a kritikus tömeg a kollektív intézkedésekre, a termelői szervezetekre, más kollektív testületekre és helyi akciócsoportokra helyezett hangsúllyal valósul meg a területfejlesztés keretében; a támogathatóság hatálya és a tartalom, az ellenőrzésre vonatkozó rendelet és az IUUrendelet betartása, az adatgyűjtési kötelezettségek betartása, valamint az akvakultúraágazati nemzeti stratégiai terv elfogadására vonatkozó követelmény betartása alapján feltételrendszer bevezetésére kerül sor; a nyomon követés közös kereten és közös mutatók készletén alapul. Az ETHA-nak szánt pénzügyi juttatás (folyó árakon) 6,692 milliárd EUR. Előzetes értékelés alapján ez a következőképpen oszlik meg a szakpolitikai területek között: Területek Az ETHA-ból nyújtott finanszírozás százalékos aránya a közötti időszakban Korábbi EHA-rész (ebből): % halászat % akvakultúra 15 17,5 % helyi fejlesztés 15 17,5 % Nemzetközi szervezeteknek, köztük regionális halászati gazdálkodási szervezeteknek nyújtott önkéntes hozzájárulás 1,5 2,0 % Adatgyűjtés és tudományos tanácsadás 7 8 % Ellenőrzés és végrehajtás % A legkülső régióknak nyújtott ellentételezésre kiterjedő piacpolitika 2,5 3 % Irányítás 0,8 1 % ITP 6 7 % 6.2. Tartalom 1. lehetőség: az EHA+ (a KHP-reformhoz kapcsolódó hatásvizsgálatban szereplő 1. és 1a. lehetőséggel egyenértékű) lehetőség a korábbi EHA-részhez kapcsolódó valamennyi kialakítási és tartalmi kérdés tárgyalásával járó hatást megvizsgálja, többek között a halászati tevékenységek végérvényes és ideiglenes megszüntetésének felszámolását, a határozottabb stratégiai programozást (KSK), a KHP célkitűzéseihez kapcsolódó feltételrendszert, az új értékelési és monitoringkeretet, valamint a kollektív projektek prioritását. Ez a lehetőség HU 7 HU

8 nagyobb hangsúlyt fektet a területfejlesztésre, és azt jobban összehangolja más helyi fejlesztési kezdeményezésekkel. A pénzügyi eszközök jelenlegi struktúráját fenntartja, bár a hatályuk és a célkitűzéseik fokozottabb összehangolására törekszik. 2. lehetőség: EHA + integráció : az 1. lehetőségen kívül a KHP valamennyi pénzügyi eszköze egy új alapba kerül, de irányításuk különálló marad, a jelenlegi végrehajtási módok (megosztott vagy közvetlen irányítás) keretében. Az ITP továbbra sem tartozik a létrehozandó alap keretébe. 3. lehetőség: ETHA + konvergencia : az adatgyűjtés, az ellenőrzés, a közös piacszervezés, valamint a legkülső régióknak szánt eszköz beépítése az ETHA-ba megosztott irányítás keretében. Az ITP bekerül a létrehozandó alap keretébe. 7. A SZAKPOLITIKAI LEHETŐSÉGEK / AZ ELŐNYBEN RÉSZESÍTETT SZAKPOLITIKAI LEHETŐSÉG ÉRTÉKELÉSE A szakpolitikai lehetőségek összehasonlítása a visszadobások csökkentésére, az innovációs szakadék áthidalására, valamint a tengerparti közösségeken belüli munkahelyteremtésre való képességük elemzésén alapul. A hatásvizsgálat a hatások és az uniós fellépés költséghatékonysága tekintetében is a 3. lehetőséget részesíti előnyben. Környezeti fenntarthatóság Gazdasági fenntarthatóság Társadalmi fenntarthatóság Egyszerűsítés és adminisztratív terhek Költséghatékonyság A jelenlegi állapot fenntartása ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) EHA+ (XX) (XX) (XX) (XX) (XX) EHA + integráció (XX) (XX) (XX) (XXx) (XXx) ETHA + konvergenci a (XXx) (XXx) (XXx) (XXX) (XXX) 8. NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS Az ETHA-nak stabil monitoring- és értékelési rendszerrel kell rendelkeznie. Létezniük kell az egyes intézkedések, illetve programok szintjén összegyűjtött, és nemzeti, illetve uniós szinten összesített adatokon alapuló közös kimeneti, eredmény- és hatásmutatóknak, amelyekről a Bizottságnak és a tagállamoknak kell megállapodniuk. HU 8 HU