SZABÁLYZAT. A Szabályzat célja

Átírás

1 SZABÁLYZAT a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére A Szabályzat célja A Szabályzat célja, hogy a Kft (a továbbiakban: társaság), továbbá azok alkalmazottai a tevékenységükkel összefüggésben, az arra vonatkozó jogszabályok megtartásával eleget tudjanak tenni a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról rendelkező hatályos jogszabályoknak. A szabályzat célja továbbá, hogy az érintettek képesek legyenek felismerni azokat a szokatlan eseteket, melyek a Pmt. hatálya alá tartoznak és ismerjék az ezen esetekben végzendő feladataikat, kötelezettségeiket, jogaikat. A szolgáltató köteles a tevékenységére vonatkozó Szabályzatát az e tevékenységére irányadó jogszabályi előírások különösen a Pmt., és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 35/2007. (XII. 29.) PM rendelet alapján elkészíteni. A PM rendeletben meghatározottaknak eleget téve a szolgáltatóknak az egyedi működési sajátosságaikat figyelembe véve kell a mintaszabályzat azon részeit kimunkálni/elfogadni (III.7, III.8, III.9, III.10, IV.2, IV.5, V, VI., VIII., IX. pontokban), ahol az a belső eljárási rend részletezését kéri. Alapfogalmak a szabályzat értelmezéséhez: ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység: ingatlan tulajdonjoga átruházásának, bérleti jogának üzletszerű közvetítése, ideértve az ügylet előkészítését, az ingatlan forgalmi értékének becslését, valamint az üzletszerű ingatlanberuházás és ingatlanfejlesztés; (értékbecslő tevékenység tehát csak az ingatlanközvetítéshez kapcsolódóan tartozik a Pmt. hatálya alá!) az üzletszerű ingatlanberuházás és ingatlanfejlesztés során végzett tevékenység, akkor tartozik a Pmt. hatálya alá, ha az magába foglalja az ingatlan értékesítését is; személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély;

2 személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának szabályzatban leírtak szerinti ellenőrzése; tényleges tulajdonos: a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. (4) bekezdésében meghatározott módon közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben a Ptk. 8:2. (2) bekezdésében meghatározott meghatározó befolyással rendelkezik, c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, d) alapítványok esetében az a természetes személy, 1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, 2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy 3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár, továbbá e) az a) b) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője; ügyfél: aki az ingatlan eladása és vétele céljából ajánlatot kér; vétel céljából ajánlatkérésnek tekinthető, ha az ügyfél a megtekintést követően kifejezi vételi szándékát, azaz vételi ajánlatot tesz, önmagában az eladásra kínált ingatlan címének kiadása és az ingatlan megtekintése nem minősül ajánlatkérésnek. ügyfél-átvilágítás: az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel a szabályzat III.1 III.5 pontjaiban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése; üzleti kapcsolat: az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogviszony, a szabályzatban az ügylet kifejezés tartalma: elsősorban egy konkrét ingatlan adás-vétele, bérlete;

3 pénzmosás: a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) ában meghatározott elkövetési magatartások; terrorizmus finanszírozása: a Btk ában meghatározott elkövetési magatartások; kiemelt közszereplő: az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. A Pmt. 4. (2) bekezdése határozza meg a fontos közfeladatot ellátó személy fogalmát. Közeli hozzátartozó a Ptk. szerinti közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs. A Pmt. 4. (4) bekezdése határozza meg a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy fogalmát. kockázatérzékenységet alapoz meg különösen: - a tipológiai elemek között felsorolt valamely tény, adat körülmény felmerülése; - az ügyfél az FATF Public Statement listában felsorolt ország állampolgárával, vagy ezen országokban bejegyzett társasággal létesít, folytat gazdasági kapcsolatot; - ügyfél szervezetnél vezető tisztségviselő és tulajdonosváltás történt; - ügyfél szervezet tulajdonosi körébe offshore bejegyzésű cég kerül. FATF Public Statement lista elérhetősége: A pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok (tipológia): Az alábbiakban részletezett tipológiai elemek nem teljeskörű felsorolását tartalmazzák azoknak az ingatlanügylettel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása során leggyakrabban előforduló szokatlan körülményeknek, ügyleteknek, amelyek az ügyfelei működésével kapcsolatosan bejelentési kötelezettséget keletkeztethetnek a szolgáltató számára. A szolgáltató részéről nem várható el a pénzmosás, vagy a terrorizmus finanszírozása bűncselekmények törvényi tényállásának elemzése, illetve a tényállási elemek felismerése, ugyanakkor a szolgáltatás nyújtásához elengedhetetlen szakmai ismeret és körültekintés mellett fel kell ismernie azokat a bonyolult vagy szokatlan ügyleteket, amelyeknek nincs nyilvánvalóan jogszerű célja. Az üzleti kapcsolat létesítésekor - az ügyfél szervezet tevékenységi körére vonatkozóan a szervezet képviseletében eljáró személy hamis, félrevezető információt ad, vagy nincs kellőképpen tisztában az általa képviselt szervezet működési körülményeivel; - az ügyfél magáról, tevékenységéről hamis információt, adatot szolgáltat;

4 - az ügyfél személyazonosítás nélkül kíván ügyletet lebonyolítani, vagy megtagadja az ügyfélátvilágításhoz szükséges információk megadását, vagy az ügyletet nem kívánja folytatni, miután tájékoztatták, hogy magát ügyfél-átvilágításnak kell alávetnie; - a tényleges tulajdonos személyéről az ügyfél szervezet képviselője hamis információt ad, illetve a tényleges tulajdonos kilétével, személyazonosságával kapcsolatos kétség nem volt megszüntethető a szabályzatban leírt módon. Például offshore taggal rendelkező ügyfél szervezet képviseletében eljáró személy a tényleges tulajdonosokra vonatkozó nyilatkozatában azonosítási kötelezettség (25%) alatti tulajdonrésszel rendelkező természetes személyek ürügyén nem nyilatkozik az offshore szervezet természetes személy tulajdonosaira vonatkozóan; - az ügyfél-átvilágítás során kötelezően rögzítendő adatok teljeskörűen nem szerezhetőek be az ügyfél közreműködésének hiánya miatt; - az ügyfél szervezet vezetője, tényleges tulajdonosa az FATF Public Statement listában felsorolt országok állampolgára, vagy ott lakóhellyel rendelkezik; - az ügyfél szervezet valamely az FATF Puplic Statement listában felsorolt országban bejegyzett gazdasági társaság leányvállalata, vagy szervezet magyarországi képviselete. Az üzleti kapcsolat fennállása alatt - vásárlást vagy eladást közvetlenül követő továbbértékesítés, ha az ügylet összes körülményei alapján indokolatlanul nagy veszteséggel jár; - az ingatlan vételárának a piaci értéktől szokatlanul eltérő mértékben történő meghatározása; - szokatlanul nagy összegű készpénz forgalma az ügylet során szokatlan értékű ügyletek olyan gazdálkodó szervezetek között, amelyek mögött a gazdasági kapcsolaton kívül egyértelmű tulajdonosi összefonódások állnak; - az ingatlan befektetési szolgáltatások iránti fokozott igény, ahol az arra szánt tőke forrása nem tiszta, vagy az ügyfél üzleti tevékenységétől idegen; - offshore bankot, vagy shell (fiktív) bankot érintő ügyletek, amely bankok neve nagyon hasonló lehet egy-egy ismert nagy legális pénzintézet nevéhez; - gyakori, vagy nagy összegű fizetési (ingatlan-vásárlási) kötelezettségvállalások, amelyekben a jogosult vagy a kötelezett offshore cég, és ezek nem egyeztethetők össze az ügyfél ismert vállalkozásával; - a lehetséges ügyfél vonakodik vagy megtagadja referenciák szolgáltatását, vagy a referenciákat nem lehet ellenőrizni, illetve nem lehet velük kapcsolatba lépni; - luxus ingatlan bérlése, ahol a bérleti díj harmadik fél nevében kerül kifizetésre; - ingatlan bérlése, ahol a bérleti díj (vélhetően bűncselekményből származó) készpénzzel kerül kiegyenlítésre; - az ügyfél ismeretlen forrásból származó vagyona eredetére vonatkozó kérdésre nyilvánvalóan hamis választ ad, vagy a válaszadást megtagadja; - az ingatlan külföldi offshore cég részére történő eladása jóval a piaci ár fölött. Üzleti kapcsolat megszűnésekor - A szerződés felmondásra került az ügyfél olyan irányú kérése miatt, amely jogszabálysértés kivitelezéséhez kér segítséget; - Az üzleti kapcsolat azért került megszüntetésre, mert a szolgáltató nem tudta végrehajtani teljeskörűen az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az ügyfél közreműködésének hiánya miatt.

5 Az ügyfél-átvilágítás belső eljárási rendje Az ügyfél azonosítása Az ügyfél-átvilágítás első lépése az ügyfél-azonosítási kötelezettség teljesítése, amelyet a Társaság a megbízás teljesítéséhez szükséges megfelelő dokumentumok, illetve azonosító okmányok felmutatása alapján végez el. Az ügyfél-azonosítás a jelen szabályzatban meghatározott adatok írásbeli rögzítése. Az ügyfél-azonosítást minden esetben el kell végezni, akkor is, ha a jelen Szabályzatban írt utaló körülményt a Társaság nem észlel. E szabály alkalmazásában ügyfél az a személy, aki a Társasággal szolgáltatás igénybevételére írásbeli szerződést köt, illetve a Társaság részére megbízást ad. A Társaság az ügyfél-azonosítást a megbízás felvételekor, azaz a közvetítői szerződés létrejötte előtt, tartós megbízás esetén a tartós megbízás elfogadásakor köteles elvégezni. Amennyiben azonos ügyfél az ügyletek képviseletére ismételt megbízást ad, az azonosítást elvégezni nem kell, azonban a Társaság köteles az adatváltozásokat ellenőrizni és az azonosítási lapra az esetleges változásokat, azok kezdő időpontjával feltüntetni. Ha az ügyfél illetve törvényes képviselője nem személyesen jár el, az ügyfélen kívül annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt (a továbbiakban együtt: Ügyfél) is azonosítani kell. Korlátozottan cselekvőképes illetve cselekvőképtelen személy, valamint szervezet esetén törvényes képviselőjének azonosítását is el kell végezni. Az adatrögzítést az 1. sz. mellékletben meghatározott forma-nyomtatványon kell elvégezni. Az adatrögzítés elvégezhető az azonosító okmányok fénymásolásával (amennyiben ehhez az Ügyfél hozzájárul), illetve elektronikus adatbázisban rögzítéssel, amennyiben az adatbázisban rögzített adatok megfelelnek a formanyomtatványnak. A személyes adatok rögzítéséhez az Ügyfél írásbeli hozzájárulását kell kérni. Ennek során az Ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy adatai kizárólag az általa adott megbízás teljesítéséhez kerülnek felhasználásra. Ha az Ügyfél az adatait tartalmazó formanyomtatványt aláírásával ellátja, az adatkezeléshez a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. Ha az Ügyfél az adatok rögzítéséhez hozzájárulást nem ad, vagy adatot nem szolgáltat, a Társaság köteles a közreműködést megtagadni. A Társaság az ügyfél-azonosítás során legalább az alábbi adatokat köteles rögzíteni: a) természetes személy aa) családi és utónevét (születési nevét), ab) lakcímét, ac) állampolgárságát, ad) azonosító okmányának típusát és számát, ae) külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet; b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ba) nevét, rövidített nevét, bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét, bc) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy

6 esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát. A tényleges tulajdonos azonosítása Amennyiben szükséges, a Társaság írásbeli nyilatkozatot köteles kérni arra vonatkozóan, hogy az Ügyfél a saját nevében, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el. A nyilatkozatot a jelen Szabályzat 2. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon, illetve külföldön adott nyilatkozat esetén a formanyomtatványnak megfelelő tartalommal kell megtenni. Tényleges tulajdonos a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévı közzétételi követelmények vonatkoznak, b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben a Polgári Törvénykönyv szerint meghatározott meghatározó befolyással rendelkezik, c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, továbbá d) alapítványok esetében az a természetes személy, - aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, - akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy - aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár. A személyazonosság igazoló ellenőrzése A személyazonosság igazoló ellenőrzése a Pmt.-ben és a Szabályzatban megjelölt okiratok bemutatása alapján történik. Az ügyfél-azonosítás során a Társaság az alábbi okiratok bemutatását köteles megkövetelni: a) természetes személy esetén aa) magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, ab) külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya, ac) 14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa; b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló - 30 napnál nem régebbi - okiratot, hogy ba) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz benyújtotta, bb) belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges,

7 a nyilvántartásba vétel megtörtént, bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént; c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történt benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát). Meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő harminc napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a Társaság köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a Társaság köteles ellenőrizni a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét. Természetes személy személyazonosító okmánya érvénytelen, ha a) az a személyazonosság megállapítására alkalmatlan, megrongálódott, vagy meghamisították, az igazolványban lévő adat megváltozott; b) azt a kibocsátásra jogosult szerv visszavonta; c) érvényességi ideje lejárt; d) a használatára jogosult meghalt; e) az igazolványba bejegyzett lakcímadat érvénytelen, ezért a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban érvénytelen, illetőleg fiktív jelzéssel szerepel. Amennyiben az okirat eredeti közokirat, érvényességét vélelmezni kell. Egyéb irat (társasági szerződés, létesítő okirat, stb.) érvénytelenségére a bírósági nyilvántartásba vételig a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. Érvénytelennek kell tekinteni a bemutatott okiratot a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó társaság esetében különösen akkor, ha az okiratból megállapítható, hogy a) a társasági szerződés ügyvédi, illetve az alapító jogtanácsosa általi ellenjegyzésére vagy közjegyzői okiratba foglalására nem került sor; b) a társasági szerződés nem tartalmazza a társaság cégnevét, főtevékenységét, jegyzett tőkéjét, továbbá a tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulása mértékét; c) a társaság tevékenységi köre jogszabályba ütközik; d) a társaság alapításában részt vevő valamennyi tag (részvényes) cselekvőképtelen volt, vagy a társaság alapításában részt vevők a tagok legkisebb számára vonatkozó törvényi előírásokat megsértették; e) a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság esetében a jegyzett tőke legkisebb összegére vonatkozó törvényi előírásokat megszegték. Szükség esetén az azonosító adatok, illetve okmányok jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásból történő lekérdezéssel ellenőrizhetı. Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a Társaság köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat

8 jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történı ellenőrzése érdekében. A Társaság az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését a megbízási (letéti) szerződés létrejötte előtt, lehetőség szerint az ügyfél-azonosítással egyidejűleg köteles elvégezni. Az igazoló ellenőrzés a közvetítési szerződés létrehozása során is lefolytatható, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzését az első ügyleti megbízás teljesítéséig be kell fejezni. Az ügylet azonosítása A Társaság, amint a megbízás teljesítésével összefüggésben szükségessé válik, a megbízás létrejöttekor köteles rögzíteni a megbízás időtartamát, tárgyát. Az üzleti kapcsolat célját és tervezett jellegét feltáró tevékenységnek, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése A Társaság köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e az Ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival. A Társaság köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok naprakészek legyenek. Ennek érdekében az ügyfélátvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változást fel kell jegyezni. E kötelezettség teljesítése érdekében a társaság köteles ügyfelei figyelmét felhívni az adatokban bekövetkezett változások - a változás bekövetkezésétől számított 5 napon belül történő- közlésének kötelezettségére. Az ügyfél-átvilágítás belső rendje (általános szabályok) Megbízás kizárólag olyan ügyféltől fogadható el, vagyis üzleti kapcsolat olyan ügyféllel létesíthető, aki a Társaság előtt személyesen megjelent és az azonosítása megtörtént. Amennyiben a megbízást ügyleti meghatalmazott közbejöttével kell teljesíteni, a meghatalmazást különös gonddal kell vizsgálni. Külfölditől származó meghatalmazást csak közokiratba foglalva és amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, apostillel ellátva szabad elfogadni. Belföldi meghatalmazó esetén a meghatalmazottnak teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkoznia kell, hogy a meghatalmazót személyesen ismeri, továbbá a meghatalmazó azonosításához szükséges adatokról. Korlátozottan cselekvőképes, illetőleg cselekvőképtelen személy esetén törvényes képviselőjének, gondnokának azonosítását is el kell végezni. Az ügyfél-átvilágítás megtörténtéről a Társaság köteles feljegyzést készíteni. Az ügyfél-azonosítást, illetve az azonosító okmány ellenőrzését a Társaság képviselője személyesen köteles elvégezni. Az adatok rögzítése, illetve az ügyfél-átvilágításról szóló feljegyzés készítése a Társaság alkalmazottja által is elvégezhető.

9 Adatrögzítés az üzleti kapcsolatra vonatkozóan Az ügyfél-átvilágítás során a szolgáltató köteles rögzíteni a szerződés típusát, tárgyát (beleértve a szerződés célját), időtartamát. A szolgáltató kockázat-érzékenységi alapon rögzítheti a teljesítés körülményeit (hely, idő, mód), valamint kérheti a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását. Az üzleti kapcsolatban szereplő ismeretlen eredetű vagyon eredetére vonatkozó információ bejelentés alapjául is szolgálhat. A szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítését a szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyásához kötheti. Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring) Az ügyfél-átvilágítás kötelező eleme a monitoring tevékenység. A szolgáltató az üzleti kapcsolat fennállása folyamán köteles a teljesített ügyleteket elemezni annak ellenőrzése érdekében, hogy azok összhangban vannak-e az ügyfeléről szerzett ismereteivel. A szolgáltató köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok naprakészek legyenek. Az üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a szolgáltatót értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban bekövetkezett változásokról, ezért az ügyfél e kötelezettségét a szerződésben javasolt szerepeltetni. A szolgáltató köteles ügyfelei figyelmét felhívni az adatváltozások közlésének kötelezettségére. Ügyfél átvilágítás belső eljárási rendje (különös szabályok) A Szabályzatnak tartalmaznia kell az ügyfél azonosításának, a személyazonossága igazoló ellenőrzésének, a tényleges tulajdonos azonosításának, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének (a továbbiakban együtt: ügyfél-átvilágítás) belső eljárási rendjét. Ki végzi az adatok felvételét és az okmányok ellenőrzését? Az adatok rögzítése milyen módon történik? Ajánlott az 1. számú melléklet szerinti adatlap vezetése, mert az egységes szerkezetben tartalmazza a Pmt. szerint kötelezően rögzítendő adatok körét. Amennyiben a szolgáltató más módon rögzíti az ügyfél-átvilágítás adatait, úgy annak gyakorlati megvalósítását itt kell részletezni. (rendszerezhető, sok évig megőrizhető, egy nyilvántartásban rendelkezésre álló módot kell választani, amely az adatokban bekövetkezett változások követésére alkalmas)

10 A rögzített adatok tárolása hol, milyen rendező elv szerint történik? Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kíséréséért ki(k) a felelős(ök)? Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás A Pmt a értelmében a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő ügyfelek vonatkozásában egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazható. Ebben az esetben kizárólag az üzleti kapcsolatot köteles figyelemmel kísérni és az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket csak pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat vagy körülmény felmerülése esetén kell elvégeznie. A szolgáltató egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárást folytat, amennyiben az ügyfél: a pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, biztosítási, biztosításközvetítői, foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási, árutőzsdei, nemzetközi-postautalvány felvételi, -kézbesítői, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tevékenységet (a Pmt. 1. (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet) az Európai Unió területén végző szolgáltató, vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező - az 1. (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző - szolgáltató, amelyre a Pmt-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll; olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak; a Pmt. alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv, központi államigazgatási szerv vagy helyi önkormányzat, helyi önkormányzat költségvetési szerve, illetve az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank vagy az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Unió más intézménye vagy szerve. Az egyenértékű harmadik országok listáját a 28/2008. (X. 10.) PM rendelet (8. sz. melléklet) határozza meg. A szolgáltató kockázatérzékenységi alapon rögzítheti a Szabályzat III.1 és III.2 pontjában meghatározott (minimum adatkör) adatokat, valamint az ezekben pontokban felsorolt okiratok bemutatását kérheti. Javasolt, hogy a szolgáltató vezető tisztségviselője döntsön az egyszerűsített ügyfélátvilágítás alkalmazhatóságáról. Az ügyfél képviseletében eljáró személy adatait ebben az esetben is rögzíteni javasolt, továbbá a képviseleti jogosultságát bizonyító okirat

11 (másolata) a nyilvántartás mellékletét kell képezze. Az ügyfél-átvilágítás során célszerű, ha a vezető tisztségviselő jár el. Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése a III. 6. pontban meghatározottak szerint történik. Fokozott ügyfél-átvilágítás A Pmt. 14. értelmében fokozott ügyfél-átvilágítás köteles alkalmazni a szolgáltató az alábbi esetekben és módon: A szolgáltató az azonosítás során a Pmt. 7. (2) (3) bekezdésében meghatározott valamennyi adatot köteles rögzíteni, ha az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyfél köteles a szolgáltató részére benyújtani a Pmt. 7. (2) (3) bekezdésében meghatározott adatot tartalmazó, a Pmt. 7. (4) bekezdésében meghatározott okirat hiteles másolatát. Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha a) magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy b) magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, mely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja, vagy c) a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát. A Pmt a alapján a külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél köteles a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e. A kiemelt közszereplői nyilatkozat a szabályzat 2. számú mellékletében található. (Külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy ügyfél esetében tehát kötelező a kiemelt közszereplői nyilatkozat) Ha a külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül: - a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4. (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek, valamint a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat; - a szolgáltató ha a nyilatkozat valódisága kérdéses köteles intézkedéseket tenni a megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében; - az üzleti kapcsolat létesítésére kizárólag a szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor;. - a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat. Amennyiben a szolgáltató az ügyfél személyes megjelenése hiányában is köt szerződést ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység végzése céljából, ebben az esetben köteles meghatározni a fokozott ügyfél-átvilágítás belső eljárási rendjét.

12 Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítási kötelezettség A szolgáltató jogosult elfogadni a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét, ha a más szolgáltató a tevékenységét - a Magyarország területén, vagy - az Európai Unió más tagállamában, vagy - olyan harmadik országban folytatja, amely harmadik ország megfelel az e pontban foglalt követelményeknek. Jelen pont alkalmazásában más szolgáltató alatt a pénzügyi szolgáltató értendő. Jelen pont alkalmazásában pénzügyi szolgáltató alatt a Pmt. 1. (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltatót kell érteni. A más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli. A más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének és az arról készült dokumentáció másolatának az elfogadására az ügyfél hozzájárulása alapján kerülhet sor, mivel a szolgáltató az ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot az érintett ügyfél hozzájárulása esetén jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani. A szolgáltató jogosult elfogadni más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást lefolytató más szolgáltató e tevékenységét és az ügyfél-átvilágítást a) a Magyarország területén végezte el, vagy b) az Európai Unió más tagállamában folytató szolgáltató végezte el, vagy c) olyan harmadik országban folytató szolgáltató végezte el, amely megfelel a Pmt.18. (6) bekezdésében foglalt követelményeknek. A fentiek szerinti más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás eredménye akkor is elfogadható, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg maradéktalanul az e mintaszabályzatban meghatározottakkal.

13 Azon szolgáltatóknál, amelyek élni kívánnak a Pmt ában foglalt jogosultsággal, a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményei elfogadásának belső eljárási rendjét határozzák meg Szabályzatukban. Amennyiben a Szabályzat erre vonatkozó külön eljárási rendet nem tartalmaz, úgy a szolgáltató azzal kifejezi, hogy nem kíván élni ezzel a jogosultságával. Az egyenértékű harmadik országok listáját a 28/2008. (X. 10.) PM rendelet (8. sz. melléklet) határozza meg. A bejelentési kötelezettség Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a Társaság köteles haladéktalanul a területi kamarának bejelentést tenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a) a Társaság által rögzített adatokat, és b) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ismertetését, c) a területi kamara megjelölését, amely illetékességi területén működő Társaság a bejelentést megtette, d) a bejelentés dátumát. A bejelentést a PMT08 formanyomtatványon kell megtenni. A bejelentési kötelezettség védelemmel ellátott elektronikus üzenet beküldésével, az ÁNYK PMT08 számú kitöltő program használatával, illetve a szűkített adattartalmú ÁNYK PMT08 és a megfelelő XML állomány csatolásával teljesíthető. A bejelentéshez szükséges nyomtatványok és az ehhez kapcsolódó kitöltési útmutató mindenkor hatályos változata a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Pénzmosás Elleni Információs Iroda honlapján ( ) megtalálható és letölthető. A bejelentési kötelezettség teljesítése nem tekinthető a jogszabályon vagy szerződésen alapuló gazdasági titok megsértésének. A szolgáltató vezetőjét, alkalmazottját és segítő családtagját, valamint a kijelölt személyt (a továbbiakban: a bejelentő) jóhiszeműsége esetén akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.

14 A hatályos Btk. alapján, aki a Pmt.-ben előírt bejelentési kötelezettségének (szándékosan) nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bejelentési kötelezettség teljesítését hatósági ellenőrzés keretében a pénzügyi információs egységként működő hatóság vizsgálja. Ennek során a tevékenység folytatásához szükséges szakmai tapasztalatot és a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok ismeretét alapul véve szúrópróbaszerűen ellenőrzi, hogy a szolgáltató megfelelő figyelmet fordít-e a bejelentés alapjául szolgáló adatok, tények körülmények felismerésére és a bejelentés megtételére. A szolgáltató köteles a tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül kijelölni egy vagy több személyt, akinek feladata a bejelentések haladéktalan továbbítása a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. A kijelölt személy lehetőség szerint a szolgáltató vezető beosztású alkalmazottja. A szolgáltatónál kijelölt személy Neve: Beosztása: Közvetlen telefonszáma: Elektronikus elérhetősége: A pénzügyi információs egységként működő hatósághoz a bejelentést a kijelölt személy köteles megtenni, aki a szolgáltatóra vonatkozó jogszabály titokvédelmi előírásainak figyelembevételével a bejelentést védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában teljesíti. A bejelentés beérkezéséről a szolgáltató elektronikusan visszaigazolást kap. A bejelentés továbbítását a kijelölt személy nem tagadhatja meg. A szolgáltató a Pmt.-ben előírtaknak megfelelően a kijelölt személy nevét, beosztását, elérhetőségét (telefon, ), illetve az abban bekövetkezett változást a kijelöléstől, valamint a változástól számított öt munkanapon belül köteles bejelenteni.

15 A kijelölt személy bejelentése a Pénzmosás Elleni Információs Iroda honlapján ( ) megtalálható és letölthető Kijelölt személy bejelentése elnevezésű nyomtatvány kitöltésével és a dokumentum alján szereplő elérhetőségek egyikére történő megküldésével teljesíthető. A kijelölt személy kötelezettségei: kapcsolattartás a pénzügyi információs egységként működő hatósággal, a megfelelő megkeresések esetén információ-szolgáltatás az ügyfelekről, illetve a bejelentésben nem szereplő, szerződéses kapcsolatokról; az alkalmazottak részére rendszeres, de évente legalább egyszeri oktatás, továbbképzés szervezése, az aktuális tapasztalatok átadásával; pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény bejelentése esetén, a bejelentési kötelezettség teljesítése a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére védelemmel ellátott elektronikus üzenet beküldése az ÁNYK PMT08 számú kitöltő program használatával; a kijelölt személy gondoskodik arról, hogy a bejelentés a rendelkezésre álló összes releváns információt helyesen tartalmazza; titoktartás az ügyfél, illetve harmadik személy előtt a bejelentés, adatszolgáltatás teljesítését, tartalmát, valamint az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárást érintően. BELSŐ ELLENŐRZŐ ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZER Az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységben alkalmazottat foglalkoztató szolgáltató, a pénzmosást vagy terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatok megakadályozása érdekében az ügyfelek átvilágítását, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszert köteles működtetni. Ha a szolgáltató egyedül végzi az ingatlanügylettel kapcsolatos szolgáltatói tevékenységét: A szolgáltató az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységét egyedül végzi, ezért belső ellenőrző és információs rendszert nem üzemeltet.

16 Ha a szolgáltató alkalmazottat foglalkoztat az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységben: A szolgáltatónál az ellenőrzési jogkörrel felruházott személy: A szolgáltatónál ellenőrzési jogkörrel felruházott személy tételesen / szúrópróbaszerűen folyamatba építve / havonta /negyedévente /évente ellenőrzi a bejelentésre okot adó körülmények felismerését az alkalmazottak által végzett tevékenység során. Az ellenőrzési jogkörrel felruházott személy havonta / negyedévente / félévente / évente ellenőrzi az ügyfél-átvilágítás során felvett adatok, egyéb a Pmt. alapján vezetett nyilvántartások, iratok (bejelentések iratanyaga, belső szabályzat, oktatási naplók, stb.) teljeskörűségét, naprakészségét. (nem kívánt rész törlendő) Az ügyfél-átvilágítás során alkalmazandó magatartási normák A Társaság képviselőjének illetve alkalmazottjának az ügyfél-átvilágítás során körültekintően, udvariasan, valamint az egyéb szakmai előírások szem előtt tartásával kell eljárnia. A közreműködés megtagadásának kötelezettsége és az ügyleti megbízás felfüggesztésének tilalma A Társaság köteles megtagadni a közreműködést a kívánt szolgáltatás nyújtásában, ha a) az Ügyfél a személyazonosságának megállapításához nem járul hozzá, vagy ahhoz nem szolgáltat adatot, b) az Ügyfél nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy c) a Társaság az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva, d) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, illetve e) valamely más aggályos körülményt észlel. Az ügyfél-átvilágítás, illetőleg a bejelentés kapcsán keletkezett adatok kezelése, megőrzése, védelme, illetve az érintett alkalmazottak védelme A Társaság az adatkezelés során - természetes személy érintett esetén - köteles szem előtt tartani a személyes adatok védelméről szóló jogszabályi előírásokat. Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése során a Társaság birtokába jutott iratok, adatok nyolc évig őrizendők. Az őrzési kötelezettség eseti megbízás esetén az adatrögzítéstől, tartós megbízás esetén az üzleti kapcsolat megszűnésétől kezdődik. Az adatokat úgy kell megőrizni, hogy azokból a változás dátuma, és a változás előtti adatok is megállapíthatóak legyenek. Az elektronikus formában őrzött dokumentumot egy számítógépen kívüli adathordozón, biztonsági másolatban is menteni és kezelni kell. A Társaságnak biztosítania kell, hogy az elektronikusan illetve a papír alapon őrzött adatokhoz jogosulatlan személy ne férhessen

17 hozzá. Az őrzési idő lejártával az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése során a Társaság birtokába jutott adatokat (beleértve azok biztonsági másolatait is) meg kell semmisíteni. Az alkalmazottak képzése A Társaság köteles gondoskodni arról, hogy alkalmazottja a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerje, a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyleti megbízást felismerje, a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén az e Szabályzatban és a törvényben írtaknak megfelelően tudjon eljárni. A speciális képzési program keretében a szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottai 1) a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék; 2) a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatot felismerjék; 3) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a Pmt.-nek megfelelően tudjanak eljárni; 4) az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény rendelkezéseit ismerjék, és az abban meghatározott kötelezettségeknek megfelelően tudjanak eljárni. Az Európai Unió konszolidált szankciós listája és a szankciós listáját érintő módosítások a honlapon keresztül érhetők el; 5) jelen Szabályzat tartalmát megismerjék. A szolgáltató vezetője vagy az általa erre felhatalmazott személy kialakítja a képzés és továbbképzés szabályait, melynek során gondoskodik a belépő alkalmazottak képzéséről, az alkalmazottak rendszeres, évente legalább egy alkalommal megszervezett továbbképzéséről, annak regisztrálásáról, dokumentálásáról és a megszerzett ismeretek ellenőrzéséről. A továbbképzések kapcsolódhatnak a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos jogszabályok, új elkövetési trendek megjelenéséhez és a Szabályzat módosulásához is. Az oktatásnak ki kell térnie a pénzmosásnak és a terrorizmus finanszírozásának elméleti alapjaira, az ügyfélátvilágítás és a bejelentés belső eljárási rendjére, a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására utaló esetekre is. Az oktatás tárgyát és időpontját tartalmazó jelenléti ívet a résztvevőkkel történt aláíratás után a szolgáltató 5 évig köteles megőrizni.

18 Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásának szabályai Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló évi CLXXX. törvény (továbbiakban: Kit.) alapján a szolgáltató a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak minden olyan adatot, tényt, körülményt haladéktalanul köteles mérlegelés nélkül bejelenteni, amely arra utal, hogy - a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik; - az adott ügyletből a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának vagyoni előnye származik. A Kit a szerinti bejelentést a szolgáltató postai úton vagy faxon köteles teljesíteni. (az 5. számú melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával) A hatályban lévő elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések alanyait tartalmazó konszolidált szankciós lista az alábbi hivatkozáson érhető el: ENSZ BT által bevezetett pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásának szabályai Az Európai Unió által meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések intézményrendszere minden esetben követi az ENSZ BT által bevezetett pénzügyi es vagyoni korlátozó intézkedéseket. Ugyanakkor a terrorizmus elleni globális fellepésben kiemelt jelentőséggel bír, hogy már az ENSZ BT határozatának a kihirdetését követően, de az uniós szintű végrehajtást megelőzően is érvényesüljenek e pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések. Így tehát a Pénzmosás Elleni Információs Iroda azokat az ENSZ BT határozatok által bevezetett terrorizmus finanszírozása elleni pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket is közzéteszi, amelyek alapján módosul azon személyek, szervezetek köre, akik terrorizmus finanszírozása elleni pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések alanyának minősülnek, viszont még nem szerepel az uniós szintű pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések között. Amennyiben a szolgáltató olyan személlyel, szervezettel kapcsolatban rendelkezik információval, amely személy, szervezet szerepel az ENSZ BT határozata által bevezetett pénzügyi es vagyoni korlátozó intézkedések rendszerében, de az uniós végrehajtás az

19 észleléskor még nem történt meg, akkor a szolgáltató a Pmt a alapján terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése miatt köteles bejelentést tenni. FELFEDÉS TILALMA A Pmt. 27. (1) bekezdése értelmében a szolgáltató az általa tett bejelentésről és az adatszolgáltatás megkeresés alapján való teljesítéséről, annak tartalmáról, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás, az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek tájékoztatást nem adhat. Továbbá biztosítja, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon. E tilalom nem terjed ki: 1) a pénzügyi információs egységként működő hatóság tájékoztatására; 2) a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság tájékoztatására. A Szabályzat hatálya A jelen Szabályzat a Társaság belső szabályzataként a Szabályzat létrehozásának napján lép hatályba. MELLÉKLETEK A mintaszabályzat mellékletként tartalmazza: 1. Az ügyfél-átvilágítás formanyomtatványa; 2. A külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél nyilatkozata arról, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e; 3. Pmt. 23. (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott adatokat tartalmazó formanyomtatvány; 4. Pénzügyi információs egységként működő hatóság elérhetőségei; 5. Formanyomtatvány az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló évi CLXXX. törvény alapján meghatározott bejelentés teljesítéséhez; 6. Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló évi CLXXX. törvény 10. ; 7. 35/2007. (XII. 29.) PM rendelet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről; 8. 28/2008. (X. 10.) PM rendelet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket alkalmazó harmadik országokról.

20 A szabályzat elkészítésének (módosításának) dátuma: cégszerű aláírás 1. számú melléklet ÜGYFÉL -ÁTVILÁGÍTÁSI ADATLAP a évi CXXXVI. törvény 7. -ban előírt kötelezettség végrehajtásához (formanyomtatvány) I./1. A természetes személy ügyfél / az ügyfél nevében vagy képviseletében eljáró természetes személy adatai: (Képviseleti jogosultságot minden esetben ellenőrizni szükséges) 1. családi és utónév (születési név), amennyiben van házassági név: 2. lakcím: 3. állampolgárság: 4. azonosító okmány száma, annak típusa: 5. külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helye: 6. születési hely, idő: 7. anyja születési neve: I./2. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szerv adatai: 1. név, rövidített név: 2. székhely, vagy külföldi székhelyű vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep címe: 3. azonosító okirat száma (cégjegyzékszám/létrejöttéről szóló határozat száma/nyilvántartási szám): 4. főtevékenysége: 5. képviseletre jogosultak neve, beosztása:

21 6. kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatok: II. A tényleges tulajdonos ( több tényleges tulajdonos esetén mindegyik tekintetében külön-külön kitöltendő) (Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles írásban nyilatkozni a gazdálkodó tényleges tulajdonosainak alábbi adatairól) 1. családi és utónév (születési név), amennyiben van házassági név: 2. lakcím: 3. állampolgárság: 4. ügyfél szervezetben tulajdoni hányad: 5. azonosító okmány száma, annak típusa: 6. külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helye: 7. születési hely, idő: 8. anyja születési neve: Az ügyfél képviseletében eljáró személy aláírása vagy Az adatok rögzítése az ügyfél Pmt. 8. -ban meghatározott írásbeli nyilatkoztatása mellőzésével történt Természetes személy ügyfél esetében: Alulírott.nyilatkozom, hogy az üzleti kapcsolat létesítésekor saját nevemben és érdekemben járok el.

22 . aláírás Alulírott.nyilatkozom, hogy az üzleti kapcsolat létesítésekor az alábbi személy(ek) nevében és/vagy érdekében járok el. 1. családi és utónév (születési név), amennyiben van házassági név: 2. lakcím: 3. állampolgárság: 4. azonosító okmány száma, annak típusa: 5. külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helye: 6. születési hely, idő: 7. anyja születési neve:. aláírás III. Egyéb 1. üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusa, tárgya és időtartama: 2. a teljesítés körülményei (hely, idő, mód): 3. a pénzeszközök forrására vonatkozó információk:

23 Adatlap elkészítésének (adatok módosításának) dátuma:

24 2. számú melléklet N Y I L A T K O Z A T (A külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél nyilatkozata arról, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e.) Alulírott. (ügyfél képviseletében eljáró személy 1 ) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény 16. (1) bekezdése előírásának megfelelően nyilatkozom arról, - hogy.(tényleges tulajdonos 1 )saját országának joga alapján az alábbiakban felsorolt pontok valamelyikére tekintettel kiemelt közszereplőnek, vagy közeli hozzátartozójának, élettársának minősül, vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban áll. Kiemelt közszereplők. a) államfő, kormányfő, miniszter, államtitkár, b) országgyűlési képviselő, c) az alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, d) számvevőszék elnöke, számvevőszék testületének tagja, a központi bank legfőbb döntéshozó szervének tagja, e) a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú főtiszti rendfokozatú, tábornoki beosztású és tábornoki rendfokozatú tagjai, f) többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja, g) kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, élettársa, h) kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy. Közeli hozzátartozó a Ptk szerint meghatározott közeli hozzátartozó. Kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: a) bármely természetes személy, aki a felsorolt pozíciókban lévő személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll;