A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1380/2018. (XII.18.) számú HATÁROZATA

Átírás

1 Ügyiratszám: MN/ /2018. Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat személyes adat Tárgy: a termékmegjelenítésre vonatkozó törvényi rendelkezések megsértése A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1380/2018. (XII.18.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a Magyar RTL Televízió Zrt.-vel (1222 Budapest, Nagytétényi út 29., a továbbiakban: Médiaszolgáltató) szemben hivatalból lefolytatott eljárásában megállapította, hogy a Médiaszolgáltató az RTL Klub csatornán közzétett szeptember 7-én 7 óra 15 perctől sugárzott Reggeli című műsorszám közzétételekor egy alkalommal megsértette a termékmegjelenítésre vonatkozó azon törvényi rendelkezést, mely szerint a termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámok nem hívhatnak fel közvetlenül áru megvásárlására vagy bérlésére, illetve szolgáltatás igénybevételére, amely miatt a Médiaszolgáltatót Ft, azaz egyszázötvenezer forint bírság megfizetésére kötelezi. A Médiatanács megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a fenti műsorszám közzétételével egy alkalommal megsértette a termékmegjelenítésre vonatkozó azon törvényi rendelkezést is, mely szerint a termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámok nem adhatnak a műsor tartalmából egyébként nem következő, indokolatlan hangsúlyt a megjelenített terméknek, amely miatt a Médiaszolgáltatót Ft, azaz ötvenezer forint bírság megfizetésére kötelezi. A Médiaszolgáltató a bírságot e határozat közlését követő hét napon belül köteles megfizetni a Médiatanács Magyar Államkincstárnál vezetett számú pénzforgalmi számlájára. A bírságfizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Médiaszolgáltató késedelmi pótlékot köteles fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része. Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a Médiatanács a Médiaszolgáltatóval szembeni bírságigényét az adóhatóság útján érvényesíti. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A véglegessé vált döntés ellen annak közlésétől számított harminc napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz (a továbbiakban: Bíróság) címzett, de a Médiatanácshoz - a jogi képviselő által kizárólag elektronikusan - benyújtott keresetlevéllel közigazgatási per indítható. A

2 keresetlevél benyújtásának e határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, a halasztó hatály elrendelése a Bíróságtól azonnali jogvédelem iránti kérelem keretében kérhető. Tárgyalás tartása a Bíróságtól kérhető. A keresetet a Bíróság harminc napon belül bírálja el I N D O K O L Á S A Médiatanács a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 167. (1) bekezdésében foglalt általános hatósági felügyelet keretében rendszeresen ellenőrzi a termékmegjelenítés szabályainak érvényesülését a Médiaszolgáltató műsoraiban. Az RTL Klub csatornán szeptember 7- én 7 óra 15 perctől sugárzott Reggeli című műsorszámmal kapcsolatban a Médiatanács az alábbiakat észlelte: A Médiaszolgáltató a műsorszám kezdetekor és végén termékmegjelenítésről szóló tájékoztatást tett közzé. A műsorszám 7 óra 40 perctől kezdődő szegmense a mogyoródi Sissy Villaparkot mutatta be, az alábbiak szerint: A Reggeli stúdiójában Lukács Miklós műsorvezető az alábbiak szerint vezette fel a műsorszegmenst: Sokan akarnak visszatérni ( ), a városi ember ( ) el akar költözni vidékre, a csendbe. De mit csináljon? Vegyen egy telket és építsen rá házat, vagy vegyen egy régi házat? Nem! Vannak most már szerencsére olyan villaparkok is, amelyek a természetben vannak. Vissza tudunk menni a természetbe, aki például tudja értékelni a friss levegőt, illetve azt, hogy tiszta a környezete és csend van, azoknak van rögtön néhány tippünk, mert, hogy épül a Sissy Villapark. Hogy épülnek ezek a mai villaparkok? A bevezető mondatok alatt a Sissy Villapark tervezett ingatlanjai jelentek meg a képernyőn, az egyik épületen feltűnt a Sissy Villapark táblája (7:41:01-7:41:11 között). A műsorvezető kérdéseire dr. Pethő Bertalanné, az Otthon Centrum ingatlanszakértőjel válaszolt: Természetesen minden villapark más és más. ( ) különbözőek az igények, különbözőek az ingatlanok, más és más helyen vannak. ( ) mindenhol odafigyelnek arra, hogy a legoptimálisabb ingatlanokat tudják megtalálni azok a családok, akik szeretnének vásárolni ( ). Ha olyan villaparkról beszélünk, ahol családi házak, illetve ikerházak vannak, akkor ezek nm-esek, 3-4 szobával, illetve plusz nappalival, dupla komfortosak szoktak általában lenni. Wossala Rozina felvetését, miszerint az emberek egyre inkább a zöldövezetbe vágynak, az ingatlanszakértő megerősítette: ( ) olyan helyre, ahol nyugalom van, béke van, csend van, jó levegő. Tiszta környezetben tudják a stresszes mindennapjaikat kipihenni. Lukács Miklós közbevetésére, miszerint: De nem mindegy, hogy hova mennek! Mert vásárol valaki egy 10 éve épült házat, lehet, hogy mellette olyan közel van a szomszéd, hogyha tüsszent, meghalljuk, az ingatlanszakértő ekképpen reagált: A villaparkokban általában ügyelnek arra az építtetők, hogy viszonylag nagyobb távolságok legyenek. A másik műsorvezető közbe is vetette: Látunk egyébként egy kisfilmet róla. A beszélgetés alatt a Sissy Villaparkról készült légi felvételeket (7:42:39-7:43:19 között) mutattak. 2

3 Majd Wossala Rozina így folytatta: ( ) most le kell tisztázni valamit! A villapark alatt azt kell érteni, hogy mindenkinek van egy külön villája? Az Otthon Centrum szakértője válaszából megtudhattuk, hogy Gyakorlatilag igen! Ha most konkrétumot említünk, a Sissy Villaparkban mindenkinek külön villája van, mondjuk, vannak ikerházas épületeink is. A műsorvezető kérdésére, miszerint Hol található a Sissy Villapark?, az ingatlanszakértő elmondta, hogy Pest megyében, Mogyoródon található. Gyakorlatilag ez a Gödöllőidombság lábánál helyezkedik el, a Szent Jakab-tó körül épül ez a zárt lakópark. Wossala Rozina megkérdezte: Lesznek szolgáltatások is?. Az ingatlanszakértő elmondta, hogy Igen, tervbe van véve! Gyakorlatilag itt olyan szolgáltatásokkal fogjuk várni az odaérkezőket, hogy lesz egy portaszolgálat, tervbe van véve az étterem, ( ) kültéri sportolási lehetőség, teniszpálya. A tónak a kihasználtsága is nagyon fontos ( ), csónakázási, horgászási lehetőség lesz, illetve kisebb kirándulásokat lehet majd az erdőben tenni. A műsorvezető következő kérdésére, Mennyi idő egy ilyen villaparkot felépíteni, és hol tart most az építkezés? Lehet-e már vásárolni ingatlanokat? a szakértő kifejtette: Most látjuk is a képeken, az építkezés zajlik. Vannak olyan ingatlanok, amelyek már elég kész közeli állapotban vannak, de folyamatosan épülnek is. 95 darab telkünk van, és ezen fognak felépülni a családi házak, ikerházak. A szakértő megszólalása alatt az épülő villaparkról jelentek meg ismét képek (7:45:01-7:45:19 között). 3

4 A műsorvezető kérdésére reagálva hozzáfűzte, hogy (az első beköltözés) akár decemberben!. Lukács Miklós a felől érdeklődött, hogy Kinek ajánlja ezeket az ingatlanokat?. Az Otthon Centrum szakértője válaszában hangsúlyozta, hogy Igazából én mindenkinek ajánlom! Olyan családoknak, embereknek, akik azt keresik, hogy nyugalomban, békében, harmóniában éljenek, és tényleg a nagyváros zajától egy picikét kijjebb, de mégis egy ideális távolságra, ugye az utazás szempontjából. Mert itt tényleg egy nyugis, természet közeli helyen lehetnek. A szegmens végén a műsorvezető azon kérdésére, hogy Ön szívesen költözne a Sissy Villaparkba?, az Otthon Centrum képviselője mosolyogva igen -nel válaszolt. A Médiatanács az Ákr (1) bekezdése alapján az Mttv bg) pontjában foglalt hatáskörében november 20. napján - hivatalból - közigazgatási hatósági eljárást indított a Médiaszolgáltatóval szemben. A Médiatanács az Ákr (3) bekezdésében foglaltak alapján a 1283/2018. (XI. 20.) számú, MN/ /2018. ügyiratszámú végzésével (a továbbiakban: Végzés) értesítette a Médiaszolgáltatót az eljárás megindításáról, továbbá a hatósági ellenőrzés megállapításairól, valamint az Ákr. 5. (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételi jogosultságáról és az Ákr a szerinti az iratbetekintési lehetőségéről. A Médiatanács a Végzésben az Ákr (1) bekezdése és az Mttv (3) bekezdése alapján nyilatkozattételre, illetve adatszolgáltatásra kötelezte a Médiaszolgáltatót a tényállás tisztázása érdekében. Az Mttv (1) bekezdése értelmében a Médiatanács az Mttv.-ben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerint jár el. Az Ákr (3) bekezdés b) pontja szerint ahol a jogszabály a Ket. szabályait említi, ott azon az Ákr. szabályait kell érteni. A Médiaszolgáltató az eljárás megindításáról értesítő végzést a tértivevény tanúsága szerint november 26-án vette át, nyilatkozata december 7-én érkezett a Hatósághoz. Nyilatkozatában előadta, hogy a kifogásolt Reggeli című műsorszám vonatkozásában szerződéses partnere, személyes adat állapodhat meg az esetleges termékmegjelenítésről/támogatásról, illetve nyereményjátékok elhelyezéséről. A Médiaszolgáltató megkereste szerződéses partnerét, aki nem bocsátotta rendelkezésére a szerződést, azonban azt a tájékoztatást adta, hogy a kifogásolt műsorszám vonatkozásában a Sissy Villaparkkal termékmegjelenítésről kötött megállapodást, az ingatlan-beruházást fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében jelenítette meg. A Médiaszolgáltató nyilatkozatában részletesen kifejtette, hogy a kifogásolt műsorszám nem sértette a hivatkozott jogszabályhelyeket, ezért az eljárás megszüntetése indokolt, amely elmaradása esetén kérte a Médiatanácsot, hogy tekintsen el a súlyosabb szankció alkalmazásától. A Médiaszolgáltató a Reggeli című magazinműsor vonatkozásában általánosságban kifejtette, hogy az egy olyan élő műsor, amely elsődleges témája rendkívül széles skálán mozog: a sztárok életének legfrissebb történései, a legújabb szépségipari, technológiai, gasztronómiai stb. fejlesztések bemutatása, valamint az időjárás, hírek, közlekedés, az ingatlanpiaci trendek is megjelennek a műsorszámban. A műsor egy-két állandó rovatból és az aktualitásokra épülő, különféle vendégekkel történő beszélgetésekből épül fel, időnként egy-egy dinamikusabb aktivitással. A műsor a közszolgálati témákhoz általában az adott témában jártas szakértő véleményét kéri ki, ahogy az a tárgyi műsorszám tekintetében is történt. A műsorszám hossza két óra, amely lehetővé teszi egy-egy téma bővebb kifejtését, körbejárását, az egyes témák érdekes és sokszínű bemutatását, képekkel/videókkal való színesebbé tételét. 4

5 A Médiaszolgáltató álláspontja szerint a közölt képi, illetve szöveges információkkal a műsorszám nem lépett át azon a kereten, amelyet hasonló típusú műsoraikban az egyéb hazai csatornák is megjelenítenek, valamint a nemzetközi standardoknak is maximálisan megfelelt a feldolgozás módja és a bemutatás részletessége. Hangsúlyozta, hogy a műsorban és az Otthon Centrum szakértőjével folytatott beszélgetés során is az egyes témák szerepeltetése informatív céllal, és megfelelő tárgyilagossággal történt jelen esetben is, megőrizve a szerkesztői függetlenséget, amelyen a kereskedelmi megállapodás megléte sem változtat. A Médiaszolgáltató kifejtette, hogy az ingatlanpiac (ingatlanok ára, forgalma, mindenkori piaci értéke) a leglényegesebb eleme a nemzetgazdaság motorjának, ezért műsoraiban időről-időről foglalkozik a téma különböző vetületeivel. A Reggeli című műsorszám a magazinműsor stílusához igazodva több alkalommal érintette az említett témákat, a kifogásolt műsorszámban az Otthon Centrum szakértőjének segítségével járta körbe az újabb építkezési trendek közül a villaparkok kérdését. A Médiaszolgáltató utalt a téma jelentőségére is, tekintettel az ingatlanpiaci ciklikus változásaira. A Médiaszolgáltató nyilatkozatában vitatta az Mttv. 31. (1) bekezdés b) pontjának megsértését. E körben utalt a Médiatanács 1048/2011. (VII. 19.) számú határozatával elfogadott és a Médiatanács 1151/2011. (IX. 1.) számú határozatával módosított, a termékmegjelenítés szabályainak alkalmazásáról szóló médiatanácsi ajánlás (a továbbiakban: Ajánlás) szabályaira és kifejtette, hogy a műsorszámban sem képekben, sem hangban nem történt szándékos és egyértelmű vásárlásra buzdítás, a termék ára, kereskedelmi elérhetősége, előnyeinek ismertetése, szlogenje és a reklámfilmből származó állítások említése ugyancsak nem jelentek meg a villaparkkal kapcsolatban. A Médiaszolgáltató az Ajánlás rendelkezéseivel összhangban kifejtette, hogy nem minősül közvetlen felhívásnak a termékmegjelenítés tárgyát képező termék vagy szolgáltatás a műsorszám tematikájához kapcsolódó tájékoztató, oktatási, kulturális, kritikai fogyasztóvédelmi célzattal történő bemutatása. A Médiaszolgáltató kifejtette, hogy jelen esetben a műsorszám témájához a kifogásolt mondatok és képek teljességgel illeszkedtek. A Médiaszolgáltató álláspontja szerint a villapark megjelenítése és az egyéb közölt információk figyelemmel voltak az Ajánlásban foglaltakra, miszerint a tematikus műsorszámok esetében a műsorszám tartalmához illeszkedően megjelenített, bemutatott termékek megengedett termékmegjelenítésnek minősülhetnek. A Médiaszolgáltató kifejtette, hogy teljesen életszerű és alapinformációnak tekinthető az ilyen tematikus műsorszámok esetében egy, a műsorhoz szervesen kapcsolódó termékről, jelen esetben egy minden igényt kielégítő hotelről és annak akár jellemzőiről beszélni vagy bemutatni azt. A Médiaszolgáltató szerint a kifogásolt szegmensek nem jelentik a termékmegjelenítés szabályainak túllépését. Álláspontja szerint hasonló beszélgetések napi szinten jelennek meg a különböző médiaszolgáltatók műsoraiban. A Médiaszolgáltató kiemelte, hogy a Médiatanács végzése sem tartalmazott olyan jelenetet, párbeszédet, mely alátámasztaná, hogy a műsorszámban közvetlen felhívás történt volna a szolgáltatás igénybevételére. A Médiaszolgáltató ismételten hangsúlyozta, hogy az adott műsorszámban olyan információk hangzottak el és olyan képi megjelenítést alkalmazott, amelyek népszerűsítették ugyan az ingatlant, de jogsértést nem valósítottak meg. A Médiaszolgáltató véleménye szerint a termékmegjelenítés annak kereskedelmi közlemény természetéből következően még nem tilos, hanem normális jelenség és csak a szolgáltatás igénybevételére irányuló közvetlen felhívástól kell tartózkodni. A Médiaszolgáltató továbbá kifejtette, hogy jelen esetben a villapark bemutatása az átlagostól eltérő, többet nyújtó jellemzőinek ismertetése, érdekességek/különlegességek kiemelése az adott műsorszám kontextusában nem valósította meg az Mttv. 31. (1) bekezdés b) pontjának sérelmét, hanem megmaradt a törvényi keretek között. 5

6 A Médiaszolgáltató hangsúlyozta, hogy a kifogásolt műsorszegmens maradéktalanul illeszkedett a műsorszám profiljába, tematikájába, valamint az epizód témájához szervesen kapcsolódott, áru megvásárlására, illetve szolgáltatás igénybevételére nem ösztönzött. A Médiaszolgáltató az Mttv. 31. (1) bekezdés c) pontjának vélelmezett megsértése körében kifejtette, hogy a termékmegjelenítéshez tartozik, annak lényege, hogy adott terméket, szolgáltatást funkciójának megfelelő közegben és módon mutat be a műsorszámban. A Médiaszolgáltató szerint az előbbieknek megfelelően történt a megjelenítés a kifogásolt műsorszámban is, hiszen egy építkezési stílusról, divatos irányzatról nem lehet képek nélkül beszélni. A műsorvezetők kérdései, a meghívott szakértők válaszai a szükséges és elégséges információ keretein belül maradtak, azok dramaturgiailag indokoltak voltak, életszerűen illeszkedtek a műsorszám tartalmához, hiszen mindvégig a gazdasági erőtér egyik legjelentősebb szegmense, az ingatlanpiac állt a beszélgetés középpontjában. A szakértő által elmondott információk nem csak a Sissy Villaparkra érthetők, hanem olyan általános jellegű tájékoztatást tartalmazott a beszélgetés, ami az ingatlanokkal összefüggő trendekre generálisan igaz. A Médiaszolgáltató elsősorban az eljárás megszüntetését, ennek elmaradása esetén a jogsértések egyszeri és csekély súlyára, valamint az ismételtség hiányára tekintettel súlyos szankció mellőzését kérte. A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok, különösen a hatósági ellenőrzés és a Médiaszolgáltató nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg, és azt az alábbiak szerint értékelte: 1. Az Mttv. 31. (1) bekezdés b) pontjának megsértése Az Mttv pontja értelmében: Termékmegjelenítés: a kereskedelmi közlemény bármely olyan formája, amely terméket, szolgáltatást, ezek védjegyét vagy ezekre való utalást tartalmaz oly módon, hogy az fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében egy műsorszámban jelenik meg. Az Mttv a szerint: (1) A termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: b) nem hívhatnak fel közvetlenül áru megvásárlására vagy bérlésére, illetve szolgáltatás igénybevételére A termékmegjelenítés a klasszikus reklámokhoz hasonlóan fizetett hirdetés (a médiaszolgáltató fizetés vagy más hasonló ellenszolgáltatás ellenében szerepelteti műsorában a hirdető termékét vagy szolgáltatását, illetve ezek védjegyét). A termékmegjelenítés a reklámoktól egyrészt abban különbözik, hogy nem a szerkesztett tartalomtól elkülönítve jelenik meg, hanem beépül a műsorszámba (a produkció a terméket a közönség számára is jól észlelhető módon használja), másrészt a megjelenített termékek programon belüli kezelését előíró, fentebb idézett speciális szabályok értelmében nem valósíthat meg direkt reklámozást (közvetlen felhívás). A termékmegjelenítés fogalmából következik, hogy vásárlásra, igénybevételre való felhívásnak csak a megjelenítést vagy említést meghaladó közlések minősülhetnek. A jogalkotó szándéka szerint ezen közlések közül is csak azok sértik az Mttv. 31. (1) bekezdés b) pontját, amelyek közvetlenül hívnak fel a megjelenített termék megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére. 6

7 A Médiatanács ezzel kapcsolatban utal arra, hogy a termékmegjelentés jelenlegi szabályrendszere az Európai Parlament és Tanács 2010/13/EU irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 11. cikkén alapul. Az Irányelv 11. cikk b) pontja értelmében a termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámok nem bátoríthatnak közvetlenül különösen különleges ösztönző utalások révén áru vagy szolgáltatás megvásárlására vagy bérlésére. A Médiatanács összhangban a szabályozás alapjául szolgáló Irányelv szövegével közvetlen vásárlásra való felhívásnak tekinti azokat az eseteket, amikor a műsorszámban a termékmegjelenítés tárgyát képező áru vagy szolgáltatás tekintetében olyan információk ösztönző utalások jelennek meg, amelyek a klasszikus reklámokra jellemző módon segítik elő adott termék/szolgáltatás értékesítését, promotálják azokat. Az Ajánlás rögzíti, hogy ilyen infomációnak tekinti különösen a kereskedelmi elérhetőség és ár közzétételét vagy a termék/szolgáltatás előnyeinek, tulajdonságainak ismertetését. A Médiaszolgáltató a fentiekben részletesen ismertetett - nyilatkozatával ellentétben, miszerint az RTL Klub csatornán közzétett szeptember 7-én 7 óra 15 perctől sugárzott Reggeli című műsorszám Sissy Villaparkot érintő termékmegjelenítésének módja megfelelt az Mttv. szabályainak, valamint az Ajánlásban foglaltaknak, tekintettel arra, hogy: - nem volt a műsorszámban sem képben, sem hangban szándékos és egyértelmű vásárlásra buzdítás, a szolgáltatások ára, kereskedelmi elérhetősége, előnyeinek ismertetése, szlogenje és reklámfilmből származó állítások említése ugyancsak nem jelent meg a villapark kapcsán, - a Médiatanács végzése sem tartalmazott olyan jelenetet, párbeszédet, mely alátámasztaná, hogy a műsorszámban közvetlen felhívás történt, - a műsorszám témájához a kifogásolt műsorszegmens maradéktalanul illeszkedett és az epizód témájához szervesen kapcsolódott, - a villapark megjelenítése és az egyéb közölt információk figyelemmel voltak az Ajánlásban foglaltakra, miszerint a tematikus műsorszámok esetében, a műsorszám tartalmához illeszkedően megjelenített, bemutatott termékek megengedett termékmegjelenítésnek minősülhetnek, a Médiatanács megállapította, hogy kifogásolt műsorszám közvetlenül áru megvásárlására hívta fel a nézőket az által, hogy a műsorrész a Sissy Villaparkra vonatkozó olyan többletinformációkat közölt, amelyek reklámokra jellemző módon segítették a promóciót: - a pozitív tulajdonságok hangsúlyozásával: ( ) lesz egy portaszolgálat, tervbe van véve az étterem, ( ) teniszpálya., A tónak a kihasználtsága is nagyon fontos ( ), csónakázási, horgászási lehetőség lesz (..), - az elhelyezkedésre vonatkozó adatokkal: Pest megyében, Mogyoródon található. Gyakorlatilag ez a Gödöllői dombság lábánál helyezkedik el, a Szent Jakab-tó körül épül ez a zárt lakópark., - a Villaparkban épülő ingatlanok jellemzőivel: Ha olyan villaparkról beszélünk, ahol családi házak, illetve ikerházak vannak, akkor ezek nm-esek, 3-4 szobával, illetve plusz nappalival, dupla komfortosak szoktak általában lenni. - az Otthon Centrum szakértőjének ajánlása mindenki számára ideálisként jellemezte a mogyoródi villaparkot: Igazából én mindenkinek ajánlom! Olyan családoknak, embereknek, akik azt keresik, hogy nyugalomban, békében, harmóniában éljenek, és tényleg a nagyváros zajától egy picikét kijjebb, de mégis egy ideális távolságra, ugye az utazás szempontjából. Mert itt tényleg egy nyugis, természet közeli helyen lehetnek. A Médiatanács a tárgyi esetben nem vitatta, hogy a Sissy Villapark bemutatása illeszkedett a műsorszám kontextusába, azonban a rá vonatkozó fentebb idézett információk túlmutattak a termékmegjelenítés rendeltetésén és kereskedelmi célzatúnak tekintendők. 7

8 A Médiatanács utal a Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2014/4. számú ítéletére, amely kimondta: A termékmegjelenítés egy termék vagy szolgáltatás népszerűsítésének az eszköze, a reklámtól eltérően azonban közvetlen vásárlásra, illetve szolgáltatás igénybevételére nem hívhat fel. A termékmegjelenítés reklámhatású nem lehet, azaz nem tartalmazhat a termékkel kapcsolatos üzleti magatartásra való felhívást, nem mozdíthatja elő a vásárlási, igénybevételi szándékot. A Médiatanács álláspontja szerint az elhangzott információk azáltal is előmozdították a villaparkban található ingatlanok megvásárlását, hogy a műsorszámban egy szakértő is úgy nyilatkozott, hogy Mindenkinek ajánlom ( ). Az ösztönző felhívás azáltal valósult meg a műsorszámban, az idézett többletinformációk direkt közlése alkalmas volt a villapark termékmegjelenítés kereteit meghaladó népszerűsítésére. A Médiatanács megállapította továbbá, hogy a műsorszám olyan vizuális megjelenítést alkalmazott, amely erősíthette az igénybevételi szándékot a nézőkben (a műsorrészben a villaparkról jelentek meg képek a kifogásolt szövegrészek illusztrálásaként). Az ösztönző felhívás tehát nem csak verbálisan valósult meg a műsorszámban, hanem vizuális megjelenítés formájában is. A Médiatanács a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a műsorszám közzétételével egy alkalommal megsértette az Mttv. 31. (1) bekezdés b) pontját. 2. Az Mttv. 31. (1) bekezdés c) pontjának megsértése Az Mttv. 31. (1) bekezdés c) pontja szerint: A termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: [ ] c) nem adhatnak a műsor tartalmából egyébként nem következő, indokolatlan hangsúlyt a megjelenített terméknek. A termék indokolatlanul hangsúlyos megjelenítésének megállapítása során a Médiatanács a műsorszám tartalmát, jellegét vizsgálja; azt mérlegeli, hogy a műsorszám alapinformációjához, témájához képest szerkesztőileg indokolt módon és mértékben szerepelt-e a termék/szolgáltatás/védjegy a programban. A Médiatanács gyakorlatában indokolatlanul hangsúlyos a termékmegjelenítés abban az esetben, ha az áru/szolgáltatás/védjegy vagy ezekre való utalás dramaturgiailag nem a cselekménysorba illeszkedően jelenik meg. Az indokolatlan hangsúly különösen a megjelenítés gyakorisága, a megjelenítésnek a műsorszám időtartamához, jellegéhez viszonyított mértéke alapján ítélhető meg. A Médiatanács a Médiaszolgáltató nyilatkozatában foglalt álláspontjával ellentétben megállapította, hogy a termékek elhelyezése és láttatása indokolatlanul hangsúlyos volt a kifogásolt műsorszámban. A Sissy Villaparkot bemutató szegmensben kizárólag a villaparkban épülő házakkal összefüggésben jelentek meg képek: először a számítógépes tervek, majd felülnézetből a villapark elhelyezkedése és végül az építkezés aktuális állásáról. Tekintettel arra, hogy a műsorszegmens jelentős részében a Villaparkot mutatott vizuálisan, a Médiatanács nem találta helytállónak a Médiaszolgáltató nyilatkozatának azon részét, amely szerint a szakértő által elmondott információk nem csak a Sissy Villaparkra értendők, hiszen a képi megjelenítés hangsúlyos volta miatt kizárólag a villaparkkal kapcsolhatták 8

9 össze a nézők az elhangzottakat. A Médiatanács dramaturgiailag indokolatlannak találta továbbá, hogy az egyik épületen a villapark nevével ellátott tábla is feltűnt. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 24.K /2013/4. számú ítéletében döntő jelentőségűnek ítélte a termék indokolatlanul hangsúlyos bemutatásának megállapításakor, ha a kamera több alkalommal, indokolatlanul ráközelít az adásban szereplő termékekre. A Médiatanács tárgyi esetben az 5 perc 37 másodperc hosszúságú (07:40:30-07:46:07) műsorszegmens tekintetében dramaturgiailag indokolatlannak találta a képi bemutatás mennyiségét (07:41:01-07:41:11, 07:42:41-07:43:18, 07:45:02-07: 45:18) azaz egy perc 13 másodpercet, amely során a képernyőn kizárólag a Sissy Villaparkról jelentek meg a tervekről animált és az építkezésről, a környezetről valós képek. A Médiatanács megjegyzi továbbá, hogy a beszélgetés, tehát a teljes műsorszegmens során is megjelent a háttérben a villapark a képernyőn, amely megjelenítés tovább erősítette a villapark indokolatlanul hangsúlyos bemutatását. A Médiatanács mindezek alapján megállapította, hogy a termék a műsorszám tartalmából nem következő, indokolatlan hangsúllyal szerepelt a rovatban. Ezért a Médiaszolgáltató a műsorszám közzétételével egy alkalommal megsértette az Mttv. 31. (1) bekezdés c) pontját. A Médiatanács a jogsértések miatt alkalmazandó jogkövetkezmény fajtájának és mértékének meghatározása során az alábbi szempontokat vette figyelembe. Az Mttv (1) bekezdésében szabályozott felhívás jogkövetkezmény abban az esetben alkalmazható, ha a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg. Az Mttv (4) bekezdésének értelmében: [ ]Az Mttv (4) bekezdés értelmében ismételtségnek az tekintendő, ha a jogsértő a jogerős hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben, háromszázhatvanöt napon belül ismételten megvalósítja, ide nem értve a csekély súlyú törvénysértéseket. A Médiatanács január 1-jét követően, a jelen döntés meghozatalát megelőzően az alábbi esetekben állapította meg az Mttv. 31. (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt rendelkezés megsértését a Médiaszolgáltatóval szemben: Az Mttv. 31. (1) bekezdés b) pontjának megsértése Határozat száma Jogsértés időpontja Jogkövetkezmény 972/2012. (V. 23.) február 19. Mttv (1) 507/2016. (V. 3) december /2016. (VIII. 30.) április 7. és 8. 28/2017. (I. 10.) május 5., 6. és 12., /2018.(ll. 6.) október 21. Mttv (3) Ft (1 alkalom) Mttv (3) Ft (2 alkalom) Mttv (3) Ft (4 alkalom) Mttv (3) Ft (1 alkalom) 9

10 Az Mttv. 31. (1) bekezdés c) pontjának megsértése Határozat száma Jogsértés időpontja Jogkövetkezmény 1043/2011. (VII. 19.) március 11. Mttv (1) 972/2012. (V. 23.) február /2016. (VIII. 30.) április 28. és 29. Mttv (3) Ft (1 alkalom) Mttv (3) Ft (2 alkalom) Az Mttv (4) bekezdése szerinti ismételtség vizsgálatakor a jogsértést megelőző 365 napon belül történt, jogerős médiatanácsi határozatban megállapított, nem csekély mértékű jogsértéseket kell figyelembe venni. Az Mttv. 31. (1) bekezdés b) pontjának megsértése tekintetében fennáll a jogsértés ismételtsége, tekintettel arra, hogy a jelenlegi jogsértést megelőző háromszázhatvanöt napon belül a Médiatanács egyszer megállapította az említett törvényhely megsértését a Médiaszolgáltatóval szemben [103/2018.(ll. 6.) számú határozat]. Az Mttv. 31. (1) bekezdés c) pontja vonatkozásában a jogsértés ismételtsége nem állapítható meg és a korábbi jogsértések elkövetése óta (2016. április 28. és 29.) jelentős idő, több mint 2 év 4 hónap eltelt. A Médiatanács a termékmegjelenítésre vonatkozó törvényi rendelkezések megsértése tekintetében megállapította, hogy az nem minősíthető csekély súlyúnak. A jogszerű termékmegjelenítés feltételeit meghatározó törvényi rendelkezéseket a szerkesztői függetlenséghez, a szerkesztői tartalom integritásához fűződő, valamint fogyasztóvédelmi érdekek is indokolják. A jogsértések miatti jogkövetkezmény alkalmazásának alapját az Mttv (2) bekezdés és a (3) bekezdés b) pontja jelenti (3) A Médiatanács és a Hivatal a (7) bekezdés figyelembevételével a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult: [ ] b) bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben az alábbi összeghatárok szerint: ba) JBE médiaszolgáitató és a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege kétszázmillió forintig, bb) a ba) pont alá nem tartozó médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege ötvenmillió forintig terjedhet. A Médiatanács a 1038/2018. (IX. 18.) számú döntésével az Mttv. 70. (6) bekezdése szerint megállapította, hogy a Médiaszolgáltató jelentős befolyásoló erejű (JBE) médiaszolgáltatói minősége nem változott. A fentiekre tekintettel a jelen eljárásban kiszabható bírság maximális összege az Mttv (3) bekezdése ba) alpontja értelmében kétszázmillió forint. Az Mttv (2) bekezdése értelmében A Médiatanács és a Hivatal a jogkövetkezményt - a jogsértés jellegétől függően - a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek 10

11 számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra, személyiségi jogsérelemre és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg. A jogsértés súlyán túl az Mttv (2) bekezdésében meghatározott további mérlegelési szempontok a jelen jogsértés tekintetében nem értékelhetők. A Médiatanács fentiek alapján az Mttv. 31. (1) bekezdés b) pontjának megsértése miatt összesen ,- Ft (kétszázmillió forint 0,075%-a), az Mttv. 31. (1) bekezdés c) pontjának megsértése miatt ,- Ft (kétszázmillió forint 0,025%-a) bírság megfizetésére kötelezte a Médiaszolgáltatót. A jelen határozatban kiszabott bírság az Mttv (13) bekezdése értelmében adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Az adózás rendjéről szóló évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 206. (1) bekezdése alapján az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napját követő naptól, mint kezdőnaptól, késedelmi pótlékot kell fizetni. Az Art (1) bekezdésében foglaltak alapján a késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része. Az eljárás során az Ákr a szerinti eljárási költség nem merült fel. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Ákr. 81. (1) bekezdésén, a közigazgatási per indításának lehetősége az Ákr (1) bekezdésén alapul. A közigazgatási per vonatkozásában az Mttv (1)-(3) és a 164. (1)-(2) bekezdései, a közigazgatási perrendtartásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) és a polgári perrendtartásról szóló évi CXXX. törvény (a továbbiakban Pp.) rendelkezései irányadóak. Az Ákr (3) bekezdésének c) pontjában foglaltak alapján, ahol jogszabály a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatát említi, azon közigazgatási pert kell érteni. A keresetlevél benyújtásának szabályait a Kp a, a 39. -a és a Pp (1) és 608. (1) bekezdései, az azonnali jogvédelemre vonatkozó rendelkezéseket a Kp a, a tárgyalás tartására vonatkozó kérelemről szóló tájékoztatást a Kp. 77. (2) bekezdése tartalmazzák. A bírság megfizetésére és behajtására az Art. szabályai irányadóak. Budapest, december 18. A Médiatanács nevében: Dr. Karas Monika elnök Kapják: 1.) Személyes adat Dr. Kollarik Tamás hitelesítő tag 11