Tárgy: Szentes Város Drogellenes Stratégiája Mell.: 1 db

Átírás

1 Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Szociális Iroda 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Pf.: 58. U-11920/2015. Témafelelős: Barát László Tárgy: Szentes Város Drogellenes Stratégiája Mell.: 1 db Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete S z é k h e l y é n Tisztelt Képviselő-testület! A Képviselő-testület júniusában tárgyalta első olvasatban Szentes Város Drogellenes Stratégiáját. A jelenlegi előterjesztésben aktualizálásra került a stratégia, valamint a mellékletét képezi a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum évi beszámolója, valamint a Drogellenes Stratégia megvalósulása érdekében készült évi cselekvési terv. A cselekvési terv tételesen felsorolja a fontosabb feladatokat, határidő és felelős megjelölésével. Fentiek alapján kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy tárgyalja meg Szentes Város Drogellenes Stratégiáját, évi cselekvési tervét és fogadja el az alábbi határozati javaslatot:../2015.( ) Tárgy: Szentes Város Drogellenes Stratégiája H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta Szentes Város Drogellenes Stratégiáját és a következő határozatot hozta: 1. A Képviselő-testület elfogadja a jelen határozat mellékletét képező Szentes Város Drogellenes Stratégiáját, valamint évi cselekvési tervét. 2. A Képviselő-testület támogatja, hogy az Egészség a célkeresztben című program keretében jelenleg is zajló elsősegélynyújtó oktatás óraszáma két órával kerüljön megemelésre, amit drogmegelőzéssel kapcsolatos előadásokra használnának fel. A szakemberek térítésmentesen vállalják az órák megtartását a 8. évfolyamon.

2 A határozatról értesítést kapnak: 1. Szentes Város Polgármestere 2. Szentes Város Alpolgármestere 3. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 4. Szentesi Családsegítő Központ Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 5. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Számviteli és Tervezési Iroda 6. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Szociális Iroda Szentes, április 7. Dr. Sztantics Csaba jegyző felhatalmazásával Lencséné Szalontai Mária irodavezető Szociális Iroda

3 Szentes Város Drogellenes Stratégiája Kábítószerügyi Egyeztető Fórum

4 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 3. oldal II. Nemzeti Drogellenes Stratégia 4. oldal III. A helyi stratégia feladatai 5. oldal IV. Helyzetkép és következtetések 5 oldal IV.1. Kábítószer-használat a fiatalok és felnőttek körében oldal IV.1.1. Drogérintettség változásai a éves korosztályon 7. oldal belül IV.1.2. Felnőtt népesség drogérintettségének változási 9. oldal IV.2. A problémás kábítószer-fogyasztás változásai. 16. oldal Drogambulancia, Gyermekjóléti Szolgálat, családjukból kiemelt gyermekek, szegregátumok problémás droghasználata. V. Megelőzési, kezelési programok 18. oldal V.1. Általános prevenció 18. oldal V.2. Célzott prevenció kockázati csoportba tartozó fiatalok 20. oldal részére. V.3. Kezelő és ellátórendszer 21. oldal V.4. Kábítószer-bűnözés és kábítószerpiac szentesi 22. oldal tendenciák V.5. Társadalmi környezet 23. oldal V.6-Következtetlések 24. oldal VI. Alapértékek 26. oldal VII. Jövőkép 27. oldal VIII. Célkitűzések 30. oldal VIII.1. Általános célok 30. oldal VIII.2. Konkrét célok 30. oldal IX.. Egészségfejlesztés, Kábítószer-megelőzés feladatai 32. oldal X. Kezelés, ellátás, felépülés feladatai 36. oldal XI. Feladatok a Kínálatcsökkentés területén 38. oldal XII. Megvalósulás feltételei 39. oldal Nyomon követés indikátorai 40. oldal SWOT elemzés 45. oldal évi cselekvési terv 48. oldal 2

5 Szentes Város Drogellenes Stratégiája Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen I. Bevezetés A társadalmat érintő egyik legnagyobb kihívás, az egészségkárosító magatartásformák egyre szélesebb terjedése. A rendszerváltást követően ugrásszerűen megnőtt elsősorban a fiatalkorcsoportokon belül az egészségkárosító szerekkel élők, és visszaélők aránya. A határok megnyílásával a kábítószerek is könnyebben jutottak be az országba, megjelent a tiltott szerek hazai termesztése, előállítása. A korábban ismert tudatmódosító szerek mellett újak jelentek meg kábítószer-piacon, az illegális drogok mellett, új legális szerekkel, dizájnér drogokkal való visszaélés lett az utóbbi 4 év legnagyobb kihívása. A problémát felismervén széles társadalmi vita keretében készült el 2000-ben hazánk első stratégiai dokumentuma a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében, melyben általános célként fogalmazódott meg egy szabad, magabiztos és produktív társadalom megvalósítása, amely méltóságot, lelki és szociális jólétet, illetve az alkotóképességet kiemelten fontos értéknek tartja. A célok megvalósulása érdekében a társadalomnak képesnek kell lennie a drogok használatával és terjesztésével összefüggő szociális, egészségügyi és bűnügyi ártalmakat kezelni. A kábítószer-probléma összetett társadalmi jelenség mindenkit érint, és közös cselekvésre késztet től ennek szellemében jöttek létre a települési, kistérségi majd megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok. Feladatuk a nemzeti stratégia szellemében helyi szinten, az adott településen érintett szervezetek, intézmények tevékenységének koordinálása. A KEF-ekkel szemben alapelvként fogalmazódott meg, hogy egy adott közösség saját problémára, szükségleteire, helyben keressen hatékony megoldásokat. Hozza létre a saját stratégiáját, a megelőzés, a gyógyítás és rehabilitáció, a kínálatcsökkentés, a közösség és együttműködés területén. A ben elfogadott nemzeti stratégia 2010-ig tűzött ki célokat és fogalmazott meg feladatokat. Lejártát követően 3 évig nem volt olyan nemzeti dokumentum, mely stratégiai szinten adott volna iránymutatást a drogprobléma kezelését illetően októberében az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Drogellenes Stratégiát. 3

6 II. Nemzeti Drogellenes Stratégia Az Országgyűlés abból a felismerésből kiindulva, hogy a kábítószerek keresletének és kínálatának csökkentése kizárólag szerkezetében és szemléletében egységes stratégiai elemeket megvalósító együttműködéssel érhető el, felismerve továbbá, hogy a kedvezőtlenül alakuló tendenciák megállításában a szerhasználat nélküli életmodell és az egészséget alapértékként közvetítő szemléletmód középpontba állítása, a kábítószerfüggők ellátása és kezelése terén a felépülés-központú látásmód érhet el eredményeket, összhangban az Európai Unió célkitűzéseivel októberében elfogadta a Nemzeti Drogellenes Stratégiát. Magyarországon a kábítószer-probléma visszaszorítására, illetve kezelésére ben, valamint 2009-ben készültek középtávú célkitűzéseket tartalmazó stratégiai dokumentumok. Az Országgyűlés által elfogadott dokumentum a korábbi stratégiai hangsúlyokhoz hasonlóan elsősorban a kereslet-és a kínálatcsökkentés szemléleti kereteit elfogadva, valamint a hazai és nemzetközi gyakorlat tapasztalatait alapul véve jelöli ki a legfontosabb beavatkozási színtereket. A Nemzeti Drogellenes Stratégia szellemében a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenysége helyi szinten összehangolja a közösség és az együttműködés, a megelőzés és gyógyítás, a rehabilitáció és a kínálatcsökkentés szervezeteinek és intézményeinek munkáját. A helyi szükségletek feltárásával és az ezekre épülő stratégiák kimunkálásával, egységes szakmai és módszertani szemlélet megvalósításával a települési szinten megvalósuló kábítószer- megelőző és - kezelő tevékenységet koordinálja. A KEF alapvetően nem programok megvalósítását végző szervezetként, hanem a szakmai együttműködést segítő fórumokként értelmezhetők. Az állami feladatellátás területén bekövetkező szerkezeti és szervezeti változások új helyzetet és új lehetőségeket teremtenek a helyi együttműködések területén. Az önkormányzat feladatkörének változása, új értelmezési keretbe helyezi a helyi kábítószerügyi koordinációt is. A helyi együttműködés biztosítja azt, hogy településünkön működő, illetve onnan hozzáférhető szolgáltatók egymással összhangban végezzék munkájukat, és képesek legyenek a lelki egészséghez és azon belül kábítószer-fogyasztáshoz kapcsolódó problémák hatékony kezelésére, a szervezeti határokon átnyúló megelőzési és betegellátási, esetvezetési feladatok elvégzésére. Ennek megfelelően cél, hogy a közigazgatás átalakult rendszerére tekintettel létrejöjjenek, illetve újjászerveződjenek azok a helyi együttműködési fórumok, amelyekben a kábítószerprobléma kezelésében felelősséggel rendelkező és jártas egészségfejlesztő, megelőző és kezelő tevékenységet folytató köznevelési, népegészségügyi és szociális ellátó, valamint bűnmegelőzési és bűnüldözési szervek vesznek részt. A 4

7 Fórumok működésében az önkormányzati, a helyi társadalmi szervezetek és a kormányhivatalok által felügyelt szervezetek egyaránt fontos szereplők. A közigazgatási szervezetek és a kábítószer-használat elleni fellépésben közreműködő civil, egyházi szolgáltatók közötti partnerségnek, mint alapelvnek az érvényesülését a megnövekedett állami felelősségvállalással működő struktúrában is biztosítani kell. III. A helyi stratégia feladatai A Nemzeti Drogellenes Stratégia alapján, Szentes Város Drogellenes Stratégiájának feladatai az alábbiak: - Hosszú távon határozza meg a helyi drogpolitikát, ugyanakkor legyen időközben is értékelhető. - A helyi döntéshozók számára adjon iránymutatást a Nemzeti Drogellenes Stratégia megvalósítását szolgáló akciótervek elkészítéséhez, továbbá nyújtson támpontokat az akciótervek megvalósulásának értékeléséhez. - Nyújtson irányadó koncepciót, szemléleti és értelmezési keretet, amely alapján egyes ágazatok, intézmények és intézményrendszerek, valamint helyi közösségek és szervezetek akcióterveket, konkrét cselekvési programokat fogalmazhatnak meg. - A társadalom közösségei, tagjai és döntéshozói körében segítse elő a kábítószerjelenség megértését, a szükséges és célszerű cselekvés alapelveivel való azonosulást. - Segítse elő a közösségek szakemberek döntéshozók közötti együttműködést, valamint a kábítószer-probléma komplex kezelésében különösen érintett területek vonatkozó stratégiai programjainak összehangolását. IV. Helyzetkép és következtetések A drog-problémákra kialakítandó válaszok megtervezéséhez át kell tekinteni a legfontosabb, rendelkezésre álló információkat, kábítószer-fogyasztási és ellátórendszeri mutatókat. Az áttekintés alapja a KEF által Szentesen végzett kutatások és felmérések, a városban működő kezelő és ellátó és bűnüldöző szervezetek adati. A KEF korábbi munkája lehetővé teszik az utóbbi, évek tendenciának bemutatását (a felhasznált irodalom teljes terjedelemben szabadon letölthető a címről) így a területen lejátszódó folyamatokat, bekövetkezett változásokat tudjuk értelmezni, melynek mentén a jövőbeli intervenciók is meghatározhatók. IV.1. Kábítószer-használat a fiatalok és a felnőttek körében ( ) 5

8 Legális egészségkárosító és tudatmódosító szerek fogyasztása a fiatalok esetében (dohányzás, alkohol): A dohányzással szemben, - ahol a korosztály esetében korábbi helyzethez képest minimális változások történtek-, a fiatalok alkohol-fogyasztássási szokásainak tekintetében változások figyeltünk meg. Ezek a változások vegyesen értelmezhetők, bizonyos mutatók tekintetében pozitív (attitűdök), míg más esetben negatív (érintettség) irányú elmozdulást tapasztaltunk. Az általános iskolások esetében csökkent az absztinens gyerekek aránya, ezzel párhuzamosan nőtt a kipróbálók, illetve 5%-os növekedést mutat a több alkalommal fogyasztók aránya, amely már meghaladta a korcsoport tizedét. A középiskolások esetében is csökkent az absztinensek aránya, de ez a változás nem volt jelentős. Az utolsó 30 napos alkoholfogyasztás esetében 8%-os növekedés tapasztaltunk, elsősorban az egy-két alkalommal fogyasztók száma emelkedett. A gyakrabban alkoholizálók aránya változatlan maradt a korcsoporton belül. Az általános iskolások esetében növekedést mértünk az égetett szeszfogyasztás esetében. Az általános iskolások leginkább otthon és más lakásán fogyasztanak alkoholt, illetve megjelent körükben a közterületeken való alkoholfogyasztás. A középiskolások esetében, a 2000 évek közepén mért adatokhoz képest jelentősen megnőtt az otthon vagy más lakásán való alkoholfogyasztás. Valamelyest csökkent, de még mindig vezető helyet foglal el a kocsmában italozók aránya. A diszkóban történő fogyasztás azonban csökkent. Többek között a szórakozóhelyek fokozottabb ellenőrzése következtében az alkoholfogyasztás helyszínei átrendeződtek, a fiatalok többsége már a buli előtt otthon vagy közterületen fogyaszt alkoholt és csak ezt követően érkezik a szórakozóhelyre. A szórakozóhelyek mellett a közterületeken történő alkoholfogyasztás fokozottabb ellenőrzése javallott. A magyar fiatalok körében ez elmúlt tíz éve vált általánossá a binke drinking, azaz a rohamivás, melyeket az általunk felvett adatok is alátámasztanak. A éves populációban 2010-es évekre 8%-al megnövekedett az alkohollal rendszeresen visszaélők aránya (havonta legalább 1-2 alkalommal lerészegedők). Az attitűdök esetében kismértékű pozitív elmozdulást mértünk. A nagymértékű alkoholfogyasztást, a napi rendszeres alkoholfogyasztást és heti lerészegedést helytelenítők aránya is növekedett. A tartós viselkedésváltozást az attitűdök változásától remélhetünk, így bármilyen mértékű pozitív változásnak örülnünk kell. 6

9 A fiatalok csak kis mértékben ítélik nehezebbnek az alkohol beszerzését, ez a változás azonban nem tekinthető jelentősnek, azaz a jogszabályi szigorítások és ellenőrzések ellenére nem történt nagymértékű javulás es évekre tovább csökkent az absztinensek, és növekedett az otthon családi környezetben alkoholt fogyasztó fiatalok aránya. Ez egyrészt lehet pozitív eredménye is, hiszen ilyen alkalmakkor a szülői kontroll a fogyasztásra is kiterjed, viszont az adatok elemzése arra is rámutat, hogy a családok közel fele rendelkezik olyan családtaggal, aki rendszeresen iszik nagymennyiségű alkoholt, ami valószínűsíti, hogy a gyermekek túlzott alkoholfogyasztásával is elnézőbbek ezekben a családokban. Középiskolás korra, amikor a szülői kontroll gyengül a kortársak befolyása nő, és szabadidős tevékenységek a családi keretek közül a baráti társaságokban szerveződik, szórakozás alkalmával a középiskolás fiatalok közel harmada rendszeresen fogyaszt szeszesitalt. Az általános iskolás korosztályból a korábbinál magasabb arányban fogyasztanak alkoholt, ebből adódóan több probléma merül fel az alkoholfogyasztás miatt, leginkább veszekedések és az értékek elvesztésének aránya növekedett. A középiskolások esetében csökkentek az alkoholfogyasztásból adódó problémák, ez alól csak a közterület rongálások képeznek kivételt. A nagyivók között magas az iskolai mulasztók és a más egészségkárosító szerek használóinak aránya. IV.1.1. Drogérintettség változásai a éves korosztályon belül Míg 1997 és 2004 között a fiatalok drogérintettsége megkétszereződött 2010-es évekre ez a tendencia már nem folytatódott- egy százalékos emelkedést mértünk-, inkább a drogtípusok közötti átrendeződés vált jellemzővé. Kábítószerek kipróbálása és használata enyhe csökkenése mellett a legálisan hozzáférhető tudatmódosítók és dizájnér drogok kipróbálása és használata növekedett. Az iskolák érintettségéről az intézmények megnevezése nélkül elmondható, hogy míg 2004-ben két általános iskola nem volt érintett addig, 2010-ben már nem találtunk ilyen iskolát. A legmagasabb érintettség esetén a gyerekek 15%-a próbált már ki valamilyen drogot, míg a legalacsonyabb érték 2,5%. A középiskolák vonatkozásában a legalacsonyabb érintettség is 18% (2004-ben 15%), a legmagasabb, pedig 42% (2004-ben 40%). Két középiskola az átlag (30,4%) alatti, három, pedig e feletti mértékben érintett. Az drogérintettség vonatkozásában az iskolák sorrendjében nem történt átrendeződés. Az adatok valamivel a magyarországi átlag alattiak, de tendenciájában attól nem térnek el jelentős mértékben, sem negatív, sem pozitív irányban. A marihuána népszerűsége változatlan továbbra is legismertebb és a leggyakrabban használt kábítószer. Az extasy az elmúlt hat esztendőben 7

10 szinte eltűnt a piacról, helyét a legális drogok, vagy törvénykerülő dizájnér drogok (töltőgáz, szerves oldószerek, nyugtatók, altatók, zsálya, herbál, kristály stb.) vették át. A hat évvel korábbiakhoz képest a mai, diákok tájékozottabbak a kábítószerek vonatkozásában a minden kábítószertípus esetében magasabb ismertséget mértünk, mint évekkel ezelőtt. A piacon megjelent új szerek ismertsége is megközelíti az 50%-ot a diákság körében, viszont egyúttal a drogpiacra kerülő számtalan új törvénykerülő tudatmódosító szer miatt egyre kockázatosabbá válik a szerhasználat. A drogokat már használt fiatalok fele tekinthető minden szertípus vonatkozásában kipróbálónak, negyed-negyed részük pedig alkalmi, illetve rendszeres használónak. A droghasználat helyszínének vonatkozásban a diszkók, zenés-táncos szórakozóhelyek érintettségének csökkenését (diszkó drogok háttérbeszorulása), és a közterületen való fogyasztás növekvő tendenciáját mértük. A fiatalok továbbra hasonló korú barátaikkal, ismerőseikkel, rokonaikkal próbálják ki a kábítószereket, elsősorban a kíváncsiság okán, korábbi felmérésünk adataihoz képest nőtt a társas nyomás, és problémák miatti kipróbálás aránya. A fiatalok legális drogokat könnyebben tudják, beszerzi (inhalánsok, gyógyszerek, dizájner), a tiltott szerek közül legkönnyebb számukra a marihuána beszerzése. A droggal érintett fiatalok családjaiban és barátaik között is magasabb arányban fordulnak elő különböző típusú egészségkárosító szokások és devianciák, mint társaikéban, azaz a szűkebb szociális környezetükben gyakoribb a negatív mintaszemélyek előfordulása. Az egy szülős és a nem családban nevelkedő diákok között magasabb az egészségkárosító szereket kipróbáló, vagy használó fiatalok aránya. A drogfogyasztás együtt jár az általunk vizsgált többi egészségkárosító szokással (dohányzás, túlzott mértékű alkoholfogyasztás), azaz a már kipróbáló fiatalok magasabb arányban élnek vissza más egészségükre ártalmas szerekkel és gyakoribb körükben a kötelezettségeik elhanyagolása (pl. iskolai mulasztások). A kábítószert kipróbálók és használok mentális egészségi mutatói rosszabbak társaikénál és önbecsülésük, önértékelésük is elmarad a drogokkal még nem találkozott társaikénál. A fenti rizikótényezők együtt járása valószínűsíti a drogfogyasztás kialakulását. E tényezők ismerete segíti a drogfogyasztás szempontjából nagyobb kockázattal bíró fiatalok kiszűrését és a korai beavatkozások tervezését, a tartós droghasználat megelőzését. 8

11 Az iskolarendszerből kimaradt, illetve az iskolalátogatási kötelezettségeit elhanyagoló gyermekek vonatkozásban sokáig nem volt információnk, ezért ben közterületen tartózkodó fiatalok között résztvevő megfigyelésen alapuló interjús felmérést végeztünk. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy a fiatalok e csoportjában minden egészségkárosító viselkedési forma jelentősen magasabb arányban van jelen, mint az iskolalátogató társaiknál. További kockázatot jelent, hogy az elmúlt években megnőtt a korai iskolaelhagyó fialtok aránya, akiket éppen a szakképzettség hiányában a munkaerő-piacról is kiszorulnak. IV.1.2. Felnőtt népesség drogérintettségének változásai A felnőtt népesség körében továbbra is az alkoholproblémák jelentik a legnagyobb kihívást. A évben a szentesi kistérség (járás) területén praktizáló háziorvosok megkérdezésével készült felmérés szerint 2671 felnőtt küzdött alkoholproblémával a teljes populáció 7%-a. Volt olyan háziorvosi körzet ahol ellátottak 33%-nak volt alkoholproblémája. A felnőtt lakosság kábítószer érintettségének vonatkozásában nem állnak rendelkezésünkre helyi kutatások (mind módszertanilag, mind költségei tekintetében meghaladják a helyi KEF lehetőségeit). Az országos epidemológiai mérések szerint a felnőtt népesség 11,8 százaléka került már kapcsolatba a tiltott szerek valamelyikével, a kipróbálók 27,7%-a tekinthető folyamatos fogyasztónak, a leállt fogyasztók aránya fokozatos növekedést mutat 72,3%. Városunk vonatkozásában kijelenthető, hogy az áttekintett időszak vonatkozásban diákként megkérdezettek többsége már felnőtt korú így a kábítószer probléma a felnőtt népességet is érinti. A drogambulancia TDI vizsgálatának adatai szerint a kezeltek kétharmada felnőtt korú. 35 év alatti fiatal felnőtt a kezeltek 59%-a, míg a középkorúak aránya 9%-ék. A felnőtt korú kezelésben állók körében használt szerek esetében az életkor előrehaladásával átrendeződés figyelhető meg. A marihuána, mint elsődlegesen használt szer visszaszorul és a helyére a különböző stimulánsok lépnek. A leszakadó társadalmi rétegekhez tartozók esetében a hagyományos kábítószereket helyét egyre inkább a dizájner drogok (új típusú bódító szerek) veszik át. A fogyasztók többsége politoxikomán (több drog együttes használata). 9

12 IV.2. A problémás kábítószer-fogyasztás változásai Drogambulancia kezelési adatok változása az elmúlt nyolc évben Kezelésbe vétel ideje Kezelésbe vétel ideje Fő 1.sz. 10

13 Életkora nincs adat 14 év alatt év év év év év 40 év vagy idősebb Összesen Fő százalék Göngyölt 7 2,2 2,2 15 4,7 6, ,4 33, ,1 64, ,4 80, ,7 91,5 16 5,0 96,5 11 3,5 100, ,0 2.sz. Kezeltek gazdasági státusza életkori csoportonként 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% év év év év év vagy idősebb Járadékos Alkalmi munka Munkanélküli Tanul Munkaviszony 3.sz. 11

14 Első kiprobálás életkora az új kezeltek között % év év év év év év év 40 év felett 4.sz. Első kipróbálás életkorának alakulása évenkénti bontásban év alatt év év év év év 40 év vagy idősebb 5.sz. 12

15 Igénybe vétel eredetének alakulása évenkénti bontásban Önkéntes Család, barátok Más intézmény Ügyészség, rendőrség, bíróság 6.sz. Bar Chart Count 100,0% 80,0% 60,0% Elsődleges szer, csoport Opiátok Kokain Stimulánsok Altatók, nyugtatók Hallucinogének Inhalánsok, szipu Kannabisz (fű stb.) Egyéb anyagok 40,0% 20,0% 0,0% Kezelésbe vétel ideje 7.sz. 13

16 Szervezetbe juttatás leggyakoribb módja Nem ismert Szájon át szippantás Injekció egyéb elszívás, belégzés Count Kezelésbe vétel ideje 8.sz. 14

17 Használat gyakorisága Percent ,03% ,25% Nem ismert Elmúlt 30 napban, nem vagy csak alkalomszerűen használt 8,15% Hetente egyszer 7,52% Hetente 2-6 napon 15,05% Naponta Használat gyakorisága 9.sz. 1. Legjelentősebb változás, hogy 2011 után megjelennek az első 14 év alatti ügyfelek a drogambulancián arányuk növekvő tendenciát mutat. (fogyasztott szerek: marihuána, inhalánsok és zsálya, herbál, kristály- dizájner drogok jellemzők). 14 év alatti gondozottak 20%-a intézményben, többségük viszont a szüleivel él közös háztartásban után a dizájnér drogok megjelenése következtében olyan új típusú drogok váltak elérhetővé, melynek hosszú távú hatási még nem ismeretek, hatásmechanizmusuk még nem feltárt, így a szerhasználók kezelésére sincs egységes protokoll, gyakorlat. 3. Leggyakrabban használt szer a marihuána származékok, melyet a stimulánsok követnek, illetve ez elmúlt 3 évben a dizájner drogok. Az intravénás droghasználók aránya a droghasználók körében 2007-tól állandóságot mutat. Leggyakrabban szervezetbe juttatási mód a szájon át történő belégzés, elszívás. 15

18 4. Problémás drogfogyasztás egyik mutatója az elterelésben résztvevők számának és arányának változása óta az ellátottak többsége elterelés útján kerül a Drogambulanciára ig az ellátottak 70%-a volt elterelt kliens. Az utóbbi két ében nőtt a drogambulanciát önkéntesen, azaz leszokási szándékkal (belsőleg motivált) felkeresők aránya. 5. A Rendőrkapitánysági statisztikák elmúlt tíz esztendőben, éves átlagban mintegy 30 fő fogyasztóval szemben indított eljárást. Az eljárás alá vont fogyasztók döntő többsége 90% élt az elterelés lehetőségével, azaz az ellátórendszerbe került. Gyermekjóléti szolgálat, családjukból kiemelt gyermekek, szegregátumok problémás droghasználata A gyermekjóléti szolgálat által gondozottak körében a drogproblémával küzdő fiatalok már nem egyszeri-kétszeri kábítószer kipróbálók, hanem rendszeresen szerekkel élők. Családjukban és közvetlen szociális környezetükben több az addiktív és kriminalizálódott családtag. A családgondozókkal folytatott beszélgetések során kiderült, hogy e fiatalok családjában halmozottan vannak jelen az anyagi, nevelési, életvezetési, tanulási, lakhatási problémák. A szülők jellemzően alacsonyan iskolázottak munkaerő-piaci helyzetük instabil, erősen kötődnek a jóléti juttatásokhoz és ellátásokhoz. A családok mindennapjai feszültek és konfliktusokkal terheltek, a családtagok kapcsolati problémásak. A szülők helyzetük megváltoztatására motiválatlanok, helyzetüket reménytelennek ítélik. Többségük leromlott állagú udvaros szociális bérlakásban vagy telepi lakókörnyezetben él, mely deviáns alkalmazkodási mintákat közvetít a fiatalok számára. A vizsgált fiatalok döntő többsége az iskolában rosszul teljesít, szinte mindegyikük osztályismétlő, valamint az iskola normarendszeréhez nehezen alkalmazkodó, gyakori esetükben az igazolatlan hiányzás, az iskolakerülés, iskolaváltás, azaz az oktatási intézmények szemszögéből nézve problémás, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekek. Jellemző az iskolai karrier megszakadása, az iskolarendszerből való korai kilépés. A fiatalok többsége szabadidejét az iskolán és az otthonán kívül szülői, nevelői kontroll nélkül az utcán csavargással tölti. A vizsgált fiatalok 70%-ra több kábítószer együttes használata a jellemző. Legjellemzőbb a marihuána, illetve az azt helyettesítő zsálya, herbál valamint a töltőgáz és egyéb szerves oldószerek fogyasztása. Ezek a bódítószerek a fiatalok számára könnyen hozzáférhetők és olcsón beszerezhetők. 16

19 A jelentősen olcsóbb dizájner drogok megjelenésével egyre több a szerényebb körülmények között élő, társadalmilag leszakadó családban nevelkedő gyermeknél tapasztalunk a tudatmosósító szerekkel való visszaélést. Jellemző a fiatalok bandába szerveződése, a szerek beszerzése és használata is csoportosan történik körükben. A családok többségében a problémák olyan súlyosak, hogy a gyermekjóléti szolgálat a család folyamatos gondozása mellett sem képes a családot oly mértékben megerősíteni, hogy képessé váljon a gyermekek megfelelő gondozására, nevelésére. A telepi környezetben élő, hátrányos szocio-kulturális helyzetű fiatal felnőttek körében az átlagnál magasabb arányú drogérintettség tapasztalható. E csoport esetében a politoxikomán fogyasztási szokások a jellemzőek, egyre inkább terjed közöttük az új típusú, kiszámíthatatlan hatású pszichotróp anyagok fogyasztása és az intravénás használat. A gondozottak szociológiailag jól körülhatárolható csoportjában az életforma része a droghasználat (a család felnőtt tagjai is használnak tudatmódosító szereket). A hazai szakirodalomban az utóbbi évben megjelent gettó-drog (olcsó legális kereskedelmi forgalomban elérhető szerek otthoni feljavítása, fogyasztása, terjesztése) kifejezés, mely jól leírja az általunk tapasztalt jelenséget. Állami gondoskodásban élő gyermekek A nemzeti drogellenes stratégia a drogfogyasztás szempontjából magas kockázatú csoportba tartózónak tekinti a gyermekvédelmi intézményrendszerében nevelkedő fiatalokat. A helyi adatok és folyamatok is alátámasztják a nemzeti stratégia megállapítását. A gyermekjóléti szolgálatnál gondozott problémás droghasználó fiatalok több mint 60%-a került kiemelésre családjából és került a szakellátásba. A szakellátásban ennek megfelelően jóval magasabb a drogproblémás gyermekek aránya. A szentesi helyzet az elmúlt két esztendőben tovább romlott, melynek hátterében a szegedi speciális gyermekotthon bezárása áll, hiszen a súlyos viselkedési és magatartási zavarral küzdő gyermekek egy részét a szentesi intézmény fogadta be (rendőrségi statisztika) óta a drogambulancia kezelési adatai is alátámasztják a kedvezőtlen irányú változást. A helyzetet nehezíti, hogy a gyermek és ifjúsági addiktológiai és rehabilitációs intézmények még nem kezdték el működésüket hazánkban, továbbá hogy a nevelők nincsenek felkészülve a 17

20 drogproblémával küzdő gyermekek integrált ellátására. Életkora=15-18 év Életkora=14 év alatt 20 Jelenleg hol él Állandó lakásban Inézményben 5 Jelenleg hol él Állandó lakásban Inézményben 15 4 Count 10 Count Kezelésbe vétel ideje Kezelésbe vétel ideje sz. V. Megelőzési, kezelési programok Rendőrség V.I. Általános prevenció 2009-től főállású bűnmegelőzési előadó került kinevezésre a városi rendőrkapitányságon. A munkakör létrehozása jelentős javulást idézet elő az általános megelőzés területen óta rendszeressé váltak az oktatási intézményekben a bűnmegelőzési előadások, melynek tematikája a drog-prevenciós elemeket is tartalmaz. A bűnmegelőzési előadások mellett már több mint egy évtizede fut az oktatási intézményekben a D.A.D.A. (dohányzás, alkohol, drog, AIDS) a rendőrség megelőzési programja. Szentesi Vöröskeresztes szervezet Egészségnevelő munkája: - Az egészségnevelés kiemelt feladata a Vöröskereszt helyi szervezetének. -A sürgősségi betegellátás így az elsősegélynyújtás minden korosztály részére elérhető a szervezetnél. Közúti,- munkahelyi,- iskola,- elsősegélynyújtó tanfolyamokat szervezünk, vizsgáztatjuk tanulóinkat évtől Szentes Város Képviselő Testülete megszavazta - az Egészség a célkeresztben program keretében - a 8. osztályosok részére kötelező tantárgyként bevezetésre kerülő elsősegélynyújtás oktatást. Azóta a program folytatódik és a tanulók elsajátítják az elsősegélynyújtás elméleti és gyakorlati alapjait tavaszán sebimitációs képzést tartottunk diákok részére. 18