KUTATÁSI BESZÁMOLÓ LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV A CIVILSZERVEZETEKNEK TÖRTÉNŐ ADOMÁNYOZÁSRÓL ADOMÁNYOZÁS KUTATÁS

Átírás

1 ADOMÁNYOZÁS KUTATÁS KUTATÁSI BESZÁMOLÓ LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV A CIVILSZERVEZETEKNEK TÖRTÉNŐ ADOMÁNYOZÁSRÓL NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY JÚLIUS A KUTATÁS A BATORY FOUNDATION TÁMOGATÁSÁVAL VALÓSULT MEG. 1

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 Kutatás célja... 6 Háttér... 6 Fogalmi keretek... 8 Civilszervezet... 8 Adományozás... 8 Átláthatóság... 9 Kutatás módszertana Vizsgált sokaság Adatfelvétel Módszertani eredmények Demográfiai megoszlás Nem és kor szerinti megoszlás Iskolai végzettség szerinti megoszlás Lakóhely szerinti megoszlás Civilszervezetek támogatására vonatkozó eredmények Civilszervezetek támogatásának formái Kutatási eredmények Korábbi kutatások tapasztalatai Demográfiai összefüggések Támogatási döntés háttere Kutatási eredmények Korábbi kutatások tapasztalatai Civilszervezetekre vonatkozó elvárások az adományozási döntés során Kutatási eredmények Korábbi kutatások tapasztalatai Főbb következtetések Felhasznált irodalom Mellékletek Kutatási kérdőív

3 BEVEZETÉS A NIOK Alapítvány átláthatóság és adományozás fejlesztés programjának fő célja a civilszervezetek átláthatóságának, elérhetőségének és kapcsolatrendszerének a fejlesztése. További cél olyan adatbázisok, összehasonlító rendszerek, minősítések kialakítása, használata és működtetése, melyek a szervezetekről szóló hasznos információk segítségével növelik a bizalmat a támogatók, az érdeklődők körében, illetve hozzájárulnak ahhoz, hogy a potenciális civil partnerek is megismerhessék egymás tevékenységét. Fontos ezen túl, hogy a program a meglévő jó példákra, lehetőségekre, a kiváló civil működésre is felhívja a figyelmet. A NIOK Alapítvány hosszú távú célja az is, hogy olyan civilszervezeti adatbázis álljon a szektor rendelkezésére - a szektor fejlesztésének és átláthatóságának javítása érdekében - amely egyaránt biztosítja a széleskörű önkéntes adatszolgáltatást, és a hivatalos adatok elérhetőségét. A Nonprofit Önarckép formájában olyan jól strukturált, önkéntes regisztráción alapuló, információ-gazdag civilszervezeti adatbázis kíván működtetni, amely a bejegyzéskor kötelezően megadott adatokon túl sokkal részletesebb, árnyaltabb képet nyújt egy-egy szervezetről, valamint nem csupán pillanatképszerűen jeleníti meg a civilszervezetet, hanem bizonyos paramétereket az idő és a tér koordinátái közé helyezve, fejlődésükben is ábrázolni képes. A Nonprofit Önarckép a NIOK Alapítvány által immár 13 éve fenntartott adatbázis, mára a legnagyobb hazai, részletes adatokat is tartalmazó civilszervezeti regiszter. Felhasználói a civilszervezetek (több mint ), továbbá többek között az adományozással, az önkéntességgel, az 1%-kal, és a nonprofit szervezetekkel kapcsolatban információkat kereső magánemberek és vállalatok. A Nonprofit Önarckép adatbázisban 2009 óta megtalálhatóak az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalánál (OITH) nyilvántartott civilszervezeti adatok is, és már megjelennek az adóhatóság adatai is arra vonatkozóan, hogy a szervezetek az elmúlt években mennyi 1%-ot gyűjtöttek. Az adatbázi két éve elérhető a adományportálon is. A közelmúltban az Átláthatóság és Bizalom Civil (ÁBC) munkacsoport, lépéseket tett egy jövőbeni minősítési rendszer elérése érdekében. Meghatározta a főbb dimenziókat, elkészített egy nemzetközi összehasonlító tanulmányt a már létező minősítési rendszerekről. Felvette a kapcsolatot az ICFO nemzetközi szervezettel, akik egy kerekasztal beszélgetés keretében adtak bővebb információt tagszervezeteik egyes minősítési rendszereiről. Együttműködési megállapodást kötött az IFUA Nonprofit Partners-szel, akikkel közösen elemezték a szektorban megtalálható hard és szoft adatokat a majdani minősítési rendszer szempontjából, megvizsgálták a Nonprofit Önarcképben megtalálható szervezeti adatokat, melynek köszönhetően a munkacsoport reális képet alkothatott a rendelkezésre álló adatbázisról, a minősítési rendszerhez szükséges további fejlesztésekről, esetleges lobby tevékenységek szükségességéről. A minősítési rendszer jövőbeni széles elfogadottsága érdekében az ÁBC munkacsoport nevében 2011 januárjában a NIOK Alapítvány elindított egy 3 évre szóló (évente megújítandó) programot a Batory Foundation támogatásával. 3

4 Az Átláthatóság és Bizalom (ÁBC) Munkacsoport Az ÁBC Munkacsoport a hazai adományozási kultúra, az adományok felhasználásának átláthatósága, a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása, az adománygyűjtő szervezetek segítése és az adományozás jogi környezetének fejlesztése érdekében tevékenykedik. A munkacsoport az alábbi területek köré szerveződve tervezi elérni kitűzött célját: önszabályozás, átláthatóság; külső szabályozás, érdekérvényesítés; adományozási kultúra fejlesztése, tájékoztatás; adománygyűjtési kultúra fejlesztése. A kezdeményező szervezetek a munkaterv kialakítását követően szívesen várják további civilszervezetek, együttműködő partnerek munkáját, hozzájárulását a célok elérése érdekében. A munkacsoport honlapjának fórum menüpontjában jelenleg is vár véleményeket, együttműködési szándékokat és javaslatokat. Az ÁBC munkacsoportot kezdeményező szervezetek: A Rák Ellen, az Emberért, a Holnapért! Társadalmi Alapítvány, Amnesty International Magyarország, Baltazár Színház, Bátor Tábor Alapítvány, Greenpeace Magyarország Egyesület, Habitat for Humanity Magyarország, Levegő Munkacsoport, Magyar Hospice Alapítvány, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Magyar Rákellenes Liga, NOÉ Állatotthon Alapítvány, Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány, Salva Vita Alapítvány, SOS Gyermekfalu Magyarország, United Way Magyarország, WWF Magyarország 1 A Batory Foundation által támogatott átláthatóság és minősítés projekt fő céljai a következők: Önszabályozó, minősítő modell kidolgozása A munkacsoport tagjai szakértői vélemények és nemzetközi tapasztalatok alapján kidolgoznak egy civilszervezeti minősítő rendszert, amelybe a szervezetek önként jelentkeznek be. A modell és annak kommunikációja további szervezetek és szakértők bevonásával, velük együttműködve történik. Társadalmi attitűd formálása Az elkövetkező években folyamatos sajtómunkával formálni a társadalom attitűdjét, hogy a szervezetek működése és az adományozás átláthatóságának fontossága erősödjön. Ezzel kapcsolatban a munkacsoport kidolgoz egy hosszú távú stratégiai tervet. Civilszervezetek figyelmének felkeltése Párbeszédet kezdeményez a munkacsoport a szektorban az önszabályozás, a minősítés témájáról, pozitív és negatív szervezeti példákat gyűjt össze a szervezeti adománygyűjtési tevékenységekből, megmutatva hogyan befolyásolhatja ez az adományok szintjét. A szektor átláthatósága érdekében információs anyagokat hoz létre. Érdekképviselet Adománygyűjtő szervezetek érdekeinek képviselete a kormányzati és think-thank szervezetek felé. A projekt megvalósításának megalapozásaként a NIOK Alapítvány 2011 tavaszán online lakossági adatgyűjtést végzett, melynek célja annak feltárása, hogy a civilszervezeteknek 1 Forrás (nem szó szerinti idézet): 4

5 jutatott adományok hátterében milyen lakossági döntések, preferenciák állnak. Ezen empirikus kutatás eredményeit összegzi jelen tanulmány. A kutatási beszámolóban bemutatásra kerül a kutatás célja, fogalmi keretei, az anyag ismerteti a kutatási módszertant és annak tapasztalatait. Értékeli és összegzi a kutatási eredményeket. 5

6 KUTATÁS CÉLJA A projekt és az Átláthatóság és Bizalom Civil munkacsoport fő célkitűzése a civilszervezetek átláthatóságának növelése, arra vonatkozóan minősítési rendszer kidolgozása, bevezetése. A NIOK Alapítvány a minősítő rendszer kidolgozásának előkészítéseként kutatásokat szervez annak érdekében, hogy a lakossági és a vállalati adományozások hátterét, az adományozási döntési szempontokat jobban megismerje. Jelen kutatás célja a civilszervezeteket támogatók döntésének megismerése volt. A kutatás módszertana online adatgyűjtés a nonprofit.hu olvasói között meghatározta, hogy kiket érhet el, továbbá a feltett kérdések számát és mélységét, az online kérdőív tartalmi és szerkezeti lehetőségeit. A rövid kérdőív 2 fókusza tehát arra irányult, hogy a kérdezett milyen formában támogatja a civilszervezeteket, milyen szempontokat mérlegel, amikor kiválasztja a támogatott szervezetet, és melyek lennének azok a szempontok, háttér-információk, amelyeket szívesen megismerne támogatási döntéseinek meghozatalakor, ha erre módja lenne. A munkacsoport előkészítő munkáját támogatja továbbá egy a vállalati adományozás, társadalmi felelősségvállalás hátterét feltérképező kutatás is. A vállalati adományozás jellemzőit, döntés-előkészítési és döntési szempontjait, módszereit az ÁBC munkacsoport vállalati strukturált interjúk használatával méri fel. Ezen kutatási elem megvalósításának tervezett időpontja 2011 augusztusa. A két kutatás eredményeit és a NIOK Alapítvány több éves ez irányú tapasztalatait, az ÁBC munkacsoport szakembereinek véleményét összegezve dolgozza ki a munkacsoport a minősítési rendszer koncepcióját. HÁTTÉR A lakosság adományozási szokásairól, a civilszervezetek támogatásáról, annak hátteréről rendkívül kevés adatgyűjtésre alapuló pontos adat, tudás áll rendelkezésünkre. A Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtései nyomán ismerjük a civilszervezetek bevételét, annak forráscsoportonkénti megoszlását mutató adatokat. A KSH adatgyűjtése szerint a szektor bevételeinek 23 %-a származik magánadományozásból. 3 Erre vonatkozóan részletesebb adatokat a hivatal nem gyűjt. 2 A kérdőívről és a kérdésekről a következő fejezetben (Kutatás módszertana/adatfelvétel) bővebben írunk. Az online kérdőív szövege megtalálható a tanulmány mellékletében. 3 A 2008-as adatgyűjtés alapján. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a bevételi források elkülönítése, kategorizálása és a KSH adatgyűjtési módszertana sok olyan dilemmát felvet, amely nehezen használhatóvá teszi eredményeiket. 6

7 A klasszikus nonprofit szervezetek (magán alapítványok és társadalmi szervezetek) bevételi források megyék és régiók szerint, ezer Ft Főváros, megye, régió Központi Önkormányzat Belföldi Tagdíjbevétel Alaptevékenys Gazdálkodási Egyéb bevétel Összesen állami tám. i tám. magántám. ég bevétele bevétel Budapest , , , , , ,9 330, ,2 Pest 7 888, , , , , ,0 336, ,3 Közép-Magyarország , , , , , ,1 666, ,4 Fejér 3 825, , ,6 477,7 855, ,7 196, ,2 Komárom-Esztergom 2 096,7 690, ,5 482, ,1 553,2 145, ,0 Veszprém 3 573, , ,2 631, , ,8 109, ,9 Közép-Dunántúl 9 495, , , , , ,8 451, ,1 Győr-Moson-Sopron 2 336, , ,1 513, , ,5 590, ,0 Vas 1 324,0 857, ,9 317,9 873, ,1 16, ,6 Zala 1 399,5 909, ,8 426, , ,3 65, ,3 Nyugat-Dunántúl 5 059, , , , , ,8 672, ,0 Baranya 3 641, , ,5 668, , ,4 106, ,8 Somogy 3 079, , ,2 510,8 936, ,5 49, ,9 Tolna 1 611, , ,3 348, , ,2 71, ,5 Dél-Dunántúl 8 332, , , , , ,0 227, ,2 Borsod-Abaúj-Zemplén 3 562, , , , , ,4 213, ,8 Heves 2 573,4 626, ,7 530,0 670,8 898,3 79, ,2 Nógrád 1 046,1 326,6 361,5 327,1 490,5 344,6 27, ,3 Észak-Magyarország 7 182, , , , , ,3 321, ,3 Hajdú-Bihar 4 096,6 971, ,4 544, , ,2 91, ,6 Jász-Nagykun-Szolnok 2 398, ,1 935,3 370,7 739,5 850,1 51, ,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 4 111, , ,7 478,2 997, ,8 172, ,1 Észak-Alföld , , , , , ,1 315, ,5 Bács-Kiskun 3 543, , ,2 682, , ,5 27, ,3 Békés 3 461,8 770, ,5 395, ,2 686,0 201, ,3 Csongrád 2 842,0 777, ,1 732, , ,4 81, ,0 Dél-Alföld 9 846, , , , , ,8 310, ,6 Összesen , , , , , , , ,1 Az adományozásra irányulóan Magyarországon két nagyobb empirikus adatfelvétel történt, mindkettő a Nonprofit Kutatócsoport gondozásában. A két kutatást a szerzők leírása alapján mutatjuk be. A magyarországi felnőtt lakosság adományozási szokásairól az első átfogó képet az a felmérés 5 adta, melynek segítségével az 1993-as év során nyújtott természetbeni és pénztámogatásokról, valamint azok motivációs hátteréről gyűjtöttek adatokat. 6 Ezt követte Czike Klára és Kuti Éva 2005-ös empirikus vizsgálata. Az egyik a felnőtt lakosság 1993-as, a másik a 14 éves és idősebb népesség 2004-es adományozási és önkéntes tevékenységét mérte fel. Mindkettő reprezentatív mintavételen alapuló lakossági adatgyűjtés volt. A kérdőívek kitöltésére személyes interjúk során került sor, a kérdezőbiztosok lakásukon keresték fel a mintába bekerülteket. A két kérdőív szerkezetét és megfogalmazásait tekintve egyaránt hasonlított egymáshoz, de nem volt teljesen azonos. A második adatlap összeállítása során a kutatóknak természetesen alkalmazkodniuk kellett a vizsgált jelenség változásaihoz, s az első kutatás tapasztalatainak figyelembevétele is módosításokat eredményezett. Az első vizsgálat során 15 ezer fős, a második alkalommal 5 ezer fős mintával dolgoztak. 7 4 Forrás: Megyék és főváros civil szektorának bemutatása, KSH adatok alapján 5 Czakó és szerzőtársai, Forrás (nem szó szerinti idézet): Czike-Kuti, Forrás (nem szó szerinti idézet): Czike-Kuti,

8 Az első és a megismételt kutatás során egyaránt azokat a magánszemélyeket tekintették adományozóknak, akik rokonságukon és szűkebb baráti körükön kívül eső személyeket, alapítványokat, egyesületeket, egyházakat, állami intézményeket természetbeni (használt ruha, élelem, könyv, játék stb.) vagy pénzadományokkal támogattak. Bár a felvételek alapján rendelkeztek bizonyos információkkal a családi és baráti kapcsolatok keretein belül maradó támogatásokról is, elemzéseiket a vizsgálat eredeti céljának megfelelően a külvilágra irányuló jótékonyságra korlátozták. Ezzel a nagyvonalú definícióval az adományozóknak igen tág körét határozták meg. Ebbe lényegében minden jószándékú ember beletartozik, aki hajlandó a mások érdekében valamilyen tulajdonáról önzetlenül lemondani. 8 Jelen kutatás is kiindulásként tekintett a fentiekben ismertetett két elemzésre, mint a hazai adományozást vizsgáló alapkutatásokra. Fontos azonban kiemelni, hogy mind céljaiban, mind célcsoportjában alapvetően eltér ezen NIOK Alapítvány által végrehajtott kutatás, és módszertani kereteinek lehetőségei is jelentősen alulmaradnak a korábbiaknál, hiszen jelen projekt keretein belül nem volt lehetőség országos reprezentatív adatgyűjtést végezni. Kifejezetten a civilszervezetek támogatásáról, az arról való döntésről kérdezte alapvetően a nonprofit.hu civil internetes portál olvasóit. FOGALMI KERETEK CIVILSZERVEZET Civilszervezeteken (2003. évi L. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról alapján) a következőket értjük: Társadalmi szervezeteket (kivéve a pártokat, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket, a biztosító egyesületeket, valamint az egyházakat) Alapítványokat (kivéve a közalapítványokat) ADOMÁNYOZÁS Az adományozáshoz kötődő fontosabb fogalmak meghatározása a kutatásu során a már idézett Czike-Kuti tanulmánykötet alapján történt. Az önkéntességet olyan önkéntesen végzett tevékenységként írjuk le, amelyért végzője nem fogad el anyagi ellenszolgáltatást, és amelyet önmaga és családja esetleges hasznán túl elsősorban más személyek, társadalmi csoportok, a közösség épülése érdekében végez. A jótékonyság önzetlen segítségnyújtást jelent. Fogalomkörébe az önkéntes tevékenységek egy része éppúgy beletartozhat, mint a rászoruló csoportoknak, személyeknek és az őket segítő szervezeteknek juttatott adományok. Adományokon mindazokat a természetben és pénzben nyújtott támogatásokat értjük, amelyeket az egyének minden ellenszolgáltatás nélkül ajánlanak fel nonprofit vagy egyházi szervezetek, közintézmények, illetve a családi és baráti körükön kívüli magánszemélyek számára. Az adományozás igen gyakori megjelenési formája, de nem szinonimája a 8 Forrás (nem szó szerinti idézet): Czike-Kuti,

9 jótékonyságnak. Indítékai, céljai és hatásai egyaránt sokrétűek lehetnek; sok különböző módon szolgálja a támogatók és támogatottak társadalmi integrációját. 9 ÁTLÁTHATÓSÁG Átláthatóság 10 A bizalom egyik legfontosabb alapja, a megismerhetőség. Csak abban tudunk bízni, akiről valamilyen formában információkat kapunk, vagy mi magunk tapasztalatokat tudunk szerezni. Ez történhet közvetlenül, vagy közvetett módon, különféle eszközökön (adatbázisok, kiadványok, stb.) keresztül. Ennek feltétele az, hogy mi megismerhetőek, nyitottak, vagyis átláthatóak legyünk környezetünk számára. Melyek az átláthatóság különféle törvényekben rögzített legfontosabb elemei? Az átláthatóság legalapvetőbb kötelező elemeit a PTK (1989. évi II. törvény és az évi IV. törvény 1987-es módosítása) szabályozza. Ezek alapján minden közcélú szervezetnek a létesítő okiratában az átláthatóság, a követhető célszerinti működés legfontosabb összetevőiről határoznia kell (kik, hol, mit csinálnak, hogyan döntenek, képviselnek stb.) ezek meghatározását a bíróság a bejegyzéskor ellenőrzi. A közhasznúsági törvény (1997. évi CLVI. törvény) ennél jóval tovább megy, és tulajdonképpen egy minősítési rendszert alkalmazva szigorúbb előírásokat fogalmaz meg a közhasznú szervezetekkel szemben. Az átláthatóságot ugyan elsősorban önkormányzati és állami oldalról közelíti meg, de az így előírt gazdálkodási és működési rend nem csak ezt a kapcsolatot (támogatást, szerződéseket) teszi átláthatóbbá, hanem a szervezet működése minden érdeklődő számára követhetőbbé válik. Ez a törvény alapszinten, de szabályozza többek közt: az összeférhetetlenséget, a nyilvántartások kezelését, a befektetési és hitelfelvételi rendet, a pályáztatás és adományozás alapvető szabályait, a belső felügyelet rendjét. Mindezt nem csak a bíróságok ellenőrzik a bejegyzéskor, és az ügyészségek működés közben, hanem a törvény a nyilvánosság erejét is beveti azzal, hogy előírja a testületi ülések nyilvánosságát, és a közhasznúsági jelentés bevezetésével egy a gazdálkodásról, és működésről szóló részletes, nyilvános anyag elkészítését is. Az 1%-ot gyűjtő szervezeteknek is érdekük az átláthatóság és a bizalom erősítése. Az APEH ezért teszi mindig közzé az 1%-ok összegét szervezetenként, de a módosított 1+1%-os törvény szerint 2009-től az 1% felhasználását illetően részletesebb gazdálkodási adatokat is meg kell adni a nagyközönségnek. Az átláthatósági törvény (2007. évi CLXXXI. törvény) előírásai a civilszervezetekre is vonatkoznak. A törvény a támogatásdöntésben, döntés előkészítésben részt vevő civilszervezeti képviselőkre (családtagjaira, stb.) részletes előírásokat fogalmaz meg, az összeférhetetlenség megakadályozása érdekében. A szabályokat megsértőkkel kapcsolatba hozható pályázókat kizárják a támogatásokból. A törvények kötelező előírásain túl minden civilszervezetnek a rá jellemző szabályokat magának kell rögzítenie. Mind az alapító okiratban, mind az alapszabályban részletes szabályokat lehet kialakítani, annak érdekében, hogy a szervezet megfeleljen a köz által elvárt átláthatósági elvárásoknak, és minden tag, önkéntes, támogató, vagy érdeklődő előtt is könnyen követhetővé váljon, hogy a szervezet hogyan hozza meg döntéseit, hogyan, milyen eredményességgel működik, és kik támogatják ebben. 9 Forrás: Czike-Kuti, A NIOK Alapítvány Átláthatóság és bizalom szóróanyaga alapján, amely civilszervezeteknek készült. 9

10 Az átláthatóság és a bizalom növelésének érdekében a civilszervezetnek nyitottnak, megismerhetőnek kell lennie. A civilszervezeteket sokféle eszköz segíti abban, hogy partnerei, ügyfelei, adományozói vagy a civilszervezet munkája iránt érdeklődők minél több információt szerezhessenek, közvetlen vagy közvetett tapasztalatokra tegyenek szert. Hogyan lehet a szervezet átláthatóságát növelni? Nagy előnyt jelenthet, ha a szervezet rendelkezik saját honlappal, hiszen ott minden olyan információ egyszerűen elhelyezhető, mely megkönnyíti a szervezet tevékenységének, munkájának megismerését. Nagyon fontos az éves beszámoló, és közhasznú szervezetek esetében a közhasznúsági jelentés elkészítése és nyilvánossá tétele, hiszen ebből nemcsak a szervezet munkája és eredményei, hanem a gazdálkodási adatai is könnyen megismerhetőek, ellenőrizhetőek. Ha készül könyvvizsgálói jelentés, akkor érdemes figyelni arra, hogy az előbbiekkel együtt ez is elérhető legyen. Segít a szervezet hitelességét növelni, ha munkájáról és eredményeiről tájékoztatást ad a sajtónak. A szervezet tevékenységétől, hatókörétől függően különböző médiumokkal építhet ki kapcsolatokat. Érdemes mindenek előtt a helyi sajtóval együttműködni (pl.: kerületi lapok, megyei napilapok, városi heti-, napilapok stb.), hiszen a közösségi életben zajló civil események, hírek ezeken keresztül jutnak el leghatékonyabban a település, község stb. tagjaihoz, ráadásul ezen médiumok többsége önálló civil rovatot is működtet. Az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül ( a civilszervezetek is közzé tehetik közleményeiket, így azokat bármilyen médium továbbközlésre át tudja venni. A szervezetek híreit várja továbbá a legnagyobb hazai civil portál a nonprofit.hu is (portal@nonprofit.hu). Ha a szervezet hatóköre megengedi, érdemes minél több olyan programot, projektet szervezni, ahol a helyi közösségek be tudnak tekinteni, vagy éppen be tudnak kapcsolódni a szervezet munkájába, mert a mélyebb megismerés növeli legjobban a szervezet iránti bizalmat. Nagyobb szervezetek esetében nyílt napok rendezésével is meg lehet teremteni a személyes találkozásra az alkalmakat. A nyitott adatbázisok nemcsak további megjelenési lehetőséget biztosítanak egy-egy szervezetnek, hanem egy helyen, koncentráltan teszik lehetővé, hogy a civilszervezetek adatokat adjanak meg magukról. Ez segít az érdeklődőknek az összehasonlításban, a keresésben, a civilszervezeteknek pedig abban, hogy könnyebben elérhetővé váljanak. A bizalom erősítésére szolgálnak a különféle minőségbiztosítási modellek. Ezek elsősorban nem nonprofit szervezetek számára készültek, de több kísérlet is elindult, hogy kifejlesszenek egy kifejezetten civil minősítési rendszert is. 11 Tovább segíti az átláthatóság fogalmának tisztázását, különösen a civilszervezetekre vonatkozóan két további forrás ide vonatkozó anyaga. A nonprofit.hu-n internetes portálon A civilszervezetek átláthatósága címszó alatt a következő tájékoztatást lehet kapni: Civil szervezettől/-ről milyen adatok kérhetőek: 11 Forrás: Átláthatóság és bizalomépítés, NIOK,

11 A bejegyzésre, alapításra vonatkozó nyilvános adatok a bíróságoktól kérhetőek: Szervezet neve, címe, tevékenységi köre, képviselője, bejegyzési sorszáma, stb. Azok az adatok, amelyeket a létesítő okirat tartalmaz, kikérhetőek telefonon és írásban is. Közhasznú szervezet esetén: Közhasznúsági jelentés: (tartalma: mérleg, eredménykimutatás, és részletes pénzügyi és tartalmi beszámoló az előző évről). Nyilvánosságra kell hozni a szervezet honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető helyen. Ebbe bárki betekinthet, illetve a saját költségére másolatot készíthet. Követő év ig kell nyilvánosságra hozni. Ha a szervezet nem közhasznú, akkor a szervezet kommunikációs anyagaiból, esetleg az éves jelentéséből lehet információt szerezni, de a szervezet nem köteles ilyet készíteni. Ebben az esetben a szervezettől magától szerezhetők be az információk, vagy a Nonprofit Önarckép vagy az adhat.hu adatbázisában lehet a szervezet önkéntesen nyújtott adatait megnézni. Kik felügyelik a civilszervezeteket? Ügyészség: Törvényességi felügyeletet gyakorol, az összes olyan anyagot kérheti, ami a szervezet megalakulásától annak működéséhez kapcsolódik (beszámolók, jegyzőkönyvek, szerződések, pénzügyi fegyelem, működés törvényessége és célszerűsége stb.) Szabálytalan működés esetén akár a szervezet megszüntetését is kezdeményezheti. NAV (APEH): Pénzügyi ellenőrzés, munkáltatással kapcsolatos tényeket vizsgálja, közhasznú szervezet esetén a cél szerinti működést, adományokat, adóigazolások jogosságát. Állami Számvevőszék: Bármilyen állami/önkormányzati szerződés, megállapodás keretében lévő civil-állami együttműködés pénzügyi hátterét vizsgálhatja az ÁSZ. Ezen kívüli felügyeleti szervek: a civilszervezet adott szerződésében, kötelezettségvállalásában jelzett állami vagy állam által megbízott szervezetek. 12 Ugyanerről a témáról, de más megközelítésben így ír egy másik a témával foglalkozó civilszervezet, a Demnet oldala: Milyen egy átlátható és elszámoltatható civilszervezet? Egy átlátható és elszámoltatható civilszervezet olyan szabályokat és folyamatokat követ, melyek nyitott és őszinte szervezeti kultúrát eredményeznek, melyben a szervezetről és annak munkájáról való információ szabadon hozzáférhető és amelyben a szervezet világosan bemutatja érdekeltjei számára működésének valós társadalmi hatását. Legitimitás A civilszervezet legitimitásának alapja, hogy rendelkezik a megfelelő szakértelemmel, tevékenysége valós szükségletek kielégítésére irányuló releváns szolgáltatásokon alapul, és ügyfeleivel és már érdekeltjeivel pozitív kapcsolatokat ápol. Ez a legitimitás hatalmazza fel a szervezetet arra, hogy az általa képviselt csoportok érdekében felszólaljon. A bizalom erősítése Egy nyitottabb és őszintébb kapcsolat kiépítése az ügyfelekkel és más érdekeltekkel erősíti a civilszervezet felé megnyilvánuló bizalmat, amely fontos a szervezet hosszú távú fenntarthatósága érdekében. Azok a szervezetek, amelyek a bizalom erősítésére hangsúlyt fektetnek, versenyelőnyhöz juthatnak másokkal szemben: a támogatók és az ügyfeleik megbízhatónak és őszintének tartják. 12 Forrás: március 16. feltöltés (2011. júliusi letöltés) 11

12 Kedvezőbb támogatói környezet létrehozása A megerősödő bizalom egyik következménye egy kedvezőbb támogatói környezet létrehozása. Mivel az EU-s és más támogatásokért folyó verseny egyre kiélezettebb, a civilszervezetek növekvő igénnyel fordulnak alternatív finanszírozási források felé. A civil szektornak ezért össze kell fognia azért, hogy növelje a társadalmi bizalmat és megértesse a működését. Mindenekelőtt tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen jellegű negatív viszonyulások és félreértések mutatkoznak meg a társadalomban a civilszervezetek irányába. Tehát, mit nem értenek az emberek? A bevételek egy része a működési költségeket kell fedezze. A civilszervezetek profik a szakmai területükön. Az adományszervezés pénzbe kerül. A civilszervezetek hatékonyan működnek. A civilszervezetek függetlenek (közvetlenül nem képviselnek kormányzati vagy üzleti érdekeket). A civil szektorról alkotott közvélekedés társadalmi szinten működik, már azelőtt kialakul, hogy egy személy vagy vállalkozás kapcsolatba kerülne egy civilszervezettel vagy pénzügyileg támogatná azt. Másként fogalmazva, ha a civil társadalom egésze nem élvezi a köz bizalmát, az valamennyi potenciális támogatót elrettentheti a civil szektortól. A kapcsolatok erősítése Az érdekeltekkel való kapcsolatok erősítésének alapja a rendszeres és nyílt kommunikáció. Ez világosan fogalmazott, minőségi információk nyújtását jelenti mindazok felé, akik a szervezet működésével kapcsolatba kerülnek. Fontos továbbá a visszajelzések rendszeres gyűjtése és feldolgozása a szervezetről és annak munkájáról, és annak fejlesztése a visszajelzések alapján. A szolgáltatások fejlesztése A visszajelzések rendszeres gyűjtése és figyelembe vétele a szervezet és szolgáltatásainak fejlődését eredményezi. Ezt nem csak a szolgáltatást igénybe vevőktől lehet kérni, hanem valamennyi érdekelttől. Például a szervezet önkénteseinek véleménye és a visszajelzéseik beépítése a szervezet munkájába csökkentheti a lemorzsolódást és növelheti a produktivitást Forrás: Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány honlapja, ImpACT Magyarország leírás (2011. júliusi letöltés) ng=hu 12

13 KUTATÁS MÓDSZERTANA VIZSGÁLT SOKASÁG A kutatás célja a lakosság támogatói szokásainak és döntési szempontjainak megismerése, azaz hogyan és milyen döntés nyomán támogatnak civilszervezeteket. A rendelkezésre álló lehetőségek, források azonban jelentősen korlátozzák a lakossági minta nagyságát, mivel jelen jutatás keretein belül kizárólag online adatgyűjtési módszerek álltak rendelkezésre, és a nonprofit.hu felülete, továbbá már meglévő kommunikációs csatornái. Ezek alapján a kutatás célcsoportja a következőképpen lett meghatározva: a nonprofit.hu-t olvasó, tehát a civil szektor iránt érdeklődő, javarészt valószínűsíthetően civilszervezeteknél dolgozó, vagy munkát vállalni készülő, esetleg önkéntes tevékenységgel, társadalmi munkával támogató személyek. Mivel a kitöltés teljes mértékben önkéntes és anonim módon történt, valószínűsíthető az is, hogy a kitöltők egy része az adományozás kérdése iránt valamilyen mértékben elkötelezett (annyira mindenképp, hogy időt szánt a kérdőív kitöltésére), ez a tény tovább torzítja a mintát a lakossági általános mintához képest. Így minden kutatási eredményt ezzel a fenti fenntartással kell kezelni, egy reprezentatív magyarországi lakossági mintához képest a válaszolók a civilszervezetek, a szektor iránt nagyobb elkötelezettséggel bírnak, az adományozás fejlesztésében motiváltabbak. ADATFELVÉTEL Az adatfelvétel 2011 április 7. és május 20. között történt a civil szektor vezető információs portálja a nonprofit.hu címlapján elhelyezett internetes kérdőív segítségével. A kérdőív kitöltésére felhívás jelent meg a NIOK Alapítvány egyéb portáljain, és a civil szektor több látogatott portálján is. A felhívás a NIOK Alapítvány közel címre eljutó hírlevelében is több alkalommal megjelent. A kérdőív összeállítása, az adatok beérkeztetése a Google Dokumentumok használatával történt. Kérdőív annak érdekében, hogy minél több kitöltött kérdőívet érkezzen, teljes mértékben feleletválasztós kérdésekből állt, kizárólag a születési évre adott válaszlehetőség volt szöveges. A kérdőívben hét kérdés szerepelt, a teljes kérdőív a Mellékletben megtalálható. Alapvető demográfiai adatokra - nem kor, iskolai végzettség, lakóhely - vonatkozó kérdésekkel kezdődik a kérdőív. A civilszervezetek támogatásának módjai a korábbi kutatásban a Nonprofit Kutatócsoport által használt kategóriák mentén lettek meghatározva, a demográfiai kérdések felállítása során is alapul a két korábbi kérdezés szolgált. Fő kutatási kérdéseink az utolsó komplex kérdésblokkokban lettek megfogalmazva, alapvetően olyan szempontrendszer alapján, amely az Átláthatóság és Bizalom Civil munkacsoport minősítési szempontrendszerének szükségességét, tartalmát tesztelte. 13

14 A civilszervezeteket támogató kérdezettektől tudakolta (a klasszikus 5-ös skála alkalmazásával) az első komplex kérdéssor, hogy a kérdezett milyen szempontokat mérlegelt, amikor a támogatási döntését meghozta. Itt felsorolásra kerültek azok a főbb szempontok, melyek a támogatási döntések hátterében álltak korábbi kutatások eredményei szerint, továbbá azok a szempontok, amelyek erősítését a munkacsoport célul tűzte ki, és alapvetően az átlátható civilszervezeti működést jelenítik meg. Az utolsó szintén komplex kérdésblokk hasonló technikával arra kérdezett rá, vajon melyek azok a szempontok, amelyeket a kérdezett szívesen mérlegelne támogatási döntése során, bármely módon is kívánja támogatni egy civilszervezet munkáját. Hasonlóan az előző kérdéshez az átláthatóságot hangsúlyozó szempontok a korábbi kutatási eredmények szerint meghatározó szempontok ötvözésével alakult ki a használt szempontrendszer. A kérdőív kitöltése minimális internetes technikai tudást igényelt a kitöltő részéről, továbbá egyszerűen érthető, köznyelvi módon megfogalmazott kérdéseket tartalmazott. A kitöltés maximum 10 percet vett igénybe az esetlegesen kevésbé gyakorlott vagy tájékozott válaszoló részéről is. MÓDSZERTANI EREDMÉNYEK Összesen 405 darab kérdőív érkezett be az online rendszerbe, abból az adatok tisztítása után 402 darab értékelhető kérdőív maradt, ezek kerültek feldolgozásra jelen kutatás során. A három darab kérdőív dupla elküldésből, technikai probléma okán került kivételre a feldolgozásból. A válaszolási hajlandóság csak becsült adatok alapján számolható, az alapsokaságot, a nonprofit.hu honlap látogatói jelentik. A nonprofit.hu látogatottságára vonatkozó adatok április 7. és május 20. között, azaz amíg a kérdőívet online módon ki lehetett tölteni: Oldalmegtekintések száma: Látogatások száma: Egyedi látogatók száma: Ezen adatok alapján a látogatók körülbelül 5 ezreléke töltötte ki a kérdőívet. (Arra vonatkozóan azonban nincsenek adatok, hogy az egyedi látogatók valójában hány embert jelölnek.) A kitöltött kérdőívek feldolgozása nem hozott ki olyan különösen jelentős problémákat, amelyek a kitöltés, az értelmezés nehézségére utaltak volna. Az 5-ös skála használata 14 néhány esetben félreérthető volt. Tipikus, bár kis számban előforduló hiba volt, hogy a szempontok közül egyet választott ki a kérdezett, és azt értékelte. Valószínűleg ez a félreértés okozhatta, hogy az utolsó két bonyolultabb struktúrájú kérdésre adott válaszok között magas volt a válaszhiányok száma, 9 és 57 darab között szempontonként. 14 Szempontonként jelölhette a kérdezett a szempont fontosságát 1-től 5-ig tartó skálán, ahol az 1 érték jelölte a nem fontos, 5-ös érték a nagyon fontos választást. 14

15 DEMOGRÁFIAI MEGOSZLÁS Az adományozás mind a külföldi, mind a korábbi hazai tapasztalatok szerint szoros összefüggésben van az emberek társadalmi helyzetével, demográfiai jellemzőivel, valamint az általuk kiépített és fenntartott kapcsolati hálókkal. 15 Az adományozás és a demográfiai jellemzők összefüggéseinek elemzésére külön fejezet szolgál, itt rögzítésre kerülnek a minta főbb jellemzőit a kérdezett ismérvek mentén. NEM ÉS KOR SZERINTI MEGOSZLÁS A válaszolók nem szerinti megoszlása Nem N % Nő ,14 Férfi ,86 Összesen A válaszolók korcsoport szerinti megoszlása Korcsoport N % , , , , , ,99 Értelmetlen válasz 2 0,50 Összesen A kérdőívben a születési év került lekérdezésre egy szabadszavas mezőben. A válaszolók többsége megfelelően kitöltötte a mezőt. A válaszolók kora úgy lett meghatározva, hogy 2011-ből ki lett vonva a születési év. Korcsoportok meghatározása a 2004-es lakossági adatgyűjtés 16 alapján történt, annak érdekében, hogy az adatok összehasonlíthatóak legyenek a korábbi kutatásokkal Czike-Kuti, Czike - Kuti, A feldolgozás során kisebb módosítást tettünk, mivel mintánk jelentősen kisebb volt, mint a 2004-es lakossági minta, ezért a 18 és 20 év közötti korcsoportot összevontuk a 21 és 30 év közötti korcsoporttal. Lényegét tekintve adataink ettől nem változtak, mivel a teljes mintában a legfiatalabb kitöltő 20 éves volt, és összesen egy válaszoló került ezzel átsorolásra. 15

16 A válaszolók nem és korcsoport szerinti megoszlása Korcsoport Nem Nő (N) Nő (%) Férfi (N) Férfi (%) , , , , , , , , , , ,72 3 2,68 Értelmetlen válasz 1 0,34 1 0,89 Összesen ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI MEGOSZLÁS A válaszolók iskolai végzettség szerinti megoszlása Iskolai végzettség N % 8 általános alatt 11 2,74 8 általános 1 0,25 Középfokú ,11 Egyetem, főiskola ,91 Összesen A további elemzések során a 8 általános alatti végzettségű és a 8 általános végzettségű válaszolók eredményei összevonásra kerültek, ezzel az iskolai végzettség ismérv szerint a következő három kategória képződött: 8 általános vagy alatta; középfokú; egyetem, főiskola. A válaszolók iskolai végzettség és korcsoport szerinti megoszlása Korcsoport Iskolai végzettség 8 általános Középfokú Egyetem, Összesen vagy alatta főiskola N % N % N % N % , , , , , , , , , , , , , , , , Értelmetlen válasz , , Összesen 12 2, , ,

17 LAKÓHELY SZERINTI MEGOSZLÁS A válaszolók lakóhely szerinti megoszlása Lakóhely N % Főváros ,31 Megyeszékhely ,37 Egyéb város 77 19,15 Falu, község 65 16,17 Összesen

18 CIVILSZERVEZETEK TÁMOGATÁSÁRA VONATKOZÓ EREDMÉNYEK CIVILSZERVEZETEK TÁMOGATÁSÁNAK FORMÁI KUTATÁSI EREDMÉNYEK Az elmúlt évben támogatott-e civilszervezetet? Milyen formában? (A válaszolók több választ jelölhettek be.) A támogatás formája, intenzitása N %* Pénzzel ,28 Természetbeni adománnyal ,11 Önkéntes munkával ,00 1%-os nyilatkozattal ,11 Semmilyen módon nem támogatott 11 2,74 Válaszhiány 1 0,25 Összes válaszoló Pontosan egy módon támogatta a civilszervezeteket a felsorolt formák közül ,33 Pénzzel 9 2,24 Természetbeni adománnyal 6 1,49 Önkéntes munkával 27 6,72 1%-os nyilatkozattal 92 22,89 Pontosan két módon támogatta a civilszervezeteket a felsorolt formák közül ,32 Pénzzel és természetbeni adománnyal 3 0,75 Pénzzel és önkéntes munkával 12 2,99 Pénzzel és 1%-os nyilatkozattal 55 13,68 Természetbeni adománnyal és önkéntes munkával 8 1,99 Természetbeni adománnyal és 1%-os nyilatkozattal 13 3,23 Önkéntes munkával és 1%-os nyilatkozattal 51 12,69 Pontosan három módon támogatta a civilszervezeteket a felsorolt 72 17,91 formák közül Pénzzel és természetbeni adománnyal és önkéntes munkával 15 3,73 Pénzzel és természetbeni adománnyal és 1%-os nyilatkozattal 11 2,74 Pénzzel és önkéntes munkával és 1%-os nyilatkozattal 31 7,71 Természetbeni adománnyal és önkéntes munkával és 1%-kal 15 3,73 Mind a négy felsorolt módon támogatott civilszervezetet 42 10,45 Támogatott összesen ,01 Nem támogatott semmilyen módon 11 2,74 Válaszhiány 1 0,25 Összes válaszoló * Az összes válaszoló (N=402) százalékában. 18

19 A kérdőívet kitöltők 97%-a támogatott valamilyen formában civilszervezetet az elmúlt évben. Ez a tény visszaigazolja korábbi feltételezést, miszerint a minta jelentősen torzít abból a szempontból, hogy a lakossági teljes sokasághoz képest a civilszervezetek, a szektor iránt elkötelezettebbek a kitöltők. (Ez a kitöltés módjából fakad.) Megvizsgálva azt, hogy a civilszervezeteket támogatók mely formákat választják a következő eredmények látszanak. A válaszolók között a legelterjedtebb támogatási forma az 1%, a kérdezettek 77,11%-a élt ezzel a támogatási formával. Mivel foglalkoztatási, jövedelmi adatokkal ezen kutatás nem dolgozik, a döntés hátterére vonatkozóan nem áll rendelkezésre információ. Tudjuk azonban, hogy a kitöltők majdnem negyed kizárólag az 1%-os nyilatkozat kitöltésével járult hozzá az elmúlt évben a civilszervezetek munkájához. A támogatók fele önkéntes munkával, közel fele pénzbeni adományokkal segíti a civileket. A válaszolók tizede minden felsorolt eszközzel, formában támogatott az elmúlt egy évben civilszervezet. KORÁBBI KUTATÁSOK TAPASZTALATAI A jelen kutatásban is vizsgált adományozási döntések megismerését a korábbi két (1993-as illetve 2004-es adatokra vonatkozó), már hivatkozott kutatás részletesebb adatokra alapozott tapasztalatainak összegzése is segítheti. Az elmúlt évtizedben a családi és baráti körön kívülre adományozók száma és aránya számottevően növekedett. Ez az arány 1993-ban még a 60 százalékot sem érte el, 2004-ben pedig már a felnőtt lakosság közel háromnegyede (több mint 6 millió ember) segítette pénzbeni vagy természetbeni támogatásokkal a rászoruló magánszemélyeket és a különböző civil szervezeteket, egyházakat, állami, önkormányzati intézményeket. A pénzt adományozók és a természetbeni támogatást nyújtók köre igen nagy részben átfedi egymást. A megkérdezettek nagyobbik fele mindkét formában segíti a rászorulókat, tehát a két csoport jellemzőit részben ugyanazoknak a személyeknek az adatai alakítják. Ez a tény bizonyos mértékig már önmagában is magyarázza a hasonlóságokat, s ugyanakkor felértékeli az átfedések ellenére is felszínre jövő különbségeket. Az egyik ilyen különbség az, hogy a természetbeni adományozás szorosabb összefüggést mutat a társadalmi-demográfiai jellemzőkkel, mint a pénzadományok előfordulása. Bármelyik jellemzőt vizsgáljuk is, két kivétellel 18 mindegyikről ugyanazt mondhatjuk: a természetbeni adományozásba való bekapcsolódás a pénztámogatásnál erősebben függ attól, hogy a magánszemély milyen társadalmi státusú és milyen demográfiai csoporthoz tartozik ban még az adományozók alig több mint egyharmada, 2004-ben már fele adott egyszerre pénzbeni és természetbeni támogatást is. Ez a növekedés jórészt a csak természetbeni támogatást nyújtók rovására következett be. Sokkal ritkábbá vált a kizárólag a nélkülözhetővé vált tárgyak átengedésére korlátozódó jótékonykodás, megnőtt a természetbeni és a pénzadományok együttjárásának gyakorisága. Ugyanakkor a csak pénzt adományozók aránya bár valamelyest szintén csökkent továbbra is jelentős maradt. Ez a különbség valószínűleg a kétféle adomány eltérő természetével függ össze. Aki pénzt ad, az feltétlenül olyasmiről mond le, aminek maga is hasznát vehetné. Döntését ennek megfelelően valódi jótékonyságként éli meg, s ezzel nemcsak ilyen irányú lelki szükségleteit elégíti ki, hanem valószínűleg úgy érzi, hogy társadalmi kötelezettségeinek is eleget tett. A 18 Ez a két kivétel a párttagság és az egyházi kötődés. 19 Czike-Kuti,

20 természetbeni adományozás nem feltétlenül kelt ugyanilyen jóérzést, hiszen az esetek nagy részében az adakozó valójában olyan tárgyaktól szabadul meg, amelyekre már egyáltalán nincs szüksége. Ugyanakkor maga az adományozási folyamat szembesítheti a támogatót a szegénység problémájával, megismertetheti annak mélységeivel, s ami legalább ilyen fontos kapcsolatot teremthet az adománygyűjtő szervezetekkel. Ha ez utóbbiak megfelelő szakmai hozzáértéssel végzik a dolgukat, akkor a kapcsolat tartóssá válhat, és a természetbeni támogatást idővel pénzadományok is kiegészíthetik. 20 A szervezetek közvetlen pénztámogatásán belül sajnos nem tudunk éles határvonalakat húzni a nonprofit szervezeteket, az egyházakat és a politikai pártokat segítő adományok között. Korábbi vizsgálataink (Czakó és szerzőtársai, 2005; Vajda Kuti, 2000) azt mutatták, hogy az adományozók ezekkel a konstrukciókkal nem feltétlenül vannak tisztában. Sokan egyáltalán nem tesznek különbséget egyház és egyházi alapítvány között, sőt, gyakran még a legismertebb jótékonysági szervezetek (például a Máltai Szeretetszolgálat) jogi státusával sincsenek tisztában. Ezért nem láttuk értelmét annak, hogy interjúalanyainkat támogatottjaik szervezeti forma szerinti megkülönböztetésére kérjük. A világi nonprofit szervezetek 2004-ben a lakossági támogatások 70 százalékát az adományozók felső ötödétől kapták. Az adományozók nagyobbik fele viszonylag szerényebb (5000Ft-on belüli) anyagi áldozatokat vállalt. Az általuk befizetett pénz a teljes támogatási összegnek alig több mint egy tizedét tette ki. Hiba volna azonban, ha ezekből az arányokból kiindulva lebecsülnénk a kis adományozók jelentőségét. A kisebb szervezetek számára az állampolgárok mégoly csekély összegű felajánlásai is igen fontosak lehetnek. Ezek erkölcsi értéke nagyobb a tényleges pénzértéküknél, hiszen a támogatók nagy száma azt jelzi, hogy a nonprofit szervezetek valódi társadalmi igényeket elégítenek ki, valóban a magyar civil társadalom intézményes megtestesítői (Mészáros Sebestény, 1997; Vajda Kuti, 2000). Ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy a legkisebb civil szervezetek számára a néhány ezer forintos támogatások gyakran többet jelentenek, mint a nagy szervezetek költségvetésében az ezek sokszorosát kitevő adományok, akkor azt kell mondanunk, hogy a magánszemélyek támogatásának megnyerése és megtartása a nonprofit szektor minden szegmensében az egészséges működés igen fontos feltétele. Lényegében ugyanez érvényes a természetbeni támogatásokra is, amelyek értéküket és felhasználásuk szabadságát tekintve nem vetekedhetnek ugyan a pénzadományokkal, de bizonyos konkrét célok eléréséhez és a nonprofit szektor társadalmi kapcsolatrendszerének erősítéséhez számottevően hozzájárulhatnak. Mivel nagyrészt személyes felhasználásra alkalmas tárgyak átadásáról volt szó, korántsem meglepő, hogy a természetbeni adományok döntő többségét közvetlenül a rászoruló magánszemélyek, családok (nagyobb részt ismerősök, kisebb részben ismeretlenek) kapták. Támogatásainak célba juttatásához az adományozók közel kétharmada csak az informális hálózatokat vette igénybe. Valamivel több mint egyötödük magánszemélyeknek és szervezeteknek (főleg egyházaknak, világi nonprofit szervezeteknek, kisebb részben önkormányzati intézményeknek és pártoknak) egyaránt nyújtott tárgyi adományokat. A kizárólag szervezeteket támogatók aránya 16 százalékra rúgott. Minden okunk megvan annak feltételezésére, hogy az érintett szervezetek még ebben az utóbbi két esetben is inkább közvetítő szerepet töltöttek be (például a rászoruló nagycsaládosokhoz, árvízkárosultakhoz, határon túli magyarokhoz stb. juttatták el az összegyűjtött holmikat), és csak kivételképpen voltak a természetbeni adományok tényleges kedvezményezettjei Czike-Kuti, Czike-Kuti,