Példa két lírai mű összevetésére vázlat összehasonlító elemzéshez

Átírás

1 Példa két lírai mű összevetésére vázlat összehasonlító elemzéshez Quintus Horatius Flaccus : Thaliarchushoz Nézd a Soractét! nézd, magas orma hogy ragyog fehéren! roskad a hó alatt és nyög az erdő, és a fagyban a folyamok vize mind beállott. Fűts hát, hadd oldja vad szigorát a tél, fűts jó keményen! s hozd ide kétfülű kancsódat, és tölts bőkezűbben, ó, Thaliarchus, a legjavából! A többit bízd rá, bízd az egekre: ha legyűrték a tengerkavaró vihart, megint feláll a karcsu ciprus, s nem csikorognak a fák a kertben. Ne bánd, a holnap mit hoz; akármire ébreszt a sors, vedd tiszta haszonnak; és ne vesd meg, ne kerüld, barátom, a szerelem gyönyörét s a táncot, Berzsenyi Dániel: Horác Zúg immár Boreas a Kemenes fölött, Zordon fergetegek rejtik el a napot, Nézd, a Ság tetejét hófuvatok fedik, S minden bús telelésre dőlt. Halljad, Flaccus arany lantja mit énekel: Gerjeszd a szenelőt, tölts poharadba bort, Villogjon fejeden balzsamomos kenet, Mellyet Bengala napja főz. Használd a napokat, s ami jelen vagyon, Forró szívvel öleld, s a szerelem szelíd Érzésit ki ne zárd, míg fiatal korod Boldog csillaga tündököl. Holnappal ne törődj, messze ne álmodozz, Légy víg, légy te okos, míg lehet, élj s örülj. Míg szólunk, az idő hirtelen elrepül, Mint a nyíl s zuhogó patak. míg rá nem őszül ifju fejedre a mogorva vénség! Hívnak a versenyek, s ilyenkor édes sugdolózni titkon az alkonyi félhomályban, (1799 körül) ilyenkor édes a kacagás, amely megmondja, merre bujt el a kedvesed, s a zálogul rabolt gyürű, mit a keze véd, de a szíve enged. (Szabó Lőrinc fordítása) (= (= = Quintus Horatius Flaccus (Kr. e. 65 Kr. u. 8), ókori latin költő Hasonlítsa össze Horatius Thaliarchushoz és Berzsenyi Dániel Horác című versét! Vesse össze a két versszöveg beszélőjének valóségérzékelését és azt, milyen életelv életvezetési tanács követését javasolja a boldogság eléréséhez! Fogalmazása szó (kb. 3 8 oldal) terjedelmű legyen. 3

2 Hogyan kezdjük az összehasonlítást (illetve az összehasonlítást segítő vázlat készítését)? Először meg kell határozni az összehasonlítás szemjait. Az elemzési szemok kiválasztásakor célszerű alkalmazni az intertextuális szövegvizsgálati módszert, vagyis figyelembe venni, melyek azok a hasonlóságok, összefüggések, amelyek a két szöveget párbeszédbe állítják, és így indokolttá teszik a szövegek összevetését. (A feladat kijelölése gyakran közli ezt, vagy utal erre, éppen úgy, ahogy a fenti példában.) Horatius: Thaliarchushoz tél, zord, fagyott mozdulatlanság, fehér csillogás, fény - egyrészt az istenek (a természet) léttörvényének (ember által nem befolyásolható) belátása, elfogadása; - másrészt veszélyérzet, félelem a közönyös, az elmúlással fenyegető valóságtól a menedékteremtés szükségességének (és szükségszerűségének) felismerése elemzési szemok és ezekhez rendelt kérdések a lírai én világérzékelése, életérzése Milyennek érzékeli érzi a vers beszélője a külvilágot, a jelen valóságot? Berzsenyi Dániel: Horác télelő, komor baljós nyomasztó ború, zúgó romboló erő (szél) félelem, szorongás (a védekezésre való képtelenség miatt), kiszolgáltatottság, tehetetlenség a közönyös, elmúlással fenyegető valósággal szemben a menedék iránti szenvedélyes vágyakozás kifejezése - a tél-motívum egyrészt mint részegész metonímia (szinekdoché) az idő múlásának kifejezője (ezt támasztja alá az 5. versszak közlése: míg rá nem őszül ifju fejedre a mogorva vénség ); - a tél-motívum másrészt mint évszaktoposz a halál közeledését, azaz a lét végességének tudatát jelenti világérzékelés, életérzés képei Milyen képek jelenítik meg a beszélő világérzékelését, életérzését? - rájátszás (célzás) a Horatius-szöveg nyitányára, - ám a hó fehér ragyogása, a fagyos természet nyugalma helyett a zúgó Boreas (az északi szél istene a görög mitológiában), a zord fergeteg és hófuvat (mint az őszilletve tél-toposz körülírásának) motívuma a vég fenyegető közeledését és így a nyomasztó halálfélelmet jelenti szobabelső, tűz, bor, szerelem (szerelmi játék, tánc) a menedékteremtés eszközei: visszavonulás, menekülés az intimszférába, a lélek világába; boldogságkellékek (bor, szerelem) a világérzékelésre, életérzésre adott versbeszélői válasz Milyen választ ad a lírai én a zord befolyásolhatatlan (ember iránt) közönyös külvilág léttörvény kihívására? 4 gerjeszd a szenelőt, tölts...bort, villogjon fejeden... kenet, a szerelem... érzésit ki ne zárd önbiztatás (felszólító módú igékkel) a horatiusi menedékteremtés eszközeinek átvételére: a horatiusi tanács elemeinek távolságára (követésük nehézségére) a felszólító módú igék utalnak

3 - a fűtött szobabelsőre utaló felszólítás ( fűts jó keményen ) a külvilág illetve az ember által nem befolyásolható léttörvények előli menedék (otium) teremtésének kifejezőeszköze; - a menedékteremtés eszköze még a bor és a szerelmi játék ezek a motívumok olyan kellékek, amelyekkel az egyén megteremtheti elégedettségét, boldogságát; a versbeszélő válasza bölcs belátáson alapul a világérzékelésre, életérzésre adott versbeszélői válasz képei Milyen képek jelennek meg a világérzékelésre, életérzésre adott versbeszélői válaszban? - jelölt (megnevezett) utalás a Horatius-szövegre (a beszélő kimondja, hogy Horatius-verset hív segítségül: Halljad, Flaccus arany lantja mit énekel ): szenelő, bor, szerelem szelíd érzése ezek a motívumok olyan kellékek, amelyekkel az egyén megteremtheti a menedéket, az elégedettséget, lelki békét; - a valóságtól menekülés, az öröm kelléke a távoli egzotikus világot megidéző, képzelettel megközelíthető motívum ( Villogjon fejeden balzsamomos kenet, Mellyet Bengala napja főz ) a versbeszélő válasza olvasmányélményen és a képzelet működésén alapul Ne bánd, a holnap mit hoz; akármire ébreszt a sors, vedd tiszta haszonnak ; ne vesd meg, ne kerüld, barátom, a szerelem gyönyörét s a táncot ; A többit bízd rá, bízd az egekre - jelenre koncentrálás (carpe diem); - a jövőtől való félelem (pl. halálfélelem) vagy a jövőre vágyakozás elvetése sorsbelátás (apatheia); - boldogságkellékekkel megteremtett menedék (otium) a befolyásolhatatlan külvilág elől; - boldogságkellékekkel megteremtett, mértéktartó öröm (aurea mediocritas = arany középszer); ezeknek az életvezetési tanácsoknak követése vezet a lélek zavarmentességéhez (ataraxiához), az elégedettséghez, a boldogsághoz a lírai én életvezetési tanácsa, életelve Hogyan kell élni ahhoz, hogy az ember elégedett, boldog lehessen? 5 használd a napokat ; holnappal ne törődj ; légy víg, légy te okos... élj s örülj - utalás a Horatius-szövegre: - a horatiusi (epikureista) életbölcselet elvei (ld.: carpe diem, apatheia, aurea mediocritas), amelyeknek távolságára (követésük nehézségére) a felszólító módú igék utalnak - a lírai én arra biztatja magát, hogy azonosuljon a horatiusi boldogságfilozófia tanításaival; - az önbiztatással éppen a távolságot teszi nyilvánvalóvá, amely a horatiusi boldogságfilozófiától elválasztja

4 az epikureizmus boldogságfilozófiája a megszólított Thaliarchus ( beszélő név, jelentése: az ünnepi öröm vezére ) utalás arra, hogy a versszöveg alapgondolata a boldogságteremtéssel kapcsolatos) a megszólítás célja: az életvezetési tanácshoz, az epikureizmus boldogságfilozófiájának tanításához illő (versbéli) kommunikációs szituáció megteremtése a lírai én megszólító gesztusa Milyen a lírai én megszólalásának kommunikációs szituációja és funkciója? Miként viszonyul a lírai én a megfogalmazott életvezetési tanácshoz, életelvhez? a megszólított maga a lírai én önmegszólítás a megszólítás célja: a lírai én Flaccus (Horatius) lantjával mondatja magának a horatiusi életelveket ( Halljad, Flaccus arany lantja mit énekel ) a lírai én tehát inkább hallgatja, mint mondja (inkább befogadja, mint képviseli) az epikureista életbölcseletet önszuggesztió (önmeggyőzés) szeretne azonosulni az epikureista tanítással, az epikureizmus boldogságfilozófiájával, de nem tud azonosulás helyett vágyakozik az elérhetetlen eszményre a javasolt életvezetési tanács (az epikureizmus boldogságfilozófiájának) érvényesülése: a lélek zavarmentességének, békéjének, elégedettségének, mértéktartó gyönyörérzésének (az ataraxiának) megvalósulása, megtapasztalása a jelenben harmónia, idill felismerése a lírai én végkövetkeztetése Milyen felismerésre jut a beszélő a verszárlatban: eredményes-e (eredményes lehet-e) a javasolt életelv követése? önfelszólítás, önbiztatás az epikureista tanítás követésére: - az epikureista intelmek megszegése azzal, hogy a beszélő kilép a jelenéből, a horatiusi világot (eszményt, idillt, harmóniát) idézi fel, ez iránt sóvárog; - a lírai én nem tudja a követni a horatiusi (epikureista) életelveket, ezért kell biztatnia erre magát; - a lírai én elvágyódik a jelenből, sóvárgásának tárgya pedig éppen a jelenben élést hirdető életelv paradoxon ( önellentmondás) a lélek zavarmentessége, elégedettsége helyett a mulandóságot, a halál közeledését regisztrálja a lírai én ( Míg szólunk, az idő hirtelen elrepül ) 6

5 a javasolt életvezetési tanács (az epikureizmus boldogságfilozófiájának) követése sikertelen, kudarc INTERTEXTUALITÁS (szövegköziség): az összehasonlított szövegek dialógusa, kölcsönös egymásra utaltsága. Az intertextualitás eszközei: Fűts hát, hadd oldja vad szigorát a tél, fűts jó keményen! s hozd ide kétfülű kancsódat, és tölts bőkezűbben, ó, Thaliarchus, a legjavából! (= Horatius: Thaliarchushoz, Szabó Lőrinc fordítása) Halljad, Flaccus arany lantja mit énekel: Gerjeszd a szenelőt, tölts poharadba bort, Villogjon fejeden balzsamomos kenet, Mellyet Bengala napja főz. [ ] (= Berzsenyi Dániel: Horác) horatiusi reminiszcenciák (jelöletlen, rejtett idézetek), motívumok beépítése a (Berzsenyi-) versszövegbe (az idézet Horatius Thaliarchushoz című verséből való); a horatiusi óda szabályos időmértékes (aszklepiádeszi) versformájának átvétele; evokáció, a költőelőd (illetve a Thaliarchushoz című vers beszélője) életvezetési tanácsainak jelölt felidézése a műcímmel és az önmegszólításban (Horác; Halljad, Flaccus arany lantja mit énekel). EPIKUREIZMUS = Epikurosztól (i.e ), a hellenizmus korának görög filozófusától származó filozófiai irányzat, életfelfogás. Tanítása szerint az emberi lét legfőbb értéke a lélek nyugodt, indulatmentes állapota, az ataraxia (= zavaroktól való mentesség). Ennek elérése a bölcs mértéktartással ötvöződő élvezet öröm megélésével és a külvilágtól (a közösségi élettől) való visszavonulással lehetséges. A lélek zavarmentességéhez tehát három életelv követése szükséges: az aurea mediocritas (=arany középszer), a carpe diem (= jelenben megtalált vagy megteremtett élvezet, öröm megélése) és az otium (= a külvilágtól való visszavonulás a magány nyugalmába, a lélek világába). Epikurosz levele Menoikeuszhoz részlet (Sárosi Gyula fordítása) A halál tehát, amitől a bajok közül legjobban rettegnek, egyáltalán nem érdekel bennünket, minthogy ameddig mi létezünk, a halál nincs jelen, mikor pedig a halál megérkezik, mi nem vagyunk többé. A halál tehát nem érinti sem az élőket, sem a holtakat, mivel az élőknél nincs jelen, a halottak pedig már nincsenek. 7

6 [ ] A jövő nincs teljesen a hatalmunkban, viszont nem áll teljességgel hatalmunkon kívül. Így hát ne számítsunk rá, mint mindenképpen bekövetkezőre, de ne essünk kétségbe, mintha egyáltalán nem következhetnék be. [ ] Aki azt tanácsolja az ifjúnak, hogy éljen vidáman, az öregnek pedig azt, hogy haljon meg szépen, az ostoba, nemcsak azért, mert az életben van valami kívánatos, hanem azért is, mert a szép életre való törekvés ugyanaz, mint a szép halálra való törekvés. [ ] Amikor tehát azt állítjuk, hogy az élet célja a gyönyör, nem a tivornyázók gyönyöreiről s nem az élvezethajhászásban rejlő gyönyörőségekről beszélünk, ahogy egyesek tudatlanságból, tőlünk eltérőleg vagy pedig tanításainkat félreértve tartják, hanem arról, hagy testünk mentes legyen a fájdalomtól, lelkünk pedig a zavaroktól. [= A MŰÉRTELMEZŐ SZÖVEGALKOTÁSI FELADATOK ÉRTÉKELÉSÉNEK ELVEI MŰÉRTELMEZŐ SZÖVEGALKOTÁS: ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Tartalmi minőség adható összesen 25. A bázisszöveg és a feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek megfelelése a feladat szemjainak, szövegbázisának; a problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás szerint a feladatban kijelölt valamennyi értelmezési szemra utal, kitér, válaszol; kifejtett, indokolt, tárgyszerű állítások, következtetések; ítélőképesség, releváns értékítélet; az értelmezési szemoknak megfelelő tájékozottság (fogalmak, indokolt példák, hivatkozások) meggyőző alkalmazása részleges megfelelés a feladat szemjainak; helyenként kifejtetlen állítások, következtetések; az értelmezési szemoknak megfelelő tájékozottság (fogalmak, indokolt példák, hivatkozások) részben elfogadható alkalmazása, esetleges tárgyi tévedések; több elemében helytálló kifejtés, releváns vélemény jellemzőn hiányos megfelelés a feladat szemjainak; kevés releváns, kifejtett állítás, helyenként megalapozatlan következtetések; korlátozott fogalmi tájékozottság, előfordul tárgyi tévedés; törekvés releváns vélemény megfogalmazására alig reflektál a feladatban adott szemokra; többségében felületes közlések, megalapozatlan állítások; hiányos tárgyi-fogalmi tudás, esetenként alapvető félreértések; törekvés azonosítható vélemény megfogalmazására nem reflektál a feladatban adott szemokra, sok tartalmatlan közlés, hiányzó vagy jellemzően téves fogalomhasználat; félreértések, alig vagy nem azonosítható állás Szövegszerkezet adható összesen 5. A felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem: szó) szerint. 5-4 tudatosan felépített gondolatmenet; arányos tagolású szerkezet: bekezdések, felvezetés, kifejtés, lezárás; elvárt terjedelem 8

7 3-2 részben rendezett gondolatmenet; aránytalan, erőltetett és/vagy hiányzó szerkezeti egységek (bekezdések, felvezetés, kifejtés, lezárás) elvárt terjedelem 1-0 bizonytalan, azonosíthatatlan gondolatmenet; kirívó szövegtagolási hibák, hiányok; elvárt alatti terjedelem Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség) adható összesen 10. A nyelvi regiszter, a szókincs, a köznyelvi normának való megfelelés szerint megfelelő nyelvi regiszter; választékos, világos megfogalmazás és mondatszerkesztés; osan alkalmazott, az értelmezési szemokhoz illő gazdag szókincs; kifejező, árnyalt, következetes előadásmód; esetleg néhány kisebb nyelvi bizonytalanság 7-6 gördülékeny megfogalmazás, átlátható mondatszerkesztés; az értelmezési szemoknak megfelelő szókincs; többnyire szabatos előadásmód; esetleg néhány, az értelmezést nem befolyásoló nyelvi, nyelvhelyességi hiba 5-3 jellemzően töredékes vagy dagályos előadásmód, értelemzavaró mondatszerkesztési, szókincsbeli atlanságok, nyelvhelyességi hibák; bizonytalanság a nyelvi regiszterben 2-0 a szövegre nagyrészt jellemző igénytelen, pongyola nyelvhasználat; a megértést alapvetően gátló stilisztikai, nyelvhelyességi hibák, szegényes, széteső mondatszerkesztés; sivár szókincs, értelemzavaró szóhasználat A fenti táblázatos áttekintések forrása: k_osszehasonlito_elemzes_javitasi_utmutato_2019maj.pdf 9