A nikotinos acetilkolin és a kannabinoid receptorok szerepe a neurotranszmitter-felszabadulás szabályozásában a központi idegrendszerben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A nikotinos acetilkolin és a kannabinoid receptorok szerepe a neurotranszmitter-felszabadulás szabályozásában a központi idegrendszerben"

Átírás

1 A nikotinos acetilkolin és a kannabinoid receptorok szerepe a neurotranszmitter-felszabadulás szabályozásában a központi idegrendszerben Ph.D. értekezés tézisei Kõfalvi Attila Témavezeto: Dr. Sperlágh Beáta Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Molekuláris Farmakológiai Laboratórium és Semmelweis Egyetem Doktori Iskola 2003 Budapest 1

2 BEVEZETÉS A nikotin és a? 9 -THC a legszélesebb körben használt drogok. Segítségükkel fedeztünk fel két alapveto szignalizációs családot: a nikotinerg és a kannabinerg rendszert. A kannabinoid rendszer osi és alapveto fontosságú szabályozó rendszert alkot a biokémiai, genetikai, élettani, és kórélettani folyamatokban. A kannabinoidoknak három megklónozott receptora van: a gátló metabotróp CB 1 és a CB 2 kannabinoid receptor, illetve a serkento ionotróp VR 1 vanilloid receptor. Eme receptorok közül csak a CB 1 expressziója bizonyított az idegsejteken. Mások farmakológiai vizsgálatai feltárták azonban, hogy két további perifériás receptor is létezik (az ún abnormális-kannabidiol és a CB 2 -szeru receptor), és lehet, számolnunk kell az agyban egy új centrális receptorral, a CB 3 -mal is. A CB 1 receptor denzitása az agyban néhol eléri az ionotróp glutamát receptorokét. A receptorok endogén agonistái (az ún endokannabinoidok) telítetlen zsírsavak, vagy azok éter, észter és amid származékai, és általában arachidonsav-származékok. Ilyen például az anandamid, a 2-arachidonoil-glicerol vagy a noladinéter sok más mellett. A kannabinoidokkal szemben a nikotinos acetilkolin (nach) receptorok gyors, serkento ionáramokkal operálnak. A nyolcféle a (2-7, 9, 10) illetve háromféle ß (2-4) alegységbol számos kombinációban állhat össze funkcionális homo- és heteropentamer. Mindegyik fajtának endogén ligandja az acetilkolin, némelyiknek az az Alzheimer-kórban kulcsszerepet játszó toxikus protein, az Aß 42 is, illetve az a7 homopentamer számára a kolin is. A rágcsálók központi idegrendszerében a legnagyobb mennyiségben kimutatható alegység az a7, ami után a ß2, az a4 és az a3 következik. Számos agonista és antagonista használatával lehet egy nikotinos receptort farmakológiailag megbízhatóan azonosítani. Azonban ha a kolin és a nikotin is teljes agonistaként, emellett nanomoláris a-bungarotoxin (a-btx) és metilakonitin (MLA) antagonistaként viselkedik, a7 homopentamerként azonosítjuk a receptort. Sajnos, a centrális nach receptorok szerepe tisztázatlan a normál fiziológiás muködésben, csak a Renshaw-szinapszisokban és a hippokampusz egyes területein bizonyították a nikotinerg szinaptikus áramok létét. A hippokampusz idegsejtjei rendkívül érzékenyek a nach receptorok agonistáira. Az eddig bizonyított nach típusok, melyek depolarizálhatják a GABA-erg interneuronokat és részt vesznek a szinaptikus plaszticitás szabályozásában az a7 és az a4ß2. A glutamáterg sejtek a dús kolinerg beidegzés ellenére ritkán válaszolnak a nikotinra is. Érdekes, hogy az a7 és NMDA receptorok koaktivációja anandamid szintézist is elindít a sejtben, míg az anandamid direkt endogén antagonistaként gátolja az a7 nach receptort. A dohányzással bevitt nikotin az Alzheimer-kór egyik bunös faktorával, az Aß 42 -vel verseng az a7-es receptorért. Az endokannabinoidok (anandamid, noladinéter) gátolják az amiloid-ß 42 peptid neurotoxikus hatását. Úgy tunik tehát, hogy a kannabinoid rendszer nem csak a fiziológiás folyamatokban vesz részt. Szerepe van a neurodegeneratív betegségek (Alzheimer-kór, Parkinson-kór, Huntington-kór, szklerózis multiplex, epilepszia) kialakulásában, illetve a fájdalomérzésben is. Neuroprotekív hatásuk egy újabb ok, amiért az érdeklodés középpontjába kerültek. Valószínu, hogy a különféle drogaddikciók (beleértve a nikotint és az etanolt) foként a ventrális 2

3 tegmentális áreában (VTA) és a nucleus accumbens GABA-erg, kolinerg, dopaminerg, kannabinerg, glutamáterg rendszerén konvergálnak. A kokain, a nikotin és az etanol akutan jelentos változást okoz eme agyterületek endokannabinoid szintjében, és a CB 1 génkiütött egérben nem váltható ki etanoladdikció, nem alakul ki a nikotinra pszichológiai dependencia, a nikotin jutalmazó hatása. A CB 1 receptor antagonista SR141716A dózisfüggoen gátolja a nikotinfüggést. Az exogén kannabinoidok fogyasztása szembetuno motoros és kognitív zavarokat okoz, azaz a striátum és a hippokampusz muködését is befolyásolják e molekulá k. Az is látszik, hogy a hippokampuszt és a striátumot éro akut és krónikus, sejtelhalással járó betegségekben a kannabinoidoknak komoly neuroprotektív, restoratív szerep juthat. Viszont munkáink kezdetén hiányzott egy részletes, minden kétséget eloszlató, komplex morfológiai-funkcionális vizsgálat, ami megismertet bennünket az eddig megklónozott egyetlen centrális kannabinoid receptor expressziójával, szerepével. Azt is tisztázni kívántuk, hogy vajon minden centrális kannabinoid hatásért a CB 1 receptor a felelos-e, avagy vannak-e ez alól kivételek is. E célból a striátum vizsgálatát is tervbe vettük, hogy tisztázzuk a szakirodalomban található inkoherens adatokat. A nikotin centrális támadáspontja közül a hippokampusz az egyik legjelentosebb terület. Elégséges mennyiségu, részletes morfológiai adat gyult össze az? 7 és az? 4?2 receptor eloszlásáról az elmúlt évtizedben, és kimutatták, hogy funkcionálnak, áramot lehet rajtuk kiváltani. Viszont egy olyan integrált rendszerben, mint a hippokampusz szelet, közvetlenül a GABA kiáramlásának mérésén keresztül nem volt kimutatható az? 7 receptor muködése. Tekintve, hogy az Alzheimer-kórban az nach receptorokat érinto jelenségek már nem csak e betegség kialakulásának és progressziójának okozatai, hanem részben okai is, érdemes lenne látni, vajon milyen szerep hárul rájuk a hippokampusz GABA-erg sejtjeinek szabályozásában. 3

4 CÉLKITUZÉSEK A kannabinoid receptorokkal kapcsolatos kérdések: 1. Célul tuztük ki a CB 1 -es kannabinoid receptor eloszlásának, expressziós mintázatának vizsgálatát a rágcsálók és az ember hippokampuszában, s hogy az eltéro fajokban mennyire homológ a receptor kifejezodése. 2. Az expresszió függvényében kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen hatással bírnak a kannabinoid agonisták azon traszmitter(ek) felszabadulására, amelyeket a CB 1 receptort szintetizáló sejtek szabadítanak fel. Kíváncsiak voltunk arra is, mennyire extrapolálhatóak a patkányban kapott eredmények az emberben tapasztaltakra. 3. Választ kerestünk arra a kérdésre, hogy a kannabinoidok gátolják-e a glutamát felszabadulást, és ha igen, hogyan, ha a receptorok nem detektálhatók a glutamáterg terminálisokon. 4. Tisztázni kívántuk, hogy in vitro milyen irányban modulálják a kannabinoidok a dopamin, a GABA és a glutamát felszabadulását a patkány striátumában. A nikotinos receptorral kapcsolatos kérdések: 5. Tisztázni kívántuk, hogy a hippokampusz szeletben a nikotin hogyan befolyásolja a GABA felszabadulását. 6. A hatásban résztvevo receptor(ok) karakterizálását is célul tuztük ki. 7. Emellett a receptorok aktivációjától a GABA felszabadulásig vezeto mechanizmus feltárását is tervbe vettük. 4

5 MÓDSZEREK Valamennyi állati és emberi szövetet felhasználó kísérlet megfelelt a Kísérleti Orvostudományi Intézet és a Semmelweis Egyetem kísérleti etikai szabályzatainak. Anatómiai kísérletek Anatómiai kísérleteinket hím Wistar patkány és humán hippokampuszon végezték Prof. Freund Tamás munkacsoportjából Dr. Katona István és kollégái. A CB 1 receptor celluláris és szubcelluláris eloszlásának feltárásához egyszeres preembedding és preembedding kettos immunfestést peroxidáz reakcióval, kombinált immunarany-immunperoxidáz kettos immunfestést, és fluoreszcens kettos immunfestést alkalmaztak. Farmakológiai kísérletek A szeleten végzett [ 3 H]GABA és [ 3 H]dopamin ([ 3 H]DA) felszabadulásos kísérleteinkben 400 µm vastag hippokampusz és striátum szeleteket használtunk. A [ 3 H]glutamát méréséhez megfelelobbnek találtuk a szinaptoszóma preparátumot, ahol Ca 2+ -függo [ 3 H]glutamát-felszabadulást tudtunk beállítani, ami mentes volt a glia befolyásától, és a poliszinaptikus folyamatoktól. A szeleteket egy órán át inkubáltuk 37 ºC-on [ 3 H]GABÁ-val és ¾ órán át [ 3 H]DA-nal, ami által a tríciált transzmitter felvevodött a szinaptikus végkészülékekbe. Ennek végén a szeletek szuperfúziós kamrákba kerültek, majd 1 órán keresztül szuperfúziós rendszerben mostuk a oket 0,7 ml/perc perfúziós sebességgel. Ezek után került sor a mintavételi periódusra: 19 darab 3 perces mintát gyujtöttünk az elfolyó perfuzátumból. A 3. és a 13. mintavétel elején elektromos ingerlést alkalmaztunk a kamrában. A vizsgálandó vegyületeket vagy azok oldószereit vagy az elso (S 1 ) vagy a második elektromos ingerlés (S 2 ) elott 15 perccel adtuk a perfúziós folyadékhoz. Általában ha csak egy vegyületet adtunk S 2 elott, akkor annak a vegyületnek a transzmitter-felszabadulásra kifejtett hatását vizsgáltuk. Ez kétféle módon értékeltük: a vegyület hatása a nyugalmi és a stimulált transzmitter felszabadulásra aránypárokban kifejezve. Az antagonistákat általában S 1 elott adtuk 15 perccel (tehát már a mosási periódus 51. percétol), míg az agonistákat S 2 elott. Ezzel kivédtük azt, hogy az antagonista esetleges saját hatása keveredjen az agonista hatásával. Ennek megfeleloen antagonista kontrollokat is mértünk, amikhez statisztikailag viszonyítani lehetett az agonista hatását az antagonista jelenlétében. A nikotinos vizsgálatok során egy elektromos ingerlést választottunk (a mintavétel 36. percétol). Ezekben a kísérletekben 15 mintát gyujtöttünk. A kísérlet kiértékelése során az egyes perfuzátum minták radioaktivitás-tartalmát fejeztük ki a mintavétel idopontjában ka lkulált szöveti tartalom százalékában. Azaz egy lépcsozetes transzmitter felszabadulási görbéhez, ún. fractional release százalék diagramhoz jutottunk (FR%). A patkány és egér szinaptoszóma preparálása során egy ml tisztított P 2 szinaptoszóma frakció eloállításához 4 hím Wistar patkány hippokampuszait és striátumait, illetve 8 CD-1 egér hippokampuszait használtuk. A CD-1 egérbol generált CB 1 receptor génkiütött egeret Dr. Catherine 5

6 Ledent, a Brüsszeli Egyetem professzora biztosította számunkra. Az egér genotípusát konvencionális PCR technikával rendszeresen ellenoriztük. A kész preparátumot [ 3 H]glutamáttal inkubáltuk 5 percig, majd a szokásos módon a perfúziós kamrába kerültek egy-egy Whatman GF/C üvegszálas szuro közé, és 33 perc eloperfúzió után háromperces mintákat gyujtöttünk a perfuzátumból. A felszabadult és a szöveti radioaktivitás megoszlását Baranyi Mária kollégánk analizálta HPLC technikával. A felszabadult trícium túlnyomó része az adot ttranszmitterhez kötodött. Az ingerléssel kiváltott többlet transzmitter felszabadulást a görbe alatti területek számolásával határoztuk meg, így jutottunk az FRS 1 és FRS 2 százalékos értékekhez. Az adatok n? 4 identikus megfigyelés átlag ± szórás adatait tartalmazzák. Az EC 50 adatokat Prism 3.01 (Graph Pad, San Diego, CA) program segítségével kalkuláltuk. A statisztikai kiértékelést Student t-teszttel vagy ANOVÁ-val végeztük, ez utóbbi mellé a Dunnett illetve a Bonferroni poszt-tesztet alkalmaztunk szelektált csoportokra. A p < 0,05 értéket fogadtuk el szignifikánsnak. A nikotinos vizsgálatsorozatban a hippokampális interneuronokon a nikotin hatását intracelluláris kalcium méréssel vizualizálta osztályunkról Dr. Zelles Tibor. A 250?M vastag koroná lis metszeteket fura-2 acetoximetil-észterrel töltöttük fel. Egy óra állás után, mikor már megtörtént a festék deészterifikálódása, kísérleti kamrába kerültek a szeletek, és 340 ± 5 illetve 380 ± 5 nm-en történt a megvilágításuk. A szeletek által kibocsájtott fényt (510 ± 20 nm) hutött charged-coupled kamerával detektáltuk, majd megfelelo szoftverrel kiértékeltük az adatokat. 6

7 EREDMÉNYEK ÉS MEGBESZÉLÉS A kannabinoidok és a hippokampusz A morfológiai vizsgálatok kimutatták, hogy mind a patkány, mind az ember hippokampuszában a CB 1 receptor preszinaptikusan, a piramissejtek bemenetét szabályozó CCK-pozitív GABA-erg interneuronok axonterminálisain fejezodik, és nem kollokalizál a glutamáterg sejtekkel, vagy azok axonterminálisaival. Ezenfelül a CB 1 receptor génkiütött egerekben az antitest nem festett. Miután a morfológiai adatok erosen sugalmazták, hogy a CB 1 receptor aktiváció a GABA-erg terminálisokon okozhat gátlást, megvizsgáltuk ezt a kérdést az osztályunkon nagy hagyományokkal bíró szuperfúziós elrendezésu in vitro radioizotópos transzmitter felszabadulás méréssel. Az egyik legszélesebb körben alkalmazott kannabinoid receptor agonista, a WIN hatását teszteltük. A patkány hippokampuszában a WIN koncentráció-függoen (0,01 1 µm) váltott ki csökkenést az elektromos téringerléssel kiváltott [ 3 H]GABA-felszabadulásban. A legnagyobb csökkenés ~48% volt, amit 1 µm-os koncentrációjú agonista jelenlétében tapasztaltunk. A WIN hatásának EC 50 értéke 41 nm-nak bizonyult. Felmerült a kérdés, hogy vajon a kannabinoid receptor aktivációjával kiváltott válasz közvetlen-e, vagy esetleg részben avagy egészében egy másik transzmitter közvetíti-e. Az AMPA/kainát és az NMDA típusú glutamát receptorok antagonistái, a CNQX és az AP-5 jelenlétében is ~46%-kal csökkent a WIN hatására a GABA felszabadulás, tehát nem az excitátoros bemenetek WIN által okozott esetleges csökkenése befolyásolta a GABA felszabadulását. Szóba jöhetett, hogy a kannabinoid agonista nem a felszabaduló transzmitter mennyiségét csökkenti, hanem elektromos téringerlés alatt esetleg a transzporter rendszer serkentésén keresztül elomozdítja a [ 3 H]GABA visszavételét, és következményesen csökkenti a nettó trícium-kiáramlást. Egy további vizsgálatban viszont kimutattuk, hogy a WIN nem befolyásolja 1?M-os koncentrációban a [ 3 H]GABA visszavételét. A CB 1 receptorra szelektív antagonista SR141716A (1?M) felfüggesztette a WIN hatását, tovább bizonyítva, hogy a CB 1 receptor aktiváció preszinaptikusan csökkenti a GABA felszabadulását a hippokampuszban. A WIN a humán hippokampuszban a patkányban tapasztaltakkal megegyezoen ~49%-os gátlást váltott ki az elektromos ingerléssel kiváltott GABA felszabadulásban. Az AMPA/kainát és az NMDA típusú glutamát receptorok antagonistái, a CNQX és az AP-5 jelenlétében is ~46%-kal csökkent a WIN hatására a GABA felszabadulás, tehát nem az excitátoros bemenetek WIN által okozott esetleges csökkenése befolyásolta a GABA felszabadulását a humán hippokampuszban sem. 7

8 A CB 1 receptorra szelektív antagonista SR141716A (1?M) felfüggesztette a WIN hatását. Mindezen eredmények arra utalnak, hogy mind expressziós mintázatában, mind funkciójában rendkívül konzervatív a CB 1 receptor még távoli rokonságú fajok közt is. Érdekes módon azonban a patkány hippokampuszából készített szinaptoszóma preparátumban négy gyakran használt agonista is szignifikánsan csökkentette a nyugalmi és a 25 mm K + -mal kiváltott [ 3 H]glutamát felszabadulást. Az agonisták hatáserosség-sorrendje a következo volt: CP55940 (EC 50 = 0,84 µm) > WIN (3,47 µm) > ACEA (17,8 µm) R-metanandamid (19,8 µm), míg a hatékonyságuk sorrendje: WIN (72%-os maximális gátlás) > CP55940 (40%) ACEA R- metanandamid. A kannabinoid agonisták hatását azonban két szelektív és potens CB 1 receptor antagonista alkalmazása sem védte ki. Az egyik a már említett SR141716A volt, a másik pedig az AM251. Az SR141716A-t (1-5?M) 1, 3 és 20?M WIN vel illetve 10?M CP55940-nel szemben is alkalmaztuk, míg az AM251-et (1?M) 3 és 20?M WIN vel szemben. A VR 1 receptor antagonista kapszazepin (10-30?M) sem függesztette fel a WIN (3 és 20?M) hatását. Mindez arra utal, hogy CB 1 és VR 1 receptortól független hatásokkal állunk szemben, mikor a kannabinoidok glutamáterg terminálisokra kifejtett hatását értékeljük. Hogy ezt egy további lépéssel alátámasszuk, CB 1 receptor génkiütött vagy a már meghonosodott angol kifejezéssel élve homozigóta CB 1 knockout egértörzsön, illetve annak vad típusán folytattuk a vizsgálatokat. A CB 1 receptor agonista WIN (20 µm) mindkét egértípusban egyforma mértékben csökkentette a stimulált (~54% gátlás a vad típusban, ~55% a génkiütött egérben) és a nyugalmi [ 3 H]glutamát felszabadulást. A kannabinoidok és a striátum Eredményeink tanúsága szerint a WIN (0,3-10 µm) és a CP55940 (0,3-10 µm) sem a nyugalmi, sem az elektromos ingerléssel kiváltott [ 3 H]DA-felszabadulást nem befolyásolta szignifikánsan a patkány striátum szeletekben. Egy régebbi tanulmányban kimutatták, hogy a dopamin D 2 és a CB 1 receptorok kollokalizálnak, és funkcionális egységet alkotnak a striátumban. Ha csupán dopaminerg vagy kannabinerg agonista aktiválja a receptort, a camp termelodés csökkenése az eredmény. Viszont ha mindkét receptor agonistái egyszerre vannak jelen, a camp szint emelkedésnek indul. Úgy gondoltuk tehát, hogy ez a folyamat elmaszkírozhat egy esetleges CB 1 receptor aktivációt. Ám a D 2 antagonista sulpiride (1 µm) jelenlétében sem befolyásolta a WIN a [ 3 H]DA-felszabadulást. Ezen túlmenoen az ionotróp GABA és glutamát receptorok gátlószereinek jelenlétében is teszteltük a WIN t, hogy kiszurjük a poliszinaptikus folyamatok esetleges változásának hatását, de ez esetben sem láttunk választ a kannabinoid agonista jelenlétében. Kipróbáltuk a WIN t (1 µm) más ingerlési paramétereken és más oldószerekkel, de továbbra sem kaptunk választ az agonistára. Jelen helyzetben tehát nem tudjuk alátámasztani azt, hogy a 8

9 kannabinoidok közvetlenül befolyásolnák a striatális dopamin felszabadulást. A dopaminnal ellentétben a WIN (1 µm) ~32%-os csökkenést okozott az elektromos téringerléssel kiváltott [ 3 H]GABA-felszabadulásban. Az AM251 (1 µm), a CB 1 receptor szelektív antagonistája kivédte a WIN hatását, azaz a folyamat feltehetoleg CB 1 receptorok aktiválásán keresztül zajlott. Az AMPA/kainát és az NMDA típusú glutamát receptorok antagonistáinak gátlása ellenére is ~32%- kal csökkentette a stimulált [ 3 H]GABA-felszabadulást a WIN (1 µm). Azaz a CB 1 receptor aktivációja feltehetoleg preszinaptikusan érintette a GABA felszabadulását. A fentiek után már nem meglepo, hogy a patkány striátumából készített szinaptoszóma preparátumban a gyakran használt kannabinoid agonisták közül a CP55940 (EC 50 = 0,58 µm) és a WIN (3,38 µm) is szignifikánsan csökkentette a 25 mm K + -mal kiváltott [ 3 H]glutamát felszabadulást. Az agonisták hatékonysága és hatáserossége hasonló volt a hippokampuszban tapasztaltakhoz, bár a WIN a maximális hatást már 6?M-ban kiváltotta. A nikotinos acetilkolin receptorok és a hippokampusz interneuronjai A nikotinnak (illetve a többi agonistának) a mintavétel hatodik percében alkalmazott perfúziója nem váltott ki extra [ 3 H]GABA-felszabadulást, feltehetõleg mert a receptor nem preszinaptikus, hanem szomatodendritikus elhelyezkedésû. Ugyanakkor a nikotin perfúziója és kimosása után az elektromos ingerlésben jelentõs emelkedés volt tapasztalható a nikotin koncentrációjától, és a nikotinos illetve az elektromos ingerlés közt eltelt idõtõl függõen. Az elektromos ingerlést az agonistás stimuláció után 15 perccel hajtottuk végre a továbbiakban. A nikotin (EC 50 = 4,1 µm, maximális serkentés: 440%) és a többi vizsgált nachr agonista, azaz az acetilkolin (EC 50 = 147 µm), és a kolin (EC 50 = 352 µm) koncentráció-függoen serkentette az ingerléssel kiváltott GABA felszabadulást. A DMPP-nek nem volt hatása. Ennek megfeleloen az agonisták hatáserosség-sorrendje a következo: nikotin > acetilkolin > kolin, míg a hatékonyságuk sorrendje: nikotin = kolin = acetilkolin >> DMPP. A nikotin (100 µm) hatásának idofüggését lineáris összefüggésként leírva 31,5 percnek adódott a folyamat féléletideje. A nach receptorok néhány antagonistájának jelenlétében is kipróbáltuk a nikotin (100 µm) hatását. A hippokampuszban az a7 receptort gátló metilakonitin (MLA, 10 nm) és az a-bungarotoxin (a-btx, 100 nm) is kivédte a nikotinos stimulációt, de a másik gyakori receptor, az a4ß2 sze lektív antagonistája, a DHßE nanomoláris tartományban nem gátolta a nikotin hatását. Mindezen eredmények meggyozoek abból a szempontból, hogy az a7 alegységet tartalmazó nach receptorok aktivációja vezetett el az elektromos ingerléssel kiváltott [ 3 H]GABA-felszabadulás fokozódásához. Az extracelluláris Ca 2+ -mentes környezetben történo nikotinos stimuláció nem volt hatással a 9

10 késobbi, normál perfúziós oldatban történo elektromos ingerlésre. Ez azt jelzi, hogy külso Ca 2+ - beáramlás szükséges a nikotin hatásának megjelenéséhez az elso lépésben, ahogy az elvárható egy nach receptor aktivációjakor. A Ca 2+ -függés további vizsgálatához intracelluláris Ca 2+ -szint méréshez folyamodtunk. A stratum radiatum és a stratum lacunosum moleculare alrégiókban az interneuronok 35%-a reagált nikotinra (100?M). Az á7-szeletív antagonista MLA (10 nm) jelenlétében viszont 13 vizsgált sejtbõl csak kettõ reagált a nikotinra. A feszültségfüggo Na + -csatornák gátlószere, a tetrodotoxin (TTX, 1 µm) jelenlétében történt nikotinos stimuláció hatása elmaradt. Ha a TTX-et csak az elektromos ingerlés alatt adtuk, akkor is elmaradt a nikotinos elokezelés hatása. Ez nem jelenthet mást, minthogy 1) az a7 receptor aktivációja a terminálisba terjedo akciós potenciált váltott ki; és 2) a feszültségfüggo Na + -csatornák aktivációja, azaz Na + -beáramlás is kellett ahhoz a folyamathoz, ami a többlet [ 3 H]GABA felszabadulást reprezentálta az elektromos ingerlés alatt, nikotinos kezelés után. Ez utóbbi megfigyelés azért fontos, mert az elektromos ingerlés alatti Na + -beáramlás a GABA transzporter megfordulását is eredményezheti. A transzporteren keresztüli [ 3 H]GABA felszabadulás differenciált gátlására vagy modulálására számos lehetoség ismert. Ezen lehetoségek közül mind a szerfürdo homérsékletének o C-ra való csökkentése, mind a GAT-1 transzportgátló (-)- nipekotinsav (1 mm) kivédte a nikotinos elokezelés hatását. MEGBESZÉLÉS A kannabinoid receptorokkal kapcsolatos válaszok: 1. A CB 1 kannabinoid receptor konzervatív módon fejezodik ki mind a rágcsálók, mind az ember hippokampuszában. A receptor minden esetben preszinaptikusan, a CCK-pozitív interneuronok axonterminálisain volt megtalálható. 2. A kannabinoid agonisták koncentráció-függo módon a patkányban és a humán hippokampuszban is azonos mértékben csökkentették stimulált GABA felszabadulást. A gátlást preszinaptikus CB 1 kannabinoid receptorok közvetítik, és a kannabinoid hatás fennmaradt a glutamát receptorok antagonistáinak jelenlétében is. 3. A hippokampuszban a nagy koncentrációjú kannabinoid ligandok csökkentik a nyugalmi és stimulált glutamát felszabadulást, amit a szelektív CB 1 receptor antagonisták nem védenek ki. A hatás fennáll CB 1 receptor-génkiütött egérben is. Tehát a kannabinoidok gátló hatása a glutamát felszabadulásra nem a CB 1 receptorok aktiválásán nyugszik. 4. A kannabinoid agonisták csökkentik az ingerléssel kiváltott GABA felszabadulást CB 1 kannabinoid receptorok közvetítésével a patkány striátum szelet preparátumában, ugyanakkor nem befolyásolják a 10

11 dopamin kiáramlását. Csökkentik a nyugalmi és stimulált glutamát felszabadulást is, ez azonban szintén nem a CB 1 receptorok aktiválásán nyugszik, ahogy a hippokampuszban sem. Azaz, a kannabinoidok által okozott motoros diszfunkciók elsosorban a GABA és glutamát modulálásán nyugszanak, és nem a dopamin szintjének szabályozásán. A nikotinos receptorokkal kapcsolatos válaszok : 5. A nikotin és más nach receptor agonisták nem váltanak ki GABA felszabadulást a hippokampusz szeletbol, de koncentráció-függo módon, hosszantartóan fokozzák a stimulált GABA felszabadulást. Tudomásunk szerint ez az elso olyan megfigyelés, ami egy ionotróp nach receptor aktiválásához hosszú ideju intracelluláris transzformációt társít. 6. A folyamatban részt vevo legvalószínubb nach receptor az? 7-es homopentamer. 7. A mechanizmus Ca 2+ -beáramlást igényel, amit a feszültségfüggo Na + -csatornák aktivációja követ. Az elektromos ingerlés során többlet GABA-kiáramlás a transzporterek megfordulása révén zajlik. Azaz, a nikotinos elokezelés a késobbiekben esetleg aktiválódó interneuron számára a fokozott posztszinaptikus gátlás lehetoségét hordozza a transzporterek érzékenyítése által. 11

12 ÖSSZEFOGLALÁS A hippokampusz az ot alkotó sejtek sokféleségével egy sérülékeny és rendkívül összetett rendszert alkot. Az interneuronok kontrollálják a bemeneti és kimeneti rendszerét, a viselkedésfüggo elektromos aktivitást, részt vesznek a szinaptikus plaszticitásban, és elengedhetetlen a szerepük a rövidtávú memória kialakulásában. Sérülékenységébol adódóan azonban számos alattomos betegség támadáspontja. A CB 1 kannabinoid és az a7 nikotinos acetilkolin receptorok két eltéro receptor nagycsaládba tartoznak. Aktivációja ellentétes intracelluláris hatást eredményez. Talán ezért van az, hogy a marihuana illetve a nikotin miért ellentétes hatású a kognitív funkciókra. Ráadásul a saját és mások morfológiai tanulmányait összevetve úgy tunik, hogy e két receptor expressziója átfedést mutat, a CCK-pozitív interneuronokra jellemzoek a hippokampuszban. A fentiekbol az is kiderül, hogy a két receptor a neurodegeneratív betegségek kialakulásában is részt vesz. Emellett egy közös jellemzojük az aktivációjukkal járó neuroprotektív hatás, melynek hátterében bizonyíthatóan a CB 1 és az a7 nach receptorok állnak, bár más receptorok (CB 3?) szerepe is gyanítható. Eredményeink tükrében a CB 1 receptorok is, és a glutamáterg terminálisokat szabályozó kannabinoid receptorok is konzervatívan viselkednek, de nem egyeznek meg egymással. 12

13 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A hagyományokhoz híven itt szeretném hálámat kifejezni témavezetomnek és tanítómesteremnek, Sperlágh Beátának, aki türelemmel és szakértelemmel vezetett át a tudomány útvesztojén, hogy elkerüljem a kínálkozó csapdákat. Köszönöm figyelmét, tanácsait, támogatását, ami elengedhetetlen volt a felelosségteljes munkában történo helytálláshoz. Vizi E. Szilveszter akadémikus, Elnök Úr iskolát teremtett, ahol a fiatalok nem csupán megszeretik a tudományt, de értoi lesznek annak. Köszönettel tartozom Vizi E. Szilveszternek a bizalmáért, támogatásáért, a lehetoségért, hogy részt vehettem az intézet nagy hagyományokkal bíró farmakológiai osztályának munkályában. Köszönet illeti laborunk munkatársainak, névsorrendben Baranyi Marinak, Kittel Áginak, Korössy Zsuzsinak, Papp Lillának és Szénássy Évinek társaságát, segítségét, szeretetét, támogatását, ami nélkülözhetetlen volt a munkám létrejöttében. Nem feledkezem meg az osztályon dolgozó többi kollégáimmal eltöltött kellemes pillanatokról sem. Zsilla Gabinak köszönöm a szinaptoszómás kísérletekhez nyújtott önzetlen segítségét. Zelles Tibornak és Sántha Ernonek köszönöm a közös munkát. Köszönettel tartozom intézetünk igazgatójának, Freund Tamás akadémikusnak, illetve munkatársainak: Hájos Norbertnek és Katona Istvánnak az önzetlen, konstruktív segítségéért. Az o szaktudásuk kiszélesítette a látóköröm a kutatásaim területén. S végül, de nem utolsó sorban hálával tartozom szeretteimnek, akik megértették, hogy nem munkába járok a KOKI-ba, hanem ez egy hivatás, életpálya, s ennek megfelelo környezetet biztosítottak számomra. 13

14 AZ ÉRTEKEZÉS TÉMÁJÁVAL ÖSSZEFÜGGO KÖZLEMÉNYEK 1. Katona I, Sperlágh B, Sík A, Köfalvi A, Vizi ES, Mackie K, Freund TF (1999) Presynaptically Located CB 1 Cannabinoid Receptors Regulate GABA Release from Axon Terminals of Specific Hippocampal Interneurons. J Neurosci 19: Katona I, Sperlágh B, Maglóczky Z, Sántha E, Köfalvi A, Czirják S, Mackie K, Vizi ES, Freund TF (2000) GABAergic interneurons are the targets of cannabinoid actions in the human hippocampus. Neuroscience 100: Köfalvi A, Sperlágh B, Zelles T, Vizi ES (2000) Long-lasting facilitation of 4-amino-n-[2,3-3 H]butyric acid ([ 3 H]GABA) release from rat hippocampal slices by nicotinic receptor activation. J Pharm Exp Ther 295: Köfalvi A, Vizi ES, Ledent C, Sperlágh B (2003) Cannabinoids inhibit the release of [ 3 H]glutamate from rodent hippocampal synaptosomes via a novel CB 1 receptor-independent action. Eur J Neurosci 18: AZ ÉRTEKEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖZLEMÉNYEK 5. Sumiya Y, Torigoe K, Gerevich Z, Köfalvi A, Vizi ES (2001) Excessive release of [ 3 H]noradrenaline by veratridine in spinal cord. Neurochem Int 39: Sperlágh B, Illés P, Gerevich Z, Köfalvi A (2001) Distinct Mechanisms Underlying a1- Adrenoceptor and P2x Purinoceptor Operated ATP Release and Contraction in the Guinea-Pig Vas Deferens. Neurochem Res 26: Sperlágh B, Köfalvi A, Deuchars J, Atkinson L, Milligan C, Buckley NJ, Vizi ES (2002) Involvement of P2X 7 receptors in the regulation of neurotransmitter release in the rat hippocampus. J Neurochem 81: Papp L, Balázsa T, Köfalvi A, Erdélyi F, Szabó G, Vizi ES, Sperlágh B (2004) P2X receptormediated modulation of noradrenaline release from rat hippocampal slices J Pharm Exp Ther (közlésre benyújtva) *Az értekezés témájával összefüggo közlemények 14

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. 2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton

Részletesebben

IDEGTUDOMÁNYOK PROGRAM

IDEGTUDOMÁNYOK PROGRAM IDEGTUDOMÁNYOK PROGRAM Neurofarmakológia alprogram Témavezetõ: Dr. Sperlágh Beáta, az orvostudományok kandidátusa A NIKOTINOS ACETILKOLIN ÉS A KANNABINOID RECEPTOROK SZEREPE A NEUROTRANSZMITTER- FELSZABADULÁS

Részletesebben

Asztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA NOVEMBER

Asztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA NOVEMBER Asztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA 2017. NOVEMBER Az Alzheimer kór Neurodegeneratív betegség Gyógyíthatatlan 65 év felettiek Kezelés: vakcinákkal inhibitor molekulákkal

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás

Részletesebben

A somatomotoros rendszer

A somatomotoros rendszer A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus

Részletesebben

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor

Részletesebben

A [ 3 H]glutamáttal előinkubált hippokampusz szeletből mind az ATP (EC 50 = 5 mm, maximális hatás 10 mm-nál), mind a BzATP; (EC 50 = 0.

A [ 3 H]glutamáttal előinkubált hippokampusz szeletből mind az ATP (EC 50 = 5 mm, maximális hatás 10 mm-nál), mind a BzATP; (EC 50 = 0. ZÁRÓJELENTÉS A Purinerg receptorok által közvetített hatások komplex vizsgálata új neuroprotektív terápiás lehetőségek elméleti alapjai című OTKA témáról 1. P2X 7 receptor eloszlás vizsgálata a központi

Részletesebben

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel. Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron

Részletesebben

A diabetes hatása a terhes patkány uterus működésére és farmakológiai reaktivitására

A diabetes hatása a terhes patkány uterus működésére és farmakológiai reaktivitására OTKA 62707 A diabetes hatása a terhes patkány uterus működésére és farmakológiai reaktivitására Zárójelentés A gesztációs diabetes mellitus (GDM) egyike a leggyakoribb terhességi komplikációknak, megfelelő

Részletesebben

KÉSZÍTETTE: BALOGH VERONIKA ELTE IDEGTUDOMÁNY ÉS HUMÁNBIOLÓGIA SZAKIRÁNY MSC 2015/16 II. FÉLÉV

KÉSZÍTETTE: BALOGH VERONIKA ELTE IDEGTUDOMÁNY ÉS HUMÁNBIOLÓGIA SZAKIRÁNY MSC 2015/16 II. FÉLÉV KÉSZÍTETTE: BALOGH VERONIKA ELTE IDEGTUDOMÁNY ÉS HUMÁNBIOLÓGIA SZAKIRÁNY MSC 2015/16 II. FÉLÉV TÉNYEK, CÉLOK, KÉRDÉSEK Kísérlet központja Neuronok és réskapcsolatokkal összekötött asztrocita hálózatok

Részletesebben

Zárójelentés. A) A cervix nyújthatóságának (rezisztencia) állatkísérletes meghatározása terhes és nem terhes patkányban.

Zárójelentés. A) A cervix nyújthatóságának (rezisztencia) állatkísérletes meghatározása terhes és nem terhes patkányban. Zárójelentés A kutatás fő célkitűzése a β 2 agonisták és altípus szelektív α 1 antagonisták hatásának vizsgálata a terhesség során a patkány cervix érésére összehasonlítva a corpusra gyakorolt hatásokkal.

Részletesebben

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban 17. Központi idegrendszeri neuronok ingerületi folyamatai és szinaptikus összeköttetései 18. A kalciumháztartás zavaraira

Részletesebben

Az agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5.

Az agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5. Az agy betegségeinek molekuláris biológiája 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5. Alzheimer kór 28 Prion betegség A prion betegség fertőző formáját nem egy genetikai

Részletesebben

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák

Részletesebben

AZ ÖSZTROGÉN ÉS A DEHIDROEPIANDROSZTERON SZEREPE A SZINAPTIKUS ÁTRENDEZŐDÉSBEN

AZ ÖSZTROGÉN ÉS A DEHIDROEPIANDROSZTERON SZEREPE A SZINAPTIKUS ÁTRENDEZŐDÉSBEN AZ ÖSZTROGÉN ÉS A DEHIDROEPIANDROSZTERON SZEREPE A SZINAPTIKUS ÁTRENDEZŐDÉSBEN c. PhD-értekezés magyar nyelvű összefoglalója Csákvári Eszter Témavezető: Dr. Párducz Árpád Magyar Tudományos Akadémia Szegedi

Részletesebben

ÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM

ÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM ÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM Az agyi jutalmazási ( revard ) rendszere: Egyes fiziológiai tevékenységek, mint az evés, ivás, nemi kontaktus 2jutalmazottak, örömmel, gyönyörrel, kellemes érzéssel vagy kielégüléssel

Részletesebben

I. Spinális mechanizmusok vizsgálata

I. Spinális mechanizmusok vizsgálata Az OTKA pályázat keretében több irányban végeztünk kutatásokat a fájdalom mechanizmusok tisztázása érdekében. Az egyes kutatások eredményeit külön fejezetekben ismertetem. I. Spinális mechanizmusok vizsgálata

Részletesebben

MAGYAR NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÁS

MAGYAR NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÁS MAGYAR NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÁS Bevezetés Ph.D. munkám során az agynak a neurodegeneratív folyamatok iránti érzékenységét vizsgáltam, különös tekintettel a korai neonatális fejlődést befolyásoló különböző

Részletesebben

Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus

Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus Ravi L. Rungta, Louis-Philippe Bernier, Lasse Dissing-Olesen, Christopher J. Groten,Jeffrey M. LeDue,

Részletesebben

Doktori tézisek. Dr. Borbély Zoltán. Semmelweis Egyetem Klinikai orvostudományok Doktori Iskola

Doktori tézisek. Dr. Borbély Zoltán. Semmelweis Egyetem Klinikai orvostudományok Doktori Iskola A noradrenalin szerepe a gerincvelő sérülése és érzéstelenítése kapcsán kialakuló neurotoxicitásban és a fogpulpa homeosztázisában Doktori tézisek Dr. Borbély Zoltán Semmelweis Egyetem Klinikai orvostudományok

Részletesebben

szekrécióra kifejtett hatásukat vizsgáltuk. I. Epesavak hatásának karakterizálása a pankreász duktális sejtek működésére

szekrécióra kifejtett hatásukat vizsgáltuk. I. Epesavak hatásának karakterizálása a pankreász duktális sejtek működésére A pankreász duktális sejtek fő funkciója egy HCO 3 ban gazdag, izotónikus folyadék szekréciója, amely alapvető szerepet játszik az acinusok által termelt emésztőenzimek kimosásában illetve a gyomor felől

Részletesebben

FUSARIUM TOXINOK IDEGRENDSZERI HATÁSÁNAK ELEMZÉSE

FUSARIUM TOXINOK IDEGRENDSZERI HATÁSÁNAK ELEMZÉSE FUSARIUM TOXINOK IDEGRENDSZERI HATÁSÁNAK ELEMZÉSE Világi Ildikó, Varró Petra, Bódi Vera, Schlett Katalin, Szűcs Attila, Rátkai Erika Anikó, Szentgyörgyi Viktória, Détári László, Tóth Attila, Hajnik Tünde,

Részletesebben

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő

Részletesebben

A tanulási és emlékezési zavarok pathofiziológiája. Szeged,

A tanulási és emlékezési zavarok pathofiziológiája. Szeged, A tanulási és emlékezési zavarok pathofiziológiája Szeged, 2015.09.09 Szerkezet, működés, információáramlás, memória, tanulás: 1. Neokortex 2. Limbikus rendszer Limbikus rendszer és a memória Paul Broca

Részletesebben

SZOCIÁLIS VISELKEDÉSEK

SZOCIÁLIS VISELKEDÉSEK VISELKEDÉSÉLETTAN 10. ELŐADÁS SZOCIÁLIS VISELKEDÉSEK Dobolyi Árpád ELTE, Élettani és Neurobiológiai Tanszék AZ ELŐADÁS VÁZLATA A szociális viselkedések a társas kapcsolat, mint jutalom Fajtársakkal kapcsolatos

Részletesebben

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása Panyi György www.biophys.dote.hu Mesterséges membránok

Részletesebben

OTKA ZÁRÓJELENTÉS

OTKA ZÁRÓJELENTÉS NF-κB aktiváció % Annexin pozitív sejtek, 24h kezelés OTKA 613 ZÁRÓJELENTÉS A nitrogén monoxid (NO) egy rövid féléletidejű, számos szabályozó szabályozó funkciót betöltő molekula, immunmoduláns hatása

Részletesebben

Szinaptikus folyamatok

Szinaptikus folyamatok Szinaptikus folyamatok Jelátvitel az idegrendszerben Elektromos szinapszisok Kémiai szinapszisok Neurotranszmitterek és receptoraik Szinaptikus integráció Szinaptikus plaszticitás Kettős információátvitel

Részletesebben

A COCHLEA DOPAMINERG ÉS GLUTAMÁTERG NEUROTRANSZMISSZIÓJÁNAK VIZSGÁLATA. dr. Halmos György Témavezető: Prof. Dr. Vizi E.

A COCHLEA DOPAMINERG ÉS GLUTAMÁTERG NEUROTRANSZMISSZIÓJÁNAK VIZSGÁLATA. dr. Halmos György Témavezető: Prof. Dr. Vizi E. A COCHLEA DOPAMINERG ÉS GLUTAMÁTERG NEUROTRANSZMISSZIÓJÁNAK VIZSGÁLATA dr. Halmos György Témavezető: Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter Doktori értekezés tézisei Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi

Részletesebben

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű

Részletesebben

Kutatási beszámoló ( )

Kutatási beszámoló ( ) Kutatási beszámoló (2008-2012) A thrombocyták aktivációja alapvető jelentőségű a thrombotikus betegségek kialakulása szempontjából. A pályázat során ezen aktivációs folyamatok mechanizmusait vizsgáltuk.

Részletesebben

Doktori tézisek. Dr. Turu Gábor Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola

Doktori tézisek. Dr. Turu Gábor Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola AT 1 -angiotenzin és más G q -fehérje kapcsolt receptorok hatása a CB 1 kannabinoid receptor működésére Doktori tézisek Dr. Turu Gábor Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezetők:

Részletesebben

Az endokannabinoid rendszer molekuláris neurobiológiai jellemzése posztmortem és epilepsziás emberi hippokampuszban. Ludányi Anikó

Az endokannabinoid rendszer molekuláris neurobiológiai jellemzése posztmortem és epilepsziás emberi hippokampuszban. Ludányi Anikó Az endokannabinoid rendszer molekuláris neurobiológiai jellemzése posztmortem és epilepsziás emberi hippokampuszban Doktori tézisek Ludányi Anikó Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés

Részletesebben

Doktori tézisek. Papp Lilla. Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola

Doktori tézisek. Papp Lilla. Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola ATP szenzitív P2 receptorok szerepe a hippokampális neurotranszmitter (noradrenalin, GABA, glutamát) felszabadulás szabályozásában: fókuszban a P2X 7 receptor Doktori tézisek Papp Lilla Semmelweis Egyetem

Részletesebben

Az endokannabinoid jelpálya molekuláris szerveződése és szerepe a szinapszisokban

Az endokannabinoid jelpálya molekuláris szerveződése és szerepe a szinapszisokban Az endokannabinoid jelpálya molekuláris szerveződése és szerepe a szinapszisokban Dr. Katona István (MTA KOKI, Molekuláris Neurobiológia Kutatócsoport) az Eötvös Biológia Műhely keretében elhangzott előadása

Részletesebben

Az adenozin-dezamináz gátlás hatása az interstitialis adenozin-szintre eu-és hyperthyreoid tengerimalac pitvaron

Az adenozin-dezamináz gátlás hatása az interstitialis adenozin-szintre eu-és hyperthyreoid tengerimalac pitvaron Az adenozin-dezamináz gátlás hatása az interstitialis adenozin-szintre eu-és hyperthyreoid tengerimalac pitvaron Erdei Tamás IV. éves gyógyszerészhallgató Témavezető: Dr. Gesztelyi Rudolf DE GYTK Gyógyszerhatástani

Részletesebben

Pszichiátriai zavarok neurobiológiai alapjai

Pszichiátriai zavarok neurobiológiai alapjai Pszichiátriai zavarok neurobiológiai alapjai Kéri Szabolcs 1 1. Alapfogalmak: anatómia, fiziológia 2. Funkcionális lokalizáció az agyban 3. Szinapszisok és neurotranszmitterek 4. A neurotranszmisszió molekuláris

Részletesebben

Az elmúlt években végzett kísérleteink eredményei arra utaltak, hogy az extracelluláris ph megváltoztatása jelentősen befolyásolja az ATP és a cink

Az elmúlt években végzett kísérleteink eredményei arra utaltak, hogy az extracelluláris ph megváltoztatása jelentősen befolyásolja az ATP és a cink A cystás fibrosis (CF) a leggyakoribb autoszomális, recesszív öröklődés menetet mutató halálos kimenetelű megbetegedés a fehérbőrű populációban. Hazánkban átlagosan 2500-3000 élveszületésre jut egy CF

Részletesebben

A függőség pszichogenetikája

A függőség pszichogenetikája A függőség pszichogenetikája A függőség pszichogenetikája Addikciók fenotípusos vonatkozásai Addikciók genetikai vonatkozásai E kettő közötti asszociációk Függőség, szenvedélybetegség, addikció Hétköznapi

Részletesebben

AZ AGYI DOPAMINERG TRANSZMISSZIÓ PURIN- ERG MODULÁCIÓJA; VISELKEDÉSFARMAKOLÓGIAI KÖVETKEZMÉNYEK

AZ AGYI DOPAMINERG TRANSZMISSZIÓ PURIN- ERG MODULÁCIÓJA; VISELKEDÉSFARMAKOLÓGIAI KÖVETKEZMÉNYEK RÖVIDKÖZLEMÉNY AZ AGYI DOPAMINERG TRANSZMISSZIÓ PURIN- ERG MODULÁCIÓJA; VISELKEDÉSFARMAKOLÓGIAI KÖVETKEZMÉNYEK KÖLES LÁSZLÓ 1,2, GEREVICH ZOLTÁN 1, KITTNER HOLGER 1, KRÜGEL UTE 1, FRANKE HEIKE 1, ILLÉS

Részletesebben

Jegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban

Jegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban Jegyzőkönyv dr. Kozsurek Márk A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban című doktori értekezésének házi védéséről Jegyzőkönyv dr. Kozsurek

Részletesebben

Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában

Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában Édes István Kardiológiai Intézet, Debreceni Egyetem Kardiomiociták Ca 2+ anyagcseréje és új terápiás receptorok 2. 1. 3. 6. 6. 7. 4. 5. 8. 9. Ca

Részletesebben

A MONOAMIN TRANSZPORTEREK FUNKCIONÁLIS SAJÁTSÁGAI: DEPRESSZIÓVAL KAPCSOLATOS KLINIKAI VONATKOZÁSOK

A MONOAMIN TRANSZPORTEREK FUNKCIONÁLIS SAJÁTSÁGAI: DEPRESSZIÓVAL KAPCSOLATOS KLINIKAI VONATKOZÁSOK MTA Doktora Pályázat Doktori Értekezés A MONOAMIN TRANSZPORTEREK FUNKCIONÁLIS SAJÁTSÁGAI: DEPRESSZIÓVAL KAPCSOLATOS KLINIKAI VONATKOZÁSOK DR. KISS JÁNOS MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Gyógyszerkutatási

Részletesebben

Dr. Lendvai Balázs Preszinaptikus moduláció megfigyelése 2-foton képalkotással A téma címe:.. A kutatás időtartama: Témavezető neve:..

Dr. Lendvai Balázs Preszinaptikus moduláció megfigyelése 2-foton képalkotással A téma címe:.. A kutatás időtartama: Témavezető neve:.. A KUTATÁSI TÉMA SZAKMAI E Témavezető neve:.. Dr. Lendvai Balázs Preszinaptikus moduláció megfigyelése 2-foton képalkotással A téma címe:.. A kutatás időtartama: 2002-2005 1. Dendrittüskék motilitásának

Részletesebben

Az idegsejtek diverzitása

Az idegsejtek diverzitása Az idegsejtek diverzitása Készítette Dr. Nusser Zoltán előadása és megadott szakirodalma alapján Walter Fruzsina II. éves PhD hallgató A neurobiológia hajnalán az első idegtudománnyal foglalkozó kutatók

Részletesebben

A harkányi gyógyvízzel végzett vizsgálataink eredményei psoriasisban között. Dr. Hortobágyi Judit

A harkányi gyógyvízzel végzett vizsgálataink eredményei psoriasisban között. Dr. Hortobágyi Judit A harkányi gyógyvízzel végzett vizsgálataink eredményei psoriasisban 2007-2011 között Dr. Hortobágyi Judit Pikkelysömörre gyakorolt hatása 2007-től 2009-ig 1. Lokális hatása 2. Szisztémás hatása 3. Állatkísérlet

Részletesebben

Humán asztrociták. Nagyobb és komplexebb. idegrendszeri fejlődésben jelentős szerepű

Humán asztrociták. Nagyobb és komplexebb. idegrendszeri fejlődésben jelentős szerepű Humán asztrociták Nagyobb és komplexebb idegrendszeri fejlődésben jelentős szerepű Forrás: Human vs Rodent astrocytes. (Courtesy Alexi Verkhratsky (Chapter 3), Neuroglia by Kettenmann) Glial Progenitor

Részletesebben

-Két fő korlát: - asztrogliák rendkívüli morfológiája -Ca szignálok értelmezési nehézségei

-Két fő korlát: - asztrogliák rendkívüli morfológiája -Ca szignálok értelmezési nehézségei Nature reviewes 2015 - ellentmondás: az asztrociták relatív lassú és térben elkent Ca 2+ hullámokkal kommunikálnak a gyors és pontos neuronális körökkel - minőségi ugrás kell a kísérleti és analitikai

Részletesebben

Monoamin transzporterek és ioncsatornák nemkonvencionális

Monoamin transzporterek és ioncsatornák nemkonvencionális Monoamin transzporterek és ioncsatornák nemkonvencionális modulációja Doktori tézisek Szász Bernadett Témavezetk: Prof. Vizi E. Szilveszter és Dr. Kiss János Budapest 2007. Semmelweis Egyetem Szentágothai

Részletesebben

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2009. jan. 6. Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések orvosi élettanból

Részletesebben

Purinerg jelátvitel vizsgálata a központi idegrendszerben magas felbontású vizsgálati módszerekkel

Purinerg jelátvitel vizsgálata a központi idegrendszerben magas felbontású vizsgálati módszerekkel Purinerg jelátvitel vizsgálata a központi idegrendszerben magas felbontású vizsgálati módszerekkel Doktori tézisek Heinrich Attila Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezetı:

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Auxinok Előadás áttekintése 1. Az auxinok felfedezése: az első növényi hormon 2. Az auxinok kémiai szerkezete és

Részletesebben

Droghasználat korai és késői hatásainak észlelése különböző pszichiátriai rendszerekben

Droghasználat korai és késői hatásainak észlelése különböző pszichiátriai rendszerekben Droghasználat korai és késői hatásainak észlelése különböző pszichiátriai rendszerekben Kezdetben a szenvedély idegen, később vendég, végül úr a házban Ma, amikor addiktológiáról beszélünk, egy olyan tudományterületre

Részletesebben

Az anti-apoptózis mechanizmus vizsgálata agyi ischaemia/hypoxia modellekben

Az anti-apoptózis mechanizmus vizsgálata agyi ischaemia/hypoxia modellekben OTKA T-037887 zárójelentés Az anti-apoptózis mechanizmus vizsgálata agyi ischaemia/hypoxia modellekben Az ischaemias stroke-ot követően az elzáródott ér ellátási területének centrumában percek, órák alatt

Részletesebben

A függőség fajtái 1. A függőség fajtái 2.

A függőség fajtái 1. A függőség fajtái 2. A függőség pszichogenetikája A függőség pszichogenetikája 2013.11.26 Addikciók fenotípusos vonatkozásai Addikciók genetikai vonatkozásai E kettő közötti asszociációk Függőség, szenvedélybetegség, addikció

Részletesebben

Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok

Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Sántha Péter 2016.09.16. A sejtfunkciók szabályozása - bevezetés A sejtek közötti kommunikáció fő típusai: Endokrin Parakrin - Autokrin Szinaptikus

Részletesebben

GABAerg mechanizmusok szerepe a cochlearis dopamin felszabadulás szabályozásában

GABAerg mechanizmusok szerepe a cochlearis dopamin felszabadulás szabályozásában GABAerg mechanizmusok szerepe a cochlearis dopamin felszabadulás szabályozásában Doktori tézisek Dr. Doleviczényi Zoltán Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr.

Részletesebben

Limbikus rendszer Tanulás, memória

Limbikus rendszer Tanulás, memória Limbikus rendszer Tanulás, memória Limbikus kéreg Részei: septum, area piriformis, preapiriformis, amygdala, hippocampus, hypothalamus thalamus bizonyos részei. Limbikus rendszer: Funkciója: motiváció,

Részletesebben

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben A nyugalmi potenciál jelentősége Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben Transzportfolyamatok a sejt nyugalmi állapotában a sejt homeosztázisának (sejttérfogat, ph) fenntartása ingerlékenység érzékelés

Részletesebben

HCN csatorna gátló szerek celluláris szívelektrofiziológiai hatásai

HCN csatorna gátló szerek celluláris szívelektrofiziológiai hatásai HCN csatorna gátló szerek celluláris szívelektrofiziológiai hatásai A Ph.D. Tézis összefoglalója Dr. Koncz István Témavezetők: Prof. Dr. Varró András és Dr. Virág László Szegedi Tudományegyetem Farmakológiai

Részletesebben

Membránpotenciál, akciós potenciál

Membránpotenciál, akciós potenciál A nyugalmi membránpotenciál Membránpotenciál, akciós potenciál Fizika-Biofizika 2015.november 3. Nyugalomban valamennyi sejt belseje negatív a külső felszínhez képest: negatív nyugalmi potenciál (Em: -30

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

GLUTAMINSAV-GABA CSEREFOLYAMAT A KÖZPONTI IDEGRENDSZERBEN

GLUTAMINSAV-GABA CSEREFOLYAMAT A KÖZPONTI IDEGRENDSZERBEN GLUTAMINSAV-GABA CSEREFOLYAMAT A KÖZPONTI IDEGRENDSZERBEN (Doktori Értekezés Tézisei) Héja László ELTE TTK, Kémia Doktori Iskola (Dr. Inzelt György, D.Sc.) Szintetikus Kémia, Anyagtudomány, Biomolekuláris

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ NEUROKÉMIAI HÁTTERÉNEK VIZSGÁLATA OTKA T 46827. Zárójelentés. Témavezető: Dr. Kiss János (MTA KOKI, Budapest)

A DEPRESSZIÓ NEUROKÉMIAI HÁTTERÉNEK VIZSGÁLATA OTKA T 46827. Zárójelentés. Témavezető: Dr. Kiss János (MTA KOKI, Budapest) A DEPRESSZIÓ NEUROKÉMIAI HÁTTERÉNEK VIZSGÁLATA OTKA T 46827 Zárójelentés Témavezető: Dr. Kiss János (MTA KOKI, Budapest) A depresszió korunk egyik legsúlyosabb közegészségügyi problémája. Epidemiológia

Részletesebben

Érzékszervi receptorok

Érzékszervi receptorok Érzékszervi receptorok működése Akciós potenciál Érzékszervi receptorok Az akciós potenciál fázisai Az egyes fázisokat kísérő ionáram változások 214.11.12. Érzékszervi receptorok Speciális sejtek a környezetből

Részletesebben

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza

Részletesebben

Doktori tézisek Csölle Cecília. Semmelweis Egyetem Idegtudományi Doktori Iskola

Doktori tézisek Csölle Cecília. Semmelweis Egyetem Idegtudományi Doktori Iskola P2 receptorok részvétele a központi idegrendszer fiziológiás és kóros működésében: a neurotranszmitter felszabadulástól a teljes genom microarray analízisig Doktori tézisek Csölle Cecília Semmelweis Egyetem

Részletesebben

[S] v' [I] [1] Kompetitív gátlás

[S] v' [I] [1] Kompetitív gátlás 8. Szeminárium Enzimkinetika II. Jelen szeminárium során az enzimaktivitás szabályozásával foglalkozunk. Mivel a klinikai gyakorlatban használt gyógyszerhatóanyagok jelentős része enzimgátló hatással bír

Részletesebben

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg: Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció

Részletesebben

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt apoláros szerkezet (szabad membrán átjárhatóság) szteroid hormonok, PM hormonok, retinoidok hatásmech.: sejten belül

Részletesebben

Kolin-acetiltranszferáz

Kolin-acetiltranszferáz Kolin-acetiltranszferáz Neurotranszmitter-kritériumok: Szintetizáló enzim-készlet ( kulcs-enzimek ) Tároló-rendszer (vezikuláris transzporterek) Felvevő /lebontó rendszer Adagolással posztszinaptikus válasz

Részletesebben

OTKA 63153 ZÁRÓJELENTÉS. A vanilloid receptor-1 (TRPV1) szerepe a bőr élettani folyamatainak szabályozásában fiziológiás és patológiás állapotokban

OTKA 63153 ZÁRÓJELENTÉS. A vanilloid receptor-1 (TRPV1) szerepe a bőr élettani folyamatainak szabályozásában fiziológiás és patológiás állapotokban OTKA 63153 ZÁRÓJELENTÉS A vanilloid receptor-1 (TRPV1) szerepe a bőr élettani folyamatainak szabályozásában fiziológiás és patológiás állapotokban A pályázat keretében kombinált sejtélettani, molekuláris

Részletesebben

Tüdő adenocarcinomásbetegek agyi áttéteiben jelenlévő immunsejtek, valamint a PD-L1 és PD-1 fehérjék túlélésre gyakorolt hatása

Tüdő adenocarcinomásbetegek agyi áttéteiben jelenlévő immunsejtek, valamint a PD-L1 és PD-1 fehérjék túlélésre gyakorolt hatása Tüdő adenocarcinomásbetegek agyi áttéteiben jelenlévő immunsejtek, valamint a és PD-1 fehérjék túlélésre gyakorolt hatása Téglási Vanda, MoldvayJudit, Fábián Katalin, Csala Irén, PipekOrsolya, Bagó Attila,

Részletesebben

Opponensi bírálat Tóth Attila: A kapszaicin receptor (TRPV1) farmakológiája és keringésélettani szerepe MTA doktori értekezéséről

Opponensi bírálat Tóth Attila: A kapszaicin receptor (TRPV1) farmakológiája és keringésélettani szerepe MTA doktori értekezéséről Opponensi bírálat Tóth Attila: A kapszaicin receptor (TRPV1) farmakológiája és keringésélettani szerepe MTA doktori értekezéséről Megtiszteltetés számomra, hogy bírálója lehetek Tóth Attila MTA doktori

Részletesebben

A függőség pszichogenetikája 2013.11.26

A függőség pszichogenetikája 2013.11.26 A függőség pszichogenetikája 2013.11.26 A függőség pszichogenetikája Addikciók fenotípusos vonatkozásai Addikciók genetikai vonatkozásai E kettő közötti asszociációk Függőség, szenvedélybetegség, addikció

Részletesebben

Dr. Cserépné Dr. Szabadits Eszter

Dr. Cserépné Dr. Szabadits Eszter NMDA receptor függő nitrogén-monoxid jelátvitel a hippokampusz GABAerg szinapszisaiban Doktori tézisek Dr. Cserépné Dr. Szabadits Eszter Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola

Részletesebben

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160

Részletesebben

Antidepresszánsok nem konvencionális hatásai a központi és perifériás idegrendszerben

Antidepresszánsok nem konvencionális hatásai a központi és perifériás idegrendszerben Antidepresszánsok nem konvencionális hatásai a központi és perifériás idegrendszerben Doktori tézisek Dr. Mayer Aliz Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Kiss

Részletesebben

Ph.D. értekezés tézisei. Báldi Rita. Témavezető: Tamás Gábor, Ph.D., D.Sc. Biológia Doktori Iskola

Ph.D. értekezés tézisei. Báldi Rita. Témavezető: Tamás Gábor, Ph.D., D.Sc. Biológia Doktori Iskola Két molekula sejtszintű kifejeződése patkány agyszövetben: a KCC2, mely közvetett módon, a posztszinaptikus GABA A receptor mediált sejtválaszban játszik szerepet, valamint a δ alegységgel rendelkező GABA

Részletesebben

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 1 Rövidítések jegyzéke... 3 Ábrák és táblázatok jegyzéke... 5 Ábrák... 5 Táblázatok... 5 Bevezetés... 6 Irodalmi háttér... 8 Komplex öröklõdésû jellegek

Részletesebben

Központi idegrendszeri vizsgálatok.

Központi idegrendszeri vizsgálatok. Központi idegrendszeri vizsgálatok. Újszülött patkány endorfin imprintingje után, felnőtt állatban a szexuális magatartást, szteroid hormon kötést és az agyi szerotonin szinteket vizsgáltuk. A nőstények

Részletesebben

Szinaptikus és nemszinaptikus nikotinos acetilkolin receptorok szerepe a dendritikus integrációban: két-foton mikroszkópos vizsgálatok

Szinaptikus és nemszinaptikus nikotinos acetilkolin receptorok szerepe a dendritikus integrációban: két-foton mikroszkópos vizsgálatok Szinaptikus és nemszinaptikus nikotinos acetilkolin receptorok szerepe a dendritikus integrációban: két-foton mikroszkópos vizsgálatok Doktori értekezés Szabó Szilárd Semmelweis Egyetem Szentágothai János

Részletesebben

2012.11.27. Neuronok előkészítése funkcionális vizsgálatokra. Az alkalmazható technikák előnyei és hátrányai. Neuronok izolálása I

2012.11.27. Neuronok előkészítése funkcionális vizsgálatokra. Az alkalmazható technikák előnyei és hátrányai. Neuronok izolálása I Neuronok előkészítése funkcionális vizsgálatokra. Az alkalmazható technikák előnyei és hátrányai Sejtszintű elektrofiziológia 1.: csatornák funkcionális Sejtszintű elektrofiziológia 2.: izolált/sejtkultúrában

Részletesebben

SZOCIÁLIS VISELKEDÉSEK 2

SZOCIÁLIS VISELKEDÉSEK 2 VISELKEDÉSÉLETTAN 11. ELŐADÁS SZOCIÁLIS VISELKEDÉSEK 2 Dobolyi Árpád ELTE, Élettani és Neurobiológiai Tanszék AZ ELŐADÁS VÁZLATA A szociális viselkedések a társas kapcsolat, mint jutalom Fajtársakkal kapcsolatos

Részletesebben

Új szignalizációs utak a prodromális fázisban. Oláh Zita

Új szignalizációs utak a prodromális fázisban. Oláh Zita Új szignalizációs utak a prodromális fázisban Oláh Zita 2015.10.07 Prodromális fázis Prodromalis fázis: De mi történik?? Beta-amiloid: OK vagy OKOZAT? Beta-amiloid hogyan okozhat neurodegenerációt? Tau

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése

Részletesebben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok

Részletesebben

A GLIASEJTEK ÉS AZ EPILEPTIKUS AKTIVITÁS KAPCSOLATA GÁSPÁR ATTILA GLIA SEJTEK ÉLETTANA EA

A GLIASEJTEK ÉS AZ EPILEPTIKUS AKTIVITÁS KAPCSOLATA GÁSPÁR ATTILA GLIA SEJTEK ÉLETTANA EA A GLIASEJTEK ÉS AZ EPILEPTIKUS AKTIVITÁS KAPCSOLATA GÁSPÁR ATTILA GLIA SEJTEK ÉLETTANA EA 2017.11.14. AZ ASZTROGLIA SEJTEK FONTOSABB TULAJDONSÁGAI AZ EPILEPTIKUS AKTIVITÁS SZEMPONTJÁBÓL (Devinsky és mtsai.,

Részletesebben

PROBLÉMAMEGOLDÓ ESETTANULMÁNYOK A NEUROPSZICHIÁTRIA FARMAKOLÓGIÁJÁBÓL

PROBLÉMAMEGOLDÓ ESETTANULMÁNYOK A NEUROPSZICHIÁTRIA FARMAKOLÓGIÁJÁBÓL PROBLÉMAMEGOLDÓ ESETTANULMÁNYOK A NEUROPSZICHIÁTRIA FARMAKOLÓGIÁJÁBÓL PTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Dr. Borbély Éva 1 1. Mely pályarendszerekben nincs szerepe a dopaminnak a KIR-ben?

Részletesebben

STATISZTIKA. A maradék független a kezelés és blokk hatástól. Maradékok leíró statisztikája. 4. A modell érvényességének ellenőrzése

STATISZTIKA. A maradék független a kezelés és blokk hatástól. Maradékok leíró statisztikája. 4. A modell érvényességének ellenőrzése 4. A modell érvényességének ellenőrzése STATISZTIKA 4. Előadás Variancia-analízis Lineáris modellek 1. Függetlenség 2. Normális eloszlás 3. Azonos varianciák A maradék független a kezelés és blokk hatástól

Részletesebben

Az ATP és az adenozin részvétele az idegsejtek közötti kommunikációban

Az ATP és az adenozin részvétele az idegsejtek közötti kommunikációban SPERLÁGH BEÁTA ILLÉS PÉTER Az ATP és az adenozin részvétele az idegsejtek közötti kommunikációban Az idegrendszer mûködésében alapvetõ kommunikációs forma a kémiai kommunikáció, mely a neuronokból felszabaduló

Részletesebben

A légzésszabályozás vizsgálata patkányon. A mérési adatok elemzése és értékelése

A légzésszabályozás vizsgálata patkányon. A mérési adatok elemzése és értékelése A légzésszabályozás vizsgálata patkányon A mérési adatok elemzése és értékelése Biológia BSc. B gyakorlat A mérést és kiértékelést végezték:... [pont] 500 400 a n. vagus ingerlése... 300 200 idő Gyakorlatvezető:

Részletesebben

Az addiktológiai alapjai. Dr. Csorba József Nyirı Gyula Kórház Drogambulancia és Prevenciós Központ

Az addiktológiai alapjai. Dr. Csorba József Nyirı Gyula Kórház Drogambulancia és Prevenciós Központ Az addiktológiai alapjai Dr. Csorba József Nyirı Gyula Kórház Drogambulancia és Prevenciós Központ Tartalom Definiciók Etiopatológia Kezelési alapelvek Farmakoterápia Szenvedélybetegség WHO egészség :

Részletesebben

Agyi jutalmazó kör, függőség kialakulása, kábítószerek hatása, típusai

Agyi jutalmazó kör, függőség kialakulása, kábítószerek hatása, típusai Agyi jutalmazó kör, függőség kialakulása, kábítószerek hatása, típusai Motiváció, érzelmek kialakulásáért felelős agyterületek Bazális ganglionok: Törzsdúcok: kéreg alatti szürkeállomány. Dorzális rész

Részletesebben

SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS

SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS a "A hátsó gyöki ganglionsejteken lokalizált ionotrop receptorok modulációjának vizsgálata" című T-047030 sz. OTKA projektről. Mivel a fájdalominger detektálásának egyik központi eleme

Részletesebben

Nusser Zoltan. Celluláris Idegélettani Laboratórium MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Budapest

Nusser Zoltan. Celluláris Idegélettani Laboratórium MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Budapest Nusser Zoltan Celluláris Idegélettani Laboratórium MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Budapest Szinaptikus potenciálok térbeli és időbeli integrációja Feszültség-függő ioncsatornák sejtfelszíni

Részletesebben

Részletes szakmai beszámoló Az erbb proteinek asszociációjának kvantitatív jellemzése című OTKA pályázatról (F049025)

Részletes szakmai beszámoló Az erbb proteinek asszociációjának kvantitatív jellemzése című OTKA pályázatról (F049025) Részletes szakmai beszámoló Az erbb proteinek asszociációjának kvantitatív jellemzése című OTKA pályázatról (F049025) A pályázat megvalósítása során célunk volt egyrészt a molekulák asszociációjának tanulmányozására

Részletesebben

Mikroelektródás képalkotó eljárások Somogyvári Zoltán

Mikroelektródás képalkotó eljárások Somogyvári Zoltán Somogyvári Zoltán Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske és Magfizikai Intézet Elméleti Osztály Elméleti Idegtudomány és Komplex Rendszerek Kutatócsoport Az agy szürkeállománya

Részletesebben