Hívő értelmiségi válasz a posztmodern kihívására. Internet a misszió szolgálatában. Jelige: Isidorus

Átírás

1 1 Hívő értelmiségi válasz a posztmodern kihívására. Internet a misszió szolgálatában Jelige: Isidorus

2 2 Bevezetés Tanulmányomban röviden felvázolom, hogy az elmúlt évtizedek technikai fejlődése, a fogyasztói társadalom és a posztmodern gondolkodás miként változtatta meg az emberek gondolkodásmódját. Ezután egy speciális területre, az internetre térek ki, melyet korunk meghatározó kommunikációs csatornájaként mutatok be. Végül néhány, világháló kínálta lehetőséget próbálok felvázolni, melyek egyfajta választ kínálnak napjaink missziós kihívásaira.

3 3 A technikai fejlődés hatásai A technikai és kommunikációs fejlődés gondolkodásunkra gyakorolt hatásai nagyon sokrétűek. Az egyik első hallásra talán nem is jelentős változás, hogy a fejlődés gyorsaságának köszönhetően megváltozott a tárgyakhoz való hozzáállásunk. A technikai eszközök fejlődésének következtében a tervezési, kivitelezési folyamatok egyszerűbbé és gyorsabbá váltak. A fejlett számítógépes szimulációk a hosszú és a tesztelésre szánt prototípusok legyártása miatt igencsak költséges tesztelési folyamatok nagy részét a virtuális világba helyezték át, melynek következtében a gyártók nem kevés időt és pénzt spórolnak meg. A fejlesztési ciklusok lerövidülése miatt az egyes termékcsoportokon belül ezért sokkal rövidebb idő alatt jelenhetnek meg újabb modellek, ami szinte egyértelműen vezet a terméktámogatási és alkatrész-utánpótlási kötelezettségek idejének rövidüléséhez 1. A hosszútávon üzemeltethető eszközök csökkentik a keresletet, gátolják az innovációt, és ezek miatt a gyártók számára sokkal kevésbé kifizetődőek. Az eszközök eldobhatókká váltak, s ezt a tervezett elavulásként 2 ismertté vált jelenség is támogatja. Napjaink embere számára az elavulás, a különféle eszközök cseréje a modern társadalom természetes velejárója. Egy a megunt, régi dolgok eldobását egyértelműnek tartó szemlélet pedig természetesen az emberi kapcsolatokra is hatást gyakorol 3. Az állandó fejlődés és változás a biztonságérzetünkre és önértékelésünkre is hatással van. Egy karriert néhány évtizede még az évek során megszerzett szakmai tapasztalatra lehetett építeni, ma erre egyre kevesebben támaszkodhatnak. A tárgyakkal együtt a szakmai tudás is gyorsabban avul el, míg az új technikai eszközök folyamatosan változtatják a kapcsolattartás és az adatkezelés módját. Egyre kevesebb olyan szakma létezik, melyre ne lennének hatással a fenti változások. Azoknak, akik feljebb szeretnének lépni a ranglétrán, folyamatosan tanulni, fejlődni, teljesíteni kell. Elég egy betegség vagy családi ok miatti hosszabb kiesés, és az ember gyorsan szembesül azzal, hogy helyettesíthető. Aki nem képes tartani a tempót, az gyorsan átélheti, hogy az eldobható eszközök korában milyen eldobható embernek lenni. Napjaink emberének gondolkodását, életvitelét, értékrendjét, világnézetét nagy mértékben meghatározó tömegkommunikáció 4 rohamos térnyerését is a technikai eszközök fejlődése tette Az EU tagállamaiban az alkatrész-utánpótlási kötelezettséget megszüntették. Lényege, hogy a gyártók a termékeiket tudatosan gyengébb minőségűre tervezik azok élettartamának lerövidítése céljából. A tervezett elavulás persze vitatott téma; a gyártók tagadják, hogy üzletpolitikájuk része lenne. Lásd: SIMÁNYI LÉNA, Bevezetés a fogyasztói társadalom elméletébe, Replika társadalomtudományi folyóirat (2005. november), oldal. Tömegkommunikáció meghatározása: a közvetlen információcserével ellentétben közvetett, egyirányú

4 4 lehetővé. Talán ez volt az első olyan terület, ahol az ember megtapasztalhatta a technika korszakának bizonytalanságait, hiszen a tömegkommunikáció hitelvesztése már az internet megjelenése előtt is megfigyelhető volt. A rádió és televízió a tőlünk nyugatabbra fekvő országokban már jóval a nyolcvanas évek előtt is köztudottan politikai és kereskedelmi érdekek nyomása alatt működött. A média politikai cenzúrája 5 Magyarországon is közismert volt, de a rendszerváltás utáni, nyíltan üzleti érdekek mentén működő kereskedelmi televíziózás és rádiózás sem segített a tömegmédia hitelességének visszaállításában. Tájékoztató funkciója egyre inkább a véleményformálás, az emberek befolyásolása felé tolódott el, köszönhetően annak a jelenségnek, hogy a magánkézben lévő médiumok fenntartási költségeit reklám- és különféle szponzori forrásokból fedezik. Látható tehát, hogy az elmúlt évtizedekben felgyorsult technikai fejlődés hogyan változtatta meg a tárgyakhoz való hozzáállásunkon keresztül emberi kapcsolatainkat, és befolyásolja önértékelésünket. A technikai fejlődés generálta fogyasztói szemlélet a tárgyakhoz hasonlóan az emberi kapcsolatokra is alkalmazza az időlegesség és elavulás fogalmait, míg a tömegtájékoztatás egyes médiumai nyíltan üzleti vagy politikai elkötelezettséggel végzik a munkájukat. A technikai forradalom emberét emiatt több oldalról is bizonytalanság, bizalmatlanság, értékrelativizmus veszi körül. A posztmodern befolyás Az eddigiekben megpróbáltam érzékeltetni, hogy az elmúlt évtizedek során felgyorsult technikai fejlődés milyen területeken és módokon hatott az egyes emberekre. A technikai kor által teremtett bizonytalanság és bizalmatlanság a társadalmat is átformálja. A régen jóhiszeműen egyértelműnek gondolt bizalom és hitelesség a különféle állami, politikai, vallási intézményekkel szemben is megkérdőjeleződött. Az emberek egyre kevesebb bizalmat szavaznak a hagyományos tekintélyeknek, ami azt is jelenti, hogy ezek társadalomra gyakorolt hatása folyamatosan gyengül. Az egyházak térvesztése 6 különösen is mutatja ezt a gyengülést, hiszen az állami intézményekkel szemben az egyházakhoz semmilyen törvényi kötelezettség vagy függőségi viszony nem köti az embereket. 5 6 információátvitel, a kommunikáció egyik, a modern korban, a tömegtársadalmak kialakulásával megjelenő fajtája. A tömegkommunikáció folyamatában az információt nem egyén, hanem intézmény bocsátja ki, és továbbítása arra alkalmas technikai eszközzel történik. Film- és médiafogalmak kisszótára, Korona, Letöltés ideje: A 2011-es magyarországi népszámlálás vallási adatai: Letöltés ideje:

5 5 Távol álljon tőlem, hogy ezeket a változásokat mindenestül a technikai fejlődés számlájára írjam. Az elmúlt évtizedekben végbement változásokért számos egyéb tényező is felelős, többek között a fentiekkel párhuzamosan kibontakozó, posztmodernnek 7 nevezett, számos területet befolyásoló gondolkodásmód. A posztmodern szkepticizmusa, az igazság minden területen való relativizálása 8, a metanarratívákkal 9 szembeni bizalmatlansága mind tökéletes ideológiai alapot nyújtanak az ember tekintélyek nélküli gondolkodásának. Fontos látnunk, hogy ezek a jelenségek nem megszüntették a viszonyítási pontokat, nem eltörölték a tekintélyeket, hanem bizonyos szempontból azok mércéjévé az egyes embert tették. A posztmodern gondolkodás szerint minden személynek joga van eldönteni, hogy mit tart igaznak és hamisnak, fontosnak és lényegtelennek. Mindenki felépítheti, sőt bármikor felülbírálhatja saját világképét, vallását, erkölcseit stb. és ebbe senki sem szólhat bele, hiszen szigorú értelemben vett objektív igazságok eszerint a gondolkodás szerint nem léteznek. Az önmagában minden emberséget nélkülöző, rideg szabályok szerint működő fogyasztói társadalom számára a posztmodern tehát remek ideológiai alap. A posztmodern gondolkodás az egyén középpontba helyezésével döntési helyzeteket teremt. Az embernek magának kell felépítenie és értelmeznie világát. Ennek az ideológiának a kereskedelmi verziója a fogyasztói szemlélet, mely a vásárló középpontba állításával teszi lehetővé az egyéni világ felépítését. A tömegkommunikáció, az internet és az ezekhez kapcsolódó technikai eszközök fejlődésnek köszönhetően pedig a tekintélyek és kapcsolatok tárházából mindenki kiválogathatja a neki tetszőt, vagy akár meg is teremtheti saját igazságait. Így szolgálja e három a posztmodern gondolkodás, a fogyasztói társadalom, a technikai és kommunikációs fejlődés az ember saját maga által teremtett világát. Internet mint posztmodern tér Az internet születésének és fejlődésének első szakaszai a '70-es évek végére tehetők 10. Ennek az A posztmodern modern utáni kor kezdetét kb. az 1960-as évek végére tesszük. Ennek a kornak a gondolkodására jellemző a hagyományos értékekkel szembeni szkepticizmus. Bár, ha igazán pontosak akarunk lenni, a posztmodern nem ismeri az igazság fogalmát, hiszen nem feltételezi az abszolútat. HELLER ÁGNES, Mi a posztmodern - húsz év után, Alföld 54. évfolyam 3. szám, 3.oldal. Olyan nagy elbeszélések, melyek az élet legfőbb kérdéseit átfogva értelmezik az embert és a világot ilyen pl. a Biblia is től egyre több hálózat kapcsolódhatott az addig főleg katonai célokat szolgáló ARPANET-re, melyről ban vált le a hadászati szegmens, és amelyet a nyolcvanas-kilencvenes évektől a hálózat világméretűvé növekedésének következményeként neveztek internetnek. Bővebben: BRUCE STERLING, Az Internet rövid története, Buldózer médiaelméleti antológia, szerk.: Sugár János, I/4. Letöltés ideje:

6 6 eredetileg katonai okokból decentralizált hálózatnak minden gép egyenrangú tagja, ami azt is jelenti, hogy az internetet teljességében soha, senki nem birtokolhatja. Nem kell különösebben magyarázni, hogy a szintén ekkoriban 11 szárnyait bontogató posztmodern gondolkodás érték- és véleményegyenlőséget hirdető koncepciójának mennyire ideális leképezése egy ilyen decentralizált társadalmi értelemben központi hatalom és tekintély nélküli virtuális tér. A szintén ezen évtizedekben induló PC-ipar 12 a technikai eszközök egyre olcsóbb és fejlettebb változatainak elérhetővé tételével az internet terjedését is elősegítette, amely napjainkra már az ember életének szerves részévé vált. Az internet azonban önmagában nem más, mint egy egymáshoz kapcsolt gépek millióiból álló halott közeg. Az ember teszi élővé azáltal, hogy kommunikál rajta. Ez teszi a társadalom digitális leképezésévé, olyan antropológiai minőséggel rendelkező közeggé, amely egyre inkább összefonódik életünk más tereivel. 13 Ez a gyökeres összekapcsolódás egy olyan internetes szolgáltatásnak köszönhető, amely az ezredforduló utáni években indult el máig tartó hódító útjára: ez a web2. A web2 olyan szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek 14. A kettes szám a web előző verziójától való megkülönböztetésre utal, amely leginkább egyoldalú kommunikációra volt használható. A kettes verzió ezzel szemben már nem csupán a honlapok tulajdonosai által feltöltött statikus tartalom böngészéséről tehát egyoldalú kommunikációról szól, hanem egyfajta közös, interaktív kommunikációs térré formálta a világhálót, ezzel megszüntetve a web írásvédettségét. 15 Ez persze nem jelenti azt, hogy a klasszikus honlapok tájékoztató funkciója ne lenne továbbra is fontos, de a web2 még az ilyen statikus tartalmakhoz is megnyitotta a véleményezés, beszélgetés lehetőségét. A teljességében web2-re épülő szolgáltatások csúcsán a közösségi (social networking) oldalak állnak. Ezek egyik fontos jellemzője, hogy a szolgáltató csak a keretrendszert, vagyis az üres felületet biztosítja, a tartalmakat kizárólag a felhasználók hozzák létre. A web2 tehát megteremtette az eszközt a világháló által kínált interkonnektivitás 16 tökéletes kihasználásához A posztmodern erősödését az 1960-as évektől datáljuk, főként Jacques Derrida, Michel Foucault, Jean-François Lyotard francia filozófusok munkássága nyomán. A PC (Personal Computer személyi számítógép) korszakának kezdete az 1980-as évekre tehető. A személyi számítógépek ahogy a nevük is mutatja már nem csupán vállalati környezetben, hanem mindenki számára elérhető eszközöket jelentettek. A későbbiekben leginkább elterjedt IBM PC szabvány szerinti gépeket az IBM augusztus 12-én dobta piacra. IBM archives 03.ibm.com/ibm/history/exhibits/pc25/pc25_birth.html Letöltés ideje: Bővebben: ANTONIO SPADARO SJ, Cyberteológia, 2014 Budapest, Új Ember Kiadó, oldal. Letöltés ideje: SZŰTS ZOLTÁN, A WEB 2.0 kommunikációelméleti kérdései, JEL-KÉP, A Magyar Kommunikációtudományi Társaság folyóirata, 2012/1-4. szám. Az interkonnektivitás a kölcsönös társadalmi kapcsolatok rendszerét jelenti, melyet az információs társadalom

7 7 Saját képünkre és hasonlatosságunkra Ha belegondolunk, hogy a technikai fejlődés, a fogyasztói szemlélet és a posztmodern milyen jellegű változásokat generáltak az egyének és a társadalom gondolkodásmódjában, akkor már sejthető, hogy a web2 megjelenése miért volt ennyire forradalmi jelentőségű. A tekintélyek elvetése, az egyes ember minden szempontból való középpontba állításának elve vágyik egy olyan közegre, ahol mindezt tényleges kötöttségek és következmények nélkül megteheti. A web2 generációja emberek millióiból válogathatja ki ismerőseit, követheti a számára szimpatikus weboldalakat, bármit a saját szemszögéből véleményezhet, vagy akár egyéni gondolatait is közzéteheti. Az olyan személyeket, weboldalakat, hírforrásokat pedig, amelyekkel nem ért egyet, könnyedén korlátozhatja, vagy akár ki is zárhatja saját virtuális világából. A web2 felfedezőinek zsenialitása nem csupán abban állt, hogy megadták a lehetőséget a saját szempontok és értékek szerinti világ létrehozására. Ennél is nagyobb jelentőségű az a felismerés, hogy az emberek a világ bizonytalanságában a saját kapcsolati hálózatukat kezdték el viszonyítási pontként kezelni. 17 A posztmodern által lerombolt intézményi hitelesség és a megkérdőjelezett metanarratívák helyét az ember saját kapcsolati hálózata tölti ki. A kételkedés, amely a posztmodernben eredetileg a gondolkodás felszabadítását, a perspektívák tágítását 18 célozta meg, a hétköznapokban egyfajta beszűkülést hozott magával. Az általános bizalmatlanság miatt az emberek nagy része elsősorban a közvetlenül ellenőrizhető, megtapasztalható információkat, másodsorban a számára hiteles forrásokat legyen az személy vagy intézmény fogadja el. A bizalmi körök ilyen beszűkülése viszont maga után hozza a problémát, hogy egyes kérdésekben a választ adó szakértelme és kompetenciája helyett a szubjektív hitelesség válik döntő jelentőségűvé. A web2 közösségi oldalain a családtagokból, barátokból és távoli ismerősökből álló csoporton belül húzódik az a bizalmi körünk, melyet az általunk hitelesnek tartott személyek és intézmények 19 alkotnak. Az ezen forrásokon keresztül érkező információknak jóval nagyobb bizalmat szavazunk, és nagyobb eséllyel fogadjuk el azokat igaznak egyik legnagyobb hozadékaként tartunk számon. Bővebben: Az információs társadalom. Az elmélettől a politikai gyakorlatig. Szerk.: PINTÉR RÓBERT, Gondolat Új Mandátum, Budapest 2007, 87. oldal. A közösségi oldalak a kezdetekben csak az ismerősök megkeresését és a velük való kommunikációt biztosították. A napjainkban már természetesen használt tetszik és megosztás funkciókat az a megfigyelés hívta életre, hogy az emberek inkább adnak ismerőseik kifejezett véleményére, mint olyan emberekére legyen szó akár szaktekintélyekről, akikkel a kapcsolatuk nem bizalmi jellegű. Ennek a jelenségnek egyik oka a már említett pl. intézményekkel szembeni általános bizalmatlanság. Bővebben: FARAGÓ LÁSZLÓ, Posztmodern: a modernizáció kritikája, avagy új kihívás, Tér és társadalom 1991/4., oldal. Az összes közösségi oldal megadja a lehetőséget arra, hogy ismerősi körünket intézményekkel vagy bármely más nem természetes személyekkel bővítsük.

8 8 Bármennyit is változott a világ az elmúlt évtizedekben, az ember alapvető lelki igényei nem változtak. Társadalom-lélektani kutatások már jó ideje foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a fogyasztói társadalom, a posztmodern gondolkodás és a globalizáció hatásai miként befolyásolják az egyén pszichikai állapotát. Az egyre több területen tapasztalható általános bizonytalanság és bizalmatlanság szüntelen alkalmazkodásra kényszeríti az embert. Az állandóan változó civilizációs feltételek, a fogyasztói társadalom könyörtelenül tárgyiasító szemlélete, a posztmodern gondolkodás generálta értékválság mind hozzájárulnak az ember adaptációs technikáinak kimerüléséhez, melynek következtében tömegek élnek át mentális és biológiai egészségüket egyaránt veszélyeztető válságot. 20 Napjaink embere számára a közösségi oldalak és az egyéb web2- re épülő kapcsolattartási formák ezért a biztonság és az értékek keresésének fontos területei. Kereszténység az interneten Az előző fejezetekben vázolt változások az emberek egyházhoz való viszonyát sem hagyták érintetlenül. Az egyház olyan szervezet, mely tekintélyét Istenre alapozza, aki a Szentírásban mint nagy metanarratívában objektív értékeket és követelményeket ad elénk. Ezen meghatározás alapján nem kell különösebben részleteznem, hogy az egyház miért számít minden szempontból inkompatibilisnek napjaink világképi változásaival. Az önmagát középpontba helyező ember és az Istent középpontba helyező egyház konfliktusa elkerülhetetlen. 21 A növekvő keresztényellenességgel 22 a hivatalos internetes hírportálokon 23 kívül a különféle blogokon és közösségi oldalakon 24 is bőséggel találkozunk. Teológusként 2009 óta foglalkozom az internet és a kereszténység, egyházak kapcsolatának kérdésével, 2012 óta pedig rendszeresen publikálok teológiai írásokat saját blogomon 25, illetve különféle magán- és egyházi tulajdonú weboldalakon. Számos vitában és beszélgetésben vettem részt, és személyes tapasztalatom is azt mutatja, hogy a kereszténység iránti érdeklődés jóval A posztmodern társadalom lélektani hatásairól bővebben: PIKÓ BETTINA, Kultúra, társadalom és lélektan, Akadémiai Kiadó, Budapest A bécsi keresztényellenes diszkriminációt és intoleranciát figyelő központ (OIDCE) 2012-es jelentéséről a Magyar Kuríron: ben Letöltés ideje: Az OIDCE legfrissebb jelentése: Letöltés ideje: A nagy hírportálok keresztényellenes cikkeinek hivatkozásait folyamatosan gyűjti pl. a Keresztényellenesség Blog. (A blog üzemeltetőjének kilétéről nincsenek információim.) Hivatkozás ideje: Pl.: és Facebook-oldala: Letöltés ideje: A pályázat anonimitásának megtartása miatt a címet utólag közlöm.

9 9 nagyobb, mint ahogyan azt elgondoljuk. Ezt az érdeklődést azonban csak akkor tudjuk ügyünk hasznára fordítani, ha a missziós kommunikációnkban egyrészt alkalmazkodunk az emberek megváltozott gondolkodásmódjához, másrészt ott kommunikálunk velük, ahol a kérdéseikkel együtt jelen vannak. Tapasztalatom szerint a keresztény misszió gyengesége ma sem az üzenetben, hanem a kommunikációban keresendő. Isten szeretete, mely megtestesült Jézus Krisztusban, napjainkban is olyan erővel vonzza az embereket, mint tette azt az információrobbanás előtti korokban. A helyes kommunikációban viszont kulcskérdés a beszélgetőpartner gondolkodásmódjának, világnézetének ismerete. Az első és egyik legnagyobb felelősségünk tehát itt van. Tanulmányom előző részeiben igyekeztem röviden bemutatni azt a folyamatot, amely az elmúlt évtizedek változásain keresztül meghatározta napjaink emberének gondolkodását. Ezek a változások az egyház- és istenképre is óriási hatással vannak. Elég csak felkeresnünk néhány hitkérdésekkel is foglalkozó nem egyházi fórumot 26, és máris hű képet kaphatunk az emberekben élő torz elképzelésekről. Ezek közül nagyon sokra jellemző, hogy általánosít, és nem helytálló megállapításokat tényként kezel. 27 Attól azonban óva intenék bárkit, hogy elhamarkodott következtetéseket vonjon le az így gondolkodókról, hiszen nagyon sok esetben csak napjaink uralkodó szemléletével állunk szemben. Olyan emberekkel, akik hagyományos tekintélyt egyház, Szentírás nem ismernek el, hanem a saját bizalmi körükből kapott információk alapján ítélnek, és ennek következtében sajnos sok hamis tényt és féligazságot elfogadnak. Ez a jelenség nem csupán valamiféle iskolázatlan réteg sajátja. Sajnálatos módon az egyháztól távoli, képzett értelmiség soraiban is találni bőséggel olyan embereket, akik valódi, megalapozott ismeretek nélkül nyilatkoznak vallási kérdésekről. Ilyen helyzetekben tapasztalatom szerint nyugodtan építhetünk arra az értelmiségi attitűdre 28, amely egyrészt nyitott az új ismeretekre, másrészt tényekkel, bizonyítékokkal rávehető saját nem helytálló álláspontjának felülvizsgálatára. Az ilyen tárgyilagos hozzáállás sokat segít hitelességünk megteremtésében és vitapartnereink bizalmának elnyerésében. Fontos megértenünk, hogy az egyház és az azon kívüli sok esetben kifejezetten elutasító világ gondolkodásmódja olyannyira eltávolodott egymástól, hogy ez szinte összeegyeztethetetlenné Pl.: Konkrét hozzászólásokat nem idézhetek, mivel Magyarországon a kommentelés jogi helyzete nem tisztázott. A hozzászólások nem egyszer álnéven történnek, ami viszont nem jelenti egyértelműen, hogy a hozzászóló hozzájárul írása továbbközléséhez. A fórum-hozzászólások körüli jogi tisztázatlanságra jó példa, hogy néhány esetben a tartalomszolgáltatót teszik felelőssé a hozzászólások tartalmáért, mivel publikációs felületet biztosít. A kommenteléssel kapcsolatos jogi problémákról szól az egyik tavalyi évben meghozott, de a kérdést továbbra sem tisztázó alkotmánybírósági döntés: Az értelmiségi lét és a hit viszonyáról: szerk.: TÓTH SÁRA-FABINY TIBOR, Irányváltás - Humán értelmiségiek megtérése, Luther Kiadó, Hermeneutikai Kutatóközpont, 2009.

10 10 teszi kommunikációjukat. Az egyház és tagjai kapcsolatát alapvetően a bizalmi légkör jellemzi, és az egyháznak nem is kell folyamatosan bizonygatnia a hívek felé céljai és látásmódja helyességét, hiszen ők esetleges hibái ellenére is hitelesnek tartják. Az egyház tehát nyugodtan szólhat a tekintély hangján az övéi felé, hiszen tudják, hogy szavait nem önkényes érdekekre, hanem az alapját meghatározó isteni tekintélyre és a szentírási metanarratívára építi. Ez a fajta bizalom valójában nem is igényli az egyház tanításának és döntéseinek részletekbe menő megértését. A sokszor hasonlatként használt szülő-gyermek kapcsolat remekül szemlélteti az ilyen bizalmi viszony lényegét. A gyermeknek nem kell minden szempontból értenie a szülő döntéseit. Elég bíznia szeretetében és jóindulatában. Az egyház és a hívek kapcsolatához is elég ez a bizalom. A probléma ott kezdődik, ahol erre a bizalomra már nem lehet építeni. Az egyházon kívüli missziós kommunikációra az egyházon belüli bizalmi kommunikáció egyszerűen alkalmatlan. 29 A missziós kommunikáció Mivel egy egyházon kívüli közegben az egyházon belüli tekintély és bizalom nem érvényesíthető, másra kell építenünk. Minden szempontból értett és megfelelően kommunikált hitre van szükségünk. Az ilyen hit tökéletesen képes összekapcsolni a hívő keresztény és az értelmiségi létformát. Az egyháztörténet számos olyan tanítót tart számon, akik mélyen értő hittel igyekezték a kereszténység igazságait az egyháztól távollévők számára is érthetővé tenni. Persze igaz a gyakori érv a hit érthetőségével kapcsolatban, miszerint a puszta megértés nem azonos a hittel, hiszen a hit több mint intellektuális tevékenység. Ám azt se felejtsük el, hogy az értő hit nem csupán azzal a céllal kommunikál, hogy hitet ébresszen. Van egy másik, sokkal földhözragadtabb célja is: megingatni, lerombolni a hittel szembeni hamis elképzeléseket, az alapvető ellenállást, hogy az emberek elgondolkodjanak, az általuk elvetett keresztény tekintélyek és metanarratívák valóban annyira elvetendők-e, mint amennyire azt a bizalmi köreik sugallják. A posztmodern ember csak akkor hisz, ha valami számára igaznak bizonyult, viszont semmit sem tud megvizsgálni addig, amíg a saját maga által emelt akadályok miatt nem férkőzik a közelébe. Az értő hit egyik legnagyobb erénye a mai világban, hogy valóban képes az emberek által emelt hamis akadályok lerombolására. Ennek megvalósítása egy keresztény értelmiségi számára komoly feladat és felelősség. Az internetet mint eszközt ebben a feladatban kulcsfontosságúnak tartom. Tény ugyanis, 29 A híveknek ezt a bizalmi kommunikációból fakadó, bennfentes nyelvezetét sok külső és belső kritika éri. A kommunikációs nyelvezet modernizálásának igénye egyházi szakemberek részéről is egyre többször fogalmazódik meg. Pl.: Letöltés ideje:

11 11 hogy semmilyen más felületen nem hangzik el annyi kérdés a kereszténység felé, mint a világhálón, és nincs is más olyan médium, amelyen keresztül ennyi párbeszédképes embert érhetnénk el. Nem kell keresni az alkalmakat, hogy előhozakodjunk a hitünkkel, hiszen elég csatlakoznunk egy hittel foglalkozó fórumhoz, és máris nyitott fülekre találunk. A lehetőségek adottak; ha megtanulunk megfelelően élni vele, hiszem, hogy a kereszténység számára az online misszió új távlatokat nyit. Gyakorlati alkalmazás Az intézményekkel és tekintélyekkel szembeni alapvető bizalmatlanság és elutasítás miatt napjaink emberének megszólítását elsősorban a világi hívek feladatának látom. Az egyházi személyeket sok esetben egy intézmény hivatalos képviselőiként tartják számon, akiknek az a dolga, hogy hitkérdésekről beszélgessenek. Valószínűtlen, hogy egy, az egyház hitelességét kétségbevonó személy ugyanazon egyház képviselőjének mondanivalóját bizalommal fogadná. A világi hívek helyzete viszont más. Az embereket tapasztalatom szerint érdekli, hogy valaki miért tagja önként egy olyan intézménynek, melyet sokan hiteltelennek és idejétmúltnak tartanak. Sokszor halljuk, hogy milyen nehéz napjaink emberét megszólítani. Az interneten ez messze nem olyan nehéz. Elég, ha egy hívő ember felvállalja hitét egy világi fórumon, és máris játszi könnyedséggel indíthat hittel kapcsolatos beszélgetéseket. Ha ez mégsem váltana ki érdeklődést, elég annyit kérdezni, hogy a megszólítottnak mi a véleménye Istennel vagy az egyházzal kapcsolatban, és máris záporoznak a kérdések, melyek megválaszolásával vagy csupán a tipikusan általánosító megközelítések árnyalásával egy hitét értő ember sokat tehet a misszió ügyéért. Az interneten az egyházzal, Istennel kapcsolatos kérdések nagy része hitünk alapjait érinti. Ilyen esetekben néha elég csupán a megfelelő kérdéseket feltennünk ahhoz, hogy beszélgetőpartnereinket elgondolkodtassuk álláspontjuk helyessége felől. Az internetes viták legnagyobb veszélye, hogy könnyen elharapózhatnak az indulatok, illetve a kognitív disszonancia 30 jelensége miatt az álláspontok gyorsan megmerevednek. Ezek kivédésére valók a kérdések. Egy jó kérdés felér száz jó válasszal, hiszen a kérdés mindig elgondolkodtat. Elsőként például rá kell kérdezni az információk forrására, vagyis arra, hogy partnerünk egyházzal, Istennel kapcsolatos véleményét mire alapozza. Van-e a vélekedésének bármiféle bibliai alapja? Az egyház tanításával kapcsolatos véleményét alapozza-e bármilyen hivatalos megnyilatkozásra? Az egyes kijelentései 30 Ha egy új információ vagy tapasztalat ellentmond a korábbi elképzeléseknek vagy ismereteknek, akkor disszonanciát, belső feszültséget élünk át. Ezt az szorongásos állapotot az ember sok esetben az új információval kapcsolatos óvatossággal, vagy egyenesen annak tagadásával igyekszik feloldani. Vita esetén a jelenség irracionális tagadást eredményezhet, ezzel lehetetlenné téve a további vitát.

12 12 nem túlságosan általánosítók-e? Az ilyen és ehhez hasonló kérdések a beszélgetésre nyitott embereknél tökéletesen alkalmasak az elgondolkodtatásra és arra, hogy meghallgassák a mi álláspontunkat. Persze nem elég kérdezni, tudni kell megalapozott válaszokat adni is. Ezen a ponton látom az egyház felelősségét. A hívek tanítása, felkészítése, értő hitre nevelése a posztmodern világ missziójában elengedhetetlen. A laikusok célzott internetmissziós képzésére tanfolyamokon, kiadványokon, internetes oktatóanyagokon keresztül óriási szükség lenne. Fel kell készíteni őket a posztmodern világ kérdéseire és a technika ez esetben webes lehetőségeinek kihasználására. Komolyan kell vennünk, hogy a tekintélyt megkérdőjelező emberek számára az egyház üzenetét elsősorban a hívek tudják tolmácsolni. Tudatosítani kell az egyháztagokban, hogy a hitükről való tanúságtétel kötelezettsége a világháló közegében is érvényes. Ha olyan hírekkel, Facebookbejegyzésekkel, fórumtémákkal találkoznak, melyekben hitkérdések szóba kerülnek, képviselniük kell egyházukat és hitüket. A felkészítésre tökéletesen alkalmasnak gondolnék különféle világi és egyházi értelmiségiekből álló köröket. Olyan csoportokat, akik a kölcsönös tanítás és tanulni akarás értelmiségiekre jellemző hozzáállásával vitatnák meg azon teológiai kérdéseket, melyek egyházvagy keresztényellenes fórumokon, vitákban gyakran előkerülnek. Az ilyen alkalmakon a teológusok és az egyes tudományterületek képviselői saját szakmai tudásukkal, megközelítésükkel árnyalhatnák, gazdagíthatnák egymás ismereteit. Az ilyen értelmiségi műhelyek eredményeit különféle kiadványokban, internetmissziós munkatervekben lehetne közreadni, hogy minél szélesebb kör számára legyenek elérhetők. Napjaink keresztényei oly sokszor találkoznak hitüket érintő kérdésekkel a világhálón, hogy biztos vagyok benne, az ilyen jellegű internetmissziós kiadványokra jelentős igény lenne. A későbbiekben pedig akár főállású internetmisszionáriusok is állhatnának az egyház szolgálatában, akik megfelelő technikai, pszichológiai és teológiai tudással rendelkezve lennének jelen a világhálón. Az interneten, napjaink legnagyobb és legfontosabb kommunikációs médiumán erre egyre égetőbb szükség van.