Szabó József: Múzeumandragógia és média
|
|
- Elemér Magyar
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szabó József: Múzeumandragógia és média A múzeumok és a média világa hosszú idő óta külön futott, ám az utóbbi tíz évben egyre közelebb kerültek egymáshoz. A múzeumokban folyó munka alapvetően három fő feladat köré csoportosul: a muzeális anyag gyűjtése, rendezése és feldolgozása; a gyűjtemények elhelyezése, nyilvántartása és állagának védelme; illetve az a közművelődési tevékenységként jellemezhető feladat, amelynek során a múzeumban felhalmozott anyagot és információt a közönség számára is elérhetővé teszik. Ennek hagyományos formája a kiállítás, amihez kiegészítő foglalkozások, interaktív programok és animációs bemutatók társulnak. Szorosan kapcsolódhat mindehhez tudatos vagy spontán média aktivitás, ami befolyásolja az érdeklődők megjelenését a múzeumokban, és ezzel együtt akár kívülről is segít a múzeumi programok tematizálásában. (Kurta 2011) A múzeumok az információs társadalomban Azt kijelenthetjük, hogy a jelenleg zajló társadalmi változások különösen érzékenyen érintik a kultúra egészét, ezen belül a gazdaság hatalma aggasztó mértékben növeli mind a nagy, mind a kisebb, részben magánkézben lévő múzeumok konjunktúrafüggőségét. Ez a folyamat gyakran hibás reflexeket is kiválthat. A modern szabadidő-társadalomban a múzeumi vezetőket és szakembereket arra ösztönzi, hogy egyfajta kultúrvendéglátósokkal" és egyéb impresszáriókkal vegyék fel a versenyt, munkájukkal a tömegek mindennapi szórakozási szükségleteit, az esztétikai wellness" iránti igényeit próbálják kielégíteni. Ez a feladat ellentmondásba kerülhet a közgyűjteményeknek a kultúra megőrzésére és továbbadására irányuló, eredeti rendeltetésével, de tudatosan alkalmazva és irányítva segítheti is azt. Főleg akkor jelent problémát, ha nem sikerül a kultúraközvetítést megfelelően megoldani, így a nyilvánosság akár jelentős kárt is okozhat az értékes múzeumi tárgyaknak, illetve akadályozhatja a kutatói tevékenységet. Ezért is kell megtalálni az összhangot a múzeumi szakemberek munkája és a közönség érdeklődési igényeinek kielégítése során. A piaci szemlélet által irányított kultúrvendéglátás" területéről a kreatív szakemberek egy része
2 kivonulhat, ezzel átadva a terepet az operatív marketingeseknek. Ez akkor okozhat komoly problémát, ha a felkészült kreatív szakemberek, kiállítás tervezők, instruktorok, kommunikációs csapatok egy adott szúk, elhivatott célpiac egyedi igényeit elégítik ki, és ez a folyamat sérülhet a tömeges kereslet megjelenésével. A marketingesek segítségével azonban a tömegpiac egyik fontos szereplőjévé lép elő a múzeum. A szélesebb rétegek igényeinek kielégítése viszont a kultúra terjesztését is jelenti, ezáltal segíti a lakosság kulturális szintjének emelkedését, és ezzel valósítja meg az elvárt közművelődési feladatát. Látni kell minden e területen dolgozó szakembernek azt, hogy a múzeumi feladatok közül a közművelődés szolgálata azt is jelenti, hogy a múzeumoknak a gyűjtemények megismertetésében is élen kell járni, ki kell szolgálni azokat a rétegeket is, amelyek tagjai még nem ismerték fel a múzeumokban rejlő igazi értékeket, de nyitottan közelednek a kiállításokhoz, keresik és kutatják a megismerés új lehetőségeit. Megfelelő információk nyújtásával és a múzeumi vezetés előrelátó tervezésével a szabadidő hasznos eltöltésének terepévé válhat a rendszeres és aktív, cselekvő múzeumlátogatás. Megvalósulhat a megismerés, a megértés, a felfedezés és az interakció, ezzel együtt pedig jelentősen javítható a társadalom műveltségi szintje. A média új megoldásai A fentiekben vázolt kultúra közvetítési folyamatba kapcsolódik be a média a maga sajátos eszközrendszerével és látásmódjával. A múzeumok és a média közötti kapcsolat kiépítése mögött felsejlik a gazdasági kényszer is, hiszen a múzeumok fenntartása csak állami, közösségi forrásokból nem oldható meg, közvetlenül a lakosságtól is forrásokat kell bevonni. Ugyan erről a kérdésről még s szakemberek között is vita folyik, de szinte mindenütt tapasztaljuk, hogy az állam egyre inkább kivonul a múzeumok fenntartásának finanszírozásából, elsősorban a kutatási munkálatok költségeit vállalja magára. Ezzel is ösztönzi a múzeumi menedzsmentet a lakossággal, a potenciális látogatókkal való közvetlenebb kapcsolat építésére. Ennek sok esetben a nem igazán pozitívhatásait is észlelhetjük. Mára a diákok múzeumlátogatását is csak részben finanszírozza a kormányzat, ami a diákok esetén a szervezett látogatás csökkenéséhez vezet, és az egyéni látogatások esetén is jelentős csökkenéssel kell számolnunk. Ez azt is felveti, hogy a múzeumoknak a hagyományos, a diákok kiszolgálására irányuló tevékenységén alapvetően változtatni kell. Milyen szerepet tölthet be ebben a folyamatban a média? A média hosszú ideje már
3 infotainman szolgáltatást végez, azaz minden hírt, eseményt mini szórakoztató filmegységben dolgoz fel. Ez sokkal könnyebben emészthető a fogyasztó számára, illetve segít abban, hogy az átvitelre szánt információ érthető legyen. Ez a megoldás a hírgyártás oldaláról indult, de ma már a magazinoknál és az egyéb célokat szolgáló műsoroknál is az első helyen szereplő megoldás. A szórakoztatva megismertetés különösen fontos lehet azokban az esetekben, amikor az ismeretanyag nyelvezetéből eredően, vagy egyéb speciális szakterületek ismeretanyagához kapcsolódóan a hagyományos módon csak nehezen tehető közérthetővé. Az audiovizuális technika a látványelemekkel, a részletesebb magyarázatokkal nagy segítséget nyújthat a legbonyolultabb folyamatok megértéséhez, főleg ha sikerül a kódolást közérthető szinten megvalósítani. A média egy másik oldalról szorosan kapcsolódik az edutainment feladatokhoz. Ez azt jelenti, hogy az oktatási célú anyagokat a non-formális és informális tanulás folyamatához igazodva szórakoztató módon dolgozza fel, segítve a megértést, és egyben szemléletes audiovizuális anyagokkal támogatja a fogyasztót. Az információs csomag feldolgozásában szemléltető anyagok találhatók, amelyek szinte minden tanulást szolgáló média megjelenéshez kapcsolhatók. Bár a felhasznált megoldások hasonlók, mégis lényeges különbség van az infotainment és az edutainment között. Az előbbi csupán információfeldolgozást végez, és így legfeljebb az informális tanulás segítője lehet, de inkább az információk megszerzését és feldolgozását támogatja. Az edutainment viszont egyértelműen a tanulást szolgálja, elsősorban a nonformális tanuláshoz kapcsolódhat, de az informális elemek is megjelennek. A média tehát úgy segíti a múzeumok közművelődést szolgáló tevékenységét, hogy audiovizuális anyagaiban felhasználja a múzeumi kiállítási tárgyakat illusztrációként vagy a konkrét információ tárgyaként. (Koltai 2009) Ezeket a tárgyakat olyan formában lehet bemutatni, amiből látható az adott korhoz kapcsolódó használat, így segíti a kor jobb megismerését, a gazdasági és társadalmi folyamatok megértését. Az elektronikus médián belül a televíziót, és ma az internetes felületet hosszú ideig versenytársnak tekintették a múzeumok. Úgy gondolták, hogy az audiovizuális megoldások jelentősen csökkentik a múzeumlátogatók számát. Elsősorban azért, mert a képernyőn zavartalanul, nyugodt körülmények között szemlélhetők, tanulmányozhatók a kiállítási tárgyak. Emellett rengeteg hasznos információ tölthető vagy kapható a képi anyag mellé. A félelem nem volt alaptalan, ám ma már világossá vált, hogy sokkal inkább olyan az informális tanulást támogató eszközök, amelyek segítik a múzeumokba irányítani a szélesebb tömegeket is. Ma már látható, hogy a kezdeti várakozásokkal szemben a képernyőn látható tárgyak látványa nem elegendő a nézők többségének. Szeretnék azokat a valóságban is megnézni, megismerni a valós méreteket, saját szemükkel látni a színeket és formákat.
4 Mindezek mellett szeretnék átélni a múzeumlátogatás élményét is. A képek, szobrok, tárgyak közelsége olyan élmény, amit igenis mindenki szeretne átélni. Ezért akár több ezer kilométert is hajlandóak utazni. Ma már láthatjuk az internete vagy a televízióban a legtöbb múzeum anyagát, de ez mégsem csökkentette a látogatók számát. Sőt! Sokan pontosan ilyen előzetes információk alapján keresnek fel tudatos választással egy-egy múzeumot. Így tehát ezzel az egymásra népülő folyamattal teljesedhet ki az a közművelődési tevékenység, ami mindenki számára megismerhetővé teszi a múzeumokban felhalmozott értékeket. Sokakban vetődik fel joggal az a kérdés, hogy mennyire szabad kinyitni a múzeumok kapuit az igazán széles tömegek lőtt? Nem okozunk-e ezzel nagyobb kárt, mint a tömegesítésből származó bevétel? Megtalálható az az egészséges kompromisszum, ami az optimális látogatói létszámot biztosítja? Ahhoz, hogy ez megfelelően működjön, meg kell találni azokat a célcsoportokat, amelyek a médiahatására tényleges látogatók lehetnek. Amennyiben a célpiac pontosítása sikerült, és a számukra fontos üzenetet tudjuk eljuttatni hozzájuk, akkor ez az optimum elérhető. Probléma akkor jelentkezik, ha mindezt nem az elvárt szinten oldjuk meg, mert ekkor vagy lényegesen kisebb, vagy lényegesen nagyobb lesz az érdeklődés. A célcsoport számára a különféle eszközökön keresztül kell eljuttatni a kifejezetten nekik szóló fontos információkat. Az elektronikus média a piaci helyzetéből adódóan már évtizedek óta célpiac centrikusan működik. Pontosan meg tudja határozni, hogy melyik műsorsávban kik a potenciális nézők, és ők milyen műsorokat igényelnek. A média a megfelelő sávokban adott saját hír- és rétegműsoraival, az adott célcsoportnak szóló tematikus magazinműsoraival támogathatja azt a folyamatot, ami a látogatóvá váláshoz vezethet. Tehát nyugodtan kijelenthetjük, hogy a múzeumok és a média együttműködése egyfajta szimbiózis, ami igen sok szálon kapcsolódik egymáshoz. Mára bebizonyosodott, hogy a média nem csak a múzeumok munkájára figyelmet irányító eszköz lehet, hanem aktív részt vállalhat a múzeumon belüli információszolgáltatásban. A nagy nyilvánosság előtt már bemutatott anyagai mellett készít olyan anyagokat is, amelyek csak az adott múzeumban kizárólag a látogatók számára elérhető. Így többek között a közönség igényeinek megfelelő tudásanyagot tehet hozzáférhetővé bérelhető médialejátszón keresztül vagy akár zártláncú intranet, akár nyílt internet segítségével. A mai információs társadalom mindenki számára elérhető eszközei lehetőséget nyújtanak a belső hálózatokon keresztül a múzeumi eszközpark fenntartása nélkül a folyamatos és részletes tájékozódásra. Emellett megmaradhatnak a kiállító termekben ma is használatos interaktív audiovizuális eszközök is. Nem feledkezhetünk meg azonban a múzeumi szakemberek aktív közreműködéséről sem. Nélkülük ezek a tájékoztató anyagok
5 nem készülhetnek el, illetve munkájuk sok esetben különösen fontos lehet a kiállítások bemutatása, szakmai irányítással összeállított háttéranyagaik elkészítése során. A média és a múzeum együttműködése A média, ezen belül is a televízió és a múzeum hatékony együttműködéséhez először a célt kell meghatároznunk. A marketingszakemberek tudják jól, hogy a mai üzleti életben az elégedett, és többször visszatérő fogyasztó elérése a legjobb megoldás, főleg akkor, ha az értékesítés tárgya nehezen mobilizálható, helyhez kötött. A legfontosabb cél tehát ebben az esetben, hogy a múzeum olyan élményt nyújtson, ami alapján az elégedett fogyasztók száma növelhető, és így többen és többször látogatják a kiállítások helyszíneit. A népszerű múzeumok viszonylag könnyű helyzetben vannak, mert a turisták ezrei keresik fel a kiállítások helyszínét. Ez viszont elsősorban a turista szezonra érvényes, tehát nekik is fontos lehet a helyi látogatók becsábítása. A kevésbé ismert múzeumok esetén viszont a fő feladat a megismertetés, a látogatói aktivitás kiváltása. Ehhez a lakosság és a turisták figyelmét a múzeumra, annak tevékenységére, és a kiállítás tartalmi elemeire kell irányítani. Természetesen tudatos médiahasználathoz a múzeumok részéről a média szakembereivel együttműködve fontos rész a célpiac pontosítása. A média és a látogatók kapcsolata alapján első közelítésben három fő csoportot különíthetünk el. Az első a szenzáció érzékeny, a hírekre, eseményekre fogékony látogató, aki a médián keresztül a leginkább befolyásolható. A múzeum maga nem igen érdekli, inkább az esemény, a helyszín a fontos számára. Jellemző rá, hogy nyitott minden olyan háttér információra, ami a hírekhez kapcsolható, ezért akár állandó múzeumlátogató is lehet a későbbiek során, ha a múzeum személyzete felkészülten fogadja ezt a közönséget. Az elsődleges motiváció a szenzációs esemény helyszínének felkeresése. Ilyen lehet pl. egy kép ellopása vagy valamilyen nemzetközi szintű esemény megrendezése, és ide tartozik a referencia csoportként szereplők szokása, időleges vagy rendszeres megjelenése. Ez a kommunikáció időlegesen viszonylag nagy látogatottságot hoz, főleg, ha a média az adott réteg számára megfelelő csatornákon juttat el információt a múzeumról. Ilyen volt annak idején a Mona Lisa ellopása, vagy az Európai Unió elnökségi üléseinek színhelye, a gödöllői Grassalkovich kastély. Ez azonban nem jelent hosszú távú elkötelezettséget, és ritkán vezet visszatérő látogatókhoz. A
6 múzeum menedzsmentjén múlik, hogy mennyire sikerül olyan tárlatvezetést, olyan egyedi információkat nyújtani, hogy a látogatók ismét felkeressék a kiállítások helyszínét. A másik lehetőség az, ha folyamatosan, lehetőleg prominens, a célközönség számára a hírekből ismert érdekes személyiségekkel szerveznek találkozási lehetőséget is nyújtó rendezvényt, mert ez kiváltja a rendszeres látogatást, bár ez elsősorban nem a múzeumban található értékeknek szól. A sznob közönség a második, aki a médiában megjelenő, meghatározó, véleményformáló személyek információi alapján tudatosan dönt a múzeum mellett, tehát az előző csoporttal szemben nem rendezvénylátogató, hanem kifejezetten a múzeum iránt érdeklődő réteg. Könnyen meggyőzhetők, így akár rendszeres, aktív látogatók is lehetnek, ha valamely számukra fontos személy egyfajta divatelemként jelöli meg a kiállítás felkeresését. Különösen igaz ez, ha az adott meghatározó személlyel közvetlen találkozás is lehetséges. Ebben az esetben általában nem a nagyközönség számára jelentős szereplőről van szó, hanem az adott réteg szempontjából, a zárt körnek megfelelő referencia személyről, aki ennek a sznob rétegnek mintául szolgál. Ez a csoport többnyire azért nem lesz rendszeres múzeumlátogató, ám egyszeri alkalmakra mégis köthető a múzeumhoz. Mivel kereslete a referencia személyre vonatkozik, így más csoportoknál nagyobb áldozatot is hajlandó hozni az eseményen való részvétel érdekében. Ilyen lehet pl. a múzeum egyes helységeinek kibérlése rendezvény, esküvő tartására. Ez már olyan üzleti funkció, ami gazdasági szempontból értelmezhető, de a múzeumi szakemberek aktív ellenkezését is kiválthatja. A harmadik csoport a múzeum anyagai iránt érdeklődők köre, akik a médiából kapott információk alapján döntenek, hogy az érdeklődési körüknek megfelelően hogyan tudják bővíteni ismereteiket. Állandó múzeumlátogatók lehetnek, az új ismereteket elsősorban a médiából szerzik, legyen az a hagyományos lineáris médiaszolgáltatás, vagy a ma modernnek tekinthető, de még csak terjedőben lévő lekérhető tartalomszolgáltatás. Fontos számukra, hogy a múzeum tényleges szolgáltatást nyújtson, ami jóval több, mint maga a kiállítás, a tárgyak bemutatása. A klasszikus múzeumlátogatókkal akik a médiától függetlenül eddig is rendszeresen felkeresték a múzeumokat szemben nekik igazán fontos az informálás, beszámoló a múzeum kiállításairól és az ott folyó munkáról, a kiállítás anyagaihoz kapcsolódó eseményekről. Ez csak a sznob és rendezvény látogatókénál szűkebb, és kifejezetten érdeklődő rétegeknek nyújt hasznos és feldolgozható információt. A megoldást az jelenheti, ha olyan érdekességekről számol be a média, ami különlegessé teszi a kiállítás tárgyait, kiváltja azt az igényt, hogy a nézők a valóságban is megismerjék a kiállítást. A
7 figyelemfelkeltéshez olyan információkat kell nyújtani, ami a mai fogyasztó számára érdekes, különleges, egyedi. Ehhez kell tehát a média, és ezen belül is a helyi média speciális eszközeit és a célorientált műsorokat felhasználni. Ilyen egyedi jelleg lehet a tárgyak különleges elhelyezése, a megvilágításon keresztül új látásmód biztosítása, az animációs tárlatvezetés, a múzeumlátogatás élménnyé tétele. Ennek a csoportnak lehet igazán fontos az, hogy a múzeumon belül kaphasson olyan audiovizuális információkat, amihez máshol nem juthat hozzá. Ezek a többlet szolgáltatások tehetik versenyképessé a múzeumot a többi szabadidő eltöltési mód közül, és elvezethetnek addig, hogy a családok többek között múzeumpedagógiai foglalkozásokon keresztül a gyerekeket is felkészítsék az aktív múzeumlátogatásra. Itt érdemes kiemelni, hogy a múzeumandragógiai foglalkozások ugyanilyen fontosak lehetnek, mert az érdeklődőknek alapvetően új információkat nyújtanak, segítenek a kiállított anyagok megértésében. Összefoglalás Sokszor halljuk, hogy a média az új lehetőségek tárházát nyújtja az egyes tudományterületek és vállalkozások felé. Egyik ilyen megújulási lehetőség az utóbbi időben a múzeumok előtt jelent meg. A szabadidő növekedésével, a kulturálódás iránti igény változásával a múzeumok kiteljesíthetik a közösség informálását szolgáló szerepüket, és ehhez hatékonyan használhatják fel a médiában rejlő lehetőségeket. Ehhez fontos feladat hárul a múzeumok vezetőire, akiknek ismét át kell gondolniuk, hogy az általuk vezetett intézmény milyen célokat szolgál, kiknek elégíti ki az igényeit. Meg kell érteniük, hogy a marketing szemléletmód alkalmazása, a média megjelenések tudatos felhasználása előnyükre lehet. Különösen igaz ez akkor, ha pályázati projekteket valósítanak meg, mert ezek kommunikációs programjai kiváló lehetőséget nyújtanak a célpiacok felé eljuttatandó tudatos és szervezett információtovábbításban. A múzeumok és a média közötti közös munka már több helyen elkezdődött, és hamarosan megjelennek ennek kézzel fogható eredményei. Ilyen többek között Debrecenben a Déri Múzeum és a Debrecen Televízió összefogása, ami látványos, a média segítségével egyedi módon feldolgozott kiállító tereivel, az interaktivitást segítő belső megoldásaival mintaként szolgálhat más múzeumok felé. Ez az együttműködés példa arra is, hogy az ilyen projektek esetén a helyi médiát érdemes használni, mert ezek ár-érték arányban
8 a leghatékonyabban érik el a kiválasztott célközönséget, és a múzeum igényei szerint tudják elkészíteni a belső háttér információs anyagokat a látogatók számára. Irodalom Koltai Zsuzsa (2011): A múzeumi kultúraközvetítés változó világa. Gondolat Kiadó, Budapest. Insight Múzeumi marketing kalauz a professzionális márkaimázs építéshez. Kurta Mihály: Múzeumandragógia. Paradigmaváltás a múzeumi közművelődésben. Pató Mária (szerk.) Nyitott kapukkal. Múzeumok ma-holnap. Nyíregyháza-Szolnok, Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, Széles Tamás Szabó József (2011): Digitális szép új világ. DMKA, Debrecen Videojátékkal nyomul az Aquincumi Múzeum. Muzeum/6210/. Letöltve: október 3. Letöltve: október 3.
Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenAz e-kereskedelem hatása a termékmárkákra
A MARKETING TERÜLETEI Az e-kereskedelem hatása a termékmárkákra A márka jelentősége az e-kereskedelemben kisebb, mint a hagyományosban. Főleg a fogyasztási javak előállítói védtelenek a márkarombolással
RészletesebbenZöldutak Módszertani Egyesület Beszámoló a 2014-es év történéseiről
Zöldutak Módszertani Egyesület Beszámoló a 2014-es év történéseiről Projektek A 2014-es év ismét számos élménnyel és eredménnyel járt a Zöldutak Módszertani Egyesület életében. Ebben az évben befejeztük
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354
DEBRECENI EGYETEM BALÁSHÁZY JÁNOS GYAKORLÓ SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, GIMNÁZIUMA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354 Debrecen-Pallag 2015 H-4014 Debrecen, Mezőgazdász u. 1, Telefonszám (52) 450-306, Fax:
RészletesebbenKönnyű e integrálódni?!
Könnyű e integrálódni?! Kulturális televízió és tematikus kulturális promóció az Interneten Márkus Csilla Elnök Kultúra és Művészet Mindenkinek Közhasznú Egyesület e-kultúra konferencia Budapest, 2009.
RészletesebbenÖsszeállította: Friedrichné Irmai Tünde
Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde 1 A kereskedelmi vállalkozások létérdeke a forgalom folyamatosságának fenntartása, növelése. Ehhez nem elegendő csupán alkalmazkodniuk a vevők igényeihez, hanem
RészletesebbenMUNKAANYAG. Vargáné Subicz Beáta. Az információforrások alkalmazása a nem formális tanulás eszköztárában. A követelménymodul megnevezése:
Vargáné Subicz Beáta Az információforrások alkalmazása a nem formális tanulás eszköztárában A követelménymodul megnevezése: Egyéni fejlesztés és segítő támogatás A követelménymodul száma: 1896-06 A tartalomelem
RészletesebbenTildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika
TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás
RészletesebbenTÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére
TÁMOP 4. 2. 1 Projekt Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére Innotét Kft. 3519 Miskolc, Hattyú út 12 2009. december 20. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...1 2. Az innovációt segítő
RészletesebbenSzolgáltató faluházak és Agorák
Szolgáltató faluházak és Agorák Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez Témavezető: Dóri Éva 17.1. A szolgáltatási modell tartalma A modell a települési intézmény közösségi szolgáltatása,
RészletesebbenANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült
ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának
RészletesebbenBudapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1
Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 A Budapestre érkező külföldi turisták kulturális szokásait vizsgáló kutatás
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola PÉCS Felülvizsgálati határidő: 2014. szeptember 13.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola PÉCS Felülvizsgálati határidő: 2014. szeptember 13. Tartalom Küldetésnyilatkozat 5 1.2. Jövőkép 5 1.3. Általános ismeretek az iskoláról
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar HUMÁN ERŐFORRÁS. szakirányú továbbképzési szak
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar HUMÁN ERŐFORRÁS szakirányú továbbképzési szak A humán erőforrás képzés a szervezetek működtetésének emberi erőforrás menedzseléséhez kapcsolódó szakmai kérdéseivel
RészletesebbenMódszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez
Modszer_2_Layout 1 2010.10.25. 21:19 Page 1 ESSRG Füzetek 2/2010 Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Kelemen Eszter, Bela Györgyi, Pataki György Környezeti
RészletesebbenHerpainé Márkus Ágnes - Kaló Róbert -Sarlósi Tibor
Herpainé Márkus Ágnes - Kaló Róbert -Sarlósi Tibor Regionális Szociálpolitikai Tervezési és Fejlesztési Hálózat eredmények és továbblépési lehetőségek A területi szemlélet szociális ágazaton belüli meghonosítása
Részletesebben18. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK, INFO- KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK, E-VILÁG
18. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK, INFO- KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK, E-VILÁG Környezeti információs rendszernek tekinthetünk minden olyan (elektronikus vagy papír alapú) dokumentumtárat, adatbázist,
RészletesebbenTÁMOP 3.1.2 12/1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, 2012. december 19.
Pedagógiai terv A Nemzeti alaptanterven alapuló, egyes műveltségi területek önálló tanulását támogató digitális tananyag és képzésmenedzsment rendszer létrehozása 9-12. évfolyamon tanulók számára TÁMOP
RészletesebbenNyílt Lapok 2007/3 Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata
Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata Az ifjúsági szolgáltatások hálózati rendszerének és projekttervezési eszközeinek regionális sajátosságai valamint a forrás-allokáció stratégiai kérdései
RészletesebbenSzéplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6.
Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. szövegertes6_kk_2014_ok.indd 1 SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az Érdemes tankönyvíró
RészletesebbenA Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének tanácsai a karácsonyi vásárlásokhoz
A Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének tanácsai a karácsonyi vásárlásokhoz A Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelősége az idei karácsonyi szezonban célzott,
Részletesebben1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás
1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: Ismeri az egyetemes és magyar művészettörténet főbb korszakait, tendenciáit, képes azok szintézisszerű áttekintésére.
RészletesebbenA vizuális projekt, mint eszköz a kompetenciafejlesztésre a pedagógusképzésben
A vizuális projekt, mint eszköz a kompetenciafejlesztésre a pedagógusképzésben WIEDERMANN Katalin Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác widi.kati@gmail.com A kulcskompetenciák Napjainkban a pedagógus szerepe
RészletesebbenAz informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenMISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Tájékoztató Miskolc Megyei Jogú Város szociális, fogyatékosügyi és gyermekvédelmi intézményeinek, társadalmi
RészletesebbenII. TANTÁRGYI TANTERVEK
II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM SZOMBATHELYI ÉLELMISZERIPARI ÉS FÖLDMÉRÉSI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
PEDAGÓGIAI PROGRAM SZOMBATHELYI ÉLELMISZERIPARI ÉS FÖLDMÉRÉSI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 1. BEVEZETÉS... 5 2. NEVELÉSI PROGRAM... 7 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató
RészletesebbenMAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG
MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG Az Őrség fő turisztikai jellemzői A térség Vas megye délnyugati sarkában található, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat
RészletesebbenKémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:
A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai
RészletesebbenELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam
ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és
RészletesebbenFŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA
A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA 2016 Tartalom I. fejezet: Alapvetés... 4 1.1. A szabályzat célja... 4 1.2. A gyűjtőkört és gyűjteménymenedzsmentet meghatározó jövőkép, küldetésnyilatkozat,
RészletesebbenINTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER
Itsz.:III-476/2015 INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER A Felsőpakonyi Herman Ottó Általános Iskola Pedagógus Elvárás Rendszere Felsőpakony, 2015. október Készítette: Önértékelési Csoport 1. Pedagógiai módszertani
RészletesebbenGelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ?
Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ? 1. Bevezetés A szakmai közélet képviselőinek gondolatai között évek óta érlelődik az elképzelés, mely szerint az Európai Unió bővülésével
Részletesebben2014. Pedagógiai Program. PJSZSZ Petzelt József Szakközépiskola és Szakiskola 2014. 09. 01.
2014. Pedagógiai Program Tudjátok merre van Szentendre? Ez a kis város a Duna jobb partján fekszik, Buda, Visegrád és Esztergom között Gyönyörű táj! A városka előtt a Kis-Duna, szemünk előtt termékeny
Részletesebbenközötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai
Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenINFORMATIKA Emelt szint 11-12.
INFORMATIKA Emelt szint 11-12. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök
RészletesebbenE L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁRCIUS 16-I ÜLÉSÉRE
E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁRCIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 838/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Dél-dunántúli Digitális Mintarégió (DdDMr) létrehozása ELŐTERJESZTŐ:
RészletesebbenA PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014
A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 Prügy, 2009. március 25. A sport definíciója az Európai Sport Charta szerint: Sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként
RészletesebbenOkos Város Fejlesztési Modell. Tervezési Útmutató. 2016 március
Okos Város Fejlesztési Modell Tervezési Útmutató 2016 március Tartalom Az Okos Város Program... 3 Az Okos Város Fejlesztési Modell... 3 Az Okos Város Fejlesztési Modell felépítése... 6 Az Okos Város Fejlesztési
RészletesebbenNévadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való
Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha
RészletesebbenA Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve
A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Informatika Készítette: a gimnázium reál munkaközössége 2015. Tartalomjegyzék Alapvetés...3 Egyéb kötelező direktívák:...6 Informatika
Részletesebben9. évfolyam 2011/3-4. szám Volume 9. issue 3-4/December 2011
T ANUL MÁNY OK HOMOKI ANDREA A pedagógus-továbbképzési rendszer jellemzői a kereslet és a kínálat függvényében egy dél-alföldi kisváros integrált alapfokú közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok
RészletesebbenA PARTNERSÉG ERŐSÍTÉSE
A PARTNERSÉG ERŐSÍTÉSE TARTALOMJEGYZÉK 1. Szervezeti megoldások bevezetése a lakosság naprakész és folyamatos tájékoztatásának javítására, a döntések nyilvánossá tételére... 3 1.1. A felmérés eredményének
RészletesebbenGyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:
Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh
RészletesebbenSZOLNOKI FŐISKOLA TÁVOKTATÁSI SZABÁLYZAT SZOLNOK
SZOLNOKI FŐISKOLA TÁVOKTATÁSI SZABÁLYZAT SZOLNOK TARTALOM I. Távoktatás alapfeladata, általános jellemzői... 3 1. A távoktatás alapfeladata... 3 2. A távoktatás általános jellemzői... 3 3. Helye a szervezetben...
RészletesebbenTELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE
TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE Elemzés és javaslatok nemzetközi tapasztalatok alapján Kutatási jelentés VÁTI Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság Nemzetközi Területpolitikai és Urbanisztikai
RészletesebbenDESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL
DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL Minőség és innováció menedzsment Megjegyzés [b1]: MODUL /TANTÁRGY CÍME Szerkesztette: Szabó Imre László Egyetemi tankönyv Megjegyzés [b2]: HA VAN KIADÓ, VAGY BÁRMILYEN EGYÜTTMŰKÖDŐ
Részletesebben1061 Budapest, Andrássy út 22. 1061 Budapest, Teljesítés helye:
Megbízási szerződés, melynek tárgya a Magyar Állami Operaház, a Magyar Állami Operaház Üzemháza, Erkel Színháza, Jókai utcai Próbaterme vagyonvédelme, járőrszolgálatának ellátása, pénzkísérési szolgáltatások
RészletesebbenArany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete
Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.
Részletesebbenhttp://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenAz építészeti minőség, avagy a bizalom anatómiája
Az építészeti minőség, avagy a bizalom anatómiája Engedjék meg, hogy bemutatkozzam, Vikár András építész vagyok. Lukács Istvánnal közös irodánk tervei alapján, az elmúlt évtizedben, csaknem 120 000 m 2
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM KOLLÉGIUM
A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM (5500. Gyomaendrőd, Selyem út 109/2.) OM: 028300 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 11. o. Az intézmény küldetésnyilatkozata
RészletesebbenPetrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
5 Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék A magyar Országgyűlésre vonatkozó szabályozás alaptörvényi, törvényi és határozati házszabályi szinten 1 Bevezetés Bár Magyarországon az
RészletesebbenA vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés
A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés Kutatásunkban a magyarországi városi terek átmenet korszakára jellemző átalakulásának
RészletesebbenTananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok
KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005
RészletesebbenMIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK PIACI MEGJELENÉSÉNEK TÁMOGATÁSA VEKOP-1.3.1-16
MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK PIACI MEGJELENÉSÉNEK TÁMOGATÁSA VEKOP-1.3.1-16 A Felhívás célja mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása külföldi kiállításokon és vásárokon való megjelenésben,
RészletesebbenHELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy
Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:
RészletesebbenTÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/
Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment
RészletesebbenMagyarországi lelkigondozó szolgálatok hálózati együttműködésének lehetőségei és kihívásai
DOI: 10.18427/iri-2016-0036 Magyarországi lelkigondozó szolgálatok hálózati együttműködésének lehetőségei és kihívásai Somosiné Tésenyi Timea Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet tesenyi.timea@public.semmelweis-univ.hu
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező
RészletesebbenDudáné Driszkó Adrienn. 10+1 tanács pedagógusoknak. a gyermekközpontú oktatás. megvalósításához
Dudáné Driszkó Adrienn 10+1 tanács pedagógusoknak a gyermekközpontú oktatás A B C A k a d é m i a K f t w w w. a b c a k a d e m i a. h u Oldal: 1 Manapság nagyon divatos szakkifejezések, fogalmak tarkítják
RészletesebbenRÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló. E-befogadás. című kiemelt projekt támogatásához
RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló E-befogadás című kiemelt projekt támogatásához Kódszám: EKOP-2.1.16 1 Tartalom A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE...
RészletesebbenBékéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. 65.000,- Ft, azaz hatvanötezer forint bírsággal sújtja.
Médiafelügyeleti Főosztály Ügyiratszám: MN/15072-4/2012. Ügyintéző: személyes adat Tárgy közösségi médiaszolgáltatás során összetett műsorszámokban történő reklámok közzétételére vonatkozó törvényi rendelkezés
RészletesebbenDunaharaszti Város Önkormányzata
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu
RészletesebbenMEDIÁCIÓ (KÖZVETÍTÉS)
MEDIÁCIÓ (KÖZVETÍTÉS) KÉSZÍTETTE:ÉLES CSABÁNÉ LÁNYI MÁRIA, OROSZ IBOLYA AURÉLIA, SZATMÁRI SÁNDORNÉ DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONTJA A mediáció lényege abban áll, hogy
RészletesebbenPOLYÁK GÁBOR KÉTHARMADOS JOGALKOTÁSI TÁRGYKÖRÖK A KERESKEDELMI TELEVÍZIÓZÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN
POLYÁK GÁBOR KÉTHARMADOS JOGALKOTÁSI TÁRGYKÖRÖK A KERESKEDELMI TELEVÍZIÓZÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN Az Alkotmány a hazai médiaszabályozás sajátosságává teszi annak részben kétharmados országgyűlési többséghez
RészletesebbenHELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL
HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET A szabályozásnak megfelelően az iskolánk 9. évfolyamán kötelezően választható tantárgy a mozgóképkultúra és médiaismeret,
RészletesebbenAz 1. Magyar Cukor Manufaktúra által szervezett. Jam Mester. elnevezésű nyereményjáték részvételi és adatkezelési szabályzata
Az 1. Magyar Cukor Manufaktúra által szervezett Jam Mester elnevezésű nyereményjáték részvételi és adatkezelési szabályzata Az 1. Magyar Cukor Manufaktúra (a továbbiakban: Szervező) a jelen részvételi,
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG 2009. augusztus
RészletesebbenMobilizált kémia. Azaz: lehet-e az okostelefon a kémiatanítás hatékony eszköze?
Mobilizált kémia. Azaz: lehet-e az okostelefon a kémiatanítás hatékony eszköze? Murányi Zoltán Eszterházy Károly Főiskola Kémiai és Élelmiszerkémiai Tanszék, Eger mzperx@ektf.hu Farkasné Ökrös Marianna
RészletesebbenHajdúnánási Holding Zrt. vállalatcsoport 2016. évi üzleti terve
HAJDÚNÁNÁSI HOLDING ZRT. Hajdúnánási Holding Zrt. vállalatcsoport 2016. évi üzleti terve 2015.12.09. Tartalom I. Bevezető... 3 II. Üzleti terv... 5 1. MÓDSZERTAN... 5 2. 2016. ÉVI CÉLKITŰZÉSEK... 6 2.1
Részletesebben4. évfolyam, 8. évfolyam, 12. évfolyam, minimumszint. minimumszint. minimumszint. KER-szintben nem megadható. Első idegen nyelv. Második idegen nyelv
IDEGEN NYELV Német Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A
RészletesebbenTermészettudományi kompetenciafejlesztés az ErasmusPlus Program által támogatott nem formális oktatásban. Dr. Kajati György Krámos Dániel Mádai Balázs
Természettudományi fejlesztés az ErasmusPlus Program által támogatott nem formális oktatásban Absztrakt Dr. Kajati György Krámos Dániel Mádai Balázs A környezeti oktatás és nevelés átfogó célja, hogy elősegítse
RészletesebbenAgóra - a 21. század új fénye Szolnokon TIOP 1.2.1-08/2-2009-0007
Agóra - a 21. század új fénye Szolnokon TIOP 1.2.1-08/2-2009-0007 Agóra - a 21. század új fénye Szolnokon TIOP 1.2.1-08/2-2009-0007 Az Agóra program keretében olyan közművelődési rendszer alapjait kívánjuk
RészletesebbenBudapest, 2007. június
TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 5813-1/2007-SZMM Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2007-2010. évekre vonatkozó középtávú intézkedési
RészletesebbenAquaZ Natura Kft. Általános Szerződési Feltételek
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (ÁSZF) Tartalom: 1. Felek megnevezése és az ÁSZF hatálya 2. A vásárlás menete, az adásvételi szerződés létrejötte 3. Kiszállítás, személyes átvétel 4. Jótállás 5. A vásárlástól
RészletesebbenMOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET nyolc évfolyamos gimnázium 9. évfolyam
MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET nyolc évfolyamos gimnázium 9. évfolyam A mozgóképkultúra és médiaismeret elsősorban a médiaszövegek szövegértési képességének fejlesztését és az audiovizuális média társadalmi
RészletesebbenHallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei
Hallgatói szemmel: a HÖK A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei Tartalomjegyzék Elnöki köszöntő... 3 Bevezetés... 4 Évfolyamképviselők és megítélésük... 7 A Hallgatói Önkormányzat és a
Részletesebben5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára
5.26 Óraterv Évfolyam 6. 7. 8. Heti óraszám 1 1 1 Éves óraszám 37 37 37 Bevezetés A helyi tanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2.
RészletesebbenJavaslat a moziüzemeltetés és filmforgalmazás támogatási rendszerének továbbfejlesztésére - vitaanyag -
Javaslat a moziüzemeltetés és filmforgalmazás támogatási rendszerének továbbfejlesztésére - vitaanyag - Jelen anyag célja, hogy felvázoljuk a moziüzemeltetési és filmforgalmazási struktúra, valamint támogatási
RészletesebbenÁltalános Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF) elektronikus formában elérhető a www.wellopnet.hu oldalon
Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF) elektronikus formában elérhető a www.wellopnet.hu oldalon Wellopnet Kft. továbbiakban: Tartalomszolgáltató A szolgáltató által nyújtott szolgáltatására
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2001
Közhasznúsági jelentés 2001 A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat a magyarországi történelmi protestáns és ortodox egyházak, illetve magánszemélyek által 1991-ben alapított protestáns szellemiségû, kiemelkedõen
RészletesebbenPedagógiai Programja
Benedek Elek Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium Pedagógiai Programja 2013 Oroszlány,2013.03.26. Jóváhagyta: Vecserdi Jenőné igazgató
RészletesebbenHelyi tanterv 2-8. évfolyam Angol, német, mint idegen nyelv
Helyi tanterv 2-8. évfolyam Angol, német, mint idegen nyelv 1 IDEGEN NYELV Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív
RészletesebbenÖsszefüggések a kultúra és az idegenforgalom között
DR. TAKÁCS JÓZSEF Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között Bevezetés Mindjárt első mondatommal szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy előadást tarthattam és szeretném átadni a székesfehérvári
RészletesebbenHEGYVIDÉKI MESEVÁR ÓVODA, JÁTSZÓHÁZ PEDAGÓGIAI PROGRAM OM: 201281
HEGYVIDÉKI MESEVÁR ÓVODA, JÁTSZÓHÁZ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 OM: 201281 1 TARTALOMJEGYZÉK Törvényi háttér 2.o. I. Bevezetés, az óvoda bemutatása 3.o. II. Közösen megállapított értékeinken alapuló gyermekkép,
RészletesebbenIII.2. Az iskola tantárgy és óraterve... 54 III.2.1. Általános tantervű képzés heti óraterve:... 56 III.2.2. Emelt szintű idegen nyelvi képzés heti
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 1 TARTALOM: I. BEVEZETÉS... 4 I.1. Iskolánk adatai:... 4 I.2. Az iskola bemutatása... 5 I.3. Iskolánk hitvallása... 8 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 9 II.1. A nevelő-oktató
RészletesebbenSzombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely város Információs Gazdaság Stratégiája és a stratégia megvalósítását támogató eszközrendszer Az Információs Gazdaság Stratégia készítési projekt
Részletesebbenrészvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakközépiskolás tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata
RészletesebbenHasználati feltételek
Page 1 of 10 https://www.amway.hu Nyomtatási dátum 2010-12-15, 21:43 Használati feltételek 1. Fogalmak 2. A Használati feltételek elfogadása 3. Reklamáció 4. Az Amway Online honlapjának látogatói 5. Az
RészletesebbenEgészségturizmus a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióban (2014-2024) 2013. november 14., Hotel Benczúr
Egészségturizmus a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióban (2014-2024) 2013. november 14., Hotel Benczúr Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes államtitkár Az egészségturizmus a nemzetközi
RészletesebbenII. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés
Nemzeti alaptanterv 45 II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés II.1. A kulcskompetenciák 3 Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek
RészletesebbenA "Ne tedd - védd magad" bűnmegelőzési projekt bemutatása
A "Ne tedd - védd magad" bűnmegelőzési projekt bemutatása BM-15-MA-0045 A projekt bemutatása Ma Magyarországon az összes ismertté vált bűnelkövető 12 százaléka fiatalkorú. A kiskorúak bűnözését bár egyre
RészletesebbenOKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA
Eszközcsomag a vállalati igények, a szakképzési kínálat és az emberi tőke kapacitásainak hatékony összehangolására Adaptáljuk! OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA
RészletesebbenAz Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában
Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek VI.évf. 2009 2 89-107 Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában A válság turizmusra gyakorolt hatásairól számos, elemzés,
RészletesebbenBÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje
BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. lkt. sz.: IV.378/2015. Előadó: Vass Csaba Mell.: gazdasági program Hiv. sz.:- Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-801
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22
PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...
Részletesebben2012. évi CXXVIII. törvény
1. oldal 2012. évi CXXVIII. törvény a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről 1 1. A törvény hatálya 1. (1) E törvény hatálya kiterjed a) a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari
RészletesebbenAZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA
Politikai keretprogram Erdélyi Magyar Néppárt AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA A MEGTALÁLT ÚT ESÉLYT ÉS SZABADSÁGOT ERDÉLYNEK I. ALAPVETÉS az erdélyi rendszerváltás megújított terve Az erdélyi
Részletesebben