Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2011/4

Átírás

1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2011/4 Központi Statisztikai Hivatal március Tartalom Bevezető...2 Mezőgazdaság...2 Ipar...3 Beruházás...4 Lakásépítés...5 Gazdasági szervezetek...8 Foglalkoztatottság, keresetek...9 Népmozgalom...13 Közlekedési balesetek...13 Táblázatok...15 További információk, adatok (linkek) Elérhetőségek

2 Bevezető Komárom-Esztergom megyében a megyei székhelyű ipari szervezetek teljesítménye mind az egy évvel korábbitól, mind az országos átlagtól elmaradt, ennek ellenére az egy lakosra jutó termelési értékkel a megyék sorában továbbra is az élen áll. A megyei székhelyű gazdasági szervezetek folyóáron kevesebbet fordítottak beruházásokra, mint 2010-ben. Az építőipar teljesítménye az előző év átmeneti emelkedése után ismét visszaesést mutat. Kevesebb új lakást adtak át, és a kiadott új lakásépítési engedélyek száma is elmaradt az egy évvel korábbitól. Kisebb vendégforgalmat regisztráltak a megye kereskedelmi szálláshelyein, és a vendégéjszakák száma is mintegy tizedével volt kevesebb. A megfigyelt megyei szervezeteknél többen álltak alkalmazásban. A versenyszférában 1,7%-kal többen, a költségvetési intézményeknél 1,2%-kal kevesebben dolgoztak. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó keresete 4,2%-kal nőtt. Kevesebb volt az álláskeresők száma, így a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított arányuk a megyék sorában a negyedik legalacsonyabb. A születések és a halálozások száma csökkent (ez utóbbi jelentősebben), a különbségből adódó természetes fogyás üteme tovább erősödött. Mezőgazdaság 2011-ben 74 ezer hektáron, az előző évinél 5,5%-kal kisebb területen, ötödével több gabonaféle termett Komárom-Esztergom megyében. Az őszi vetésűek betakarított területe jelentősen elmaradt a évitől (a csapadékos időjárás akadályozta a vetési munkálatokat). A tavaszi vetésűek betakarított területe és termésmennyisége is jelentősen meghaladta az egy évvel korábbit. Kisebb területet foglalt el a búza, de a learatott mennyiség több mint 20%-kal nőtt. A másik igen fontos gabonaféle, a kukorica vetésterülete 1500 hektárral bővült, termésmennyisége negyedével, átlaghozama pedig 18%-kal emelkedett. Az ipari növények közül valamelyest erősödött a cukorrépa pozíciója, nagyobb területről, 2500 tonnával többet takarítottak be, ennek ellenére a termésátlaga nem érte el az egy évvel korábbit ben kisebb területen termesztettek olajos növényeket, közülük a napraforgó hozama 9%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, a repcéé pedig 7%-kal elmaradt attól. Valamelyest nőtt a szálastakarmányok termesztésével hasznosított terület. Lucernaszénát 2027 hektárról takarítottak be, mind a termésmennyiség, mind a 3910 kilogrammos hektáronkénti hozam harmadával kisebb a évinél. Gabonatermés alakulása 1. ábra Ezer tonna Búza Kukorica Egy éb gabona 2

3 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2011/4 A megye december 1-jei szarvasmarha állatállománya mintegy tizedével gyarapodott, melyben szerepet játszott a kedvező külpiaci kereslet is. A sertések esetében a évi növekedés után drasztikus visszaesés figyelhető meg, így az utóbbi évtized legalacsonyabb állományát regisztrálták. A tyúkfélékből egyre többet tartanak a megyei gazdálkodók, az állomány 2011-ben is jelentősen emelkedett. A juhok tartásában előző évtizedben tapasztalt folyamatos visszaesés megállt, az állatlétszám mintegy negyedével nőtt, és meghaladta a 10 ezret. Állatállomány, december 1-jén 1. tábla (ezer db) Megnevezés Előző év = 100,0 % Szarvasmarha ,1 Ebből: tehén ,0 Sertés ,1 Ebből: anyakoca ,9 Juh ,0 Ebből: anyajuh ,0 Tyúkféle ,2 Ebből: tojó ,0 Ipar Komárom-Esztergom megyében a évben a 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások telephelyein 2471 milliárd Ft termelési értéket állítottak elő, ami 7%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál (miközben a régió másik két megyéjében, valamint országos szinten is jelentős volumen-növekedést regisztráltak). Ennek ellenére a megyék sorában továbbra is az élen áll az egy lakosra jutó termelési értékével, ami az országos értéknek közel négyszerese. A megyei székhellyel rendelkező, 49 főnél többet foglalkoztató ipari szervezetek évi termelése 2243 milliárd forintot ért el, ami 34 ezer fő alkalmazása mellett 65,9 millió forint egy főre jutó termelési értéket eredményezett. Az ipari termelékenység 9,5%-kal mérséklődött a termelés volumenének 7,9%-os visszaesésének, valamint az alkalmazotti létszám 1,8%-os emelkedésének együttes hatására. Létszám-kategória (fő) Az ipari termelés, értékesítés volumenének alakulása a), 2011 Termelés Összes Belföldi Exportértékesítés 2010 év = 100,0 2. tábla (%) Exportarány, % ,8 103,6 102,2 105,5 42, ,1 104,8 97,5 108,3 69, ,3 88,6 119,7 87,4 94,8 Összesen 92,1 91,5 105,8 89,7 86,7 a) A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai. Komárom-Esztergom megye iparát nagyfokú koncentráció jellemezi. A megyei székhellyel rendelkező ipari vállalkozások termelésének közel négyötödét a legalább 500 munkavállalót 3

4 foglalkoztató cégek állították elő. A legnagyobb ipari szervezetek produktuma több mint tizedével csökkent, ami döntően meghatározta a megye ipari összteljesítményét. Ezek az iparvállalatok erősen exportorientáltak, összes értékesítésük 95%-a külföldi eladásokból származott. Ugyanakkor nőtt az ipari termelés tizedét adó fős vállalkozások kibocsátása, és nagyobb teljesítményt nyújtottak az fővel működő gazdálkodó szervezetek is. Komárom-Esztergom megye ipari termelésének 98%-át a feldolgozóipar adta, melynek volumene 9%-kal csökkent. Az ipari termelést döntően a gépiparba tartozó vállalkozások tevékenysége befolyásolta, melyek 2011-ben 1879,9 milliárd forint termelési értéket állítottak elő. A jelentősebb súlyú ágazatok közül a feldolgozóipari termelés 45%-át képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás ágazat kibocsátása 17%-kal esett vissza. Volumennövekedés jellemezte a fémalapanyag gyártása, valamint a gép, gépi berendezés gyártása ágazatot (előbbi mintegy harmadával bővült). A belföldi kereslet élénkülésnek köszönhetően a járműgyártás kibocsátása 7,2%-kal növekedett. A I. negyedévi értékesítési volumennövekedés megállt, az export növekedési üteme az év első felében jelentősen lassult, az év egészét tekintve pedig visszaesett. Összességében a hazai értékesítés szintje 5,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, ezzel szemben az exportra történő szállítások 10%-kal maradtak el az évitől. Az ipari teljesítmények mérőszámai már az előző évben is csökkenést mutattak, így az évi visszaesés már a meglehetősen alacsony bázishoz képest következett be. Az értékesítés megoszlása a feldolgozóipari ágazatokban, ábra Élelmiszeripar Fafeldolgozás Gumi-, műany ag termék gy ártás Fémalapany ag gy ártás Számítógépgy ártás Villamos berendezés gy ártás Gépi berendezés gy ártás Járműgy ártás Egy éb feldolgozóipar Belföldi Ex port % Beruházás A megyei székhelyű legalább 5 főt foglalkoztató gazdasági szervezetek a év folyamán 79,5 milliárd forintot fordítottak új beruházásokra, folyóáron 48,1 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző évben. A komárom-esztergomi teljesítményérték a megfelelő gazdálkodói körben az országosnak 1,8, a régiósnak 28%-át tette ki. (Az országos teljesítményértéknek 10%-a realizálódott a Közép-Dunántúlon.) A megyei beruházások egy lakosra jutó összege 256 ezer Ft, ami nem érte el a közép-dunántúli és az országos átlagot sem. A fejlesztésre fordított összeg 23%-ából épület és egyéb építmény létesült. Gépek, berendezések, járművek 4

5 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2011/4 beszerzésére együttesen 58,5 milliárdot fordítottak. A gépberuházások közel hattizedét import gépek tették ki. Nemzetgazdasági ágak közül továbbra is az ipar a legnagyobb beruházó, az ipari fejlesztések jelentik a megye invesztíciójának héttizedét. Az ipari beruházások 93%-a a feldolgozóiparban, azon belül a gépiparban realizálódott és elsősorban technikai fejlesztést szolgálták. A kisebb gazdasági ágak közül a bányászat, kőfejtés területen a tavalyinak ötszörösét fordították, de többet költöttek fejlesztésre a szállítás, raktározás ágazatba sorolt vállalkozások is. Ugyanakkor az ingatlanügyletekkel foglalkozók invesztíciói alig kétharmada az egy évvel korábbinak. Csökkent az oktatásban felhasznált fejlesztési összeg is, már csak harmada a évinek. Építőipar A Komárom-Esztergom megyei székhelyű legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások teljesítményértéke 2011-ben közel 22 milliárd Ft volt, összehasonlító áron 27%- kal kevesebb, mint az előző évben. A termelési érték több mint felét képviselő épületek építésénél is 27%-os, az egyéb építményeknél (utak, vezetékek, vasutak, stb.) viszont 28%-os a visszaesés. Az építőipar össztermelésének 85%-át az 50 főnél kevesebb alkalmazottal működő cégek adták, teljesítményük alig maradt el az egy évvel korábbitól. A közép-, illetve nagy vállalkozások (50 fő felettiek) teljesítményérték csökkenése megközelítette a 70%-ot. Megnevezés Az építőipari termelés összetétele, 2011 Épületek Egyéb építmények millió Ft Összesen 3. tábla év = Megoszlás, 100,0 a) % 5-9 fő közötti ,5 27, fő közötti ,1 56,8 50 fő és afeletti ,3 15,5 Összesen ,7 100,0 Ebből: lakó- és nem lakóépületek építése ,6 26,6 Épületgépészeti szerelés ,7 21,3 Befejező építés ,4 4,1 Egyéb speciális szaképítés ,5 18,5 a) Összehasonlító áron. A megyei építőiparban a termelés visszaesése az alkalmazásban állók számának mintegy 17%-os csökkenése mellett következett be, így a termelékenység is romlott. Az egy lakosra jutó érték ( Ft) magasabb ugyan a régiós átlagnál, de az országos átlag alatt maradt. Az év folyamán a megyei építőipari vállalkozások által kötött új szerződések volumene a felét sem érte az egy évvel korábbinak. A megrendelések összege az épületeknél 7,6 milliárd, az egyéb építményeknél mintegy 8 milliárd forinttal kevesebb. Lakásépítés Komárom-Esztergom megyében 2011-ben 231 új lakás kapott használatbavételi engedélyt, 36%-kal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az építésügyi szakhatóságok által kiadott 259 új lakásépítési engedély száma is a négyötödére csökkent. Ilyen alacsony építési számra még nem volt példa a megyében sem a két világháború közötti gazdasági válság éveiben, sem a 5

6 negyvenes-ötvenes évek nehéz gazdasági körülményei között. (Országosan a használatba vett lakások száma 39%-kal, míg az új engedélyeké 28%-kal esett vissza.) A lakásépítés továbbra is a városokra, ezen belül is elsősorban Esztergomra, Tatabányára valamint Tatára koncentrálódott, arányuk 2 százalékponttal emelkedett. A községek felében az építkezések gyakorlatilag leálltak, harmadukban pedig csak egyetlen új otthont vettek használatba. Módosult az építtetői kör összetétele. Az építtetői körben az építőipari vállalkozások súlya tovább mérséklődött, a lakossági házilagos kivitelezés részaránya nőtt. Megszűnt az önkormányzat, illetve központi költségvetés szerepvállalása a lakásépítésben. A lakások legnagyobb (89%-át) hányadát továbbra is a lakosság építtette saját használatra. Jelentősen visszaesett az értékesítésre szánt új lakások építése is, számuk az előző évinek az ötödét sem érte el. Megnevezés Lakásépítés-, megszűnés, 2011 Épített lakások Kiadott lakásépítési engedélyek száma 2010 = 100,0 száma 2010 = 100,0 4. tábla 100 épített lakásra jutó megszűnt lakás Tatabánya 41 71, ,3 20 Többi város , ,2 8 Községek 84 74, ,9 37 Összesen , ,4 21 Módosult az új otthonok szobaszám szerinti összetétele, felére esett az egyszobások hányada, a négy- és több szobásoké viszont mintegy 6 százalékponttal nőtt. Az átadott átlagos lakásméret 124 m 2, ami 6 m 2 -rel nagyobb, mint az előző évben. A magánépíttetők átlagosan 129 m 2 -es lakást emeltek, míg a vállalkozások által értékesítési célból építetteké alig haladta meg a 76 négyzetmétert. Az ingatlanok mindegyikében található fürdőszoba, harmaduk dupla komforttal rendelkezett. Közüzemi vízhálózatra a lakások 98%-a, szennyvízcsatorna-hálózatra pedig 95%-uk csatlakozott. Vezetékes gáz az ingatatlanok több mint négyötödébe jutott el ben az egy évvel korábbinál 17%-kal több, összesen 48 lakás szűnt meg a megyében, többségük avulás miatt. Turizmus Komárom-Esztergom megye megfigyelt kereskedelmi szálláshelyein folytatódott a év óta tartó kedvezőtlen idegenforgalmi tendencia: 2011-ben 13%-kal kevesebb, közel 103 ezer vendég 8,3%-kal kevesebb (268 ezer) vendégéjszakát töltött el. A teljes vendégkör több mint kétharmadát a hazai vendégek tették ki, számuk 11%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 9,9%-kal maradt el az előző évitől. Kevesebb volt a külföldi vendégek száma is, az ide érkezett 32 ezer fő mintegy 109 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. A három legjelentősebb küldő ország közül Németország, Románia és Hollandia csupán a holland vendégek által eltöltött éjszakák száma nőtt. Többen érkeztek Spanyolországból, Svájcból valamint Kínából, számuk azonban még így is igen kis arányt képviselt a vendégforgalomból. 6

7 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2011/4 3. ábra A külföldi vendégforgalom változása, 2011 (2010 = 100) Külföldi összesen Ausztria Belgium Dánia Nagy -Britannia Franciaország Hollandia Lengy elország Németország Olaszország Spany olország Románia Szlov ákia v endég v endégéjszaka % Az átlagos tartózkodási idő 2,6 vendégéjszaka volt, ezen belül a külföldiek átlagosan 3,4, a belföldiek pedig 2,3 vendégéjszakára vették igénybe a szálláshelyeket. Legtovább az ázsiai, illetve az amerikai országokból érkezők maradtak, melyben feltehetően szerepet játszott a földrajzi távolság is. Az Uniós állampolgárok közül leghosszabb ideig, 6,7 éjszakát a hollandok tartózkodtak itt, a belgák átlagosan 4,6, míg a németek 3,7 éjszakát pihentek nálunk ben a vendégforgalom jelentős hányadát fogadó szállodák mutatói szerint is jelentős a visszaesés. A vendégek száma közel tizedével csökkent, míg a vendégéjszakáké 11%-kal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Közel ötödével kevesebb foglalás érkezett külföldről, és a szállodákat igénybevevő hazai vendégek száma sem érte el a évit. A szállodai szobák kihasználtsága 28% volt, a férőhelyeké 20%, az előbbi közel azonos, az utóbbi alacsonyabb a tavalyinál. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása, vendégforgalma, tábla Megnevezés Működő egységek Kiadható férőhelyek száma az időszak végén száma Vendégek külföldiek aránya, % Vendégéjszakák száma külföldiek aránya, % Átlagos tartózkodási idő Szálloda , ,5 2,1 Ebből: háromcsillagos , ,5 2,0 Egyéb szálláshely , ,0 3,1 Ebből: panzió , ,9 2,1 közösségi szálló , ,0 2,2 üdülőház , ,2 3,7 Összesen , ,8 2,6 Előző év = 100,0 103,0 97,1 87,2 96,7 91,7 94,0 102,5 7

8 decemberében a Komárom-Esztergom megyében működő kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 4795 volt, ezen belül 22 szálloda 622, 31 panzió pedig 321 szobával várta az idelátogatókat. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó vállalkozások a szálláshelyeken valamivel kevesebb létszámot foglalkoztattak, mint 2010-ben. A Komárom-Esztergom megyei kereskedelmi szálláshelyek 2011-ben 2,5 milliárd forint árbevételt értek el, ami folyóáron közel 20%-os csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Csökkent a beszedett idegenforgalmi adó, illetve üdülőhelyi díj összege is. Az összes bevétel 58%-a szállásdíjakból, 33%-a szálláshelyi vendéglátóegységek forgalmából, fennmaradó része pedig a szálláshelyek által nyújtott egyéb szolgáltatásokból származott. A szálláshelyek négyötödében fogadtak el üdülési csekket. A belföldi vendégek 226 millió Ft értékben vásároltak szolgáltatásokat ezzel a készpénzt helyettesítő fizetőeszközzel, ami az összes bevétel 8,9%-ával, a belföldi szállásdíjak 29,5%-ával volt egyenértékű. A szálláshelyeken elfogadott csekkek összértéke 37,4%-kal kisebb, mint egy évvel korábban. Gazdasági szervezetek Komárom-Esztergom megyében december 31-én gazdasági szervezetet regisztráltak, az egy évvel korábbinál 3,2%-kal többet. December végén összesen megyei székhelyű vállalkozás szerepelt a regiszterekben, fennmaradó része költségvetési szerv, nonprofit, illetve MRP-szervezet. A vállalkozások közül 1876 állt felszámolás alatt. A vállalkozások háromötödét (24 349) egyéni vállalkozásként tartották nyilván. Az egyéni vállalkozók fele vállalkozói igazolvánnyal, a másik részük kizárólag adószámmal rendelkező magánszemély volt. Míg az előbbiek száma 0,5%-kal mérséklődött, utóbbiak körében 3,5%-os bővülés következett be. Az egyéni vállalkozók 35%-a főfoglalkozásban, 46%-a mellékfoglalkozásban, közel ötödük pedig nyugdíjasként folytatta tevékenységét. Az egyéni vállalkozások alakulása, december 31. Megnevezés Vállalkozások száma Előző év azonos időpontja = 100,0 Megoszlás, % Főfoglalkozású ,8 35,3 Mellékfoglalkozású ,2 45,6 Nyugdíjas ,9 19,1 Összesen ,5 100,0 6. tábla A közel társas vállalkozás közül a korlátolt felelősségű, 4243 pedig a betéti társasági formát választotta. Az év végén a szövetkezetek aránya a gazdasági szervezeteken belül nem érte el a 0,2%-ot, ennél valamivel nagyobb arányt képviseltek a részvénytársaságok (számuk 100 volt a nyilvántartásokban). A év végén a vállalkozások hatoda ingatlanügyletek, hetede pedig továbbra is a kereskedelem, járműjavítás területén működött. Az év elejeihez viszonyítva a bányászattal, villamosenergia-, gáz-, hőellátással, valamint a művészet, szórakoztatás, szabadidő szervezésével, illetve egyéb szolgáltatással foglalkozó szervezetek száma az átlagosnál jobban emelkedett. Ugyanakkor az oktatás és az egészségügy, szociális ellátásban tevékenykedőké kevesebb lett. 8

9 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2011/4 A vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként, december ábra Mezőgazdazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem Szállítás és raktározás Szálláshely -szolgáltatás Információ, kommunikáció Pénzügy i szolgáltatás Ingatlanügy letek Tudomány os és műszaki tev. Adminisztratív szolgáltatás Oktatás Egészségügy i szolgáltatás Egy éb szolgáltatás Társas Egy éni A vállalkozói aktivitás a szervezetek számának növekedése ellenére Komárom- Esztergomban továbbra is elmaradt a közép-dunántúli, valamint az országos átlagtól, év végén itt 1000 lakosra 127 (59 társas és 78 egyéni) vállalkozás jutott. Foglalkoztatottság, keresetek A KSH munkaerő-felmérése alapján IV. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a foglalkoztatottság mérséklődése megtorpant, és a munkanélküliek száma is kevesebb lett. A éves népességen belül a foglalkoztatottak átlagos száma 133,3 ezer főt tett ki, mely 0,2%-kal kisebb az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatási arány egy év alatt 1,1 százalékponttal, 55,7%-ra emelkedett, így csupán Vas megye rendelkezik ennél kedvezőbb rátával. Javult az aktivitási arány is (60,5%), Budapest után a legkedvezőbb. A megyei székhelyű megfigyelt szervezeteknél átlagosan 81 ezer fő állt alkalmazásban, ebből 64 ezer fő a versenyszférában, 16 ezren pedig a költségvetési szerveknél. Számuk összességében 1%-kal több mint egy évvel korábban. Ezen belül a versenyszférában 1,7%-kal többen, a költségvetési szerveknél pedig 1,2%-kal kevesebben dolgoztak, mint 2010-ben. Ez utóbbi területen regisztrált jelentősebb létszámcsökkenés a fizikai foglalkozásúak körében történt. A versenyszféra és a költségvetési szervek létszámösszetétele ennek ellenére továbbra is lényegesen eltér. Míg az előbbieknél az alkalmazásban állók 72,5%-a fizikai, és csupán 27,5%-a szellemi foglalkozású, a költségvetési intézményeknél ez az arány fordított. 9

10 Alkalmazásban állól száma és keresete, ábra Verseny szféra Költségv etési szerv Alkalmazásban állók (fő) Hav i bruttó kereset (Ft) Hav i nettó kereset (Ft) A évben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi átlagos bruttó keresete 204 ezer Ft-ot tett ki, a szellemi foglalkozásúaké 275 ezer, a fizikaiaké pedig 160 ezer forint körül alakult. A bruttó átlagkereset összességében 4,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A vállalkozásoknál dolgozók 209 ezer Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 184 ezer Ft-ot értek el. Az előbbi körben 4,5%-kal, az utóbbi területen pedig 1,8%-kal nőttek az átlagkeresetek. A legjobban fizető gazdasági ág a megyében továbbra is az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás) volt, ahol a havi bruttó átlagkereset megközelítette a 329 ezer forintot, ezt követte az információ, kommunikáció (285 ezer Ft), valamint a pénzügyi, biztosítási tevékenység (276 ezer Ft). Legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (104 ezer Ft), illetve az építőipari (125 ezer Ft) ágakban dolgozók kerestek. Az átlagos családi kedvezmény nélkül számított - nettó keresetek nominális értéke 4%-kal nőtt, és meghaladta a 135 ezer Ft-ot, ennek ellenére a Komárom-Esztergom megyei alkalmazottak keresetszínvonala közel 2%-kal volt alacsonyabb az országosan jellemzőnél. A fizikaiak havi nettó keresete 110, a szellemi foglalkozásúaké 177 ezer forint volt. Az egyéb kereseti elemeket (mint például az étkezési, munkába járási, lakhatási költségtérítés) is figyelembe véve a megyei alkalmazottak átlagosan 217 ezer forintos (országos átlagnál 11 ezer Ft-tal kevesebb) munkajövedelemmel rendelkeztek, amely 3,7%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A kereseten felüli, úgynevezett egyéb munkajövedelmek az összes jövedelem 6%-át képezték. 10

11 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2011/4 Az alkalmazásban állók számának változása, 2011 (2010 = 100) 6. ábra Mezőgazdaság Bány ászat Feldolgozóipar Villamosenergia ipar Vízellátás, szennyvíz gyűjtés Építőipar Kereskedelem, jav ítás Szállítás Szálláshely szolgáltatás Pénzügy i tev ékeny ség Ingatlanügy letek Adminisztratív szolgáltatás Közigazgatás Oktatás Egészségügy i ellátás Műv észet, szórakoztatás Egy éb szolgáltatás ÖSSZESEN Költségv etési szerv Verseny szféra Fizikaiak Szellemiek % A Nemzeti Foglalkoztatási Szakszolgálat adatai szerint Komárom-Esztergom megyében 2011 decemberének végén 13 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, mintegy 1650-nel kevesebbet, mint egy évvel korában. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya a megyék sorában a negyedik legalacsonyabb és hónaprólhónapra folyamatosan csökkent. A Foglalkoztatási Hivatal Komárom-Esztergom megyei körzetei közül a nyilvántartott álláskeresők aránya valamennyi térségében csökkent. Munkanélküliséggel leginkább sújtott térség a megyében továbbra is Dorog és környéke, a mutató értéke (10,4%) itt a legmagasabb, míg a legkedvezőbb helyzetben Tata és környéke van, ahol 7,8%-os a nyilvántartott álláskeresők aránya. 11

12 7. tábla Kirendeltség és működési körzete A munkanélküliség főbb jellemzői munkaügyi körzetenként, december száma Nyilvántartott álláskeresők december = 100,0 megoszlása, % közül: pályakezdő Bejelentett betöltetlen álláshely Dorog ,5 14, Esztergom ,2 19, Kisbér ,6 7, Komárom ,1 13, Oroszlány ,3 8, Tata ,2 11, Tatabánya ,9 25, Összesen ,7 100, Az állástalanok közel négytizede csupán alapfokú végzettséggel rendelkezett, de a szakiskolai illetve szakmunkásképzőt végzettek aránya is meghaladta a 33%-ot. Egyetemi, főiskolai oklevéllel 646-an regisztráltak álláskeresőként. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása 7. ábra március június szeptember december március június szeptember december március június szeptember december március június szeptember december év en aluli 25 év es és idősebb Az egy évvel korábbihoz képest közel tizedével mérséklődött a betöltetlen álláshelyek száma, amelyek közel kilenctizede fizikai munkakörre vonatkozott. Az egy üres álláshelyre jutó álláskeresők száma 16 fő volt, eggyel kevesebb, mint tavaly. A megyében regisztrált állástalanok közül december végén álláskeresési járadékban 3383, álláskeresési segélyben 318 személy részesült, foglalkoztatást helyettesítő támogatást 2978 fő kapott. Az aktív programokban résztvevők létszáma 2011 decemberében közel 3300 fő, ezen belül legnagyobb arányt a közfoglalkoztatás támogatása, valamint a bér- és járulékjellegű támogatások tették ki, de képzésben is mintegy 398 fő volt érintett. 12

13 Népmozgalom Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2011/4 Komárom-Esztergom megye lakónépessége január 1-jén - előzetes adatok szerint 310 ezer fő volt, kevesebb az egy évvel korábbinál. A év folyamán a megyében 2650 újszülött jött a világra és 3900 lakos hunyt el. Az előző év azonos időszakához képest mind a születések száma, mind a halálozásoké csökkent. Az előbbi 5,4, az utóbbi pedig 1,5%-kal, ezzel a természetes népességfogyás üteme tovább erősödött. A születések és a halálozások egyenlegeként kialakuló 1250 fős természetes fogyás 7,9%-kal magasabb, mint évben. Az csecsemőhalandóság 2011-ben javuló tendenciát mutatott. Az első születésnapja előtt 6 kisgyermek halt meg, kevesebb, mint fele az egy évvel korábbinak élve születésre 2,3 csecsemőhalálozás jutott szemben az egy évvel korábbi 4,6-tal. Országosan a csecsemőhalálozási ráta 4,9. Természetes népmozgalom alakulása 8. ábra I.név II. név III. név IV. név I.név II. név III. név IV. név I. név II. név III. név IV. név I. név II. név III. név IV. név Élveszületés Halálozás Természetes népességfogy ás Az elmúlt éveket jellemző alacsony házasodási hajlandóság után 2011-ben többen kötöttek házasságot, 1230 pár járult az anyakönyvvezetők elé, amely 3,5%-kal több mint 2010-ben. Közlekedési balesetek A balesetek száma az utóbbi évek csökkenő trendjéhez igazodva 2011-ben is folytatódott. Komárom-Esztergom megye közútjain évben 459 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt, 13%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. (Országosan 2,9%-kal csökkent a balesetek száma.) A megye területén bejegyzett tízezer gépjárműre jutó balesetek száma 39, a megyék sorában a hetedik helyet foglalja el. A balesetek nagyobb része (278 eset) könnyű, 155 súlyos sérüléssel végződött, 26 alkalommal pedig halálos áldozatot követelt. A könnyű sérüléssel járó balesetek száma 9,4%-kal esett vissza, a súlyos sérülést okozóké ennél jelentősebben, 22%- kal csökkent. Ugyanakkor a halálos kimenetelűeké néggyel több az egy évvel korábbinál. 13

14 A balesetek és balesetet szenvedett személyek száma, tábla Megnevezés Esetek 2010 = 100,0 Balesetek száma ,9 Ebből: halálos ,2 súlyos sérüléses ,9 könnyű sérüléses ,6 Balesetet szenvedett személyek száma ,6 Ebből: meghalt ,4 súlyosan sérült ,7 könnyű sérült ,9 Az év során 11%-kal kevesebben (599-en) szenvedtek balesetet, így az egy balesetre jutó érintettek száma az előző évhez viszonyítva valamelyest emelkedett. A 2011-ben bekövetkezett 459 balesetből 26 volt halálos, melynek során 30 személy vesztette életét. A könnyű sérült személyek száma közel negyedével csökkent, a súlyosan sérülteké ötvennel kevesebb a tavalyinál. A tízezer lakosra jutó sérültek száma 19,2, kedvezőbb mind a régiós, mind pedig az országos átlagnál. Az előző évekhez hasonlóan a balesetek hattizedét a személygépkocsi vezetők idézték elő, és a tavalyinál több balesetet okoztak a tehergépkocsit vezetők is. A balesetek 92,8%-a a járművezetők hibájából történt. Leggyakoribb ok a sebesség nem megfelelő megválasztása volt, ezen belül fő okként az útviszonyokhoz helytelen alkalmazkodás szerepelt. A szabálytalan irányváltoztatás, haladás és kanyarodás az esetek 24%-ának volt előidézője, de az elsőbbség meg nem adása is jelentős (21%) hányadot képviselt. Közúti közlekedési balesetek okozók szerint, 2011 Személy gépkocsivezető 61% Tehergépkocsiv ezető 11% Motorkerékpáros 6% 9. ábra Kerékpáros 8% Segéd motoros kerékpár v ezető 5% Gy alogos 4% Autóbusz Egy éb 2% 3% A balesetek 13%-ában játszott szerepet az alkohol, 2011-ben az ittasan okozott balesetek száma az előző évihez viszonyítva 4,9%-kal csökkent. Az alkoholos befolyásoltság miatt bekövetkezett balesetek közül 40 könnyű sérüléssel járt, 16 esetben súlyos sérüléseket szenvedtek, két személy pedig életét vesztette. 14

15 Megnevezés Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2011/4 Táblázatok Összehasonlító adatok (megye régió ország) I.-IV. negyedév Fejér Komárom- Esztergom megye Veszprém Közép- Dunántúl Ország Lakónépesség Népesség száma, ezer fő a) Népesség indexe 100,0 99,5 99,6 99,7 99,8 Ipar Termelés volumenindexe b) 111,2 93,0 110,9 101,6 105,3 Egy lakosra jutó termelési érték b), ezer Ft 4 833, , , , ,6 Termelés volumenindexe c) 111,6 92,1 115,6 101,8 104,8 Értékesítés volumenindexe c) 112,6 91,5 114,0 101,7 99,8 Ezen belül: belföldi 100,4 105,8 101,9 102,5 87,6 export 116,4 89,7 118,2 101,5 108,3 Értékesítésből az export aránya, % 78,6 86,7 77,0 82,2 64,0 Építőipar Építőipari termelés volumenindexe d) 97,9 72,7 102,0 89,9 94,0 Egy lakosra jutó termelési érték, d) ezer Ft 78,4 70,6 59,6 70,1 116,2 Turizmus Vendégek száma, ezer 148,7 102,6 493,0 744, ,7 Vendégek számának indexe 104,0 87,2 98,5 97,8 101,5 Vendégéjszakák száma, ezer 339,5 267, , , ,9 Vendégéjszakák számának indexe 102,1 91,7 93,7 94,7 99,4 Regisztrált vállalkozások e) Regisztrált vállalkozások száma lakosra jutó vállalkozás Beruházás Teljesítményérték, millió Ft Egy lakosra jutó teljesítményérték, ezer Ft 327,1 255,8 184,3 260,3 320,7 Gazdasági aktivitás f) Aktivitási arány, % 58,4 60,5 58,4 59,0 56,2 Foglalkoztatási arány, % 52,6 55,7 52,5 53,5 50,2 Munkanélküliségi ráta, % 9,9 7,9 10,1 9,4 10,7 Alkalmazásban állók száma és keresete g) Alkalmazásban állók száma, ezer fő 111,1 81,2 76,7 269, ,6 számának indexe 100,6 101,0 101,1 100,9 99,6 havi bruttó átlagkeresete, Ft havi bruttó átlagkeresetének indexe 104,4 104,2 105,5 104,6 105,2 havi nettó átlagkeresete h), Ft havi nettó átlagkeresetének indexe h) 103,9 104,0 103,8 103,9 106,4 Lakásépítés Épített lakás Épített lakások indexe 72,3 64,3 129,7 88,7 60,8 Tízezer lakosra jutó épített lakások száma 10,2 7,4 16,5 11,5 12,7 a) január 1-jén. b) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai. c) A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai. d) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai. e) Az országos adatok a külföldön működőkkel együtt. f) A KSH munkaerő-felmérése alapján. g) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. h) Családi kedvezmény nélkül. Index: előző év azonos időszaka (időpontja) = 100,0) 15

16 Megnevezés Gazdasági-társadalmi jelzőszámok I., 2011 Komárom-Esztergom megyében I. n. év I. félév I III. n. év I IV. n. év Országosan, I IV. n. év Ipari termelés értéke a), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 107,8 97,1 94,5 93,0 105,3 Ipari termelés értéke b), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 107,5 96,0 93,6 92,1 104,8 Ipari értékesítés b), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 109,3 97,0 94,0 91,5 99,8 Ezen belül: belföldi értékesítés, millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 116,5 107,3 106,5 105,8 87,6 export, millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 108,3 95,7 92,3 89,7 108,3 Építőipari termelés értéke c), millió Ft előző év azonos időszaka = 100,0 62,5 65,4 69,6 72,7 94,0 Épített lakások száma előző év azonos időszaka = 100,0 61,0 50,3 54,0 64,3 60,8 Megszűnt lakások száma előző év azonos időszaka = 100,0 37,5 171,4 134,8 117,1 108,0 Kiadott lakásépítési engedélyek száma előző év azonos időszaka = 100,0 98,3 96,7 98,1 81,4 72,0 Élveszületések száma előző év azonos időszaka = 100,0 85,6 87,7 94,1 94,6 97,5 Halálozások száma előző év azonos időszaka = 100,0 105,8 99,5 97,9 98,5 98,7 Természetes szaporodás, fogyás ( ) előző év azonos időszaka = 100,0 161,3 131,6 107,8 107,9 101,3 A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma előző év azonos időszaka = 100,0 80,2 82,3 89,2 91,7 99,4 Ebből: külföldiek előző év azonos időszaka = 100,0 70,1 79,1 91,6 94,0 103,2 Beruházások teljesítményértéke, millió Ft Alkalmazásban állók száma d) előző év azonos időszaka = 100,0 103,0 102,6 101,9 101,0 99,6 Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete d), Ft előző év azonos időszaka = 100,0 101,1 102,4 102,9 104,2 105,2 Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete d) e), Ft előző év azonos időszaka = 100,0 101,3 102,2 102,5 104,0 106,4 Alkalmazásban állók átlagos havi munkajövedelme d), Ft előző év azonos időszaka = 100,0 101,0 101,8 102,4 103,7 105,2 a) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai, az indexek összehasonlító áron. b) A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai, az indexek összehasonlító áron. c) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai, az indexek összehasonlító áron. d) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. e) Családi kedvezmény nélkül. 16

17 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2011/4 Megnevezés Gazdasági-társadalmi jelzőszámok II., 2011 Komárom-Esztergom megyében I. n. év II. n. év III. n. év IV. n. év Országosan, IV. n. év Foglalkoztatottak száma a), ezer fő 129,6 132,7 133,8 133, ,6 előző év azonos időszaka = 100,0 102,0 101,7 101,1 99,8 101,2 Munkanélküliek száma a), ezer fő 12,7 10,0 10,9 11,5 459,0 előző év azonos időszaka = 100,0 91,7 87,4 85,6 91,3 99,3 Gazdaságilag inaktív népesség száma a), ezer fő 97,6 97,8 95,3 94, ,1 előző év azonos időszaka = 100,0 94,1 95,2 95,7 95,9 98,4 Munkanélküliségi ráta a), % 8,9 7,0 7,5 7,9 10,7 Nyilvántartott álláskeresők száma az időszak végén előző év azonos időpontja = 100,0 87,4 92,1 93,8 88,7 93,4 Álláskeresési járadékban részesültek száma az időszak végén előző év azonos időpontja = 100,0 62,3 79,4 99,9 84,4 84,6 Álláskeresési segélyben részesültek száma az időszak végén előző év azonos időpontja = 100,0 87,0 81,7 65,6 15,1 12,6 Szociális ellátásban részesültek száma az időszak végén b) előző év azonos időpontja = 100,0 122,4 111,7 107,8 104,1 105,7 a) A KSH munkaerő-felmérése alapján. b) Tartalmazza a rendelkezésre állási támogatásban, a rendszeres szociális segélyben és a bérpótló juttatásban részesülők számát, mely szeptember 1-jétől foglalkoztatást helyettesítő támogatás. További információk, adatok (linkek): Részletes megyei adatok Táblák (STADAT) Módszertan Elérhetőségek: Felelős szerkesztő: Szemes Mária igazgató További információ: Berta Györgyné tájékoztatási osztályvezető Telefon: (+36-88) , gyorgyne.berta@ksh.hu ugyfelszolgalat.tatabanya@ksh.hu, telefon: (+36-34)