2015/ június 3-4. Hotel Azúr Siófok. Magyar Elektrotechnikai Egyesület

Átírás

1 A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja ALaPÍTVa: 1908 JOUrNAL OF THE HUNGARIAN ELECTROTECHNICAL ASSOCIATION FOUNDEd: 1908 Magyar Elektrotechnikai Egyesület Frekvenciaváltók közvetlen szabályozása A nemzeti hőszivattyúipar megteremtése a jövő egyik lehetősége 1. rész Nagyfeszültségű megszakítók diagnosztikai vizsgálata Érintésvédelmi Munkabizottság ülése, Visszatekintés Budapest villamosítására - Prágában június 3-4. Hotel Azúr Siófok Kimagaslóan jó évet zárt a paksi atomerőmű Díjak és Díjazottak A Fény Nemzetközi Éve ünnepélyes megnyitó Pollack Expo 2015 Jelentkezés, részletek jelen példány közepén és a aloldalon. Kapcsolat: vedelmes@mee.hu 108. évfolyam 2015/3

2 MINŐSÉG BIZTONSÁG INNOVÁCIÓ Villanyszerelés és automatizálás egy kézből A közvilágításban használt LED-lámpatestek kétszeres veszélynek vannak kitéve: villámcsapásoknak és hálózati túlfeszültségnek. A lámpatestekben található érzékeny elektronikus További információk: inf.obo.hu A termékek műszaki adatait, alkalmazástechnikai tanácsokat és még sok egyéb információt talál magyar nyelven a weboldalunkon WAGO Hungária Kft Budaörs, Ipari Park, Gyár. u magyar elektronika 95x280.indd :13:09 elektrotechnika_üsm-led.indd :05:43

3 Tartalomjegyzék 2015/3 CONTENTS 3/2015 Felelős kiadó: Haddad Richárd Főszerkesztő: Tóth Péterné Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Bencze János Tagok: Dr. Berta István, Béres József, Günthner Attila, Haddad Richárd, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Dr. Madarász György, Orlay Imre, Dr. Vajk István, Dr. Varjú György, Vinkovits András Szerkesztőségi titkár: Szeli Viktória Témafelelősök: Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Energetika, atomenergia: Hárfás Zsolt, Energetikai informatika: Woynarovich András Energetikai hírek: Dr. Bencze János Lapszemle: dr. Kiss László Iván Oktatás: Dr. Tóth Judit Szabványosítás: Somorjai Lajos Szakmai jog: Arató Csaba Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Tudósítók: Arany László, Kovács Gábor, Lieli György Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged Szerkesztőség és kiadó: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telephely: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telefon: Telefax: Honlap: Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: Ft + ÁFA Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Index: HUISSN: Hirdetőink / Advertisers energoexpo hungexpo zr. obo bettermann Kft. Wago hungária kft. Szilágyi István: Beköszöntő... 4 ENERGETIKA Dr. Veszprémi Károly Wallner Márton Patonay Gergely: Frekvenciaváltók közvetlen szabályozása... 5 Komlós Ferenc: A nemzeti hőszivattyúipar megteremtése a jövő egyik lehetősége 1. rész... 9 Szuhamella Roland: Nagyfeszültségű megszakítók diagnosztikai vizsgálata BIZTONSÁGTECHNIKA Dr. Novothny Ferenc Kádár Aba Arató Csaba: Érintésvédelmi Munkabizottság ülése, TECHNIKATÖRTÉNET Dr. Kiss László Iván: Visszatekintés Budapest villamosítására - Prágában Jakabfalvy Gyula: Szolgáltatás másképpen!.. 18 HÍREK Dr. Bencze János: Energetikai hírek Mayer György: Kimagaslóan jó évet zárt a paksi atomerőmű Szántó Zoltán: Beszámoló a Nagyfeszültségű Diagnosztikai Konferenciáról Peredi Ágnes: A XXII. Nemzetközi Innovációs Fórumról Tóth Éva: Bemutatták az Evopro által fejlesztett elektromos buszt Újabb világcég választja a magyar mérnököket Hogyan készül Paks II? Szakkollégiumi fórum : A Fény Nemzetközi Éve ünnepélyes megnyitó Magyar fejlesztésű kamerák védik a fúziós reaktort Pollack Expo Díjak és Díjazottak ABB hírek EGYESÜLETI ÉLET Lepp Klára - Kovács Gábor: Báli körkép Budapest és Pécs Közlemény OVIT Zrt NEKROLÓG István Szilágyi: Greetings ENERGETIC Dr. Károly Veszprémi Márton Wallner Gergely Patonay: Direct control of frequency converters Ferenc Komlós: A Chance of our Future Break out: Creation of National Heat Pump Industry Part 1. Roland Szuhamella: Diagnostics of high voltage circuit breakers SAFETY OF ELECTRICITY Dr. Ferenc Novothny Aba Kádár Csaba Arató: Meeting of the Committee on Electrical Shock held on HISTORY OF TECHNOLOGY Dr. László Iván Kiss: Lecture in Prague about the Electrification of Budapest Gyula Jakabfalvy: Service in a different way! NEWS Dr. János Bencze: News of Energetic György Mayer: Nuclear power plant of Paks had a very successful year Zoltán Szántó: Report on High Voltage Diagnostics Conference Ágnes Peredi: 22nd International Innovation Forum Éva Tóth: The Evopro developed EV bus was introduced A new multinational company chose Hungarian engineers How to build Paks II? Special College Forum 2015: International Year of Light Festive opening Hungarian developed cameras protect an experimental fusion reactor Pollack Expo 2015 Prizes and Awards ABB News SOCIETY ACTIVITIES Klára Lepp Gábor Kovács: Panorama report on Balls 2015 Budapest and Pécs Announcement OVIT Zrt. OBITUARY

4 Kedves Kollégák! Az elmúlt évi, 61. Vándorgyűlésen az a megtiszteltetés ért, hogy cégem nevében átvehettem a Magyar Elektrotechnikai Egyesületért díjat. Egy ilyen rangos elismerés átvételekor óhatatlanul végiggondolja az ember, miért is kapta, mi volt az, ami a zsűri döntésénél döntő szerepet játszhatott. Persze az indoklás ebben segít, de mivel az rendszerint néhány tömör mondat, mégsem ad igazi választ erre a kérdésre. Mikor megkaptam a hírt a díjról, természetesen tudtam, a köszönetnyilvánítás ehhez hozzátartozik. Úgy gondoltam, nem a szokványos köszönöm a családomnak, munkatársaimnak mondatokra kíváncsiak a jelenlévők, hanem arra, én mit gondolok, miért is kaptuk ezt a díjat. Ezért döntöttem úgy, hogy néhány mondatban az általam képviselt cégnek a műszaki fejlesztésben és a munkatársak, partnerek tudásának fejlesztésében képviselt álláspontjáról, terveiről szólok. Én már több mint húsz éve dolgozom együtt a cégemmel, így pontosan tudom, hogy a legfontosabbnak mindig a munkatársait tekinti a vezetés. Ugyanilyen fontos a partnereknél dolgozó munkatársakkal kialakított kapcsolat, arra törekszünk, hogy a legfrissebb információkat eljutassuk hozzájuk és az ő tapasztalatikat is igyekszünk felhasználni a fejlesztésben. Az ötlet az InfoShow létrehozásához a svájci Wago cégtől érkezett hozzánk. Az első évadot még az EMOSZ égisze alatt rendeztük, de ennek sikerét látva, és a pécsi Pollack Expón, Tóth Évával folytatott beszélgetés kapcsán gondoltam arra, hogy ebbe a munkába be kell vonni a MEE csapatát is. Ennek eredménye ma már kétséget kizáró. Az InfoShow programja ma már az ország kilenc helyszínén zajlik, közel ezer érdeklődőt vonz évről évre. Személy szerint számomra is fontos, hogy a villamos szakemberek olyan információkhoz jussanak, amely az ő napi munkájukban is hasznos, segíti őket abban, hogy mindig a legkorszerűbb és biztonságos megoldást választhassák. Remélem, a következő években ez a program továbbra is része lesz a szakemberek naprakész tájékoztatásának, egy fórum, ahol kérdéseket lehet feltenni és rögtön válaszokat is kapni az őket foglalkoztató problémákra. Személyesen is nagyon fontosnak tartom, hogy a gyakorló szakemberek naprakészségét minden módon segítsük. Erre jó eszköznek bizonyult az InfoShow. Itt mindenképpen köszönet illeti a MEE vezetését és a szervezésben résztvevő kollégákat, nem utolsósorban a program szakmai zsűrijét, akik garantálják a műszaki színvonalat. Úgy gondolom, ez a díj nekik is szólt! Végül a legfontosabb, a résztvevő szakemberek véleménye. Ők is szavaztak, azzal, hogy eljöttek, aktívan részt vettek a programokon és visszatértek. Rajtunk áll, hogy ez a jövőben is folytatódik-e, tudunk-e érdekes témákat, érdekfeszítő módon kínálni számukra. Wago standon a díjjal MEE 61. Vándorgyűlés Bízom a kollégáimban, hogy ez így lesz továbbra is! Szilágyi István ügyvezető A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

5 Frekvenciaváltók közvetlen szabályozása Energetika A cikk a kétszintű Dr. Veszprémi feszültséginverter Károly, Wallner kapcsolású Márton, váltakozóáramú átalakítók Patonay hagyományos, Gergely mezőorientált (vektoros) szabályozásának egy alternatívájával Frekvenciaváltók foglalkozik: a közvetlen nyomaték és fluxus szabályozással (motoroldali átalakítónál) és a közvetlen hatásos szabályozása és meddőteljesítmény szabályozással (hálózatoldali átalakítóknál). Ezekkel a szabályozásokkal A cikk a kétszintű feszültséginverter közvetlenül a célmennyiségeket kapcsolású, váltakozó áramú kézben, átalakítók egyszerűsödik hagyományos, mezőorientált a szabályozás, (vek- tartjuk valamint toros) nem szabályozásának kellenek koordináta egy alternatívájával transzformációk. foglalkozik: A cikk a közvetlen célja ennek nyomaték- a kevésbé fluxusszabályozással ismert elvnek (motoroldali átalakítónál) és a közvetlen hatásos és meddőtel- a bemutatása. jesítmény-szabályozással (hálózatoldali átalakítóknál). Kulcsszavak: Ezekkel a szabályozásokkal közvetlen nyomaték közvetlenül a célmennyiségeket tartjuk (DTC), kézben, közvetlen egyszerűsödik teljesítmény a szabályozás, szabályozás va- és fluxus szabályozás (DPC), lamint motor nem modell, kellenek hiszterézises koordinátatranszformációk. szabályozó. A cikk célja ennek a kevésbé ismert elvnek a bemutatása. 1. Bevezetés A 80-as This évek paper végére presents már an alternative úgy tűnt, control hogy method a mezőorientált of the twolevel voltage egy source ipari szabvánnyá inverter type AC válik converters, a jó dinamikájú compared szabályozás váltakozóáramú to the traditional hajtások field-oriented területén, (vector) amikor control: az aszinkron the direct motoros torque hajtások and flux control új szabályozási (at the machine-side elve jelent converter) meg: and a the direct active and reactive power control (at the grid-side közvetlen nyomaték és fluxus szabályozás [1], [2]. Az új converter). By these control methods the target quantities elv lényege az, hogy zárt áramszabályozási hurkok are controlled directly, resulting more simple control (e.g. no nélkül közvetlenül képes szabályozni az aszinkron gép coordinate transformations are necessary). The aim of the kimenő mennyiségét: a nyomatékát és a mágnesezési paper is to present this less familiar control principle. állapotát meghatározó jellemzőjét: a fluxusát. Ennek hagyományos megvalósítása hiszterézises szabályozókkal 1. Bevezetés történt, amelyeknek kimenete választja ki a motorra kapcsolandó megfelelő feszültségvektort. A A 80-as évek végére már úgy tűnt, hogy a mezőorientált szabályozás egy ipari szabvánnyá válik a jó dinamikájú váltakozó két korai publikáció abban különbözött, hogy ez a kiválasztás hogyan történik: [1]-ben a Direct Self áramú hajtások területén, amikor az aszinkron motoros hajtások új szabályozási Control -nak hívott elve elv jelent esetén meg: a közvetlen a hiszterézises nyomaték komparátorok és fluxus szabályozás közvetlenül [1], [2]. Az határozzák új elv lényege az, meg hogy zárt a feszültségvektort, áramszabályozási míg hurkok [2]-ben nélkül közvetlenül kapcsoló képes táblázatból szabályozni az aszinkron ki a gép megfelelő kimenő mennyiségét: irányban a nyomatékát beavatkozó és választják feszültségvektort. a mágnesezési állapotát meghatározó jellemzőjét: a fluxusát. Kedvező Ennek tulajdonságai hagyományos megvalósítása egyértelművé hiszterézises tették sikerét szabályozókkal történt, korán amelyeknek már az első kimenete kereskedelmi választja ki termék a motorra is [3], viszonylag megjelent: kapcsolandó megfelelő feszültségvektort. A két korai publikáció dinamikai abban különbözött, tulajdonságok. hogy ez a kiválasztás hogyan tör- Jó Egyszerű ténik: [1]-ben struktúra: a Direct Self Control -nak hívott elv esetén a o hiszterézises nem igényel komparátorok koordináta közvetlenül transzformációt, határozzák meg a o feszültségvektort, nincsenek áramszabályozási míg [2]-ben kapcsolótáblázatból hurkok. választják Robusztus, ki a megfelelő paraméter irányban beavatkozó érzéketlen feszültségvektort. szabályozás. Kedvező tulajdonságai egyértelművé tették sikerét [3], viszonylag korán már az első kereskedelmi termék is megjelent: Fordulatszám érzékelő nélküli szabályozás egyszerűen megvalósítható. Jó dinamikai tulajdonságok. Nincs Egyszerű szükség struktúra: ISZM modulátorra. Hátrányai o nem meghatározták igényel koordináta-transzformációt, a további kutatások irányát: Változó o nincsenek kapcsolási áramszabályozási frekvenciával hurkok. működik. Robusztus, paraméterérzéketlen szabályozás. Fordulatszám-érzékelő nélküli szabályozás egyszerűen megvalósítható. Nincs szükség ISZM modulátorra. Hátrányai meghatározták a további kutatások irányát: Változó kapcsolási frekvenciával működik. Megfelelő pontosság eléréséhez nagy mintavételi frekvencia szükséges: o ezért nagyobb számítási teljesítmény és o gyorsabb AD-átalakítók kellenek. Közvetett áramszabályozás (emiatt nehézkes az áram korlátozása). frekvencia szükséges: o ezért nagyobb számítási teljesítmény és o gyorsabb AD átalakítók kellenek. Közvetett áramszabályozás (emiatt nehézkes az áram korlátozása). Indítási állapotban és kis frekvenciás működéskor Indítási problémák. állapotban és kis frekvenciás működéskor problémák. Ezek hatására a hagyományostól eltérő egyéb Ezek megvalósítási hatására a hagyományostól verziók is eltérő megjelentek egyéb megvalósítási elsősorban verziók is megjelentek az állandó [3], amelyek kapcsolási elsősorban frekvencia az állandó elérésére [3], amelyek kapcsolási törekedtek. frekvencia Ezek elérésére a törekedtek. közvetlen Ezek a közvetlen feszültségvektor feszültségvektor-kiválasztás kiválasztás helyett ISZM helyett modulátort ISZM modulátort alkalmaznak alkalmaznak A fejlődés [3]. másik iránya az, hogy ugyanaz az elv egyéb [3]. A gépek, fejlődés másik egyéb iránya átalakítók az, hogy ugyanaz és az egyéb elv egyéb mennyiségek gépek, szabályozására egyéb átalakítók és is egyéb használható mennyiségek [4]. szabályozására is használható Vizsgálataink [4]. a hagyományos, kapcsoló táblázaton Vizsgálataink a hagyományos, kapcsolótáblázaton alapuló alapuló közvetlen szabályozásokra vonatkoznak, közvetlen szabályozásokra vonatkoznak, elsősorban az aszinkron motorok közvetlen nyomaték- és fluxusszabályozására, a elsősorban az aszinkron motorok közvetlen nyomaték és fluxus szabályozására, a többi megoldás irányába a többi megoldás irányába a cikk végén adunk kitekintést. cikk végén adunk kitekintést. M a b c CM Áramvektor szabályozás 1. ábra A vizsgált áramirányítók. 1. ábra A vizsgált áramirányítók A cím kissé általános, de konkretizálható: A cím kissé Frekvenciaváltó: általános, de konkretizálható: kétszintű feszültséginverter Frekvenciaváltó: (1. ábra) kétszintű feszültséginverter (1. ábra) Kalickás Kalickás forgórészű forgórészű aszinkron gép aszinkron gépoldali áramirányító- gép gépoldali jának áramirányítójának (CM) közvetlen nyomaték- (CM) és fluxusszabályozásáról közvetlen nyomaték és lesz szó fluxus elsősorban. szabályozásáról lesz szó elsősorban. Általánosítani és kiterjeszteni és kiterjeszteni is lehet az elvet is lehet (más az gépek, elvet (más más áramirányítók, gépek, más más áramirányítók, mennyiségek). más mennyiségek). 2. A 2. A közvetlen nyomatékszabályozás elve elve A kiindulást a váltakozó áramú gépek nyomatékképzésének A kiindulást a váltakozó áramú gépek nyomaték-képzésének elve adja: elve adja: Fizikai Fizikai kép: mágneses kép: mágneses térben árammal térben átjárt árammal vezetőre átjárt ható vezetőre erő ható arányos erő a mágneses arányos tér a indukciójával mágneses és tér a vezető indukciójával áramával. vezető áramával. és a Mennyiségileg: Mennyiségileg: szinuszos szinuszos térbeli indukció térbeli és gerjesztés- indukció és eloszlás gerjesztés esetén a eloszlás nyomaték esetén arányos a arányos fluxus és az a fluxus áramvektorok vektoriális vektorok szorzatával: vektoriális és az áram szorzatával: m = 3 pψ ı = 3 pψ 2 2 r ı = Cψ r ı (1) (1) Jó dinamikájú nyomatékszabályozást akkor kapunk, ha Jó dinamikájú nyomatékszabályozást akkor kapunk, ha a a rotor fluxust nem, vagy a nyomatéktól függetlenül rotorfluxust nem vagy a nyomatéktól függetlenül változtatjuk. változtatjuk. Ebből Ebből jött jött a mezőorientált a mezőorientált szabályozás szabályozás ötlete: bontsuk ötlete: fel bontsuk az egyedül fel az egyedül hozzáférhető hozzáférhető és szabályozható és szabályozható ῑ állórész áramvektort áramvektort ψ r rotorfluxus vektor ψ r rotor irányú fluxus fluxusképző vektor (i d ) irányú és merőle- fluxus-képző ı állórész ges irányú nyomatékképző (i q ) áramkomponensre és ezeket szabályozzuk a kívánt értékre. CL Áramvektor szabályozás A mezőorientált szabályozás problémái: Bonyolult koordináta-transzformációkat kell végrehajtani valós időben. Elő kell állítani a rotorfluxus ψr vektorát. Ezek ellenére úgy nézett ki sokáig, hogy a mezőorientált szabályozás (áramvektor-szabályozás) szinte egyeduralkodó, szabványos megoldás lesz a jó dinamikájú hajtások területén. De ekkor jött az újabb ötlet: szabályozzuk a nyomatékot és La Lb Lc 5 Elektrotechnika /3

6 leggyorsabban az u (1) feszültségvektor aszinkro L' _ r L' r r L' r r leggyorsabban kapcsolásával kapcsolásával kapcsolásával az növelhető. u (1) feszültségvektor növelhető. növelhető. A leggyorsabb leggyorsabb A aszinkr leggy ny r r L' - - nyo r - kapcsolásával növelhető. A leggyorsabb ny _ ī i ī i r - _ ī r - _ i illetve szög csökkenést az u (4) feszültsé - r - _ - illetve szög csökkenést az u (4) feszültsé - i illetve szög csökkenést az u (4 d - i id _ ī L i r i d - m _ r L i i m illetve szög csökkenést az u (4) - r i eredményezi. eredményezi. eredményezi. Az u (7) = 0 Az u (7) Az feszültségvektor feszültségvektor u (7) = 0 feszültség meg m r d meg L i m r - eredményezi. Az u (7) = 0 feszültségvektor meg q - -i ψ vektort, így ekkor a szög és a nyomaté q q i ψ vektort, így ψ vektort, ekkor így szög ekkor és a szög nyomaték és q q iq- q i ψ vektort, így ekkor a szög és a nyomaté q esetén ψ esetén ψ r forgása r forgása esetén miatt miatt ψ r forgása csökken. csökken. miatt csökken. 2. ábra Fluxusos 2. ábra Fluxusos 2. ábra helyettesítő helyettesítő Fluxusos helyettesítő vázlat és vektorábra. vázlat és vektorábra. vázlat és vektorábra. esetén ψ r forgása miatt csökken. 2. ábra Fluxusos helyettesítő vázlat és vektorábra. A mezőorientált mezőorientált A mezőorientált szabályozás szabályozás szabályozás problémái: problémái: problémái: A mezőorientált Bonyolult Bonyolult Bonyolult szabályozás koordináta-transzformációkat koordináta-transzformációkat koordináta-transzformációkat problémái: kell kell kell végrehajtani Bonyolult végrehajtani végrehajtani valós koordináta-transzformációkat időben. valós időben. valós időben. kell végrehajtani Elő kell állítani Elő kell állítani Elő valós a kell rotor időben. rotor állítani fluxus fluxus a rotor ψ ψ r vektorát. r vektorát. fluxus ψ r vektorát. Ezek Elő kell ellenére állítani Ezek ellenére Ezek a úgy úgy ellenére rotor nézett fluxus nézett úgy ψ ki ki r vektorát. nézett sokáig, sokáig, ki hogy hogy sokáig, a hogy a Ezek mezőorientált ellenére mezőorientált mezőorientált szabályozás úgy nézett szabályozás szabályozás (áramvektor ki sokáig, (áramvektor (áramvektor szabályozás) hogy szabályozás) szabályozás) a mezőorientált szinte egyeduralkodó, szinte egyeduralkodó, szinte szabályozás egyeduralkodó, szabványos (áramvektor szabványos szabványos megoldás szabályozás) lesz megoldás lesz megoldás a jó jó lesz a jó szinte dinamikájú egyeduralkodó, dinamikájú hajtások dinamikájú hajtások területén. területén. hajtások szabványos területén. megoldás lesz a jó dinamikájú De ekkor De ekkor De hajtások jött jött ekkor az területén. újabb az újabb jött az ötlet: ötlet: újabb szabályozzuk szabályozzuk ötlet: szabályozzuk a a 2. ábra De nyomatékot nyomatékot Fluxusos ekkor helyettesítő nyomatékot jött és az és vázlat újabb fluxust fluxust és vektorábra és ötlet: közvetlenül, fluxust közvetlenül, szabályozzuk közvetlenül, zárt a zárt zárt nyomatékot áramszabályozási fluxust áramszabályozási áramszabályozási és hurok fluxust nélkül. közvetlenül, zárt áramszabályozási hurok nélkül. hurok közvetlenül, Erre hurok nélkül. Erre nélkül. az zárt az Erre ad ad az 3. ábra 3. ábra ad A feszültségvektorokhoz feszültségvektorokhoz 3. ábra A feszültségvektorokhoz kötött szektorok kötött szektorok kötö áramszabályozási lehetőséget, Erre lehetőséget, lehetőséget, hogy: hurok az ad hogy: hogy: nélkül. Erre az ad 3. ábra A feszültségvektorokhoz kötött szektorok hogy: A ψ fluxus ψ fluxus A vektor vektor ψ fluxus szöghelyzetét szöghelyzetét vektor szöghelyzetét hat 60 -os hat 60 -os ha sz lehetőséget, sz a ψ állórész a ψ állórész ψ állórész fluxus hogy: a vektor ψ fluxus fluxus állórész a motorra vektor vektor fluxus kényszerített a motorra motorra vektor feszültséggel feszültséggel a kényszerített a kényszerített motorra kényszerített A jellemezve ψ fluxus jellemezve az jellemezve az vektor N=1,...6 szöghelyzetét N=1,...6 az szektorszámtól szektorszámtól N=1,...6 hat szektorszám 60 -os függő sz ál függő ál feszültséggel (feszültséginverter) ψ állórész feszültséggel (feszültséginverter) fluxus (feszültséginverter) szabályozható: vektor (feszültséginverter) a motorra szabályozható: kényszerített szabályozható: szabályozható: jellemezve szabályok feszültséggel (feszültséginverter) szabályozható: szabályok is szabályok is az megállapíthatók N=1,...6 megállapíthatók is szektorszámtól megállapíthatók a feszültségvek függő feszültségvekt a ál szabályok is megállapíthatók a feszültségvek dψ dψ lasztására. Ehhez fluxus vektor szektorait u (k) Rı u (k) (2) (2) d dψ lasztására. Ehhez a fluxus vektor szektorait a = u (k) dψ lasztására. Ehhez a fluxus vektor s Rı = u (k) u (k) Rı u (k) (2) d k szerint lasztására. (2) d Ehhez a fluxus szektorait a k = u (k) Rı k u (k) 3. ábra (2) A feszültségvektorokhoz kell szerint kell szerint az kötött az u (1), u (1), szektorok kell u (6) u (6) az u (1), feszültségvektorokh feszültségvektorokh u (6) d k szerint delni. Az kell állórész delni. Az állórész delni. az u (1), Az R ellenállását ellenállását állórész u (6) feszültségvektorokh R ellenállását elhanyagolva elhanyagolva elhan a az áramvektor l az áramvektor az áramvektor szabályozás szabályozás szabályozás pedig visszavezethető pedig visszavezethető pedig Az visszavezethető állórész R ellenállását delni. fluxus vektor szabályozásra (2. ábra alapján): ges dψ Az az áramvektor-szabályozás az pedig visszavezethető pedig visszavezethető fluxusvektor-szabályozásra fluxus szabályozásra (2. ábra alapján): (2. ábra alapján): ges d dψ a lehetsé ges állórész R ellenállását elhanyagolva a fluxus szabályozásra (2. ábra alapján): ges dψ elhanyagolva fluxus sebességvektorok megegyez fluxus vektor szabályozásra (2. ábra fluxus sebességvektorok megegyez d k k fluxus sebességvektorok megegyez d ı ψ k ı = ψ ψ ψ r ( dψ alapján): ges ) dψ fluxus sebességvektorok megegyeznek fluxus sebességvektorok d k az u(k) dt k u (k) feszültségvektorokkal. Az i-edik szektor ál r u (k) feszültségvektorokkal. Az i-edik szektor ál (3) ı = ψ ψ ı = ψ ψ r u (k) feszültségvektorokkal. Az i-edik L L feszültségvektorokkal. (3) r vizsgálatakor u (k) (3) L feszültségvektorokkal. Az i-edik szektor ál (3) vizsgálatakor vizsgálatakor az u (1), u (6) az u (1), u (6) az u (1), feszültségvekto feszültségvekto u (6) L (3) Az i-edik szektor vizsgálatakor általános vizsgálatakor az u (1), az u (6) u(1),...u(6) 4. ábra szerint feszültségvekto 4. ábra szerint 4. ábra jelöljük jelöljük szerint (az (az jelöljük indexek (az 6-nál 6-nál indexek túlcsor túlcsord 6 A nyomaték nyomaték A nyomaték a fluxusokkal fluxusokkal a fluxusokkal is kifejezhető, feszültségvektorokat is kifejezhető, is kifejezhető, a 4. ábra szerint jelöljük (az indexek 4. ábra szerint jelöljük (az indexek 6-nál túlcsor A nyomaték A befolyásolható nyomaték a fluxusokkal (δ is kifejezhető, a két fluxusokkal befolyásolható vektor is közti (δ kifejezhető, a kis szög, Tételezzünk fel befolyásolható (δ két fluxus vektor közti kis szög, fel r >0 és m>0 motoros üzeme befolyásolható (δ a két fluxus vektor 6-nál közti túlcsordulnak). kis szög, Tételezzünk Tételezzünk fel w r ψr >0 és fel m>0 wmotoros r >0 és m>0 üzeme moto két fluxusvektor befolyásolható közti kis (δ szög, a két sinδ δ): fluxus vektor közti kis szög, Tételezzünk fel alapján geometriailag r >0 és m>0 motoros üzeme sinδ δ): üzemet. A (2) egyenlet egyenlet alapján alapján egyenlet geometriailag geometriailag alapján belátható, geometriailag belátható, belátható, hogy hogy hogy belát sinδ δ): sinδ δ): egyenlet alapján geometriailag belátható, hogy sinδ δ): ha a ψ fluxusvektor fluxus fluxus az vektor i-edik vektor fluxus szektor az i-edik az i-edik vektor belsejében szektor szektor az van, i-edik belsejében belsejében akkor szektor belse van, van, m = C ψ ψ rψ i rψ i 3 3 r ψ m = C ψ rψ i r ψ 3 ψ r ψ (4) a fluxusvektor (4) fluxus az i-edik szektor belsejében van, (4) fluxus abszolút (4) vektor vektor értékét fluxus abszolútértékét abszolútértékét növeli vektor az u(i), abszolútértékét u(i+1) növeli növeli és az u (i), az u (i), növ m = C ψ rψl L i ψ r L L ψ L 2 L u(i+5), (4) illetve csökkenti fluxus és u (i + az vektor 5), u(i+3), abszolútértékét növeli az u (i), L 2 L és u (i 5), és illetve illetve u (i u(i+2) + és csökkenti 5), csökkenti u(i+4) illetve feszültségvektor. Ugyanekkor u (i + a nyomatékot 4) feszültségvektor. az csökkenti az u (i + 3), u (i 3), az u (i u (i u Állandósult állapotban, állapotban, álló a és u (i + 5), illetve csökkenti az u (i + 3), u (i Állandósult Állandósult álló állapotban, állapotban, koordináta-rendszerben álló koordináta-rendszerben álló koordináta-rendszerben a u (i 4) feszültségvektor. u (i (a + δ 4) szöget) feszültségvektor. növeli Ugyanekkor az u(i+1) Ugyanekkor Ugyanekko a nyoma forgórész nyoma Állandósult forgórész fluxusvektor állapotban, vektor amplitúdója álló koordináta-rendszerben állandó és w a u (i + 4) feszültségvektor. Ugyanekkor a nyoma forgórész fluxus forgórész amplitúdója vektor fluxus amplitúdója vektor állandó amplitúdója és w ψr w 1 állandó és állandó és ψr u(i+2), w ψr w 1 és illetve wcsökkenti szöget) az növeli u(i+4) és az u(i+5) u (i feszültségvektor. 1 ψr w szöget) 1 növeli szöget) + 1) és u (i 2), illetve c az u (i növeli 1) és az u (i u (i + 2), 1) és illetve u (i + alapharmonikus cs forgórész fluxus szögsebességgel szögsebességgel vektor amplitúdója egyenletesen állandó és wforog. alapharmonikus alapharmonikus egyenletesen szögsebességgel szögsebességgel forog. egyenletesen egyenletesen Az forog. ψr u(7) w 1 zérus forog. feszültségvektor az szöget) u (i + 4) növeli és nem u (i az változtatja u (i 5) + feszültségvektor. 1) és a fluxust, u (i + 2), illetve Az u (7 c alapharmonikus szögsebességgel egyenletesen forog. az u (i 4) az és u (i u (i + 4) 5) és feszültségvektor. u (i + 5) feszültségvek Az állórész Az u (7 Az állórész fluxus vektor fluxus pedig vektor a kapocsfeszültséggel pedig a kapocsfeszültséggel befolyásolható de csök kenti a nyomatékot. Az állórész Az fluxus állórész vektor fluxus pedig vektor kapocsfeszültséggel pedig a kapocsfeszültséggel feszültségvektor az u (i + 4) és u (i + nem 5) feszültségvektor. változtatja a fluxust, Az u (7 d Az állórész pályát ír fluxus le (2). vektor pedig a kapocsfeszültséggel feszültségvektor feszültségvektor nem változtatja nem változtatja fluxust, de a befolyásolható pályát ír le (2). befolyásolható befolyásolható pályát ír le (2). pályát ír le (2). kenti feszültségvektor a nyomatékot. nem változtatja a fluxust, d befolyásolható pályát ír le (2). kenti nyomatékot. kenti a nyomatékot. 3. A közvetlen nyomatékszabályozás kenti a nyomatékot. 3. A közvetlen nyomatékszabályozás megvalósítása megvalósítása 3. közvetlen 3. A nyomatékszabályozás közvetlen nyomatékszabályozás megvalósítása megvalósítása 3. Milyen A közvetlen feszültséget nyomatékszabályozás tudunk a motorra rákapcsolni? megvalósítása m Milyen feszültséget Milyen feszültséget tudunk motorra tudunk rákapcsolni? a motorra rákapcsolni? m Milyen A kétszintű feszültséget feszültséginverter tudunk a motorra 6 féle rákapcsolni? nullától különböző u i+2 i+2 u i+1 Milyen feszültséget tudunk a motorra rákapcsolni? i+1 u i+2 u m kétszintű A feszültséginverter kétszintű feszültséginverter féle nullától 6 féle különböző nullától különböző A kétszintű 6 nullától különböző.. u i+2 u. i+1 A kétszintű (k=1..6) feszültséginverter és egy (de kétféleképpen 6 nullától kiadható) különböző nulla (7P, (k=1..6) és (k=1..6) egy (de és kétféleképpen egy (de kétféleképpen kiadható) nulla kiadható) (7P, nulla (7P,. d d u u d 7N) (k=1..6) feszültségvektort és egy (de kétféleképpen tud kapcsolni. kiadható) Így nulla minden (7P, d k (k=1..6) és egy (de kétféleképpen kiadható) nulla (7P, 7N) fe- 7N) feszültségvektort 7N) feszültségvektort tud kapcsolni. tud kapcsolni. Így minden Így minden u i+3 u i+3 i+3 dt dt u u k d 7N) feszültségvektort i pillanatban féle dψ tud kapcsolni. Így minden u i+3 dt i szültségvektort tud kapcsolni. Így minden pillanatban 7 féle dψ u i m fluxus sebességvektor pillanatban 7 féle d dψ d pillanatban hétféle m fluxus sebességvektor k d 60 lehetséges. ψ ψ m fluxus sebességvektor lehetséges. k ( dψ pillanatban 7 féle fluxus sebességvektor 60 lehetséges. ) dψ fluxus sebességvektor d A ψ = ψ k r N=i r + L k N=i 60 dt k lehetséges. A ı állórészfluxus vektor A ı ψ = állórészfluxus ψ r + L N=i ı állórészfluxus vektor vektor 60 lehetséges. ψ= ψ A ψ = ψ amplitúdója és szöge az r + L ı tag N=i amplitúdója r + Ľī állórészfluxus vektor és szöge az L amplitúdója ı tag ı miatt állórészfluxus szöge amplitúdója és szöge sokkal gyorsabban vektor miatt az L sokkal ı tag miatt gyorsabban sokkal gyorsabban u m az Ľī tag miatt sokkal gyorsabban m változtatható, amplitúdója és szöge mint az a L változtatható, mint változtatható, mint a ψ ı ψ tag miatt sokkal gyorsabban ψ r fogórészfluxus vektor. u i+4 i+5 m r fogórészfluxus vektor. i+4 r u i+5 u fogórészfluxus vektor változtatható, amplitúdója és mint szöge. a A nyomatékot ψ r fogórészfluxus vektor változtatható, mint a ψ amplitúdója és szöge. nyomatékot r fogórészfluxus vektor. i+4. i+4 u i u i+5 leggyorsabban amplitúdója a amplitúdója két és fluxusvektor szöge. A és nyomatékot közötti szöge. δ szöggel A nyomatékot leggyorsabban a leggyorsabban lehet leggyorsabban a amplitúdója két fluxus vektor és szöge. közötti A nyomatékot szöggel lehet leggyorsabban változtatni (ψ is a 4. ábra Feszültségvektor választás az változtatni két fluxus (ψ is vektor befolyásolja, két fluxus közötti vektor de az szöggel nem közötti jó dinamikájú lehet szöggel változtatni be-leheavatkozás). befolyásolja, A leggyorsabb befolyásolja, (ψ változtatni is 4. (ψ ábra is Feszültségvektor 4. ábra Feszültségvektor választás válas az befolyásolja, két fluxus vektor de az közötti nem jó szöggel dinamikájú lehet beavatkozás). változtatni (ψ is A szektorban. 4. ábra Feszültségvektor választás az de az δ nem változást de jó dinamikájú az a ψ-re nem közelítőleg jó beavatkozás). dinamikájú merőleges u(k) vektorok eredményezik, mivel a δ szög kicsi. 4. beavatkozás). ábra Feszültségvektor szektorban. A választás szektorban. az i-edik szektorban. befolyásolja, de az nem jó dinamikájú beavatkozás). A szektorban. Pl. a 3. ábra ψ és ψ r vektoraihoz tartozó pillanatban az m>0 A fentieken alapuló közvetlen fluxus és nyomatékszabályozásnál mind az állórész fluxus vektor ψ= ψ amplitúdóját, nyomaték, illetve a hozzátartozó δ>0 szög leggyorsabban az u(1) feszültségvektor aszinkrongépre kapcsolásával növelhető. A leggyorsabb nyomaték, illetve δ szög csökkenést az alapjellel előírt sávban. Az aszinkrongépre kapcsolandó fe- mind az m nyomatékot kétpont szabályozással tartjuk az u(4) feszültségvektor eredményezi. Az u(7)=0 feszültségvektor megállítja a ψ vektort, így ekkor a δ szög és a nyomaték litúdó hiba, a m=m a -m nyomaték hiba és a ψ fluxusvektor N szültségvektort három jel szabja meg: a ψ=ψ a ψ fluxus amp- w ψr >0 esetén ψ r forgása miatt csökken. szektor számmal jellemzett szöge. A ψ fluxusvektor szöghelyzetét hat 60 -os szektorral jellemezve az N=1,...6 szektorszámtól függő általános szabályok az 5. ábra. A ψ a fluxus amplitúdó alapjel és az m a nyoma- A szabályozókör egy lehetséges blokkvázlatát mutatja is megállapíthatók a feszültségvektor kivá lasztására. Ehhez ték alapjel képzését az ábrában nem tüntettük fel. Az SZΨ a fluxusvektor szektorait a 3. ábra szerint kell az u(1),...u(6) feszültségvektorokhoz ren delni. háromállású hiszterézises komparátor, így a KΨ jel 1 és 0, fluxusszabályozó kétállású, az SZM nyomatékszabályozó a Elektrotechnika /3 6

7 Energetika 5. ábra A hiszterézises közvetlen nyomatékszabályozás blokkvázlata 1. táblázat A kapcsolótáblázat tartalma hármat az N negatív sínre kapcsoljuk. Ezt a táblázatot tartalmazza az 5. ábra blokkvázlatában a Kapcsoló táblázat. A digitálisan tárolt táblázat címzése a KΨ 1 bites, a KM 2 bites és az N 3 bites jelekből képzett 6 bites számmal történik. Az 1. kapcsolótáblával működő közvetlen fluxus- és nyomatékszabályozással kapott ψ fluxusvektorpálya jellegét mutatja a 6. ábra az N=6 szektorra, a w>0 és m>0 pontban. Az A,B,C jelű töréspontokban a kapcsolásokat a fluxusszabályozó, a jelű ponktokban a nyomatékszabályozó idézi elő. Az A és C pontban ψ= Ψ és KΨ 1-ről 0-ra vált, a B pontban ψ=+ Ψ és KΨ 0-ról 1-re vált. Ennek megfelelően AB között KΨ=0, BC között KΨ=1. A fluxusvektorpálya jelű pontjaiban KM=0, különben KM=+1. A fluxusvektor szektorváltása önmagában nem okoz kapcsolást. Az u(7p)=u(7n)=0 feszültségek közül az 1. táblázatnak megfelelően azt választjuk, amelyikkel kevesebb a kapcsolási szám. Az 5. ábra szerinti közvetlen fluxus- és nyomatékszabályozásban csak az alapjelek és a toleranciasávok állíthatók, ezáltal robusztus a szabályozás. A gyakorlati megvalósításban a ± M és ± Ψ toleranciasávok relatív egységekben ±(0,01-0,05) értékűek. Általában a nyomaték M sávja nagyobb, mint a fluxus Ψ sávja. A M és Ψ sávok minimális értékét az inverter megengedhető kapcsolási frekvenciája határozza meg. 4. A szabályozás jellemzői KM jel 1, 0 és 1 értékeket vehet fel. Az ARC egység a ψ x és ψ y komponensekből meghatározza, hogy a ψ fluxusvektor melyik 60 -os szektorban van. A gépmodell a (2) egyenletnek megfelelő állórész oldali gépmodell. A nyomatékot az m=3/2(ψ x i y -ψ y i x ) összefüggéssel számolja (p=1 feltételezésével). Az i-edik szektor vizsgálatakor megfogalmazott szabályokat figyelembe véve KΨ, KM és N függvényében meghatározható a szükséges u(k) feszültségvektor 1. táblázatban megadott sorszáma. Az u(7)=0 kétféleképpen állítható elő, 7P-nél mind a három fázist a P pozitív sínre, 7N-nél mind a Mint minden kétpontszabályozás, robusztus. Az alapján avatkozik be, ahogy a rendszer viselkedik. Csak a toleranciasávok állíthatók. Minimális értéküket a megengedhető kapcsolási frekvencia határozza meg. A kapcsolási frekvencia változó. A nyomaték gyorsan, jó dinamikával szabályozható. Nem kell koordináta-transzformációkat végrehajtani. Viszonylag egyszerűen megvalósítható. A bemutatott gépmodellnek korlátai vannak, elsősorban kis frekvencián problémás a nyílt hurkú integrálás. Ennek elkerülésére bonyolultabb gépmodell használandó. Képes önmagában nyomatékszabályozottan üzemelni, nem kell fordulatszám-érzékelés (sensorless). Egy forgásirányú hajtásokban (pl. szélgenerátor) a Kapcsoló táblázat KM= 1-es sorait soha nem használjuk, ilyenkor az SZM hiszterézises nyomatékszabályozó is kétállású. Van olyan kapcsolótáblázat, amely nem használja a nullavektort. Ebben az esetben a nyomaték gyorsabban változtatható, de megnő a kapcsolási frekvencia és a nyomatéklüktetés is. Háromállású SZM esetén a kialakuló nyomaték középértéke m k = m a ± M/2 lesz (a hiba előjele forgásirányfüggő). 5. Általánosítás 6. ábra A fluxusvektorpálya alakulása Az általánosítás több síkon történhet [4]: Egyéb gépek: Mivel a váltakozó áramú gépekben a nyomatékképzés és a feszültség hatása a fluxusra nagyon hasonló, a kalickás aszinkron motorokra kitalált szabályozási elv egyéb gépekre is használható: o Állandómágneses szinkrongép. o Kétoldalról táplált csúszógyűrűs aszinkron gép. 7 Elektrotechnika /3

8 Egyéb mennyiségek: Minden mennyiség, amely szoros kapcsolatban van a nyomatékkal, ugyanúgy szabályozható, mint a nyomaték. Ez lehet a gép hatásos teljesítménye. Hasonlóan, minden mennyiség, amely szoros kapcsolatban van a fluxussal, ugyanúgy szabályozható, mint a fluxus. Ez lehet a gép meddő teljesítménye. Egyéb átalakítók: Ha a hálózatoldali áramirányító is kétszintű feszültséginverter kapcsolású, akkor az is szabályozható hasonló elven. Ennek fizikai alapja az a hasonlóság, ahogy a váltakozó áramú hálózat modellezhető: egy indukált feszültséggel (fizikailag a távoli generátor indukált feszültsége) és soros ellenállással és induktivitással. Bevezethető virtuális fluxus is (a távoli generátoré). Így a hálózati áramirányító hatásos és meddő teljesítménye hasonlóan szabályozható, mint a nyomaték és a fluxus. Indirekt áramszabályozás: A közvetlen szabályozások alkalmazhatók mindenhol, ahol áramvektor-szabályozásra van szükség, mert ilyenkor az áram komponensei is indirekt módon szabályozhatók. Ennek dinamikája változó lehet [4,7]. Indulásnál, ha ki kell alakítani a fluxust, az áram nem tartható kézben a fluxus kialakulásáig. Ekkor az áramkorlátozás is problémás [4]. 6. Továbbfejlesztések A két legkritikusabb probléma (amelyek ráadásul összefüggnek): A kapcsolási frekvencia változása. A nyomatéklüktetés nagysága. Megoldási lehetőségek: Állandó kapcsolási frekvencia alkalmazása: ISZM modulátor alkalmazásával (DTC-SVM) [3,6]. A nyomatéklüktetés csökkentésének lehetőségei: o A szektorok számának növelése (duplázása, 12 szektor). o Megtartva a diszkrét feszültségvektor-választás használatát a szabályozáshoz, de ISZM modulátort használva, több feszültségvektor szintetizálható és alkalmazható. Ezt diszkrét térvektoros modulációs DTC módszernek hívjuk (Discrete Space Vector Modulation DSVM-DTC) [6,7]. o ISZM modulátor használatával a kiadandó feszültségvektorok között a bemeneti hibajelek alapján interpoláció végezhető, így a nyomatéklüktetés nagysága csökkenhet [6]. o A használt feszültségvektorok és a nekik megfelelő táblázatok a fordulatszám nagyságától vagy speciális esetben a fluxusok közti δ szög nagyságától függnek tartományonként (kicsi, közepes, nagy) [6]. 7. Összefoglalás Áttekintettük a kétszintű feszültséginverter kapcsolású váltakozó áramú átalakítók közvetlen szabályozásának származtatását, elvét, megvalósítási lehetőségeit, tulajdonságait, kiterjesztését, problémáinak orvoslási lehetőségeit. Mindezek alapján adott alkalmazás esetén eldönthető, vagy legalábbis prognosztizálható, hogy megfelelő lehet-e (és melyik megvalósítási formában) ennek a szabályozási módszernek a használata. Irodalomjegyzék [1] Depenbrock, M.: Direct self control of inverter-fed induction machines, IEEE Trans. Power Electronics., vol. 3, pp , Oct [2] Takahashi, I.-Noguchi, T.: A new quick-response and high efficiency control strategy of an induction machine, IEEE Trans. Industry Application, vol. IA-22, pp , Sept./Oct [3] Buja, G.S.-Kazmierkowski, M.P.: Direct torque control of PWM inverter fed AC motors a survey, IEEE Trans. on Industrial Elec Tronics, Vol.51. No.4. pp August [4] Veszprémi, K.: Váltakozóáramú villamos hajtások hálózatcsatlakozási tulajdonságainak optimalizálása, MTA Doktori értekezés 138p [5] Veszprémi, K.: Optimizing the Dynamic Behavior of Direct Controls of Voltage-Source Converters, ELECTRIC POWER COMPONENTS AND SYSTEMS Vol.37 No.9. pp (2009) [6] Wallner, M.: Direct torque control in electric power assisted steering systems, MSc. Diplomaterv, BME-VIK, 71p [7] Ocen, D., Romeral, L., Ortega, J.A., Cusido, J., Garcia, A.: Discrete Space Vector Modulation Applied on a PMSM Motor, Power Electronics and Motion Control Conference, EPE-PEMC Dr. Veszprémi Károly BME Villamos Energetika Tanszék egyetemi tanár a MEE tagja veszpremi.karoly@vet.bme.hu Wallner Márton BME Villamos Energetika Tanszék végzős MSc. hallgató ThyssenKrupp Presta Hungary Kft. a MEE tagja marton.wallner@thyssenkrupp.com Patonay Gergely BME Villamos Energetika Tanszék MSc. hallgató, Kellner ösztöndíjas patonayg@gmail.com közlemény Új vezetés az MVM OVIT Országos Villamostávvezeték Zrt. élén Az MVM OVIT Zrt. Közgyűlése február 26-ai ülésén visszahívta Gopcsa Péter, Vöő Ferenc Kristóf és Felkai György igazgatósági tagokat, ezzel egyidejűleg az igazgatóság tagjává választotta Patay Lászlót, Leber Ferencet és Turóczy Lászlót. A közgyűlés Patay Lászlót egyben az MVM OVIT Zrt. vezérigazgatójává is megválasztotta. A társaság új vezérigazgatója, Patay László 47 éves közgazdász, energetikai szakember, aki az elmúlt évtizedben az E.ON magyarországi áram- és gázhálózati társaságainál töltött be igazgatósági és igazgatói pozíciókat. A közgyűlés az MVM OVIT Zrt. Felügyelőbizottságának új tagjává választotta Szabó István Lőrincet. Patay László Elektrotechnika /3 8

9 Energetika Komlós Ferenc A nemzeti hőszivattyúipar megteremtése a jövő egyik lehetősége 1. rész A hőszivattyúzás világszerte elismerten energetikailag a leghatékonyabb fűtési-hűtési technológia, így az energiatakarékosság, a globális CO2-kibocsátás és a helyi légszennyezés csökkentésének egyik kulcseleme. Magyarország napenergia-, földenergia- és hulladékhőpotenciálja, magas színvonalú szellemi tőkéje kedvez a megújuló energiát hasznosító innovatív hőszivattyús technológia elterjesztésének, és hatékonyan hozzájárulhatna hazánk ipari fejlődéséhez, nemzetközi kötelezettségei teljesítéséhez. A tanulmány a nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedően fontos, időszerű témát dolgoz fel. Heat pumping is considered worldwide as the energetically most efficient heating/cooling technology, thus it is a key element of energy saving, the reduction of global CO 2 emission and local air pollution. High solar energy, geothermal energy and waste heat potential in Hungary along with its intellectual capital compose a perfect base for making the innovative heat pump based heating utilizing renewable sources popular and can efficiently contribute to the industrial development of our country and to the fulfillment of our international obligations. This study deals with a current issue that is extremely important at the national economy level. 1. Bevezetés 1938-ban Zürichben létesült az első tartósan hőszivattyúval fűtött épület (a zürichi városháza). Az épület hőforrása a Limmat folyó vize volt. A hőszivattyú múltjának magyar vonatkozásával kapcsolatban jelezni kell, hogy 1948-tól a Heller László közreműködésével kidolgozott kompresszoros hőszivattyú áttörést jelentett e technológia történetében. A hőszivattyús technika tehát alapvetően nem új, mégis a különböző országok energiaellátási politikájában az első energiaválságig alárendelt szerepet játszott, és számos helyen, beleértve hazánkat is, eddig jelentéktelennek tekintették. Napjainkban azonban egyre több országban nő a korszerű hőszivattyúkra és a különböző hőszivattyús rendszerekre (1. ábra) alapozó energiaellátási megoldások száma. A hőszivattyú napjaink leghatékonyabb műszaki eszköze arra a célra, hogy energiát takarítsunk meg. A hőszivattyú egyike azon alternatív technológiáknak, amelyek jelentősége nem elsősorban a hagyományos megújuló energia kategóriák keretei közé szorított értékelésével, hanem a technológia sokszínűségével, hatékonyságával és a benne rejlő lehetőségek alapján értelmezhető. (Dr. Farkas István DSc, egyetemi tanár) Általános igény a korszerű fűtés (hűtés), a települések légszennyezésének, illetve egészségkárosító hatásának jelentős csökkentése. A környezet terhelésének mérsékelésével javulhat az itt élő lakosság egészsége, életminősége. Az energetikai eredetű környezetszennyezés csökkentésével 1. ábra Energiahatékonyság-növelés hőszivattyús rendszerrel a lakosság egészségét súlyosan érintő légszennyezés is mérséklődne. (NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA 2030) Hazánk és a Kárpát-medence éghajlatára a nyári száraz meleg és a tartós hőmérséklet-emelkedés jellemző. A nyári túlzottan meleg időjárás a hőháztartásunk teljes felbomlását, hőgutát, a hőségtől kimerülést, görcsös állapotot, szélsőséges esetben halált eredményezhet. A klímaváltozás miatt sürgető az épületek hűtése. Többféleképpen védekezünk ellene, de kimutatható, hogy a klíma berende zések nyári hűtésre felhasznált áramfogyasztása már eléri a télen fűtésre felhasznált energia értékét. A hőszivattyús rendszer a hűtési igényeket is ki tudja elégíteni. Az emberi élet minőségét alapvetően meghatározza a levegő tisztasága. A szennyezőanyagok közvetlenül veszélyeztetik az emberi egészséget, károsítják a vegetációt, romboló hatást fejtenek ki épített környezetünkre. A levegő minőségét a közlekedés, a lakossági fűtés és az ipari tevékenységből származó szennyezések határozzák meg (a meteorológiai helyzettől függően időszakosan szerepe van a nagyobb távolságról érkező szennyezésnek is). A városokban, illetve a településeken a fűtési időszakban a nitrogén-oxid (NO x ) és a kis méretű szállópor (PM10)-szennyezettség jelenthet problémát. Statisztikai adatok mutatják, hogy a lakosságnak több mint a fele szennyezett levegőjű területen él. A legsúlyosabb helyzet azokban a városainkban alakult ki, ahol kevés a növényzet. A belső téri levegőszennyezettséget már a Világbank 1993-as jelentése is különösen fontos megoldásra váró általános környezeti gondnak tekintette at pedig a Levegő Évének nyilvánította az Európai Unió. Az ember biológiai tűrőképességének figyelembevétele és a betegségek megelőzése hazánk gazdasági fejlődése szempontjából is stratégiai fontosságúvá vált. Igény a települések légszennyezésének, ill. egészségkárosító hatásának jelentős csökkentése. A települések környezeti állapotának javítása több évtizedre szóló következetes munkát jelent! További feladatunk az épületekben élő ember életfunkcióival összefüggő objektív és szubjektív igények kielégítése, a zárt terek lakóhely, munkahely belső környezetének, mikroklímájának hőkomfortja. Ezúton felhívom a figyelmet az égetéssel kapcsolatos légszennyezésre. 9 Elektrotechnika /3

10 A környezetvédelem és elsősorban az egészségvédelem súlyának felértékelődése a lakossági fűtések tekintetében különösen fontos. Egyre több a rossz hatásfokú, veszélyesen szennyező kazán, illetve a nem megfelelő berendezésekben való lakossági hulladéktüzelés. 2. Energiatárolás épületekkel változó fogyasztói tarifa Az előírt hálózati frekvencia tűréstartományon belüli tartása a villamosenergia-szolgáltatásnak egyik legfontosabb minőségi követelménye. Az alaperőműveknél magasabb fajlagos költségen termelő erőművek, nevezetesen az ún. menetrendtartó erőművek, a csúcserőművek és tartalékerőművek a fogyasztói teljesítményigényekhez illeszkednek, biztosítják a mindenkori teljesítmény-egyensúlyt. Ezeknek a nagyobb fajlagos költségen termelő erőművek teljesítményét csökkenteni lehet, ha a hőszivattyúk darabszáma és összteljesítménye jelentősen megnőne. A hagyományos energetikai paradigma megváltoztatásához a fogyasztói növekvő igények kiemelkedően hozzájárulnak. Az ún. smart méréskor az energiavételezés alacsonyabb tarifájú időszakban lehetővé teszik a fogyasztói költségcsökkentést. Ezzel egyidejűleg javítható az országos villamosenergiarendszer teljesítmény- és frekvenciaszabályozás, a rendszer csúcs/völgy aránya is csökkenthetővé válik. A smart mérőkészülékeknek jelentős szerepük van az energiafogyasztás önkéntes csökkentésében és a fogyasztásbefolyásolásban. Mondható, hogy a hazai energia- és árviszonyok között a villamos fogyasztás völgyidőszakainak a fogyasztó oldali növelése előnyös, mert kellő nagyságú hőtározó kapacitással a csúcsidőszakokat át lehet hidalni (a hőszivattyú külön smart árammérővel, a villamos fűtésű melegvíztárolóhoz hasonlóan). Ismeretes, hogy a hőtárolással kombinált völgyidőszaki ellenállásfűtés (villanybojler) széleskörűen elfogadott hagyományos módszer a használati meleg víz (hmv) készítésére, sőt még helyiségfűtésre is (a mai napig is használatosak az éjszakai árammal, illetve napjainkban a vezérelt árammal működő hőtárolós villanykályhák). Az előzőek általános elterjedésével az energiatározás országos gondjai csökkennének, mivel a téglából épített épületeink is fel használhatók energiatározásra tekintettel a jelentős hőkapacitásukra. A jelenlegi ún. geotarifa tarifaelőnye statisztikailag kimutatható, és ezáltal bizonyítható a hőszivattyúkkal elért nemzeti eredmény. Meg felelő dinamikus tarifák be vezetésével a beruházási támogatás is fokozatosan meg szüntethető a javasolt technika széles kö rű elterjedése esetén. A téglából épített épületeknél a jelentős nagyságú hőkapacitásuk miatt a hőkomfort terhére is növelhető a völgyidőszaki fogyasztás, tekintettel arra, hogy a belső környezet hőmérsékleti kategóriákra bontható és ehhez alacsonyabb fogyasztótarifa is választható lehetne. A hőszivattyús ártarifával (villanyárral és földgázárral) ösz tönözni lehet a hőszivattyús csúcstechnika elter jesztését. Az energiatakarékosság a legha tékonyabban pénzügyi eszközökkel sza bályozható! Az ilyen árpoli tika megvalósítása az energiaimportot és a pazarlást is jelentősen csökkentené. 3. Munkahelyek létrehozása, Heller-terv Az importált hőszivattyús technikát nem a magyarországi geotermikus adottságokra konstruálták és a fejlesztéseknél értelemszerűen nem vették figyelembe azt, hogy a magyarországi energiaviszonyok földgázellátottság mellett a hőszivattyúktól, az EU átlagától eltérően, nagyobb az elvárt energiahatékonyság-érték nagysága, azonfelül eltérnek a különféle felhasználható energiák (áram/földgáz) árarányai. Az EU-ban forgalmazott villamos hőszivattyúk nagy része csak fűtési feladatra, legfeljebb 55 C-ig használható. Továbbá az import kiszolgáltatottságunk miatt a fejlett európai országok a rendszerajánlásaikon keresztül olyan technológiákat, olyan módszereket és érdekeltségi rendszert terjesztettek el a tervezőmérnökök között, amely csak az import mértékét, a hőszivattyús rendszerek költségét növelik. Ezek összhatása, hogy a hőszivattyús rendszerek pozitív megítélését csökkentik óta elindult a hazai fejlesztésen alapuló villamos hajtású hőszivattyúgyártás Békéscsabán (az ún. geotermikus hőszivattyúkkal). Hőszivattyúgyártásunk fejlődése egyben a kis- és középvállalkozások fejlődését támogató európai és magyar terveket is szolgálja! Rohamos fejlődés előtt áll ez az innovatív technológia, kitörési pont lehet, új és nagyszámú munkahelyeket hozhat létre, támogatása tehát jogos. Előretörésünk egyik kulcsszava: a technológiai innováció. A hőszivattyú program támoga tást nyújtana a lakosság egészségi állapotának a javítására, tehát segítheti a környezet és a tár sa da lom fenntartható fejlődését. A kitűnő minőségű hőszivattyúk hazai gyártásával expor tunk is növekedhet, hőszivattyú importunk pedig csökkenhet. A földgázimportot és a káros anyag-kibocsátást is csökkenteni tudjuk a megújulóenergia-felhasználás jelentős növelésével ( Függetlenedés az energiafüggőségtől ). Hat éve a hazai és külföldi piacon az import hőszivattyúk alkalmazásán kívül az energiahatékonyság-növelés magyar eszköze, a Geowatt Kft. által gyártott, mintaoltalommal védett, növelt hőmérsékletű geotermikus hőszivattyúcsaládja is megjelent, amely 2012-ben Magyar Termék Nagydíj kitüntetésben részesült. A magyar geotermikus hőszivattyú többcélú (fűtés, hűtés és hmv) és növelt hőmérsékletű (65 C, pl. 65/59 C-os fűtési hőlépcsővel) megoldása miatt a hőszivatytyús rendszerek fajlagos beruházási költsége csökkenthető. Tapasztalható, hogy egy-két szakmai kör és néhány civilszervezet még mindig idegen kedik a hőszivattyúzástól. Néhány kivételes személy szerencsére található, aki felvállalta oktatását és tudományos-szakmai terjesztését ennek a csúcstechnikának, amely fűtési, hűtési és hmv- ellátási feladatra is hatékonyan felhasználható. A hőszivattyús rendszerek létesítése rendkívül összetett szakmai ismeretet, felkészültséget igényel, amelyet hazánkban az oktatási intézményekben (néhány kivételes esettől eltekintve) még nem tanítanak, ezért sok esetben a beruházók alkalmatlan berendezéseket választanak! A középfokú fizikai oktatásunk sajnos nem foglalkozik a hőszivattyú témájával és általános iskolai képzésben sem szerepel a hőszivattyú fogalma. Ugyanakkor a hőszivattyúzással összefüggő tudományágakban (pl. geológia, hidrológia, meteorológia, matematika, hőtan, áramlástan) az ország kiemelkedő szerepe nem kétséges. A hőszivattyút néhány ország kivételével a különféle oktatási szinteken csak kevés óraszámban tanítják. Szakmai körökben van még mit hozzátenni ehhez az innovatív technológiához, mert többféle olyan szellemi tőkét igényel, amivel az országunk rendelkezik. A hőszivattyús technika minőségi színvonalának emelése érdekében célszerű a fogyasztói ún. H tarifa módosítása, az SPF [kw.h/kw.h] értéke alapján. Utólagos évenkénti elszámolással három tarifa bevezetése lenne szükséges, hűtésre is kiterjesztve: 3,5 4,5 (a jelenleginél nagyobb értékkel); 4,5 felett 5,5 (ez a jelenlegi tarifa); 5,5 felett (a jelenleginél kisebb értékkel). Elektrotechnika /3 1 0

11 Energetika Mérni kell a hőszivattyú által felvett villamosáram-fogyasztást [kw.h] és a hőszivattyú által leadott hőmennyiséget [kw.h]. A tervezett hőszivattyú működési üzemóraszámának ellenőrzése a rendszerbe vagy a hőszivattyúba beépített üzemóra-számlálóval, a szekunderoldali energia mérése hőmennyiségmérővel történhet. Szakmai műhelyekben ma már széles körben ismert az ún. Hellerterv (2005-től). A projekt lényege, hogy hosszú távon a gázkonvektorokat, a kazánokat és gázbojlereket, valamint a villanybojlereket, továbbá az ún. energiafaló légkondikat váltsák fel a tömegigényeket kielégítő, különböző kivitelű és üzemmódú, és elsősorban geotermikus, hidrotermikus, légtermikus és hulladék (pl. csurgalékhévíz, távozólevegő) hőforrást hasznosító villamos hajtású hőszivattyúk. Ezeket Magyarországon kell gyártani, magyar munkaerővel kellene az adott helyszínekre betervezni, telepíteni, szervizelni, és a terméket, a szolgáltatást, valamint a technológiát exportálni elsősorban Közép- és Kelet-Európában. Kitűnő műszaki tulajdonságú termékek alkalmazásával a hazai fejlesztésnek és gyártásnak köszönhetően kedvező áron tehetők energiahatékonyabbá az épületeink. A magyar mérnökök egyik kiemelkedő személyisége, Heller László, műszaki doktori dolgozatában tudományosan bizonyította a hőszivattyúk használatát, amely hungarikum is lehetne (Heller L.: Die Bedeutung der Wärmepumpe bei thermischer Elektrizitätserzeugung Universitaetsdruckerei, Budapest, 1948.). A hőszivattyú múltjának magyar vonatkozásával kapcsolatban jelezni kell, hogy 1948-tól a Heller közreműködésével kidolgozott kompresszoros hőszivattyú áttörést jelentett e technológia történetében. Heller László magyar mérnökként, a világ energetikai közvéleménye számára tudományosan vázolta, hogy a hőszivattyút miként lehet az energetika egészébe illeszteni. Felhívta a figyelmet, hogy az erőművi hatásfok (η erőmű ) és a hálózati hatásfok (η hálózat ), valamint a hőszivattyú teljesítmény-sokszorozási tényezőjének (COP [kw/kw]), illetve a hőszivattyús rendszer szezonálisteljesítmény-tényezőjének (SPF [kwh/kwh]) állandó növekedése ami a technika fejlődésével feltétlenül bekövetkezik folyamatosan javítani fogja a hőszivattyúk gazdaságosságát. A hőszivattyúk világméretű terjedésével napjainkban igazolódnak gondolatai. 4. Példa életciklus-elemzésre Táblázat Hagyományos, illetve a csúcstechnika műszaki-gazdasági összehasonlítása, fajlagos költségek a berendezések teljes élettartamán (LOCE) kondenzációs kombi Szondás hőszivattyús földgázkazán rendszer (fűtés-hmv) fűtés + aktív hűtés + spit klíma + hmv Bruttó beruházási költség [Ft] Élettartam [év] Diszkonttényező [%] 5 5 Karbantartási költség [Ft] Éves felhasznált energia mennyisége 4160 Nm kw.h Felhasznált energia egységára 134 Ft/Nm 3 31 Ft/kW.h Átlagos kazán h ill. SPF (hőszivattyúzás) 96% 4,5 kwh/kw.h Fűtőérték 9,44 kw.h/nm Fűtési átlaghőmérséklet 60 C 60 C Fűtési hőlépcső 70/50 C 63/57 C Hűtési hőlépcső 7/12 C 7/12 C Éves megtermelt energia mennyisége kw.h/év kw.h/év A teljes élettartam alatt megtermelt energia egységára: LCOE [Ft/kW.h] 23,67 18,34 Részletezve: beruházási költségre vetítve 6,77 Ft/kW.h 10,03 Ft/kW.h üzemeltetési költségre vetítve 2,11 Ft/kW.h 1,41 Ft/kW.h felhasznált energiára vetítve 14,79 Ft/kW.h 6,89 Ft/kW.h ahol I t : beruházási költség a t-ik évben; M t : karbantartási és üzemeltetési költség a t-ik évben (állandó érték); F t : az üzemanyagköltség a t-ik évben (állandó érték); E t : a megtermelt energia a t-ik évben; n : élettartam; r : diszkonttényező. E képlet felhasználásával készült a fenti táblázat, amely összehasonlítást szemléltet konkrét fűtési, hűtési és hmv készítési feladat esetében. A villamos hőszivattyú jellemzője: az üzemeltetésére, ill. a működésére bevezetett villamos energiát természeti közvetlen energiaforrás felhasználásával megtöbbszörözi, napjainkban már 3,0 7,0-szeresére. A hőszivattyús fűtés olcsóbb, mint az olaj- vagy gázfűtés, és megtérülési ideje rövid. Napjainkban a geotermikus hőszivattyúzás olyan energiahatékony fűtési/hűtési rendszer, amely még pályázati pénzek nélkül is elfogadható időn belül megtérül, és a károsanyag-kibocsátást helyileg megszünteti, globálisan és hosszú távon pedig jelentős csökkenést biztosít. Folytatjuk... LCOE (levelized cost of energy) [Ft/kW.h]: különböző technológiák összehasonlítására vonatkozó fajlagos költség (pénzügyi adat) számítási képlete I M 0 t LCOE = + + n 1 Et Et t t=1 (1 + r) Ft E t Komlós Ferenc okl. gépészmérnök, ny. minisztériumi vezető-főtanácsos MEE-tag komlosf@pr.hu 11 Elektrotechnika /3

12 1. Bevezetés A korszerű villamosenergia-ellátás alapfeltétele a megbízható és minőségi szolgáltatás. Ahhoz, hogy ezt az alapfeltételt biztosítani tudjuk, a hálózati elemeket meg kell tudnunk védeni, állapotukról jól informáltnak kell lennünk. Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a hálózati eszközök, berendezések állapot alapú ismerete. Az állapot alapú karbantartás megvalósításához szükségünk van a berendezések pontos állapotismeretére. Diagnosztikai vizsgálatokat végzünk annak érdekében, hogy még a rendellenes üzemállapot előtt el tudjuk végezni adott esetben a szükségszerű karbantartást, felújítást, az esetleges készülékcserét. A kiértékelés célja, hogy a rendelkezésre álló állapotadatokból a lehető legnagyobb pontossággal tudjuk meghatározni a berendezés pillanatnyi komplex műszaki állapotát. 2. Eszközmenedzsment Szuhamella Roland Nagyfeszültségű megszakítók diagnosztikai vizsgálata A MEE évi szakdolgozat Pályázat IV. helyezett Jelen cikk a szerző 2014 júniusában megvédett szakdolgozata alapján íródott. A cikkben a szakdolgozat rövid összefoglalására kerül sor, mely a nagyfeszültségű megszakítók diagnosztikai vizsgálatával foglalkozik. Egy rövid eszközmenedzsment rész után a nagyfeszültségű megszakítók típusainak vázlatos bemutatására került sor. Ezt követően a diagnosztikai vizsgálatok, mérési elrendezések és a mérőkészülék kerültek bemutatásra. Végezetül egy mérés kiértékelésére és javaslattétel megfogalmazására került sor. This article is based on the bachelor thesis of the author, which was defended by the author in June In this article the bachelor thesis will be summarized, which is about the diagnostics of high voltage circuit breakers. After a short asset management part the different types of high voltage circuit breakers were presented. After then the diagnostic measurements, the layouts and the measuring devices were presented. Finally the results of a measurement were evaluated and a proposal was drawn up. Az energiaellátó cégeket a piaci versengés és a tulajdonosok arra ösztönzik, hogy a berendezéseik kihasználtságát a műszaki és gazdasági szempontok alapján optimalizálják. Ennek megfelelően a közművek többféle módszert dolgoztak ki. Ezek közül a legelterjedtebb az eszközmenedzsment (asset management). Szakdolgozatomban fontosnak éreztem, hogy röviden ismertessem az eszközmenedzsment keretein belüli karbantartási stratégiákat. Külön figyelmet fordítottam a nagyfeszültségű megszakítók esetében (nagyfeszültségű technikában) alkalmazott két meghatározó karbantartási stratégiára: az idő alapú (periodikus) karbantartásra és az állapotfüggő karbantartásra. 3. Nagyfeszültségű megszakítók Ebben a fejezetben a nagyfeszültségű megszakító típusokat foglaltam össze. Felsorolásra kerültek a készülékek esetén megadott névleges értékek. A megszakítók osztályozását több szempont szerint végeztem, mint pl.: az ívoltás módja szerint, az ívoltó közeg szerint, működési ciklus szerint, hajtásrendszer szerint, a telepítés helye szerint. Röviden szó esett a villamos ív oltásáról, az ívcsatorna vezetőképességének befolyásolásáról és a megszakítókkal szemben támasztott követelményekről is. 4. Nagyfeszültségű megszakítók diagnosztikai vizsgálatai Egy megfelelően optimalizált diagnosztikai rendszernek sikeresen eleget kell tennie az eszközpark sokszínűsége által támasztott követelményeknek. Egy ilyen rendszer további feladata az átviteli hálózat megbízhatóságának növelése és a fenntartási költségek csökkentése. A megszakítókban üzemelő mechanikus, mozgó alkatrészek által keltett rezgések, vibrációk analízise segítségével képet kaphatunk a megszakítót működtető mechanizmus állapotáról. Hőmérő szenzorok vagy hőkamera segítségével észlelhetjük a megnövekedett érintkező-ellenálláson disszipálódó teljesítményt. Az ívoltó közeg minőségének vizsgálata magába foglalja a fizikai és kémiai paraméterek mérését. A nagyfeszültségű megszakítók diagnosztikai vizsgálatát az SF 6 gázszigetelésű készülékekre alkalmazott módszer szerint tárgyaltam. A gyakorlatban legtöbbször a következő paraméterek kerülnek vizsgálatra: Mozgásdiagram felvétele (út-idő diagram). Az érintkezők mozgásdiagramja a megszakítók diagnosztikai vizsgálata során sok lényeges információval szolgál a készülék üzemkészségéről. A mozgási diagramból kiolvasható a megszakító kapcsolási útja, a mozgóérintkező behatolási mélysége az állóérintkezőbe, egyéb geometriai jellemzők. A görbéből tovább származtatható jellemzők az átlagsebesség nagysága, érintkezők gyorsulása. Kapcsolási idő mérése. A megszakítók egyes fázisaiban fontos követelmény, hogy a működési idők a gyártó által előírt értéktartományban legyenek és attól csak legfeljebb a megengedett mértékben térjenek el. Az egyes fázisok kapcsolási idején túl fontos szempont még az érintkezők együttfutása. Csillapítási viszony vizsgálata. A nagy energiájú működtető mechanizmus ki-be kapcsolása során fontos a csillapító tag megfelelő mértékű csillapítása, ezért ennek a mechanikus résznek a vizsgálata fontos. A csillapítás megfelelősége az út-idő (mozgás) diagramból vett, a csillapítási zónához rendelt átlagsebességgel és mozgási görbével jellemezhető. Tekercsáramok mérése. A tekercsárammérés a megszakító működtető tekercsek villamos és mechanikus problémáinak felderítéséhez kiválóan alkalmas diagnosztikai vizsgálat. Statikus átmeneti ellenállásmérés (SRM). A nagyfeszültségű megszakítók villamos érintkezésének minősége annál jobb, minél kisebb a készülék főáramkörének érintkező pontjai között mérhető átmeneti ellenállás értéke. A mérési módszer során a megszakító főáramkörébe egyenáramot injektálnak, majd ennek hatására mérik a primer csatlakozási pontokon a feszültségeséseket. Az átmeneti ellenállást az alkalmazott egyenáram nagyságából és a feszültségesésből határozzák meg. Az alkalmazott vizsgálóáram nagyságáról az MSZ EN szabvány úgy rendelkezik, hogy annak értéke 50 A és In (megszakító névleges árama) közé essen. Az általam kiértékelt méréseket 150 A vizsgálóárammal végezték, mely hazánkban jellemző vizsgálóáram-érték. Ezt a vizsgálóáram-nagyságot a gyakorlatban az érintkezések oxidációja illetve csatlakozási nehézségek indokolják. A mérési Elektrotechnika /3 1 2

13 Energetika elrendezés az ún. négy vezetékes volt-amper mérés szerinti. Dinamikus átmeneti ellenállásmérés (DRM). A dinamikus ellenállásmérés az áramvezetésben résztvevő fő-és ívhúzó érintkezők diagnosztikai vizsgálatára alkalmas. A statikus ellenállásméréshez képest az a különbség, hogy a dinamikus ellenállásmérés során a ki- vagy bekapcsolás művelete alatt mérünk és regisztrálunk, addig a statikus ellenállásmérés során csak a megszakító bekapcsolt állapotában mérünk. Az ellenállás időbeli változásából megállapítható az ívhúzó érintkezők nagysága, illetve azok fogyása. A mérés során mindenképpen mérni kell a következő paramétereket: betáplált (injektált) mérőáram (IDC) értéke legalább 100 A egyenáram, a relatív zajszint minimalizálására, érintkezők közötti feszültségesés (VD), megszakító érintkező út-idő diagramja. A kapott átmeneti ellenállásgörbét a rögzített mozgásdiagramra vetítve leolvasható az ívhúzó és -főérintkező hossza mm-ben. A gyakorlatban ajánlatos az átmeneti ellenállásgörbe helyett az áramgörbét rávetíteni a mozgásdiagramra és így meghatározni az érintkezők hosszát, mert az érintkezők mozgásakor rögzített átmeneti ellenállásgörbe vizsgálata nehézkes. Rezgésdiagnosztika, rezgésmérés. A rezgésmérés alapját az a tény adja, hogy minden mechanikus mozgó alkatrész hangot ad, illetve rezgést kelt. Hazánkban egyelőre nem terjedt el ez a vizsgálati módszer a megszakítók vizsgálata esetén. 5. Mérési elrendezések, mérőkészülék rövid bemutatása 5.1 Egyoldali földelés alkalmazása A hazai gyakorlatban a megszakítók diagnosztikai mérését szinte kizárólag egyoldali földelés mellett végzik. A hagyományos módszernél az egyik földelési pontot meg kell bontani, hogy a műszer érzékelni tudja az érintkezőállás változását (lásd 1. ábra). Ez a művelet a tesztkábeleket és a mérőműszert az indukált áram útjába állítja a mérés elvégzéséig, ezért a mérésen a mérést végzőknek fokozott figyelemmel és összehangoltsággal kell eljárniuk. A mérési pontok áthelyezését csak a megszakító bekapcsolt állapotában lehet elvégezni. van kapacitása. Egy kapcsolási folyamat során ez a kapacitás változik. A kapacitást a mérés során egy rezonanciakör elemének veszik. Fontos megjegyezni, hogy a mérés elvégzésekor a pontos mérési eredmény érdekében a föld felé folyó áramot célszerű egy lakatfogóval mérni, majd a kapott mérési eredményt kompenzálni vele. A rezonanciafrekvencia független a megszakító kapacitásának értékétől és a mérés során a főérintkezők mozgásával változni fog. A nagyfrekvenciás vizsgáló jelre kapott válasz jel arányos lesz a megszakító kapacitásával. A tesztjeleket a mérőkábel végén felszerelt kis dobozba elhelyezett frekvencia-jelgenerátor adja. Ez a modul alakítja át a jeleket a megszokott időmérés szerinti jelekké. 5.3 Mérőműszer, értékelés CABA szoftver segítségével A szakdolgozatomban kiértékelt mérési eredmények TM-1800 komplex megszakító analizátor segítségével lettek rögzítve. A műszer moduláris kialakítású, mely a felhasználó igényeinek megfelelően alakítható. Rendelkezik egy vezérlő panellal, kijelzővel, navigáció/funkció gombokkal és billentyűzettel. A legtöbbet használt modulokról röviden: Control modul. A modul vezérli a megszakító működtetését. Impulzust ad ki a tekercsre a BE, KI és a motorműködtetésre. DCM modul. A DCM modulok a dinamikus kapacitásmérés technológiát alkalmazzák. Timing M/R modul. A modul méri a fő érintkező, és ha van az előtét ellenállás (PIR) érintkező idejét. Analóg modul. Analóg csatorna a feszültség, áram, rezgés, nyomás stb. mérésére szolgál. Digitális modul. Digitális csatornák a mozgásméréshez, mind digitális lineáris mind forgó digitális távadókhoz. A távadó mérési tartománya 0- +/ impulzus. Timing Aux modul. Méri a segédérintkező ( a és b típus) idejét és a motorfelhúzás idejét. A mérések során a paraméterek gyors kiértékelését a mérés helyszínén is el lehet végezni. A műszer által digitálisan tárolt mérési eredmények pontosabb kiértékelése érhető el a műszerhez tartozó CABA (computer aided breaker analizer) nevű program segítségével. A dolgozatomban előszeretettel alkalmazott, nagyon hasznos funkció a mérési eredmények összehasonlítása. Itt lehetőség van két mérési eredmény grafikus és paraméterérték összehasonlítására is. 6. Mérési eredmények kiértékelése, javaslattétel A szakdolgozatomban egy 120 kv-os, SF 6 oltóközegű, közös hajtású megszakító mérési eredményeit elemeztem, majd javaslat megfogalmazására került sor. A mérés során a megszakító BE és KI működtetési mozgásdiagramjai, illetve a KI működtetési DRM görbe kerültek rögzítésre. A 2. ábrán látható a BE működtetési mozgásdiagram, melyen az érintkezők villamos 1. ábra Egyoldali földelés mellett végzett megszakító mérés 5.2 Biztonságos megszakító mérés - kétoldali földelés alkalmazása (DCM - dinamikus kapacitásmérés elve) Az alapvető fizikai működését ennek a módszernek az a kapacitás jelenti, ami két érintkező felület és a köztük lévő szigetelőanyag között létrejön. Egy megszakítóban az érintkezők jelentik a vezetőket, a szigetelő közeget pedig az olaj, SF 6 gáz, levegő vagy vákuum jelenti. Ezáltal minden megszakítónak 2. ábra Megszakító BE működtetése során rögzített mozgásdiagram 13 Elektrotechnika /3

14 érintkezésének időpontjai és a tekercsáram-grafikon is láthatók. A paramétertáblázatból kiolvasott értékeket megvizsgálva a C pólusban 36 ms a mért bekapcsolási idő, míg a másik két pólusban ez az idő 30,8 ms és 30,5 ms. Ez látható a 2. ábrán. A C pólusban tehát később jön létre a villamos érintkezés. Közös hajtású megszakító lévén ez helytelen érintkező együttfutást jelent, ami a megszakító hibás működéséhez vezethet. Az átmeneti ellenállás értékek (statikus átmeneti ellenállás) a gépkönyvben szereplő értékeknek megfelelőek voltak. A megszakító KI működtetése során rögzített mozgásdiagramot vizsgálva, majd a megszakító pólusok kapcsolási idejét összehasonlítva ismételten nagyobb eltérések adódtak. Itt is a C pólusban volt a legnagyobb eltérés a kapcsolási időket tekintve. A C pólus kikapcsolási ideje 17,2 ms volt. A másik két pólusban ez az idő 21,7 ms és 22,3 ms volt. Tehát a C pólusban előbb szűnik meg a villamos érintkezés. A KI kapcsolási mozgásdiagramból (3. ábra) látható még, hogy a kikapcsolás során az érintkezők nem megfelelő csillapodással válnak szét, ezért túl nagy lesz az érintkező felütközés, ami károsodást okozhat. A csillapítótag cseréje utáni mozgásdiagramon jól látható, hogy az érintkezők mozgása megfelelően csillapodik. Ez látható a 4. ábrán, ahol a csere előtti állapottal összehasonlítva lett ábrázolva a csere utáni KI kapcsolási mozgásdiagram. Kék görbe szemlélteti a csere utáni, sárga görbe a csere előtti mozgásdiagramot. A paramétertáblázatból kiolvasva a kapott eredményeket úgyszintén látható a csillapítótag cserének a szükségessége és annak eredménye. Kikapcsolás során a csere előtti állapotban az érintkező aláfutás 3,8 mm volt, az érintkező visszapattanás pedig 12,8 mm volt. Ezek az értékek nem megengedhetők. A csere utáni érintkező aláfutás értéke 0,9 mm, a visszapattanás pedig 0,6 mm lett. 7. Összefoglalás Szakdolgozatom célja a nagyfeszültségű megszakítók legkorszerűbb diagnosztikai vizsgálatainak az összefoglalása és bemutatása volt. A diagnosztikai mérések hatékonyságát és szükségességét egy mérési eredmény kiértékelésén keresztül kívántam igazolni. Jövőbeli kitekintésként a vázolt diagnosztikai méréseket össze lehetne kapcsolni egy eszközmenedzsment rendszerrel, mely kereteken belül vizsgálatokat, karbantartásokat lehetne ütemezni, majd ezek szerint elvégezni a szükséges beavatkozásokat. 8. Köszönetnyilvánítás 3. ábra Megszakító KI működtetése során rögzített mozgásdiagram Fő problémák meghatározása: 1. A C pólusban helytelen kapcsolási idők (BE és KI), a fázisok nem futnak együtt a közös hajtás ellenére. 2. A megszakító hajtásban található csillapítótag nem megfelelő mértékű csillapítása. Javasolt volt a hibásnak minősített C pólus cseréje, illetve a csillapítótag cseréje is. Ezen cserék után ismételt mérések következtek, melyek eredményeit összehasonlítottam a csere előtti eredményekkel, így vált láthatóvá a cserék helyessége. Két pólus bekapcsolási ideje között a legnagyobb eltérés csere előtt 5,5 ms volt, csere után 0,7 ms lett. Kikapcsoláskor ugyanígy összehasonlítva az értékeket a legnagyobb eltérés 5,1 ms volt ez csere után 0,5 ms lett. Tehát látható volt, hogy a póluscsere után a fázisokban megoldódott az együttfutás. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani mindazon színvonalas szakmai tanácsért és támogatásért belső konzulensemnek, Mitrik Zsoltnak az ÓE-KVK Villamos Energetikai Intézet oktatójának, melyekkel segítette szakdolgozatom elkészülését. Köszönettel tartozom ipari konzulensemnek, Jánosi Ferencnek, aki konzulens teendőit messze túlmenően segítette szakdolgozatom előrehaladását. Végezetül szeretném megköszönni Szijártó Gábor értékes észrevételeit, melyekkel sokat segített munkám folyamán. Irodalomjegyzék 1. Dr. Kemény József- Szekér Károly: Kapcsolástechnika, BMF KKVK, Budapest Circuit breaker testing guide, Megger, Szerk.: Luspay Ödön: Közép- és nagyfeszültségű hálózati berendezések diagnosztikai vizsgálata, Magyar Áramszolgáltatók Egyesülete, Budapest, Szerk.: Dr. Póka László: Villamosmű-kezelő, Magyar Villamos Művek Rt., Budapest, Nils Wäcklén, Klas Björck and Linus Claesson: High voltage circuit breaker testing with dual grounding, Programma, M. Landry, A.Mercier, G. Ouellet, C. Rajotte, J. Caron, M.Roy: A New Measurement Method of the Dynamic Contact Resistance of HV Circuit Breakers Hydro-Québec-, Fouad Brikci, Ph.D. Zensol Automation Inc., EPRI - Circuit Breaker Maintenance Programmatic Considerations ( ) 8. Testing high voltage breakers, Megger, X. Zhang J. Zhang E. Gockenbach H. Borsi: Life management of SF6 Circuit Breakers based on Monitoring and Diagnosis, Leibniz University, Hannover, Germany 10. CIGRÉ: Grading capacitors for circuit breakers- Service experience and failure mechanisms Szuhamella Roland Villamosmérnök MSc hallgató, Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar MEE-tag szuhamella90@gmail.com 4. ábra Megszakító KI működtetési mozgásdiagramok összehasonlítása Elektrotechnika /3 1 4

15 Biztonságtechnika Arató Csaba, Kádár Aba, Dr. Novothny Ferenc Érintésvédelmi Munkabizottság ülése február 4. Az Érintésvédelmi Munkabizottság 274. ülésén először Günthner Attila irodavezető köszönetet mondott a BUDAELECTRIC Kft.-nek a MEE-nek nyújtott támogatásért. Majd dr. Novothny Ferenc vezetésével az Egyesülethez beérkezett szakmai kérdéseket tárgyalt meg és fogalmazott meg válaszokat. Így többek között válaszolt az egészségügyi intézményekkel és gyógyászati helyiségekkel, a PEN-vezetők szigetelésével, az érintésvédelmi jegyzőkönyvek elkészítésével, az aggregátorok üzemelésével, érintésvédelmi szerelői ellenőrzések és szabványossági felülvizsgálatok gyakoriságával, a mobil áramforrásoknál alkalmazott áramvédőkapcsolókkal és az elválasztó transzformátorokkal kapcsolatos kérdésekre. 1.) GÜNTHNER ATTILLA, a MEE irodavezetője elmondta, hogy az egyesület célkitűzései között szerepel a korszerű villamos szerelési technológiák népszerűsítése és elterjesztése. A MEE jó példát akar mutatni, ezért saját háza táján kezdi el e tevékenységet: az iroda főkapcsolótáblájának és villamos hálózatának korszerűsítésével. Ennek első lépéseként a BUDAELECTRIC Kft. elvégezte a MEE központi titkársági iroda teljes felülvizsgálatát. Ezért Günthner Attila köszönetet mondott és oklevelet adott át a BUDAELECTRIC Kft. jelenlévő képviselőjének, Morvai Lászlónak. 2.) BODA ISTVÁN az egészségügyi intézményekre vonatkozó szabványváltozással kapcsolatban érdeklődött a tartalék generátorok teljesítmény-előírásairól. VÁLASZ: A már visszavont MSZ 2040:1995 szabvány 3. fejezete foglalkozik a Biztonsági és tartalék energiaellátással, ezen belül a 3.2. alfejezet a tartalék áramforrásként szolgáló generátorokkal. A szakasz előírja, hogy e generátorok teljesítménye: max. 500 kw legyen. A jelenleg érvényes MSZ HD :2012 szabvány alfejezete tartalmazza a villamos szerkezetek kiválasztásának és felszerelésének követelményeit, ezen belül a szakasz a biztonsági rendszerek(szolgáltatás) áramforrásainak részletes követelményeit határozza meg. Itt a legfontosabb az átkapcsolási időkre vonatkozó előírás (0, 0.15, 0.5, 5, <15 és >15 s); de az áramforrások teljesítményére e szabványban nincs követelmény! A kérdező említette a biztonsági berendezéseket tárgyaló MSZ :1995 szabványt. Ezt már visszavonták, helyette az MSZ HD :2010 van érvényben. A biztonsági berendezések tápforrásaival a szabvány alfejezete foglakozik, ez több követelményt tartalmaz, mint az elődje; ezért ezt a szabványt tanulmányozzák át, illetve alkalmazzák, és ne a korábbit! 3.) NAGY RÓBERT kérdése a gyógyászati helyiségek IThálózatának, illetve az ezt tápláló transzformátornak a túláramvédelmére vonatkozik. Véleménye szerint az idevonatkozó szabvány általa meg nem jelölt szakaszainak követelményei egymással ellentétesek. Ugyanis, ha egy 32 A-es gl olvadóbiztosítóval védett transzformátorról táplált medikai táblán lévő 4 db B 6 A-os kismegszakító elé főbiztosítónak egy 20 A-os gl olvadóbiztosítót szerelnek, hiba esetén ez az olvadó biztosító kiolvad, (a primer oldali nem) és az egész tábla feszültség nélkül marad, így nem szelektív a túláramvédelem. VÁLASZ: A gyógyászati helyiségek villamos berendezésének kialakításáról a már visszavont MSZ 2040:1995, valamint az új MSZ HD :2012 szabvány intézkedik (sajnos még nincs magyar nyelvre lefordítva). Az IT-hálózatok túláramvédelmére a korábbi, már visszavont szabvány és szakasza, valamint az új szabvány szakasza ad követelményeket. Az IThálózatok alkalmazásának az a célja, hogy az erről táplált műtéti villamos eszközök áramellátása mindenkor biztosított legyen; még ha egy ilyen eszköz zárlatos lenne is, kizárólag az ezt tápláló dugaszolóaljzat táplálása szűnjék meg, a többié zavartalan maradjon; s ennek visszakapcsolását is a villamosan képzetlen egészségügyi szakszemélyzet haladéktalanul végrehajthassa. Az IT-hálózatot tápláló transzformátor túlterhelésével nem kell számolni, mert ezt a műtét során egyidejűleg használt villamos eszközök darabszámának és teljesítményének, valamint a műtét időtartamának korlátozott volta gyakorlatilag kizárja. Ezért ennek túlterhelésvédelmére nincs szükség, s az új szabvány is csupán az esetleges túlmelegedés jelzését (és nem önműködő kikapcsolását!) követeli meg. Az MSZ 2040:1995 szabvány és szakaszaiban szerepel az a követelmény, amire a levélíró utal: A transzformátorokat primer oldalon csak zárlat ellen kell védeni, melyet a szekunder oldali védelemmel szelektíven kell összehangolni. A szekunder oldali áramkörök túláramvédelme 6 A, legfeljebb 10 A kismegszakító legyen. A szabványban nincs szó szekunder oldali főbiztosítóról, feltehetőleg azért, mert viszonylag kis teljesítményű transzformátorokat enged a szabvány: legfeljebb 4 kva, illetve 3 fázis esetén 6,3 kva-eseket. Ez a szekunder oldalon legfeljebb egy 16 A, vagy 2 db 6 A terhelhetőségű áramkört jelent! (Lásd a szabvány szakaszát!) Ennek alapján azt javasoljuk, hogy nem kell szekunder oldali főbiztosítót alkalmazni, ezt sem a régi, sem az új szabvány nem írja elő. Felhívjuk a figyelmet az MSZ HD :2012 szabványra, a címe: rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Gyógyászati helyek. Ezt a szabványt augusztus 1-jén tették közzé, sajnos csak angol nyelven lehet hozzáférni. Azt javasoljuk, hogy új berendezések esetében csak ezt a szabványt alkalmazzák! Megjegyezzük, hogy ez az új szabvány a szakaszban (Transformer for medical IT systems) 0,5 10 kva teljesítményű transzformátorokat is megenged az 1. és 2. csoportú orvosi helyiségekben 25 V AC, illetve 60 V DC mellett. A transzformátorok túláramvédelméről e szabvány nem intézkedik ilyen részletesen, csak annyit mond, hogy e transzformátorok túlterhelését és melegedését figyelni kell (monitoring is required). 4.) KOROKNAI LÁSZLÓ (VÁV Union Kft.) Több kérdést tett fel. a) A leveléhez mellékelt rajzon látható az általános elrendezése egy KÖF/KIF trafóállomásnak. Amennyiben aszimmetrikus a terhelés, akkor annak egy része a védővezetőn folyik. Ez a szabvány szerint nem megengedhető. Mi a teendő? VÁLASZ: Azt javasoljuk, hogy a PEN-vezető csak az elosztószekrényben legyen földelve, és máshol ne csatlakozzon a földeléshez, mert akkor a nullavezetővel párhuzamos kapcsolatba kerülne, így számottevő üzemi áramot vezetne. A földelési ellenállások általában nagyságrendekkel nagyobbak, mint a fémes összeköttetéseké, ezért a földe- 15 Elektrotechnika /3

16 léseken át záródó párhuzamos áramkörben folyó áramok is lényegesen kisebbek lesznek, mint a fémes párhuzamos vezetőn át folyók. b) Az MSZ EN :2012 szabvány szakasza előírja, hogy a PEN-vezetőt üzemi feszültségre kell szigetelni! Ez igaz egy kapcsolóberendezés gyűjtősínjére is? VÁLASZ: Egy kapcsolóberendezésben a PEN-sínt nem kell szigetelten szerelni. A kérdező az MSZ HD :2012 szabvány szakaszára hivatkozott, amely szerint: A PEN-, PEL- vagy PEMvezető a fázisvezető névleges feszültségére legyen szigetelve! Ez csak kimondottan abban az esetben igaz, ha a PEN-vezető a szabványszakasz második bekezdésével azonosan kábel- vagy vezetékrendszerben van! Ugyanakkor a kisfeszültségű kapcsolóés vezérlőberendezésekre vonatkozó MSZ EN :2012 szabvány szakasza egyértelműen kimondja, hogy a PENvezetőt nem kell elszigetelni a berendezésen belül! c) Egy kapcsolóberendezés reléterében elhelyezett vezérlőkészülék földelő pontjára menő vezeték lehet-e nem zöld-sárga? VÁLASZ: Ha ez a vezeték szigetelt védővezető, azaz csak testzárlati hibaáramot vezet, akkor szigorúan csak zöld/sárga lehet! Lásd: az MSZ EN 60446:2000 szabvány szakaszát, tehát fekete színű vezetőt itt nem alkalmazhatnak! (sajnos ezt a szabványt 2010-ben visszavonták, helyette az MSZ HD 308 S2:2002 van érvényben, és ez visszahivatkozik az MSZ EN ra!) Megjegyezzük: Ha ez a vezeték csak üzemi célú a földelés, akkor viszont nem lehet zöld/ sárga színű, de ne legyen fekete vagy kék sem (ezek az aktív vezetők színei). 5.) ELEKES PÉTER cége napelemes rendszerek telepítésével foglalkozik. Eddig külső cégek végezték el a rendszer telepítése után az érintésvédelmi jegyzőkönyvek elkészítését. Ezután cégen belül kívánják ezt megoldani, ezért azt kérdezik, hogy melyik szabványokat kell figyelembe venni és felsorolni a jegyzőkönyvben? VÁLASZ: Figyelemébe ajánljuk a friss, 2014-es kiadású érintésvédelmi jegyzetet, annak is a 8. fejezetét, amely az érintésvédelmi vizsgálatok dokumentálásával foglalkozik. Itt részletes leírásokat és példákat talál a dokumentáció készítésére. Két alapelv: a) Az alkalmazott jogszabályok, szabványok felsorolásánál ügyeljünk arra, hogy mindig a Minősítő Irat kiadásakor hatályos jogszabályok és kivételes esetektől eltekintve az érvényben lévő szabványok szerepeljenek a felsorolásban! (Visszavont szabványok csak akkor, ha nincs helyettük más érvényben lévő szabvány!) b) Mindig csak azokat a jogszabályokat és szabványokat kell feltüntetni, amelyeknek tényleg szerepe volt az adott vizsgálatban! (pl. nem kell beírni a KLÉSZ-t egy ipari üzem esetében stb.) Érintésvédelmi első ellenőrzésről van szó, ezért feltétlen ajánlott az MSZ HD , az MSZ HD , valamint tekintve, hogy a napelemes rendszerek telepítését végzik a napelemes rendszerekkel foglalkozó MSZ HD szabványok feltüntetése, mindig az érvényes kiadás évszámával! 6.) DEVECSERI BALÁZS kérdése: áramszünet esetére egy 6,5 kw-os 3 fázisú aggregátor kerül beüzemelésre. Ez vagy egy fázison üzemel (kb A) vagy három fázison (3 11 A). Vegyesen vannak 1 és 3 fázisú fogyasztók, és nem számítható ki, hogy mindig szimmetrikus legyen a terhelés. Aszimmetrikus terhelés esetén a feszültségértékek is nagyon megváltoznak és a védelem lekapcsolja a készüléket. Milyen jó és elérhető módszer van arra, hogy kontrollálni lehessen a feszültségkülönbséget? Mekkora az a feszültségemelkedés, amit még biztosan el kell viselniük az elektronikus berendezéseknek. VÁLASZ: A feszültségaszimmetria elkerülésének módja a terhelések lehetőleg egyenletes fázisonkénti elosztása. Hogy mekkora aszimmetria engedhető meg, azt az MSZ 1:2002 Szabványos villamos feszültségek, és az MSZ EN :2009 Elektromágneses összeférhetőség (EMC) rész: Vizsgálati és mérési módszerek. A villamos energia minőségének mérési módszerei szabványok határozzák meg. A szabványban meghatározott tűréshatárokon belül a fogyasztókészülékek megfelelő működése is biztosított! Valószínű, hogy a háromfázisú megengedett terhelés harmada engedhető csak meg egyfázisú üzemben, de erre az aggregátorkatalógusból lehet helyes választ kapni. 7.) BOGNÁR LÁSZLÓ kérdése az érintésvédelmi szerelői ellenőrzések és szabványossági felülvizsgálatok gyakoriságára vonatkozott. Ezzel kapcsolatban felmerült az is, hogy a következő felülvizsgálat időpontja naptári napra vagy évre kell-e előírni? Ugyanis folyamatos üzemben dolgoznak, és nem tudják megoldani a felülvizsgálatok miatti rendkívüli leállásokat. VÁLASZ: A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 5/A. (3) a), b), c) és d) bekezdéseiben a különböző vizsgálatokra 1 hónapos, 1 éves, 6 éves, illetve 3 éves gyakoriságot ír elő. A következőkben a munkavédelmi hatóság e tárgyban kiadott korábban állásfoglalásából idézünk: Az idézett jogszabályból egyértelműen következik, hogy a munkaeszköznek minősülő kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés két időszakos ellenőrző felülvizsgálata között nem telhet el több idő, mint 1 hónap, 1 év, 6 év és 3 év. A fenti jogszabályi rendelkezés január 1. óta hatályos, tehát 2006 óta ez a helyes, és ezután is folytatandó gyakorlata a felülvizsgálati gyakoriságnak! Tehát nem a 2003-ban viszszavont szabvány magyarázatos megjegyzésének megfelelő helytelen eljárást kell követni, hanem a hatályos jogszabályt kell betartani! Tájékoztatásul: a korábbi és az új OTSZ szerint is a villamos berendezések szabványossági állapotának tűzvédelmi és a villámvédelmi berendezések felülvizsgálati időpontjának meghatározásakor is a naptári napot kell figyelembe venni. Lásd: 54/2014.(XII. 5.) BM rendelet 277. (2) és 281. (2) bekezdését! Összefoglalva, tehát minden esetben a naptári napot kell figyelembe venni! Ez azt jelenti, hogy ha pl. november 1-je a határidő, akkor november 1-ig már el kell készíteni az újabb vizsgálatot! Tekintettel a folyamatos üzem miatti leállási problémákra, azt tanácsoljuk, hogy az elvégezhető vizsgálatokat teljesítsék naptári napra, és a jegyzőkönyvben utaljanak arra, hogy a felsorolt műszaki okok miatt elmaradt vizsgálatok pótlásának, és a kiegészítő mérési jegyzőkönyv elkészítésének, a jegyzőkönyvhöz csatolásának, azaz a minősítő irat elkészítésének mi a várható időpontja. Így a körülmények figyelembevételével az elvárható gondosság, és jóhiszeműség követelményének eleget tettek. 8.) ZOLAREK PÉTER a mobil áramforrásoknál alkalmazott áramvédőkapcsolókkal kapcsolatban kérdezte: a korábbi már viszszavont szabvány megkövetelte a nem helyhez kötött (tehát mobil) áramforrásokkal táplált berendezések esetében a 30 ma-es áram-védőkapcsolók használatát. Az új szabvány: az MSZ HD :2010 nem tartalmazza ezt a követelményt. Mi írja elő most a mobil áramforrásoknál az áram-védőkapcsolók használatát? VÁLASZ: Az IEC és a CENELEC külön-külön szabványban tárgyalja a kizárólag a generátorokat és ezek hajtóművét tartalmazó szerkezeteket Elektrotechnika /3 1 6

17 (ezeket áramfejlesztők -nek nevezi) és a csatlakozóaljzatokat is tartalmazó szerkezeteket (ezeket egység -nek hívja). Itt most nem áramfejlesztőről van szó, hanem egységről, s ennek megfelelően nem az MSZ HD :2010 szabványt, hanem az MSZ HD :2010 szabványt kell alkalmazni (erre egyébként az szakasz fel is hívja a figyelmet). Az egységekre felszerelt csatlakozóaljzatok elé az MSZ HD :2007 szabvány szakasza szerint az áram-védőkapcsoló beiktatása egyértelműen követelmény. Mivel pedig maguk a is csatlakozóaljzatok az egységre vannak építve, az áramvédőkapcsoló ez előtti beépítése csak úgy lehet, ha ez is az egység része. Az MSZ HD :2010 szabvány szerint az egységről táplált rendszer vagy TN-rendszerű, vagy a szakasz rendkívül bonyolult követelményei szerinti IT. 9.) VARGA TAMÁS arról tájékozatott, hogy épül egy kb. 100 m x 35 m-es alapterületű 30 m magas ipari épület. A teljes épület alatt földelőháló létesül, cölöpföldelésekkel kiegészítve. Az épület vázszerkezetét előre gyártott vasbeton pillérek alkotják, melyek alul csatlakoznak a földelési rendszerhez. A pillérekben Ø10 mm horganyzott köracél elsődlegesen villámvédelmi célú vezetők futnak le, és a pillérek oldalán minden szinten OBO földelési fixpontok kerülnek kialakításra, melyek utólagosan is hozzáférhetőek lesznek. A földelési rendszer csatlakozik az épületben lévő, azt ellátó transzformátorok csillagpontjára és az épület fő földelő sínjére. A kérdései a következők: Ezek a szinti földelési pontok és a hozzájuk csatlakozó földelési rendszer felhasználható-e érintésvédelmi célú védő egyenpotenciálra hozó rendszerként? Csatlakoztathatóak-e hozzájuk a környezetükben lévő védő egyenpotenciálú bekötést (EPH-t) igénylő fémszerkezetek, berendezések? VÁLASZ: A pilonokban elhelyezett villámlevezető célú függőleges huzalokat nem kell bekötni a szintenként kialakított földelő kapcsokba. A földelő vezetők, PEN, PE, és N vezetők, valamint a védő- összekötő-vezetők (azaz EPH vezetők) esetében minden vonatkozásban az MSZ HD :2012 szabvány előírásait kell figyelembe. A rendszer kialakításakor pedig a szabvány B mellékletének rajzán látható megoldásokat kell követni! (Tehát nem szükséges külön EPH-hálózatot létesíteni!) A villám levezetőkhöz ne csatlakoztassanak EPH célú vezetékeket! Megjegyezzük, hogy olyan esetekben, amikor a villámvédelemmel is kapcsolatos, vagy kapcsolatba hozható a kialakított földelési rendszer, illetve az érintésvédelmi célú egyenpotenciálú rendszer, mindig tanulmányozni kell az MSZ EN jelű villámvédelmi létesítési szabvány e tárgyú követelményeit is, és az azokban foglaltakat is figyelembe kell venni! 10.) MAJOR GYULA három kérdést küldött nekünk: a) két egyidejűleg használt két egyfázisú elválasztó transzformátorról amelyek az áramütés elleni védelmüket biztosítják működő készüléket, ha azok különböző fázisokról működnek, biztonsággal lehet-e használni egyidejűleg, egymástól elérhető távolságon belül vagy például nagykiterjedésű fémtesten? VÁLASZ: Az MSZ HD :2007 szabvány 413. szakasza szerinti villamos elválasztás érintésvédelmi módról van szó. A leírt elválasztó transzformátorokat biztonsággal lehet használni egyidejűleg, egymástól elérhető távolságon belül vagy nagykiterjedésű fémtesten. Azonban javasoljuk, hogy a szabvány engedményétől eltérően a korábbi előírásoknak megfelelő különleges biztonságú transzformátorokat alkalmazzanak, azaz a primer és szekunder tekercs között megerősített szigetelés legyen! Más vonatkozásban mindenben teljesíteni kell a szabvány 413. szakaszának előírásait! b) Az MSZ HD :2007 szabvány szerinti első ellenőrzésekor és a rendszeresen ismétlődő felülvizsgálatkor milyen mélységig kell a villamos elosztókat vizsgálni, mérni? VÁLASZ: Az első ellenőrzés vizsgálatait az MSZ HD :2007 szabvány 61. fejezete, az időszakos (ismétlődő) felülvizsgálatokat pedig a 62. fejezete határozza meg. Az MSZ EN 60439, illetve az MSZ EN , -2 szabvány szerint gyártott és a helyszínen felállított, felszerelt kisfeszültségű kapcsoló és vezérlő berendezésekre a következő vizsgálatok vonatkoznak: Szemrevételezés: az MSZ HD szabvány , , és a) m) szakaszai szerint. Ennek során kell elvégezni pl. a műanyag kapcsolókarok, műszerek, a különböző szerelvények állapotára vonatkozó ellenőrzéseket és rögzíteni kell a hiányokat, töréseket! Szemrevételezéssel kell ellenőrizni a berendezés általános állapotát, épségét, a védővezetők meglétét, feliratokat, jelöléseket, a zöld/sárga vezetékek rendeltetés szerinti használatát, keresztmetszetét. Ugyanígy a kettős szigetelés megvalósítását, épségét és a bennük lévő szerelvényeknek csak az állapotát épségét feltételezve azt, hogy berendezésen elvégezték a vonatkozó szabványkövetelmények szerinti típusvizsgálatokat és darabvizsgálatokat Műszeres vizsgálatok, kiemelve az érintésvédelemmel összefüggő vizsgálatokat: az MSZ HD szabvány , , , és szakaszai szerint. A kialakult gyakorlat szerint mindig a berendezés betáplálási pontján végezzük el a hurokimpedancia-mérést mindhárom fázisvezető és a PEN-, illetve a PE-vezető között. A kiértékelést a berendezés előtti kioldó szerv adatainak figyelembevételével kell végezni. Nagyobb kiterjedésű berendezés pl. több mező esetén csak védővezető folytonosságát kell ellenőrizni minden mezőben és néhány fontosabb ponton, pl. a fém hajtáskarokon. A berendezésre felszerelt csatlakozóaljzaton szintén kell hurokimpedancia-mérést végezni, hiszen ezek önálló aljzatoknak tekinthetők és a beépítés helyén megfelelőnek kell lenniük, figyelembe véve az előttük lévő táphálózatot. Minden esetben, minden vizsgálatot értelem szerint az adott berendezésre vonatkoztathatóan, a kivitelezésének és adottságainak megfelelően kell végezni és az eredményeket rögzíteni. c) Az új MSZ EN termékszabványok következtében üzembe helyezéskor az első ellenőrzés során milyen feladatok hárulnak a felülvizsgálóra? VÁLASZ: Az új szabvány nagyon részletes típus- és darabvizsgálati követelményeket tartalmaz. Ezért feltételezzük, hogy ezeket a gyártó elvégezte és rendelkezik ezekről dokumentációval. Ilyen esetekben elegendő az MSZ HD szabvány előírásai szerinti szemrevételezéses vizsgálatok és az üzembe helyezés előtt szokásos érintésvédelmi szabványossági ellenőrzéseket elvégezni. Ha valamiért kétség merülne fel, további vizsgáltok is szükségesek lehetnek! Ha nem történt meg a darabvizsgálat, akkor a helyszínen kell elvégezni a szabvány 11. fejezetében előírt szerkezeti és működési vizsgálatokat. *** Az ÉV. Munkabizottság a következő ülését április 1-jén, szerdán du órakor tartja a MEE központi székhelyén: 1075 Budapest, VII. kerület, Madách Imre út 5. III. emeleten a nagytárgyalóban. Az emlékeztetőt összeállította: Kádár Aba, lektor Arató Csaba Dr. Novotny Ferenc ÉVÉ Mubi vezető 17 Elektrotechnika /3

18 Technikatörténet Dr. Kiss László Iván Visszatekintés Budapest villamosítására Előadás Budapest hálózatépítésének kezdeteiről Prágában Egyesületünk német partnerének, a VDE-nek (Verband der Elektrotechnik, Elektronik und Informationstechnik) technikatörténeti bizottsága (Ausschuss Geschichte der Elektrotechnik = VDE GdE) évenkénti egyik ülését általában külföldön tartja, ekkor az illető ország valamelyik az elektrotechnika történetével foglalkozó szervezetével együtt nemzetközi konferenciát is szervez. Ilyen volt 2003-ban Budapesten a MEE Technikatörténeti Bizottságával (MEE-TTB) közösen rendezett konferencia is. A VDE GdE állandó tagja a MEE-TTB, melynek elnöke dr. Jeszenszky Sándor. Ez évben az üléshez kapcsolódó konferenciát a VDE-GdE cseh szervezetekkel közösen nov között Prágában a Cseh Nemzeti Műszaki Múzeumban tartotta meg. Cseh részről a főszervező a Cseh Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának (FEL CVUT) technikatörténettel is foglalkozó tanszéke volt. A konferencia előadói cseh, francia, magyar, német, osztrák, svájci, szlovák szakemberek voltak. A konferencia németből szabadon fordított jelmondata A fokozatosan hálózatosított világ Elektrotechnikai vállalatok a 19. század végén és a 20. század elején volt. A hálózatosítás nemcsak a villamosításra, hanem egyéb, nem villamos jellegű hálózatok kialakulásra is volt értelmezhető. E mellett a részletes felhívásban megjelenteknek megfelelően az előadások egy része az elektrotechnika közép- és felsőfokú oktatását megvalósító intézmények történetéről szólt. Sőt elektrotechnikai egyesületek kialakításáról is volt előadás. A konferencia közel 20 előadásának címét német nyelven és előadásai nagy részének előre elkészített kivonatát (többségében német, kettőnek francia nyelven) kérés esetén e sorok írója interneten az érdeklődőknek el tudja küldeni. Dr. Jeszenszky Sándor, a MEE-TTB elnöke e sorok írójával, dr. Kiss László Ivánnal, a MEE-TTB titkárával közös előadási anyagot készített. A német nyelvű előadásnak a címe: Vernetzung von Budapest gleichzeitig mit zwei Stromarten". A résztvevők és az 1920-ból származó nosztalgiavillamos Hazánkban ismeretes, de külföldön még kevésbé az, hogy Budapest érdemi a főváros vezetése által megrendelt villamosítása egy időben a főváros területét megosztva egyenárammal, ill. váltakozó árammal kezdődött meg. A folyamat 1893-ban indult és a hálózatosodás első lépcsője (30 kv-os hurokban is üzemeltethető kábelhálózattal) 1933-ban fejeződött be. Ekkorra Budapest ellátásának biztonságos ellátását a Magyar Dunántúli Villamossági Rt.-vel szükség esetén bekapcsolható kooperációs kapcsolat is szolgálta már. A konferencia jelmondatának megfelelően az előadásban szó volt a Ganz és Társa közt, főként a budapesti erőművek és alállomások megvalósításában kifejtett munkájáról is. Dr. Jeszenszky Sándor sajnálatos betegsége miatt az egész előadást végül e sorok írója tartotta meg. Az előadás magyar változata Budapest hálózatépítésének kezdetei egyidejűleg kétféle áramnemmel címen a MEE honlapján ( ), a TTB részében olvasásra hívható le. A konferenciát a VDE-GdE elnökének, dr. Frank Dittmann-nak és a FEL CVUT professzorasszonyának, Marcella Efmertovának irányításával az utóbbi tanszékének oktatói (elsősorban Ing. Jan Mikes, PhD) nagyon jól szervezték meg. A sikerhez hozzájárult a Cseh Nemzeti Műszaki Múzeum is, amelynek vezetői a megfelelő termek biztosítása mellett a valóban gazdag és szép múzeumot is bemutatták a konferencia résztvevőinek. Az ott rendezett fogadáson kívül a résztvevők számára jelentős élmény volt az is, hogy a FEL CVUT technikatörténettel foglalkozó tanszéke szervezésében - az 1920-ból származó nosztalgiavillamossal - az arany Prágát is megtekinthették. Szolgáltatás másképpen! A villamos gépek, készülékek és berendezések javítása, karbantartása Magyarországon az elmúlt 114 évben A szolgáltatás kifejezés nagyon sokféleképpen értelmezhető, de mi most a villamosság területét céloztuk meg, mert szakmai szempontból minket ez érdekel. Egyesületünk tagjai a szolgáltatás szó hallatán többnyire az áramszolgáltatásra asszociálnak, hiszen ez nagyon fontos része az érintett területnek. De nem érhetjük be ezzel, ugyanis az energiát elő is kell állítani, majd bonyolult rendszereken keresztül el kell juttatni a fogyasztóhoz, aki lehet ipari üzem, de lehet lakossági fogyasztó is. Ez esetben egyik sem fontosabb a másiknál! A fogyasztó részéről történő energiafelhasználás rendkívül sokféle lehet, azonban egy közös pont mégis van, nevezetesen az, hogy az energiafelhasználás valamilyen villamos készülék, motor vagy berendezés közvetítésével történik. Ezek a közvetítő eszközök folyamatos karbantartást, esetleg javítást igényelnek, amelyet arra hivatott nagy tudású szakemberek biztosítanak, így őket is szolgáltatóknak nevezzük. Ettől kezdve válik a téma egyre bonyolultabbá, amelynek ipartörténetét írta meg a szerző, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy emléket állítson ennek a rendkívüli csapatnak. Bár a történet nagyon sok részlettel foglalkozik, ennek ellenére sajnos objektív okok miatt nem lehet teljes, mert a sok kutatómunka eredménye, ma már - az eltelt hosszú idő miatt - meglehetősen véges. Ha sikerült felkeltenünk az érdeklődését, akkor kérjük, keresse fel a honlapon a VGKB Szakosztályt, ahol a teljes anyag megtekinthető. Kérjük, ha észrevétele van, esetleg javaslata, vagy újabb ismeretekkel tudna szolgálni, kiegészíteni, akkor azt jelezze a szerző felé a gyulaj5@t-online.hu címre. Jakabfalvy Gyula, a MEE VILLGÉP csoport elnöke Elektrotechnika /3 1 8

19 Hírek Energetikai hírek a világból Dr. Bencze János Dél-afrikai aranybányacég napenergiával és széntüzelésű erőművel kívánja megszüntetni az áramkimaradásokat A Sibanye Gold Ltd. Dél-Afrika legnagyobb aranybánya-társasága függetlenedni kíván az országos villamosenergiaellátástól/-hálózattól, hiszen az elmúlt években számtalan jelentős áramkimaradás volt az országos hálózaton. Az Eskom Holding - az ország állami tulajdonú energiacége képtelen volt ellátni az ország gazdaságát kellő mennyiségű és minőségű energiával. Az előzőekre hivatkozva a vállalat megfontolja, hogy beruház villamosenergia-termelő egységekbe, nevezetesen napenergia átalakítására szolgáló 200 MW-os fotovillamos erőműbe, és megépíti saját 600 MW-os széntüzelésű erőművét is, ezzel csökkentve a függőségét az Eskom hálózatától - nyilatkozta a Bloomberg hírügynökségnek a cég elnök-vezérigazgatója. Forrás: Bloomberg Ázsiának lehetősége van arra, hogy még a belátható időn belül szinte csak tiszta energiával rendelkezzen A South China Morning Postban megjelent cikk szerzője állítja, hogy Ázsia szép lassan meg kíván szabadulni a fosszilis energiáktól való függőségtől, és ezzel egy időben szisztematikusan fejleszti a megújuló energiák alkalmazási technológiáit, mint lehetséges alternatívát. Ugyanakkor a nyersolaj árának hirtelen, jelentős esése új helyzetet teremthet, bizonyos paradigmaváltásra ösztönöz, és megfontolandóvá teszi a megújuló energiák fejlesztésére szánt dollármilliárdokat. Ennek ellenére évről évre nő a megújuló energiák alkalmazására szánt befektetések összege ban 310 milliárd $-t költöttek megújulóra Ázsiában, ami több mint 415%-a a 2002-ben e célra elköltött összegnek. Amenynyiben tartható az évi 250 milliárd $-os befektetés a megújuló iparágba, akkor elérhető lesz Ázsiában a kizárólag zöld energia alkalmazása. Forrás: South China Morning Post Az EU-nak sürgősen lépni kell a valódi energiaunió megvalósításában Alapvetés az, hogy az energiaellátás kockázatai jelenleg és a közeli jövőben határainkon kívülről jönnek, amíg számos dolgot, különböző kihívásokat belül kell kezelni. Az Unió határainál lévő katonai konfliktus igényli elsősorban az energiaunió megvalósításának sürgősségét, de az energiaunió megteremtését a sürgető klímaváltozás elleni küzdelem is igényli. Az EU energiapolitikájának három lábon kell állnia: az energiabiztonságon, egy valóban jól működő energiapiacon, valamint a 2030-ra kitűzött klímaváltozási projektek megvalósításán. Az energiauniónak biztosítania kell Európa versenyképességét az olcsó energiaárakkal. Ennek azonban előfeltétele, hogy az energiauniónak a kölcsönös szolidaritás elvén kell működnie, egy teljesen integrált és torzításmentes, liberalizált energiapiacon. Forrás: EU Observer/2015. feb. 16. Lengyelország rövidesen bevezet egy új finanszírozási rendszert január 16-án új energiatörvényt fogadott el a lengyel parlament. Ezt azonban még jóvá kell hagynia a lengyel szenátusnak és az ország elnökének is, így a törvény várhatóan csak január 1-jével fog életbe lépni. Az új törvény alapján a szélenergia támogatása egy új modell szerint fog történni Lengyelországban. Aukciót hirdetnek a hálózatra való csatlakozás feltételeivel és a támogatásokról egyaránt. Ettől azt remélik, hogy megváltozik a megújuló energiák termelésének hatékonysága és nyereségessége az elkövetkezendő 2020-ig tartó periódusban. A törvény megalkotói azt is remélik, hogy az elkövetkezendő években szabadabb utat kapnak a megújuló technológiák, mint például a napelemek vagy a tengeri szélenergia. Forrás: Sun and Wind Energy Franciaország és Spanyolország megduplázza határkeresztező kapacitását Franciaország és Spanyolország között felavatták azt az új határkeresztező, villamosenergia-átviteli kapacitást, amely így lehetővé teszi, hogy a két ország között az energiaforgalom megduplázódhasson. A munkálatokat az Európai Unió támogatta abból a célból, hogy az adott térség energiabiztonsága jelentősen növekedjen. Forrás: Bloomberg Thaiföld tervezi, hogy támogatja a biomasszaerőművek létesítését A thaiföldi energiaügyi miniszter határozott szándéka támogatni a biomassza alapú energiatermelést elsősorban a környezet védelme érdekében. Ezzel kapcsolatban felkereste a Nemzeti Energetikai Bizottságot, hogy biztosítsanak e célra költségvetési pénzt. A miniszter javaslatában elmondta, hogy a minisztérium gondoskodni fog arról, hogy az országosan összesen 500 MW kapacitású biomassza-erőművek által termelt villamos energiát - amely 8-10%-kal fogja növelni az országos energiatermelést az elkövetkezendő 20 évben - a növekvő gazdaság hasznosítani tudja majd. Ezen túlmenően a létesítendő biomassza-erőművek által termelt hőenergiára is szüksége van az országnak. Forrás: The Nation Biztosíthat-e magának Dél-Kelet Európa növekvő piaci részesedést az energiatárolásból Az Európai Unió növekvő megújuló hányada az energiamixben egyre nagyobb energiatároló kapacitásokat igényel. Ezek a tároló kapacitások lehetnek szivattyús energiatárolók, vagy akkumulátorok, amelyek természetesen integrált részét képezik az energia rendszernek, azaz a hálózati infrastruktúrának. Jelenleg a dél-kelet európai régióban a szivattyús energiatározók dominálnak. Azokban az országokban ahol e technológiának a lehetősége adott (Angol nevén PHES; Pumped 19 Elektrotechnika /3

20 Hydro Energy Storage), ez a technológia biztosítja a legnagyobb tárolási potenciált. Ugyanis Dél- Kelet Európa hegyes vidék, és kimondottan esős, tehát ideális terület szivattyús-tározós erőművek működésére. A hidegháborús időszakban Európa ezen térségében, a villamos energia felét a kiépített víztározók segítségével állították elő. Ma ezek a víztározók kiváló lehetőséget biztosítanak energiatárolásra, kiegészítve ezzel Európa többi részén megújuló technológiákkal termelt villamos energiát. Forrás: Greentech Japánban hálózati problémák miatt lelassult a napenergia hasznosítása Japánban az elmúlt években a napenergia foto-villamos energia hasznosítása rohamosan növekedett az ország megújuló energiahasznosítási elkötelezettsége miatt. Ugyanakkor a növekedésnek gátat szab a hálózati infrastruktúra, amely a jelenlegi álla-potában nehezen tudja kezelni a megnövekedett megújuló energiákat, és ezen belül is a fotovillamos energiát. Éppen ezért jelenleg azok a vállalkozók, akik napenergia hasznosításával foglalkoznak, csak nehezen tudják értékesíteni termékeiket. Ez a megújuló, - tiszta energiák termelésének növekedését jelentősen fékezi. A kormány tekintettel elkötelezettségére - keresi a megoldást. Forrás: New York Times Brazília csökkenti az elosztott napenergia termelés adóját Brazília azt tervezi, hogy csökkenti az adót a napelem panelekre abból a célból, hogy gyorsabban terjedjenek el a háztetőkre szerelt elosztott - energetikai rendszerek. A Brazil Központi Kormányzat jelentősen csökkenti azokat az adó terheket, amelyek a magán házak energia ellátására szolgáló napelemek gyártóit terhelik - jelentette ki Eduardo Braga Energiaügyi Miniszter. A központi kormányzat felszólította a tagállamok gazdasági minisztereit, hogy ők is segítsék elő, támogassák intézkedéseikkel a helyi megújuló energiatermelést. Forrás: Bloomberg Szaúdi Arábia és Dél-Korea szándéknyilatkozatot írt alá atomerőmű építésére Szaúdi Arábia és Dél-Korea szándéknyilatkozatot írt alá nukleáris energetikai fejlesztési együttműködésre - hozta nyilvánosságra napjainkban a 2011-ben kötött megállapodást a Szaúdi állami hírügynökség. A közeli napokban a Dél-Koreai elnök ígéretet tett arra, hogy Dél-Koreai cégek jelentős segítséget nyújtanak Szaúdi Arábiának abban, hogy felépüljön legalább két kis- közepes méretű nukleáris kísérleti reaktor Szaúdi Arábiában. Forrás: Reuters Árapály erőművek építését tervezik Walesbenotthonok energia ellátásának biztosítására A Tidal Lagoon Power Ltd. az Egyesült Királyság (UK) tengeri energia hasznosítására alapított cége. Ez a cég azt tervezi már a második projektjében, hogy 2,8 GW árapály erőművet épít, és ezzel kívánja majd biztosítani Wales teljes lakosságának otthoni villamos energia igényét. Előzetes számítások és a környezetvédelmi hatástanulmány szerint a tengeri árapály erőmű 90 turbinát fog működtetni, amelyeket Cardiff és Newport között fognak majd elhelyezni a tengeröbölben. Az előzetes tervek szerint 2017-re fejezik be a teljes rendszer megtervezését, és ben kezdi majd meg az árapály erőmű a kereskedelmi célú villamosenergia-termelést. Forrás: Bloomberg Minden ötödik Ausztrál háztartás saját napelemes energiaellátással rendelkezik Az Ausztrál Központi Statisztikai Hivatal legújabb jelentése szerint minden ötödik ausztrál háztartás - pontosabban a háztartások 19%-a használ napenergiát villamosáram-termelésre és meleg víz előállítására. Négy évvel ezelőtt még Ausztráliát nem jegyezték azon államok listáján, ahol az átviteli hálózatra naperőműve által termelt energiát kapcsoltak óta 430%-kal nőtt a napenergia alapú villamosenergia-termelés, 73 MW-ról 379 MW-ra, jelentette az Ausztrál Nemzeti Napenergia Társaság egy státuszriportjában. (A mellékelt ábra Ausztrália egyes szövetségi államaiban a háztetőkre felszerelt naperőművek teljes energiafogyasztáshoz viszonyított hányadát mutatja Forrás: Greentech Media A TEPCO Japán Energetikai vállalat külföldi szakértőkkel vizsgáltatja felül működő atomerőműveit A Tokiói Áramszolgáltató (Tokyo Electric Power Co., TEPCO) külföldi szakemberek segítségét veszi igénybe meglévő működő atomerőművei biztonsági felülvizsgálatához. Elsősorban a világ legnagyobb atomerőműve újraindításához, tájékoztatott a közelmúltban az erőmű szakértői csoportja. A nukleáris erőmű felülvizsgáló bizottság elnökének Dale Kleint választották, aki korábban az Amerikai Egyesült Államok nukleáris szabályozó hatóságának volt elnöke. Az ő vezetésével vizsgálják felül a közelmúltban átalakított, megreformált japán nukleáris hatóság munkáját és programjait. A hatósági munka megreformálását a 2011-es fukusimai tragédia tette szükségessé. Forrás: Reuters Török Kínai nukleáris együttműködés keretében négy atomerőmű épül Törökországban Kínai Állami Nukleáris Erőmű Technológiai Vállalat (China s State Nuclear Power Technology Corp; SNPTC) szándéknyilatkozatot írt alá az amerikai Westinghouse vállalattal, és a Török Nemzeti Erőmű Társasággal (EUAS) abból a célból, Elektrotechnika /3 2 0