A POLGÁRMESTERI MUNKAKÖR ÁTATÁS-ÁTVÉTELÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁHOZ

Átírás

1 A helyi önkormányzati választásokhoz kapcsolódva a polgármesteri munkakör átadás-átvételével, a kisebbségi önkormányzatok képviselőtestületének alakuló ülésével kapcsolatos, illetve egyéb feladatok végrehajtásához az alábbiakkal kívánom munkáját segíteni. A képviselőtestületek alakuló ülésének megtartásához az Önkormányzati Tájékoztató következő számában jelenik meg az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium útmutatója. I. A POLGÁRMESTERI MUNKAKÖR ÁTATÁS-ÁTVÉTELÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁHOZ A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. törvény Pttv. 13. (5) bekezdése értelmében a polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követő nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesterek, illetve a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott személynek. A polgármester tisztsége az új polgármester megválasztásáig tart. Ebből következik, hogy az érvényes és eredményes helyhatósági választást követő, a kifogás benyújtására nyitva álló határidő lejárta után az első munkanapok valamelyikén kell az átadás-átvételt lebonyolítani, de mindenképpen célszerű az alakuló ülést megelőzően elvégezni e feladatot. Az átadás-átvétel tényét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A polgármesteri munkakör átadásáról készített jegyzőkönyv formai és tartalmi kellékeit a 26/2000.(IX.27.)BM rendelet szabályozza. Az átadás-átvétel eredményessége a jegyző előkészítő munkájának függvénye. Az előkészítés során a polgármester feladat- és hatásköreiből kell kiindulni, tehát számba kell venni, hogy melyek azok a területek, amelyhez a polgármesteri tisztség kapcsolódik. Ezek általánosságban a következők: 1./ A polgármester munkáltatói és egyéb munkáltatói jogkörének gyakorlásával összefüggő ügyiratok, személyzeti anyagok (itt szóba jöhetnek: jegyző, intézményvezetők, falugondnok, közhasznú munkások, az önkormányzatnál foglalkoztatott polgári szolgálatot teljesítő személyek, stb. ) 2./ Az általános iktatás szabályai szerint a polgármesterre iktatott és még el nem intézett (irattárba nem helyezett), illetve határidős nyilvántartásba helyezett ügyiratok (pl. a polgármester hatáskörébe tartozó segélyezési ügyiratok, egyéb megkeresések, stb. )

2 3./ Titkos ügyiratok, attól függetlenül, hogy azokat a polgármesterre iktatták-e vagy sem (mivel a polgármesternek általában betekintési joga van a titkos ügyiratokba). A minősített iratok átadás-átvétele keretében kell elvégezni a polgárvédelemmel és az "M" tervekkel kapcsolatos okmányok, eszközök átadását az alábbi körben: Polgárvédelmi okmányok és eszközök - Megalakítási terv a települési polgárvédelmi szervezetek részére - Állománytábla és eszköz kimutatás - Határozatok - Beosztási névjegyzék - Nyilvántartó adatlapok - Polgármesteri tevékenység sorrendje / Segédlet/ Alkalmazási tervek: - Emelő okmány és szakutasítások - Veszély elhárítási alapterv - Általános polgárvédelmi terv - Vízkár elhárítási terv / ha van / - Riasztási, berendelési, készenlétbe helyezési terv - Riasztási munkajegyek RIÉÜ Szolgálat okmányai: - Szolgálati utasítás - Cégi és RBV riasztás szabályai - Fontosabb személyek tartózkodási helye - Telefonszám nyilvántartás - Kimutatás az AKH-ba helyezett szervezetekről - Távmondati füzet - Átadás-átvételi füzet - Feljegyzési füzet Egyéb okmányok: -Sziréna nyilvántartó lap /ha van / -Vonalas települési vázlat -Óvóhely kataszter /ha van / Honvédségi Okmányok: a./ Védelmi Bizottság részéről kiadott A Megyei Védelmi Bizottság határozata a fegyveres erők mozgósításával összefüggő megyei közigazgatási feladatok végrehajtására. b./ A Polgármesteri Hivatal okmányai A település "M" Terve és annak mellékletei. 4./ Nyilvántartás szerint a polgármester részére kiadott hivatali bélyegzők, a kezelésében lévő szigorú számadású nyomtatványok (pl.: gépkocsi menetlevelek, kiküldetési rendelvények, stb.).

3 5./ A gazdálkodás körébe tartozó, leltár szerint a polgármester részére személyes használatra kiadott eszközök egyedi nyilvántartó szám feltüntetésével (zsebszámológép, manager kalkulátor, mobil telefon, hivatali gépkocsi iratai, kulcsai, stb.). A polgármester által használt hivatali gépkocsi átadása során célszerű rögzíteni a műszaki állapotot (ha szükséges műszaki szemlével alátámasztva), a km. óra állást, a felszerelések, tartozékok felsorolását. 6./ A polgármester irodájában felleltározott berendezési tárgyak, technikai eszközök (a leltározási szabályzatban foglaltak szerint, a helyiségleltár figyelembe vételével). 7./ A polgármester által személyesen használt és leltárba vett jogszabálygyűjtemények, szakkönyvek, egyéb kiadványok. 8./ A polgármester részére rendelkezésre bocsátott hivatali épület vagy egyéb önkormányzati ingatlanok kulcsai. 9./ Az önkormányzat tulajdonában lévő értékpapírok sorszám szerint felsorolva. Amennyiben az értékpapírok letéti szerződés keretében pénzintézetnél vannak elhelyezve, úgy erre a tényre, valamint a értékpapírok névértékére való utalás rögzítendő. 10./ A folyamatban lévő tárgyalásokról és peres ügyekről történő tájékoztatás. 11./ A jegyzőkönyvben szükséges továbbá rögzíteni az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatosan a tájékoztatás megtörténtét az aktuális pénzügyi helyzetről, a tartozásokról, az önkormányzat hitelállományáról. E körben indokolt rögzíteni a fordulónapi vagyonállapot legjellemzőbb adatait, illetve az ezzel kapcsolatos dokumentumok, átadását el kell végezni: - folyamatban lévő beruházások, felújítások készültségi fokának műszaki megállapítása, a műszaki dokumentációk átadása. - bankszámlák -beleértve a letéti számlákat is -egyenlegének, továbbá a házi pénztár záró egyenlegének rögzítése - fordulónappal kinyomtatott főkönyvi kivonatból az 1-4 számlaosztály főkönyvi számlái illetve számlacsoportjai egyenlegének rögzítése - a rendezetlen számviteli -pénzügyi tételek tételes rögzítése (átfutó bevételek és kiadások) - az éves költségvetésben a feladatmutatóhoz kapcsolódó mutatószámok felmérésének alapdokumentumai (felmérőlap), - az elszámolásra felvett előlegek elszámolásának áttekintése (különös tekintettel a régi polgármester által felvett előlegre). 12./ A jegyzőkönyv készítésével egyidejűleg át kell tekinteni a következő dokumentumokat és az aktuális adatokat rögzíteni kell:

4 -a gazdasági programot, a választási ciklust ( ) érintő költségvetési koncepciókat, az évi költségvetési és zárszámadási rendeleteket, valamint az éves beszámolókat -az önkormányzat aktuális éves vagyonmérlegét és vagyonkataszterét -az önkormányzati társulásokra vonatkozó megállapodásokat -a polgármester által aláírt szerződéseket és kötelezettségvállalásokat. A felsorolt dokumentumokat - a vagyonkataszter kivételével - a jegyzőkönyv mellékleteként kell kezelni. 13./ A fentieken túl javasoljuk még a jegyzőkönyvben rögzíteni a szükséges intézkedések megtétele, illetve a folyamatos munkavégzés biztosítása érdekében a következőket: - banki aláírás bejelentés, továbbá a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosultak nyilvántartása módosításának változását, - mindazon tisztségek felsorolását, amelyek a polgármestert funkciójánál fogva illetik meg (olyan tisztségek, amelyek megállapodás, vagy helyi szabályozás alapján a mindenkori polgármestert illetik meg, pl.: társulási tanácsi tagság), - az előző polgármester által kiadott belső utasítások, szabályzatok jegyzékét, - az előző polgármester részére helyi rendeletben meghatározott értékhatáron belüli átcsoportosítások, hitelfelvételek összegét, - az éves tervekben szereplő, de az év hátralévő részében megvalósítandó, illetve törvényi előíráson alapuló legfontosabb feladatokat (rendeletalkotási, vagy egyéb döntéshozatali kötelezettség, következő évi költségvetés előkészítésével kapcsolatos egyeztetési feladatok, folyamatban lévő pályázatok anyagai). A munkakör átadási jegyzőkönyvet az előző és az új polgármester, a jegyző, valamint a megyei közigazgatási hivatal vezetője, vagy megbízottja írja alá. A jegyzőkönyvet öt példányban kell elkészíteni, s abból egy példányt az átadónak, az átvevőnek, a jegyzőnek, a megyei közigazgatási szerv vezetőjének, vagy megbízottjának, valamint az irattárnak kell átadni. Figyelem! Felhívjuk a jegyzők figyelmét, hogy az átadás-átvétel előkészítése és lebonyolítása fontos feladatuk. A rendelkezésre álló viszonylag rövid idő miatt a feladat elvégzése egyeztetést igényel a kötelezően résztvevők körében (beleértve a közigazgatási hivatal vezetője, illetve megbízottját is), hogy jelenlétük egyidejűleg biztosítható legyen. A rövid határidőre figyelemmel kérem a jegyzőket, hogy a polgármesteri munkakör átadás-átvétele időpontjának egyeztetése érdekében a Törvényességi-Ellenőrzési Főosztály munkatársaival a területreferensi rend szerint vegyék fel a kapcsolatot. Azokon a településeken, ahol a jelenlegi polgármester az önkormányzati választásokon jelöltként nem indul, javasoljuk, hogy már most kezdjék meg a polgármesteri munkakör átadás-átvétel előkészítését.

5 A polgármesteri tisztség megszűnésének időpontja: 1.) Az Alkotmány 44. (3) bekezdése kimondja, hogy a polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart. A Pttv. 2. (1) bekezdés a) pontja alapján a polgármester e tisztsége megszűnik az új polgármester megválasztásával. 2.) Amennyiben az általános választáskor nem választanak polgármestert, akkor az előző polgármester megbízatása tovább tart az új polgármester megválasztásáig. A választási eljárásról szóló évi C. törvény 115. (1) bekezdése értelmében az időközi választást négy hónapon belül meg kell tartani. Az alpolgármesteri tisztség megszűnésének időpontja eltérhet a polgármesteri tisztség megszűnésétől, mert A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv. Ötv. 34. (1) bekezdés szerint az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik. Amennyiben az alpolgármestert újraválasztották, mint képviselőt a kisegítő szabály alkalmazásával átvevő lehet a polgármesteri munkakör átadásánál. A polgármesteri tisztség megszűnésével járó járandóság: 1.) Az alanyi jogon járó juttatás: A Pttv. 2. (5) bekezdése szerint: a polgármestert, ha e tisztségét Iegalább két évig betöltötte és foglalkoztatási jogviszonya az új polgármester választásával szűnt meg, -akkor is, ha a választáson nem volt polgármesterjelölt - végkielégítésként háromhavi iiietményének megfelelő összegű juttatás illeti meg. 2.) További mérlegelési jogkörben adható jutatás: Az alanyi jogon járó háromhavi végkielégítésen felül részére az új képviselőtestület további háromhavi illetménynek megfelelő juttatást adhat. 3.) Kizáró feltétel a végkielégítésből: Az előző polgármestert ez a juttatás nem illeti meg, ha országgyűlési képviselő, alpolgármesteri foglalkoztatási vagy más önkormányzatnál polgármesteri jogviszonyt Iétesít. A társadalmi megbízatású polgármestert, tekintettel arra, hogy nem áll foglalkoztatási jogviszonyban, végkielégítés nem illeti meg. A végkielégítés kifizetésének engedélyezése: 1) A végkielégítés akkor fizethető ki, ha a munkakör átadása nyolc munkanapon belül megtörtént (Pttv.13. (5)).

6 2.) A nyolc munkanapon túli átadás esetén a polgármester a kifizetést akkor engedélyezi, ha a mulasztásnak alapos oka volt, s a munkaköri átadás megtörtént. Vita esetén az érintett a munkaügyi bírósághoz fordulhat (Pttv.13. (5)). A polgármesteri munkakör átadása jegyzőkönyvének tartalmáról a 26/2000.(IX.27.)BM rendelet rendelkezik. II. JEGYZŐ SZEREPE AZ ÚJ POLGÁRMESTER HIVATALBA LÉPÉSÉNEK, TISZTSÉGE GYAKORLÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSÉBEN Bár nem tartozik a régi és az új polgármester közötti hivatal átadás-átvétel fogalomkörébe, mégis itt tartjuk célszerűnek felsorolni azokat a jegyzői teendőket, amelyek nagymértékben hozzájárulhatnak az új polgármester hivatalba lépésének zökkenőmentessé tételéhez. A jegyzőnek kell gondoskodnia arról, hogy a polgármester a tisztsége ellátásához szükséges információkat megkapja, megismerje az önkormányzat működésével kapcsolatos szabályzatokat, illetve a költségvetés időarányos teljesítéséről készült beszámolókat, tájékoztatókat. E körben megítélésünk szerint különös jelentősége lehet az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátásának, arra való tekintettel, hogy a választásokat követően azonnal megkezdődik az önkormányzati munka felelősségteljes, év végi időszaka. ~ Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei, ~ hatályos önkormányzati rendeletek (ezen belül kiemelkedő jelentőségű a tárgyévi költségvetésről és annak módosításáról szóló rendelet), ~ körjegyzőségi, társulási megállapodások, ~ gazdálkodást érintő szabályzatok, ~ a gazdálkodás I. félévi helyzetéről szóló beszámoló ~ érvényben lévő szerződések. III. TELEPÜLÉSI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ALAKULÓ ÜLÉSE A települési kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatban felhívom a figyelmet a Nektv.-t módosító évi CXIV. Tv. rendelkezéseire, melynek a kisebbségi önkormányzatok működését, testületét érintő lényeges rendelkezéseket tartalmaznak. 1.) Az alakuló ülés összehívása A települési kisebbségi önkormányzat alakuló üléséről A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. tv. Nektv. 30/D. -a rendelkezik a következők szerint. Az alakuló ülést a helyi választási bizottság elnöke a választást követő 15 napon belülre hívja össze, azaz az alakuló ülést október 16.-ig meg kell tartani.

7 Az alakuló ülést a legidősebb települési kisebbségi önkormányzati képviselő, mint korelnök vezeti. 2.) Az ülés megnyitása Az ülés ünnepélyes megnyitója után a helyi választási bizottság elnöke ismerteti a választás végleges eredményét. Nincs jogszabályi kötelezés e napirendre vonatkozóan, a választópolgárok, képviselők tájékozottsága elősegítésére azonban célszerű beiktatni. Sor kerülhet a megbízólevelek ünnepélyes kiadására is. 3.) Eskütétel A települési kisebbségi önkormányzat alakuló ülésének is kötelező napirendje a települési kisebbségi önkormányzati képviselők eskütétele, melyet anyanyelvükön, magyarul, illetőleg mindkét nyelven is letehetnek. Az eskü szövegét a Nektv a tartalmazza. Az eskü letételéig a települési kisebbségi önkormányzati képviselő a jogait nem gyakorolhatja. 4.) Elnök, elnökhelyettes megválasztása A települési kisebbségi önkormányzat testülete az alakuló ülésen tagjai közül társadalmi megbízatású elnököt, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású elnökhelyettest választ (Nektv. 30/N. (1) bekezdés). Az elnök tekintetében az összeférhetetlenségi okokat a Nektv. 30/O. (1) bekezdése sorolja fel, mely szabályozást a (4) bekezdés szerint az elnökhelyettesre és a települési kisebbségi önkormányzati képviselőre is alkalmazni kell. Az elnök és elnökhelyettes megválasztásához a Nektv. 30/M. (3) bekezdésében foglaltak szerinti minősített többség szükséges. A Nektv. 30. /G. -a rendelkezései szerint az elnök, elnökhelyettes megválasztása a testület döntése szerint titkos szavazással is történhet. 5.) Képviselők díjazása Települési kisebbségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, képviselője, bizottsága elnökének tagjai részére tiszteletdíj megállapítása nem kötelező. A települési kisebbségi önkormányzat testülete költségvetése terhére állapíthat meg tiszteletdíjat. A tiszteletdíj összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a Nektv. 30/Q. - ában foglalt mértéket és arányokat. Ezen alkalmat is kihasználva ismételten felhívom a jegyzők figyelmét a Nektv. 30/H. (4) bekezdésében foglaltakra, mely szerint a települési kisebbségi önkormányzat testületi ülésére a területileg illetékes hatáskörrel rendelkező jegyzőt vagy annak megbízottját meg kell hívni és a jegyzőnek vagy megbízottjának az ülésen jelen kell lenni. Ez a szabály természetesen az alakuló ülésre is vonatkozik.

8 IV. AZ SZMSZ-EK FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ 1.) Az SZMSZ-ek egy része annak mellékleteként tartalmazza a polgármesteri hivatal ügyrendjét. Az ügyrend tartalma vonatkozásában a képviselőtestület hatásköre az Ötv. 35. (2) bekezdés c) pontja alapján belső szervezeti tagozódás, a munkarend valamint az ügyfélfogadási rend meghatározása tárgykörében állapítható meg. A fenti tárgyban készített előterjesztést a polgármester a jegyző javaslata alapján nyújtja be a képviselőtestületnek. A tárgykör szabályozására az Ötv. nem határoz meg rendeleti formát, így a polgármesteri hivatal ügyrendjére vonatkozó fenti kérdésköröket határozatban kell rögzíteni. A fentiekből következően a polgármesteri hivatal ügyrendje nem az SZMSZ melléklete (3/2005.(II.25.)AB határozat). A polgármesteri hivatal ügyrendje természetesen az Ötv. 35. (2) bekezdés c) pontjában felsorolt kérdéskörökön túl más tárgykörök szabályozását is tartalmazza. Az ügyrend ezen szabályozási előírásainak elkészítése a jegyzőnek, mint a hivatali szervezet vezetőjének a feladata. A képviselőtestület hatásköre az ügyrend jóváhagyására terjed ki ( Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII.30.)Korm. rendelet 2. (3) bekezdése, 10. (4) bekezdése, 13. (4) bekezdés b) pontja). A köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. tv. (Ktv.) 11/A. (3) bekezdése a képviselőtestület községi önkormányzat kivételével hatáskörébe utalja a politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörök létrehozását. Ugyanakkor a Ktv. 22/A. (8) bekezdés h) pontja alapján a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a Ktv. 30/A. (1) bekezdése szerint adományozható szakmai tanácsadói, illetve főtanácsadói címek számát, a Ktv. 48/A. (1) és (3) bekezdése alapján a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket mint a hivatali szerv vezetője a jegyző állapítja meg és a polgármesteri hivatal ügyrendjében illetve annak mellékletében kell szerepeltetni. (3/2005.(II.25.)AB határozat) Ha a Ktv. 22/A. (8) b); 30/A. (1) és a 48/A. (1) és (3) bekezdése alapján az SZMSZ tartalmaz rendelkezést, illetve annak mellékleteként az SZMSZ része, úgy az SZMSZ módosítása e tárgykörben feltétlenül szükséges. 2.) A helyi önkormányzatok SZMSZ-einek a évi választásokat követő felülvizsgálatakor az önkormányzatok egy része az Ötv. 22. (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségén túl, nemcsak meghatározta azt a bizottságot, mely a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát végzi, hanem az SZMSZ mellékletében figyelembe véve az Öv. rendelkezéseit eljárási rendjéről is döntött. Célszerű az esetleges későbbi viták megelőzése érdekében a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási rendet az SZMSZ mellékletében szabályozni.

9 3.) A vagyonnyilatkozatok őrzésével kapcsolatban kérdés merült fel annak időtartamára vonatkozóan. Az Ökjtv. a vagyonnyilatkozatok megőrzésének időtartamáról nem rendelkezik. Kisegítő jogszabályként figyelembe kell venni A helyi önkormányzatok iratkezelési mintaszabályzatáról szóló 38/1998.(IX.4.)BM rendelet szabályozását, mely szerint a képviselők nyilvántartása, összeférhetetlensége, vagyonnyilatkozatai, juttatásai, tiszteletdíjai ügykör esetén a selejtezési idő 5 év. V. EGYÉB JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSBÓL EREDŐ FELADATOK Felhívom a figyelmet arra, hogy október 1. napjával módosultak a Pttv.-nek a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjára vonatkozó rendelkezései. A Pttv. A képviselő havi tiszteletdíja (alapdíj) mértékét a következők szerint szabályozza. A képviselő alapdíja nem haladhatja meg a Ktv. 43. (1) bekezdése szerinti illetményalap és az alábbi szorzószámok szorzatát (zárójelen a régi mérték.) nél kevesebb lakosú település 1,0 (1,2) lakos 1,3 (1,6) lakos 1,8 (2,2) nél több lakos és körzetközpont 2,2 (2,8) megyei jogú város és a megye 2,6 (3,5) Az adható tiszteletdíj tehát csökkent. A évi XLV. törvény a alapján az önkormányzati képviselő tiszteletdíjának megállapítása során mindaddig a helyi képviselőtestület által megállapított illetményalapot kell alkalmazni, amíg azt az államigazgatásban érvényes illetményalap el nem éri. A Pttv. új szabályai szerint a bizottsági tagságért több tagság esetén is az eddigi 50 %al szemben 45 %-os tiszteletdíj növelés lehetséges. A bizottság nem képviselő tagjai az alapdíj 45 %-áig terjedő tiszteletdíjban részesíthetők. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy szabályozás során továbbra is figyelembe kell venni az Alkotmánybíróság döntéseit, amelyeket e tárgyban hozott. Így pl. 21/2004.(VI.10.)AB határozatában kimondta az Alkotmánybíróság; alkotmányos követelmény, hogy a bizottság képviselő és nem képviselő tagjai azonos mértékű tiszteletdíjban részesüljenek. A módosított szabályozás rendszere nem változott, ezért a Pttv. 15. (1) bekezdései alkalmazása szempontjából ez a követelmény továbbra is fennáll. A bizottság elnökének, a tanácsnoknak a tiszteletdíja90 %-ával növelhető az eddigi 100 % helyett.

10 A Pttv. 17. (2) bekezdés helyébe lépett új szabályozás szerint a képviselőtestület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 25 %-al, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti, illetve a természetbeni juttatást ugyanilyen időtartamra vonhatja meg. A október 1-ig hatályos szabályozás mértékbeli korlátok nélkül rendeletalkotási felhatalmazást adott a megvonás eseteinek, illetve a csökkentés eseteinek és mértékének meghatározására. Az új szabályozás a kötelezettség eseteinek rendeleti meghatározására nem ad felhatalmazást, azonos módon kezeli a képviselői kötelezettségszegés eseteit. A rendeletben a kötelezettségszegés kereteit célszerű szabályozni, mivel a kötelezettségszegések taxatív felsorolása nem lehetséges, illetve bonyolult október 1-től megszűnik annak lehetősége, hogy az utazási bérletet pénzben kifizessék. Az csak természetben nyújtható. A felsorolt változások szükségessé teszik a képviselői tiszteletdíjra vonatkozó rendeletek módosítását. Figyelemmel az október 1-i hatályba lépésre, a rendeletalkotást minél hamarabb el kell végezni. A Pttv. egyes szabályainak alkalmazásával kapcsolatban felmerült kérdés A Pttv. 4/A. (3) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza: A polgármester illetményének, tiszteletdíjának a választást követően megállapított összege a megválasztását megelőző polgármesteri illetménye, tiszteletdíja összegével a 4. (3) bekezdésében foglalt kivétellel nem lehet kevesebb. Kérdés: az idézett szabály a megválasztott új polgármesterre is vonatkozik, vagy csak az esetben alkalmazható, ha a régi polgármestert ismételten megválasztották. A törvényi szöveg a polgármester illetménye, tiszteletdíja kifejezéseket használja, amelyből következően a 4/A. (3) bekezdése azokban az esetekben alkalmazható, ha a régi polgármestert választották meg újra. A megválasztott új polgármester esetében az illetményt, illetve a tiszteletdíjat a Pttv. 3. (2) bekezdésében illetve a 4. (1) bekezdésében meghatározottak szerint állapítja meg a képviselőtestület. Székesfehérvár, szeptember 21.