Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal

Átírás

1 Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/ Fax: 22/ web: Ügyszám: 02/60-17/2010. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FŐJEGYZŐJE, CÍMZETES FŐJEGYZŐJE, KÖRJEGYZŐJE, JEGYZŐJE SZÉKHELYÉN Tisztelt Főjegyző, Címzetes Főjegyző, Körjegyző, Jegyző Asszony/Úr! Az önkormányzati választásokhoz kapcsolódva mint azt már korábban jeleztem a Belügyminisztérium honlapján módszertani ajánlás található az alakuló ülések előkészítéséhez, a polgármesteri, képviselői összeférhetetlenségi szabályok alkalmazásához, várható továbbá az önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatai felülvizsgálatához útmutató. A módszertani ajánlásokban foglaltakon túl a következőkre hívom fel a figyelmét. I. A POLGÁRMESTERI MUNKAKÖR ÁTADÁS-ÁTVÉTELÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁHOZ A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. törvény Pttv. 13. (5) bekezdése értelmében a polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követő nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek. A polgármester tisztsége az új polgármester megválasztásáig tart. Ebből következik, hogy az érvényes és eredményes helyhatósági választást követő, a jogorvoslat benyújtására nyitva álló határidő lejárta után az első munkanapok valamelyikén kell az átadás-átvételt lebonyolítani, de mindenképpen célszerű az alakuló ülést megelőzően elvégezni e feladatot, legkésőbb október 13.-ig.

2 2 Az átadás-átvétel tényét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A polgármesteri munkakör átadásáról készített jegyzőkönyv formai és tartalmi kellékeit a 26/2000.(IX.27.)BM rendelet szabályozza. Az átadás-átvétel eredményessége a jegyző előkészítő munkájának függvénye. Az előkészítés során a polgármester feladat- és hatásköreiből kell kiindulni, tehát számba kell venni, hogy melyek azok a területek, amelyhez a polgármesteri tisztség kapcsolódik. Ezek általánosságban a következők: 1.) A polgármester munkáltatói és egyéb munkáltatói jogkörének gyakorlásával összefüggő ügyiratok, személyzeti anyagok (itt szóba jöhetnek: jegyző, intézményvezetők, falugondnok, közhasznú munkások, stb.). 2.) Az általános iktatás szabályai szerint a polgármesterre iktatott és még el nem intézett (irattárba nem helyezett), illetve határidős nyilvántartásba helyezett ügyiratok (pl. a polgármester hatáskörébe tartozó ügyiratok, önkormányzati hatósági ügyek iratai, egyéb megkeresések, stb.). 3.) Nyilvántartás szerint a polgármester részére kiadott hivatali bélyegzők, a kezelésében lévő szigorú számadású nyomtatványok (pl.: gépkocsi menetlevelek, kiküldetési rendelvények, stb.). 4.) A gazdálkodás körébe tartozó, leltár szerint a polgármester részére személyes használatra kiadott eszközök egyedi nyilvántartó szám feltüntetésével (zsebszámológép, mobil telefon, hivatali gépkocsi iratai, kulcsai, stb.). A polgármester által használt hivatali gépkocsi átadása során célszerű rögzíteni a műszaki állapotot (ha szükséges műszaki szemlével alátámasztva), a km. óra állást, a felszerelések, tartozékok felsorolását. 5.) A polgármester irodájában felleltározott berendezési tárgyak, technikai eszközök (a leltározási szabályzatban foglaltak szerint, a helyiségleltár figyelembe vételével). 6.) A polgármester által személyesen használt és leltárba vett jogszabálygyűjtemények, szakkönyvek, egyéb kiadványok. 7.) A polgármesternél lévő, a hivatali épület vagy egyéb önkormányzati ingatlanok kulcsai. 8.) Az önkormányzat tulajdonában lévő értékpapírok sorszám szerint felsorolva. Amennyiben az értékpapírok letéti szerződés keretében pénzintézetnél vannak elhelyezve, úgy erre a tényre, valamint a értékpapírok névértékére való utalás rögzítendő. 9.) A folyamatban lévő tárgyalásokról és peres ügyekről történő tájékoztatás.

3 3 10.) A jegyzőkönyvben szükséges továbbá rögzíteni az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatosan a tájékoztatás megtörténtét az aktuális pénzügyi helyzetről, a tartozásokról, az önkormányzat hitelállományáról. E körben indokolt rögzíteni a fordulónapi vagyonállapot legjellemzőbb adatait, illetve az ezzel kapcsolatos dokumentumok, átadását el kell végezni: - folyamatban lévő beruházások, felújítások készültségi fokának műszaki megállapítása, a műszaki dokumentációk átadása, - bankszámlák beleértve a letéti számlákat is egyenlegének, továbbá a házi pénztár záró egyenlegének rögzítése, - a rendezetlen számviteli pénzügyi tételek tételes rögzítése (átfutó bevételek és kiadások), - az éves költségvetésben a feladatmutatóhoz kapcsolódó mutatószámok felmérésének alapdokumentumai (felmérőlap), - az elszámolásra felvett előlegek elszámolásának áttekintése (különös tekintettel a régi polgármester által felvett előlegre). 11.) A jegyzőkönyv készítésével egyidejűleg át kell tekinteni a következő dokumentumokat és az aktuális adatokat rögzíteni kell: - a gazdasági programot, a választási ciklust ( ) érintő költségvetési koncepciókat, az évi költségvetési és zárszámadási rendeleteket, valamint az éves beszámolókat, - az önkormányzat aktuális éves vagyonmérlegét és vagyonkataszterét, - az önkormányzati társulásokra vonatkozó megállapodásokat, - a polgármester által aláírt szerződéseket és kötelezettségvállalásokat. A felsorolt dokumentumokat - a vagyonkataszter kivételével - a jegyzőkönyv mellékleteként kell kezelni. 12.) A fentieken túl javasoljuk még a jegyzőkönyvben rögzíteni a szükséges intézkedések megtétele, illetve a folyamatos munkavégzés biztosítása érdekében a következőket: - banki aláírás bejelentés, továbbá a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosultak nyilvántartása módosításának változását, - mindazon tisztségek felsorolását, amelyek a polgármestert funkciójánál fogva illetik meg (olyan tisztségek, amelyek megállapodás, vagy helyi szabályozás alapján a mindenkori polgármestert illetik meg, pl.: társulási tanácsi tagság), - az előző polgármester által kiadott belső utasítások, szabályzatok jegyzékét, - az előző polgármester részére helyi rendeletben meghatározott értékhatáron belüli átcsoportosítások, hitelfelvételek összegét, - az éves tervekben szereplő, de az év hátralévő részében megvalósítandó, illetve törvényi előíráson alapuló legfontosabb feladatokat (rendeletalkotási, vagy egyéb döntéshozatali kötelezettség, következő évi költségvetés előkészítésével kapcsolatos egyeztetési feladatok, folyamatban lévő pályázatok anyagai).

4 4 A munkakör átadási jegyzőkönyvet az előző és az új polgármester, a jegyző, valamint a megyei közigazgatási hivatal vezetője, vagy megbízottja írja alá. A jegyzőkönyvet öt példányban kell elkészíteni, s abból egy példányt az átadónak, az átvevőnek, a jegyzőnek, a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének, vagy megbízottjának, valamint az irattárnak kell átadni. Figyelem! Felhívom a jegyzők figyelmét, hogy az átadás-átvétel előkészítése és lebonyolítása fontos feladatuk. A rendelkezésre álló viszonylag rövid idő miatt a feladat elvégzése egyeztetést igényel a kötelezően résztvevők körében (beleértve a közigazgatási hivatal vezetője, illetve megbízottját is), hogy jelenlétük egyidejűleg biztosítható legyen. A rövid határidőre figyelemmel kérem a jegyzőket, hogy a polgármesteri munkakör átadás-átvétele időpontjának egyeztetése érdekében a törvényességi ellenőrzést végző főosztály munkatársaival a jogorvoslati határidő lejártát követően vegyék fel a kapcsolatot. Azokon a településeken, ahol a jelenlegi polgármester az önkormányzati választásokon jelöltként nem indul, javasolom, hogy már most kezdjék meg a polgármesteri munkakör átadás-átvétel előkészítését. A polgármesteri tisztség megszűnésének időpontja: 1.) Az Alkotmány 44. (3) bekezdése kimondja, hogy a polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart. A Pttv. 2. (1) bekezdés a) pontja alapján a polgármester e tisztsége megszűnik az új polgármester megválasztásával. 2.) Amennyiben az általános választáskor nem választanak polgármestert, akkor az előző polgármester megbízatása tovább tart az új polgármester megválasztásáig. A választási eljárásról szóló évi C. törvény 115. (1) bekezdése értelmében az időközi választást négy hónapon belül meg kell tartani. Az alpolgármesteri tisztség megszűnésének időpontja eltérhet a polgármesteri tisztség megszűnésétől, mert A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv. Ötv. 34. (4) bekezdés szerint az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik.

5 5 II. JEGYZŐ SZEREPE AZ ÚJ POLGÁRMESTER HIVATALBA LÉPÉSÉNEK, TISZTSÉGE GYAKORLÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSÉBEN Bár nem tartozik a régi és az új polgármester közötti hivatal átadás-átvétel fogalomkörébe, mégis itt tartjuk célszerűnek felsorolni azokat a jegyzői teendőket, amelyek nagymértékben hozzájárulhatnak az új polgármester hivatalba lépésének zökkenőmentessé tételéhez. A jegyzőnek kell gondoskodnia arról, hogy a polgármester a tisztsége ellátásához szükséges információkat megkapja, megismerje az önkormányzat működésével kapcsolatos szabályzatokat, illetve a költségvetés időarányos teljesítéséről készült beszámolókat, tájékoztatókat. E körben megítélésünk szerint különös jelentősége lehet az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátásának, arra való tekintettel, hogy a választásokat követően azonnal megkezdődik az önkormányzati munka felelősségteljes, év végi időszaka. - Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei, - hatályos önkormányzati rendeletek (ezen belül kiemelkedő jelentőségű a tárgyévi költségvetésről és annak módosításáról szóló rendelet), - körjegyzőségi, társulási megállapodások, - gazdálkodást érintő szabályzatok, - a gazdálkodás I. félévi helyzetéről szóló beszámoló - érvényben lévő szerződések. III. TELEPÜLÉSI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ALAKULÓ ÜLÉSE 1.) Az alakuló ülés összehívása A települési kisebbségi önkormányzat alakuló üléséről A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. tv. Nektv. 30/D. -a rendelkezik a következők szerint. Az alakuló ülést a helyi választási bizottság elnöke a választást követő 15 napon belülre hívja össze, azaz az alakuló ülést október 18.-ig meg kell tartani. Az alakuló ülést a legidősebb települési kisebbségi önkormányzati képviselő, mint korelnök vezeti. 2.) Az ülés megnyitása Az ülés ünnepélyes megnyitója után a helyi választási bizottság elnöke ismerteti a választás végleges eredményét. Nincs jogszabályi kötelezés e napirendre vonatkozóan, a választópolgárok, képviselők tájékozottsága elősegítésére azonban célszerű beiktatni. Sor kerülhet a megbízólevelek ünnepélyes átadására is.

6 6 3.) Eskütétel A települési kisebbségi önkormányzat alakuló ülésének is kötelező napirendje a települési kisebbségi önkormányzati képviselők eskütétele, melyet anyanyelvükön, magyarul, illetőleg mindkét nyelven is letehetnek. Az eskü szövegét a Nektv a tartalmazza. Az eskü letételéig a települési kisebbségi önkormányzati képviselő a jogait nem gyakorolhatja. 4.) Elnök, elnökhelyettes megválasztása A települési kisebbségi önkormányzat testülete az alakuló ülésen tagjai közül társadalmi megbízatású elnököt, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású elnökhelyettest választ (Nektv. 30/N. (1) bekezdés). Az elnök és elnökhelyettes megválasztásához a Nektv. 30/H. (3) bekezdésében foglaltak szerinti minősített többség szükséges. (30/C. (3) bekezdés i) pontja.) A Nektv. 30/G. -a rendelkezései szerint az elnök, elnökhelyettes megválasztása a testület döntése szerint titkos szavazással is történhet. 5.) Képviselők díjazása Települési kisebbségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, képviselője, bizottsága elnökének tagjai részére tiszteletdíj megállapítása nem kötelező. A települési kisebbségi önkormányzat testülete költségvetése terhére állapíthat meg tiszteletdíjat. A tiszteletdíj összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a Nektv. 30/Q. - ában foglalt mértéket és arányokat. Ezen alkalmat is kihasználva ismételten felhívom a jegyzők figyelmét a Nektv. 30/H. (4) bekezdésében foglaltakra, mely szerint a települési kisebbségi önkormányzat testületi ülésére a területileg illetékes hatáskörrel rendelkező jegyzőt vagy annak megbízottját meg kell hívni és a jegyzőnek vagy megbízottjának az ülésen jelen kell lenni. Ez a szabály természetesen az alakuló ülésre is vonatkozik. IV. ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK TISZTELETDÍJA A Pttv. a képviselő havi tiszteletdíja (alapdíj) mértékét a következők szerint szabályozza. A képviselő alapdíja nem haladhatja meg a Ktv. 43. (1) bekezdése szerinti illetményalap és az alábbi szorzószámok szorzatát nél kevesebb lakosú település 1, lakos 1, lakos 1, nél több lakos és körzetközpont 2,2 megyei jogú város és a megye 2,6

7 7 A évi XLV. törvény a alapján az önkormányzati képviselő tiszteletdíjának megállapítása során mindaddig a helyi képviselőtestület által megállapított illetményalapot kell alkalmazni, amíg azt az államigazgatásban érvényes illetményalap el nem éri. A hivatkozott jogszabályhely szerint a polgármester illetményének, tiszteletdíjának megállapításakor is a fenti szabályok alkalmazandók. Ha a képviselő bizottságnak tagja, tiszteletdíja több bizottsági tagság esetén is legfeljebb az alapdíj 45 %-ával növelhető. A bizottság nem képviselő tagjai az alapdíj 45 %-áig terjedő tiszteletdíjban részesíthetők. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy szabályozás során továbbra is figyelembe kell venni az Alkotmánybíróság döntéseit, amelyeket e tárgyban hozott. Így pl. 21/2004.(VI.10.)AB határozatában kimondta az Alkotmánybíróság; alkotmányos követelmény, hogy a bizottság képviselő és nem képviselő tagjai azonos mértékű tiszteletdíjban részesüljenek. A szabályozás rendszere nem változott, ezért a Pttv. 15. (2) és (3) bekezdései alkalmazása szempontjából ez a követelmény továbbra is fennáll. A bizottság elnökének, a tanácsnoknak a tiszteletdíja alapdíjon felül több tisztség, bizottsági tagság esetén is legfeljebb az alapdíj 90 %-ával növelhető. A képviselő-testület a képviselő és a bizottság nem képviselő tagját természetbeni juttatásban is részesítheti, melyek azonban kizárólag a következők lehetnek: a) az önkormányzat közigazgatási területén a tömegközlekedési eszközök igénybevételére jogosító utazási bérlet, b) önkormányzati intézmény által nyújtott szolgáltatás kedvezményes vagy térítésmentes igénybevétele, a közüzemi szolgáltatások kivételével, c) a képviselői tevékenységet segítő közlöny, kiadvány, szakfolyóirat előfizetése. A képviselők tiszteletdíjáról, természetbeni juttatásairól a képviselő-testület rendeletet alkot. A Pttv. 17. (2) bekezdése szabályozása szerint a képviselőtestület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 25 %-al, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti, illetve a természetbeni juttatást ugyanilyen időtartamra vonhatja meg. A Pttv. a kötelezettség eseteinek rendeleti meghatározására nem ad felhatalmazást, azonos módon kezeli a képviselői kötelezettségszegés eseteit.

8 8 Az Ötv., a Pttv. és az Ökjtv. egyes szabályainak alkalmazásával kapcsolatban felmerült kérdés 1.) A Pttv. 4/A. (3) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza: A polgármester illetményének, tiszteletdíjának a választást követően megállapított összege a megválasztását megelőző polgármesteri illetménye, tiszteletdíja összegével a 4. (3) bekezdésében foglalt kivétellel nem lehet kevesebb. Kérdés: az idézett szabály a megválasztott új polgármesterre is vonatkozik, vagy csak az esetben alkalmazható, ha a régi polgármestert ismételten megválasztották. A törvényi szöveg a polgármester illetménye, tiszteletdíja kifejezéseket használja, amelyből következően a 4/A. (3) bekezdése azokban az esetekben alkalmazható, ha a régi polgármestert választották meg újra. A megválasztott új polgármester esetében az illetményt, illetve a tiszteletdíjat a Pttv. 3. (2) bekezdésében illetve a 4. (1) bekezdésében meghatározottak szerint állapítja meg a képviselőtestület. 2.) Mi a követendő eljárás a polgármester és az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatával, ha a választás során tisztségében nem választják újra, vagy abban az esetben, ha ismételten mandátumot szerez? Kinek kell megsemmisíteni a vagyonnyilatkozatot? A polgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az Ötv. 33/B. -a, az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló XCVI. törvény Ökjtv. 10/A. (1) bekezdése szabályozza. E rendelkezések nem adnak iránymutatást a vagyonnyilatkozat tétel szabályai között a nyilatkozatok nyilvántartási idejéről. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény 5. -ában megfogalmazott célhoz kötöttség elve a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási idejének meghatározásában is irányadó. Ennek figyelembe vételével a polgármester illetve a képviselő megbízásának megszűnése után, amennyiben vele szemben vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás nincsen folyamatban, nem létezik olyan cél, amely a nyilatkozatok további nyilvántartását indokolná, ezért a dokumentumot a megbízatás megszűnésekor vissza kell juttatni a kötelezett számára. Ezen állásponttal összhangban rendelkezik az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló 29/2009.(X.30.)ÖM rendelet melléklete. A melléklet U.) Önkormányzati és általános igazgatási ügyek című táblázatának a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó rovata rögzíti, hogy a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megszűnését vagy a kötelezett által új vagyonnyilatkozat tételét követően 8 napon belül azt vissza kell adni a kötelezettnek.

9 9 A felvetett kérdésre válaszolva a hivatkozott jogszabályi rendelkezés meghatározza az irányadó eljárásrendet és nem elfogadható el alternatív megoldásként, az az eljárás, hogy a vagyonnyilatkozatot az érintett kifejezett kérésére megsemmisítik és erről az érintettet értesítik. 3.) Terheli-e vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség a bizottságok nem képviselő tagjait? Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló évi CLII. törvény 3. (3) bekezdés e) pontja akként rendelkezik, hogy vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban nem álló személy, aki önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult. A törvény az idézett generális szabályozást szűkíti és ea-ed) pontok alatt szabályozza, hogy az e) pontban meghatározott személyeket mely esetekben terheli vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség. Az Ötv a alapján a bizottság döntés előkészítő (javaslattevő), a döntések végrehajtását szervező és ellenőrző feladatokat lát el, illetve döntési jogosítvánnyal is rendelkezhet. A hivatkozott rendelkezésekből következően a bizottságok nem képviselő tagjai a törvényben részletezett esetekben kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában rendelkezik arról, hogy a kötelezettség mely bizottság nem képviselő tagjaira terjed ki (4. d) pont). A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének határidejéről a 6. (2) bekezdés, gyakoriságáról az 5. (1) bekezdés rendelkezik. A vagyonnyilatkozat őrzéséért felelősként a 7. a munkáltatót jelöli ki, mely a nem képviselő bizottsági tag esetében nem értelmezhető egyértelműen. Javasolom, hogy a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában a nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozataira is terjessze ki a képviselői vagyonnyilatkozatok kezelésére kijelölt bizottság feladatkörét és eljárásrendjét. 4.) Van-e jogkövetkezménye, ha az önkormányzati képviselő az előírt határidőn belül nem tesz vagyonnyilatkozatot? Igen, van jogkövetkezménye. Az Ökjtv. 10/A. (2) bekezdése szerint a vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén annak benyújtásáig az önkormányzati képviselő képviselői jogát nem gyakorolhatja, valamint nem részesülhet az Ötv ában meghatározott juttatásokban. 5.) Képviselő, nem képviselő bizottsági tag lemondhat-e tiszteletdíjáról? Ha igen, annak mi az eljárásrendje? A Pttv. a helyi képviselők juttatásaival kapcsolatos szabályok során nem rendelkezik a tiszteletdíjról történő lemondás eljárásrendjéről.

10 10 A tiszteletdíjról történő lemondás alapvető feltétele, hogy a képviselő-testület e tárgyban rendeletet alkosson. Amennyiben a képviselő-testület rendeletében tiszteletdíjat állapított meg, úgy a képviselőnek, nem képviselő bizottsági tagnak nyilatkoznia kell arról, hogy visszavonásig a tiszteletdíját nem kívánja felvenni, azaz tiszteletdíjáról lemond. A tiszteletdíjra elkülönített pénzösszeg a kiemelt előirányzatok körében a személyi jellegű és a munkaadókat terhelő járulék előirányzatok körében szerepel. Ha a települési képviselő, nem képviselő bizottsági tag lemond a tiszteletdíjáról, azt fel sem veszi, ezért a tiszteletdíjra elkülönített pénztömeg az önkormányzati költségvetésben nem eredményez pénzmozgást. Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet Ámr. 67. (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat a költségvetését valamint az irányítása alá tartozó költségvetési szervek előirányzatait a rendeletének módosításával megváltoztathatja. A személyi és a munkaadókat terhelő járulék előirányzatának megváltoztatására csak a költségvetési rendelet módosításával kerülhet sor, amely az Ötv. 10. (1) bekezdés a) pontja alapján a képviselő-testület kizárólagos hatásköre. A jogszabályi rendelkezések alapján nem a képviselő, nem képviselő bizottsági tag határozza meg a fel nem vett tiszteletdíj összegének felhasználási célját, arról kizárólag a képviselő-testület dönthet. Megoldás az is, ha a képviselő, illetve nem képviselő bizottsági tag részére az önkormányzati rendeletben megállapított tiszteletdíj nettó összege kifizetésre kerül, melyet a képviselő, nem képviselő bizottsági tag belátása szerint használhat fel. Tájékoztatom, hogy az Alkotmánybíróság 60/1992.(XI.17.) AB számú határozata értelmében szakmai álláspontom kötelező jogi erővel nem rendelkező tájékoztatásnak minősül, arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet. Székesfehérvár, szeptember 21. Tisztelettel: Dr. Balogh Ibolya hivatalvezető