Tantárgy adatlap Összehasonlító közgazdaságtan

Átírás

1 A tantárgy kódja: 4OG33NAK37M A tantárgy megnevezése (magyarul): A tantárgy neve (angolul): Comparative Economics A tanóra száma (Előadás + szeminárium + gyakorlat + egyéb): 28 Kreditérték: 3 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága: Minden tanév őszi félévében Az oktatás nyelve: magyar (olvasmányok: angol) Előtanulmányi kötelezettségek: alapképzés, közgazdasági tantárgyak A tantárgy típusa: gyakorlat Tantárgyfelelős tanszék: Összehasonlító és Intézményi Gazdaságtan Tanszék A tantárgyfelelős neve: Dr. Hámori Balázs A tantárgy szakmai tartalma: Összehasonlító gazdaságtan (mester) őszi félév A tantárgy segíti az elmélyülést a modern vegyes gazdaság intézményrendszerének és működési mechanizmusainak a fejlődési irányaiban, az egymástól eltérő piacgazdasági (vegyes gazdasági) megoldások elemzésében és társadalmi/kulturális beágyazottságuk megértésében. Bemutatja az intézményrendszer, a szervezeti rendszer és gazdasági cselekvés motivációi közötti összefüggéseket, azok eltéréseit, valamint okait, és segít annak a mélyebb megértésében, hogy a gazdaságot (mikro- és makroszinten egyaránt) komplex, változó rendszerként értelmezzük és elemezzük. Ezen az alapon lehetővé teszi elmélyülést intézmények változásainak és változatosságának az okaiban, törvényszerűségeiben, valamint elősegíti az egyes konkrét gazdasági rendszerek/részrendszerek intézményi sajátosságainak a felismerését és értelmezését támogatja az egyes konkrét gazdasági rendszerek/részrendszerek közötti intézményi különbségek és azok háttere okainak az elemzését az összehasonlító módszerek alkalmazásával, az eltérések következményeinek a felismerését és fejlődési irányok feltárását Segíti a hallgatót abban, hogy későbbi munkája során figyelembe tudja venni a gazdasági rendszer intézményi determinációit, és képes legyen javaslatokat kidolgozni az intézményi sajátosságok, szabályok leghatékonyabb figyelembe vételére, az intézmények tudatos változtatásának a racionális folyamataira képes legyen szintetizálni és alkalmazni a gazdasági rendszer, illetve az intézmények működése szempontjában fontos, más tantárgyakban tanult ismereteket. képes legyen a tárgy témakörében szakmai prezentációkat tartani és vitát vezetni, csoport munkában részt venni, a csoportdinamikát pozitívan befolyásolni. képes legyen tények gyűjtésével, a tárgy módszertanának és szakirodalmának felhasználásával intézmények és rendszerek elmélyült írásos elemzésére, értékelésére. Évközi tanulmányi követelmények: Minden foglakozáson három bemutatót beszélünk meg, s a félév során minden hallgató minimum egyszer prezentál. Kiválasztott (és a tanárral előzetesen egyeztetett) témák valamelyikéből cikkismertetéseken nyugvó esszét (házidolgozatot) kell benyújtani a tanár által közzétett leírás szerint. Lehetséges - a fentiek szerint - egy második esszét is benyújtani, ha valaki bónusz pontokat szeretne elérni, de ez természetesen nem kötelező. Minden részteljesítménynek el kell érnie a 60%-ot. Ez a prezentáció esetében összesen 15 pont, az esszé tekintetében szintén 15 pont, a zárthelyik dolgozatok esetében együtt 24 pont. A bónusz maximum 10 pont lehet. A részvételi pontok minimuma 8,5 pont (kritériumkövetelmény). A 1 / 8

2 kollokviumi érdemjegyek skálája: 60-65% = elégséges 66-77% = közepes, % = jó, % = jeles. Prezentációt halasztani (a megállapodástól eltérő időpontban megtartani) vagy mulasztani nem lehet, az előzetes megbeszélés rendjét tartani kell. A szemináriumon a részvétel kötelező. A hiányzások száma maximum kettő lehet. Vizsgakövetelmény: A tantárgy gyakorlati jeggyel zárul. Egy prezentáció maximum 25 pont, egy beadandó (esszé) 25 pont, két zárthelyi dolgozat pont. A részvételi pontok (ez kritériumkövetelmény) maximuma 10. Plusz feladat vállalása esetén bónusz pontok szerezhetők. Az értékelés módszere: A gyakorlati jegyek skálája: 60-65% = elégséges 66-77% = közepes, % = jó, % = jeles. Az évközi teljesítmények valamint a jelenlét értékelése folyamatos. A végső jegy a részteljesítményeken alapul. Tananyag leírása: Összehasonlító gazdaságtan (mester) őszi félév A tantárgy segíti az elmélyülést a modern vegyes gazdaság intézményrendszerének és működési mechanizmusainak a fejlődési irányaiban, az egymástól eltérő piacgazdasági (vegyes gazdasági) megoldások elemzésében és társadalmi/kulturális beágyazottságuk megértésében. Bemutatja az intézményrendszer, a szervezeti rendszer és gazdasági cselekvés motivációi közötti összefüggéseket, azok eltéréseit, valamint okait, és segít annak a mélyebb megértésében, hogy a gazdaságot (mikro- és makroszinten egyaránt) komplex, változó rendszerként értelmezzük és elemezzük. Ezen az alapon lehetővé teszi elmélyülést intézmények változásainak és változatosságának az okaiban, törvényszerűségeiben, valamint elősegíti az egyes konkrét gazdasági rendszerek/részrendszerek intézményi sajátosságainak a felismerését és értelmezését támogatja az egyes konkrét gazdasági rendszerek/részrendszerek közötti intézményi különbségek és azok háttere okainak az elemzését az összehasonlító módszerek alkalmazásával, az eltérések következményeinek a felismerését és fejlődési irányok feltárását Segíti a hallgatót abban, hogy későbbi munkája során figyelembe tudja venni a gazdasági rendszer intézményi determinációit, és képes legyen javaslatokat kidolgozni az intézményi sajátosságok, szabályok leghatékonyabb figyelembe vételére, az intézmények tudatos változtatásának a racionális folyamataira képes legyen szintetizálni és alkalmazni a gazdasági rendszer, illetve az intézmények működése szempontjában fontos, más tantárgyakban tanult ismereteket. képes legyen a tárgy témakörében szakmai prezentációkat tartani és vitát vezetni, csoport munkában részt venni, a csoportdinamikát pozitívan befolyásolni. képes legyen tények gyűjtésével, a tárgy módszertanának és szakirodalmának felhasználásával intézmények és rendszerek elmélyült írásos elemzésére, értékelésére. Olvasmányok. A lista tentatív, a tanárral történő egyeztetés alapján azok a cikkek válnak kötelezővé, amelyeket a kurzus során a hallgatók feldolgoznak és bemutatnak. Az alábbi tentatív listát a legújabb irodalmakkal módosítjuk a munka során. Olvasmányokra a hallgatók is tehetnek ajánlatot. Első téma: Összehasonlitó gazdaságtan Djankov, Simeon & Glaeser, Edward & La Porta, Rafael & Lopez-de-Silanes, Florencio & Shleifer, Andrei, "The new comparative economics," Journal of Comparative Economics, Elsevier, vol. 31(4), pages , December. Hodgson G. (2006): What are institutions? Journal of Economic Issues, 40(1), March 2006, pp Ostrom, E. (2011): Background on the Institutional Analysis and Development Framework. The Policy Studies Journal, Vol. 39, No. 1, Setterfield, Mark (1993): A Model of Institutional Hysteresis. Source: Journal of Economic Issues, Vol. 27, No. 3 (Sep., 1993), pp / 8

3 Solari, Stefano (2004) Comparative institutional analysis in large economic systems: usefulness, application, and limits. Istituzioni e Sviluppo Economico - Institutions and Economic Development, vol.2 (1) pp Második téma: A gazdasági rendszer és az alrendszerek. Levi-Faur D. (2008) Regulatory Capitalism and the Reassertion of the Public Interest. Policy and Society 27 (3), Reisman D.A. (2005): Exchange and authority: The mixed Economy. American Review of Political Economy, Vol. 3, No. 2 (Pages 1-16) December 2005 O'Driscoll, Gerald P. and Hoskins, Lee, (2006), The Case for Market-Based Regulation, Cato Journal, 26, issue 3, p , Harmadik téma: A modern piacgazdaság változatai. Arrighi, Giovanni (2008): Historical Perspectives on States, Markets and Capitalism, East and West Asia-Pacific Journal: Japan Focus;1/14/2008, Issue 2, p1 Hodgson, Geoffrey M. (1996): Varieties of Capitalism and Varieties of Economic Theory Review of International Political Economy, Vol. 3, No. 3 (Autumn, 1996), pp Nelson, Richard R. "Capitalism as a Mixed Economic System." Oxford Handbooks Online Oxford University Press. Negyedik téma: A piacvezérlés. Adórendszer. Szociális és nyudíjrendszer. Az USA, mint archetipus. Whitley, Richard. (2009): "U.S. Capitalism: A Tarnished Model?" Academy of Management Perspectives 23, no. 2: Ötödik téma: Az állam a vézérlés központjában. Adórendszer. Szociális és nyudíjrendszer. A japán és a francia eset Schmidt, Vivien A. (2003): French capitalism transformed, yet still a third variety of capitalism Economy and Society Volume 32 Number 4 November 2003: Hatodik téma: A tárgyalás a vegyes gazdaság fókuszában. Adórendszer. Szociális és nyudíjrendszer. Az osztrák és a dán eset. Neck, Reinhard and Getzner, Michael (2001): Politico-Economic Determinants of Public Debt Growth: A Case Study for Austria. Public Choice, Vol. 109, No. 3/4, pp Rhodes, Martin (2001): The Political Economy of Social Pacts: Competitive Corporatism and European Welfare Reform. In: Paul PIERSON (ed.), The New Politics of the Welfare State, Oxford, Oxford University Press, 2001, Hemerijck, Anton C. / Vail, Mark I. 2006: The Forgotten Center: The State as Dynamic Actor in Corporatist Political Economy. In: Levy, Jonah C. (ed.) The State after Statism: New State Activities in the Age of Liberalization. Harvard University Press. Pedersen, Ove K. (2006): Denmark s negotiated economy. In: John L. Campbell, John A. Hall and Ove K. Pedersen, (editors), National Identity and a Varity of Capitalism: The Case of Denmark, Montreal: McGill University Press. Hetedik téma: a) Első negyedévi zárthelyi dolgozat. b) A szovjet típusú szocialista rendszerek átalakulása. Adórendszer. Szociális és nyudíjrendszer. Harrison, Mark, (2002): Coercion, Compliance, and the Collapse of the Soviet Command Economy. The Economic History Review, Vol. 55, pp , 3 / 8

4 Ericson, Richard E. (2006): Command Versus 'Shadow': The Conflicted Soul of the Soviet Economy. Comparative Economic Studies 48, Nyolcadik téma: The post-socialist transformation and the change of regimes. The Russian and the Hungarian cases. Kornai, János (2000): What the Change of System from Socialism to Capitalism Does and Does Not Mean. Source: The Journal of Economic Perspectives, Vol. 14, No. 1 (Winter, 2000), pp Estrin, Saul "Competition and Corporate Governance in Transition." Journal of Economic Perspectives, 16(1): Kornai, János. (2008). The great transformation of Central Eastern Europe: Success and disappointment. Institutional change and economic behaviour. Estrin, Saul & Mickiewicz, Tomasz, (2010): "Entrepreneurship in Transition Economies: The Role of Institutions and Generational Change," IZA Discussion Papers 4805, Institute for the Study of Labor (IZA). Kilencedik téma: A kínai átalakulás. Pénzügyi rendszer, szociális és nyugdíj kérdések Whyte, M. K. (2009). Paradoxes of China's economic boom. Annual review of sociology, 35. Alessandrini, M. and Buccellato, T. (2008). China, India and Russia: Economic Reforms, Structural Change and Regional Disparities, Economics Working Paper No.97, UCL SSEES, University College London, Centre for the Study of Economic and Social Change in Europe, December Tizedik téma: Japan and Brazil. Az7 ázsiai fejlesztő állam és a bizonytalan/ellentmondásos latin-amerikai fejlődés sajátosságai Paul W. Kuznets (1988): An East Asian Model of Economic Development: Japan, Taiwan, and South Korea. Economic Development and Cultural Change Vol. 36, No. 3, Mark Fruin (2006): The Japanese Enterprise System: Competitive Strategies and Cooperative Structures San Jose State University Tiago V. Cavalcanti, André M. Magalhaes, José A. Tavares (2008): Institutions and economic development in Brazil. The Quarterly Review of Economics and Finance Paulo Paiva (2009): Impact of Economic Crisis on Brazilian Economy. Revista de Economu Mundial Alexandre Gori and Esther Menezes: Economic growth, labor and productivity in Brazil and the United States: a comparative analysis. Brazilian Journal of Political Economy, vol. 34, n 2 (135), pp , April-June/2014 Tizenegyedik téma: A jóléti állam botladozásai. Adórendszer. Szociális és nyudíjrendszer. Readings: Korpi, Walter (2003): Welfare-State Regress in Western Europe: Politics, Institutions, Globalization, and Europeanization. Annual Review of Sociology. Vol. 29: Atkinson, Anthony B. (2000): The Welfare State, Budgetary Pressure and Labour Market Shifts. The Scandinavian Journal of Economics, Vol. 102, No. 3, Social Security in the 21st Century (Jun. 2000), pp Bergh, Andreas (2004): The Universal Welfare State: Theory and the Case of Sweden. POLITICAL STUDIES: VOL 52, Tizenkettedik téma: Az IKT, a technológiai robbanás és a piacgazdaság átalakulása Chrisanthi Avgerou (2010): Discourses on ICT and Development. USC Annenberg School for Communication & Journalism. Published under Creative Commons Attribution-Non Commercial-Share Alike 3.0 Unported license. Volume 6, Number 3, Fall 2010, 1 18 Erik Brynjolfsson and Lorin M. Hitt (2000): Beyond Computation: Information Technology, 4 / 8

5 Organizational Transformation and Business Performance. Journal of Economic Perspectives Volume 14, Number 4 Fall 2000 Pages Nigel Melville, Kenneth L. Kraemer and Vijay Gurbaxani (2004): Information Technology and Organizational Performance: An Integrative Model of IT Business Value Tizenharmadik téma: a) A globalizásvió buktatói b) Második negyedévi zárthelyi dolgozat Gao Shangquan (2000): Economic Globalization: Trends, Risks and Risk Prevention CDP Background Paper No. 1. ST/ESA/2000/CDP/1, 2000 Stephen J. Kobrin (2008): Globalization, Transnational Corporations and the Future of Global Governance. Chapter 12 in Andreas Geog Scherer and Guido Palazzo (Eds.): Handbook of Research on Global Corporate Citizenship. Cheltenham, UK, and Northampton, MA: Edward Elgar. Muhammad Akram Ch. (1), Muhammad Asim Faheem (2), Muhammad Khyzer Bin Dost (2), Iqra Abdullah (2011): Globalization and its Impacts on the World Economic Development International Journal of Business and Social Science Vol. 2 No. 23 [Special Issue December] 291 Gary J. Wells (2001): The Issue of Globalization-An Overview. Cornell University ILR School, DigitalCommons@ILR. Congressional Research Service Rasa Daugėlienė: Theoretical Considerations about the Possible Impact of Globalisation on Europe s Economic Development. doi: /bjes , Baltic Journal of European Studies, Tallinn University of Technology (ISSN ), Vol. 3, No. 2 (14) Matthew C. Mahutga, David A. Smith (2011): Globalization, the structure of the world economy and economic development. Social Science Research , doi: /j.ssresearch Available online 15 October 2010 Órarendi beosztás: Heti egy foglalkozás (egy idősáv), minden csütörtökön 8:00-9:30 h között. Első zárthelyi dolgozat a 7. héten Második zárthelyi dolgozat az utolsó tanórán. Kompetencia leírása: A kurzuson való sikeres részvétel - a kompetenciák fejlesztése szempontjából - segíti a hallgatót abban, hogy későbbi munkája során figyelembe tudja venni a gazdasági rendszer intézményi determinációit, és képes legyen javaslatokat kidolgozni az intézményi sajátosságok, szabályok leghatékonyabb figyelembe vételére, az intézmények tudatos változtatásának a racionális folyamataira képes legyen szintetizálni és alkalmazni a gazdasági rendszer, illetve az intézmények működése szempontjában fontos, más tantárgyakban tanult ismereteket. képes legyen a tárgy témakörében szakmai prezentációkat tartani és vitát vezetni, csoport munkában részt venni, a csoportdinamikát pozitívan befolyásolni. képes legyen tények gyűjtésével, a tárgy módszertanának és szakirodalmának felhasználásával intézmények és rendszerek elmélyült írásos elemzésére, értékelésére. Félévközi ellenőrzések: Minden prezentációt megbeszélünk. Zárthelyi dolgozat a 7. és a 14. héten A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai: Szaktudományos cikkek/tanulmányok bemutatása és vita vezetése Szak neve: Irodalomjegyzék: Kötelező irodalom: Olvasmányok. A lista tentatív, a tanárral történő egyeztetés alapján azok a cikkek válnak kötelezővé, amelyeket a kurzus során a hallgatók feldolgoznak és bemutatnak. Az alábbi tentatív listát a legújabb irodalmakkal módosítjuk a munka során. Olvasmányokra a hallgatók 5 / 8

6 is tehetnek ajánlatot. Első téma: Összehasonlitó gazdaságtan Djankov, Simeon & Glaeser, Edward & La Porta, Rafael & Lopez-de-Silanes, Florencio & Shleifer, Andrei, "The new comparative economics," Journal of Comparative Economics, Elsevier, vol. 31(4), pages , December. Hodgson G. (2006): What are institutions? Journal of Economic Issues, 40(1), March 2006, pp Ostrom, E. (2011): Background on the Institutional Analysis and Development Framework. The Policy Studies Journal, Vol. 39, No. 1, Setterfield, Mark (1993): A Model of Institutional Hysteresis. Source: Journal of Economic Issues, Vol. 27, No. 3 (Sep., 1993), pp Solari, Stefano (2004) Comparative institutional analysis in large economic systems: usefulness, application, and limits. Istituzioni e Sviluppo Economico - Institutions and Economic Development, vol.2 (1) pp Második téma: A gazdasági rendszer és az alrendszerek. Levi-Faur D. (2008) Regulatory Capitalism and the Reassertion of the Public Interest. Policy and Society 27 (3), Reisman D.A. (2005): Exchange and authority: The mixed Economy. American Review of Political Economy, Vol. 3, No. 2 (Pages 1-16) December 2005 O'Driscoll, Gerald P. and Hoskins, Lee, (2006), The Case for Market-Based Regulation, Cato Journal, 26, issue 3, p , Harmadik téma: A modern piacgazdaság változatai. Arrighi, Giovanni (2008): Historical Perspectives on States, Markets and Capitalism, East and West Asia-Pacific Journal: Japan Focus;1/14/2008, Issue 2, p1 Hodgson, Geoffrey M. (1996): Varieties of Capitalism and Varieties of Economic Theory Review of International Political Economy, Vol. 3, No. 3 (Autumn, 1996), pp Nelson, Richard R. "Capitalism as a Mixed Economic System." Oxford Handbooks Online Oxford University Press. Negyedik téma: A piacvezérlés. Adórendszer. Szociális és nyudíjrendszer. Az USA, mint archetipus. Whitley, Richard. (2009): "U.S. Capitalism: A Tarnished Model?" Academy of Management Perspectives 23, no. 2: Ötödik téma: Az állam a vézérlés központjában. Adórendszer. Szociális és nyudíjrendszer. A japán és a francia eset Schmidt, Vivien A. (2003): French capitalism transformed, yet still a third variety of capitalism Economy and Society Volume 32 Number 4 November 2003: Hatodik téma: A tárgyalás a vegyes gazdaság fókuszában. Adórendszer. Szociális és nyudíjrendszer. Az osztrák és a dán eset. Neck, Reinhard and Getzner, Michael (2001): Politico-Economic Determinants of Public Debt Growth: A Case Study for Austria. Public Choice, Vol. 109, No. 3/4, pp Rhodes, Martin (2001): The Political Economy of Social Pacts: Competitive Corporatism and 6 / 8

7 European Welfare Reform. In: Paul PIERSON (ed.), The New Politics of the Welfare State, Oxford, Oxford University Press, 2001, Hemerijck, Anton C. / Vail, Mark I. 2006: The Forgotten Center: The State as Dynamic Actor in Corporatist Political Economy. In: Levy, Jonah C. (ed.) The State after Statism: New State Activities in the Age of Liberalization. Harvard University Press. Pedersen, Ove K. (2006): Denmark s negotiated economy. In: John L. Campbell, John A. Hall and Ove K. Pedersen, (editors), National Identity and a Varity of Capitalism: The Case of Denmark, Montreal: McGill University Press. Hetedik téma: a) Első negyedévi zárthelyi dolgozat. b) A szovjet típusú szocialista rendszerek átalakulása. Adórendszer. Szociális és nyudíjrendszer. Harrison, Mark, (2002): Coercion, Compliance, and the Collapse of the Soviet Command Economy. The Economic History Review, Vol. 55, pp , Ericson, Richard E. (2006): Command Versus 'Shadow': The Conflicted Soul of the Soviet Economy. Comparative Economic Studies 48, Nyolcadik téma: The post-socialist transformation and the change of regimes. The Russian and the Hungarian cases. Kornai, János (2000): What the Change of System from Socialism to Capitalism Does and Does Not Mean. Source: The Journal of Economic Perspectives, Vol. 14, No. 1 (Winter, 2000), pp Estrin, Saul "Competition and Corporate Governance in Transition." Journal of Economic Perspectives, 16(1): Kornai, János. (2008). The great transformation of Central Eastern Europe: Success and disappointment. Institutional change and economic behaviour. Estrin, Saul & Mickiewicz, Tomasz, (2010): "Entrepreneurship in Transition Economies: The Role of Institutions and Generational Change," IZA Discussion Papers 4805, Institute for the Study of Labor (IZA). Kilencedik téma: A kínai átalakulás. Pénzügyi rendszer, szociális és nyugdíj kérdések Whyte, M. K. (2009). Paradoxes of China's economic boom. Annual review of sociology, 35. Alessandrini, M. and Buccellato, T. (2008). China, India and Russia: Economic Reforms, Structural Change and Regional Disparities, Economics Working Paper No.97, UCL SSEES, University College London, Centre for the Study of Economic and Social Change in Europe, December Tizedik téma: Japan and Brazil. Az7 ázsiai fejlesztő állam és a bizonytalan/ellentmondásos latin-amerikai fejlődés sajátosságai Paul W. Kuznets (1988): An East Asian Model of Economic Development: Japan, Taiwan, and South Korea. Economic Development and Cultural Change Vol. 36, No. 3, Mark Fruin (2006): The Japanese Enterprise System: Competitive Strategies and Cooperative Structures San Jose State University Tiago V. Cavalcanti, André M. Magalhaes, José A. Tavares (2008): Institutions and economic development in Brazil. The Quarterly Review of Economics and Finance Paulo Paiva (2009): Impact of Economic Crisis on Brazilian Economy. Revista de Economu Mundial Alexandre Gori and Esther Menezes: Economic growth, labor and productivity in Brazil and the United States: a comparative analysis. Brazilian Journal of Political Economy, vol. 34, n 2 (135), pp , April-June/ / 8

8 Powered by TCPDF ( Tizenegyedik téma: A jóléti állam botladozásai. Adórendszer. Szociális és nyudíjrendszer. Readings: Korpi, Walter (2003): Welfare-State Regress in Western Europe: Politics, Institutions, Globalization, and Europeanization. Annual Review of Sociology. Vol. 29: Atkinson, Anthony B. (2000): The Welfare State, Budgetary Pressure and Labour Market Shifts. The Scandinavian Journal of Economics, Vol. 102, No. 3, Social Security in the 21st Century (Jun. 2000), pp Bergh, Andreas (2004): The Universal Welfare State: Theory and the Case of Sweden. POLITICAL STUDIES: VOL 52, Tizenkettedik téma: Az IKT, a technológiai robbanás és a piacgazdaság átalakulása Chrisanthi Avgerou (2010): Discourses on ICT and Development. USC Annenberg School for Communication & Journalism. Published under Creative Commons Attribution-Non Commercial-Share Alike 3.0 Unported license. Volume 6, Number 3, Fall 2010, 1 18 Erik Brynjolfsson and Lorin M. Hitt (2000): Beyond Computation: Information Technology, Organizational Transformation and Business Performance. Journal of Economic Perspectives Volume 14, Number 4 Fall 2000 Pages Nigel Melville, Kenneth L. Kraemer and Vijay Gurbaxani (2004): Information Technology and Organizational Performance: An Integrative Model of IT Business Value Tizenharmadik téma: a) A globalizásvió buktatói b) Második negyedévi zárthelyi dolgozat Gao Shangquan (2000): Economic Globalization: Trends, Risks and Risk Prevention CDP Background Paper No. 1. ST/ESA/2000/CDP/1, 2000 Stephen J. Kobrin (2008): Globalization, Transnational Corporations and the Future of Global Governance. Chapter 12 in Andreas Geog Scherer and Guido Palazzo (Eds.): Handbook of Research on Global Corporate Citizenship. Cheltenham, UK, and Northampton, MA: Edward Elgar. Muhammad Akram Ch. (1), Muhammad Asim Faheem (2), Muhammad Khyzer Bin Dost (2), Iqra Abdullah (2011): Globalization and its Impacts on the World Economic Development International Journal of Business and Social Science Vol. 2 No. 23 [Special Issue December] 291 Gary J. Wells (2001): The Issue of Globalization-An Overview. Cornell University ILR School, DigitalCommons@ILR. Congressional Research Service Rasa Daugėlienė: Theoretical Considerations about the Possible Impact of Globalisation on Europe s Economic Development. doi: /bjes , Baltic Journal of European Studies, Tallinn University of Technology (ISSN ), Vol. 3, No. 2 (14) Matthew C. Mahutga, David A. Smith (2011): Globalization, the structure of the world economy and economic development. Social Science Research , doi: /j.ssresearch Available online 15 October 2010 Ajánlott irodalom: A szakirodalom tentatív. A végleges anyag a hallgatókkal történő folyamatos egyeztetés során alakul ki. Minden bemutatott és megvitatott anyag kötelezővé válik a hallgatók számára. A tantárgy oktatói: 8 / 8