MUNKAÜGYI SZABÁLYZAT

Átírás

1 Oldal: 8/1 MUNKAÜGYI SZABÁLYZAT A köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (továbbiakban Ktv.) 1. (6) bekezdése, valamint a évi XXXVI. törvény (továbbiakban Ktvm.) a, valamint a munka törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (továbbiakban Mt.) 193/R. (2) bekezdésében foglalt munkáltatói jogkörömben, az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete és a Kistérségi Intézeteknél továbbiakban: intézetnél - munkaviszonyban álló munkavállalókra vonatkozó munkaügyi szabályzatot az alábbiak szerint adom ki. I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1.. A Szabályzat hatálya (Ktv. 1. (6) bek.) (1) A Szabályzat hatálya kiterjed azon munkavállalókra, akiknek június 30-án fizikai alkalmazottként fennálló közszolgálati jogviszonyuk a Ktvm (1) bek. alapján munkaviszonnyá alakult (továbbiakban: kiszervezett munkavállalók), továbbá a július 1-ét követően munkaviszonyt létesített foglalkoztatottakra. (2) A július 1-től hatályos Ktv. módosítás alapján az ügykezelőkre az intézet az irányadó. 2.. A munkavállalókra alkalmazandó jogszabályok (1) A kiszervezett munkavállalók vonatkozásában, a június 30-án őket foglalkoztató közigazgatási szervnél a munkaviszonyuk fennállásáig, a következőkben felsoroltak szerinti jogszabályokat kell alkalmazni: - munkabérre vonatkozóan a kiszervezést követően az Mt., - munkaviszony megszüntetése körében az Mt., kivéve a munkáltatói rendes felmondás vonatkozásában, melyre ha az az érintettre kedvezőbb, akkor a Ktv., egyébként az Mt., - fegyelmi eljárás, ill. büntetések körében az Mt., - leltárhiányért való felelősség körében december 31-ig a Ktv., a kártérítési igény érvényesítésére azonban az Mt., ezen időpontot követően minden kérdésben az Mt., - egyéb juttatások körében a tárgybani fejezetnél részletezettek szerint. (2) A július 1-ét követően alkalmazott munkavállaló munkaviszonyára az Mt. szabályait kell alkalmazni. (3) Minden további, az ebben a fejezetben fel nem sorolt tárgykörre az Mt. szabályai vonatkoznak. 3.. A munkáltatói jogkör gyakorlása (1) A tisztifőorvos gyakorolja a munkáltatói jogkört az általa vezetett intézet munkavállalói tekintetében az alábbi hatáskörök kivételével:

2 Oldal: 8/2 a./ Vezetői megbízással rendelkező köztisztviselőre kerülnek átruházásra az általa vezetett szervezeti egység munkavállalóit érintően a következők: - munkavállalók munkakörének meghatározása, - kártérítési eljárás megindítása, valamint az eljárás lefolytatása, - esetenként a fegyelmi eljárás lefolytatása, - a szabadság és egyéb munkaidő kedvezmények igénybevételének engedélyezése, - távollevő munkavállaló helyettesítésének megállapítása, - a rendkívüli munkaidőben végzett munka elrendelése, igazolása, - javaslattétel a munkavállaló által igénybe vehető külön juttatásokra. II. A MUNKAVISZONY ÉS MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI 4.. Munkaviszony létesítése (1) július 1-ét követően munkaviszonyt létesíteni csak az Mt. erre vonatkozó szabályai alapján lehet. (2) Munkaviszonyt létesíteni csak írásba foglalt munkaszerződés alapján, büntetlen előéletű, cselekvőképes, a munkakör betöltésére a külön jogszabályban megállapított képesítési követelménynek, illetve biztonsági feltételeknek megfelelő személlyel lehet. (3) A munkaszerződésben kiköthető próbaidő tartama 30 naptól 3 hónapig terjedhet, a munkáltató és munkavállaló megállapodása szerint. A próbaidő meghosszabbítása tilos. (1) A munkaszerződéshez csatolni kell a munkaköri leírást is. (2) A munkavállalónak a munkába lépéséig írásbeli titoktartási nyilatkozatot kell tennie. Ennek hiányában jogszerűen munkába nem állítható. A titoktartási nyilatkozatot az Mt. 12. fejezete tartalmazza. 5.. Munkaviszony megszűntetése (1) A munkaviszony rendes munkáltatói felmondására, a kiszervezett dolgozók esetében az alábbi szabályok vonatkoznak: - a munkáltató részéről felmondani, csak a június 30-án hatályos Ktv. 17. (1) bek. a./ - d./ pontjaiban meghatározott okokra alapozva lehet, - a felmondási időre és a végkielégítés mértékére vonatkozóan, ha a munkavállalóra kedvezőbb, akkor a június 30-án irányadó Ktv. szabályait kell alkalmazni. (2) A július 1. után alkalmazott munkavállalók munkaviszonyának megszűntetése tekintetében az Mt. szabályai irányadóak. 6.. Munkakör átadás-átvétele (1) Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója elrendeli, úgy a munkakör átadás-átvételét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet a munkáltatói jogkör gyakorolója által az átvételre kijelölt munkavállaló írja alá, a szervezeti egység vezetője pedig kézjegyével látja el. (2) A munkavállaló által állandó őrizetében tartott, a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgok átadását rögzíteni kell az átadás-átvételi bizonylaton.

3 Oldal: 8/3 (3) A jegyzék vagy elismervény alapján átvett dolgok (szerszám, anyag stb.) esetében a munkakör átadásakor leltárt kell felvenni, melyről bizonylatot kell készíteni, vagy ha a dolog természete ezt feleslegessé teszi, akkor elszámolási jegyzőkönyvet kell felvenni, az (1) bekezdésben meghatározott eljárás, valamint az erről szóló külön belső szabályzatban foglaltak alapján. 7.. Munkaidő (1) A teljes munkaidő mértéke napi 8 óra, heti 40 óra. A napi munkaidő beosztás: Gépkocsivezetők, laboratóriumi dolgozók esetében: a köztisztviselőkkel azonos munkarendben végzik feladataikat. Eseti eltérést rendkívül indokolt esetben (pl.: járvány, ételfertőzés, kiemelt ellenőrzési program, rendezvény stb. estén ) a munkáltatói jogkör gyakorlója állapíthat meg. Takarítók esetében: Hétfő Péntek: 06, ig Autoklávos dolgozó esetében: Hétfő Csütörtök: 07,00 15,30-ig Péntek: 07,00 13,00-ig Portások: teljes munkaidő mértéke két munkavállaló esetén 40 óra, egy munkavállaló esetén 30 óra. A portások munkaidejüket egyenlőtlen munkaidő-beosztás alapján töltik. Munkaidő-beosztás: Hétfő Péntek: 06, ig Szombat és munkavégzésre kijelölt munkaszüneti nap: 06,00 14,00-ig (2) Munkaközi szünet a (1) bekezdés szerinti munkarendben dolgozók egybefüggően napi 30 percet vehetnek igénybe. A képernyő előtti munkavégzés szabályai szerint jogosult munkaközi szünet igénybevételére az a dolgozó, aki legalább 4 órát és legfeljebb napi 6 órát ilyen munkahelyen dolgozik. (3) A napi munkába érkezés és távozás időpontja a portán elhelyezett jelenléti íven kerül rögzítésre. (4) A rendkívüli munkavégzést (a napi munkaidőn felüli túlmunka, illetve a készenlét) az I./3. -ban foglalt felhatalmazás alapján különösen indokolt esetében a vezető rendelheti el, írásban. (5) Naptári évenként legfeljebb 200 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. A rendkívüli munkavégzés időtartamát a Gazdasági és Üzemeltetési Osztályon erre a célra rendszeresített nyilvántartás tartalmazza. (1) A túlmunkáért a dolgozót elsődlegesen szabadidő illeti meg. Túlmunka csak akkor számolható el, ha az a havi teljes munkaidőt meghaladóan mutatható ki. A szabadidőnek meg kell egyeznie a túlmunka időtartamával. A szabadidőt legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban ki kell adni. Ha túlmunka szabadidő megváltása különös méltánylást érdemlő okból nem lehetséges a dolgozó díjazásra jogosult.

4 Oldal: 8/4 (2) Az intézet folyamatos működése érdekében a Florence 95 Bt-vel kötött szerződés alapján egy gépkocsivezető rendszeres készenlétet lát el, melynek időtartama: Hétfő Csütörtök: 16,30 másnap 08,00-ig Péntek: 14,00 Hétfő 08,00-ig Heti pihenőnap és munkaszüneti napokon: 24 órán keresztül. Egyebekben a készenlétre az Mt. szabályai irányadóak. 8.. Szabadság, illetve annak kiadásának rendje (1) Valamennyi az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalót az Mt-ben meghatározott mértékű szabadság illeti meg. (2) Az Mt-ben előírt pótszabadságon kívül egyéb jogcímen pótszabadság nem állapítható meg. (3) Szabadságot a jogszabályban meghatározott rendben, az I./3. -ban felhatalmazott vezető engedélyezhet. (4) Rendkívüli szabadságot, azaz fizetés nélküli szabadságot, valamint egyéb munkaidőkedvezményeket a közvetlen vezető véleménye alapján, csak a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezhet. (5) Az éves szabadság mértékéről a munkavállalót a munkáltatói jogkör gyakorlója tárgyév február 25-ig írásban tájékoztatja. (6) A munkavállaló az éves szabadságtervét tárgyév március 31-ig köteles írásban munkahelyi vezetőjének leadni. 9.. A munka díjazása (1) A munkavállalót a munkaszerződésében megállapított munkabér illeti meg. (2) Az Mt (2) bekezdésére figyelemmel a készenlét vonatkozásában az alábbi átalány díjazást kell figyelembe venni: Amennyiben készenlét esetén a munkavállalót díj illeti meg, annak összege a dokumentált tényleges munkavégzés időtartamára eső időarányos munkabér, de legalább hétköznapokon egy óra, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon legalább négy óra munkabér figyelembevételével kerül megállapításra. (3) A túlmunkáért járó szabadidő helyett a 7.. (6) bekezdésében megállapított az Mt a szerinti díjazás illeti meg a munkavállalót. A díj megállapításánál a személyi alapbért kell figyelembe venni. (4) Azon munkavállalókra, akik veszélyességi pótlékra jogosultak az e tárgyban kiadott Belső Szabályzat rendelkezéseit is alkalmazni kell. (5) A munkavállaló részére járó munkabér, havonta utólag egy ízben kerül elszámolásra és a hónap 5. napjáig kifizetésre. (6) A munkabért eltérő megállapodás hiányában a közigazgatási szervnél érvényes rend szerint, folyószámlára történő átutalással lehet teljesíteni.

5 Oldal: 8/ Külön juttatás (1) A munkavállaló 13. havi munkabérre jogosult, ha a tárgyévben 12 hónap közigazgatási szervnél fennálló munkaviszonnyal rendelkezik. A 13. havi munkabér a munkavállalót időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább 3 havi munkaviszonnyal rendelkezik. A 13. havi munkabér mértéke a tárgyév december havi személyi alapbér összegével egyezik meg. (2) A 13. havi munkabért a tárgyérben havonta a munkabér kifizetésével egyidejűleg, a kifizetés hónapját megelőző hónapra megállapított személyi alapbér 1/12-ének megfelelő összegű részletekben kell kifizetni. Egyebekben az Mt. 193/V.. az irányadó. III. JUTTATÁSOK 11.. Munkaruha Ruházati költségtérítés (1) A Regionális és a Kistérségi Intézetek munkavállalóit a Ktv-ben meghatározott összegű ruházati költségtérítés illeti meg az alábbi feltételekkel: a./ a ruhapénzre vonatkozó jogosultság feltételei megegyeznek a köztisztviselőkre vonatkozó feltételekkel b./ a költségtérítésben részesülő kertész a munkaköréhez szükséges munkaruhák beszerzésére köteles, legalább évente új munkaruha és két évente megfelelő lábbeli (bakancs) vásárlását igazolnia kell, c./ a költségtérítésben részesülő dolgozó a munkaköréhez méltó megjelenéséről gondoskodni köteles, d./ a ruházati költségtérítés kifizetésére a köztisztviselők részére történő kifizetéssel egyidejűleg kerül sor. (1) Az (1) bekezdés a.) pontja alapján költségtérítésben nem részesülő munkavállalók közül a kertész munkaruhára jogosult. Ha a kertész munkakört betöltő január 01-től ruházati költségtérítésre szerez jogosultságot, a ruházati költségtérítés összegében a juttatott munkaruha beszerzési költségét évente időarányosan be kell számítani. (2) A ruházati költségtérítéssel és az esetleges visszatérítéssel kapcsolatos elszámolás rendjét a Gazdasági Igazgató határozza meg, amiről a munkavállalót írásban tájékoztatja Jubileumi jutalom 12 (1) A kiszervezett dolgozók esetében munkaviszonyuk fennállásáig, a jubileumi jutalomra való jogosultság megszerzése szempontjából, a közszolgálati jogviszonyban töltött időt be kell számítani. (Ktv (3) bek.) (2) A kiszervezett dolgozók, munkaviszonyuk fennállásáig jogosultak a 25., 30., és 40. éves közszolgálati, illetve július 1-ét követően munkaviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra a Ktv-ben meghatározott összegben. (3) A július 1-ét követően alkalmazott munkavállalók esetében jubileumi jutalom nem állapítható meg.

6 Oldal: 8/ Egyéb juttatások (1) Az étkezési hozzájárulás, szociális támogatásokra ugyanazok a szabályok irányadóak, mint a köztisztviselőkre vonatkozó közszolgálati szabályzat szerint Utazási kedvezmény (1) A korlátlan számú utazásra szóló 50 %-os kedvezményű menetjegy igénybe vételére a kiszervezett munkavállalók a korábbi közszolgálati jogviszonyuk alapján jogosultságot szereztek, ezért megilleti őket a kedvezmény. (2) A július 1-ét követően alkalmazott munkavállalókat a fenti kedvezmény szintén megilleti. IV. A FEGYELMI FELELŐSSÉG (Mt. 109., 96. (1), (3) bek.) 15.. A munkáltatói jogkör gyakorlója, esetenként, írásban, vezetői megbízású köztisztviselőnek átadhatja, a szervezeti egységében dolgozó munkavállaló fegyelmi eljárása lefolytatásának jogkörét. A hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása tekintetében a döntést az írásbeli figyelmeztetés alkalmazását kivéve a munkáltatói jogkör gyakorlója hozza meg A munkakötelezettség vétkes megszegése mind a munkafegyelemmel, a munkavédelmi előírásokkal, a munkakörrel és munkaviszonnyal összefüggő feladatok megszegését jelenti A fegyelmi eljárás szabályai (3) Az eljárás megindítását írásban, a munkáltatói jogkör gyakorlója rendeli el. Az eljárás megindításakor az eljárás alá vont személlyel közölni kell a valószínűsített jogsértést és az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat. (4) A fegyelmi jogkört gyakorló köteles az eljárás alá vont személyt személyesen meghallgatni és az üggyel kapcsolatban álláspontjának, illetve védekezésének előterjesztését, továbbá jogi képviselő igénybevételét lehetővé tenni számára. (5) Az eljárás eredményeként a munkáltatói jogkört gyakorló megszünteti az eljárást, vagy fegyelmi büntetést szab ki. (6) A fegyelmi felelősségre vonásnál minden esetben az elkövetett munkaköri mulasztás és fegyelmi vétség súlyából és annak következményeiből kiindulva kell a büntetést kiszabni. (7) A fegyelmi büntetést határozat formájában kell meghozni, melynek tartalmaznia kell az eljárás alá vont személy adatait, a megállapított jogsértést, a kiszabott fegyelmi határozatot és a jogorvoslat lehetőségét.

7 Oldal: 8/7 (8) Fegyelmi vétség elkövetésére az alábbi jogkövetkezmények alkalmazhatók: - írásbeli figyelmeztetés, - kedvezmények, juttatások csökkentése, meghatározott időtartamra szóló elvonása, - rendkívüli felmondás az Mt a alapján. (9) A fegyelmi jogkör gyakorlója az írásbeli figyelmeztetés fegyelmi büntetést, közvetlenül, fegyelmi eljárás nélkül is kiszabhatja abban az esetben, ha a tényállás egyértelműen bizonyított. V. KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG (Mt ) 18.. A leltárhiányért való felelősség (10) A leltári készlet átadásának és átvételének módja, annak szabályai, továbbá a leltárhiány megállapításának szabályai, valamint a leltári készlet biztonságos megőrzésének feltételeit a leltározásról szóló belső szabályzat, valamint a közszolgálati szabályzat IX. fejezete rendelkezéseit kell alkalmazni A kártérítési igény érvényesítésének szabályai (1) A munkavállalót közvetlenül kártérítésre ,-Ft összeghatárig, a munkáltatói jogkör gyakorlója, írásban, határozati formában kötelezheti. Szándékos károkozás esetén a károkozó az okozott kárt teljes egészében köteles megtéríteni. (2) A kártérítési jogkör gyakorlója rendeli el, ill. folytatja le a kártérítési eljárást. (3) Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani a munkavállalónak, hogy az üggyel kapcsolatos védekezését, illetve álláspontját előadhassa, valamint jogi képviselőt vehessen igénybe. (11) Az eljárás lefolytatása után a kártérítési jogkört gyakorló írásbeli határozatot köteles aláírásra előkészíteni. A határozat előkészítésénél figyelembe kell venni a vétkesség fokát, a munkavállaló személyi körülményeit, a munkavégzés során tanúsított magatartását, gyakorlottságát, illetve egyéb olyan körülményeket, melyeket a jogkör gyakorlója ilyennek minősít. (12) A határozatnak tartalmaznia kell a kártérítésre kötelezett személy adatait, a felelősséget megalapozó körülményeket, az alapul szolgáló leltározási bizonylatokra hivatkozással, a kiszabott kártérítési összeget, az utána fizetendő esedékes kamat megfizetését, a részletfizetés engedélyezésének feltételeit, a figyelembe vett személyi, anyagi és egyéb körülményeket, továbbá a jogorvoslati lehetőséget. (13) A kártérítési határozatot minden esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója hozza meg, ill. írja alá. (14) A munkavállaló a kártérítési határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, írásban egyeztetést kezdeményezhet a munkáltatói jogkör gyakorlójánál, aki kijelöli az egyeztetés lefolytatására a békéltető személyt. (15) Az egyeztetést a kezdeményezéstől számított 15 napon belül le kell folytatni és annak eredményét a kijelölt békéltetőnek írásban rögzíteni kell.

8 Oldal: 8/8 (16) Ha egyezség jön létre felek között, annak ugyanaz a hatálya, mint a bíróság jogerős ítéletének, azaz a jogosult annak végrehajtását az általános hatáskörű bíróságnál kezdeményezheti. (17) Ha az egyeztetés nem vezetett eredményre, vagy a kártérítésre kötelezett azt meg sem kísérelte, a jogosult közvetlenül a bírósághoz fordulhat, az eredménytelenség megállapításától számított 15 napon belül, ill. a határozat kézhezvételtől számított 30 napon belül. (18) Az (1) bekezdésben foglalt összeghatár felett a munkáltató kártérítési igényét keresettel, 30 napon belül, a bíróságnál érvényesíti. VI. AZ ÜZEMI MEGBÍZOTTRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 20.. Üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezések: (1) Az intézetnél megválasztott üzemi megbízottra az Mt-nek az üzemi tanácsra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. (2) Az üzemi megbízott a Mt-nek megfelelően gyakorolja együttdöntési, véleményezési és tájékoztatáshoz való jogát. (3) A munkáltató az Mt-nek megfelelően biztosítja annak lehetőségét, hogy az üzemi megbízott az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat a szokásos vagy más megfelelő módon közzétehesse. VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 21.. (1) A szabályzat augusztus 1-én lép hatályba. (2) A szabályzatban foglaltakról valamennyi munkavállalót tájékoztatni kell, a szabályzat szervezeti egységek közötti köröztetése útján. (3) Egyidejűleg a október 30-án kelt és november 1-ével hatályba lépett szabályozat jelen szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti. Veszprém, július 02. Dr. Bujdosó László regionális tiszti főorvos