A személygépkocsi-használat valós költségei Budapesten

Átírás

1 A személygépkocsi-használat valós költségei Budapesten A lakás után az emberek második legértékesebb vagyontárgya általában az autó. Az autó szabadságot ad, az autóval időt takaríthatunk meg, az autó olcsóbb, mintha tömegközlekedéssel járnék. Számtalanszor hallhatjuk ezeket az érveket. Az érvek mögött azonban sokszor nem találunk racionális döntéseket. Vezetünk, mert vezetni divatos, vezetünk, mert szeretünk vezetni. Ön mennyi pénzért lenne képes feladni az autó iránti erős érzelmi kötődését? I. A személygépkocsi-használat költségei a.) Magánszemély tulajdonában álló személygépkocsik fenntartási költsége A fenntartási és a futásteljesítményhez kötődő költségek meghatározásánál az alábbi kategóriákat vettük figyelembe: a gépjármű vételára a gépjármű értékcsökkenése a gépjármű szervizköltségei (kötelező karbantartás, vizsgadíj és rendkívüli hibaelhárítás) a gépjármű karbantartási költségei (ablakmosó, mosatás, téli gumi, izzók stb.) a gépjárműhöz kötődő adók a gépjármű biztosítási díjai az üzemanyag költsége a nem rendszeres költségek (parkolás, autópályadíj stb.) Ennél a kategóriánál a magánszemély saját, adózott jövedelméből tartja fenn a gépjárművet, és a gépjármű fenntartásával bevétele nem keletkezik. b.) Céges tulajdonban lévő, de magánszemély által, magáncélokra használt személygépkocsi fenntartási költsége Az a.) kategóriában leírtakhoz képest a cég tulajdonában lévő személygépkocsik esetén ugyanazon fenntartási költség-kategóriákkal számoltunk, de a magánszemély által fenntartott autókkal ellentétben itt a gépjármű költségei nem a magánszemély adózott jövedelméből kerülnek finanszírozásra, illetve azok adóalap-csökkentő tételként szerepelnek, így jelentősen módosítják a fenntartás valós költségeit. Amennyiben a tulajdonos megfizeti a gépjárműadó részét képező cégautóadót, úgy ez a használat a jelenlegi jogszabályok alapján törvényes, de álláspontunk szerint nem más, mint a jogszabályi lehetőségek kihasználásával történő adóelkerülés. A továbbiakban négy jellemző példán keresztül mutatjuk be az egyes autótípusok használatának költségeit attól függően, hogy magánszemély vagy cég használja.

2 Példánkban az alábbi négy gépjárművet vettük alapul az elemzéshez: Egy öreg, használt, kis fogyasztású, alacsony fenntartási költségű, széles körben használt személygépkocsi (12 éves Suzuki Swift 1.3 GL, benzinüzemű); beszerzési ára (értéke): Ft A magyar piacon ma elérhető legolcsóbb, alacsony fogyasztású új személygépkocsi (Chevrolet Spark, benzinüzemű); beszerzési ára: Ft Egy alsó középkategóriás, új személygépkocsi nagy csomagtérrel 4-5 fős család számára (Skoda Octavia V, benzinüzemű); beszerzési ára: Ft Egy felső középkategóriás, nagy teljesítményű, diesel meghajtású személygépkocsi (VW Passat Comfortline 2.0 CR Tdi); vételára: Ft A számításoknál minden kategóriában kilométer átlagos éves futásteljesítménnyel, 345 Ft/liter benzin, illetve 330 Ft/liter gázolaj átlagárral számoltunk. A példákban szereplő gépkocsik, azok műszaki adatai és fizetendő költségei a gépjárművek gyártói által kiadott számokból, és a szakszervizek, valamint biztosítótársaságok adatbázisaiból nyert adatokra támaszkodtak. Az egyes gépkocsi-típusokhoz és használati módokhoz kapcsolódóan megállapított kilométerköltségeket az 1. táblázatban foglaltuk össze és az 1. ábrán szemléltetjük. 1. ábra: Egy megtett kilométer költsége éves 15 ezer km futásteljesítmény mellett céges és magánhasználat esetén Új VW Passat Új Skoda Oktavia Új Chevrolet Spark céges magán 12 éves Suzuki forint/km 2

3 Éves költség 1. táblázat: A megtett kilométerekre jutó költségek különböző gépkocsi-típusok és használati módok esetén Suzuki Swift 1.3GL 12 éves Személyi tulajdonú, magánhasználatú autó Chevrolet Spark 1.0 Skoda Octavia V VW Passat 2.0 CR Tdi Suzuki Swift 1.3GL 12 éves Céges tulajdonú, de magánhasználatú autó Chevrolet Spark Skoda Octavia V 3 VW Passat 2.0 CR Tdi Vételár, illetve érték* Éves amortizációs költség az 1-5. évben 000 Kötelező biztosítás Casco Kötelező szervizköltség Gépjármű karbantartási költsége Gépjárműadó, 300 Ft/kW, ill. cégautóadó Felhasznált üzemanyag költsége, évi km-rel számolva Nem rendszeres költségek Költségek mindösszesen Egy km költsége Korrigált km-költség a gépjármű maradványértéke miatt** Társasági adó megtakarítás*** Korrigált km költség a társasági adó megtakarítás miatt**** Megjegyzés: * A vételárat csak tájékoztatásul adtuk meg, az összeadásban nyilvánvalóan nem szerepel. ** A céges tulajdon esetén a társasági adótörvény alapján évi 20% értékcsökkenés számolható el, így azonban 5 év alatt a gépjármű értéke 0 Ft-ra csökken, mely nem felel meg a gépjármű valós értékének, így ebben a sorban az amortizációs költséget a gépjármű valós maradványértékéhez állapítottuk meg. *** Céges tulajdonként üzemeltetett gépjármű használata esetén a gépjárművel kapcsolatban felmerült minden költség (!) csökkenti a társasági adóalapot, ami adómegtakarítást eredményez. Ennek összege látható ebben a sorban. **** Céges tulajdonként üzemeltetett gépjármű használata esetén a gépjárművel kapcsolatban felmerült minden költség (!) csökkenti a társasági adóalapot, így a teljes költség 19%-a (ez a társasági adókulcs 2010-ben) megtakarításként jelentkezik, hiszen ezt az összeget nem kell adó formájában befizetni. Ezért ennek az összegnek az egy kilométerre eső összegével csökkentettük a kilométer-költséget. Látható, hogy céges tulajdonként üzemeltetve a gépjárműveket, egy kilométer költsége 10-20%-kal alacsonyabb, mint magánszemélyként használva. A továbbiakban az 1. táblázat vastagbetűs dőlt írt értékeivel számolunk.

4 II. Mire és mennyit használjuk az autót? Nehéz általános megállapítást tenni, ugyanis a szociális és a jövedelmi helyzet, a gyerekek száma, a munkahelyi vagy családi sajátosságok, kényelmi szempontok és egyéb okok is befolyásolják az autóhasználatot. Következő két példánk valós személyek valós gépjárműhasználatát dolgozza fel, s ezen keresztül mutatja be, hogy ha ugyanazt a távolságot taxival tennék meg, az megérné-e számukra. Első példánk: Egy egyedülálló, budapesti férfi Chevrolet Sparkhoz hasonló fenntartási költségű autójával megy munkába minden nap. Budapesten belül napi 42 km-t tesz meg, évente 210 napon át. Ezenkívül gépjárművét használja bevásárlásra (havi 80 km), de Érden lakó szüleihez (havi 80 km) és Csepelen lakó barátnőjéhez (havi 140 km) is autóval megy. Vidékre ritkán utazik, de oda is csak autóval közlekedik (évente 1100 km). Az e példában szereplő személy évente összesen km-t tesz meg autójával, nagyrészt Budapesten a dugóban, ahol a gépjármű motorjának hatásfoka rosszabb, a fogyasztás pedig jelentősen nagyobb, mint a városon kívül. Tételezzük fel, hogy környezettudatos életmódra vált és budapesti tömegközlekedési bérletet vásárol, valamint amikor csak teheti, a közösségi közlekedést választja. Így például kizárólag tömegközlekedési eszközzel megy munkába, a barátnőjéhez, vidékre pedig vonattal utazik. Tömegközlekedési bérletre havi Ft-ot költ (ez évi Ft), vidéki utazásainak vonatjegy költsége pedig Ft (1.100 km X 19 Ft) Az 1. táblázatban is látható évi Ft autóhasználati költségéből így Ft-ot levonhatunk. A megmaradó Ft, melyet eddig az autó fenntartására költött, most szabadon felhasználható a számára. Amennyiben ezt az összeget 100%-ban közlekedésre költi, akkor a jelenlegi legolcsóbb taxi tarifával számolva (160 Ft/km) 3580 kilométert akár még taxival is megtehet egy évben úgy, hogy költségei nem lesznek magasabbak a magángépjármű üzemeltetési költségeinél. Ha a példánkban szereplő személy érdi szüleihez mindig taxival menne ki, valamint minden bevásárlását is taxival oldaná meg, (havi 160 km), még akkor is maradna Ft megtakarítása, melyet bármire elkölthet. Ön hogy döntene a helyében? Második példánk: Egy szintén budapesti, két gyermeket nevelő házaspárról van szó, akik Skoda Octavia típusú gépkocsival rendelkeznek. A gyerekek általános iskolába járnak, a szülők dolgoznak. Budapesten tömegközlekedést használnak, hetente egyszer pedig elmennek autóval egy város szélén lévő bevásárlóközpontba (oda-vissza 28 km). Havonta 1-2 alkalommal kirándulnak (havi 400 km), amihez többnyire autójukat használják. Mivel a nagyszülőknél ebédelnek, majdnem minden vasárnap ide is autóval mennek (heti 30 km). Ezenkívül nyaraláshoz (évi 1200 km) és egyéb apróbb ügyek intézéséhez használják gépkocsijukat (évi 1500 km), így összesen km-t utaznak egy évben autóval. Az 1. táblázat alapján látható, hogy éves gépjármű-fenntartási költségeik Ft-ot tesznek ki. Tömegközlekedési bérletekre (2 felnőtt Ft/év és két diák Ft/év) Ft-ot költenek. Ezt az összeget azonban eddig is elköltötték, így ebben az esetben nem vonjuk le az autó éves fenntartási költségeiből. Ha ez a család a nyaralását és nagyobb vidéki kirándulásait is bérautóval oldaná meg (18 nap és 3000 km = Ft Ft üzemanyag), valamint sürgős ügyintézéseikhez taxit vennének igénybe (1000 km/év = Ft), akkor az Ft-os gépjármű-fenntartási költségeik helyett csak Ft-ot költenének, azaz Ft lenne az éves megtakarításuk. A váltás itt is forrásokat szabadít fel a családi költségvetésből, melynek egy részét el kell költeni a közlekedési eszközök használatára, nagyobb része azonban szabadon felhasználhatóvá válik. Ön hogy döntene a helyükben? 4

5 III. Következtetések Egy átlagos személygépkocsi éves fenntartási költségeiből ami az 1. táblázat alapján Ft, ha a személy (vagy a család) döntően a közösségi közlekedést használja (a közösségi közlekedésnél Ft/év/fő felnőtt- és Ft/év/fő tanulóbérlettel számolva, illetve egy 4 fős családot alapul véve), akkor átlagosan évi Ft megtakarításhoz juthat. Az 1. táblázatban bemutatott alsó és középkategóriás autótípusok esetén ez a megtakarítás kerekítve Ft,(Suzuki), Ft (Chevrolet) és Ft (Skoda Octavia). (Ld. a 2. ábrát.) (Meg kell jegyeznünk, hogy a valós megtakarítás ezeknél a számoknál nagyobb, hiszen nem számoltunk például a gépjárművek esetleges hiteltörlesztésének kamatterheivel, vagy azzal, hogy a családok a gépjármű mellett is használják a közösségi közlekedést. E hatások miatt akár 50%-kal magasabb is lehet az átlagos megtakarítás összege. A továbbiakban azonban az alacsonyabb összegekkel számolunk.) 2. ábra: A közlekedésre fordított kiadások megoszlása Budapesten 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% éves Suzuki Új Chevrolet Spark Új Skoda Oktavia Új VW Passat Autófenntartás költsége Család további tagjainak BKV bérlete Egy felnőtt éves BKV bérlete IV. Mikor éri meg letenni az autót? Ha ezt a kérdést tisztán a számok alapján kellene eldönteni, akkor bátran kimondható: az autóját döntően városi környezetben használó személy számára nem éri meg autót fenntartani! Az autóhasználat mellett azonban más érvek is szólhatnak. A továbbiakban ezeket, a bevezetőben már említett érveket vizsgáljuk meg. Az autóhasználattal időt takaríthatok meg ben Ft az átlagos havi nettó kereset, azaz kb. 800 Ft az óradíj. A Ft gépkocsi-fenntartási többletköltséget (a tömegközlekedés használata feletti költségrész, mely megtakarításként is értelmezhető) 560 óra munkával tudja megkeresni egy átlagos magyar munkaerő. Másként fogalmazva, 560 órát kell csak azért dolgoznia, hogy a közlekedésben időmegtakarítást érjen el. Ez azt jelenti, hogy minden munkanapon legalább 2 óra időmegtakarítást kellene elérni ahhoz, hogy e miatt 5

6 megérje autót fenntartani. Ez nagyon nehezen elképzelhető, így felelősséggel kimondható, hogy az átlagkeresettel rendelkező személynek nem éri meg autót fenntartania. Ha az átlagkereset duplájával számolunk (nettó Ft/hó), akkor is napi 1 óra időmegtakarítást kellene elérni. Belátható, hogy minél magasabb a jövedelme valakinek, annál inkább racionális döntés lehet számára a valós időmegtakarítás miatti gépjárműfenntartás. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy Budapesten csak kevés viszonylat és időpont van, amikor a gépjárműhasználattal jelentős időmegtakarítás érhető el a tömegközlekedéssel szemben. A Levegő Munkacsoport tapasztalati számai alapján, Budapesten belül egyes viszonylatokban a napi 1 óra a maximálisan elérhető időmegtakarítás, ennél csak extrém esetekben (például 7 óra előtti indulás és 20 óra utáni hazautazás egyes útvonalakon) várható nagyobb időmegtakarítás. Ezek alapján kimondhatjuk, hogy nettó Ft havi jövedelemszint alatt nincs racionális érv a gépjármű fenntartására a vélt időmegtakarítás miatt. Autóval olcsóbban jövök ki, mint tömegközlekedéssel. A tanulmányban bemutatott példák igazolják, hogy ez nincs így. Évi ezer km gépjárműhasználat mellett is átlagosan félmillió forint megtakarítás érhető el a közösségi közlekedés használatával. Különösen szemléletes a két véglet összehasonlítása. Egy 12 éves használt autónál is évi Ft az éves megtakarítás, ha autó helyett a tömegközlekedést használjuk; a felső középkategóriás autónál pedig ez az összeg már Ft (!). Nem kell tovább bizonygatni, hogy a városon belül olcsóbb a tömegközlekedés. Az autó szabadságot ad. Ha hirtelen kell, nagyobb a mobilitás. Az átlagos megtakarítást alapul véve 2800 kilométert tehetünk meg akár taxival is, mely tökéletesen mobilis közlekedési eszköz. Nem valószínű, hogy egy családban ennél többet kellene hirtelen használni az autót. De ebből a pénzből, üzemanyaggal együtt, akár 30 napig autót is bérelhetünk, így nem lehet probléma egy nyaralás vagy vidéki út, esetleg egy szállítás. Összességében tehát elmondható, hogy a Magyarországon általános, kilométer körüli éves gépjármű-használat mellett Budapesten általában nincs gazdasági racionalitása a saját autó fenntartásának. 1 Ebben az esetben ugyanis hatékonyabb és költségtakarékosabb, ha a közösségi közlekedés, a kerékpározás, szükség esetén a taxihasználat vagy az autóbérlés igényeinkhez igazított mértékét alakítjuk ki. A személy vagy család igényeihez mért, egyéni rendszer kialakítása a nyilvánvaló pénzmegtakarításon túl jelentős környezetvédelmi előnnyel is jár. Az is látható, hogy minél nagyobb valakinek a jövedelme, annál könnyebben indokolható a saját személygépkocsi-használat gazdaságossága. A határ valahol forint nettó jövedelemnél van. E szint alatt forrásainkból indokolatlanul sokat költünk a közlekedésre, ha autót tartunk. Meg kell jegyeznünk, hogy számításainknál minden esetben alulterveztünk, és nem vettünk figyelembe olyan tényezőket, mint az egy főre eső megélhetési minimum, vagy a hitelek törlesztőrészletének kamatai és költségei. Budapest, szeptember Kisebb településeken, illetve nagyobb távolságokat rendszeresen megtenni kényszerülő személyek esetén természetesen más arányok mutatkoznak, ennek bemutatása azonban nem volt jelen tanulmányunk témája. 6