A Balaton Üdülőkörzet szennyvízelvezetése és -tisztítása

Átírás

1 A Balaton Üdülőkörzet szennyvízelvezetése és -tisztítása A rendszerválást követően a víziközművek Magyarországon állami, önkormányzati vagy vegyes tulajdonba kerültek. A DRV Rt. teljes működési területén 142 településen maradtak a közművek az állam tulajdonában, elsősorban az idegenforgalmi szempontból fontos üdülőterületek, így a Balaton és a Velencei tó körül. A Balaton üdülőkörzetéhez tartozó 164 település közül a DRV Rt. jelenleg 118 településen 87 állami és 31 önkormányzati tulajdonban lévő vízellátó rendszert üzemeltet, valamint 77 településen végez csatornaszolgáltatást, ebből 38 állami és 39 önkormányzati tulajdonú szennyvízrendszeren. Az 1970-es évek elején a VIZITERV által készített "BALATON TÉRSÉG SZENNYVÍZELVEZETÉSE" című tanulmányterv alapján került jóváhagyásra a térség regionális szennyvízelvezetési, tisztítási és elhelyezési koncepciója, mely hét regionális csatornázási rendszer kialakítását javasolta. A rendszer nagy részének alapközművei, főművei, illetve szennyvíztisztító telepei az 1970-es és 1980-as években épültek meg és lettek üzembe helyezve. A Balaton térségben üzemelő hét szennyvízelvezető régióban lévő szennyvíztelepek névleges tisztítókapacitása m 3 /d. Az üzemen kívül helyezett szennyvíztelepek (Hévíz, Balatongyörök, Szigliget, Badacsony, Badacsonytomaj) névleges kapacitása m 3 /d. Az üdülőkörzetben keletkező, alapvetően kommunális szennyvizek elvezetése és tisztítása, a tó vízminőség-védelme szempontjából az egyik legjelentősebb feladat. E követelmény szem előtt tartásával az országos átlaghoz képest jóval magasabb szintű szennyvízelvezető rendszerek, szennyvíztisztítási technológiák épültek ki, melyek biztosítani tudják a tó vízminőség-védelmének megóvását szolgáló környezetvédelmi követelményeket. A Balaton-víz védelmére célként lett meghatározva, hogy ahol földrajzi lehetőségek biztosítottak voltak, a tisztított szennyvizet a Balatontól távolabb, idegen vízgyűjtő területen kell elhelyezni. Ennek figyelembevételével 4 régióban (I-es, II-es, VI-os, VIIes) a tisztított szennyvizek nem kerülnek vissza a Balatonba, elhelyezésük az erre kiépített tisztított szennyvízkivezető rendszereken, illetve természetes vízfolyásokon keresztül az üdülőterülettől független vízgyűjtő területen történik. Ezen négy régióban üzemelő szennyvíztisztító telepek technológiájára jellemző tisztítási fokozatok: mechanikai tisztítás, eleveniszapos teljes biológiai tisztítás, nitrifikációval és denitrifikációval (VI-os, VII-es régióban denitrifikáció nélkül) szükség szerint fertőtlenítés. Ahol a földrajzi lehetőségek nem tették lehetővé a tisztított szennyvíz kivezetését, ott a megtisztított szennyvizek közvetetten (kisebb vízfolyásokon keresztül) vagy közvetlenül kerülnek vissza a Balatonba. Ezen régiókban üzemelő szennyvíztisztító telepek technológiájára jellemző tisztítási fokozatok: mechanikai tisztítás, eleveniszapos teljes biológiai tisztítás nitrifikációval és denitrifikációval III. tisztítási fokozat (tápanyag eltávolítás, foszfor, nitrogén), fertőtlenítés.

2 A DRV Rt. környezetvédelmi tevékenységei közül elsősorban a szennyvízelvezetést és -tisztítást, továbbá ehhez tartozóan a regionális szennyvízelvezető rendszerek szagtalanítását, a tisztított szennyvizek kivezetését, a szennyvíziszapok kezelését és mezőgazdasági hasznosítását, a szippantott szennyvizek előkezelését kell megemlíteni. Ezen tevékenységek meghatározóak a Balaton vízminőség megóvása érdekében, ennek megfelelően a társaság kiemelten kezeli a feladatokat. A Balaton régió szennyvízelvezetésének és -tisztításának jelenlegi helyzete A Balaton Üdülőkörzet Szennyvízrégiói I. számú régió (Balatonvilágos - Balatonszárszó) Központi szennyvíztisztító telep Siófokon van, kapacitása: m 3 /d. Ellátott települések: Balatonvilágos (nyugat), Balatonszabadi, Sóstó, Siófok, Zamárdi, Szántód, Kőröshegy, Balatonföldvár, Balatonszárszó, Siójut. 2x m 3 /d m 3 /d tisztítóegység légbefúvásos homokfogó- előülepítő biológiai eleveniszapos teljes biológiai tisztítás nitrifikációval és denitrifikációval: kevert és mélylégbefúvásos reaktorterek utóülepítő - fertőtlenítés szükség esetén. A tisztított szennyvíz befogadója a Sió-csatorna.

3 A siófoki szennyvíztelepen működő szippantott szennyvíz előkezelő kapacitása 300 m 3 /d. A szennyvíztisztítás során keletkező iszap víztelenítése centrifugával történik, majd a további kezelése a Balatonszabadi komposzttelepen folytatódik. A keletkezett komposzt ellenőrzött körülmények között a mezőgazdaságban kerül felhasználásra. II. számú régió (Balatonszemes - Fonyód) Központi szennyvíztisztító telep Balatonlellén van, kapacitása: m 3 /d. Ellátott települések: Balatonőszöd, Balatonszemes, Balatonlelle, Balatonboglár, Fonyód (kelet), Buzsák, Lengyeltóti, Ordacsehi, Öreglak, Somogyvár, Szőlősgyörök. 2x4.000 m 3 /d + 4x1.600 m 3 /d - mechanikai tisztítás légbefúvásos homokfogó eleveniszapos teljes biológiai tisztítás nitrifikációval és denitrifikációval mélylégbefúvásos levegőztető (a légbevivő elemek kiosztása biztosítja a denitrifikációt) utóülepítő - folyamatos fertőtlenítés A tisztított szennyvíz befogadója a Kiskoppány-vízfolyás. Az iszap víztelenítése szalagszűrővel történik, majd a további kezelése közvetlen a telep mellett lévő komposzttelepen valósul meg. A komposzt ellenőrzött körülmények között a mezőgazdaságban kerül felhasználásra. III. számú régió (Balatonfenyves - Balatonberény) Központi szennyvíztisztító telep Balatonújlakon van, kapacitása: m 3 /d. Ellátott települések: Fonyód (nyugat), Balatonfenyves, Balatonmáriafürdő, Balatonkeresztúr, Balatonberény, Balatonújlak, Balatonszentgyörgy, Kéthely, Somogyszentpál, Vörs, Főnyed, Hollád, Tikos, Szegerdő. 2x2.000 m 3 /d + 1x3.000 m 3 /d légbefúvásos homokfogó - biológiai tisztítás eleveniszapos teljes biológiai tisztítás nitrifikációval és denitrifikációval, biológiai foszforeltávolítás kevert és mélylégbefúvásos reaktorterek utóülepítő - III. tisztítási fokozat szimultán vas-só adagolással és utókicsapatásos (vas-só) foszforeltávolítással homokszűrő - folyamatos fertőtlenítés A tisztított szennyvíz befogadója a Balaton. A szennyvíztisztítás során keletkező iszap víztelenítése centrifugával történik, majd közvetlenül a telep mellett lévő komposztáló telepre kerülnek feldolgozásra. IV. számú régió (Keszthely - Balatongyörök)

4 Központi szennyvíztisztító telep Keszthelyen van, kapacitása: m 3 /d. Ellátott települések: Hévíz, Keszthely, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök, Balatonederics, Alsópáhok, Cserszegtomaj, Felsőpáhok, Karmacs, Nemesbük, Nemesvita, Rezi, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vindornyafok, Zalavár m 3 /d + 3x2.500 m 3 /d homokfogó (tangencionális) a) m 3 /d eleveniszapos teljes biológiai tisztítás nitrifikációval, denitrifikációval és biológiai foszforeltávolítással. b) 3x2.500 m 3 /d eleveniszapos teljes biológiai tisztítás nitrifikációval és szimultán denitrifikációval. - levegőztető - utóülepítő - III. tisztítási fokozat a) m3/d: a biológiai tisztítás távolítja el a tápanyagokat, de szükség esetén vas-sós szimultán foszfortalanítás is szükséges. b) 3x2.500 m3/d: Utókicsapatásos, meszes foszfortalanítás - meszes utóülepítő - folyamatos fertőtlenítés A tisztított szennyvíz befogadója a Balaton. A keszthelyi szennyvíztisztító telepen a tisztítás után a pálcás sűrítéssel keletkező iszapok injektálással a mezőgazdaságban kerülnek felhasználásra. V. számú régió (Zánka - Szigliget) A régió két alrégióra van felosztva (V/2, V/1). V/2 Központi telep Révfülöpön van, kapacitása: m 3 /d. Ellátott települések: Révfülöp, Balatonszepezd, Zánka, Kővágóörs. a) m 3 /d-os településrész eleveniszapos teljes biológiai tisztítás nitrifikációval és szimultán denitrifikációval. - mélylégbefúvásos levegőztető - utóülepítő b) 2x600 m 3 /d-os településrész eleveniszapos totáloxidációs tisztítás nitrifikációval, denitrifikáció nélkül. - felületi levegőztető - utóülepítő - III. tisztítási fokozat Meszes utókicsapatásos foszfortalanítás (3.200 m 3 /d) - utóülepítő (1x2.000 m3/d) - reaktor + függőleges ülepítők (2x600 m3/d) - folyamatos fertőtlenítés. A tisztított szennyvíz befogadója: közvetlenül a Balaton.

5 A révfülöpi szennyvíztisztító telepen keletkező szennyvíziszapot víztelenítés után a mencshelyi komposztáló telepen kezelik. Elhelyezése ellenőrzött körülmények között a mezőgazdaságban történik. V/1 Központi szennyvíztisztító telep Badacsonytördemicen van, kapacitása: m 3 /d. Ellátott települések: Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Szigliget, Balatonrendes, Ábrahámhegy, Káptalantóti, Kékkút, Kisapáti, Nemesgulács. homokfogó anaerob reaktor megosztott (anaerob, anoxikus, levegőztetett terek) utóülepítő foszforeltávolítás vas-só adagolással, ill. szimultán kicsapatással - fertőtlenítés A tisztított szennyvíz III. fokozatú tisztítás után a Balatonba kerül. VI. számú régió (Balatonakali - Balatonfűzfő) Központi szennyvíztisztító telepek: Balatonfüred, Balatonfűzfő Ellátott települések: Balatonfűzfő, Balatonalmádi, Alsóőrs, Csopak, Paloznak, Lovas, Balatonfüred, Tihany, Aszófő, Balatonakali, Balatonudvari, Felsőörs. A Balatonfüredi Szennyvíztisztító Telep kapacitása: m 3 /d. 2x1.500 m 3 /d Eleveniszapos teljes biológiai tisztítás nitrifikációval, denitrifikáció nélkül. - Szükség esetén fertőtlenítés A tisztított szennyvizek befogadója a Séd-vízfolyás. A keletkezett szennyvíziszapokat vákuumos iszapágyon víztelenítik, majd a balatonfűzfői iszapokkal közösen Balatonkenesén a mezőgazdaságban injektálják. A Balatonfűzfői Szennyvíztisztító Telep kapacitása: m 3 /d. 4x2.000 m 3 /d + 2x2.000 m 3 /d A 6 db m 3 -es műtárgyból 4 db-nál felületi, 2 db-nál mélylégbefúvásos levegőztetés van. légbefúvásos homokfogó Eleveniszapos, totáloxidációs biológiai tisztítás nitrifikációval, denitrifikáció nélkül. levegőztető (felületi, mélylégbefúvásos) utóülepítő - szükség esetén fertőtlenítés biztosított

6 A tisztított szennyvizek befogadója a Séd-vízfolyás. VII. számú régió (Balatonkenese - Balatonvilágos) Központi szennyvíztisztító telep Balatonfőkajáron van, kapacitása: 5000 m 3 /d. Ellátott települések: Balatonkenese, Balatonvilágos, Balatonfőkajár, Balatonakarattya, Mezőszentgyörgy, Lepsény, Füle. 4x1.250 m 3 /d légbefúvásos homokfogó Eleveniszapos teljes biológiai tisztítás nitrifikációval, denitrifikáció nélkül. mélylégbefúvásos levegőztető utóülepítő - szükség esetén fertőtlenítés A tisztított szennyvizek befogadója a Sóslápi-patak. A szennyvíztisztító telepen keletkező, centrifugával víztelenített iszapmennyiség közvetlenül a telep mellett működő komposztáló telepen kerül feldolgozásra, majd a térségben mezőgazdasági területen kihelyezésre. A régióban található még Balatonakarattyán az m 3 /d kapacitású szennyvíztelep, mely a balatonfőkajári telep üzembe helyezése óta nem üzemel, de szükség esetén üzembe helyezhető. A szennyvíztelep végleges felhagyása csak a balatonfőkajári telep fejlesztése után válik lehetővé. Regionális rendszerek környezetvédelmi problémái A közműolló kérdéseinek elemzése: Környezetvédelmi szempontból elsődleges cél, hogy a közműves vízellátó rendszereken szolgáltatott vízből keletkező szennyvíz teljes mennyisége tisztításra kerüljön. Az ivóvíz ellátás és a szennyvízelvezetés, tisztítás arányát mutató ún. közműollót a víz- és szennyvíz bekötések aránya szemlélteti, szennyvíztisztítási régiók bontásban. A Balatoni szennyvízrégiókban a közműolló a Balaton Törvény megjelenésekor (2000) összesen 52%-os. Szükséges volt megvizsgálni, hogy a csatornázott területen, hány olyan vízbekötés (ingatlan) található, ahol nem éltek a csatornahálózatra történő rákötés lehetőségével. Ezáltal kimutatható lett, hogy az egyes régiókban milyen arányban javulhatna a csatornázottság, a meglévő adottságok mellett, csupán a szennyvízhálózatra történő rákötéssel. Az 52%-os érték a csatornahálózat fejlesztése nélkül 74%-ra növelhető. Ehhez tehát nincs szükség a csatornahálózat fejlesztésére, hanem összhangban a évi CXII. ún. Balaton Törvény előírásaival (9. (3) Az üdülőkörzet településeinek közigazgatási területén a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező.) a meglévő csatornahálózatra történő rákötési előírásoknak kell érvényt szerezni. A leghátrányosabb helyzetben az V. régió van, ahol a csatornázottság mindösszesen 19%-os, de műszakilag elérhető a szennyvízbekötések 32%-os aránya. A társaság stratégiai célként tűzte ki, és komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a csatornázott területeken a csatornabekötések megtörténjenek. Tanulmány és számítás készült a csatornahálózatra való rákötés ösztönzésére. Különböző kedvezményeket nyújt a társaság, mint pld. a bekötési terv elkészítése, a bekötési munkálatok ingyenes szakfelügyeletének biztosítása, vagy egyéb

7 kedvezmény megadása. Ennek ellenére nagyon kevés eredményt lehetett elérni. A DRV Rt. a törvény megjelenése után az illetékes önkormányzatokkal közösen, együttműködési megállapodás keretén belül, próbálja meg érvényesíteni a már fent említett jogszabályi előírást. Csatornázottsági mutatók a Balatoni szennyvízrégiókban a évi felmérés alapján A Balaton törvény megjelenésének évében (2000) végzett felmérés szerint, mintegy db szennyvízbekötés elvégzését írta elő kötelezően a jogszabály év végére ebből mintegy db valósult meg. Sajnálatosan az állapítható meg, hogy az önkormányzati kötelezések ellenére a megvalósítás nehézkes. A Balaton körüli regionális szennyvízelvezető rendszerek szagtalanítása A hét régióra felosztott Balaton körüli térségben egy-egy átlagos szennyvízgyűjtő régióra km-es partszakasz jut, amelyről szennyvízátemelőkkel és nyomóvezetékekkel kombinált, nagyátmérőjű főgyűjtők gyűjtik össze és juttatják el a központi tisztító telepre a part menti települések és üdülőtelepek szennyvizeit. Ennek megfelelően a szennyvíz csatornarendszerbeli tartózkodási ideje magas, a viszonylag sík terület következtében a természetes levegőztetést kizáró nyomóvezetékek aránya nagy és figyelembe véve azt is, hogy a terület alapvető vízforrása a Balaton, a kibocsátott nyers szennyvíz - mindenekelőtt a nyári időszakban - már rövid idő alatt anaerobbá válik. Üdülőterületről lévén szó, az ún. berothadás leginkább pregnáns következménye a rendszer átemelői és gravitációs gyűjtőaknái környékén terjedő bűzképződés. Külön gondot jelent, hogy a műtárgyak helyenként az üdülőingatlanok, strandok, kereskedelmi ellátóhelyek közvetlen közelében is létesültek egykoron. Továbbá nem utolsó vetülete a szennyvizek anaerobbá válásának az, hogy a keletkező gázok jelentős állagromlást, betonkorróziót okozhatnak. A Dunántúli Regionális Vízmű Rt. és jogelődje több mint tíz éve tesz erőfeszítéseket a szennyvízrendszerek műszaki megoldásából, és a helyi adottságokból adódó szennyvízszállítás okozta környezeti hatások (szagszennyezés, munkaegészségügyi rizikófaktorok, csatornalétesítmények állapotának leromlása) megelőzésére, illetve kiküszöbölésére. Több szagtalanítási módszer került kipróbálásra, mely közül a gazdaságosságot is figyelembe véve, minden szempontból a legkedvezőbbnek a - DRV Rt. és a Budapesti Műszaki Egyetem Mezőgazdasági Kémiai Technológia Tanszékével közösen, laboratóriumi, majd azt követő üzemi kísérletekben kidolgozott -

8 nitrátadagolási eljárás bizonyult, mely nem a probléma tüneti kezelésére, hanem lehetőség szerinti megelőzésére szolgál. A társaság már az alapmódszer kifejlesztéséhez is elnyerte az OMFB pályázati támogatását, ben, amely összegből a Siófok, nyugati főgyűjtő rendszeren építette ki elsőként az adagoló rendszert, melynek megvalósításáért a Nemzeti Innovációs Díj külön dicséretét is megkapta év végén a DRV Rt. újabb pályázatot nyújtott be az OMFB-hez az Egyetemmel és egyéb külső partnerekkel együtt - a kiépített rendszerek automatikus kontrolljának és számítógéppel vezérelt üzemmódjának megvalósítására. A pályázatot sikerült elnyerni, ami azt jelentette, hogy 3 évre vonatkozóan, kb. 200 millió Ft-os projekt keretében kellett megvalósítani a kitűzött célt, a teljesen automatizált, és számítógéppel kontrollált szagtalanítási üzemvitel megvalósítását. A szagtalanítás központi vezérlésének megoldásával egy üzemirányító alközpontból irányíthatóvá és táv-felügyelhetővé vált egy egész régió szagtalanító berendezésállománya, s a kidolgozott szoftver helyszínre adaptálásával, a különböző üzemállapotok jól beállíthatók lettek. Szennyvízkezelés a Balaton régióban Szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása Magyarországon a Balaton térségében indult el leghamarabb a szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása. Korábban a szennyvíztisztítási technológia során képződő szennyvíziszapok kezelésére, illetve mezőgazdasági hasznosítására nem volt lehetőség a megfelelő létesítmények kiépítettségének hiányában. Mára már elérhető lett, hogy a Balaton

9 térségében keletkező szennyvíziszapok 100 %-ban a mezőgazdaságban nyernek elhelyezést. A szennyvíziszapok minőségéről elmondható, hogy valamennyi telepen átlagos minőségű kommunális eredetű szennyvíziszap képződik. A Balaton térségében nem jellemző a nagy ipari tevékenység, így nehézfém tartalommal jelenleg nem kell számolni. Az eltelt évek folyamán több iszaphasznosítási technológia került alkalmazásra, melyek közül néhány azonban gazdasági megfontolások miatt felhagyásra került. Jelenleg két iszapelhelyezési technológia bizonyult alkalmasnak, az egyik a DRV Rt. által kidolgozott szalmás gyorskomposztálás. A másik mezőgazdasági iszaphasznosítási mód az iszap injektálása. A csapadékvíz elvezetésének problematikája A társaság kizárólag elválasztó rendszerű (csak szennyvíz szállítására tervezett) csatornahálózatot üzemeltet. Azonban nagyobb esőzések, vagy hóolvadás alkalmával jelentős mennyiségű csapadék kerül a hálózatba. Ez adódik részben a csapadékvizek illegális bekötéseiből, illetve a települések felszíni vízelvezetésének hiányából. Ez a tény többszörösen gondot okoz a társaságnak, részben a szennyvízszállítási és tisztítási költségek, energia költségek jelentős megnövekedésével, másrészt pedig a havária helyzet (szennyvízkiöntések) anyagi és erkölcsi hátrányainak viselésével, esetenként a szennyvíztisztítási technológia felborulásával. A havária helyzetből adódó környezeti terhelés miatt kivetett bírság a társaságot terheli, indokolatlanul. A csapadékvizek csatornába történő illegális bekötésének felderítését ún. ködfejlesztő berendezéssel folyamatosan ellenőrzi a társaság, és a rendellenességet jelzi az önkormányzatok felé, kérve intézkedésüket ezen állapot megszüntetésére. Környezetvédelmi tevékenység gazdasági kérdései A Balaton vízvédelmi céljainak megvalósítása érdekében a szennyvízelvezetéssel és tisztítással szemben támasztott követelmények teljesítése jelentős ráfordításokat igényel. A társaság a csatornaszolgáltatás környezetvédelmi többletköltségei vonatkozásában részletes költségelemzést végzett, mely kiterjedt az alábbi többletfeladatokra: a tisztítatlan és részben tisztított szennyvizek nagy távolságokon történő átvezetése; a szennyvízelvezető rendszerek (átemelők) szagszennyezésének és korróziójának megelőzése kémiai tisztítás (foszfortalanítás) tisztított szennyvizek kivezetése keletkezett szennyvíziszapok kezelése, mezőgazdasági hasznosítása. Az elemzés rövid összefoglalásaként elmondható, hogy a környezetvédelmi többletköltségek a szennyvízelvezetés és tisztítás összes költségeinek mintegy 35 %-át teszik ki. Fentiek eredményezik a nagy összegű ráfordításokat, a magas csatornahasználati díj kialakulását. Így a Balaton vízminőség-védelmi ráfordításait a díjban a fogyasztó fizeti meg, véleménye szerint indokolatlanul. Ez a körülmény késlelteti a szennyvíz rákötések megvalósulását.

10 A Balaton régió szennyvízkezelésével kapcsolatos megoldandó feladatok Fejlesztendő területek A Balaton üdülőterületén üzemelő víziközművek (víz, szennyvíz) kiemelt jelentőségük miatt állami tulajdonban vannak és fejlesztésük is központi forrásból valósul meg. A regionális víziközmű rendszerek feladatukat tekintve fontos szerepet töltenek be ezen országosan kiemelt üdülőterület idegenforgalmának alakulása érdekében, így nemzetgazdasági szempontból is. Az üdülő- és idegenforgalom alakulásának alapvető feltételei a Balaton vízminőségének megóvása, valamint a szolgáltatások ezen belül a víziközmű szolgáltatás biztonsága. A víziközművek fejlesztését az elmúlt időszakban a rendelkezésre álló központi források határozták meg. Sajnálatos, hogy a szükség szerinti fejlesztéseket a biztosított pénzügyi keretek nem fedték le. Ez oda vezetett, hogy az üdülőterület vonatkozásában ma már az üzemelő víziközművek nem kellő fejlettségi szintje vízellátás vonatkozásában ivóvízminőségi és üzembiztonsági problémákat vet fel, szennyvízelvezetés és tisztítás vonatkozásában pedig veszélyt hordoz magában a tó vízminőségére. A fejlesztések annak ellenére, hogy a fejlesztésekért felelős tárca folyamatosan gondoskodott, illetve gondoskodik a térségi igényekhez igazodó főművi feladatok műszaki tartalmának programszintű meghatározásáról alapvetően az állami források korlátozott mértéke miatt, potenciálisan negatív környezeti hatást jelent a tó vízminőségére és az üdülőterületen élő, vagy nyaraló fogyasztókra egyaránt. Ugyanakkor az üzembiztonság szintjének emelése, az ivóvízminőség új EU előírások szerinti teljeskörű megfelelőségének biztosítása olyannyira szükségszerűvé és időszerűvé vált, hogy meghatározója lehet a tó jövőbeni idegenforgalmának. A víziközművek távlati fejlesztésre vonatkozó és a fent említett szempontokat kielégítő koncepciótervek elkészültek, tehát a feladat részekre lebontva ismert. Szennyvízelvezetés és tisztítás jelenlegi helyzete - az előző években fejlesztésre felhasználható központi források szűkössége miatt, - nagy veszélyt hordozhat magában úgy a tó vízminőségére, mint az üdülőforgalomra. A Balaton üdülőterületén üzemelő hét regionális rendszer tisztítókapacitása m 3 /d. A jelenlegi szennyvíztisztító telepek technológiáinak egy része nem tudja sem mennyiségileg, sem minőségileg kielégíteni a jelentkező igényeket és előírásokat. A szennyvízelvezetés és tisztítás vonatkozásában is rendelkezésre áll a közeljövő szükséges fejlesztéseit összefoglaló koncepcióterv, mely szerint a szennyvíztisztítás technológiai fejlesztéseinek a tápanyageltávolításra, a nitrogénformák (ammónia, össz-nitrogén) és foszfor eltávolítására kell irányulni. A 28/2004 (XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk szabályairól új, szigorúbb határértékeket adnak meg a szennyvíztisztító telepek tisztított vizére vonatkozóan. Miután a Balaton körüli hét régióból három régió összesen négy szennyvíztisztító telepének befogadója a Balaton, (Kéthely, Keszthely, Badacsonytördemic, Révfülöp) így elsősorban ezen telepeknél vált, illetve válik szükségessé jelentősebb

11 technológiai korszerűsítés, intenzifikálás, hiszen ezeket a telepeket érinti a 0,7 mg/l foszfor kibocsátási határérték. Azon szennyvíztisztító telepeknél is ki kell egészíteni a technológiát (denitrifikációval), melyeknél a tisztított szennyvíz nem a Balatonba kerül vissza. (Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balatonfőkajár). Meg kell jegyezni, hogy egyes térségekben kritikussá válhat a főművi fejlesztések hiánya. A balatonfüredi szennyvíztisztító telep közvetlenül a tó partján a belterület és a nemzetközi kemping mellett helyezkedik el és mindaddig potenciálisan veszélyforrást jelent az adott környezetre, amíg a már elfogadott fejlesztési koncepció szerint a kapacitásbővítéssel járó technológiai korszerűsítés meg nem történik. A tó vízminőségvédelme szempontjából kiemelt jelentőséggel bír a csatornahálózat fejlesztése. Felismerve a keletkező szennyvizek összegyűjtésének fontosságát a tó vízminőségére, az ún. Balaton törvény kötelezővé tette a meglévő hálózatra történő szennyvízbekötések elvégzését. A törvény megjelenésétől tett erőfeszítések eredményeképpen eddig db csatornabekötés készült el, s a számítások szerint még mintegy db bekötés végezhető el csatorna építése nélkül a meglévőkre való rákötések kötelezésével. Így a csatornahálózat fejlesztése nélkül, 76 %-os csatornázottság érhető el, de ugyanakkor a 2035/2001. (II.21.) sz. Kormányhatározat szerint XII. 31-ig a partközeli településeken 95 %-os csatornázottságot kell biztosítani. Mindezen előírások teljesítéséhez jelentős önkormányzati, társulati hálózatfejlesztéseket kell a jövőben végrehajtani. Ezen fejlesztések csak akkor töltik be feladatukat, ha a főművi elvezető rendszer és a szennyvíztisztító telepek kapacitásbővítése, technológiai korszerűsítése összhangban történik a jelentkező igényekkel. Sajnálatos, hogy az elmúlt időszakban az összhang megteremtése nem minden esetben sikerült A települési gyűjtő rendszereket és a főművi elvezető rendszereket legfőképpen azért is szükséges sürgősen fejleszteni, mert a csatornázatlan területeken keletkező szennyvízmennyiség elhelyezése nagy mértékű potenciális veszélyt jelent a tó vízminőségére, ismerve azt a tényt, hogy a szippantott szennyvíz előkezelők kihasználtsági foka mindössze 8 %-os. Feltételezhetően nem az előkezelőkbe kerül beszállításra a szennyvízbekötéssel nem rendelkező ingatlanokon keletkező szennyvíz. A regionális rendszerek adottságai miatt (magas hőmérséklet, hosszú elvezetés, anaerob folyamatok) a nyári időszakban szagproblémák jelentkeznek. A műszaki megoldás sokévi kísérletezés után teljeskörűen kidolgozásra került és az egyik régióban (I. régió) megvalósult, OMFB segítséggel. Sajnálatos, hogy a többi régióban az anyagi források hiányában rendkívül lassú az ez irányú fejlesztés. A kialakuló szagprobléma negatív hatást gyakorol a pihenni vágyó nyaralókra és állandó lakosokra egyaránt. Jelentős gondként kell kezelni azt a tényt is, hogy az üdülőövezet csapadékelvezetése csak részben megoldott. Nagyobb esőzések alkalmával a közterületről és illegálisan az ingatlanokról csapadék kerül be a csak szennyvízelvezetésre kiépített csatornákba. Ez bizonyos esetekben

12 szennyvízkiöntésekhez vezet, mely során a csapadékkal higított szennyvíz a Balatonba kerülhet. A Balaton vízminőségének megóvása érdekében ezen negatív környezeti hatás megszüntetése - csapadékcsatornák kiépítése - fontos önkormányzati feladatként kezelendő. A viziközművek fejlesztésére rendelkezésre álló központi források korlátozott mértéke hátráltatta mindazon szükséges beavatkozások végrehajtását, mely biztosíthatta volna a művek igényekhez igazodó fejlettségi szintéjének elérését. Fentiek alátámasztására a felhasználható pénzügyi keretek az alábbiak voltak: évben mft évben mft évben mft évben mft A már előzőekben jelzett koncepciótervek (víz, szennyvíz) a legsürgetőbb fejlesztésekhez kapcsolódóan tartalmazzák a megvalósításhoz szükséges forrásigény nagyságrendjét is, becsült nettó összege milliárd Ft. A fentiekben vázolt főművi fejlesztések további halasztása negatív környezeti hatással járhat az adott üdülőterületre és az erre visszavezethető gazdasági hátrány felbecsülhetetlen. Dunántúli Regionális Vízmű Rt.