Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia. Fordította Bangha Katalin. Szaklektor dr. Varjú Márta

Átírás

1

2 KINEZIOLÓGIA Fordította Bangha Katalin Szaklektor dr. Varjú Márta 2

3 Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia Öngyógyítás - gyógyítás A dyslexiától az allergiáig Dunakönyv Kiadó,

4 A mű eredeti címe: Kim da Silva und Do-Ri Rydl Kinesiologie 1993 Drocnicrschc Verlagsanslall 111. Knaur Nachf., München Hungarián translation Bangha Katalin, 1994 Kiadja a Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1994 Felelős a kiadó igazgatója Felelős szerkesztő I,. Jeszenszky Ágnes A magyar változat tipográfiáját Balla Endre tervezte A borító Szabó Árpád munkája A szedést a Fényszedő Központ Kft., Budapest végezte Nyomás és kötés: ETO-PRINT Kft., Budapest Felelős: Balogh Mihály ügyvezető igazgató ISBN

5 A kiadó előszava Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia Kim da Silva Kineziológia című könyvének közreadásával úttörő feladatot vállalt a Dunakönyv Kiadó. Magyarországon először jelentetett meg ezzel az Amerikában és Nyugat-Európában már évtizedek óta széles körben ismert és gyakorolt, forradalmian új tudománnyal foglalkozó művet. A holisztikus gyógymódok megismerésében egy újabb kaput tár ki előttünk egy csodálatos, ismeretlen világ felé. Amerikai pszichológusok szerint az orvoshoz fordulás oka 60-70%-ban valamilyen kóros feszültség hatására létrejövő, a stresszel kapcsolatos panasz. A stresszállapot általában a tehetetlenség és a kudarc érzésére adott válaszreakció. Születésünktől halálunkig folytonosan változásokkal találjuk magunkat szemben, melyek feszültségteremtőek, s melyekhez alkalmazkodnunk kell. Minden tanulási nehézség valamilyen trauma hatására következik be, minden dyslexia az idő egy szakaszára vezethető vissza, amikor leblokkoltunk, s lelki vakfolt alakult ki. A hibás életszemlélet, az állandó önmarcangolás, régi sérelmek és kudarcok, alkalmazkodási és beilleszkedési nehézségek, elfojtott vágyak, érzelmek, félelmek és szorongások testi betegségeket hozhatnak létre. Stressz hatására az agy utasítja a szervezetet, hogy bizonyos specifikus hormonokat juttasson a véráramba, ezek keringés útján szétáramlanak a testben, s eljutnak minden sejthez. Ezek a stresszhormonok képessé teszik az izmok sejtjeit a gyors tápanyagégetésre, s ezzel több energia áll rendelkezésünkre. De bennünket arra programoztak, hogy ne mutassuk ki érzelmeinket, ne reagáljuk le a klasszikus - az állatvilágból ismert küzdelem vagy menekülés módon a stresszszituációt, ezért túltelítés következik be. A stressz hatását követő fizikai reakció kisöpörné a keletkező méreganyagokat - mivel az embereknél ez általában elmarad, felhalmozódnak szervezetünkben a toxikus anyagok. Minden izomnak, szervnek, testrésznek meghatározott energiaszinttel kell rendelkeznie. A legtöbb betegség túlenergiára vagy energiahiányra vezethető vissza. A jó egészség kulcsa az energia megfelelő elosztása. A kineziológia segítségével azonosítható az energiaelakadás helye, és a szükséges korrekció elvégezhető. Mély szinten valamennyi tapasztalat benne van a test és az agy memóriájában, s rendezésre vár. Agyunk hatalmas kapacitású komputerként tárolja az információkat, s a kineziológiai izomteszt segítségével lehetőségünk van lehívni ezeket az információkat, felderíteni és kijavítani a működési zavarokat. Izmaink működését agyunk irányítja, izmaink a központi idegrendszer kijelzőinek tekinthetők, s az izomtesztelés során tapasztalt energiaváltozás megbízható információt ad a tesztelő által feltett kérdésre. Az izomteszt segítségével lehívható, felidézhető az élet minden pillanata, segítségével oldhatók a múltbeli, a jelenlegi és a jövőben jelentkező potenciális problémák. Köszönet Carol A. Hontz, Gordon Stokes és Eördögh Kristóf kineziológusoknak, akik elhozták nekünk ezt a nagyszerű módszert. 5

6 I. RÉSZ A kineziológia - a mozgásról szóló tanítás A kineziológia a világ legtermészetesebb dolgáról, a mozgásról szóló tudomány. A mozgás határozza meg egészségünket, betegségeinket, érzelmeinket, pszichénket, közérzetünket, és életünk világosságát, életutunkat. A mozgás javítja kapcsolatunkat önmagunkkal, embertársainkkal, és végül Istennel. A mozgás tana születésünktől halálunkig öleli fel életünk különböző kifejezésformáit. Ezért képes a kineziológia segíteni bennünket létezésünk különböző szituációiban. Ehhez nem szükséges, hogy életfeladat vagy élethossziglani terápia legyen. De napi higiéniánkhoz tartozva testünk kellő energiára tesz szert ahhoz, hogy a mindennapi életben történteket elviseljük. A kineziológia életünk bázisává válik. Támogat és segít minden tevékenységünkben: ha stresszmentesen akarunk tanulni, ha könnyebb munkanapot tűzünk ki célul, ha valamilyen szabadidő-tevékenységet akarunk élvezni, ha táncolni vagy ejtőernyővel ugrani tanulunk, ha jobban szeretnénk meditálni, vagy akár egyszerűen csak mozogni akarunk - a kineziológia támogatja ezeket a szándékokat, és segíti fáradozásunkat. Önállóbbá, függetlenebbé válunk, és mindig képesek leszünk önmagunkon segíteni. Mindenekelőtt megtanulunk helyesen kommunikálni. Ez különösen manapság fontos, mert a kommunikációs technika abnormális fokú fejlődése ellenére egyre nehezebben értjük meg egymást. Az autonóm, akarattól független mozgástudat egyenlővé tehető a velünk született öngyógyító reflexszel. Mindegy, hogyan élünk, mit gondolunk, testünkkel mit követünk el, a mozgástudat mindig a lehető legjobbat hozza ki abból. Testünk túl akar élni mindent, és mindegy, hogy mi akarjuk-e ezt vagy sem. Meg kell értenünk, hogy a test egy önmagát kiegyensúlyozó autonóm túlélési rendszer. Ha mi ezzel az autonóm (akarattól független) túlélési rendszerrel kapcsolatot teremtünk, segítjük a test öngyógyító reflexét. A mozgásreflex Mindnyájan velünk született mozgásreflexszel rendelkezünk, melyet elsősorban a légzés szabályoz. Mozogni annyi, mint lélegezni. A mozgás az élet, a nyugalom a halál. Ha a mozgás teljesen megáll, a test abban a pillanatban halott. A mozgásreflex autonóm módon működik. Alvás közben fontosabb szerveink működése nem áll meg. Automatikusan veszünk levegőt, s nem kell törődnünk szívverésünkkel, vérkeringésünkkel, emésztésünkkel. Ha ez nem így működne, akkor egy öntudatlan pillanatunk az életünkbe kerülne. Minél inkább aktivizáljuk testünk mozgásreflexeit, annál jobban szolgálja szervezetünket, s tartja fenn valamennyi szervi funkciónkat. Minél kevesebbet mozgunk, annál lustább lesz testünk működése, és csak a szubsztanciából élünk. Meddig tehetjük ezt büntetlenül? Az öngyógyító reflex A velünk született autonóm mozgásreflex, az öngyógyító reflexhez hasonlóan, mindig azon fáradozik, hogy életben tartson bennünket. Ha energikus balansz-módszerekkel és megfelelő gyakorlatokkal az autonóm mozgásreflexet erősítjük, akkor egyidejűleg az öngyógyító reflexet is segítjük - ez a test törekvése az egyensúlyra. Vannak olyan, bármely életkorban és egyre gyakrabban fellépő testi bajok, amelyek a modern medicinával sem gyógyíthatók. A tudomány ezekben az esetekben funkcionális zavarokról, pszichoszomatikus tünetekről és vegetatív disztóniáról beszél. E kifejezések alatt olyan egyensúlyzavarokat értünk, melyeknél a modern tudomány tehetetlen, nem képes eredményesen beavatkozni. Közös dolog ezekben az esetekben: nincs egyensúlyban a test mozgásreflexe, s ez nem specifikus reakciókban mutatkozik meg, kis köszvény fogalom alatt is ismert. Keletkezésük hátterében többnyire pszichikai problémák, érzelmi túlterhelések állnak, amelyek csak évekkel később vezetnek betegséghez. Megjegyzendő: a helyes mozgással segítjük a test mozgásreflexét, és ily módon elősegítjük öngyógyító törekvéseit. 6

7 Az alapok és az eszközök Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia A meridiánok Az emberi test energiapályáinak rendszerét a kínai orvoslás évezredek óta ismeri. Testünkben tizenkettő plusz kettő meridián található. A meridiánokat energiacsatornáknak képzelhetjük el, amelyek behálózzák az egész testet. A bőr alatt helyezkednek el, és az úgynevezett akupunktúrapontokban lépnek a felszínre. 1. ábra. A meridiánrendszer és az öt elem. 7

8 Ezeken a pontokon keresztül stimulálhatjuk a meridiánokat (pl. akupunktúra, akupresszúra). A meridiánrendszer egy önmagába zárt energiakeringést jelent. A meridiánok külső pályája az inakat, izmokat és a csontokat látja el energiával. A belső pálya az egyes szervek energiaellátását végzi. Ha a meridiánpálya egy ponton megszakad, akkor az adott izomcsoport nem jut többé elegendő energiához. Ebben az esetben nagyon megnő a sérülékenység veszélye (a csontok eltörhetnek, a szalagok elszakadhatnak általában az akupunktúrapontokban). Az ehhez a meridiánhoz tartozó szerv többé nem képes kielégítően ellátni feladatát, s a fájdalommal hívja fel erre figyelmünket. A kineziológia képes gyorsan megállapítani és kiegyensúlyozni az energetikai blokádokat. Az egyensúlyt gyakorlatokkal stabilizálhatjuk. Ezzel megelőzhetjük a nagyobb egyensúlyi zavarok kialakulását, melyek évek múlva betegségek okai lehetnek. A meridiánok a test egyensúlyi helyzetéért felelős öt elemhez vannak hozzárendelve (1. ábra). Az öt elem Az öt elemet átalakulási fázisnak is nevezhetjük. A kínai orvoslás a tűz, föld, fém, víz és fa fogalmát használta. Ezek elrendezése kört alkot, amelyben egymást támogatják, az előző elem mindig a következő elemet látja el energiával. A kínai orvoslásban ezt erősítő ciklusnak nevezik. A 2. ábrán az öt elem erősítő ciklusát láthatjuk: 1. A Fa erősíti a Tüzet, mivel táplálja azt. 2. A Tűz erősíti a Földet, mivel trágyázza. 3. A Föld erősíti a Fémet, mivel létrejöhet benne. 4. A Fém erősíti a Vizet, mivel gazdagítja azt. 5. A Víz erősíti a Fát, mivel növekedni engedi. A kör bezárul azzal, hogy a Fa gondoskodik a Tűzről. Az erősítő ciklusnak köszönhető a test harmóniája. De ez csak akkor valósul meg, ha minden egyes elem ellenőrizhető. Ezen alapul az öt elem ún. kontrolláló-stabilizáló ciklusa (2. ábra). 1a. A Tűz ellenőrzi a Fémet, mivel megolvasztja. 2a. A Fém ellenőrzi a Fát, mivel hasítja. 3a. A Fa ellenőrzi a Földet, mivel gyökereivel átjárja. 4a. A Föld ellenőrzi a Vizet, mivel a Föld a Víz folyását szabályozza. 5a. A Víz ellenőrzi a Tüzet, mivel eloltja. A kör bezárul azzal, hogy a Tűz a Fémet ellenőrzi. Ha mindkét ciklus megfelelően működik, akkor egészségben és harmóniában élünk. Amennyiben az egyik elem energiája túl sok, mert egy másik nem stabilizálja, akkor következnek be a betegségek. Amennyiben az erősítés nem funkcionál, akkor az érintett elem nem képes elegendő energiát átadni a következőnek, ez is betegséget okoz. A kínai orvoslás az öt elem egyensúlyának helyreállítására, illetve megtartására törekszik. A kínai medicina több ezer éves története során könyv híján a tanítást képekben adták tovább. Testünk egészségét egy család képében jelenítették meg. Nézzük meg ezt pontosan: Az erősítő ciklus, Cseng-ciklusnak is nevezik, a szülő-gyerek kapcsolatnak felel meg. A szülő feladata, hogy gondoskodjon gyermekéről. Az ellenőrző ciklus, Ko-ciklusnak is nevezik, a nagyszülő-unoka kapcsolatnak felel meg. A nagyszülőknek általában jobb a kapcsolatuk az unokával, mint a szülőknek a gyermekükkel. A nagyszülők a szülői irányítást erősíthetik. 8

9 2. ábra. Az erősítő és az ellenőrző ciklus az öt elemben Ha a családban valamennyi családtag a maga sajátos helyének tudatában van és a saját helyén megfelelően működik, akkor harmonikus, egészséges családról beszélhetünk. Abban a pillanatban, amikor valaki kiesik, nyugtalanság lesz úrrá a családon. Gyakran ez veszekedéssel, a család szétesésével végződik. Korábban a család felépítése hagyományos jellegű volt (3. ábra). Három generáció élt egy fedél alatt. A nagyszülők segítették a szülőket (1) azzal, hogy a gyermekekre felügyeltek és tanították őket (2). A szülők munkájuknak szentelhették magukat, és a család ellátásáról gondoskodtak (3). A család így betöltötte feladatát. A gyerekek feladata a parancsoknak való engedelmesség volt. A család bázisa: a szülők és nagyszülők tekintélye. A család elrendezése az öt elem körébe tetszés szerint illeszthető. Minden elemhez odarendelhető egyidejűleg tehát a szülők, nagyszülők és gyerekek funkciója is. 9

10 10 3. ábra. Az öt elem és a család felépítése Az ősi Kínában a családi bázis a jól működő állam jelképe volt. Egy miniszter politikai rátermettségének előfeltétele volt például, hogy saját személyiségét és otthonát rendben tudja-e tartani. Hogy miért van ma egyre több betegség, azt jórészt az öt elem családképéből ismerhetjük fel. A gyermekek gyakran ellenszegülnek a szülök akaratának : nem hagyják, hogy az öregek beleszóljanak az életükbe; sokszor tanúi szüleik nagyszülőkkel szembeni tiszteletlenségének. Szülői gyengeség, a kontroll és a szülői támogatás hiánya miatt a gyermekek ma sok esetben cél és mérték nélkül nőnek fel. A szülők és nagyszülők elleni lázadást a kínai orvoslás is leírta már. Ezt a két állapotot lázadási és megtagadási ciklusnak nevezték. Az öt elemben lezajló lázadás a testben betegséget, zavarokat és bomlást okoz. Hogyan lenne képes a világ békében élni, ha már a családokban sincsen harmónia? Mi magunk is képesek vagyunk meghatározó módon hozzájárulni a békéhez, ha önmagunkkal kezdjük, és az öt elemet először is saját testünkben hozzuk egyensúlyba! Harmóniánk és egészségünk a családra is átsugárzik, s mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy saját helyét a körön belül tudatosan elfoglalja.

11 A lélegzés Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia Bármely élettelen és élő test között a legfőbb megkülönböztető jel a lélegzés. Ez irányítja autonóm mozgásunkat. A légzés révén mozognak a csontok, az inak és izmok segítségével. Például a medencecsontok a légzés által diktált ritmus szerint szinkronban mozognak a koponyacsontokkal, így az agyvelő-, gerincvelő-folyadék a medencéből a koponyába pumpálódik. A folyamat igen fontos koncentráló- és figyelőképességünk, valamint immunrendszerünk erősítése szempontjából. Az indiaiak az életerőt pranának, a légzést pedig pranayamának hívják. Az életerő szoros kapcsolatban van a lélegzéssel. Az indiai tanításban így mondják: Ha a lélek lélegzik, Isten lélegzik bennünk. Ha ez nem így lenne, akkor sohasem alhatnánk nyugodtan, mert abban a pillanatban, amikor véletlenül nem figyelnénk a légzésünkre, az megszűnne, és ezzel életünk véget is érne. Minden, amit megélünk, befolyásolja légzésünket. Az érzelmek, a félelem, a fájdalom kihatnak a légzésre. Az indiai tanítás erről így szól: aki a légzését kontrollálja, egyúttal kontrollálja indulatait és saját életét is. A jó légzés lényegében az egyensúlyban lévő szervórától függ (1. A szervóra fejezetet a III. részben). Izomteszt Az izomteszt művészet, melynek során egy meghatározott izmot gondolatban elkülönítünk a többi izomtól, és ellenőrizzük. Gyakorlatra és finom érzékenységre van ahhoz szükség, hogy egy erős és egy gyenge izmot egymástól megkülönböztessünk. Az izomteszt a kineziológiában diagnózis és feed-back (feed-back = visszacsatolás) rendszer. A jól megválasztott ellenőrzési módszer segítségével feltárhatjuk az izomrendszernek az energiarendszerrel összefüggő kiegyensúlyozatlanságát. A test meghatározza a neki pillanatnyilag legmegfelelőbb kiegyensúlyozó módszert, majd az izom-feed-backkel megkapjuk az eredményt. Egy izom tesztelése során a testnek egy bizonyos részét vizsgáljuk. Azonban ez a rész az egész testtel szoros összeköttetésben van! Az izom aktivizálja az ín-reflexet, az idegeket, és az aggyal is kapcsolatban áll. Az agy olyan kapcsolóközpontja testünknek, ahol minden információ összefut. Ez azt is jelenti, hogy ha egy izmot vizsgálunk, indirekt módon az agyat is vizsgáljuk. Mielőtt az izomtesztet a test feed-back (visszacsatoló) szisztémájaként alkalmazzuk, mindenképpen el kell végeznünk a világos (egyértelmű) izomtesztet: 1. Egy indikátorizom tesztelése: megállapítjuk, hogy az izom, amivel dolgozni akarunk, szelíd nyomásnak ellenáll-e. 2. Tisztázzuk, hogy az izom az energiarendszerrel összeköttetésben áll-e, és képes-e a ki- és bekapcsolásra, azaz: az izomnak nemcsak ellenállnia, hanem engednie is kell a nyomásnak. 3. Így az indikátorizmot a test feedback rendszereként használhatjuk. Az izmon keresztül az agyat tesztelve testünkkel közvetlenebb kapcsolatba kerülünk. 4. ábra. Az izomteszt elvégzése 11

12 A kineziológiai izomteszt jól használható a tények és az illúziók (melyeknek gyakran bedőlünk) közötti egyértelmű különbségtételre. Mint minden művészet, ez is sok gyakorlást igényel! Ahhoz, hogy mesterré váljunk és kifejlesszük a szükséges érzékenységet, állandóan gyakorolnunk kell. Csak így tudjuk uralni a technikát. Az izomteszt használható az úgynevezett csoportegyensúly vizsgálatához is. Ebben az esetben a csoportot teszteljük, körbenállva, egymás kezét fogva. A csoportegyensúlyvizsgálat például kiválóan alkalmazható az iskolai munkában. A gyerekek érdeklődése könynyen felkelthető az izomteszt iránt (5. ábra). 5. ábra Mit jelent az energia? Az energia számtalan meghatározását ismerjük, a fizikaitól az ezoterikusig. Az ésszerű, praktikus, leegyszerűsített meghatározás: Az energiát legjobban annak hiányában érezzük. Az energia szabályozza testünk fiziológiai folyamatait, segíti a velünk született, autonóm mozgásreflexet, és koordinálja az öngyógyító reflexet, így maradhat a test egészséges. Az egészséges tágabb értelemben azt jelenti, hogy: 1. A test funkciói egyensúlyban vannak. 2. Nem vagyunk negatív emóciók foglyai. 3. A szellemi teljesítőképesség teljes. 4. Az élet művészet. 5. A stressz élettapasztalatként életcélunk elérésének motorja, és nem lépi túl teherbíró képességünk határát. Mit jelent az energia-egyensúly? Testünket energiapályák hálózata szövi át, amit meridiánoknak nevezünk (l. A meridiánok c. fejezetet). Ha minden egyes meridián energiája kiegyenlített, akkor egyensúlyban, balanszban érezzük magunkat, jól vagyunk. Ezt hasonlítsuk össze a 6. ábrával: 12 edényünk (= meridiánok) van, amelyek befolyókkal és kifolyókkal vannak egymással kapcsolatban. Mindegyikben azonos mennyiségű folyadéknak kell lennie (6a ábra). Ha valamilyen zavar miatt megszakad a folyamat, akkor a következő tartályban nem lesz elegendő folyadék. A másik ezzel szemben túlfolyik, mert nem funkcionál a kifolyás (6b ábra). Mi okozza az energetikai kiegyensúlyozatlanságot? Például a helytelen táplálkozás, a túlzott stressz és egyéb terhes élethelyzetek megzavarják a meridiánrendszert. Néhány meridiánnak hirtelen túl sok lesz az energiája, másoknak meg túl kevés. A kínai gyógy- 12

13 ászat ebben az esetben beszél teltségről és ürességről. Energiapotenciálunk e miatt az eltolódás miatt nem áll rendelkezésünkre teljes mértékben. A mindennapi dolgok megerőltetővé válnak. Ugyanis a hiányzó energiát erővel kell pótolnunk, és így lényegünket apasztjuk. Bekövetkezik a testi betegség, benyújtják a számlát. 6a ábra 6b ábra 13

14 A kineziológia legfőbb célja, hogy a meridiánokban az egyenetlen energiamegoszlást megállapítsa, és egyensúlyba hozza. A megfelelően működő meridiánrendszer lényegében az egész szervezet funkcióját segíti, s így ténylegesen rendelkezésünkre áll a test életereje teljes egészében, nem szubsztanciánkat éljük fel. A kineziológiával gyorsan 100% energiához jutunk Minden embernek 100%-os az energiapotenciálja, teljesen függetlenül életkorától. A testben mindig 100%-létezik. De vajon mennyi áll ebből valóban rendelkezésünkre? Testünk energiapályái a megterhelés, a stressz, a helytelen táplálkozás, a negatív emóciók miatt gyengülnek, de sokszor évekig is eltart, míg észrevesszük ezt. A stressz életünk motorja. Mindaddig, amíg terhelhetőségünket nem lépi túl, kellemesen érezzük magunkat. Feszült életünk azért válik egyre inkább megerőltetővé, mert nem az energiánkból gazdálkodunk. Ennek az a következménye, hogy a test a hiányzó energiát erővel pótolja! Azok a dolgok, amelyeket korábban könnyen vettünk, ma igen megerőltetővé válnak. A stressz, amely korábban motor volt, most megbetegít, mert túllépi terhelhetőségünket. Hirtelen koncentrációs problémáink támadnak. Olyan dolgok, amelyek azelőtt hidegen hagytak, mérhetetlenül felidegesítenek. Sok kis apró fájdalom jelentkezik, amelyekből aztán betegség lesz. Problémáinkat életkorunkkal magyarázzuk. Hogy 35 év felett öregnek számítunk, az már-már normálisnak tekinthető, s ezért halljuk egyre-másra: Ez már csak így van, mit lehet tenni? Energiánk megőrzéséért igen sokat tehetünk. 100%-osan rendelkezésünkre álló energiarendszerünk több megoldást is lehetővé tesz. Gyakran adódik olyan probléma, amit nem is szükséges megoldanunk, hanem célszerűbb túltenni magunkat rajta. Ez nem szőnyeg alá söprést vagy elfojtást jelent, hiszen sok probléma önmagától is megoldódik. Ami pedig még megoldásra vár, az könynyen áttekinthetővé válik. Felülemelkedve a problémákon ideális megoldásokat találhatunk, amelyek általában nem jutnának eszünkbe akkor, ha kevés az energiánk, tehát korlátozott a látókörünk. Mit jelent a stressz? Számunkra csak vagy stressz, vagy egyensúly létezik. Ha stresszről beszélünk, nem teszünk különbséget pozitív és negatív stressz között. Ezzel veszélynek tesszük ki magunkat. Példaként nézzük az örömöt, amit pozitívan fogadunk, és ezért másként állunk hozzá, mint pl. a bosszúsághoz. Az örömöt szűrés nélkül engedjük magunkhoz - s rajta is veszthetünk. Gondoljuk meg, hány ember halt már meg öröm okozta szívroham következtében. Azért történhet ez, mert az olyan szituációkban, amelyek nagy követelményeket állítanak elénk, nem kapcsolunk ki - ezt úgy érhetnénk el, hogy az automatikus stresszmagatartásból az egyes stresszorokat (= stresszt okozó tényezőket) egymás után kiegyensúlyozzuk. A következő stresszformákat különböztetjük meg: belső tartós stressz, automatikus stresszmagatartás, és a külső hatásra bekövetkező stressz. A belső tartós stressz Szerveink védőköpenye a szervenergia. Például: a szerv energiája helytelen táplálkozás miatt lecsökkent. Ez energetikai alultápláltsághoz vezet, a szerv kevesebb energiát kap, mint amennyire a feladat teljesítéséhez szüksége lenne. Ez a szervben stresszt vált ki, de nem okoz érezhető nehézséget. Azonban ha ehhez a belső stresszhez külső is társul, akkor esetleg azonnal a plafonra mászunk. Néha semmiségek miatt kijövünk a sodrunkból, s magunk sem értjük az okát. Ez többnyire azért van, mert az egyes szervek stressztelítettsége miatt a külső stresszt már nem tudjuk elviselni. Mitől gyengül meg a szervenergia? Ezért elsősorban a táplálkozás a felelős. Az étkezés a leggyakrabban és általánosan használt gyógyszer. Ha a gyógyszert megfelelően adagoljuk, betegség esetén hasznunkra válik, és gyorsabban gyógyulunk. Ha azonban túladagoljuk és esetleg más szerekkel is kombináljuk, akkor mérgezést is okozhat. Ugyanez a helyzet az élelmiszerekkel is. A köztudatban már ismert a kávé- és cukorfogyasztás negatív hatása, azonban táplálkozásunkra összességében nagyobb figyelmet kell fordítanunk, mert 14

15 a negatív hatások nem azonnal, hanem alattomosan jelentkeznek. Fizikumunk lassú, állandó változását gyakran nem vesszük komolyan, és a jelentkező elváltozásokat éveink gyarapodó számával magyarázzuk. (Könyvemben, a Richtig essen zűr richtigen Zeit-ben részletesen írtam a táplálkozásról és a kineziológiáról is.) Automatikus stresszmagatartás Az ember már gyermekkorában megtanulja a legjobb túlélési magatartást. Ez az automatizmus véd bennünket akkor, ha hirtelen kell reagálnunk valamire, vagy életveszélybe kerülünk, s nincs idő a helyes megoldás fontolgatására. Mégis hajlamosak vagyunk arra, hogy bizonyos szituációkban helytelenül viselkedjünk. Pl. a gyereknek stresszt okoz az iskolai dolgozatírás. A dolgozatírás napjának reggelén lázasan ébred, vagy annyira rosszul érzi magát, hogy nem is tud iskolába menni. Ha a dolgozat (a stressz) veszélye elmúlt, megszűnnek a tünetek, a gyermek ismét egészséges! Öntudatlanul ugyan, de sikerült elkerülnie a stressz-szituációt. A betegség tekinthető a legjobb mentségnek minden olyan szituáció megkerülésekor, amikor nem akarunk konfrontálódni. Ezt a magatartást egyesek öntudatlanul tanulmányaik befejezése után is gyakorolják: vannak emberek, akik megnövekedett (pl. munkahelyi) követelmények esetén hirtelen megbetegszenek. Ha a vihar elült, ismét egészségesen jelennek meg munkahelyükön. Sokszor elég már egy kifejezés is! Életünkben határozott szerepet játszanak bizonyos kifejezések, amelyek energiánkat képesek villámcsapásszerűen redukálni. Erre egy példa: ha a játszadozó gyermektől megkérdezzük, hogy megcsinálta-e már a házi feladatát, megfigyelhetjük a testében lezajló változást a bűvös szó - házi feladat - nyomán. E szó kimondása elegendő arra, hogy a test harmóniája felboruljon. Stressz hatására a hangulat egyik pillanatról a másikra képes megváltozni, hirtelen kedvetlenség és fáradtság lesz úrrá rajtunk. Ez néha tartós, s magunk sem tudjuk, hogy igazából mi is bántja a csőrünket. A stressz oka többnyire a túlzott megterhelés, amellyel az ember megbirkózni próbál. De sajnos nem mindig azt a megoldást választja, hogy azonnal nekifog a feladatnak, és lendületesen be is fejezi azt. Nem, ez általában egészen másképp zajlik le! Például mielőtt a gyerek nekifog a házi feladat elkészítésének, még játszik, ezt-azt csinál, szöszmötöl, húzza az időt, eladdig, hogy édesanyja sokszor idegességében már nem tudja, mit is tegyen, míg végre a gyerek hajlandó az első betűt leírni. Mindnyájunk életében vannak olyan ingerlő motívumok - személyek, dolgok, cselekvések -, amelyek az automatikus stresszmagatartást kiváltják. Legtöbbször ezek a stresszek nem is tudatosulnak bennünk. Amit ma könnyedén megtehetnénk, nagyon szívesen halasztjuk holnapra! Valamilyen munkát el akarunk végezni, de mégis mindig halogatjuk. Egészen addig az időpontig számtalan okot, magyarázatot találunk halogatására, amíg körmünkre nem ég. Amikor végre nekifogunk, nagy nyomás nehezedik ránk, éjszakai műszakot is tartunk, a végére pedig teljesen kikészülünk. Ha saját magunkat a munkánkkal stresszeljük, akkor a stresszel önmagunkat dolgozzuk át. Eközben teljes energiánk veszendőbe megy, és szabad időnket sem vagyunk képesek értelmesen eltölteni. Ezt igen gyakran megfigyeltem tanároknál. A tanárok a tanítási szünetben jól kipihenik magukat, de három hét tanítás után már újra a következő szünetet várják. A tanítás annyi energiájukat veszi el, hogy hamarosan újra kimerültnek és kiszipolyozottnak érzik magukat. Munkánknak erőt kell adnia, és nem szabad, hogy a szubsztanciánkat eméssze fel. Ez érvényes mindenkire, aki napi nyolc órát dolgozik, és különösen azokra, akik sokoldalú tevékenységet végeznek, netán még háziasszonyok és anyák is. Példák az automatikus stresszmagatartásra. Az automatikus stresszmagatartást megvilágító példáink kiinduló szituációja megegyező: Egy kétgyerekes házaspár már régóta tervezi, hogy kettesben végre újra eltöltenek egy kellemes estét. Már előre örülnek, mindent megszerveztek, a gyerekek nincsenek otthon, és gyakorlatilag semmi sem áll útjában egy romantikus estének. 1. eset: A feleség közvetlenül az elmenetelük előtt mondja el férjének, hogy fiuk aznap egyest kapott matematikadolgozatára. Ez a közlés a férjből olyan reakciót vált ki, amely a még igazán el sem kezdődött este hangulatát teljesen elrontja. Bár megkísérli a racionális kikap- 15

16 csolást, azonban ez nem sikerül. A feleség ugyan nyugtatja, de a következő órákban nem tud igazán felszabadult, boldog lenni. Mi is történt? A férfi, a hagyományok és saját felfogása szerint is, a család feje. Ezért egyrészt főnökként éli meg, hogy a család egy tagja csütörtököt mondott, másrészt a közlés nyomán tudat alatt saját iskoláskori élménye jut eszébe, amikor rossz osztályzata miatt szüleivel összeütközésbe került. Apja akkor így intette: Aki ebben a tárgyban elbukik, abból semmi sem lesz az életben. Ezzel a gyenge teljesítménnyel szégyent hoztál rám. Az este rossz hangulatában nagymértékben ez a régi iskolai stressz a hibás. A közlés ugyanis az egész egykori stressz-szituáció újraátélését váltotta ki. A probléma az ilyen helyzetekben az, hogy többnyire sohasem az eredeti okot (példánkban az egykori iskoláskori stressz) tartjuk a hirtelen rossz hangulatunk okozójának, hanem a kiváltó ok miatt rágjuk magunkat. 2. eset: Elmenetelkor a férj a gyerekek előtt megkérdezi feleségétől: A bádogost egyébként még mindig nem rendelted meg? Egy hete kérlek már rá! Az autóban az asszony hallgatag, zárkózott, a férjnek sokáig nem sikerült erre a rég várt és tervezett estére felesége jó hangulatát visszavarázsolni. Mi is történt? A feleséget egyszer gyermekkorában, az egész osztály előtt megrótták valamilyen gyenge teljesítményéért. Nagyon szégyellte magát, és legszívesebben a föld alá süllyedt volna. Az életben az ehhez hasonló esetek még ma is az egykori érzéseket váltják ki. 3. eset: Amikor a házaspár kilép a lakásból, a férj határozott mozdulattal karját felesége vállára teszi. Az asszony hirtelen elszomorodik, egész este kicsit szórakozott, bár maga sem tudja a magyarázatot. Mi is történt? A feleséget gyermekkorában neveletlensége miatt szülei összeszidták. A vihart csillapítandó, édesanyja lánya vállára tette karját, miközben az édesapa kérdőre vonta. Ez a gesztus mélyen bevéste a lányba a rosszullét érzését. Azokban a pillanatokban, amikor a férj hasonló módon érinti meg feleségét, automatikusan felidéződik az egykori stressz-szituáció, és ez, természetesen, hangulatváltozással jár. Fontos tudnunk, hogy nem az évekkel korábbi szituációra emlékezünk, hanem bizonyos szavak, mozdulatok, illatok, hangok és/vagy ízek idézik fel az egykori emlékeket. Az emlékek következtében ugyanúgy érezzük magunkat, mint egykor. A kineziológia segít abban, hogy az automatikus stresszmagatartást felfedezzük, és szembesüljünk vele. Példák az automatikus stresszmagatartásra 16 Ingerlő kifejezés Mosás és vasalás Tanulás Valahová elmenni Fogorvos felkeresése Takarítás Könyvelés előkésztése Tervek megrajzolása Számla kifizetése Válaszolni levélre Reggel felkelni Lefogyni Borotválkozni Bevásárolni Pénzt költeni Repülni Edu-K gyakorlatot végezni A halogatás lehetséges, - amíg az utolsó vasalt ing a szekrényből kivehető - a vizsga előtti estéig - addig, míg már csak autóval lehet odaérni - amíg a fájdalom nem elviselhetetlen - a következő látogatóig - a 14. hónapig: mert a 15.-ben be kell fizetni az adót - a benyújtás napjáig - az utolsó felszólításig - amíg a másik megneheztel - amíg 15 perc múlva már indulni kell - amíg már semmilyen nadrág nem jön ránk - amíg partnerünk a borostáért megneheztel - amíg van tartalék, és a család fel nem lázad - míg a cipő le nem kopik a lábunkról - amíg másra át nem ruházható repülést nem nyerünk - míg olyan rosszul nem vagyunk, hogy szabad akaratunkból ismét elkezdjük.

17 A környezet hatására kialakuló stressz Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia Nem szükséges a különböző stresszorok egyenkénti diagnosztizálása. Általában elmondható, hogy akinek gyenge az életenergiája, az erősebben reagál az egészségkárosító földsugárzásokra, az oldószerekre, a zajokra stb., mint az, akinek nagy az életenergiája. A kineziológia célja energiapotenciálunk fejlesztése -- így valamennyi rendszerünk koordinált lesz, s ez stresszstabilitást jelent. Ne kételkedjünk, és ne hagyjunk fel a reménnyel, ha ez nehezen megy. Jó közérzetünk helyreállításához sokszor elegendő egyéni energiapotenciálunk növelése. Rövid történeti áttekintés A távol-keleti küzdősportok Kínában a különféle küzdősportokat azok spirituális vonatkozása miatt kolostorokban oktatták. Később Japánban is kialakult ez a hagyomány, ahol körültekintően művelték, és sokat javítottak is rajtuk. Ebből alakult ki az a spirituális, filozofikus és átfogó rendszer, amelyet busidónak hívnak. Busidó: a harcos; vagy a háború útja. A távol-keleti küzdősportok legmagasabb foka a győzelem, más legyőzése nélkül. Az ősi ázsiai írásokban (Taote-king, I Gin) kétféle harcost ábrázolnak: az egyiknek még kell, a másiknak pedig már nem kell harcolnia. Az ókorban a harcosok kiképzése egyidejűleg a lélek képzését is jelentette. Elsősorban a belső ellenfelet kellett legyőzni, nyugalomra inteni, saját életutunkat megismerni. Lényegében ez azt jelenti, hogy magát a tudományt kell tanulni, elmélyíteni, és ezek szerint élni. A legyőzhető legnagyobb ellenfél saját magunk vagyunk. Ennek alapján érthető, hogy miért éppen a kolostorokban tanították a harci sportokat. A busido tudományához hozzátartozik a teaszertartás, a virágkötés és a költészet is. Minden területre az alapkiképzés a jellemző. A mai Japánban igen nagy becsben tartják a régi harci művészetet, és tanítják hagyományait. A kendő tudománya, a kard útja például Japánban az egyik legnépszerűbb sportág és filozófia. Nem csak a kard fölötti uralkodásról van szó. A lépéseket jóval a kardlendítés elsajátítását megelőzően gyakorolják. Ha már ismerik a pontos lépésrendet, akkor tanulnak meg kiáltani, majd karjukat megfelelően mozgatni. A kendő sajátos célja, hogy a karddal úgy tudjanak bánni, hogy azt soha ne kelljen használni. Ez azt jelenti, hogy az ellenfél tartásunkból, energiánkból, kisugárzásunkból már tudja, hogy nem célravezető velünk szemben fellépnie. A középkori Japánban óriási tekintélye volt ennek a kardvívásnak. Néhány jelentős zenmester a kendónak is kiváló művelője volt. A dzsúdót önvédelmi módszerként ismerjük. Ezzel szemben a dzsúdó a szellem képzésének szelíd útja. Filozófiájának lényege, hogy az ember a másik ember energiáinak segítségével dolgozik. Az ellenfelet saját önerejével győzzük le. A dzsúdó a légzés és az esés tanulásával kezdődik. Csak ha már nem félünk az eséstől, és már fájdalmat sem okoz, akkor állhatunk ki más ellen. A helyes esés valóságos művészet, melyet hónapokig kell gyakorolni. Ezt a harci sportot eredetileg a szamurájok dzsiudzsicu -ként fejlesztették ki. A dzsúdó mai formája Dshigoro Kano ( ) nevéhez fűződik. A tai csi csuan árnyékboksznak is hívják az önvédelmi módszerekből származó mozgásmeditáció. Puha, lassú, folyamatos mozgások sora; a tudat, lélegzés és a mozgás koordinálása útján a jin és jang erőinek harmonizálását eredményezi. A tai csi csuan a 14. századból ered. Egy dologban ezek a távol-keleti harci sportok azonosak: a tanuló hónapokon át egyedül, ellenfél nélkül gyakorol. Az ellenféllel szembeni harc nem más, mint saját magam legyőzésének metaforája, és ezt gyakorolni kell. Valamennyi ázsiai harci sport célja a belső tartás kialakítása. A szellem számára világossá válik, hogy így vagyunk képesek környezetünket megfelelő távolságtartással szemlélni, és életperspektívánkat megismerni. A harci sporthoz való viszonyulás életfilozófiává válik, így tudjuk önmagunkat edzeni és legyőzni. Emellett megismerjük önmagunkat, és a saját magunkkal való kapcsolatot helyesen kezeljük. Ezzel az edzésmódszerrel fontos tapasztalatokra teszünk szert. A tanultakat az életben, gyakorlatilag alkalmazzuk. Az élet tanulás. Mindig ad olyan eszméket, melyek által a test energiapályáinak szabályozását elérjük. A mi szélességi körünkön Jahn ( ), a torna atyja irányította a figyelmet a tornára és a gimnasztikára. Annak az embernek, aki mozog, rendszerint tiszta a szelleme, világos a szemlélete és a tekintete. Jahn korában sorra alakultak a tornaegyletek. Mindenki jobb akart lenni a 17

18 másiknál, és már nem is a mozgás állt a középpontban, hanem a tartás. A mai tornász képzete erős izomköteggel, szabályos légzéssel, bemélyedő medencével, hátrafeszített térddel jelenik meg előttünk. Minél daliásabb a tartás a gyakorlat bemutatása után, annál több pontot adnak rá. Energetikai szempontból a tartás egyáltalán nem testépítő és erősítő. A mérési technológia hatalmas fejlődése, egyre pontosabbá válása a sporteredmények elidegenedését hozta magával. Ma már ezredmásodpercekben számolnak, és valójában az első tíz helyen állók között alig van különbség, ennélfogva igazából nem is csak egy győztes van. A sportolók gyakran képesek kiváló teljesítményre, azonban napi formájuk változása megakadályozza az állandóan egyenletes teljesítmény nyújtását. Ha a verseny idején rossz formában van a versenyző, akkor ennek megfelelően rosszabb helyezést ér el. Ha a versenyhelyzetben a sportoló nem stresszbiztos, akkor a legjobb edzés sem segít rajta. A verseny napján napi állapota nem engedi győzni, mert nagyon eltávolodott az energiáit erősítő mozgástól, mely a szellem tisztaságához szükséges. A verseny előtti szertartásos meditáció elősegíti a test összhangjának megteremtését az elkövetkező szituációhoz. Az ázsiai harci sportokban az alábbi összefüggéseknek és sajátos kapcsolódásoknak még ma is élő hagyománya van: mozgás és filozófia, mozgás és szellem, mozgás és tanulás, mozgás és életkilátások. A kineziológia keletkezése A hatvanas évek elején dr. George Goodheart kiropraktikus (csontkovács) dolgozta ki az izmok vizsgálatának és tesztelésének koncepcióját. Mi volt a különös ebben? A kiropraktikában a kiegyensúlyozatlanságot és a fájdalmat a strukturális tartományban (csontokban) diagnosztizálják és kezelik. Azt az izmot kezelik, amely görcsöl és fáj. Dr. Goodheart munkája során felfedezte, hogy nem mindig a görcsös izom a felelős a fájdalomért, hanem gyakran az ellenpárja. Ennek a szemben levő izomnak alacsony a tónusa, s így a szükséges ellenerőt nem tudja kifejteni, emiatt keletkezik az ellenpárizom görcse. Összegezve ez annyit jelent, hogy minden izomnak van ellenpárja. Az izompároknak (A + B) harmonikusan össze kell dolgozniuk, hogy garantálhassák a jó mozgást. Miközben a kettő közül az egyik (A) megfeszül, aközben a másiknak (B) lazulnia kell. Majd megfeszül a B, és akkor az A lazul meg (7a ábra). Ha valamely izom állandóan petyhüdt, akkor az ellenpárjának feszesebbnek kell lennie, hogy képes legyen kompenzálni a petyhüdtet. Ezáltal válhat a testtartás féloldalasan torzulttá (7b ábra). Ez a ferde testtartás komoly fájdalmat okozhat, pl. hátpanaszokat, migrént, légzési nehézségeket és ezekhez társuló számtalan tünetet éppen úgy, mint a tanulási és koncentrációs problémákat, csúnya írást stb. Az izmok funkcióit legjobban a lengőajtó példájával világíthatjuk meg: ha az ajtó mindkét rugója egyenlően erős, akkor az ajtót mindkét irányban egyenletesen lehet mozgatni, és mindig középen állapodik meg (egyensúly). Ha azonban az egyik rugó erősebb, akkor az ajtó mindig az erősebb rugó oldalán áll meg (kiegyensúlyozatlanság). Az ellenkező oldali gyengébb rugó nincs abban a helyzetben, hogy a szükséges ellenhúzást kifejtse ahhoz, hogy az ajtót középre állítsa. Goodheart alapvető felfedezése, hogy nem a görcsös izmot kell kezelni, hanem a gyenge ellenpárt kell aktivizálni, hogy az egyensúlyt, és ezzel a fájdalomcsillapítást és a fájdalommentességet elérjük. Valahányszor Goodheart ennek figyelembevételével kezelte betegeit, az eredmény tartósnak bizonyult. A betegek körében érthető módon nagy volt az elégedettség, őt magát pedig az elért sikerek további kutatásokra sarkallták. A vizsgálatnak ezt a módját (izomteszt az izom funkciójának vizsgálata céljából) Goodheart applied kinesiology -nak, alkalmazott kineziológiának nevezte. Kezdetben a kineziológia kiropraktikai mesterség volt. Később, az úgynevezett izomteszt által, egészen új dimenziót kapott. Goodheart 1964-ben jelentette meg az izomtesztről írott könyvét. Lépésről lépésre ismertette felfedezéseit az érdeklődő közönséggel, azokkal, akik osteopathiával foglalkoznak, a kiropraktikusokkal, és az egyéb érdeklődést mutató szakcsoportokkal, így kialakult körülötte egy kisebb csoport: David Walther, John F. Thie, Sheldon Deal hogy csak néhányat említsünk azok közül, akik lényegesen hozzájárultak a kineziológia fejlődéséhez. 18

19 7a ábra. Balansz - az izomcsoportok harmonikusan dolgoznak 7b ábra. Imbalansz - működési zavar az izomcsoportokban 19

20 A kineziológia kronológiája A század húszas éveiben Frank Chapman fedezte fel a neurolymphatikus reflexrendszert. Charles Owen és H. R. Small további kutatásaik után jelentették meg az Endocrine interpretation of Chapman's Reflexes (A Chapman-féle reflexek endokrin ábrázolása) c. könyvüket. Ebben a reflexeket az endokrin rendszer zavaraival összefüggésben magyarázták. Goodheart folytatta ezt a munkát, és elsőként hozta összefüggésbe a reflexeket speciális izmokkal ban hozta nyilvánosságra a neurolymphatikus reflexzónák és a hozzájuk tartozó izmok kapcsolatát leíró művét. A neurovascularis reflexpontokat elsőként a kaliforniai kiropraktikus, Terence Benett fedezte fel 1930-ban. Ezen pontok érintése befolyásolja az egyes szervek vérellátását. Benettnek sikerült ezt bebizonyítania. A neurovascularis pontok kezelésével egyidejűleg fluoroszkóppal figyelte a test belsejében zajló reakciókat. A kísérletek fontos szerepet játszottak az egészséggondozásban. Benett munkája során újra és újra radioaktív sugárzásnak volt kitéve, s ez okozta korai halálát. Goodheart megállapította, hogy a gyenge tónusú izmok megerősödnek, ha megérintünk egy neurovascularis (Benett-féle) reflexpontot. További felfedezéseit és kutatásait követően a neurovascularis reflexpontokat speciális izmokhoz rendelte hozzá. Munkájának eredményét ben jelentette meg. Néhány évvel később a biofeedback-thermo-monitor segítségével igazolta a reflexpontok kutatásaiban elért eredményeit. Betegeinél a mozgáskorlátozott izmokat az említett neurolymphatikus és neurovascularis reflexpontok kezelésével javította. Gyors és szemmel látható változások történtek a test struktúrájában. Goodheart 1969-ben vetette meg a koponyacsontok vizsgálatának alapját. A koponya számtalan különböző csontlapból áll, amelyek szabadon mozgathatóan kötődnek egymáshoz. Koponyánk nem olyan kemény, mint azt gondoljuk. A koponyalapkák lélegzés közben mozogva olyan pumpaeffektust hoznak létre, amely a liquort a gerincoszlopból a kemény agyhártyáig felpumpálja ben Goodheart a megfelelő izmokat kapcsolatba hozta a kínai orvoslásból ismert meridiánokkal. Elsőként használt meghatározott akupunktúrapontokat az izmok élénkítésére vagy nyugtatására ben fedezte fel az úgynevezett terápialokalizációt (TL). A TL azt jelenti, hogy a testen a tesztelendő helyeket a beteg maga érinti meg. Addig olyan teszteredmények kerültek nyilvánosságra, amelyekben a tesztelő érintette meg a zónákat a páciens testén. Ezzel Goodheart további tesztlehetőségeket állapított meg ban kidolgozta az állkapocsízülettel összefüggő munkáját, a funkcionális zavarok egyensúlyozása érdekében. Az állkapocsizületen át nagyon sok ideg tart az agyba. Az ízület mozgása következtében az egész testre kiterjedő effektusok oldódnak. Ha ez az ízület funkciójában korlátozott, akkor a testnek számtalan energetikai, elektromágneses és idegi folyamata nincs egyensúlyban ben az alkalmazott kineziológiában az akupunktúramunkát bővítette és elmélyítette. Összefoglalás: A kineziológia a széles értelemben vett kiropraktikából keletkezett. A húszas években Charles Owen és H. R. Small határozta meg a neurolymphatikus (Chapman-féle) reflexpontokat. A harmincas években a neurovascularis reflexpontokat és hatásukat Terence Benett kutatta és bizonyította. A hatvanas évek elején dr. George Goodheart az izomteszt és az egyensúly (balansz) új módszerét fejlesztette ki ban jelentette meg dr. John F. Thie a Touch for Health (Gyógyító érintés) c. könyvét, a laikusoknak szánt alkalmazott kineziológiáról. Ebből az alapból fejlődött ki a kineziológia valamennyi válfaja. A bázis: az alkalmazott kineziológia (AK) Azokat az új felismeréseket, amelyek nem felelnek meg a hagyományos tudományos felfogásnak, mindig nehéz elismertetni. Goodheart kezdettől fogva vigyázott arra, hogy munkáját világosan definiálja. Fontosnak tartotta az oktatás, a kutatás, az alkalmazott kineziológia magas színvonalát. Ezt a színvonalat az AK máig tartja. Manapság Európában csak három úgynevezett diplomata van: így hívják azokat, akik az AK-t taníthatják. A képzés egyéves, melyet az International College of Applied Kinesiology előtti többrészes vizsga követ. Csak ennek sikeres letétele után kezdhet valaki az AK diplomatájáéként tevékenykedni. Valamennyi nagy kineziológus azonos abban, hogy fáradhatatlanul kutatnak, óriási kutatási vággyal és tudásszomjjal. Ez a fáradhatatlan kutatási ambíció tette lehetővé, hogy olyan techni- 20

21 kákat fejlesszenek ki, amelyek a hagyományos módszerekkel megközelíthetetlenek voltak. Amikor Goodheart az 1964-es kiropraktikai kongresszuson előadást tartott, a szakmai közönség egyrészt teljesen elragadtatott, másrészt erősen szkeptikus volt. (Például ilyenek hangzottak el: Minden olyan egyszerűnek tűnik, de én biztosan nem tudnám csinálni, vagy így sóhajtoztak a résztvevők: Hogyan alkalmazzam mindezt a praxisomban? ) Ma, harminc év után is hasonlóak a problémák. Mind a szkeptikusok, mind a tanítványok egy dologban egyetértenek: minden évben eljönnek a kongresszusra és érdeklődnek aziránt, hogyan mennek a dolgok, milyen újdonságok vannak. Minden ember, aki a technikát elsajátítja, nagyon gyorsan rájön, milyen egyszerűen és könnyen beilleszthető a gyakorlatba. Itt válik felismerhetővé, hogy a kineziológiában a gyakorlat nagyobb szerepet játszik, mint az elmélet. Dr. John F. Thie kiropraktikus 1965-ben találkozott első ízben Goodhearttal. Számos előadás során asszisztált Goodheartnak, s ebből mély barátság alakult ki. Thie részt vett egy a klinikai személyzet számára kialakított koncepció kifejlesztésében. Ez a klinikai egészséggondozást segíti. További probléma volt, és ma is az, hogyan lehet a többrétegű anyagot részekre osztva úgy tanítani, hogy később az teljes egészet jelentsen. Thie egy tudományos csoport alapítására bátorította Goodheartot, mely kezdetben az előadások szervezőiből állt. A Goodheart study group leaders első találkozója Detroitban, Michigan államban volt, 1973 nyarán. A csoport tagjai személyesen Goodhearttól tanultak, vele együtt tanulmányozták a különböző feladatokat és beszélték meg az új felfedezéseket. Az új módszerekkel kapcsolatban közös írások születtek. A második találkozó 1975-ben az International College of Applied Kinesiology (ICAK) megalapításával végződött. Ebben az időben a társaság tagjai már az alkalmazott kineziológiát tanulták. Teljes munkásságukat a kineziológia kutatásának szentelték ben Thie Goodhearttal együtt alapította meg a Touch for Health Foundation -t Pasadenában, Kaliforniában. Kezdetben ez az alapítvány az ICAK egy része volt, 1975-től önálló szervezetté vált. Két lényeges szempontból még ma is különbözik: a Touch for Health Foundation érdeklődő szakemberek és laikusok egyesülete, az International College of Applied Kinesiology elsősorban szakemberekből és profikból áll. 21

22 II. RÉSZ A kineziológia irányzatai Ebben a könyvben a kineziológia legfontosabb irányzatait írjuk le, nem a teljesség igényével. Szándékunk, hogy a fő irányzatokról adjunk leírást, és megmagyarázzuk, hol és milyen módon használhatjuk fel ezt a tudományt. Sok ember beszél a kineziológiáról, de valójában kevesen ismerik a lényegét. Alkalmazott kineziológia (AK) Az alkalmazott kineziológia kidolgozása, ahogyan az előző fejezetben olvashatjuk, dr. George Goodheart nevéhez fűződik. Az AK alapja egy háromszög, amelyet különböző kineziológiai irányzatokból vettek át. A háromszög egyes oldalait a strukturális, az érzelmi és a kémiai összetevők képezik. Az AK abból indul ki, hogy az ember egészséges, amennyiben mindhárom oldal egyensúlyban van. Bármely egészségügyi probléma (imbalansz 1 ) hozzárendelődik valamely területhez, és ezt a kezelésben (balansz) figyelembe kell venni. A strukturális (szerkezeti) terület az egyenlő oldalú háromszög alapja, és az ostheopathiával foglalkozó kiropraktikusok, a fogorvosok és a tudományos medicina által végzett munkát öleli fel. Minden strukturális kiegyensúlyozatlanság, amely általában az izmokkal, csontokkal és inakkal van összefüggésben, ehhez a területhez tartozik. Az emocionális (érzelmi) terület a háromszög másik oldala, és a pszichológiát tartalmazza. Ha egy betegnél ez a terület jelentkezik, akkor az AK az imbalansz (kiegyensúlyozatlanság) emocionális okaiból indul ki. Az emocionális területen, pl. a Bach-virágterápia kerül alkalmazásra. A kémiai terület a harmadik oldal. Az allopátia, a homeopátia, és a táplálkozástudomány tartozik ide. A kezelés a táplálkozás és a diéta változtatásából, valamint a különböző egyéb anyagok beviteléből áll. (Ezek vitaminok, ásványi sók és nyomelemek.) 8. ábra. Az egészség háromszöge az AK-ban 1 imbalansz (kiegyensúlyozatlanság) 22

23 Az egészség háromszöge az alkalmazott kineziológia emblémája. E modell szerint dolgozik az alkalmazott kineziológia. Az egészség háromszögében a kineziológia teljes koncepciója megjelenik: a három közül bármely terület problémái kiegyensúlyozatlanságot jelentenek, ezért balansszal (az egyensúly megteremtésével) kell kezdenünk. A háromszög egy körben található (8. ábra), amelynek 5 pontja a háromszög három síkjában hat. Az ideg korreszpondál (összekapcsolódik) egy nyirokérrel ez a neurolymphatikus terület munkáját jelenti. A nyirokér összekapcsolódik egy véredénnyel, ez a munka a neurovascularis területen jelentkezik. A véredény összekapcsolódik a liquorral (CSF = cerebro-spinal fluid [cerebrospinalis liquor, agy-gerincvelő folyadék]), és az egy meridiánnal van összeköttetésben. Ez a meridiánkapcsolat ismételten korreszpondál egy ideggel. A kör bezárul, mert az ideg ismét egy nyirokedénynyel kapcsolódik össze. A kineziológiában elsőként valósították meg egy teljes koncepciónak a gyakorlatba való áthelyezését. Goodheart csapata különböző területekről verbuválódott, ennélfogva a kineziológia kezdettől fogva sokoldalú, számtalan szakterületet felölelő diszciplína. Az ICAK alapításával egyidejűleg egy költséges és átfogó kutatórészleget is felállítottak. Különböző szakmákhoz tartozó tagoktól érkeztek javaslatok a további kutatási területekhez. Ha valaki olyan felfedezést tett, amely nem az ő szakterületére esett, ezt a megfelelő szakemberek a maguk helyén kutatták tovább, így a különböző módszerek a követelményekkel együtt fejlődtek. Minden, az AK-ban alkalmazásra kerülő módszert a kutatórészleg vizsgált felül vagy fejlesztett ki. Ha egy új módszer jónak bizonyul, akkor az ICAK-tagok százai világszerte továbbítják ezt. Egy éven át dolgoznak a módszerrel, és ez után az idő után közlik a központtal eredményeiket. Ha az eredmények egybehangzóak, akkor ezt a módszert az AK átveszi és hivatalosan bemutatja, illetve terjeszti, így az AK balanszmódszereit a kineziológia különböző területein találhatjuk meg. Amerikában kizárólag magánbiztosítás létezik, állami betegbiztosítás nincs. Ennek van természetesen egy nagy előnye. Ha valakinek önmagának kell finanszíroznia saját orvosi kezelését, akkor természetesen oda megy, ahol gyorsan és hatásosan segítenek rajta. Ez az egyik oka annak, hogy a kineziológia Amerikában minden acsarkodás és kételkedés ellenére gyorsabban terjedt el, mint Európában. A mi szélességi körünkön a betegbiztosítás csak az általa jóváhagyott módszereket téríti. Az embereknek általában, és a betegeknek kiváltképpen, megvan az a szokásuk, hogy azt használják ki, ami ingyenes. Ha egy terápia nem a kívánt eredményt hozza (mert többek között az érintett együttműködése hiányzik), akkor a beteg kevesebbet tépelődik, mert a saját pénztárcája nem bánja a dolgot. Touch for Health (TfH) (Gyógyító érintés) John F. Thie-t lelkesítette az a gondolat, hogy az alkalmazott kineziológiát egyre közelebb hozza a széles nyilvánossághoz. Ezekből a törekvésekből fejlesztette ki a Touch for Health -t, és így a kineziológiát szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé tette. Könyve, a Touch for Health - Gesund durch Berühren (Gyógyító érintés) 1973-ban jelent meg. Kettőtől négy napig terjedő kurzusokon tanították a kineziológiát. A cél az volt, hogy az egészséggondozás a családi körökben is folytatható legyen. A hetvenes évek végén létrehozták a Touch for Health Alapítvány -t; Brian Butler révén ez a módszer elkerült Angliába, majd Hollandiába is. Az út tovább Findhornon (skóciai lelki központ) keresztül vezetett Berlinbe és Freiburgba. Négy pionír létesítette annak idején Freiburgban az Alkalmazott Kineziológiai Intézetet. Bár ennek a figyelemre méltó módszernek senki sem jósolt nagy jövőt, nem zavartatták magukat, és gondoskodtak a kineziológia elterjesztéséről. Állhatatosságuk bizonyította igazukat. Ma ők jelentik Németországban, illetve a német nyelvterületen a központot. Fordítják az angol könyveket, vendégül látnak nemzetközi tekintélynek örvendő kineziológusokat előadások tartására és tanfolyamok vezetésére. Az utóbbi években Európa számos más országában alakultak központok. A könyvet, a Touch for Health-t lefordították lengyelre is, és ott is nagy figyelmet keltett. 23