13. Aerob hulladékkezelési eljárások (komposztálás)

Átírás

1 HUlladékgazdálkodás1. 1. Előadás 13. Aerob hulladékkezelési eljárások (komposztálás) -Komposztáláscélja, alkalmazási területei, befolyásoló tényezői, előnyei, hátrányai. - Komposztálás technológiai megoldásai. -A komposztáló telep méretezéséhez szükséges vizsgálatok, paraméterek. - A tervezés és üzemeltetés szempontjai. Forrás: Simon Miklós, Szűcs Beatrix: Hulladékgazdálkodás, szerves hulladékok kezelése oktatási segédletek

2 Komposztálás célja szerves hulladék és iszapkezelelés A K Ó R O K O Z Ó jelentősége nedves közegben való elpusztításhoz életképessége Iszapkezelés jelentősége : Stabilizálás Biológiailag bontható szerves anyagok eltávolítása, Fertőzőképesség csökkentése Megnevezés által okozott szükséges betegség hőmérséklet o hulladékokban, C minimális behatási idő talajban nap 1. Salmonella typhi hastífusz szennyvíz 6 > szemét Salmonella parathyphi szennyvíz paratífusz B > szemét Escherichia coli szennyvíziszap termőföld Shigella dysenterias bacillaris szennyvíz disentéria szemét Mycobacterium köpet tuberkulózis Tuberculosis termőföld Clostridium Tetani tetanusz termőföld évekig szemét 1 7. Vibrio cholerae kolera szennyvíz 2-5 ürülék Leptospira ictero Haemorrhagiea 9. Polimycetilis vírus 10. Hepatitis vírus WEIL betegség szennyvíz 60 gyermekbénulás fertőző májgyulladás szennyvíz szennyvíz 180 szemét Ascaris (pete) craóféregség szennyvíz szennyvíziszap 30 termőföld évekig 12. Trichinae spiralis (lárva) borsóféreg 65,5 1 szemét Entamoeba hystolyca amőbás dizentéria Spiralis salmonella bélfertőzés Taenia saginata galandféreg Brucella abortus váltóláz Cerynebacterium diphteriae difteria szemét 40-50

3 Komposztálás célja szerves hulladék és iszapkezelelés jelentősége Iszapkezelés jelentősége : Költségek - Mennyiség csökkentése - Víztartalom csökkentése - további ártalmatlanítás, hasznosítás költségeinek csökkentése -Minőség javítása (kevésbé veszélyes, nem veszélyes hulladékká alakítani)

4 Speciálisan a szennyvíziszap esetén Stabilizálás: - fertőző képesség csökkentése, megszüntetése; szerves anyag eltávolítása + további bomlás és reakciótermékek ne legyenek + bűzhatás megszüntetése Víztelenítés: - a víztartalom (és ezáltal a tömeg és a térfogat) csökkentése - a vízteleníthetőség (vízleadó képesség) kondicionálással javítható Ártalmatlanítás: - az iszap végleges elhelyezése A gyakorlati megvalósításokban a fenti három fokozat nem válik élesen szét egymástól, párhuzamosan is lejátszódhatnak. Felhasználható irodalom/irányelvek: MI /8 (Könyvtár) MSZ EN szabványsorozat megfelelő fejezetei FTP-n: környezettechnológia tanszék, illetve külön iszapkezelés tantárgy

5 Komposztálás célja - Szerves hulladék (kiemelten szennyvíziszap): - Víztartalom csökkentés - Szervesanyag tartalom csökkentés (stabilizálás) - Fertőzőképesség csökkentés - Szaghatás csökkentése - Térfogat csökkentése - Tömeg csökkentése - További hasznosítás lehetővé tétele: - Mezőgazdaság (N,P,C tápanyagok) - Energetikai célú hasznosítás - Lerakás

6 Komposztálás célja - Komposztált szerves hulladék hasznosítása, ártalmatlanítása: - sérült területek rehabilitációja, - szennyezett területek kármentesítése utáni rekultiváció, - depóniák takarása (a kommunális hulladék depóniáknál többnyire rendelkezésre áll a szervesanyag tartalmú szilárd hulladékból készített komposzt, ezért komposztált szennyvíziszap ott nem feltétlenül jellemző), - autópályák töltéseinek takarása (építés után és fenntartási célból), - árvédelmi töltések takarása (építés után és fenntartási célból), - humuszpótlás - mezőgazdaságban, termőterületen történő elhelyezés

7 Alkalmazási területek - Szennyvíziszap stabilizálás, mennyiségének és víztartalmának csökkentése, a szerves anyagok aerob lebontásával - Növényi hulladékok komposztálása, mennyiségének csökkentése - Állati hulladékok (tetemek, trágya, testrészek, stb.) stabilizálása, mennyiségének csökkentése - Bármilyen aerob úton bontható szerves anyag eltávolítása, lebontása, veszélyességének csökkentése (olajok, zsírok, élelmiszer ipari melléktermékek, stb.)

8 Befolyásoló tényezők Az iszap (szerves hulladék) kezelési technológiájának kiválasztását befolyásolja: I. A végső ártalmatlanítás lehetséges módja II. A szerves hulladék minősége, összetétele, ami szennyvíziszapnál speciálisan a: - Szennyvíz tisztítási technológiától függ Iszapkor, előülepítő megléte, víztelenítés módja, szerves anyag tartalom növelő adalékok rendelkezésre állása, száraz anyag tartalom növelő adalékok rendelkezésre állása, helyigény, toxikus anyagok az iszapban (nehézfémek, szerves mikroszennyezők), stb.

9 Előülepítő megléte Befolyásoló tényezők Primer iszapvagy más néven nyersiszap: - előülepítő (a nyers szennyvízből kiülepedő iszap) -bűzös, magas szervesanyag tartalmú, jobban vízteleníthető (1-4% szárazanyag tartalom érhető el gravitációsan) Szekunder iszapvagy más néven fölösiszap: -a biológiai fokozatból kivett eleveniszap (általában az utóülepítő, de nem feltétlenül csak az) -biológiailag bontható szervesanyag tartalma az iszapkortól függ alacsony iszapkornál magasabb, magas iszapkornál (totál oxidáció, részlegesen stabilizált iszap) alacsonyabb -rosszabbul vízteleníthető (pelyhes szerkezet, kationos polielektrolit lehet szükséges kondícionáláshoz) Kevertiszap: - az előző kettő keveréke - az összekeverés általában még a sűrítés vége előtt (magában az előülepítőben, gravitációs sűrítőben, külön medencében/tartályban)

10 Előülepítő megléte Befolyásoló tényezők Primer iszap: - mennyisége nehezen becsülhető - előülepítő üzemeltetésétől függ: - tartózkodási idő - szennyvízminőség - felületi lebegőanyag terhelés Ülepítési idő hatása a primer iszap mennyiségére Paraméter Mérték egység 2,0 h 1,5 h 1,0 h 0,5 h Nyers iszap g SZ / LE.d

11 Befolyásoló tényezők Tisztítási technológia eleveniszap, iszapkor Fölösiszap: - mennyisége és szárazanyag tartalma a technológia tervezésekor jó közelítéssel kiszámítható - mennyisége az iszapkortól függ 1.1 Fajlagos fölösiszap termelés (40 mg/l BOI és 25 mg/l lebegőanyag esetén, 15 o C-on, ATV alapján) 1 kg száa / kg BOI Iszapkor (nap)

12 Befolyásoló tényezők Tisztítási technológia eleveniszap, iszapkor Paraméter Mérték egység 2,0 h 1,5 h 1,0 h 0,5 h Fölös iszap B TS = 0,3 kg/kg.d g SZ / LE.d 37,2 42,7 48,1 72,2 t TS = 12 d g SZ / LE.d 31,2 35,9 40,5 61,9 t TS = 18 d g SZ / LE.d 29,2 33,6 38,0 58,9 Kérdések: - magas iszapkor => kevesebb fölösiszap => kevesebb biogáz - magas iszapkor => részleges stabilizálás => nehezebb komposztálni - alacsonyabb iszapkor => több iszapot kell kezelni

13 Befolyásoló tényezők Tisztítási technológia csepegtető test, biofilmes eljárások Stabil, humusziszap keletkezése a jellemző, komposztáláshoz kedvezőtlen alacsony szervesanyag tartalommal, de magas szárazanyag tartalommal.

14 Nehézfém, toxikus anyag tartalom Befolyásoló tényezők A talajra történő kihelyezés időhorizontját befolyásolja: -magas nehézfém tartalmú iszap esetén hamarabb elérjük a talajban megengedett határértéket, amikor az iszapelhelyezést az adott területen nem lehet tovább folytatni.

15 Befolyásoló tényezők Tisztítási technológia megfontolások Kérdések: - magas iszapkor => kevesebb fölösiszap => kevesebb biogáz - magas iszapkor => részleges stabilizálás => nehezebb komposztálni - alacsonyabb iszapkor => több iszapot kell kezelni -előülepítő van biológia szervesanyag terhelése csökken, kisebb iszapszaporulat, kevesebb fölösiszap, kisebb levegőztetési energiaigény, de növényi tápanyagok (N,P) eltávolításhoz hiányozni fog a szervesanyag -előülepítő nincs: nincsprimer iszap, csak rosszabbul vízteleníthető fölös, rothasztónak nem jut kedvező primer iszap, nagyobb levegőztetési és energiaigény, fölösiszap önmagában csak rosszabbul lehet komposztálható -stb.

16 Befolyásoló tényezők Az iszap (szerves hulladék) és környezeti tényezők hatása a komposztálásra: - Szervesanyag tartalom - Konzisztencia - Tömörség, porozitás, szerkezet - Tápanyagok rendelkezésre állása: - Kiemelten a C:N:P arány, javasolt C:N > Nedvességtartalom: kezdetben 40-60% (60-40% szárazanyag) - Hőmérséklet, 5 napon át > 40 o C, 4 órán át > 55 o C - Oxigénellátás levegőigény - Szerves anyag lebontáshoz - Elpárolgó víz eltávolítására - Hőmérséklet szabályozására - ph

17 Befolyásoló tényezők Érintett folyamatok: (párolgás, száradás, ammónia gáz kiszellőzése, illékony szerves vegyületek kiszellőzése, ph csökkenés, szén-dioxid termelés, stb.

18 Hőmérséklet: Befolyásoló tényezők Komposztálás során a hőmérséklet 65 C-otis elérheti, ezen a hőmérsékleten a patogén mikroorganizmusok elpusztulnak, iszap fertőzőképessége megszűnik Elegendő szerves anyag híján: - Szerves anyag pótlása adalékkal - Fűtött reaktor

19 Nedvességtartalom: Befolyásoló tényezők - komposztálás kezdetén: % - komposztálás végén: % - magas nedvességtartalom anaerob folyamatoknak kedvez - alacsony nedvességtartalom gátolja a lebontási folyamatot, nedvességtartalom befolyásolható hulladékok keverésével -szennyvíziszap + zöldhulladék, mezőgazdasági melléktermék -> kedvező nedvességtartalom

20 Befolyásoló tényezők C/N arány Komposztálás során a kedvező C/N arány Alexa-Dér(2001) szerint 25: 1, Kocsis(1998)szerint30:1, Bonnyai(2000)szerint15 25:1. A legfontosabb nyersanyagok C/N aránya szennyvíziszap 10:1 lomb 50 : 1 fakéreg 120 : 1 szalma (rozs, árpa) 60 : 1 fűrészpor 500 : 1 szalma (búza, zab) 100 : 1 papír, karton 350 : 1 vágóhídi hulladék 16 : 1 konyhai hulladék 15 : 1 marhatárgya 25 : 1 kerti hulladék 40 : 1 komm. kevert biohull.35 : 1 fű 20 : 1

21 Oxigénigény Befolyásoló tényezők A komposztálás során a levegőztetésnek három funkciója van: - szerves anyag lebontása (sztöchiometrikus levegőigény), - végtermék nedvességtartalmának beállítása, - oxidációnál keletkező felesleges hőmennyiség elvezetése. 3,0 OUR [l O2/kg SZEA/h] 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0, Idő [h]

22 Szerkezet: Befolyásoló tényezők Szerkezet javítható adalékanyagok, struktúraanyagok alkalmazásával Lehetnek: - természetes anyagok(szalma, fűrészpor, lombhulladék, stb.) Módosítják a szerkezetet, nedvességtartalmat, szervesanyag tartalmat, C/N arányt - inert anyagok(műanyag-, gumiapríték stb.) Csak a szerkezetet módosítják

23 Előnyök, hátrányok Előnyök mezőgazdasági hasznosításnál: A komposzt termőterületen történő elhelyezése esetén: - megnöveli a talaj kationcserélő képességét, - talajszerkezetet javító talajszemcséket képez, - csökkenti a talajeróziót, - javítja a talajok vízgazdálkodását, - lassítja a tápanyagok felszabadulását, - puffer hatásával lassítja a tápanyag kilúgozódását, - megakadályozza a gyors ph változásokat, - növeli a terméshozamot, - egészségesebb terményt eredményez. Elsősorban zöldség-gyümölcs-virágháztáji jellegű termesztésére, nagyüzemi (búza, kukorica, stb.) esetén nem költséghatékony.

24 Előnyök, hátrányok Előnyök mezőgazdasági hasznosításnál: komposzt előnyei növénytáplálás szempontjából: - szervesanyag-stabilizáció (humifikáltság növekszik), - lassú tápanyag-feltáródás (kimosódás veszélye kicsi), - magas adszorpciós képesség miatt növeli a talaj tápanyagtároló kapacitását, -a szerves anyag mineralizáció során keletkező CO 2 a növények által asszimilálódik, -a nehezen oldható ásványi tápanyagok a növény által felvehetővé válnak a humuszbomlás során képződő savak és mikrobiális enzimek hatására, - a tartalmazott hormonhatású (PGR) anyagok serkentik a növény növekedést, -fokozódik a növények ellenálló képessége a kórokozókkal és kártevőkkel szemben, -aggregátum stabilitás: stabil talajszerkezet alakul ki, csökken a porosodás és erózió veszélye, javul a talaj víz-, hő- és levegőgazdálkodása, -humán, állat-és növény-egészségügyi kockázat csökken a kórokozók hőszakaszban történő elpusztulása miatt, -perzisztens (pl. halogéntartalmú) vegyületeket kivéve a komposztálás során a szerves toxikus anyagok jelentős része lebomlik, -nincs kellemetlen szaghatás (a komposzt felhasználhatósága szempontjából fontos).

25 Előnyök, hátrányok Előnyök általában: -tárolás, szállítás, bedolgozhatóság, - kedvező tápanyag tartalom - egészségügyi követelményeknek való megfelelőség Hátrányok: - szaghatás ellen zárt technológiáról, levegő kezelésről gondoskodni kell - energiaigény levegőztetés, átkeverés -forráskontroll hiányában a végtermékben megjelenhetnek és a talajban felhalmozódhatnak nehézfémek -alacsony szervesanyag tartalom, vagy magas víztartalom esetén adalékanyag szükséges - végtermék megítélése vegyes, fogadókészség hiányozhat - fajlagos N,P tartalma a műtrágyáéval nem versenyképes - csurgalékvíz, por, zaj időjárás hatásai - Energiát fogyasztó technológia (levegőztetés) - komposzt felvevő ipar fogadókészsége

26 Nyitott - Prizmás: -passzív - forgatott prizmás - levegőztetett prizmás Komposztálás technológiai megoldásai Félig zárt -silófolyosók belsejében történő komposztálás (fedett műtárgy, de szellőzik a környezeti levegővel) Zárt - Reaktoros: - folyamatos - függőleges átfolyású - vízszintes átfolyású (forgódobos, kevert kamrás)

27 Munkafázisok Komposztálás technológiai megoldásai

28 Komposztáló dob Komposztálás technológiai megoldásai

29 Komposztálás technológiai megoldásai Kamrás (box) (Győr, AQUINNO Kft.: Győr Város szennyvíztisztító telepének bővítése és rekonstrukciója) Komposzt szállítás Komposzt rakodás Faforgács Faforgács 4,50 m Rostált komposzt 5,00 m 9,00 m 9,00 m 8,00 m H=4,50 m 5 Rosta Faforgács Iszapgranulátu m átmeneti tároló Cella feltöltés Cella ürítés Víztelenített iszap Új faforgács 8,00 m Nyers komposzt bekeverés MIXER Víztelenített iszap 12,50 m 5,50 m

30 Komposztálás technológiai megoldásai Kamrás (box) (Győr, AQUINNO Kft.: Győr Város szennyvíztisztító telepének bővítése és rekonstrukciója)

31 Komposztálás technológiai megoldásai Brikollare-komposztálás(német) brikett Brikettező gép 15 x 9 x 6 (37 x 22 x 15 cm) téglákat készít/présel a hulladékból, ezek kerülnek komposztálásra

32 Komposztáló torony Komposztálás technológiai megoldásai

33 Prizmás Komposztálás technológiai megoldásai

34 Komposztálás technológiai megoldásai Prizmás forgatott és levegőztetett

35 GORE komposztálási rendszerrel Profikomp Kft. referenciamunkái Pécsi szennyvíztisztító telep Gyulai szennyvíztisztító telep Székesfehérvár szennyvíztisztító telep

36 Gödöllői komposztáló telep 1. Gore technológia Fotó: Czanik Péter

37 Gödöllői komposztáló telep 2. Gore technológia Fotó: Kovács Noémi

38 Gépek: Komposztálás technológiai megoldásai Előkészítés: - idegenanyagok kiválasztása: -szennyvíziszap komposztálásnál nem kell vele számolni, - biohulladék együttes együttes kezelésénél 10 % is lehet. Kiválasztás módja: - rostálás (dob-, hengerrosta) - mágneses fémkiválasztó - kézi kiválasztás, választókabinok

39 Gépek: Komposztálás technológiai megoldásai Előkészítés: - víztelenítés, adalékanyag aprítás - Víztelenítés: szalagszűrőprés, centrifuga, kamrás szűrőprés stb. -Aprítás: kalapácsos-, késes aprítók, hengeres törők, rostaköpenyes aprítók

40 Zöldhulladék aprítás Fotó: Czanik Péter

41 Rostáló berendezés 1. Fotó: Czanik Péter

42 Rostáló berendezés 2. Fotó: Czanik Péter

43 Rostáló berendezés 3. Fotó: Czanik Péter

44 Rostáló berendezés 4. Fotó: Kovács Noémi

45 Rostáló berendezés 5. Fotó: Kovács Noémi

46 Gépek: Komposztálás technológiai megoldásai Komposztálandó anyag levegővel történő ellátása: - trágyaszóró + homlokrakodó, - önjáró komposztforgató gép, - traktorra szerelhető komposztforgató adapter - ventilátor - kompresszor Komposzt zsákolása

47 Levegőztető rendszer Gore technológiánál Fotó: Kovács Noémi

48 A komposztáló telep méretezéséhez szükséges vizsgálatok, paraméterek Évközi feladat kapcsán: Jellemző frakciók: (ábra!) -víz (V) -szárazanyag(száa) -szerves anyag (szea) -biológiailag bontható (BD) -biológiailag nem bontható (BND) - szervetlen anyag (hamu) Főbb kémiai jellemzők (g/kg száa, mg/kg száa): -KOI -TKN -foszfor -fémek + Biológiai jellemzők...

49 A komposztáló telep méretezéséhez szükséges vizsgálatok, paraméterek Szükséges vizsgálatok: - Konzisztencia (folyékony, lapátolható, stb.) - Szerkezet, porozitás (levegőztethetőség) - Víztartalom, szárazanyag tartalom (szárítás 105 fokon) - Szervesanyag tartalom, hamutartalom (TOC, KOIdk, izzítás fokon) - Biológiailag degradálható/nem degrdálhatószerves frakció: csak speciális vizsgálatokkal (laboratóriumi reaktor, oxigénfogyasztás, stb.)

50 A komposztáló telep méretezéséhez szükséges vizsgálatok, paraméterek Szükséges vizsgálatok: - TKN mérés (fotometriás, vagy titrálásos, roncsolás után) - Foszfor: roncsolás, vizes kivonat készítés, fotometriás mérés - Nehézfémek: roncsolás, kivonat készítés, AAS mérés

51 A komposztáló telep méretezéséhez szükséges vizsgálatok, paraméterek Optimális keverési arány és adalékanyag meghatározása Aktivitási tesztek Aerob degradálhatósági vizsgálatok

52 A komposztáló telep méretezéséhez szükséges vizsgálatok, paraméterek Dewar-teszt(önmelegedés mérése alapján)

53 A komposztáló telep méretezéséhez szükséges vizsgálatok, paraméterek Oxigénfogyasztás mérése: - Egyedi készülékek

54 A tervezés és üzemeltetés szempontjai Tervezés: A szerves hulladék minősége, a rendelkezésre álló adalékanyagok és az elérhető hasznoítási/ártalmatlanítsilehetőségek lehetővé teszik-e a gazdaságos komposztálást? Ideális keverék összetétel meghatározása Tartózkodási idők meghatározása Hulladékmennyiség és reaktor térfogatok meghatározása Levegőigény meghatározás, levegőztetés tervezése Helyigény meghatározása, helyszínrajzi tervezés

55 A tervezés és üzemeltetés szempontjai Üzemeltetési feladatok: - Előkészítési műveletek, keverések, átrakások, stb. - Beérkező hulladékok vizsgálata - Végtermék ellenőrzése - Adminisztratív feladatok -Stb.

56 A tervezés és üzemeltetés szempontjai Üzemeltetési feladatok: - Előkészítési műveletek, keverések, átrakások, stb. - Beérkező hulladékok vizsgálata - Végtermék ellenőrzése - Adminisztratív feladatok -Stb.

57 A tervezés és üzemeltetés szempontjai Üzemeltetési feladatok: - Előkészítési műveletek, keverések, átrakások, stb. - Beérkező hulladékok vizsgálata - Végtermék ellenőrzése - Adminisztratív feladatok -Stb.

58 ZH kérdések 1. Milyen okok miatt fontos az iszap, szerves hulladék megfelelő kezelése? 2. Milyen céljai lehetnek a komposztálásnak? 3. Mi a szerves hulladékok kezelésének három fő fokozata? 4. Milyen célokra lehet felhasználni a komposztálás végtermékét? 5. Mi a komposztálás végterméke? 6. A hulladékgazdálkodás milyen területein alkalmazhatjuk a komposztálás műveletét? 7. Milyen tényezők befolyásolják a szerves hulladék (főként a szennyvíziszap) kezelési technológia kiválasztását? 8. Mi a primer iszap, milyen tulajdonságai vannak? 9. Mi a szekunder iszap, milyen tulajdonságai vannak? 10. Mi a kevert iszap, milyen céllal állíthatunk elő a szennyvíztisztító telepen kevertiszapot? 11. Milyen tényezőktől függ a primer iszap mennyisége? 12. Milyen tényezőktől függ a fölösiszap mennyisége? 13. Hol keletkezik és mi jellemzi a humusziszapot? 14. Milyen hatással van a nehézfémtartalom a komposztálási végtermék talajban történő elhelyezésére? 15. Milyen hatással van az fölösiszap komposztálhatóságára a magasabb iszapkor? 16. Hogyan befolyásolhatja az előülepítő megléte a tisztítótelepi szennyvíziszap komposztálhatóságát? 17. Milyen tényezők befolyásolják a komposztálási folyamatokat? 18. Milyen biológiai, kémia, fizikai folyamatok mennek végbe a komposztban? 19. Mi a hőmérséklet jelentősége a komposztálás során? 20. Mi a nedvességtartalom jelentősége a komposztálás során? 21. Mi a szén/nitrogén arány jelentősége a komposztálás során? 22. Milyen összetevői vannak a komposztálás levegőigényének? 23. Mi a szerkezet jelentősége a komposztálás során, hogyan befolyásolható? 24. Milyen előnyökkel számolhatunk a komposzt mezőgazdasági haszosításánál?

59 ZH kérdések 25. A műtrágya, vagy a komposzt tömegegységre vetített növényi tápanyag (N,P) tartalma nagyobb, gazdaságos, és elegendő-e csak a komposzt nagyüzemben a talaj tápanyag pótlására, hol alkalmazható ilyen célra a komposzt elsősorban? 26. Milyen hátrányokkal számolhatunk a komposztálás alkalmazása esetén? 27. Milyen technológiai megoldási vannak a komposztálásnak, hogyan csoportosíthatjuk ezeket? 28. Mondjon példát a komposztálás során szükséges munkafázisokra! 29. Milyen gépi berendezéseket alkalmazhatunk a komposztálás során, mik ezek feladatai? 30. Milyen frakciókat különböztetünk meg és milyen paramétereket mérünk a komposztálandó szerves hulladékokban? 31. Milyen vizsgálatokat végezhetünk a komposztálandó anyagkeverékeken? 32. Milyen lépései vannak a komposztálás tervezésének általában, milyen feladatokat kell elvégezni a napi üzemeltetés során?