A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Átírás

1 A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, március 14., péntek 26. szám TARTALOMJEGYZÉK 7/2003. (III. 14.) BM r. A április 12-én megtartásra kerülõ európai uniós népszavazás költségeinek normatíváiról, tételeirõl, elszámolási és belsõ ellenõrzési rendjérõl /2003. (III. 14.) BM r. A Határõrség határrendészeti szerveinek és nyomozó hatóságainak illetékességi területérõl szóló 30/2001. (XII. 11.) BM rendelet módosításáról /2003. (III. 14.) GKM r. A védõ- és határpillérek méretezésérõl szóló Bányabiztonsági Szabályzat kiadásáról Oldal 26/2003. (III. 14.) OGY h. Az Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekrõl szóló jelentés elfogadásáról Ára: 560, Ft 8/2003. (III. 14.) AB h. Az Alkotmánybíróság határozata A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye

2 1994 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány tagjainak rendeletei A belügyminiszter 7/2003. (III. 14.) BM rendelete a április 12-én megtartásra kerülõ európai uniós népszavazás költségeinek normatíváiról, tételeirõl, elszámolási és belsõ ellenõrzési rendjérõl A választási eljárásról szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a április 12-én megtartásra kerülõ népszavazás (a továbbiakban: népszavazás) költségeinek normatíváiról, tételeirõl, elszámolási és belsõ ellenõrzési rendjérõl a következõket rendelem el: Általános rendelkezések 1. (1) Az Országos Választási Iroda (a továbbiakban: OVI) vezetõje a) felelõs a népszavazás elõkészítés, szervezés és lebonyolítás pénzügyi feltételeinek feladatokhoz kötött meghatározásáért, a pénzeszközök célhoz kötött felhasználásáért és ellenõrzéséért; b) gyakorolja a népszavazás pénzeszközei feletti kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos elõzetes egyetértési jogát. (2) A területi választási iroda (a továbbiakban: TVI) és a helyi választási iroda (a továbbiakban: HVI) vezetõje illetékességi területén belül a) felelõs a népszavazás elõkészítés, szervezés és lebonyolítás pénzügyi feltételeinek feladatokhoz kötött meghatározásáért, a pénzeszközök célhoz kötött felhasználásáért és ellenõrzéséért; b) gyakorolja a népszavazás pénzeszközei feletti kötelezettségvállalási és utalványozási jogot, valamint felhatalmazást ad az ellenjegyzési jog gyakorlására; c) felelõs a népszavazás pénzügyi tervezéséért, lebonyolításáért, elszámolásáért; d) gondoskodik a népszavazás céljára szolgáló pénzeszközöknek a számvitelén belüli elkülönített kezelésérõl. (3) A HVI-k, az országgyûlési egyéni választókerületi választási irodák (a továbbiakban: OEVI) vezetõinek személyi juttatásaira vonatkozóan meghatározott feladatokat a TVI vezetõje látja el. (4) A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (a továbbiakban: BM KÖNYVH) vezetõje a) felelõs a népszavazás pénzügyi tervezéséért, lebonyolításáért, elszámolásáért; b) gondoskodik a népszavazás céljára szolgáló pénzeszközöknek a BM KÖNYVH számvitelén belüli elkülönített kezelésérõl; c) gyakorolja a népszavazás pénzeszközei feletti, a hatáskörébe tartozó kötelezettségvállalási és utalványozási jogot, az (1) bekezdés b) pontjával összhangban. (5) A népszavazás céljára biztosított pénzeszközöket az (1) (5) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezeteknek is számvitelileg elkülönítetten kell kezelniük. 2. (1) A népszavazások helyi és területi feladatai elõkészítésének és lebonyolításának pénzügyi fedezetéül az e rendelet 1. számú mellékleteként csatolt költségterv szerint, a 2. és 3. számú mellékletekben felsorolt tételek, normatívák alapján megállapított költségvetési fedezet szolgál. (2) A pénzügyi fedezet számításánál az adatokat a központi személyi adat- és lakcímnyilvántartásból a népszavazás évének január 1-jei állapota szerinti adatállománya alapján kell figyelembe venni. A pénzügyi fedezet biztosítása 3. (1) A BM KÖNYVH vezetõje az OVI vezetõjével egyetértésben, az Országgyûlés által, a népszavazások lebonyolítására biztosított elõirányzat felhasználására, az e rendelet 2. és 3. számú mellékletében meghatározott normatívák figyelembevételével pénzügyi tervet készít. (2) A BM KÖNYVH vezetõje a rendelet 2. és 3. számú mellékletében meghatározott normatívák alapján a népszavazásokhoz elõleget folyósít a) a TVI vezetõje részére a területi választási bizottság (a továbbiakban: TVB) és a TVI mûködési kiadásaira, amely nem tartalmazza a TVI-k vezetõinek díjazását; b) a TVI-k vezetõin keresztül a HVI-k részére a települést megilletõ normatív összegek erejéig, továbbá az OEVI-k költségeinek fedezetére; c) a közigazgatási hivatalok mûködési kiadásaira, amely nem tartalmazza a közigazgatási hivatalok vezetõinek díjazását. (3) A támogatást mûködési célú pénzeszköz átadásátvételként kell kezelni.

3 2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1995 (4) A BM KÖNYVH vezetõje a szavazás napját megelõzõ 20. munkanapig átutalja a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatást a fõvárosi, megyei közgyûlés hivatalának bankszámlájára; b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatást a közigazgatási hivatalok Magyar Államkincstárnál vezetett elõirányzat-felhasználási keretszámláira. (1) A BM KÖNYVH vezetõje, az OVI vezetõjének egyetértésével gondoskodik a központi feladatok végrehajtására biztosított források felhasználásáról a jóváhagyott pénzügyi terv elõirányzatain belül. (2) A népszavazás helyi és területi pénzeszközeinek felhasználása a következõk szerint történik: a) a feladat végrehajtásához biztosított pénzeszközöket (személyi juttatások, a munkaadókat terhelõ járulékok és a dologi kiadások) az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben meghatározottak figyelembevételével kell felhasználni, azonban személyi kiadásra legalább a rendelet 2. és 3. számú melléklete szerinti feladatok tekintetében az ott megállapított normatívákat kell biztosítani; b) többletköltséget a szavazókörök számának vagy a szavazatszámláló bizottságba bevont póttagok számának növekedése, valamint a Ve ának (4) bekezdése szerinti kiadások mértékéig lehet igényelni; megismételt szavazás esetén a rendelet 3. számú melléklete szerinti normatívák és értékek összege igényelhetõ; c) feladatelmaradás (pl. a szavazókörök számának csökkenése) esetén az erre a feladatra biztosított, a normatívák szerint számolt támogatást, illetve annak maradványát vissza kell utalni. Amennyiben az elmaradt feladattal összefüggésben, annak ismertté válása elõtt indokolt kifizetés vagy kötelezettségvállalás történt, annak az elszámolásban való érvényesítését a TVI vezetõje, az OVI vezetõjének elõzetes értesítése mellett engedélyezheti. Amennyiben az OVI vezetõje kifogást emel, döntésérõl 3 munkanapon belül értesíti a TVI vezetõjét. (3) A TVI vezetõje a feladat típusú elszámolás elfogadásával egy idõben dönt a HVI-k és az OEVI-k vezetõi részére kifizethetõ pénzösszegrõl, és intézkedik a díjazások kifizetésérõl. (4) A belügyminiszter dönt az OVI vezetõje és tagjai, a TVI vezetõk, a közigazgatási hivatalok vezetõi, valamint a központi személyi adat- és lakcímnyilvántartást végzõ szerv vezetõje díjáról. Az elszámolás módja 4. A TVI vezetõje a szavazás napját megelõzõ 15. munkanapig átutalja a rendelet 3. -a (2) bekezdésének b) pontja alapján megállapított támogatást az illetékes települési önkormányzatok polgármesteri hivatalai, valamint körjegyzõség esetén a körjegyzõség bankszámlájára. A pénzeszközök felhasználási módja (1) A költségvetési szerv a pénzeszközök felhasználásáról feladatonként (népszavazásonként) számol el, és a tényleges pénzforgalomról (bevétel, kiadás) fõkönyvében a népszavazási feladatokkal kapcsolatos szakfeladaton nyilvántartást vezet. (2) A feladat típusú elszámolást a rendelet 3. számú mellékletének 1. és 2. függeléke szerint kell elkészíteni. A költségvetési szervet megilletõ pénzügyi fedezet összegét a népszavazás tényadatai alapján kell megállapítani. (3) A BM KÖNYVH az éves költségvetésében biztosított elõirányzatról a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeirõl szóló, többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szerinti határidõben és módon számol el a népszavazásokkal kapcsolatos szakfeladaton. A feladat típusú elszámolás lebonyolítása 7. (1) A HVI vezetõje feladat típusú elszámolást készít. A feladat típusú elszámolást, a pénzügyi elszámolást segítõ program által elõállított és a rendelet 3. számú mellékletének 1. függeléke szerinti adattartalmú munkalapon teljesíti a TVI vezetõje részére. Az okmányiroda székhely HVI (a továbbiakban: OiHVI) vezetõje az elszámolási kötelezettségét a pénzügyi elszámolást segítõ program igénybevételével teljesíti a TVI vezetõje részére. (2) A közigazgatási hivatal vezetõje, a pénzügyi elszámolást segítõ program igénybevételével, elszámolást készít a rendelet 3. számú mellékletének 2. függeléke szerinti adattartalommal a rendelkezésre bocsátott támogatásról a BM KÖNYVH vezetõjének. (3) A TVI vezetõje a) elszámolást készít a rendelet 3. számú mellékletének 2. függeléke szerinti adattartalommal a TVI részére biztosított pénzügyi fedezetrõl; b) összesítõ elszámolást készít a rendelet 3. számú mellékletének 3. függeléke szerinti adattartalommal a rendelet 3. -a szerint biztosított pénzeszközökrõl;

4 1996 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám c) dönt a rendelet 5. -a (2) bekezdésének b) és c) pontjában biztosított többletköltség, illetve visszatérítés érvényesítése kérdésében és összegében. (4) A TVI vezetõje a (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti elszámolási kötelezettségét a pénzügyi elszámolást segítõ program igénybevételével teljesíti a BM KÖNYVH vezetõje részére. (5) A BM KÖNYVH vezetõje az elszámolást a rendelet 3. számú mellékletének 4. függeléke szerinti adattartalommal teljesíti, melyet az OVI vezetõjének megküld. Az OVI vezetõje az elszámolást köteles haladéktalanul a belügyminiszterhez felterjeszteni. A feladat típusú elszámolás határideje 8. (1) A HVI vezetõje a rendelet 7. -ának (1) bekezdése szerinti, valamint a közigazgatási hivatal vezetõje a rendelet 7. -ának (2) bekezdése szerinti elszámolást a népszavazás napját követõ 10 naptári napon belül, a TVI vezetõje a rendelet 7. -ának (3) bekezdése szerinti elszámolást a népszavazás napját követõ 30 naptári napon belül köteles teljesíteni. (2) A BM KÖNYVH vezetõje a kiadási terv végrehajtásáról szóló elszámolást a népszavazás napját követõ 60 naptári napon belül adja át az OVI vezetõjének. Záró rendelkezések 9. (1) Az OVI vezetõje a TVI, a TVI vezetõje az OEVI és a HVI pénzügyi ellenõrzését a rendelet 8. -ában számára meghatározott elszámolási határidõig köteles elvégezni. (2) Az OVI vezetõje az (1) bekezdésben meghatározott feladatait a BM KÖNYVH útján látja el. (3) A BM KÖNYVH a gazdálkodási szabályzatában foglaltak szerint végzi el a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt, 2. és 3. számú mellékletében nem szereplõ központi feladatokhoz kapcsolódó megrendeléseket és pénzügyi elszámolásokat. (4) A HVI és a TVI vezetõje a népszavazások pénzügyi kiadásainak elszámolására és utóellenõrzésére a választási iroda tagjának ad megbízást. 10. (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. (2) A rendelet december 31-én hatályát veszti. Dr. Lamperth Mónika s. k., belügyminiszter 1. számú melléklet a 7/2003. (III. 14.) BM rendelethez Az országos népszavazás lebonyolításának költségterve Adatok ezer forintban Megnevezés 1. HELYI FELADATOK KÖLTSÉGEI 1.1. Dologi kiadások 101 Hirdetmény és tájékoztató nyomtatvány költsége szavazókörönként ( szavazókör 3500 Ft) Lakossági tájékoztatók, hirdetmények (szavazókörök helye, címe, választás napja) nyomtatása, sokszorosítása, kiragasztása 102 Egyéb kiadások szavazás napján Kiadás szavazás napján szavazókörökben ( szavazókör 2800 Ft) Szavazókörben, telefon, fax, villamos energia, takarítás, portaszolgálat kiadásai Kiadás szavazás napján helyi választási irodákban önáll. településeken, és körjegyzõségi székhelyeken (2237 HVI 4200 Ft) Polgármesteri hivatal telefon, fax, villamos energia, gépkocsihasználat, takarítás, portaszolgálat kiadásai Népszavazás költsége

5 2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1997 Megnevezés Népszavazás költsége Kiadás szavazás napján körjegyzõségi HVI részére kapcsolódó településenként pótelõirányzat (920 HVI 1400 Ft) Körjegyzõségi hivatal kapcsolattartása a településekkel, gépkocsihasználat, telefon, fax kiadásai 103 Választói névjegyzék és értesítõ szelvények elkészítése (8,15 millió vál. polg. r. 15 Ft/fõ) Névjegyzék és értesítõ szelvény megszemélyesítése, nyomtatása, vágása, csomagolása (a szükséges nyomtatványok beszerzési kiadása a Központi kiadásoknál kerül megtervezésre) 104 Értesítõk postázása, a jegyzõk egymás közötti értesítései (8,15 millió vál. polg. 50 Ft/fõ) Névjegyzék és NESZA jegyzék továbbvezetése, lakcímváltozások kezelése, igazolások kiadása 105 Választással összefüggõ egyéb dologi kiadások ( szavazókör Ft) Helyben készülõ nyomtatványok elõállítása, papír költsége: eskütételi jgyk.-ek, napközbeni jelentések nyomtatványai, választási bizottságok tagjainak megbízó levelei, szavazóurnák átadás-átvételi jgyk.-e, nyilvántartás a mozgóurnát igénylõkrõl, visszautasítottak jegyzéke 1.1. Dologi kiadások összesen: Személyi kiadások 201 Szavazatszámláló bizottságok tagjainak és póttagjainak díja SZSZB 3 választott tagjának díja, több szavazókörös település esetén (8977 szavazókör 3 fõ 8000 Ft) Szavazás napján 05 órától óráig elvégzendõ szavazatszámlálási feladatok Egy szavazókörös település esetén a HVB 5 tagjának díja [Ve. 30., 31. (1) és (2) l) pontja], akik egyben ellátják az SZSZB feladatait is (1873 szavazókör 5 fõ 8000 Ft) Szavazás napján 05 órától óráig elvégzendõ szavazatszámlálási feladatok 202 Szavazatszámláló bizottság mellett mûködõ jegyzõkönyvvezetõ díja ( szavazókör 8000 Ft) Szavazás napján 05 órától óráig az SZSZB mellett elvégzendõ adminisztratív feladatok 203 A helyi választási iroda tagjainak díja az alábbi tagokkal számolva 6000 Ft/fõ Az iroda feladatait a Ve ai határozzák meg, feladatuk a választás kitûzésétõl a jogerõs jegyzõkönyvi eredmény megállapításáig tart lakosig (3 tag 606 település 6000 Ft) lakosig (4 tag 1326 település 6000 Ft) lakosig (5 tag 142 település 6000 Ft) lakosig (9 tag 77 település 6000 Ft) lakosig (13 tag 47 település 6000 Ft) lakosig (15 tag 26 település 6000 Ft) lakos felett (20 tag 13 település 6000 Ft) Megismételt szavazás költségei HVI tagjai díja körjegyzõségnél kapcsolt település után (920 település 1 fõ 6000 Ft) Személyi kiadások összesen:

6 1998 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám Megnevezés Népszavazás költsége 1.3. Munkaadót terhelõ járulék Munkaadót terhelõ járulék (29% + 3%) TB alap Ft Munkaadót terhelõ járulék összesen: HELYI FELADATOK KÖLTSÉGEI ÖSSZESEN: OEVK KIADÁSOK 2.1. Dologi kiadások 121 OEVK-k dologi kiadásai Szavazásnapi kiadások OEVK székhely településeken a választási irodák részére (148 OEVK székhely Ft) Az OEVK székhely település plusz költségei a HVI-kel történõ kapcsolattartás, telefon, fax, gépkocsihasználat, központi nyomtatványok (szavazólap, jegyzõkönyvek, szavazástechnikai eszközök) ellenõrzése, továbbítása a települések részére Szavazatösszesítéssel összefüggõ egyéb dologi kiadások (278 okmányirodai feldolg. központ Ft) Szavazatösszesítés feladatai, jegyzõkönyvek ellenõrzése, adatrögzítés, számítógépek és a hálózat üzemeltetése, papír és számítástechnikai segédanyagok biztosítása 2.1. Dologi kiadások összesen: Személyi kiadások 222 OEVI tagok díja OEVK székhely (148 OEVK székhely 20 fõ 6000 Ft) Feladatait a Ve ai határozzák meg. Tevékenysége a választás kitûzésétõl a jogerõs jegyzõkönyvi eredmény megállapításáig tart 2.2. Személyi kiadások összesen: Munkaadót terhelõ járulék Munkaadót terhelõ járulék (29% + 3%) TB alap Ft Munkaadót terhelõ járulék összesen: OEVK KIADÁSOK ÖSSZESEN: MEGYEI KIADÁSOK 3.1. Dologi kiadások 131 A választás lebonyolításának területi (fõjegyzõ) szinten jelentkezõ dologi kiadásai TVI dologi kiadás megyénként (20 megye Ft) Kapcsolattartás a OEVK székhely településekkel, telefon, fax, gépkocsihasználat, biztonsági õrizet, értekezletek tartása HVI vezetõk részére, technikai feltételek biztosítása (teremtakarítás, villamos energia), részvétel az országos oktatáson TVI szavazásnapi kiadásai megye sz. (20 megye Ft) Választási bizottság szavazásnapi mûködésének biztosítása, párttájékoztató informatikai rendszer mûködtetése, kapcsolattartás a településekkel (telefon, fax, papír), jogorvoslatok elbírálása 132 Települések pénzügyi elszámolásához pénzügyi rendszer mûködtetése (20 megye Ft) Dologi kiadások összesen:

7 2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999 Megnevezés Népszavazás költsége 3.2. Személyi kiadások 231 Helyi választási iroda vezetõinek díja településtípusonként Feladatai a választási iroda létrehozása, mûködtetése, választásszakmai felügyelete, választói névjegyzék tartalmának jogi ellenõrzése. A választás lebonyolítása, szavazóköri jegyzõkönyvek ellenõrzése, jegyzõkönyvek levéltárba helyezése lakosig HVI vezetõi díj (606 település Ft) lakosig HVI vezetõi díj (1326 település Ft) lakosig HVI vezetõi díj (142 település Ft) lakosig HVI vezetõi díj (77 település Ft) lakosig HVI vezetõi díj (47 település Ft) lakosig HVI vezetõi díj (26 település Ft) lakos felett HVI vezetõi díj (13 település Ft) Körjegyzõség kapcsolt település utáni díja a jegyzõ részére (920 település 6000 Ft) A kapcsolódó települések választási feladatinak irányítása, ellenõrzése 233 Irodavezetõ plusz díja Az irodavezetõ plusz díja OEVK székhely településen (148 OEVK székhely Ft) Az OEVK illetékessége szerinti jelöltállítással és a szavazatösszesítéssel összefüggõ feladatok irányítása, ellenõrzése, az ezekhez kapcsolódó informatikai rendszerek mûködtetésének biztosítása Irodavezetõ plusz díja okmányirodai település jegyzõje (130 okmányirodai település jegyzõje Ft) TVB választott tagjainak díja [Ve. 28. (4)] (20 megye 3 fõ 6000 Ft TVI tagjainak díja (20 megye 15 fõ 6000 Ft) A választási iroda feladatait a Ve ai határozzák meg. Tevékenysége a választás kitûzésétõl a jogerõs jegyzõkönyvi eredmény megállapításáig tart 236 TVI vezetõ helyetteseinek díja TVI vezetõ jogi helyettesének díja (20 megye Ft) TVI informatikai felelõsének díja (20 megye Ft) TVI pénzügyi felelõsének díja (20 megye Ft) TVI vezetõk díja megye (20 megye Ft) Személyi kiadások összesen: Munkaadót terhelõ járulék Munkaadót terhelõ járulék (29% + 3%) TB alap Ft Munkaadót terhelõ járulék összesen: MEGYEI KIADÁSOK ÖSSZESEN: KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL 4.1. Dologi kiadások 141 Közigazgatási Hivatalok dologi kiadásainak biztosítása Oktatások, kiszállások, sokszorosítás, szállítás, helyi és területi PC Hot-line

8 2000 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám Megnevezés Népszavazás költsége Közigazgatási Hivatalok dologi kiadásai (20 megye Ft) A választási eljárás 3 hónapján keresztül a választási informatikai rendszerekkel kapcsolatos feladatok ellátása, rendszer- és felhasználói programok telepítése, tesztelése, oktatása, részvétel az országos próbák, fõpróbák megtartásán 4.1. Dologi kiadások összesen: Személyi kiadások 241 Megbízási szerzõdések a Közig. Hiv.-k kapacitásának kiegészítésére (6 emberhó Ft 20 megye) Közigazgatási hivatal vezetõ díja (20 megye Ft) Személyi kiadások összesen: Munkaadót terhelõ járulék Munkaadót terhelõ járulék (29% + 3%) TB alap Ft Munkaadót terhelõ járulék összesen: KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL ÖSSZESEN: KÖZPONTI KIADÁSOK 5.1. Dologi kiadások 151 OVB mûködési kiadásai OVB ülések megszervezése, technikai feltételek biztosítása (terembérlet, hangfelvétel, kommüniké stb.) 152 OVI mûködési kiadásai OVI folyamatos mûködésének kiadásai Országos értekezletek megszervezése, technikai feltételek biztosítása, TVI-kel kapcsolattartás (telefon, fax, villamos energia, gépkocsihasználat, irodaszer) OVI választásnapi mûködési kiadásai A népszavazás napján 05 órától másnap hajnalig tartó folyamatos rendelkezésre állással kapcsolatos kiadások Külföldi megfigyelõk szállítási, ellátási, tolmácsolási, sajtó képviselõinek tájékoztatásának költségei Pártsemleges kampány Lakossági tájékoztató anyagok (értesítõk, felhívások) Pártsemleges kampány (sajtó, TV, rádió, tájékoztató film) Országos választási központ mûködési kiadásai szavazás napján (Duna Palota) Szavazólapok, szavazásnapi nyomtatványok A népszavazáshoz szükséges szavazólapok nyomdai elõállítása. Szavazásnapi kellékek (szavazóurnák, tároló-szállító dobozok, szavazástechnikai eszközök) gyártása, szavazókörönként , illetve települési tartalék a szükséges szavazólapok, jegyzõkönyvek, szavazásnapi technikai eszközök csomagolása 157 Szavazásnapi nyomtatványok szállítási, elosztási költsége Szavazásnapi kellékek külön logisztikai terv szerinti elosztása és OEVK székhelyekre történõ szállítása, szavazóköri, illetve települési csoportosításban A választói névjegyzékek, értesítõk központi elõállítása Tájékoztató anyagok, népszavazási füzetek megírása, szerkesztési díja, nyomdai elõállítása

9 2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2001 Megnevezés Népszavazás költsége 161 Képzés, oktatás Köztisztviselõk választás-szakmai képzése Informatikai felhasználói rendszerek alkalmazásának oktatása (névjegyzékkészítés, jelöltnyilvántartás, szavazatösszesítés, területiországos szintû tájékoztató rendszerek stb.) Oktatáshoz szükséges termek bérleti díja Elektronikus kiadvány szerkesztés (Internet megjelenítés) Fordítási költségek (jogszabályok, tájékoztató anyagok, kiadványok, jegyzõkönyvek) Népszavazás pénzügyi ellenõrzésének költségei (belföldi kiküldetési költség, szállásdíj) Dologi kiadások összesen: Személyi kiadások 252 OVI tagjainak díjazása A választási iroda feladatait a Ve ai határozzák meg Szavazatszámláló bizottsági tagok és póttagok díjazása Szavazatszámláló bizottsági póttagok [Ve. 23. (2), illetve 30. (1)] díja több szavazókörös településeken szavazó kör (8000 Ft/fõ) igény szerint SZSZB választott tagjai távolléti díja [Ve. 21. (4)] igény szerint Külsõs munkatársak díja Személyi kiadások összesen: Munkaadót terhelõ járulék Munkaadót terhelõ járulék (29% + 3%) TB alap Ft Munkaadót terhelõ járulék összesen: KÖZPONTI KIADÁSOK ÖSSZESEN: MINDÖSSZESEN INFORMATIKAI KIADÁS NÉLKÜL: INFORMATIKAI KIADÁSOK 6.1. Alkalmazásfejlesztés Választási alkalmazások Választási Ügyviteli Rendszer Választási Pénzügyi alkalmazás Szolgáltatások igénybevétele Alkalmazások üzemeltetése, help-desk szolgáltatás Eszközbérlet Hot-line szerviz Jelenlétes ügyelet biztosítása, emelt szintû rendelkezésre állás Pénzügyi rendszer üzemeltetése, oktatása Behatolás elleni védelem Hálózati szolgáltatások Közbeszerzési eljárások bonyolítása Projektirányítás, minõség-ellenõrzés INFORMATIKAI KIADÁSOK ÖSSZESEN: NÉPSZAVAZÁS ÖSSZESEN:

10 2002 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám 2. számú melléklet a 7/2003. (III. 14.) BM rendelethez Tételek és normatívák (forintban) 1 Kód Jogcím Normatíva 1 HELYI TELEPÜLÉSI KIADÁSOK 1. 1 Dologi kiadások Hirdetmény és tájékoztató nyomtatvány költsége szavazókörönként Lakossági tájékoztatók, hirdetmények (szavazókörök helye, címe, választás napja) nyomtatása, sokszorosítása, kiragasztása Egyéb kiadások szavazás napján Kiadás szavazás napján szavazókörökben Szavazókörben telefon, fax, villamos energia, takarítás, portaszolgálat kiadásai Kiadás szavazás napján helyi választási irodákban önálló településeken és körjegyzõségi székhelyeken Polgármesteri hivatal telefon, fax, villamos energia, gépkocsihasználat, takarítás, portaszolgálat kiadásai Kiadás szavazás napján körjegyzõségi HVI részére kapcsolódó településenként pótelõirányzat Körjegyzõségi hivatal kapcsolattartása a településekkel, gépkocsihasználat, telefon, fax kiadásai Választói névjegyzék és értesítõ szelvények elkészítése, választópolgáronként Névjegyzék és értesítõ szelvény megszemélyesítése, nyomtatása, vágása, csomagolása (a szükséges nyomtatványok beszerzési kiadása a Központi kiadásoknál kerül megtervezésre) Értesítõk postázása, a jegyzõk egymás közötti értesítései, választópolgáronként Névjegyzék és NESZA jegyzék továbbvezetése, lakcímváltozások kezelése, igazolások kiadása Választással összefüggõ egyéb dologi kiadások, szavazókörönként Helyben készülõ nyomtatványok elõállítása, papírköltsége: eskütételi jegyzõkönyvek, napközbeni jelentések nyomtatványai, választási bizottságok tagjainak megbízólevelei, szavazóurnák átadás-átvételi jegyzõkönyve, nyilvántartás a mozgóurnát igénylõkrõl 2. 1 Személyi juttatások Szavazatszámláló bizottságok tagjainak és póttagjainak díja SZSZB 3 választott tagjának 8000 Ft/fõ díja, több szavazókörös település esetén, szavazókörönként Szavazás napján 05 órától óráig elvégzendõ szavazatszámlálási feladatok Egy szavazókörös település esetén a HVB 5 tagjának 8000 Ft/fõ díja, szavazókörönként Szavazás napján 05 órától óráig elvégzendõ szavazatszámlálási feladatok Szavazatszámláló bizottság mellett mûködõ jegyzõkönyvvezetõ díja szavazókörönként Szavazás napján 05 órától óráig az SZSZB mellett elvégzendõ adminisztratív feladatok A normatívák a Ve. tv. által meghatározott feladatokra használhatók fel. A jogcímeknél a feladatok csak példa jelleggel kerültek felsorolásra, nem teljes körûek.

11 2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003 Kód Jogcím Normatíva A helyi választási iroda tagjainak 6000 Ft/fõ díja az alábbi tagokkal számolva Az iroda feladatait a Ve ai határozzák meg, feladatuk a választás kitûzésétõl a jogerõs jegyzõkönyvi eredmény megállapításáig tart lakosig 3 tag lakosig 4 tag lakosig 5 tag lakosig 9 tag lakosig 13 tag lakosig 15 tag lakos felett 20 tag HVI tagjai díja körjegyzõségnél kapcsolt település után településenként 1 fõ Munkaadókat terhelõ járulékok Munkaadót terhelõ járulékok hatályos jogszabály szerint 2 OEVK KIADÁSOK 1. 2 Dologi kiadások OEVK-k dologi kiadásai Szavazásnapi kiadások OEVK székhely településeken a választási irodák részére Az OEVK székhely település plusz költségei a HVI-kel történõ kapcsolattartás, telefon, fax, gépkocsihasználat, központi nyomtatványok (szavazólap, jegyzõkönyvek, szavazástechnikai eszközök) ellenõrzése, továbbítása a települések részére Szavazatösszesítéssel összefüggõ egyéb dologi kiadások okmányirodai feldolgozó központok részére Szavazatösszesítés feladatai, jegyzõkönyvek ellenõrzése, adatrögzítés, számítógépek és a hálózat üzemeltetése, papír és számítástechnikai segédanyagok biztosítása 2. 2 Személyi juttatás OEVI 20 tagjának 6000 Ft/fõ díja OEVK székhely településen Feladatait a Ve ai határozzák meg. Tevékenysége a népszavazás megkezdésétõl a jogerõs jegyzõkönyvi eredmény megállapításáig tart 3. 2 Munkaadókat terhelõ járulékok Munkaadót terhelõ járulékok hatályos jogszabály szerint 3 MEGYEI KIADÁSOK 1. 3 Dologi kiadások A választás lebonyolításának területi (fõjegyzõ) szinten jelentkezõ dologi kiadásai TVI dologi kiadásai megyénként Kapcsolattartás az OEVK székhely településekkel, telefon, fax, gépkocsihasználat, biztonsági õrizet, értekezletek tartása HVI vezetõk részére, technikai feltételek biztosítása (terem, takarítás, villamos energia), rézvétel az országos oktatáson TVI szavazásnapi kiadásai megyénként Választási bizottság szavazásnapi mûködésének biztosítása, párt tájékoztató, informatikai rendszer mûködtetése, kapcsolattartás a településekkel (telefon, fax, papír), jogorvoslatok elbírálása Települések pénzügyi elszámolásához pénzügyi rendszer mûködtetése megyénként

12 2004 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám Kód Jogcím Normatíva 2. 3 Személyi juttatás Helyi választási iroda vezetõinek díja településtípusonként Feladatai a választási iroda létrehozása, mûködtetése, választásszakmai felügyelete, választói névjegyzék tartalmának jogi ellenõrzése A választás lebonyolítása, szavazóköri jegyzõkönyvek ellenõrzése, jegyzõkönyvek levéltárba helyezése lakosig lakosig lakosig lakosig lakosig lakosig lakos felett Körjegyzõség kapcsolt település(ek) utáni díja a jegyzõ részére A kapcsolódó települések választási feladatainak irányítása ellenõrzése Irodavezetõ plusz díja OEVK székhely településen Az irodavezetõ plusz díja OEVK székhely településen Az OEVK illetékessége szerinti szavazatösszesítéssel összefüggõ feladatok irányítása, ellenõrzése, az ezekhez kapcsolódó informatikai rendszerek mûködtetésének biztosítása HVI vezetõ plusz díja, nem OEVK székhely okmányirodai településen TVB 3 választott tagjának 6000 Ft/fõ díja [Ve. 28. (4) bek.] TVI 15 tagjának 6000 Ft/fõ díja Feladatait a Ve ai határozzák meg. Tevékenysége népszavazás megkezdésétõl a jogerõs jegyzõkönyvi eredmény megállapításáig tart TVI vezetõhelyetteseinek díja TVI vezetõ jogi helyettesének díja TVI informatikai felelõsének díja TVI pénzügyi felelõsének díja TVI vezetõk díja megyénként Munkaadókat terhelõ járulékok Munkaadót terhelõ járulékok hatályos jogszabály szerint 4 KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL 1. 4 Dologi kiadások Közigazgatási hivatalok dologi kiadásainak biztosítása Oktatások, kiszállások, sokszorosítás, szállítás, helyi és területi PC Hot-line Közigazgatási hivatalok dologi kiadásai megyénként A választási eljárás 3 hónapján keresztül a választási informatikai rendszerekkel kapcsolatos feladatok ellátása, rendszer- és felhasználói programok telepítése, tesztelése, oktatása, részvétel az országos próbák, fõpróbák megtartásán 2. 4 Személyi juttatások Megbízási szerzõdések a közigazgatási hivatalok kapacitásának kiegészítésére, 6 ember/hó Ft Közigazgatási hivatalvezetõ díja Munkaadókat terhelõ járulékok Munkaadót terhelõ járulékok hatályos jogszabály szerint

13 2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y számú melléklet a 7/2003. (III. 14.) BM rendelethez Tételek és normatívák (forintban) a szavazókörökben megismételt népszavazáshoz Kód Jogcím Normatíva 1 HELYI TELEPÜLÉSI KIADÁSOK 1. 1 Dologi kiadások Hirdetmény és tájékoztató nyomtatvány költsége szavazókörönként Lakossági tájékoztatók, hirdetmények (szavazókörök helye, címe, választás napja) nyomtatása, sokszorosítása, kiragasztása Egyéb kiadások szavazás napján Kiadás szavazás napján szavazókörökben Szavazókörben telefon, fax, villamos energia, takarítás, portaszolgálat kiadásai Kiadás szavazás napján helyi választási irodákban önálló településeken és körjegyzõségi székhelyeken Polgármesteri hivatal telefon, fax, villamos energia, gépkocsihasználat, takarítás, portaszolgálat kiadásai Kiadás szavazás napján körjegyzõségi HVI részére kapcsolódó településenként pótelõirányzat Körjegyzõségi hivatal kapcsolattartása a településekkel, gépkocsihasználat, telefon, fax kiadásai Választással összefüggõ egyéb dologi kiadások Helyben készülõ nyomtatványok elõállítása, papírköltsége: eskütételi jegyzõkönyvek, napközbeni jelentések nyomtatványai, választási bizottságok tagjainak megbízólevelei, szavazóurnák átadás-átvételi jegyzõkönyve, nyilvántartás a mozgóurnát igénylõkrõl Személyi juttatások Szavazatszámláló bizottságok tagjainak és póttagjainak díja SZSZB 3 választott tagjának 8000 Ft/fõ díja, több szavazókörös település esetén, szavazókörönként Szavazás napján 05 órától óráig elvégzendõ szavazatszámlálási feladatok Egy szavazókörös település esetén a HVB 5 tagjának 8000 Ft/fõ díja, szavazókörönként Szavazás napján 05 órától óráig elvégzendõ szavazatszámlálási feladatok Szavazatszámláló bizottság mellett mûködõ jegyzõkönyvvezetõ díja szavazókörönként Szavazás napján 05 órától óráig az SZSZB mellett elvégzendõ adminisztratív feladatok A helyi választási iroda tagjainak 2000 Ft/fõ díja az alábbi tagokkal számolva Az iroda feladatait a Ve ai határozzák meg, feladatuk a választás kitûzésétõl a jogerõs jegyzõkönyvi eredmény megállapításáig tart lakosig 3 tag lakosig 4 tag lakosig 5 tag lakosig 9 tag

14 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám Kód Jogcím Normatíva lakosig 13 tag lakosig 15 tag lakos felett 20 tag HVI tagjai díja körjegyzõségnél kapcsolt település után településenként 1 fõ Munkaadókat terhelõ járulékok Munkaadót terhelõ járulékok hatályos jogszabály szerint 2 OEVK KIADÁSOK 1. 2 Dologi kiadások OEVK-k dologi kiadásai Szavazásnapi kiadások OEVK székhely településeken a választási irodák részére. Az OEVK székhely település plusz költségei a HVI-kel történõ kapcsolattartás, telefon, fax, gépkocsihasználat, központi nyomtatványok (szavazólap, jegyzõkönyvek, szavazástechnikai eszközök) ellenõrzése, továbbítása a települések részére Szavazatösszesítéssel összefüggõ egyéb dologi kiadások okmányirodai feldolgozó központok részére Szavazatösszesítés feladatai, jegyzõkönyvek ellenõrzése, adatrögzítés, számítógépek és a hálózat üzemeltetése, papír és számítástechnikai segédanyagok biztosítása MEGYEI KIADÁSOK 2. 3 Személyi juttatás Helyi választási iroda vezetõinek díja településtípusonként Feladatai a választási iroda létrehozása, mûködtetése, választásszakmai felügyelete, választói névjegyzék tartalmának jogi ellenõrzése A választás lebonyolítása, szavazóköri jegyzõkönyvek ellenõrzése, jegyzõkönyvek levéltárba helyezése lakosig lakosig lakosig lakosig lakosig lakosig lakos felett Körjegyzõség kapcsolt település utáni díja a jegyzõ részére A kapcsolódó települések választási feladatainak irányítása ellenõrzése TVB 3 választott tagjának díja (2000 Ft/fõ) [Ve. 28. (4) bek.] Munkaadókat terhelõ járulékok Munkaadót terhelõ járulékok hatályos jogszabály szerint

15 2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y függelék a 3. számú melléklethez Feladat típusú elszámolás munkalapjának adattartalma HVI Fõváros, megye: 1. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 1.1. Település megnevezése: 1.2. Körjegyzõség esetén székhely település megnevezése: hozzá kapcsolódó települések száma: hozzá kapcsolódó települések neve: 1.3. OEVK székhely település jelölése: OEVK-k száma: 1.4. Település lakosságszáma: 1.5. Körjegyzõség lakosságszáma: 1.6. Választópolgárok száma a 2. (2) bekezdése szerint: 1.7. Szavazókörök száma: támogatásszámításnál figyelembe vett: tényleges: 1.8. Szavazatszámlálásba bevont bizottsági póttagok száma: 2. ELSZÁMOLÁS ADATAI 2.1. Leutalt támogatás összege (Ft-ban) [3. (2) bekezdés a) pont]: L 2.2. Norma szerint számolt összeg: N 2.3. A többletköltség/feladatelmaradás érvényesítése miatti összeg [5. (2) bekezdés T b) és c) pontjai]: Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások (átlagbér nélkül): átlagbér [a Ve ának (4) bekezdése szerinti kiadás]: 2.4. A települést, körjegyzõséget megilletõ pénzügyi fedezet összege (Ft-ban): N± T=F Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások (átlagbér nélkül): átlagbér a Ve ának (4) bekezdése szerinti kiadás: 2.5. Az elszámolás után a település részére utalandó összeg: F L Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások (átlagbér nélkül): átlagbér a Ve ának (4) bekezdése szerinti kiadás: 2.6. A területi választási irodának visszautalandó összeg: L F Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások (átlagbér nélkül): átlagbér a Ve ának (4) bekezdése szerinti kiadás:

16 2008 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám Feladat típusú elszámolás többletköltség/feladatelmaradás részletezése munkalapjának adattartalma HVI Fõváros, megye: Település megnevezése: Összeg Ft Kód Jogcím Személyi Munkaadói járulék Dologi Átlagbér Összesen Összesen: Dátum:... P. H.... aláírás Készült: Kapja: 2 példányban 1 példányt a helyi választási iroda vezetõje 1 példányt a területi választási iroda vezetõje

17 2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y függelék a 3. számú melléklethez Feladat típusú elszámolás munkalapjának adattartalma TVI, illetve közigazgatási hivatal Fõváros, megye: 1. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 1.1. Szerv megnevezése: 1.2. Körjegyzõség esetén székhely település megnevezése: hozzá kapcsolódó települések száma: hozzá kapcsolódó települések neve: 1.3. OEVK székhely település jelölése: OEVK-k száma: 1.4. Település lakosságszáma: 1.5. Körjegyzõség lakosságszáma: 1.6. Választópolgárok száma: 1.7. Szavazókörök száma: támogatásszámításnál figyelembe vett: tényleges: 1.8. Szavazatszámlálásba bevont bizottsági póttagok száma: 2. ELSZÁMOLÁS ADATAI 2.1. Leutalt támogatás összege (Ft-ban) [3. (2) bekezdés a) pont]: L 2.2. Norma szerint számolt összeg: N 2.3. A többletköltség/feladatelmaradás érvényesítése miatti összeg [5. (2) bekezdés T b) és c) pontjai]: Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások (átlagbér nélkül): átlagbér [a Ve ának (4) bekezdése szerinti kiadás]: 2.4. Szervet megilletõ pénzügyi fedezet összege (Ft-ban): N± T=F Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások (átlagbér nélkül): átlagbér a Ve ának (4) bekezdése szerinti kiadás: 2.5. Az elszámolás után a szerv részére utalandó összeg: F L Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások (átlagbér nélkül): átlagbér a Ve ának (4) bekezdése szerinti kiadás: 2.6 Az Országos Választási Iroda részére visszautalandó összeg: L F Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások (átlagbér nélkül): átlagbér a Ve ának (4) bekezdése szerinti kiadás:

18 2010 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám Feladat típusú elszámolás többletköltség/feladatelmaradás részletezése munkalapjának adattartalma TVI/közigazgatási hivatal Fõváros, megye: Összeg Ft Kód Jogcím Személyi Munkaadói járulék Dologi Átlagbér Összesen Összesen: Dátum:... P. H.... aláírás Ha a közigazgatási hivatal tölti ki: Ha a területi választási iroda tölti ki: Készült: 2 példányban Készült: 2 példányban Kapja: 1 példányt a közigazgatási hivatal vezetõje Kapja: 1 példányt a területi választási iroda vezetõje 1 példányt a BMKH vezetõje 1 példányt a BMKH vezetõje

19 2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y függelék a 3. számú melléklethez Feladat típusú elszámolás munkalapjának adattartalma Fõvárosi/megyei összesítõ Fõváros, megye: 1. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 1.1. Település megnevezése: 1.2. Megyei: települések száma: kapcsolódó települések megnevezése: 1.3. OEVK székhely település jelölése: OEVK-k száma: 1.4. Település lakosságszáma: Körjegyzõség lakosságszáma: 1.5. Választópolgárok száma a 2. (2) bekezdése szerint: 1.6. Szavazókörök száma: támogatásszámításnál figyelembe vett: tényleges: 1.7. Szavazatszámlálásba bevont bizottsági póttagok száma: 2. ELSZÁMOLÁS ADATAI 2.1. Leutalt támogatás összege (Ft-ban) [3. (2) bekezdés a) pont]: L 2.2 Norma szerint számolt összeg: N 2.3. A többletköltség/feladatelmaradás érvényesítése miatti összeg [5. (2) bekezdés T b) és c) pontjai]: Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások (átlagbér nélkül): átlagbér [a Ve ának (4) bekezdése szerinti kiadás]: 2.4. Szervet megilletõ pénzügyi fedezet összege (Ft-ban): N± T=F Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások (átlagbér nélkül): átlagbér a Ve ának (4) bekezdése szerinti kiadás: 2.5. Az elszámolás után a szerv részére utalandó összeg: F L Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások (átlagbér nélkül): átlagbér a Ve ának (4) bekezdése szerinti kiadás: 2.6. Az Országos Választási Iroda részére visszautalandó összeg: L F Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások (átlagbér nélkül): átlagbér a Ve ának (4) bekezdése szerinti kiadás:

20 2012 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám Feladat típusú elszámolás többletköltség/feladatelmaradás részletezése munkalapjának adattartalma Fõvárosi/megyei összesítõ Fõváros, megye: Összeg Ft Kód Jogcím Személyi Munkaadói járulék Dologi Átlagbér Összesen Összesen: Dátum:... P. H.... aláírás Készült: Kapja: 2 példányban 1 példányt a területi választási iroda vezetõje 1 példányt a BMKH vezetõje

21 2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013 Feladat típusú elszámolás munkalapjának adattartalma Országos összesítõ 4. függelék a 3. számú melléklethez Országos összesen: 1. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 1.1. Település megnevezése: 1.2. Országos összesen: települések száma: 1.3. OEVK székhely település jelölése: OEVK-k száma: 1.4. Település lakosságszáma: Körjegyzõség lakosságszáma: 1.5. Választópolgárok száma a 2. (2) bekezdése szerint: 1.6. Szavazókörök száma: támogatásszámításnál figyelembe vett: tényleges: 1.7. Szavazatszámlálásba bevont bizottsági póttagok száma: 2. ELSZÁMOLÁS ADATAI 2.1. Leutalt támogatás összege (Ft-ban) [3. (2) bekezdés a) pont]: L 2.2. Norma szerint számolt összeg N 2.3. A többletköltség/feladatelmaradás érvényesítése miatti összeg [5. (2) bekezdés T b) és c) pontjai]: Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások (átlagbér nélkül): átlagbér [a Ve ának (4) bekezdése szerinti kiadás]: 2.4. Az elszámolások szerinti pénzügyi fedezet összege (Ft-ban): N± T=F Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások (átlagbér nélkül): OVI vezetõje által engedélyezett átcsoportosítás: átlagbér [a Ve ának (4) bekezdése szerinti kiadás]: 2.5. Az elszámolás után a TVI-ket megilletõ összeg: Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások (átlagbér nélkül): átlagbér [a Ve ának (4) bekezdése szerinti kiadás]: 2.6. Az Országos Választási Iroda részére visszautalandó összeg: Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások: átlagbér [a Ve ának (4) bekezdése szerinti kiadás]: 2.7. KÖZPONTI KIADÁSOK Helyi mûködési nem normatív feladatok támogatása: Helyi felhalmozási feladatok támogatása: Központi mûködési feladatok: Központi felhalmozási feladatok:

22 2014 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám Feladat típusú elszámolás többletköltség/feladatelmaradás részletezése munkalapjának adattartalma Országos összesítõ Összeg Ft Kód Jogcím Személyi Munkaadói járulék Dologi Átlagbér Összesen Összesen: Dátum:... P. H.... aláírás Készült: Kapja: 2 példányban 1 példányt a BMKH vezetõje 1 példányt az OVI vezetõje

23 2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015 A belügyminiszter 8/2003. (III. 14.) BM rendelete a Határõrség határrendészeti szerveinek és nyomozó hatóságainak illetékességi területérõl szóló 30/2001. (XII. 11.) BM rendelet módosításáról A határõrizetrõl és a Határõrségrõl szóló évi XXXII. törvény 83. -a (4) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: A gazdasági és közlekedési miniszter 12/2003. (III. 14.) GKM rendelete a védõ- és határpillérek méretezésérõl szóló Bányabiztonsági Szabályzat kiadásáról A bányászatról szóló évi XLVIII. törvény 34. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. A Határõrség határrendészeti szerveinek és nyomozó hatóságainak illetékességi területérõl szóló 30/2001. (XII. 11.) BM rendelet 1. számú mellékletének 5. Határõr Igazgatóság, Kiskunhalas megnevezés alatt feltüntetett,,határõrizeti Kirendeltség, Tompa elnevezés helyébe,,határõrizeti Kirendeltség, Kelebia elnevezés lép. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Dr. Lamperth Mónika s. k., belügyminiszter 1. A védõ- és határpillérek méretezésénél az e rendelet mellékleteként közzétett Bányabiztonsági Szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba. Dr. Csillag István s. k., gazdasági és közlekedési miniszter Melléklet a 12/2003. (III. 14.) GKM rendelethez Bányabiztonsági Szabályzat a védõ- és határpillérek méretezésérõl Általános szabályok 1. (1) E szabályzat hatálya kiterjed a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény 32. (2) bekezdésében felsorolt esetekben kijelölt védõpillérekre és a törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. (2) bekezdésében elõírt határpillérekre. (2) E szabályzat alkalmazásában: 1. Védõpillér: a bányamûveletek és a védelmet igénylõ létesítmény, illetve terület között kijelölt kõzettest, amely biztosítja, hogy a bányamûveletek hatására létrejövõ kõzet- és talajmozgás a védett létesítményt, illetve területet nem veszélyezteti. 2. Határpillér: a bányatelek határvonala mentén kijelölt olyan védõpillér, amely biztosítja, hogy a bányamûveletek okozta felszíni kõzet- és talajmozgások a bányatelek határán belül legyenek. 3. Határszög (β): külfejtés esetén a bányamûveletekkel nem érintett kõzettest rézsûs határoló felületének vízszintes síkkal bezárt dõlésszöge, amelynél a számítások vagy a tapasztalat szerint a határoló felület alatti kõzettest megcsúszása, elmozdulása nem következik be, a bányamûveletek felõl nézve a védõpilléreken túli terület nyugalomban marad és így a bányamûveletek hatása a védett területet nem veszélyezteti, mélymûvelés esetén a határszög egy függõleges, a fejtés határvonalára merõlegesen felvett síkmetszetben a bányaüreg széle és a külszín már nem mozgó pontja között húzott egyenes vízszintessel bezárt szöge.

24 2016 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám 4. Határszög korrekciója ( β): a határszög megállapításának bizonytalansága miatt a védõpillér méretek meghatározásánál figyelembe veendõ korrekció. 5. Korrigált határszög: a β β szögérték. 6. Hatástávolság (r): a bányamûveletek talpponti szélétõl vagy a fejtési üreg szélétõl az ép kõzetek irányába mérve az a vízszintes vetületi távolság, ameddig a kõzetmozgások a felszínen kiterjednek. 7. Korrigált hatástávolság (r, illetve a, b és c): a határszög megállapításnak bizonytalansága miatt megnövelt hatástávolság. 8. Védõsáv (p v): a védendõ létesítmény vagy terület mellett biztonsági okokból kijelölt vízszintes vetületi távolság. 9. Védõpillér szélessége (R): a védõsáv és a korrigált hatástávolság méretének összege. 10. Szakértõ: szakirányú egyetem 1, valamint a külön jogszabály 2 alapján az adott szakterületre tervezõi vagy szakértõi jogosultsággal rendelkezõ és névjegyzékben szereplõ személy. 11. Lábvonal: a védõpillért határoló rézsûs felületnek és a védõpillér vonatkozó felületének (alaplap, fekü) metszésvonala. 2. A védõpillér méretezés általános rendelkezései (1) A védõpillér méretezését, a határszög megállapítását az 5. (3) bekezdés elõírásaiban foglalt eseteket kivéve szakirányú felsõfokú iskolai végzettséggel rendelkezõ felelõs mûszaki vezetõnek vagy szakértõnek kell elvégeznie, akik e tevékenységükért a más jogszabályokban meghatározott felelõsséggel tartoznak. (2) A védõpilléreket a tervezett bányamûveletek és a védett létesítmény talppontjának, a határpilléreket a bányatelek alaplapjának és a bányatelek felszíni határvonalának magasságkülönbségét figyelembe véve kell megállapítani. Telepes kifejlõdésû ásványi nyersanyag esetében a védõpillérek a telep feküjére is méretezhetõk. (3) Többtelepes vagy többszeletes mûvelési mód esetén a védõpillért telepenként (szeletenként) kell megállapítani. (4) A védõpillérek méretezésének helyességét a bányamûvelés során rendszeresen, de legalább évente a mûszaki üzemi tervvel együtt felül kell vizsgálni. Ha a felülvizsgálat szerint a kijelölt védõpillér mérete nem felel meg rendeltetésének, akkor a bányavállalkozónak haladéktalanul kezdeményeznie kell a védõpillér módosítását. (5) A bányamûveletek hatására végbemenõ mozgások ellenõrzésére a bányafelügyelet a bányavállalkozó költségére mérõhálózat telepítését és rendszeres mérését rendelheti el. (6) Jelen szabályzattól eltérõ védõpillér méretezés megengedett, ha a védelmi és biztonsági követelmények más módon is kielégíthetõk. Ez esetben a kockázatokról a védendõ építmény, létesítmény vagy terület tulajdonosával meg kell állapodni, és a megállapodást a védõpillér kijelölési kérelemhez csatolni kell. (7) A méretezés során alkalmazandó jelölések: R védõ-, illetve határpillér szélessége [m] H védõ-, illetve határpillér magassága 3 [m] m t telepvastagság [m] r hatástávolság [m] r korrigált hatástávolság [m] a korr. hatástávolság dõlésben, a fejtés szélétõl lefelé [m] b korr. hatástávolság csapásirányban [m] c korr. hatástávolság dõlésben, a fejtés szélétõl felfelé [m] p v védõsáv [m] x a telepben levõ létesítmény védõpillér mérete, a pillér kontúrvonala és a létesítmény széle közötti, telepben mért távolság [m] 1 A szabályzat kiadásának idõpontjában szakirányú egyetemnek tekintendõ a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem és a gyõri Széchenyi István Egyetem /1997. (IX. 26.) Korm. rendelet az építészeti-mûszaki tervezési jogosultság általános szabályairól. 159/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos mûszaki szakértõi tevékenység gyakorlásának általános szabályairól. 39/1999. (VII. 6.) GM rendelet az ipari szakterületek körébe tartozó, továbbá egyes épületnek nem minõsülõ építményekre (sajátos építményfajtákra) vonatkozó önálló mûszaki szakértõi tevékenység végzésének feltételeirõl. 3 Adott pontban a védõ-, illetve határpillér magassága alatt az alaplap, illetve a telep feküjének vagy a szelet alsó szintjének magassága és a védendõ létesítmény vagy határvonal felszíni magassága közötti különbség értendõ, figyelemmel a változó terepmagasságra.

25 2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2017 β határszög [ ] β f határszög dõlésben, a fejtés szélétõl felfelé [ ] β a határszög dõlésben, a fejtés szélétõl lefelé [ ] β cs határszög csapásirányban [ ] β a határszög korrekciója [ ] α a telep dõlésszöge [ ] A védõpillérrel kapcsolatos jelölések megjelenítése az 1 4. ábrán látható. (8) A bányatérképeken 4 fel kell tüntetni a védõsáv határvonalát és a védõpillér lábvonalát. A lábvonalon fel kell írni a védendõ objektum megnevezését, a felület megnevezését, amire a védõpillért számították és a védõpillért kijelölõ bányafelügyeleti határozat számát. A védõpillért ábrázoló térképen fel kell tüntetni a méretezésnél figyelembe vett telep(ek), szelet(ek) vagy szint(ek) megnevezését. (9) Amennyiben más jogszabály, szabályzat vagy utasítás nagyobb értéket nem ír elõ, a védõsáv legkisebb mérete 5 m. Védõpillérek méretezése külfejtés esetén 3. (1) A külszíni létesítmény védõpillérét úgy kell méretezni, hogy a rézsû felületének felszíni metszésvonala egybeessen a védett létesítmény vagy terület védõsáv vonalával, és a vízszintes síkkal bezárt dõlésszöge akkora legyen, mint az érintett rétegsor korrigált határszöge. (2) A külszíntõl legfeljebb 10 méter mélységben lévõ föld alatti létesítményt külszíni létesítménynek kell tekinteni, védõpillérét a felszínre vetített kontúrvonalára kell méretezni. (3) A határszög értékét a tervezett védõpillér közvetlen környezetében lévõ rétegsor vastagsági, települési, kõzetfizikai, hidrogeológiai, mûvelési, továbbá a kõzetfal (rézsû) állékonyságát esetlegesen befolyásoló további jellemzõk figyelembevételével, méréssel, számítással vagy egyéb alkalmas módon rétegenként külön-külön kell meghatározni, úgy, hogy a védõpillér omlása, mozgása vagy megcsúszása ne következzen be (2. ábra). (4) A határszög korrekciója: β= 3. Védõpillér méretezés külfejtés esetén (β állandó) 1. ábra 4 Bányatérkép alatt a 69/1995. (XII. 26.) IKM rendelettel közzétett, a bányatérképek méretarányáról és tartalmáról szóló Bányabiztonsági Szabályzat 2. (1) bekezdésében leírt térképeket kell érteni.

26 2018 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám Védõpillér méretezés külfejtés esetén (β változó) 2. ábra Védõpillérek méretezése mélymûvelés esetén 4. (1) A védõpillért a 3. (1) bekezdése szerint kell méretezni. (2) A pontszerû külszíni és a pontszerû nem telepben lévõ föld alatti létesítmény védelmét szolgáló védõpillért a következõk szerint kell méretezni: a) a legfeljebb 0 5 dõlésû telepek esetén a védõpillér olyan kör, amelynek középpontja a létesítmény, sugara pedig a számított korrigált hatástávolság (r ) és a védõsáv (p v) összege; b) 5 -nál nagyobb dõlésû telepek esetén a védõpillér dõlésben felfelé, dõlésben lefelé, illetve csapásirányba esõ vízszintes vetületi méretét a védõsáv (p v) és az adott irányra számított korrigált hatástávolság (a, b, illetve c összege határozza meg (3. ábra). (3) Vonalas létesítmény vagy határvonal védõpillérét a határvonalat alkotó pontok pillérköreinek (-ellipsziseinek) burkoló görbéje adja. (4) Sokszög alapú létesítmény védõpillérét pontok és vonalak védõpilléreként kell megszerkeszteni. (5) A külszíntõl 10 m-nél nem mélyebben lévõ létesítmény védõpillérét úgy kell méretezni, mintha külszíni létesítmény lenne. (1) A korrigált hatástávolságot a következõ összefüggések alapján kell meghatározni: a) 0 5 dõlésû telepek esetén, illetve nem telepes kifejlõdésû ásványi nyersanyag esetén: b) 5 -nál nagyobb dõlésû telepek esetén (3. ábra): dõlésben lefelé: a = H tg(β a β)+ tgα 5. r = H ctg(β β),

27 2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2019 dõlésben felfelé: c = H tg(β f β) tgα csapásirányban: b = H ctg(β cs β) (2) A határszög korrekcióját a következõ a), b) vagy c) pont szerinti módon kell megállapítani: a) mérési adatok hiányában a gyakorlatban használt, illetve becsült vagy számított, esetleg irodalmi adatokból származó (valószínû) határszög esetén: β=5, b) egy mérési adatból (mérési adaton ebben az esetben a süllyedési teknõ félszelvénye alapján megállapítható egyetlen határszög értéket kell érteni) származó határszög esetén: β=3, c) kettõ vagy annál több mérési adat esetén azok számtani középértékét véve tényleges értéknek, ha a szélsõ értékek közötti eltérés < 3, akkor β=1, ha az eltérés 3 és 5 között van, akkor β=2 és ha az eltérés > 5, akkor β=3. (3) Mélymûvelés esetén a határszög értékét mérési adat hiányában szakértõnek kell megállapítania. Pontszerû létesítmény védõpillére 5 -nál nagyobb dõlésû telep esetén 3. ábra

28 2020 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám 6. (1) Telepben lévõ létesítmények Telepben, illetve a telep alatt vagy felett 10 m-nél kisebb távolságra lévõ létesítmény védõpillérét a gyakorlati tapasztalatok alapján célszerûen úgy kell méretezni, hogy a védõpillérben a létesítmény felhagyása után az üzem területén általánosan szokásos fejtésmódnak megfelelõ méretû fejtéseket lehessen telepíteni. A védõpillér méretek meghatározásánál elsõsorban a gyakorlati tapasztalatok a mérvadók. A védõpillér mérete (x) a vágat szélétõl számítva azonban H = 200 m fedõréteg-vastagságig 20 m-nél, H = m fedõréteg-vastagság között 30 m-nél, és H = 400 m-en felül x = 0,1 H-nál kisebbek nem lehetnek (4. ábra). 4. ábra (2) Telep felett lévõ létesítmények A mûvelésre tervezett telep feletti föld alatti létesítmény védõpillérét korrigált határszöggel és védõsávval kell megszerkeszteni. Ebben az esetben β=5 értékkel kell számolni. A mûvelésre tervezett telep feletti kis magasságban (10 50 m) lévõ létesítménynél a védõpillér méretezését kétféle módszerrel kell elvégezni: korrigált határszöggel és védõsávval méretezve, illetve mintha telepben lévõ létesítmény lenne. A védõpillér méretek közül a nagyobb méretet kell alkalmazni. (3) Lejtõsakna védõpillérének méretezése Lejtõsakna védõpillérének méretezését a 4. (2) és a 6. (1) bekezdése alapján kell elvégezni úgy, hogy az akna szájnyílásának mint külszíni létesítménynek védõpillérét korrigált határszöggel és védõsávval, a lejtõsakna talpának védõpillérét pedig mint telepben lévõ létesítmény védõpillérét kell meghatározni. A lejtõsakna teljes védõpillérét a két végpontban kapott védõpillér-szélességgel megállapított méretek határozzák meg.

29 2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2021 III. rész HATÁROZATOK Az Országgyûlés határozatai Az Országgyûlés 26/2003. (III. 14.) OGY határozata az Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekrõl szóló jelentés elfogadásáról* Az Országgyûlés tudomásul veszi a Kormány által elõterjesztett, az Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekrõl szóló jelentést. Dr. Világosi Gábor s. k., az Országgyûlés jegyzõje Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke Vincze László s. k., az Országgyûlés jegyzõje * A határozatot az Országgyûlés a március 10-i ülésnapján fogadta el. Az Alkotmánybíróság határozatai Az Alkotmánybíróság 8/2003. (III. 14.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványok tárgyában meghozta a következõ határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként megállapítja, hogy jogalkotásra csak a jogbiztonság alkotmányos elvének megfelelõen kerülhet sor. A jogbiztonság elve megköveteli, hogy a jogalkotás, s ennek részeként a jogszabályok módosítása, hatálybaléptetése ésszerû rendben történjék, a módosítások egyértelmûen követhetõek és áttekinthetõek legyenek mind a jogalanyok, mind a jogalkalmazó szervek számára. 2. Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 23. (1) bekezdés i) pontja és 340. (1) (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja. 3. Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény módosításáról szóló évi LXXII. törvény 29. -a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. 4. Az Alkotmánybíróság az igazságszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló évi LXXI. törvény 1. -a és 2. -a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja. 5. Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 340. (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti. 6. Az Alkotmánybíróság az évi 8. törvényerejû rendelettel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Közgyûlése XXI. ülésszakán, december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 2. Cikk 2. és 3. pontjában, illetve 5. Cikk 2. pontjában foglaltak sérelmének megállapítására irányuló indítványt visszautasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. Az Alkotmánybírósághoz több indítvány érkezett, amelyekben az indítványozók a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) módosításáról szóló évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 29. -a, valamint az igazságszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló évi LXXI. törvény (a továbbiakban: IGT) a, illetve 5. (2) és (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezték. Az Országgyûlés július 8-i ülésnapján fogadta el és július 23-án hirdette ki a Tv.-t. A Tv a a Pp ának korábbi rendelkezéseit január 1-jei hatállyal új szabályozással váltotta fel. Az új rendelkezés szerint a közigazgatási perek (Pp. XX. fejezet) tekintetében bizonyos kivételekkel nincs helye fellebbezésnek. A Pp át az december 8-án elfogadott és a Magyar Közlönyben december 16-án kihirdetett IGT 5. (3) és (4) bekezdései ugyancsak január

30 2022 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám 1-jei hatállyal változtatták meg. Az indítványok benyújtását követõen a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény módosításáról szóló évi CV. törvény (a továbbiakban: Ppm.) 21. -a január 1-jétõl hatályon kívül helyezte a Pp (4) bekezdését, illetve az annak szövegét megállapító IGT 5. (4) bekezdését. A fentiekkel összefüggésben az IGT 5. (2) bekezdése a Pp. 23. (1) bekezdését módosítva, annak f) pontjaként jelölte meg a közigazgatási pereket, s ezáltal azokat a megyei bíróságok hatáskörébe utalta. Ezt a módosítást azonos szövegezéssel már a Tv. 8. -a is feltüntette, mégpedig a Pp. 23. (1) bekezdésének i) pontjaként. A Tv. 8. -ának hatálybaléptetését viszont az IGT 1. -a által módosított Tv. 34. (3) bekezdése külön törvényre utalta. A Pp.-nek a megyei bíróságok hatáskörét meghatározó 23. (1) bekezdésének január 1-jétõl hatályos szövegét az Országos Ítélõtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás mûködését érintõ egyes törvények módosításáról szóló évi CX. törvény (a továbbiakban: Itv.) 7. -a, illetve a 164. (1) bekezdése állapította meg. Mindazonáltal az Itv. 7. -a, valamint 164. (3) bekezdése március 1-jétõl a Pp. 23. (1) bekezdése i) pontjaként is feltüntette a közigazgatási pereket a megyei bíróság hatáskörének meghatározása során. Az indítványok benyújtását követõen a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vhrm.) 183. (2) bekezdése szeptember 1-jétõl a Pp. 23. (1) bekezdés f) pontját, illetve az IGT 5. (2) bekezdését hatályon kívül helyezte, bár az Itv (3) bekezdés c) pontja január 1-jétõl is hatályon kívül helyezte az IGT 5. (2) bekezdését. Az Itv (3) bekezdés c) pontjának hatályos szövegét az ítélõtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló évi XXII. törvény (a továbbiakban: Ifütv.) 8. (7) bekezdés a) pontja állapította meg. Az utóbbi rendelkezés az IGT 5. (2) bekezdése hatályon kívül helyezésének az Itv (3) bekezdés c) pontjában meghatározott idõpontját július 1-jére módosította. A Tv a alapján e törvény bizonyos kivételekkel január 1-jén lépett hatályba. A kivételt képezõ rendelkezések hatálybalépési ideje január 1-je volt. Az IGT 1. -a a Tv a helyébe egy új rendelkezést iktatott be. Ezáltal a korábbi fõszabályt meghagyva egyes túlnyomórészt az ítélõtáblákra vonatkozó módosító rendelkezések esetében a hatálybalépés idõpontjának meghatározását külön törvényben állapította meg. Így külön törvény szabályozza többek között a Tv. 35. hatálybalépésérõl való rendelkezést is. Az IGT 2. -a ugyanakkor módosította, s egyben beiktatta a Tv. 35. (1) bekezdésének új szövegét, amely meghatározta, hogy a Tv január 1-jén hatályba lépõ rendelkezéseit szintén kivételekkel a hatálybalépés után indult ügyekben kell alkalmazni. A fenti rendelkezéseket érintõ indítványokat az Alkotmánybíróság egyesítette és egy eljárásban bírálta el. 1. Az egyik indítványozó a jogállamiság követelményére és a,,jogbiztonsághoz fûzõdõ érdekre [Alkotmány 2. (1) bekezdés] hivatkozva kifogásolta az IGT 1. és 2. -ait, amelyek a Tv. rendelkezéseinek hatálybalépési idõpontját meghatározó 34. -át és a Tv. rendelkezéseinek a folyamatban lévõ ügyekre történõ alkalmazását szabályozó 35. -át módosították. Az IGT támadott rendelkezései következtében ugyanis állítja az indítványozó bizonytalan, hogy a Pp január 1-jén hatályba lépett módosításait mikortól kell alkalmazni. 2. Az indítványozó álláspontja szerint alkotmányellenes, hogy a Tv a a közigazgatási perek tekintetében fõszabályként egyfokú bírói felülvizsgálati rendszert vezetett be (Pp ), mert ezzel a törvényhozó a közigazgatási perekre nézve,,minden perben elvonta azt a rendes jogorvoslati lehetõséget, amit a Pp. korábban biztosított. Ezzel kapcsolatban kifogásolta az indítványozó az IGT 5. (2) bekezdését is, amely a Tv. 8. -ával megegyezõ tartalommal, a közigazgatási pereket a megyei bíróságok hatáskörébe utalta. A rendelkezések az indítványozó szerint sértik a,,jogbiztonságot [Alkotmány 2. (1) bekezdés]. Sértik továbbá az Alkotmány 57. (5) bekezdése által biztosított,,jogorvoslati jogosultságot, és ennek következtében ellentétesek az Alkotmány 8. (1) bekezdésével, a 45. (1) bekezdésével, valamint az 50. (2) bekezdésével is. Ezen túlmenõen sértik az évi 8. törvényerejû rendelettel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Közgyûlése XXI. ülésszakán, december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (a továbbiakban: Egyezségokmány) 5. Cikk 2. pontja szerinti,,megszerzett alapjogok elvonásának tilalmát, melyet az indítványozó álláspontja szerint az Alkotmány 8. (2) bekezdése is garantál. Sértik továbbá az Egyezségokmány 2. Cikkének 2. pontjában és az indítványozó által helyesen idézett, de tévesen megjelölt 3. pontjában foglaltakat is. Mindez az indítványozó szerint megalapozza az Alkotmány 7. (1) bekezdésének sérelmét. 3. Alkotmányellenes diszkriminációt [Alkotmány 70/A. (1) bekezdés] és a jogállamiság sérelmét [Alkotmány 2. (1) bekezdés] látja az indítványozó az IGT 5. (4) bekezdésének azon rendelkezésében, amely a Pp át egy új (4) bekezdéssel akként egészíti ki, hogy felülvizsgálat esetén bizonyos perérték felett a Legfelsõbb Bíróság soron kívüli eljárását írja elõ. 4. Egy másik indítványozó az IGT 5. (2) bekezdése és 6. -a alapján kifogásolta, hogy a törvényhozó nem biztosított kellõ idõt a jogszabály alkalmazására való felkészülésre, továbbá nem jelent meg az IGT 5. (2) bekezdésének végrehajtási szabálya, valamint nem rendelkezett a folyamatban lévõ ügyekrõl. Mindezt a jogalkotásról szóló évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 12. (3) és

31 2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2023 (4) bekezdéseivel ellentétesnek tartotta, ezért az Alkotmány 7. (2) bekezdésének, továbbá a 2. (1) bekezdésének sérelmét állította. Mindezek alapján pedig az IGT 5. (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és,,közzétételének napjára visszamenõ hatállyal történõ megsemmisítését indítványozta. Az Alkotmánybíróság az indítvánnyal kapcsolatban megkereste az igazságügy-minisztert véleményének kifejtésére. II. 1. Az Alkotmánynak az indítványokkal érintett rendelkezései:,,2. (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.,,7. (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belsõ jog összhangját. (2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.,,8. (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetõ jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsõrendû kötelessége. (2) A Magyar Köztársaságban az alapvetõ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvetõ jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.,,45. (1) A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága, az ítélõtáblák, a Fõvárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják.,,50. (2) A bíróság ellenõrzi a közigazgatási határozatok törvényességét.,,57. (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot a jogviták ésszerû idõn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.,,70/a. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. 2. A Pp.-nek az indítványokkal érintett hatályos rendelkezései:,,23. (1) A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak: (...) i) a közigazgatási perek (XX. fejezet), a 349. (5) bekezdésében meghatározott perek kivételével.,,340. (1) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel nincs helye. (2) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye, ha a közigazgatási pert olyan határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amelyet olyan szerv hozott egyfokú eljárásban, amelynek illetékessége az egész országra kiterjed, és e határozatot a bíróság a törvény alapján megváltoztathatja. (3) A 337. (2) bekezdését a fellebbezési eljárásban is megfelelõen alkalmazni kell. 3. A Jat.-nak az egyik indítvánnyal érintett rendelkezései:,,12. (3) A jogszabály hatálybalépésének idõpontját úgy kell meghatározni, hogy kellõ idõ maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. (4) A jogszabályt és végrehajtási jogszabályát egy idõben kell hatályba léptetni. 4. A Tv. kihirdetéskor hatályos érintett rendelkezései:,,8. A Pp a (1) bekezdésének c), e), f) és g) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek, egyúttal a bekezdés a következõ h) j) pontokkal egészül ki, a jelenlegi h) pont megnevezése pedig k) pontra változik: (A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak:) (...) i) a közigazgatási perek (XX. fejezet), a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perek (341. ) kivételével, (...),,29. A Pp a helyébe a következõ rendelkezés lép:»340. (1) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel nincs helye. (2) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye, ha a közigazgatási pert olyan határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amelyet olyan szerv hozott egyfokú eljárásban, amelynek illetékessége az egész országra kiterjed, és e határozatot a bíróság a törvény alapján megváltoztathatja, továbbá akkor, ha a közigazgatási pert olyan határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amely az ügyfelet kétmillió forintot meghaladó összeg megfizetésére kötelezi. (3) A 337. (2) bekezdését a fellebbezési eljárásban is megfelelõen alkalmazni kell.«5. Az IGT kihirdetéskor hatályos érintett rendelkezései:,,1. A Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény módosításáról rendelkezõ évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 34. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:»34. (1) E törvény a (2) (3) bekezdésben foglalt kivétellel január 1-jén lép hatályba.

32 2024 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám (2) A , a 16. (1) bekezdése, a , a és a 33. (2) bekezdése január 1-jén lép hatályba. A , a 16. (1) bekezdése, a és a 33. (2) bekezdése rendelkezéseit a hatálybalépés után indult ügyekben kell alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróságnak a fellebbezést hivatalból elutasító végzése ellen a (3) bekezdésben meghatározott külön törvény hatálybalépéséig a 233/A. -ban meghatározott fellebbezés helyett felülvizsgálatnak van helye. A ok rendelkezéseit a hatálybalépéskor jogerõsen be nem fejezett ügyekben is alkalmazni kell. (3) A 2., a 6., a 7. (1) bekezdése, a 8 10., a 16. (2) bekezdése, a 17., a 21., a 33. (1) bekezdése és a 35. hatálybalépésérõl külön törvény rendelkezik.«,,2. A Tv ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:»(1) E törvénynek az január 1. napján hatályba lépõ és a külön törvénnyel hatályba lépõ rendelkezéseit a hatálybalépés után indult ügyekben kell alkalmazni, a (2) (4) bekezdésben meghatározott kivétellel.«,,5. (2) A Pp a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak:)»f) a közigazgatási perek (XX. fejezet), a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perek (341. ) kivételével,«(3) A Pp ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:»(2) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye, ha a közigazgatási pert olyan határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amelyet olyan szerv hozott egyfokú eljárásban, amelynek illetékessége az egész országra kiterjed, és e határozatot a bíróság a törvény alapján megváltoztathatja.«(4) A Pp a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:»(4) A Legfelsõbb Bíróság soron kívül jár el, ha a felülvizsgálati kérelmet olyan közigazgatási perben hozott jogerõs ítélet ellen nyújtják be, amely a felet kétmillió forintot meghaladó összeg megfizetésére kötelezi.«,,6. Ez a törvény január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg az ítélõtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló évi LXIX. törvény a hatályát veszti. Az illetékekrõl szóló évi XCIII. törvény módosításáról rendelkezõ évi LX. törvény 7. -a január 1-jén hatályát veszti. 6. Az Itv. kihirdetéskor hatályos érintett rendelkezései:,,7. A Pp ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:»(1) A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak: (...) i) a közigazgatási perek (XX. fejezet), a 349. (5) bekezdésében meghatározott perek kivételével; (...)«,,164. (3) E törvény 7. -ának a Pp. 23. (1) bekezdésének i) pontját megállapító része, továbbá 52. -a és 54. -a március 1. napján lép hatályba.,,174. (3) január 1. napján hatályát veszti a Pp. 259/A. -a továbbá, (...) c) az igazságszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló évi LXXI. törvény 5. -ának (1) (2) bekezdése. 7. A Vhrm. érintett rendelkezései:,,182. (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel szeptember 1-jén lép hatályba.,,183. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az évi III. törvény 23. -a (1) bekezdésének f) pontja és az igazságszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló évi LXXI. törvény 5. -ának (2) bekezdése. 8. A Ppm. érintett rendelkezése:,,21. E törvény január 1. napján történõ hatálybalépésével egyidejûleg a Pp. 275/A. -ának (1) (2) bekezdése, a Pp (4) bekezdése, a 340/A. (2) bekezdése és a Pp ának (2) bekezdése, (...) az igazságszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló évi LXXI. törvény 5. -ának (4) bekezdése, (...) a hatályát veszti. 9. Az Ifütv. érintett rendelkezése:,,8. (7) Az évi CX. törvény a) ának (3) bekezdésében megállapított idõpont július 1. napjára változik, (...). III. Az indítványok az alábbiak szerint nem megalapozottak. Az Alkotmánybíróság a kifogásolt törvényi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálata elõtt utal arra, hogy az Alkotmánybíróság,,a támadott jogszabály hatályon kívül helyezése esetén az indítványban megjelölt, de hatályon kívül helyezett jogszabály helyett az annak helyébe lépõ új jogszabály alkotmányellenességét vizsgálja meg, ha az új jogszabály is tartalmazza a korábbi jogszabálynak az indítványozó által támadott rendelkezését. (822/B/1998. AB határozat, ABK augusztus szeptember, 499.; 137/B/1991. AB határozat, ABH , 457.) A fentiekbõl következõen, ha az indítványozó egy új rendelkezés tartalmának alkotmányellenességét állítja, akkor az Alkotmánybíróság nem az új rendelkezést hatályba léptetõ, hanem a módosítás révén az új rendelkezést

33 2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2025 magába foglaló (inkorporáló) jogszabály alkotmányellenességét vizsgálja meg Az indítványozók kifogásolták, hogy a Tv ának a Pp (1) (3) bekezdését megállapító rendelkezése a közigazgatási perek tekintetében fõszabályként egyfokú bírói jogorvoslatot vezetett be. A Pp át az IGT, illetve a Ppm. késõbb módosította, azonban a közigazgatási perek tekintetében az egyfokú bírói jogorvoslatot változatlanul hagyta. A közigazgatási perekben bevezetett egyfokú bírói jogorvoslattal párhuzamosan elõször a Tv. 8. -a, majd az indítványozó által kifogásolt IGT 5. (2) bekezdése, a jelenleg hatályos szabályozás szerint pedig az Itv. 7. -a a Pp. 23. (1) bekezdését módosítva a közigazgatási pereket a megyei bíróság hatáskörébe utalta. Az indítványozók által eredetileg támadott rendelkezéseket jelenleg a Pp (1) (3) bekezdése, valamint 23. (1) bekezdés i) pontja tartalmazza, ezért az Alkotmánybíróság vizsgálata is ezekre terjedt ki. Az Alkotmánybíróság már egy korai határozatában, valamint azt követõen többször is állást foglalt arról, hogy valamely államigazgatási (hatósági) döntéssel szemben a bírósághoz benyújtható kereset az alkotmányossági követelményeket kielégítõ jogorvoslat. [66/1991. (XII. 21.) AB határozat, ABH , 350.; 5/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH , 31.; 1437/B/1990. AB határozat, ABH , ; 38/B/1992. AB határozat, ABH , 730.; 4/1993. (II. 12.) AB határozat, ABH , 74.; 60/1994. (XII. 24.) AB határozat, ABH , 368.] A közigazgatási perek tekintetében a Pp (1) (3) bekezdése szerinti egyfokú bírói jogorvoslat biztosítása, illetve a Pp. 23. (1) bekezdés i) pontja értelmében a közigazgatási pereknek a megyei bíróságok hatáskörébe való utalása a jogorvoslathoz való alkotmányos jogból származó követelményeknek tehát eleget tesz. Az Alkotmánybíróság egyik korábbi határozata szerint az ilyen megoldás,,nem alkotmánysértõ, mivel az Alkotmány csak azt garantálja, hogy az alapvetõ jogok megsértése miatt keletkezett igények bíróság elõtt érvényesíthetõk, de nem teremt alanyi jogot ahhoz, hogy a jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés is megtámadható legyen. (1437/B/1990. AB határozat, ABH ,, ) Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Alkotmány 57. (5) bekezdésének sérelmét nem állapította meg. A fentieken túlmenõen a vizsgált rendelkezések az Alkotmány 50. (2) bekezdésével sem ellentétesek. Az Alkotmány 50. (2) bekezdése szerint a bíróság ellenõrzi a közigazgatási határozatok törvényességét. Az Alkotmánybíróság már rámutatott arra, hogy az,,ellenõrzés mikéntjére az Alkotmány e szabálya további rendelkezést szövegszerûen nem tartalmaz. A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatáról szóló alkotmányi rendelkezés a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyának rendezése érdekében szabályozza a bíróságok funkcióját a közigazgatás ellenõrzésében. (829/E/1993. AB határozat, ABH , 431.) Az Alkotmány 45. (1) bekezdése pedig csak az igazságszolgáltatást gyakorló bíróságok felsorolását tartalmazza. Ebbõl a rendelkezésbõl a közigazgatási perek tekintetében a többfokú bírói jogorvoslat biztosítása, illetve a bíróságok hatáskörének konkrét meghatározása nem vezethetõ le. Az Alkotmány 45. (1) bekezdése, 50. (2) és (5) bekezdése tehát nem garantál alapjogi jelleggel többfokú bírói jogorvoslatot, s így az egyfokú bírói jogorvoslat nem eredményez alapjogi korlátozást. Alapjogi korlátozás hiányában pedig az Alkotmány 8. (2) bekezdésének sérelme sem valósult meg. Az Alkotmánybíróság a közigazgatási perekben bevezetett, a Pp (1) (3) bekezdése szerinti, egyfokú bírói jogorvoslat, illetve azzal párhuzamosan Pp.-nek a közigazgatási perek megyei bírósági hatáskörbe utalását meghatározó 23. (1) bekezdés i) pontja alkotmányellenességét a fentiekben megjelölt alkotmányi rendelkezések alapján nem állapította meg, s ezért azok alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította A közigazgatási perekben bevezetett egyfokú bírói jogorvoslattal kapcsolatban az egyik indítványozó kérte továbbá, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg az Egyezségokmány sérelmét. Az Egyezségokmány sérelmére tekintettel pedig alkotmányellenesség megállapítását is indítványozta az Alkotmány 7. (1) bekezdésére történõ hivatkozással. A jogszabályi rendelkezések nemzetközi szerzõdésbe ütközésének vizsgálatát az Alkotmánybíróságról szóló évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. c) pontja és 21. (3) bekezdése alapján csak az arra jogosult indítványozhatja. A jelen esetben azonban az indítványozó nem tartozik a törvényben meghatározott jogosulti körbe, ezért az Alkotmánybíróság az Egyezségokmány sérelmére hivatkozó indítványt visszautasította. 2. Az egyik indítványozó a rendelkezés tartalmát érintõ alkotmányellenesség állításán túlmenõen hivatkozott a Tv ával kapcsolatban az Alkotmány 2. (1) bekezdése által garantált jogbiztonság sérelmére is, mert a törvényi rendelkezés nem felelt meg a jogbiztonság követelményének, ugyanis hatálybaléptetése nem biztosított kellõ idõt a jogszabályi rendelkezés alkalmazására való felkészülésre. Az Alkotmánybíróság a 25/1992. (IV. 30.) AB határozatában rámutatott arra, hogy,,az Alkotmány 2. (1) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. A jogállamiság egyik fontos alkotóeleme a jogbiztonság, amely egyebek között megköveteli, hogy az állampolgárok jogait és kötelességeit a törvényben megszabott módon kihirdetett és bárki számára hozzáférhetõ jogszabályok szabályozzák, meglegyen a tényleges lehetõség arra, hogy a jogalanyok magatartásukat a jog elõírásaihoz tudják igazítani, ennek érdekében a jogszabályok a kihirdetésüket megelõzõ idõre nézve ne állapítsanak meg kötelezettséget, illetõ-

34 2026 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám leg valamely jogszerû magatartást visszamenõleges érvénnyel ne minõsítsenek jogellenesnek. A jogbiztonság e két alapvetõ követelménye közül bármelyiknek a figyelmen kívül hagyása összeegyeztethetetlen az Alkotmány 2. (1) bekezdésével, s így alkotmányellenes. Teljesen nyilvánvaló ugyanis, hogy egy jogállamban senkit sem lehet felelõsségre vonni olyan jogszabály megsértése miatt, amelyet az érintett személy nem ismert és nem is ismerhetett, mivel azt vagy egyáltalán nem hirdették ki, vagy utólag hirdették ki és visszamenõleges érvénnyel léptették hatályba. Ugyanez értelemszerûen irányadó a kötelezettségek utólagos megállapítására is. (ABH , 132.) A Tv ának eredeti szövegét az Országgyûlés az július 8-i ülésnapján fogadta el, július 23-án hirdette ki, s a hatálybalépésének idõpontja január 1-je volt. A Tv a a Pp ának szövegét állapította meg. A Pp ába foglalt új rendelkezés mindazonáltal január 1-jén mégsem a Tv ában foglalt szövegezéssel lett beiktatva, mert a Pp (2), illetve (4) bekezdésének szövegét utóbb az IGT 5. (3), illetve (4) bekezdése határozta meg. Az utóbbi szövegmódosítás azonban nem érintette a Tv ának azon az indítványozó által támadott rendelkezését, amely a közigazgatási perekben a bíróság ítélete elleni fellebbezést kizárta. Ennek a rendelkezésnek a kihirdetésére majdnem másfél évvel a hatálybalépése elõtt került sor, így tehát a rendelkezés alkalmazásához szükséges kellõ felkészülési idõt a törvényhozó biztosította. Mivel a Tv a esetében a jogszabály alkalmazásához szükséges kellõ felkészülési idõ hiánya nem volt megállapítható, ezért a kifogásolt rendelkezés a jogbiztonság követelményének eleget tett, s az Alkotmánybíróság az alkotmányellenességet e vonatkozásban sem állapította meg. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a Tv a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította Az indítványozók azt állították, hogy az IGT a eredményeként a Tv a nem lépett hatályba. Ezzel kapcsolatban az indítványozók sérelmezték, hogy a Pp.-nek a Tv.-vel módosított rendelkezései alkalmazására nézve nincsenek hatályos átmeneti rendelkezések, hiszen azokat a Tv a tartalmazta volna. Ezért a módosításnak átmeneti rendelkezések nélkül történõ bevezetése sérti az Alkotmánynak az indítványozók által megjelölt rendelkezéseit. A Tv ának január 1-jén hatályba lépett szövegét az IGT 1. -a állapította meg. Ennek megfelelõen a Tv ának eredeti szövege nem lépett hatályba. Az IGT 1. -ával a Tv. 34. (3) bekezdéseként beiktatott rendelkezés szerint a Tv. ott felsorolt rendelkezései közöttük a 35. hatálybalépésérõl külön törvény rendelkezik. A Tv. 35. (1) bekezdését ugyanakkor az IGT 2. -a módosította, s a módosított rendelkezés felváltotta a Tv. korábbi 35. (1) bekezdését. Az IGT 2. -a, mint a Tv.-hez képest külön törvényi rendelkezés az IGT 6. -a alapján hatályba lépett. A Tv. 35. (1) bekezdését tehát az IGT 2. -a, illetve 6. -a léptette hatályba. A Tv. 35. (1) bekezdésének az IGT által beiktatott szövege szerint a Tv január 1-jén hatályba lépõ és külön törvénnyel hatályba lépõ rendelkezéseit a hatálybalépés után indult ügyekben kell alkalmazni. Tehát a Tv. 35. (1) bekezdésének az IGT 2. -ával megállapított szövege határozta meg a Tv. Pp.-t módosító új rendelkezései alkalmazásának átmeneti szabályait. A közigazgatási perekben a megyei bíróság elsõ fokú hatáskörét mindazonáltal az IGT 5. (2) bekezdése, s nem a Tv. iktatta be a Pp. 23. (1) bekezdése új pontjaként. Erre tekintettel az IGT 5. (2) bekezdése szerinti hatásköri változás szervezési kérdései vonatkozásában nem alkalmazható a Tv. 35. (1) bekezdésében foglalt, a Tv.-ben szereplõ rendelkezéseket érintõ átmeneti szabályozás. A helyi bíróság hatásköre hiányának következményei azonban a Pp. általános szabályai alapján orvosolhatók: a perindítás elõtt a Pp a szerint a keresetlevél áttétele felõl intézkedik a bíróság; a perindítás után a pert hatáskör hiánya miatt megszünteti és a Pp ának alkalmazásával rendelkezik az ügy áttételérõl [Pp (2) bekezdése]. Ugyanakkor a Tv. hatálybalépése elõtt indult ügyekben is biztosított a közigazgatási határozatok törvényességének bírói felülvizsgálata. A Tv a szerint a közigazgatási perben a fellebbezés bizonyos kivételekkel kizárt. Mivel azonban ezt a rendelkezést a Tv. iktatta be a Pp (1) bekezdéseként, ezért erre már vonatkozik a Tv. 35. (1) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés. Ennek eredményeként a Tv. hatálybalépése elõtt indult, az január 1-jén folyamatban lévõ ügyekben a Pp (1) bekezdése szerint fellebbezésnek van helye. Az Alkotmánybíróság rámutat továbbá arra is, hogy a Tv a eredetileg olyan rendelkezéseket is tartalmazott, amelyek a külön törvénnyel létrehozandó ítélõtáblák eljárásával voltak kapcsolatosak. Ezek a rendelkezések azonban nem léptek hatályba. Az ítélõtáblák eljárásával kapcsolatos szabályok kihirdetése azért nem jelent jogbizonytalanságot, mert ezek a rendelkezések feltételes jelleggel fogalmaznak és csak akkor alkalmazhatók, ha az ítélõtáblák a mûködésüket megkezdik. Ezen túlmenõen az ítélõtáblákra való utalást többek között az Alkotmány 45. (1) bekezdése is lehetõvé teszi, mely az igazságszolgáltatás szervei között az ítélõtáblákat is feltünteti. A fentiekbõl következõen megállapítható, hogy a Tv. 35. (1) bekezdésének hatálybaléptetésével a törvényhozó gondoskodott az átmeneti rendelkezések megalkotásáról. Az átmeneti rendelkezéseknek megfelelõen a Tv. szerinti módosítás a Tv. hatálybalépésekor folyamatban lévõ közigazgatási perekre nem vonatkozott. A Pp. módosítása tehát a Tv. hatálybalépése elõtt indult közigazgatási pereket nem érinthette hátrányosan, s ezért a módosítás jogsérelmet nem eredményezett. A jogsérelem hiányában az Alkotmány rendelkezéseit sem sérthette a jogszabályváltozás. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az IGT a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította.

35 2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Az Alkotmánybíróság a Pp. vizsgált módosításával, illetve a,,módosítás módosításával kapcsolatban nyomatékosan rámutat arra, hogy az Alkotmány 2. (1) bekezdése szerinti jogbiztonság elve megköveteli, hogy a jogalkotás, és ezen belül a jogszabályok megváltoztatásának rendje feleljen meg az alkotmányos jogállami követelményeknek. Az Alkotmánybíróság a jogállamisággal, ezen belül a jogbiztonsággal és az alkotmányos jogállami követelményeknek megfelelõ jogalkotással kapcsolatos határozataiban az alábbiakra mutatott rá:,,a jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság az állam s elsõsorban a jogalkotó kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelmûek, mûködésüket tekintve kiszámíthatóak és elõreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. [...] Csak formalizált eljárás szabályainak követésével keletkezhet érvényes jogszabály, csak az eljárási normák betartásával mûködnek alkotmányosan a jogintézmények. [...] A jogbiztonság elve mindemellett tág mérlegelési és döntési lehetõséget hagy nyitva a jogalkotó számára, hiszen a jogállamiság más elvek érvényesülését is megköveteli, s ezek a jogbiztonság követelményével ütközhetnek. [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH , 65.],,A jogbiztonság a jog viszonylagos stabilitását jelenti, amely azonban nem abszolút. [32/1991. (VI. 6.) AB határozat, ABH , 158.] A jogalkotással szemben egyidejûleg tehát két követelmény támasztható: egyfelõl, hogy a jogalkotás a társadalmi viszonyok változását rugalmasan kövesse, másfelõl, hogy érvényesüljön a jogszabályok stabilitásába vetett bizalom. Ez utóbbi követelmény nem érinti azonban a jogalkotó széles körû jogalkotói szabadságát, ideértve annak eldöntését is, hogy indokolt-e valamely társadalmi viszony jogi szabályozása, vagy a meglévõ jogi szabályozás megváltoztatása akár olyan módon is, hogy a jogszabályt többször, egymást viszonylag gyorsan követve módosítja. A jogszabályok módosítását indokolhatja a társadalmi viszonyok változása, a jogi szabályozás iránti társadalmi igény, vagy más jogpolitikai megfontolás, célkitûzés. A változó életviszonyokhoz való rugalmas alkalmazkodás azonban nem eredményezheti a jogszabályok követhetetlen és áttekinthetetlen módon történõ változtatásának gyakorlatát. Ez utóbbi különösen akkor valósul meg, ha a jogszabályok módosítását hatálybalépésüket megelõzõen ismét módosítják. A jogszabályok áttekinthetetlen, követhetetlen változtatása mind a jogalkalmazókat, mind a jogalanyokat jogbizonytalanságban tartja, s ez összeegyeztethetetlen a jogbiztonság alkotmányos elvének lényegi tartalmával. A jogbiztonság alkotmányos elve ugyanis azt is megköveteli, hogy a jogalkotás, így a módosító jogszabályok hatálybalépése is ésszerû rendben történjen, valamint egyértelmûen követhetõ és áttekinthetõ legyen. A jogalkotás alkotmányos jogállami követelménye többet jelent tehát, mint a jogalkotással kapcsolatos formális eljárási szabályok betartása. A Pp. vizsgált módosításának, illetve a,,módosítás módosításának jogtechnikai megoldása nehezen követhetõvé és idõigényessé tette a változások lényegének megismerését, a módosítások nyomán keletkezõ normaszöveg pontos és naprakész megállapítását, valamint a különbözõ rendelkezések közötti összefüggések feltárását. A szabályozás tárgyát képezõ társadalmi viszonyok, életviszonyok változásához nem igazodó, indokolatlan gyorsasággal és áttekinthetetlen módon változó jogszabály címzettjei a különbözõ jogalkalmazó szervek és az állampolgárok számára egyaránt nehézséget jelent a változások követése. A hatályos jog megismerhetõségének bizonytalansága pedig megnehezíti, ellehetetlenítheti a jogalanyok jogainak érvényesítését, valamint kötelezettségeik teljesítését, s ez már a jogbiztonság alkotmányos követelményét sértheti. Alapvetõ alkotmányos követelmény tehát, hogy a jogalkotás, ennek részeként a jogszabályok módosítása, az új rendelkezések hatálybalépése követhetõ legyen mind a jogalkotók és a jogalkalmazók, mind a jogalanyok számára. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Pp. vizsgált módosításai kapcsán sérült a jogszabályok változásának követhetõségére vonatkozó követelmény. Az Alkotmánybíróság azonban a jogszabályok kíméletére, valamint arra tekintettel, hogy a Pp. módosítását, illetve a,,módosítás módosítását követõen a jogi helyzet stabilizálódott, a jogbiztonság védelme érdekében a támadott jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt a rendelkezõ rész 2. pontjában elutasította. A Pp. módosítása kapcsán azonban a jogalkotással kapcsolatos eljárásban komoly problémák vetõdtek fel. Az Alkotmánybíróság ezért indokoltnak látta általános jelleggel meghatározni a jogalkotással kapcsolatos legfontosabb alkotmányos követelményeket és jogállami garanciákat. IV. Az egyik indítványozó az IGT 5. (4) bekezdésének a Pp (4) bekezdését megállapító rendelkezését is támadta. Az Alkotmánybíróság azonban megállapította, hogy a Pp (4) bekezdését, illetve az annak szövegét megállapító IGT 5. (4) bekezdését a Ppm a január 1-jétõl hatályon kívül helyezte. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a hatályban nem lévõ szabályok alkotmányosságát csak két esetben: az Abtv ának (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés és 48. -a szerinti alkotmányjogi panasz esetében vizsgálja. Az indítványok nem az Abtv. 38. (1) bekezdése és 48. -a szerinti kérelmek. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjérõl és annak közzétételérõl szóló 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 31. a) pontja értelmében az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti, ha az indítvány benyújtása után a vizsgálat alá vont jogszabályi rendelkezés hatályát vesztette és ezzel az indítvány tárgy-

36 2028 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám talanná vált. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a Pp (4) bekezdésében foglalt rendelkezést érintõ eljárást megszüntette. Az Alkotmánybíróság e határozatának közzétételét az ügy alkotmányos jelentõségére tekintettel rendelte el. Dr. Bagi István s. k., alkotmánybíró Dr. Czúcz Ottó s. k., alkotmánybíró Dr. Harmathy Attila s. k., alkotmánybíró Dr. Kiss László s. k., alkotmánybíró Dr. Strausz János s. k., alkotmánybíró Dr. Németh János s. k., az Alkotmánybíróság elnöke Dr. Bihari Mihály s. k., elõadó alkotmánybíró Dr. Erdei Árpád s. k., alkotmánybíró Dr. Holló András s. k., alkotmánybíró Dr. Kukorelli István s. k., alkotmánybíró Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k., alkotmánybíró Alkotmánybírósági ügyszám: 111/B/1999. V. rész KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye A BM Központi Hivatal a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 73. (1) bekezdése alapján az eddig közzétetteken kívül az alábbi elveszett, megsemmisült gépjármû törzskönyvek sorszámát teszi közzé: B B A C B B C C C B B B A B A A B B B B B B C A C B B C B D B A B Közlekedési Nyilvántartó Osztály

37 2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2029 ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, tb-önkormányzatok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként akár színes oldalakon is helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: évi éves elõfizetési díja: 9408 Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a kiadó közlönyboltjában: 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Telefon/fax: M E G R E N D E L Õ L A P Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve: címe (város/község, irányítószám): utca, házszám: Ügyintézõ (telefonszám): évi elõfizetési díj fél évre 4704 Ft áfával Számlát kérek a befizetéshez. egy évre 9408 Ft áfával Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát. Kelt.: cégszerû aláírás

38 2030 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám KÖZLEMÉNY A Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Magyar Közlöny különszámaként megjelentette A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL SZÓLÓ ÉVI CXVII. TÖRVÉNY ÉS AZ ILLETÉKEKRÕL SZÓLÓ ÉVI XCIII. TÖRVÉNY HATÁLYOS SZÖVEGE címû, A/4 formátumú, 176 oldal terjedelmû kiadványt. A különszám a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény és az illetékekrõl szóló évi XCIII. törvény tárgymutatóval ellátott hatályos szövegét tartalmazza. A kézirat lezárva: január 31-én. Ára: 840 Ft áfával. A megrendeléseket a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: vagy Megrendeljük MEGRENDELÕLAP A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL SZÓLÓ ÉVI CXVII. TÖRVÉNY ÉS AZ ILLETÉKEKRÕL SZÓLÓ ÉVI XCIII. TÖRVÉNY HATÁLYOS SZÖVEGE címû kiadványt... példányban. A megrendelõ (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Utca, házszám:... Az ügyintézõ neve, telefonszáma:... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma:... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: cégszerû aláírás

39 2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2031