BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri. Javaslat A TANÁCS RENDELETE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri. Javaslat A TANÁCS RENDELETE"

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, SWD(2013) 248 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat A TANÁCS RENDELETE a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozásról {COM(2013) 496 final} {SWD(2013) 247 final} HU HU

2 BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat A TANÁCS RENDELETE a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozásról 1. A HATÁSVIZSGÁLAT CÉLJA ÉS ELJÁRÁSAI Ez a dokumentum a bioalapú iparágakra vonatkozó kutatási és innovációs programnak a as időszakra szóló Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram részeként történő végrehajtását célzó különböző szakpolitikai opciókat értékeli. Tekintettel azokra a kihívásokra, amelyekkel ezek az iparágak szembenéznek, az európai biogazdasági stratégia és az új ipari stratégia a bioalapú iparágakra vonatkozó köz-magán társulás létrehozását javasolta. Ezt egyéb szakpolitikák széles köre támogatja. Ennek a hatásvizsgálatnak az előkészítéseként a Bizottság az iparágat, a kutatási közösségeket, a tagállamokat, a régiókat és a közvéleményt képviselő számos érdekképviseleti csoporttal folytatott konzultációt rendezvények, konzultáció és az idevágó kiadványok áttekintése útján. A javasolt köz-magán társulással kapcsolatban nyilvános konzultációra került sor szeptember 21. és december 14. között. Közel 87 %-uk egyetértett azzal, hogy a köz-magán társulás a leghatékonyabb mechanizmus a Horizont 2020 keretprogram bioalapú iparágak terén történő végrehajtására. Ezt a hatásvizsgálatot a Kutatási Főigazgatóság készítette a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, a Költségvetési, a Versenypolitikai, a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok, az Energiaügyi, a Vállalkozáspolitikai és Ipari, a Környezetvédelmi, az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala - Eurostat, a Humánerőforrás és Biztonság, a Közös Kutatóközpont, a Belső Piaci és Szolgáltatási, a Mobilitáspolitikai és Közlekedési, az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi és a Főtitkárság Főigazgatóság, valamint a Jogi Szolgálat támogatásával. Kétoldalú megbeszéléseket is folytatott a Regionális Politikai Főigazgatósággal is. A hatásvizsgálathoz szükséges adatgyűjtés és elemzés terén egy külső szakemberekből álló csoport segítette a Bizottság munkáját. 2. A PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA 2.1. A bioalapú iparágak jelentik a zöld növekedés forrását Európa számára Az európai gazdaság nagymértékben támaszkodik a kőolajra és egyéb fosszilis eredetű erőforrásokra az energia és termékek előállításához. Tekintettel a fosszilis erőforrások kimerülésére és az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásukra, ennek a függésnek a csökkentése döntő jelentőségű. Kritikus fontosságú, hogy az EU teljesítse az éghajlatváltozással kapcsolatban 2020-ra kitűzött céljait, és 2050-ben elmozduljon a versenyképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé. A fosszilis eredetű erőforrások három legnagyobb felhasználója a közlekedés, a háztartások és az ipar. A bioalapú iparágak hozzájárulhatnak ennek megváltoztatásához azzal, hogy a bioalapú termékek és a bioüzemanyagok elállítása során a fosszilis eredetű erőforrások egy HU 2 HU

3 részét megújulókkal váltják ki. Az ipari biotechnológia felhasználásával ezen felül környezetbarátabbá tehetik a gyártási folyamatokat, és növelhetik az erőforrások felhasználásának hatékonyságát. A bioalapú iparágak a biogazdaság sarokkövét jelentik a növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából. Bár jelenleg az európai biogazdaság 2 trillió eurós éves forgalmának csupán mintegy 3%-át, 22 millió munkahelyének pedig csupán 1%-át teszik ki, a bioalapú iparágak várhatóan gyorsabban és erősebben növekednek majd, mind a biogazdaság hagyományos ágazatai. Európa rendelkezik az ebben rejlő lehetőségek kiaknázáshoz szükséges technológiával és ipari bázissal. 1. Bioalapú iparágak, élelmezésbiztonság, a földhasználat közvetett megváltozása A bioalapú iparágak fenntartható módon előállított, megújuló biológiai erőforrásokat (pl. mezőgazdasági és erdészeti hulladék, biohulladék) dolgoznak fel magas hozzáadott értéket tartalmazó bioalapú termékekké (pl. vegyi anyagok, gyógyszerek, kozmetikumok) vagy bioüzemanyaggá. A termelés rendszerint biofinomítókban zajlik és gyakran ipari biotechnológiát alkalmazó, bioalapú eljárásokon alapul. A megújuló biológiai erőforrások ipari és energetikai célú felhasználásának növekedése aggodalmat vetett fel Európa korlátozott természeti erőforrásaival való fenntartható gazdálkodás, a földhasználat közvetett megváltozása, és az élelmezésbiztonság tekintetében. Miközben a világ többi részén még a hagyományos alapanyagok (azaz az élelmiszernövények) felhasználása bővül, Európa ma és 2020 között fokozatosan áttér arra, hogy az alapanyagként felhasznált biomassza emberi fogyasztásra nem alkalmas forrásból származzon. Az ilyen alapanyagok átalakítása úgynevezett fejlett biofinomítókban történik, az életciklus-elemzésen alapuló megközelítés szerint. Ahhoz, hogy fenntarthatóak és gazdaságilag életképesek legyenek, a biofinomítóknak a biomasszaforrás közelében kell elhelyezkedniük. A biomassza beszállítói láncok létrejötte és a helyi és regionális biofinomítók hálózatának kialakulása tehát a vidéki közösségek számára teremt munkahelyeket és jövedelemforrást. Tekintettel az erősödő globális versenyre, Európa versenyhelyzetének további erősítéséhez további beruházásokra van szükség a bioalapú iparágakkal kapcsolatos kutatás, demonstráció és bevezetés terén. Azzal, hogy az EU áttér a fejlett biofinomítókra, a többi ország kihasználhatja az első belépők előnyét, hiszen lehetősége nyílik kritikus tömeget elérni a hagyományos biofinomítók terén. Az EU-nak ezért meg kell előznie a versenytársait Technológiai és innovációs kihívások az európai bioalapú iparágak számára Négy fő technológiai és innováció kihívás csökkenti az európai bioalapú iparágak potenciálját, melyeket ideális esetben az értékláncon alapuló szemlélet felől kell kezelni: Elegendő mennyiségű, fenntartható alapanyag biztosítása: A bioalapú iparágak klímaváltozást mérséklő potenciálja azon a feltevésen alapul, hogy a termelési infrastruktúra az EU-ban jön létre, és hogy a biomassza jelentős része helyben beszerezhető. Új megoldásokra van szükség, melyekkel jelentősen növelhető a rendelkezésre álló biomassza mennyisége (pl. maradványok, hulladék felhasználása). Emellett megbízható, versenyképes költségekkel működő szállítói láncokat kell kialakítani. Hatékony konverziós eljárások kidolgozása a fejlett biofinomítók számára: Az emberi fogyasztásra nem alkalmas biomasszának a fejlett biofinomítókban történő átalakítása nehezebb feladat, mint az élelmiszernövényeké a hagyományos biofinomítókban, mert az előbbi minősége és összetétele heterogénebb. Új, hatékony, HU 3 HU

4 versenyképes költségű eljárásokat kell kidolgozni. Tökéletesíteni kell a biomassza intelligens felhasználását, például a fokozatosan egymásra épülő folyamatokból álló gyártási megoldásokat, a termékek újrafelhasználását és újrahasznosítását. Fejlett biofinomítók demonstrálása és bevezetése: Ahhoz, hogy versenybe szállhassanak az elterjedt (kőolaj alapú) vegyi iparágakkal, a bioalapú iparágaknak össze kell vonniuk az innovációs erőfeszítéseiket, és a volumenek növelésének felgyorsításával fel kell gyorsítaniuk a biofinomítók fejlődését. Ehhez több technológiai áttörésre és több ágazatra kiterjedő ipari szinergiákra van szükség. A keresleti oldalt célzó tevékenységek támogatása a bioalapú termékek elterjedése érdekében: A kutatás és az innováció például normák, címkék és életciklus-elemzések készítése támogathatja a bioalapú termékek elterjedését a fogyasztói piacokon és a zöld beszerzésben. A biogazdasággal kapcsolatos, közelmúltbeli szakpolitikai kezdeményezések szintén több, a keresleti oldalra irányuló kezdeményezést támogattak A probléma fő mozgatórugói és az állami beavatkozás szükségessége Több piaci kudarc okozza a bioalapú iparágakkal kapcsolatos K+F beruházások hiányát: A demonstráció és a bevezetés magas kockázata és költsége: Az a tény, hogy az EU fejlett biofinomítókra koncentrál, megnehezíti az érdekeltek számára, hogy a hagyományos biofinomítókra alapozva kritikus tömeget érjenek el, és kihasználják az első belépők előnyét. A demonstrációs és bevezetési tevékenységek magas költségei miatt egyetlen iparág vagy vállalat nehezen tudja egymagában kezelni ezt a kockázatot. Tudásexternáliák: A bioalapú iparágak fejlesztéséhez szükséges innovációk gyakran nehezen védhetők meg és hasznosíthatók. Emiatt a magánszektor kevesebb erőforrást fordít az ilyen típusú K+I tevékenységekre. Kialakulóban lévő, széttagolt ipari ágazat: Egy széttagolt ipari ágazatban, mint amilyenek a bioalapú iparágak, nehéz a szükséges K+I erőforrásokat mozgósítani. Bár számos ipari ágazat érintett a bioalapú iparágakban, alig vannak köztük nagyméretű szereplők, melyek terjedelmes, csak ennek szentelt K+I költségvetéssel rendelkeznének. Ügyleti költségek: Az összetett, több felet tartalmazó K+I együttműködési modell szerint folytatott együttműködés sok kutatási érintkezési felülettel és magas ügyleti költségekkel jár a részt vevő vállalkozások számára. Sokuk korábban nem folytatott intenzív együttműködést, vagy nem folytatott házon belüli K + I tevékenységet. Szakpolitikai keret: Az uniós, nemzeti és regionális szintű szakpolitikák széles köre foglalkozik a bioalapú iparágakkal, ami összetetté és időnként töredezetté teszi a szakpolitikai környezetet. A legtöbb szakpolitika kedvező a bioalapú iparágakra nézve, azonban hiányoznak a határozott célok vagy ösztönzők. Az erőforrások rendelkezésre állásával kapcsolatos bizonytalanság: Az ipari és energetikai célokra felhasználható, fenntartható, biomassza rendelkezésére állásával kapcsolatos megbízható adatok hiánya gátolja a realisztikus hatókörű és léptékű előrejelzések készítését a bioalapú iparágakban Az uniós beavatkozás szükségessége A tagállamok és a régiók a biogazdaságra vonatkozó kezdeményezések széles körén keresztül támogatják a bioalapú iparágakkal kapcsolatos kutatást és innovációt. Sor került határokon HU 4 HU

5 átnyúló együttműködésre, azonban nem olyan mértékben, ami elegendő lett volna a kritikus tömeg eléréséhez, mellyel biztosítható lett volna a magánberuházások fokozódása, a K+I tevékenység bővülése az értéklánc teljes hosszában, a széttagoltság és a duplikáció kiküszöbölése, vagy a koordináció javulása. A Horizont 2020 keretprogram ideális keretet biztosít a bioalapú iparágak támogatását célzó magasabb, uniós szintű cselekvésre. Ösztönözni képes a határokon átnyúló, több ágazatra és tudományágra kiterjedő, a bioalapú iparágak értékláncainak létrejöttéhez szükséges kutatást és innovációt. Az erős, uniós szintű támogatás kritikus jelentőségű a hosszú távú beruházások létrejötte, a kockázatok mérséklése és a kritikus tömeg elérése szempontjából, ami biztosíthatja, hogy a megfelelő partnerek összejöjjenek és közösen megoldják a bioalapú iparágak technológiai és innovációs problémáit, különösen a demonstráció és a bevezetés terén. A kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogram több mint 100 idevágó projekt számára nyújtott támogatást, köztük néhány nagy, integrált biofinomító projekttel, melyek az értéklánc alapú szemléletet képviselték. Ezek a projektek azonban még jobb hatást érhetett volna el, ha a bioalapú iparágakra vonatkozó integrált stratégia részét képezték volna, és ha a demonstráció és a bevezetés nagyobb támogatásban részesül. Egy uniós szintű köz-magán társulás biztosíthatja a bioalapú iparágak jelenlegi korlátainak megdöntéséhez szükséges stratégiai kereteket és kritikus tömeget. A hetedik keretprogram során a köz-magán társulások sikeresen mozgósították a magánberuházásokat. Az a tény, hogy nem csak a vállalkozások egy csoportja, hanem több regionális kezdeményezés és klaszter talált egymásra az esetleges új uniós kezdeményezés kapcsán, jól mutatja, hogy a terület számos szereplője szükségesnek látja az EU határozott fellépését. A kezdeményezés relevanciáját és aktualitását támasztja alá a bioalapú köz-magán társulással kapcsolatos nyilvános konzultáció által kiváltott erős reakció. A konzultáció során 638 válasz érkezett be, melyek közül 94,3% (határozottan) az uniós beavatkozás szükségessége mellett foglalt állást. 3. CÉLOK A bioalapú iparágak jelentősen hozzájárulhatnak Európa intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéséhez az 2020-ig tartó időszakban, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő átmenethez 2050-ig. Ezen belül a biofinomítók szélesebb körű használata csökkentheti az európai gazdaság fosszilis eredetű erőforrásoktól való függését, és elősegítheti az EU éghajlat-változási és energiaügyi céljainak elérését. A bioalapú iparágak nagy növekedési potenciálja jelentős gazdasági növekedést és munkahelyteremtést hozhat magával 2020-ig és azon túl, amennyiben Európa képes megőrizni és fokozni versenyképességét ezen a területen. A bioalapú iparágak Európára gyakorolt potenciális hatásának környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi vonatkozásai kapcsán a célok a következők: Hozzájárulás az erőforrásokat hatékonyabban felhasználó, fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság létrehozásához, a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatás erősítéséhez, különösen a vidéki térségekben, olyan fenntartható, versenyképes bioalapú európai iparágak fejlesztése révén, melyek alapját a biomasszát fenntartható módon beszerző, fejlett biofinomítók képezik, és különösen: HU 5 HU

6 Olyan technológiák demonstrációja, melyek új kémiai építőelemek, új anyagok és új fogyasztási cikkek létrejöttét teszik lehetővé európai biomasszából, kiváltva a fosszilis eredetű alapanyagokat; Üzleti modellek kidolgozása, melyek többek között az ágazatok közötti kapcsolatok kialakítása és a több ágazatra kiterjedő klaszterek támogatása révén biztosítják a teljes értéklánchoz kapcsolódó gazdasági szereplők integrálódását a biofinomítók biomasszával történő ellátásától a bioalapú anyagok, vegyi és üzemanyagok fogyasztóiig; és A bioalapú anyagokhoz, vegyi és üzemanyagokhoz kapcsolódó technológiákat és üzleti modelleket megvalósító, kiemelt biofinomító üzemek létesítése, melyek a költségek és a teljesítmény terén elért előrelépésnek köszönhetően versenyképesek a fosszilis eredetű alternatívákkal szemben. 4. SZAKPOLITIKAI LEHETŐSÉGEK Ez a hatásvizsgálat három szakpolitikai lehetőséget tárgyal a bioalapú iparágakkal kapcsolatos kutatás és innováció Horizont 2020 keretprogram részeként történő szervezésére. A nincs uniós fellépés lehetőség nem szerepel a hatásvizsgálatban, mert a Horizont 2020 már jelenleg is előirányoz idevágó tevékenységeket a társadalmi kihívások és vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén elnevezésű pillérek keretében. A szakpolitikai lehetőségek a következők: Szokásos ügymenet: e lehetőség alapját kizárólag a Horizont 2020 keretprogram normál eszközeinek alkalmazása képezi. Folytatódik a hetedik keretprogram alá tartozó együttműködésen alapuló kutatási modell, a Horizont 2020 keretprogram fejlesztéseinek integrálásával (pl. nagyobb hangsúly a demonstráción). Szerződéses köz-magán társulás (szerződéses PPP): ez a lehetőség az Európai Bizottság és az iparág közötti szerződéses megállapodáson alapul, külön ehhez rendelt uniós testület nélkül. Erős tanácsadó szerepet biztosít a magánszektorbeli tagoknak. A Horizont 2020 keretprogram normál szabályai érvényesek. Ez az opció nem biztosít nagy összegű, több éves készpénz-hozzájárulást az EU részéről, és nem teszi lehetővé hosszú távú, stratégiai napirend lefektetését sem. Intézményi köz-magán társulás (intézményes PPP): ez az opció egy a Horizont 2020 keretprogram szerinti közös technológiai kezdeményezés létrehozását tartalmazza, ha az a kitűzött célok hatókörét és a szükséges erőforrások mennyiségét tekintve indokolt. A közös technológiai kezdeményezés meghatározott struktúrával és saját irányítási rendszerrel rendelkezik, és tágabb lehetőségeket biztosít az iparág számára a hozzájárulásra. Lehetőséget nyújt hosszú távú költségvetési vállalásokra az EU és az iparág részéről, valamint egy hosszú távra szóló stratégiai és kutatási napirend lefektetésére. Csak ez a lehetőség tartalmaz jogilag kötelező vállalásokat az iparág részéről. Az újonnan létrehozott közös technológiai kezdeményezés átvenné a hetedik keretprogramban működő közös technológiai kezdeményezés által levont tanulságokat. 5. A SZAKPOLITIKAI LEHETŐSÉGEK HATÁSAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 5.1. Értékelési szempontok és összehasonlító hatásvizsgálat A szakpolitikai lehetőségek hatásának összehasonlítása a Horizont 2020 keretprogramban létrehozott köz-magán társulásokra meghatározottakkal összhangban álló szempontok alapján HU 6 HU

7 történt. Kiindulásként feltételezi, hogy a Horizont 2020 keretprogramon belül 1000 millió eurót rendelnek hosszá a bioalapú iparágakhoz kapcsolódó K+I tevékenységekhez. Az összehasonlító hatásvizsgálat eredményeit és az egyes szempontokhoz tartozó értékelést az alábbi táblázat foglalja össze: Kritériumok Szokásos ügymenet Szerződ. PPP Intézm. PPP Bemeneti paraméterek Források és K+I mozgósítás kritikus mennyiségben/mértékben A széttagoltság leküzdése, kritikus mennyiségű résztvevő = + ++ = + ++ Innovációs hatások = + ++ Az irányítás hatékonysága = = + Koherencia a tagállami és regionális programokkal = = + Környezeti hatás = + ++ Kimeneti paraméterek Gazdasági hatás = + ++ Társadalmi hatás = + ++ A technológiai és innovációs kihívások kezelése = Előnyben részesített megoldás Amint az a fenti táblázatból leolvasható, az intézményi köz-magán társulás minden szempont szerint egyértelműen előnyösebb szerződéses köz-magán társulásnál, mely utóbbi maga is bizonyos előnyt nyújt a szokásos ügymenethez képest. Az intézményi köz-magán társulás jó pozíciója abból ered, hogy az iparág jelentős hozzájárulásának köszönhetően több erőforrást képes mozgósítani a projektek számára. Stabil keretrendszert és hosszú távra szóló garanciákat nyújt, nélkülözhetetlenek a kockázat mérsékléséhez és az iparági kötelezettségvállalások ösztönzéséhez nem csupán a K+F erőforrások, hanem a demonstrációs tevékenységek és az infrastruktúra tekintetében is. Az intézményi köz-magán társulás által kínált feltételek arra ösztönözték az iparágat, hogy az EU hozzájárulásával megegyező összegre, 1000 millió euróra vállaljon kötelezettséget a K+I tevékenységek terén, és ezen felül megközelítőleg további 1800 millió eurót fordítson demonstrációra és kiemelt biofinomító üzemekre. Az intézményi köz-magán társulás sokkal magasabb részvételi szintet generál az iparág részéről, mint a szokásos ügymenet vagy a szerződéses köz-magán társulás. Struktúrája lehetővé teszi a több ágazatra és egész Európára kiterjedő, az értéklánc bármely pontjait összekötő kapcsolódások létrejöttét, ami csökkenti a széttagoltságot, és különösen előnyös a kis- és középvállalkozások számára. Az új technológiák sikeres végrehajtásához és az innovációs problémák megoldásához szükség van ezekre a kapcsolódásokra. Az iparág erős elkötelezettségének köszönhetően az intézményi köz-magán társulás esetén egyértelműen tágabb lehetőség nyílik a magasabb technológiai készültségi szint elérésére, mint a másik két lehetőség esetében. Az intézményi köz-magán társulás tehát sokkal hatékonyabban segíti elő a HU 7 HU

8 felzárkózást az innováció terén, mint a szokásos ügymenet vagy a szerződéses köz-magán társulás. Az intézményi köz-magán társulás mérsékelt előnyt nyújt a hatékonyság és az irányítási struktúra terén. Emellett pozitívan befolyásolja a tagállami és regionális programokkal való koordinációt, azzal, hogy bevonja őket a tanácsadó bizottság munkájába, és egyeztet velük a bevezetéssel kapcsolatban. A fenti szempontok szerinti pozitívumok alapján tehát összességében határozottan az intézményi köz-magán társulás az előnyösebb a bioalapú iparágakat érintő technológiai és innovációs kihívások kezelése tekintetében; alkalmazása várhatóan a technológia nagyobb léptékű bevezetéséhez és a piaci hasznosításhoz szükséges idő lerövidüléséhez vezet. Mivel a bioalapú iparágak pozitív környezeti, gazdasági és társadalmi hatásai jelentős mértékben a bevezetésüktől függenek, az intézményi köz-magán társulás járul hozzá a legjelentősebb mértékben az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható, inkluzív növekedésre vonatkozó céljának eléréséhez. Hatásai közé tartozik az új, költségtakarékos, hatékony értékláncok létrejötte, amelyek révén a fenntartható forrásból beszerzett biomassza erőforrás-hatékony, környezetbarát eljárások során hozzáadott értéket tartalmazó bioalapú termékekké és bioüzemanyaggá alakul. 6. NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS Az intézményi köz-magán társulás esetén a közös technológiai kezdeményezés előrehaladásának és hatékonyságának szoros nyomon követésére három szintre tagozódó fő eredményességi mutatók szolgálnak, melyek lehetővé teszik a 3. pontban ismertetett célok elérése felé történő előrehaladás különböző időpontokban történő értékelését, továbbá olyan fő eredményességi mutatók, melyek az eredményességre, a hatékonyságra és a Horizont 2020 keretprogramra vonatkoznak. A közös technológiai kezdeményezés helyes irányítására vonatkozóan a nyomon követés kiterjed az eljárások nyitottságára és átláthatóságára, az összeférhetetlenség kizárására, valamint a pénzügyi ellenőrzésre. A belső nyomon követési jelentés éves tevékenységi beszámoló formájában kerül közzétételre. A Bizottság éves alapon követi nyomon az iparág hozzájárulásának jellegét és szintjét annak biztosítására, hogy a K+I költségvetés a köz- és a magánszektor részéről is kellő támogatásban részesüljön. Szükség esetén korrekciós intézkedésekre kerül sor. Sor kerül (a közös technológiai kezdeményezéseknél szokásos) időközi és záró értékelésre, valamint két további értékelésre a közös technológiai kezdeményezés lejártát követő 3, illetve 6 év elteltével. A nyomonkövetési tevékenységhez várhatóan az európai biogazdasági stratégia keretében jelenleg felállítás alatt lévő biogazdasági megfigyelőközpont nyújt támogatást. HU 8 HU

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.2. COM(2015) 614 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.6. COM(2018) 439 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az InvestEU program létrehozásáról {SEC(2018) 293 final}

Részletesebben

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A

Részletesebben

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció

Részletesebben

Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban

Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Körforgásos gazdaság koncepciója és hazai realitása MASZESZ XVIII. ORSZÁGOS KONFERENCIA Lajosmizse (2017.05.16) Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Galambos

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation

LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation Dr. Toldi Ottó K+F tanácsadó, klímapolitikai referens Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály I. LIFE Klímapolitikai

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források

Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 26. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 26. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. július 26. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0231 (COD) 11483/16 ADD 3 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. július 22. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA. amely a következő dokumentumot kíséri

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA. amely a következő dokumentumot kíséri EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.17. SWD(2018) 188 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,

Részletesebben

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása

A8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása 6.12.2017 A8-0380/3 Módosítás 3 Czesław Adam Siekierski a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében Jelentés A8-0380/2017 Albert Deß A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén érvényben lévő

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 2015/0009(COD) 6.3.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.6. COM(2018) 439 final ANNEX 4 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az InvestEU program létrehozásáról {SEC(2018) 293 final}

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

9645/17 ac/ms 1 DG E 1A

9645/17 ac/ms 1 DG E 1A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 24. (OR. en) 9645/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2017. május 23. Címzett: a delegációk ENV 540 FIN 326 FSTR 42 REGIO 62 AGRI 286

Részletesebben

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

A8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében

A8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében 10.1.2018 A8-0392/286 286 63 a preambulumbekezdés (új) (63a) A fejlett bioüzemanyag-fajták várhatóan fontos szerepet játszanak majd a légi közlekedés üvegházhatásúgázkibocsátásának csökkentésében, ezért

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A Bizottság nyilatkozatai. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása /17 ADD 1 (hs)/ms 1 DRI

A Bizottság nyilatkozatai. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása /17 ADD 1 (hs)/ms 1 DRI Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. december 12. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0282B (COD) 15577/17 ADD 1 FELJEGYZÉS AZ A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA. amely a következő dokumentumot kíséri

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA. amely a következő dokumentumot kíséri EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2016.3.8. SWD(2016) 53 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat Az Európai Parlament

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve. Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság

Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve. Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság Tartalom Bevezető / FTP általában Stratégiai Kutatási Terv (SRA) Az SRA megvalósítása = FTP FTP szervezetei Összefoglalás

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 1. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 1. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2018. június 1. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2018/0209 (COD) 9651/18 ADD 3 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2018. június 1. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az

Részletesebben

6811/16 ADD 1 kn/lj/kf 1 DPG

6811/16 ADD 1 kn/lj/kf 1 DPG Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 4. (OR. en) 6811/16 ADD 1 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV PV/CONS 11 ENV 143 CLIMA 23 Tárgy: Az Európai Unió Tanácsának 2016. március 4-én Brüsszelben tartott 3452.

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei Dr. Bokor Zoltán MTA KTB közgyűlési képviselő 1 Tartalom Célok Az együttműködés

Részletesebben

Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Ágazat nemzetközi megatrendjei EU országai 5 fő energiapiaci trenddel és folyamattal számolnak levegőszennyezés és a bekövetkező

Részletesebben

Az alábbiakban továbbítjuk a delegációknak az elnökség által előterjesztett, fent említett ütemtervet.

Az alábbiakban továbbítjuk a delegációknak az elnökség által előterjesztett, fent említett ütemtervet. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. március 6. (OR. en) 6543/15 CO EUR-PREP 10 POLGEN 27 ENV 79 ENER 43 MI 110 RECH 33 COMPET 61 IND 24 ECOFIN 133 SOC 101 EDUC 39 TELECOM 52 JAI 109 EMPL 49 FELJEGYZÉS

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Zöld közbeszerzés a gyakorlatban

Zöld közbeszerzés a gyakorlatban MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET - the Greenstitute WWW.KOZBESZERZESIINTEZET.HU Zöld közbeszerzés a gyakorlatban Előadó: dr. Barna Orsolya ügyvéd, közbeszerzési és fenntarthatósági tanácsadó barnao@kozbeszerzesiintezet.hu

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX COM(2016) 62 2016/0036 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásnak az Európai Unió nevében

Részletesebben

14679/08 zv/zv/pg 1 DG C II

14679/08 zv/zv/pg 1 DG C II AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 20. (24.11) (OR. en, fr) 14679/08 COMPET 411 IND 149 MAP 54 MI 392 RECH 315 FELJEGYZÉS Küldi: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész) Címzett: a Versenyképességi

Részletesebben

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22. Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.30. COM(2018) 366 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Kreatív Európa program (2021 2027) létrehozásáról

Részletesebben

A Zala zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként:

A Zala zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként: A Zala zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként: A Zala Zöld Szíve HACS által meghatározott LEADER célterületek: A1 Helyi vállalkozások eszköz-

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében 21.3.2019 A8-0156/153 153 5 preambulumbekezdés (5) Az európai kulturális sokféleség előmozdításához elengedhetetlenek a jól fejlődő és stabil kulturális és kreatív ágazatok, amelyek széles és sokrétű közönségeknek

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE. a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozásról. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2013) 247 final} {SWD(2013) 248 final}

Javaslat A TANÁCS RENDELETE. a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozásról. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2013) 247 final} {SWD(2013) 248 final} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.7.10. COM(2013) 496 final 2013/0241 (NLE) C7-0257/13 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozásról (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2013) 247 final}

Részletesebben

11170/17 ol/eo 1 DGG1B

11170/17 ol/eo 1 DGG1B Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 11. (OR. en) 11170/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EF 162 ECOFIN 638 UEM 230 SURE 29 A Tanács következtetései

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens I. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. április 28. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz (CCA),

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 4. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 4. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 4. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0086 (COD) 8838/17 ADD 7 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 2. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 13. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 13. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 13. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0156 (NLE) 11275/17 NT 4 AGRI 404 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. július 11. Címzett: Biz. dok. sz.:

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Bioüzemanyag-szabályozás változásának hatásai

Bioüzemanyag-szabályozás változásának hatásai Bioüzemanyag-szabályozás változásának hatásai Juhász Anikó - Potori Norbert Budapest, 2017. október 25. Bioüzemanyag-termelés uniós jogszabályi háttere Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve

Részletesebben

Energetikai célú beruházások megvalósítására igénybe vehető nemzetközi pályázati rendszerek. Vámosi Gábor igazgató

Energetikai célú beruházások megvalósítására igénybe vehető nemzetközi pályázati rendszerek. Vámosi Gábor igazgató Energetikai célú beruházások megvalósítására igénybe vehető nemzetközi pályázati rendszerek Vámosi Gábor igazgató Tartalom Nemzetközi pályázati rendszerek bemutatása 1. ELENA 2. JESSICA 3. LIFE + program

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogram. Kódszám: VEKOP

Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogram. Kódszám: VEKOP Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogram Kódszám: VEKOP-1.2.3-16. A Hitelprogram célja A Hitelprogram a KKV-k versenyképességének növelése tematikus célkitűzés,

Részletesebben

LIFE természetvédelmi pályázatok értékelési szempontjai

LIFE természetvédelmi pályázatok értékelési szempontjai LIFE természetvédelmi pályázatok értékelési szempontjai Pályázói igények szerinti tréning - 2018. február 20-21. Földművelésügyi Minisztérium, Természetmegőrzési Főosztály Demeter András, LIFE Kapacitásfejlesztési

Részletesebben

OPERATÍV PROGRAMOK

OPERATÍV PROGRAMOK OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Dr. Bessenyei György Európai Beruházási Bank november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése

Dr. Bessenyei György Európai Beruházási Bank november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése Dr. Bessenyei György Európai Beruházási Bank 1 2013. november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése 2 » Az európai lakosság több, mint 70%-a városi környezetben él, ezek az agglomerációk az Európai Unió

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Európai uniós forrású vállalati hitel- és kombinált hitelprogramok. MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. DR. NYIKOS GYÖRGYI IGAZGATÓ

Európai uniós forrású vállalati hitel- és kombinált hitelprogramok. MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. DR. NYIKOS GYÖRGYI IGAZGATÓ Európai uniós forrású vállalati hitel- és kombinált hitelprogramok MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. DR. NYIKOS GYÖRGYI IGAZGATÓ Visszatérítendő pénzügyi eszköz támogatás intézményrendszere NGM IRÁNYÍTÓ

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 1. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 1. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. június 1. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0113 (COD) 9669/17 ADD 1 TRANS 213 CODEC 924 IA 99 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. június 1. Címzett:

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22. A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a 2014-2020 idıszakban Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia 2013. május 22. HOP támogatás 2007-2013 Európai Halászati Alap + nemzeti

Részletesebben

HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE?

HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE? HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO 14001 SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE? Bárczi István a Fenntarthatósági Divízió vezetője 2014. szeptember 23. A KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ÚJABB KAPCSOLÓDÁSI

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

EBA/GL/2015/ Iránymutatások

EBA/GL/2015/ Iránymutatások EBA/GL/2015/04 07.08.2015 Iránymutatások a 2014/59/EU irányelv 39. cikkének (4) bekezdése értelmében azon tényszerű körülményekről, amelyek lényegi veszélyt jelentenek a pénzügyi stabilitásra, valamint

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2011/0276(COD) 2.4.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

Részletesebben

MELLÉKLET. A digitális egységes piaci stratégia végrehajtása. a következőhöz:

MELLÉKLET. A digitális egységes piaci stratégia végrehajtása. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.10. COM(2017) 228 final ANNEX 1 MELLÉKLET A digitális egységes piaci stratégia végrehajtása a következőhöz: a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak,

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE

Javaslat A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.11.4. COM(2013) 718 final 2013/0341 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK rendelet

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben